Vállalkozások

A vállalkozóknak is jár béren kívüli juttatás


2014.03.18   |   

A béren kívüli juttatásokat a legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe, pedig sok pénzt takaríthatnának meg velük.

Amikor még aktívak vagyunk, amikor még benne vagyunk a sűrűjében, hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a saját jövőnkről. Az ügyvezetők többsége ugyanis napról-napra él, a cége mindennapos feladataiban veszik el, pedig már ilyenkor sem árt felkészülni az időskorra. A legtöbb cégvezető nem is gondol a nyugdíjas korra, azzal a felkiáltással, hogy ő nem lesz nyugdíjas. „Ennek ellenére elég sok nyugdíjast látunk az utcán, pedig senki sem annak született” – mondta a rendezvény szakmai előadója egy kis- és középvállalkozóknak (kkv) szervezett szakmai találkozón, tudósít a Piac & Profit.

A szakember arról beszélt, hogy a cégben keletkező jövedelem sokszor csak komoly adóteherrel vehető ki, ennek elkerülésére olyan megoldást kell találni, amely mérsékelheti ezt a veszteséget. Habár a magyar kkv-k általában nem foglalkoznak vele, a cafeteria az az eszköztár, amelyet a legkisebb cégek ugyanúgy hasznosíthatnak, mint a multik.

Cafeteria néven az összes olyan béren kívüli juttatást nevezzük, amelyet a munkabéren felül, nem készpénzben nyújt a munkáltató. (Itt olvashat az aktuális cafeteria szabályokról.)

Juttatások típusai

Adómentes juttatások

Ami ezekben közös, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére nincs adóterhe. Ide tartozik többek között a hiteltörlesztési hozzájárulás, bölcsődei gondozás, távolsági bérlet, egészség- és életbiztosítás, teljes életre szóló biztosítás.

Kedvezményes, 37,5 százalék közterhű juttatások évi 500 ezer forint értékig

Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, iskolakezdési utalvány, Önkéntes nyugdíjpénztár, helyi bérlet, munkahelyi étkeztetés, stb.

Egyes meghatározott juttatások, 51,17 százalékos közteherrel

Ebbe a kategóriába bármi bekerülhet, ami áru, vagy szolgáltatás. Adózási szempontból ide kerülnek azok a juttatások, amelyek magasabb összegűek, mint a törvényben megszabott cafeteria értékhatár. Ide tartozik az ajándékutalvány, 10 150 forint értékben, évente legfeljebb háromszor.

A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb juttatást a cégtulajdonos is igénybe veheti, akár munkaviszonyban áll a cégénél, akár írásban rögzítetten személyesen jár el a cég ügyeiben. Ügyelnie kell ugyanakkor arra, hogy vannak olyan juttatási formák, amelyek csak munkaviszonyban érvényesülnek: mint a foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj.

Amit a cégvezető is igénybe vehet

Ugyanakkor a sportbelépőket, a kockázati élet és egészségbiztosításokat, vagy a teljes életre szóló biztosítást azonban ugyanúgy igénybe veheti a cégvezető is. 

Az igazi kakukktojás az adományként nyújtott önkéntes pénztári támogatás, amely ugyan adóköteles (37,5 százalék) ám ebből 20 százalék visszaigényelhető, így rendkívül kedvezően adható, évi 150 ezer forintos értékhatárig, méghozzá elsősorban nem munkaviszonyban álló cégtulajdonosok számára.

Habár a juttatások értékhatárai miatt nagyobb összegek így nem vehetőek fel, sok esetben megoldást jelenthet az adómentes, vagy kedvezményes adózású elemek igénybevétele. 100 ezer forint kifizetésnél ugyanis, ha a cégvezető munkabérként veszi fel, nettó 50973 forintot kap kézhez, osztalékként 63 ezer forintot, az 51,17 százalékos cafeteriaelemmel 66151 forintot, a 37,5 százalékos elemmel 73692 forintot, míg az adományként nyújtott önkéntes pénztári támogatásként 86460 forintot kap kézhez. „Nem mindegy tehát, mennyit takarítunk meg” – hangsúlyozta a szakmai előadó összegzését az üzleti lap.