Vállalkozások

Elsősorban a munkaidő és a pihenőidő betartását ellenőrizték


2014.03.04   |   

Elsődlegesen a munkaidő és a pihenőidő szabályinak betartását ellenőrizte még tavaly ősszel – kiemelt akció keretében – a munkaügyi hatóság az élelmiszer- és dohányboltokban, áruházakban, standokon, pékségekben, éttermekben, szálláshely-szolgáltatóknál.

A közelmúltban közzétett jelentés szerint a vizsgálatok célja az volt, hogy a renitens munkáltatóknál felderítsék a munkaidő és pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértésével és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértéseket, valamint megállapítsák a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével, munkabér védelmével kapcsolatos szabálytalanságokat, ezáltal felszámolják a tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások jogsértő foglalkoztatási gyakorlatát.

A munkaügyi hatóság ezen felül természetesen vizsgálta a munkavállalók törvényes foglalkoztatását (a munkaszerződés és bejelentés nélküli, illetőleg a színlelt szerződéssel és a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatást) és a munkavállalói alapjogok érvényesülését, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalókat megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását, tájékoztatott a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

Fókuszban a kereskedelmi és a vendéglátóipari ágazat:

hétvégén is ellenőriztek

Az ellenőrzések megszervezésénél kiemelt figyelmet fordított a hatóság arra, hogy – akár társhatóságokat is bevonva – ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túlis tartsanak ellenőrzéseket.

Ellenőrzések, eljárások: még folyamatban!

A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapításokat a jelentés elkészítésekor ismert adatok figyelembevételével rögzítették, jelzi a hatóság.

Ezek figyelembevételével ismertetjük  alább a hatósági vizsgálatok tapasztalatait

„A célellenőrzés során 811 foglalkoztató közel 4300 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá, vizsgálva elsősorban a munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés szabályainak érvényesülését, a munkáltatók nyilvántartási kötelezettségével, illetőleg a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével és munkabér védelmével, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos jogsértéseket.

Az ellenőrzött munkáltatók 85 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában várható szabálytalanság megállapítása.

Súlyos szabálytalanságok

A célellenőrzés során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt – szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről összesen körülbelül 170 db munkaügyi bírság kiszabása várható.

Kisebb súlyú szabálytalanságok

A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 254 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 263 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, 21 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság.

Figyelem!

Ellenőrzéskor a társhatóságok is vizsgálódnak!

 

Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a rendőrség, közlekedési hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság és a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveinek bevonásával zajlott.

A legtöbb társhatósággal közös munkaügyi ellenőrzés azonban a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelőségeivel közösen történt.

A felügyelőségek beszámolói szerint a közös ellenőrzések megszervezése és kivitelezése többnyire zökkenőmentes, gyors és hatékony volt, a célellenőrzés keretében vizsgált munkáltatók esetében általában szabálytalanság feltárása is történt.

Tipikus jogsértések

Az ellenőrzött foglalkoztatóknál jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia:

- munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),

- munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése,

- jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás

- munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése,

- pótlékokra vonatkozó szabályok (műszakpótlék, valamint éjszakai bérpótlék) megszegése,

- napi és heti munkaidővel kapcsolatos jogsértések,

- garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése.

A munka- és pihenőidővel

kapcsolatos jogsértések kapcsán hozott intézkedések

A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályszegéseken belül kiemelkedően magas számban intézkedtek a felügyelők a munkaidő-beosztás szabályinak megsértése okán, fogalmaz a jelentés.

Ezen túl az intézkedések közel ötöde vonatkozott a munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértésre, 10 százaléka a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésére.

A célvizsgálat tapasztalatai szerint a pihenőidőre vonatkozó szabályok a munkaidős rendelkezésekhez képest kisebb mértékben csorbultak.

Az elkövetett szabálytalanságok közül a munkaidőre (napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) és pihenőidőre vonatkozó szabályokon túl a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) mellett a jogviszony (munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve a garantált bérminimumra és bérpótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság.

A foglalkoztatók több ízben megszegték a munkabér védelmére, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályokat, értesít a hatósági közlemény.

A legtöbb intézkedést a kereskedelemben hoztak

A célellenőrzés kapcsán a kereskedelem a legtöbb intézkedéssel érintett, továbbá ebben az ágazatban fordult elő a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló is. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy jellemzően nem a feketefoglalkoztatással, hanem éppen a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével találkozott a hatóság a kereskedelmi vállalkozások kapcsán.

A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése természetszerűleg gyakran oka a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak.

Megállapítható továbbá, hogy jellemzően a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók kevesebb típusú jogsértést követnek el, mint az alacsonyabb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók, utóbbi munkáltatók esetében azonban gyakran előfordul, hogy több, akár három, négy különböző, a munka- és pihenőidő tárgykörébe tartozó jogsértést is elkövetnek.

A foglalkoztatottnak pihenni regenerálódnia kell!

A munka- és pihenőidő vonatkozásában a vizsgálat tapasztalatai szerint számos munkáltató esetében a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével lehetett találkozni, illetve előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét.

Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak , mellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga (napi, illetve heti pihenőidő, valamint a munkaközi szünet be nem tartása). Ezek a szabálytalanságok megfosztják a foglalkoztatottakat a pihenés, regenerálódás lehetőségétől és a munkavállalók túlterheltsége miatt akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a munkavégzés során.

Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést).

A célellenőrzéssel érintett foglalkoztatók egy részénél a munkaügyi hatóság a feketemunka tárgykörében bejelentés nélküli, illetve több esetben munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg.

A bejelentés elmulasztása – a tapasztalatok szerint – leggyakrabban az írásba foglalt munkaszerződéssel történő munkaviszony vonatkozásában jelentkezett, de számos esetben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kapcsán valósult meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a feketefoglalkoztatás megvalósulási formája jellemzően az, hogy – az ellenőrzés elmaradásában bízva – a foglalkoztató a be nem jelentett munkavállaló munkaviszonyát még az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban az illetékes állami elsőfokú adóhatóság felé bejelenti.

Hagyományos és részmunkaidő, színlelt munkaszerződés

Emellett több esetben előfordult, hogy a munkavállalók hagyományos munkaviszonyban, részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett.

Ezeken kívül színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor a célellenőrzés során.

Egy alkalommal harmadik országbeli állampolgár szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során, fogalmaz a hatósági tájékoztató.

Jellemző szabálytalanság volt még – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása.

Melyek a jogsértések okai?

Első csoportba sorolandó a szabályozás nem megfelelő ismerete, ugyanis a munkáltatók egy része egyszerűen nincs tisztában a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal, így az ide vonatkozó rendelkezéseket nem tartják be.

Emellett vannak munkáltatók, akik bizonyos szabályok megszegését jellemzően gazdasági szükséghelyzettel próbálják igazolni. Ide tartozik például a szabadság ki nem adása a megnövekedett megrendelések száma miatt, vagy a munkabér ki nem fizetése a megrendelések elmaradása miatt bekövetkezendő fizetésképtelenség eredményeként.

A harmadik jogsértési típus lehet a nyilvánvalóan szándékosan elkövetett jogsértés, a vonatkozó jogszabályok tudatos figyelmen kívül hagyása, az adó és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés kísérlete.

A munkavállalók nagy része a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokkal nincs tisztában, amely így a munkáltatók részéről visszaélésre, a munkavállalók tudatlanságának kihasználásához vezethet. Természetesen ennek van másik oldala is, amikor a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve saját érdekében nem mer fellépni.

A munkaidő-beosztásnak a munkavállaló felé történő írásbeli – vagy annak minősülő - tájékoztatási kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, hiszen így próbálják ellehetetleníteni a túlmunka vizsgálatát, amely azonban a munkavállalót anyagilag hátrányosan érintheti.

Gyakori szabálytalanság volt, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról a munkavállalót nem tájékoztatták. A jogsértés alkalmas a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabálytalanságok megállapításának megnehezítésére és a munkavállalók megtévesztésére, mivel szinte követhetetlen a rendes és rendkívüli munkaidő mértéke.

A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött – különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében – a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll.

A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik meg a munkáltatók részéről. Ezen szabálytalanság további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely több más szabálytalanság megvalósulását leplezheti.

Emellett bizonyos vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket, és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására.

A munkaidő-nyilvántartást érintő szabálytalanságokkal kapcsolatban a munkáltatók számos esetben a munkavállalók munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztásaira hivatkoztak, annak ellenére, hogy a jogszabály egyértelműen a munkáltató kötelezettségeként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget.

A feketefoglalkoztatásnál vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabban tartható. A felügyelőségek beszámolói szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést számos munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja, mivel

ismeri a jogszabályi kötelezettséget és a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik, azonban – bízva a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában – azt a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, ha már elkerülhetetlen (pl.: hatósági ellenőrzés, munkavállaló kifejezett kérése) a bejelentés megtétele.

A feketefoglalkoztatás hátterében rendszerint a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg, melynek keretében a munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentésének egy részét „megspórolni”. A munkáltatók (amennyiben a helyszínen jelen vannak) gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás, elfelejtették a bejelentést, vagy sok dolguk volt, ezért nem volt rá idejük, illetőleg a könyvelőnek leadták a bejelentéshez szükséges adatokat, aki azonban elmulasztotta a bejelentést.

A jogviszony megszűnésévével összefüggésben elkövetett szabálytalanságok esetén gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat.

A hatóság szerint kedvezőtlenek a tapasztalatok!

Összességében kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése érdekében elrendelt célellenőrzés, fogalmaz a jelentés.

Továbbra is jelentős volt ugyanis a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások száma és a munkavállalókat érintő jogsértési arány is, melyen belül a célellenőrzés tárgyát képező jogsértések továbbra is jelentős arányt képviselnek.

Kiemelendő emellett az ellenőrzések csekély valószínűségére alapozó kockázatvállaló munkáltatói magatartás, amely igen elterjedt és a célellenőrzés tapasztalatai alapján számottevő mértékű.

A jogsértések ezen típusainak komoly következménye, hogy a munkavállaló jelentős mértékű „túlfoglalkoztatásának” megvalósulása mellett az új, legális (adózó) munkahelyek létesítésének társadalmi és kormányzati célkitűzése nem tud kellő hatékonysággal és ütemben megvalósulni. Emellett a jogsértések okán csorbulhat a jogviszonyban álló foglalkoztatottak garanciális jogainak (pihenéshez, szabadsághoz való alapjogok) érvényesülése és az elvégzett (rendkívüli) munkához kapcsolódó anyagi ellenszolgáltatás megfizetésének elmaradásával a munkavállalók nem jutnak hozzá a törvényben biztosított munkabérükhöz.

Az ellenőrzések a várakozásoknak megfelelően (a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai szerint) alátámasztották a célellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a munka és

pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is – annak versenyt torzító és a szürke- és feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző hatásával együtt - jelen vannak a gazdaságban és a munka világában, ismertette a munkaügyi hatóság.