Vállalkozások

Törzstőke-emelés helyett átalakulás?


2017.02.28   |   

Amennyiben úgy döntene, mégsem emeli a kötelező 3 millió forintra kft.-je törzstőkéjét, választhat még más megoldást is, de az nem túl könnyű és nem is olcsó.

Korábbi igen részletes tájékoztatóinkban több, szakértőktől származó alternatívát is felsorakoztattunk arra vonatkozóan, milyen törvényes módszerekkel érheti el, hogy megfeleljen a jogszabályi rendelkezésnek. A halasztás módszeréről itt,  a készpénzt helyettesítő apport lehetőségeiről itt  írtunk.

Az előzőkben már felvetettük a cégátalakítás lehetőségét is, de most részletezzük, milyen előnyökkel és hátrányokkal, illetve kötelezettségekkel jár, ha vállalkozását más gazdálkodási cégformában vinné tovább – amelyre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő minimális jegyzett-tőke követelményt.

Azt azonban már most jelezzük, hogy az átalakulás a jegyzett tőke felemelésénél lényegesen bonyolultabb, időigényesebb folyamat és megvalósítása költségesebb is. Viszont, ez is egy alternatíva…

A kft. átalakulásának lehetőségei

Az átalakulás szabályait és kereteit jogszabály határozza meg. Ez az opció bizonyos korlátozásokkal áll a korlátolt felelősségű társaságok rendelkezésére, írja szakmai blogjában  dr. Szűcs Bálint ügyvéd, adótanácsadó.

A korlátolt felelősségű társaság nem alakulhat át, ha…

· jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll;

· vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy

· a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

A számviteli jogszabályok előírják továbbá, hogy átalakulás esetén a létrejövő jogutódtársaság (azaz a kft.-ből létrejövő betéti társaság) saját tőkéjének elemei az átalakuláshoz készített vagyonmérleg-tervezetben csak pozitívak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az átalakulni kívánó kft. saját tőkéje negatív, úgy betétit társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakuláshoz is szükség lehettöbblet tulajdonosi tőkebefektetésre.

A kft. átalakulásának folyamata

A korlátolt felelősségű társaság átalakulásának folyamata fő szabály szerint kétlépcsős, a cég döntéshozó szerve erről két alkalommal határoz.

Lehetőség van azonban egylépcsős döntésre is, amennyiben a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik.

1. Az átalakulás kezdeményezése, átalakulási terv elkészítése

Első alkalommal a korlátolt felelősségű társaság tagjai, illetve alapítói a kft. ügyvezetésének – ha a korlátolt felelősségű társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság által véleményezett – előterjesztésealapján döntenek a kft. átalakulásának kezdeményezéséről. A döntés kiterjed arra is, hogy a kft. milyen formába alakuljon át.

Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át (esetünkben olyan gazdasági társaság lehet ésszerű választás, amelyre jogszabály nem határoz meg minimális jegyzett tőkét, vagyis a közkereseti társaság és betéti társaság).

Előzetesen felmérik továbbá, hogy a kft. tagjai közül ki és mekkora vagyoni hozzájárulással kíván a jogutód jogi személy tagjává válni.

Ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek, a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb – jogszabály által meghatározott vagy a döntéshozó szerv által előírt – okiratok elkészítésével.

A fenti döntést követően az ügyvezetés kötelesátalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni.

Az átalakulási terv magában foglalja az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét, a jogutód jogi személy (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód jogi személy létesítő okiratának tervezetét, illetve a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

Az átalakulási tervet az átalakuló kft. ügyvezetője írja alá.

Fontos, hogy az átalakuló kft. vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb 6 hónappal előzte meg, és ha a kft. az átértékelés lehetőségével nem él.

A vagyonmérleg-tervezet fordulónapját ezért érdemes az éves beszámoló fordulónapjaként meghatározni, ebben az esetben külön könyvviteli zárás nem szükséges.

A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket azonban könyvvizsgálóval, továbbá, ha a kft.-nél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal minden esetben szükséges ellenőriztetni.

Nem jogosult erre a jogi személy könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző 2 üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte.

A jogutód jogi személy könyvvizsgálójává a jogi személy cégbejegyzésétől számított 3 üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.

A többszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjai az átalakulási terv írásbeli közlésétől számított 30 napon belülírásban nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni.

Ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód jogi személy tagjává kíván válni.

A határidő nem jogvesztő, tehát a tagnak lehetősége van arra, hogy az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozzon, hogy nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát is visszavonhatja.

A fenti jognyilatkozatot tett tagoknak tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének.

Amennyiben van olyan tag, aki nem kíván részt venni az átalakulásban, az átalakulási tervet a tagok fenti nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell.

2. Az átalakulásról történő végleges döntés

Az átalakulásról a végső döntést a tagok vagy alapítók legalább háromnegyedes szótöbbséggel az átalakulási terv elfogadásával hozzák meg.

A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig fő szabály szerint nem telhet el hosszabb idő, mint 3 hónap.

Kivételt képez, ha az éves beszámoló szolgál a vagyonmérleg-tervezetként, illetve, ha az átalakulásról a tagok döntése szerint egy ülésen határoznak, ezekben az esetekben a határidő 6 hónap.

A kft. köteles közzétenni az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt.

 

Az a hitelező, akinek a közzététel előtt keletkezett követelése, a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az átalakuló korlátolt felelősségű társaságtól megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti.

A kft. a jogutód jogi személylétesítő okiratának aláírását követő 8 napon belülköteles a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet 2 egymást követő lapszámban kell közzétenni.

3. Az átalakuláshoz kapcsolódó cégbírósági eljárás

A cégforma változása esetén a cég átalakulásáta létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 60 napon belülkell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.

A létrejövő társaság nyilvántartásba vételéig az átalakuló kft. változatlanul folytatja tevékenységét.

4. Az átalakulás befejezése

Az átalakulás bejegyzésével nem(!) fejeződik be az átalakulás folyamata, hiszen azátalakulással létrejövő jogi személy bejegyzését követő 90 napon belülmind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni, valamint záró adóbevallásokat is kell készíteni.

A jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód jogi személy nyilvántartásba vételét követő 60 napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás ettől eltérő időpontot jelöl meg.