Szervezeti hírek

Őszi taggyűlés Budapesten


2013.01.15   |   

A szövetség AZ új egyesületi törvény szerinti idei második taggyűlését november 20-án tartotta Budapesten a Hotel Benczúr különtermében. A tagegyesületek vezetői az előterjesztéseket négy tematizált témakörben tárgyalták, először aktuális érdekképviseleti ügyekkel foglalkoztak, ezt követően külön napirendi pontként a Kereskedelmi Élet című újság kiadásával, majd szervezeti kérdésekkel és a jogszabályváltozások miatt módosított belső szabályzatok elfogadásával.

Dr. Antalffy Gábor elnök a szakmai egyeztetés bevezetőjében elmondta, hogy az október 25-én megtartott elnökségi ülésen megállapodás született arról, hogy a KISOSZ véleményének nyilvános állásfoglalás keretében kell hangot adni, mert ez segíthet a szakmai egyeztetések előmozdításában. Ennek oka, hogy valamennyi érdekképviseletet, köztük a szövetséget is teljesen váratlanul érte az a minden előkészítés nélkül megtett kormányzati bejelentés, hogy 2013. január 1-jétől a pénztárgépek on-line adatszolgáltatás céljából bekötésre kerülnének az adóhatósághoz. A média természetesen lecsapott a témára, és előkészítő megbeszélések hiányában kellett erre érdemben reagálni. A 2013. évre vonatkozó legkisebb bérek esetében pedig látható, hogy a 2013. évi költségvetés előkészítése során a számok napról napra változnak, ezrét súlya lehet annak, ha egy érdekképviselet előre rögzíti megalapozott szakmai véleményét, és ezzel mintegy megadja az alaphangot a tárgyalásokra. Ezért az állásfoglalások nyilvánosságra hozatalát az elnök egy új érdekképviseleti eszköznek nevezte, amelynek célja nyilvánosság előtt a vita és az egyeztetések kezdeményezése és elérése.

A pénztárgépek adóhatósági bekötésével kapcsolatban röviden elmondta, hogy a nemzetgazdasági miniszter a költségvetési hiány korrekciója sorában az adóbeszedés hatékonyságának növelését szolgáló eszközök között említette meg az intézkedést. Ez a teljes szakmát, és valamennyi szakmai szervezetet váratlanul érte, és azóta sincs semmilyen szakmai egyeztetés ennek feltételeinek kialakításáról. Miután az év végéig rendkívül rövid a hátralévő idő, ezért a legfrissebb hír a témával kapcsolatban, hogy benyújtásra került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely többek között módosítja az általános forgalmi adóról szóló törvényt. Ennek rendelkezései szerint az adóalany, azaz a vállalkozás a pénztárgép adatairól rendszeres adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, és külön jogszabály szerint a pénztárgépek működését az állami adóhatóság hírközlő rendszer útján fogja felügyelni, beleértve az általa közvetlen adatlekérdezési lehetőséget is. Ennek feltételei és szabályai a törvény felhatalmazása alapján a nemzetgazdasági miniszter rendeletében kerülnek meghatározásra. A hatályba lépés pedig a törvényjavaslat most már 2013. április 1-jére teszi, azaz az előkészítésre további három hónap maradt. Az elnök azt javasolta, hogy a Taggyűlés vitassa meg, hogy éljünk-e az állásfoglalás nyilvánosságra hozatalával, valamint amennyiben igen, akkor vitassuk meg az állásfoglalás megszövegezését.

Czibula Zoltán Békés megyéből hozzászólásában megemlítette, hogy az uniós példa, amire a kormány hivatkozik, azért más helyzet, mert korábban Bulgáriában nem is volt nyugta- és számlaadási kötelezettség. Nálunk jelenleg is folyamatos a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, hiszen a fekete doboz adatait ki kell nyomtatni, és a bekötés nincs összhangban az adminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati ígéretekkel. Számítása szerint az intézkedés vállalkozói körben a beruházásokkal, internet előfizetéssel és számítógépes karbantartással együtt egy jó 5%-os költségnövekedést eredményezhet.

Számadó Endréné Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből azt emelte ki, hogy amennyiben a kormányzat határozott szándéka a pénztárgépek bekötése, akkor erre biztos sor kerül, viszont ennek anyagi fedezetét az állam biztosítsa, a vállalkozások a lakossági jövedelmek csökkenésének hatására így is forgalom veszteséget szenvedtek el. Javasolta, hogy kezdeményezzük a pályázati úton történő támogatást, és ehhez a KISOSZ is felajánlhatja a segítségét.

Dr. Martonosi István Csongrád megyéből elsősorban azt fogalmazta meg, hogy felül kell vizsgálni a pénztárgép rendeletet, miért csak a kereskedelem és a vendéglátás az ellenőrzés alá vont terület, a többi szakma pedig nyugtaadás, számlaadás tekintetében ellenőrizetlen. Elmondása szerint egyeztetett helyi adóhatsági szakemberekkel, akik elmondták, hogy a rendszer arra is alkalmas, hogy ahol egyik nap nincs pénztárgépes forgalom, ott az adóhatóság helyszíni vizsgálatot tartson, mert vélelmezhető az adó eltitkolás. A konkrét állásfoglalással kapcsolatban javasolta végezzünk szövegpontosítást abban a kérdésben, hogy az üzletekben eddig is rögzítették a forgalmat, és szabályos a foglalkoztatás, rendezett a könyvelés, mert az október 23-i ünnepnapi ellenőrzések tapasztalatai szerint 10 egységből 8-ban nem adtak nyugtát. Ezért célszerű lenne egy óvatosabb megfogalmazással élni.

Pammer István Vas megyéből felvetette, hogy a javaslat akkor született, amikor szóba került a negyedik állami tulajdonú mobilszolgáltató létrejötte a piacon, hiszen ennek a pénztárgépek alapján rögtön lett volna 400 ezer új előfizetője. Miután az új mobilszolgáltató nem jön létre, fel kell vetni, hogy nagyon sok településen nincs is internetes hozzáférés, emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a határmenti kereskedelmi egységekben nagyon kell figyelni a mobilinternetre, mert sok esetben a külföldi szolgáltatás erősebb, mint a magyar és a rendszer átáll a hazai mobilinternetről a nemzetközi hálózatra. Ezzel külön felhívta a figyelmet az internet szolgáltatás költségére a pénztárgépek cseréje mellett.

Kertész Rezső Somogy megyéből elmondta, hogy sok vállalkozó véleménye szerint a pénztárgépek adóhatósági on-line bekötésekor diszkrimináció mentességet kellene biztosítani a szakmák között, mert a kiskereskedelem és a vendéglátás csak egy kis szegmense a vállalkozói körnek, és miért csak itt kötelező a pénztárgép használat, míg a többi vállalkozásnál elfogadható a nyugtaadás, illetve a kézi vagy gépi számla. Százezer vagy milliós számlákat állíthatnak ki az építőiparban, a gépiparban, orvosnál, színésznél, újságírónál, meg egyéb szakmai területen. Amennyiben az adóelkerülés a cél, akkor a pénztárgép alkalmazás szektor-semleges szabályozása az egyik eszköz. A jelenlegi helyzetben megint a kiskereskedőket és vendéglátókat próbálják az állami adóhatósággal folyamatos felügyelet alá vonni, ami több vállalkozó véleménye szerint igazságtalan, a nehéz gazdasági helyzetben plusz teherrel jár, és a kis üzletekben nem realizálható az állami plusz bevétel. A vállalkozók költsége indokolatlanul nő, és az adathalmaz kezelésével kapcsolatos állami munka is értelmetlenül sok lesz. A boltokban egyébként előfordul, hogy összesen 15 beütés van a pénztárgépben egy-egy héten, és az alacsony forgalom miatt valós, nem pedig jövedelemeltitkolás. Több vállalkozó felvetette, hogy milyen egyéb indok vagy érv állhat az intézkedés mögött, és többen nem zárják ki a pénztárgépeket forgalmazó lobbi érdekét sem. Az érdekképviselet részéről kezdeményező egyeztetést sürget a döntés előkészítőkkel.

Dr. Fischer Sándor Tolna megyéből azzal kezdte, hogy nem könnyű az érdekképviselet helyzete, és a taggyűlés feladata, hogy az állásfoglalásról döntsön, és azt tegye közzé. Az intézkedés oka a költségvetési hiánycél 2,7%-on történő tartása, és a tervezett intézkedés a nagy kereskedelmi cégeknek nem jelent problémát. Határozottan nem javasolta, hogy más szakmákat nevesítsen a KISOSZ a feketegazdasággal kapcsolatban, mert az visszaüthet a szervezetre, miközben a vállalkozásokat nem mentesíti az intézkedés alól. Az állásfoglaláshoz nevesíteni kell, hogy a KISOSZ a kicsiket képviseli, és a kisvállalkozók hangját hallatja, és a kérdést elsősorban pénzügyi oldalról kell megfogni, mert a forgalom esik, a vállalkozói költségek magasak, így a vállalkozások nem tudják a pénztárgépcserét finanszírozni.

Szalári István Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből emlékeztetett arra, hogy a KISOSZ 1991-ben is támadta a pénztárgépek bevezetését, pedig az állam akkor támogatást adott hozzá, igaz ugyan, hogy a 95 ezer forintos pénztárgépet később piaci áron már 66 ezer forintért tudta megvenni, azaz a drága gépek mögött mindig van egy gazdasági lobbi. Felmérte saját cégében, hogy a folyamatos üzemeltetés milyen többlet költségekkel járhat, az átállás és a működtetés, beleértve a zárásokat és az esetleges javításokat, éves szinten minimum 200 és 300 ezer forint közé eshet, és ez a többletköltség az árba nem építhető be, nem fogják megfizetni a vevők.

Jó László Somogy megyéből javasolta, hogy folyamatos adatszolgáltatás esetén törölni kellene a fekete doboz használatát és az adatok kinyomtatását.

Kovács Ferencné Vas megyéből a pénztárgépek on-line adóhatsági bekötésével kapcsolatban aggályának adott hangot, hogy milyen költségekkel jár r telephely módosítást, és hogy fog működni vásárokon, piacokon a mobil pénztárgép, ezért egy ilyen intézkedés bevezetése előtt fel kellene mérni az érintett kört.

Vizi György Fejér megyéből felvetette, hogy az internetes kommunikációs nagyon sok helyen nem folyamatos, megáll a működés, és ez veszélyezteti önhibán kívül az adatszolgáltatást.

Tarnóczi Lajos Nógrád megyéből elmondta, hogy a gépek 80-90%-át cserélni kell, és a gépbeszerzés költségén kívül a mobilszolgáltatás díja is legalább 5.000,-Ft havonta a vállalkozóknak. A mobilpénztárgépekhez hozzászólva elmondta azt is, hogy sok településen a mozgóárus kereskedők már kiütik a piacról a boltosokat, ezrét az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes teleüléseken a vidéki boltok nem maradnak fenn.

Kertész Rezső korábbi véleményét kiegészítette azzal, hogy állami hatósági oldalról a szerver működtetés és adatfeldolgozás is hatalmas költséggel jár, és az adatszolgáltatással a vállalkozó „magára hozza” az ellenőrző apparátust, amely ha adóeltitkolást nem is talál, de egyéb hibát azt igen, és ezért bírsággal élhet.

A szakmai vitát követően a Taggyűlés döntést hozott a KISOSZ állásfoglalás kiadásáról a pénztárgépek adóhatósági bekötésével kapcsolatban.

A 2013. évi legkisebb bérekkel kapcsolatban az elnök ismertette az elnökségi ülés javaslatait, amelynek lényege, hogy a 2013. évi minimálbér összegére 97 ezer forintot, a szakképesítéshez kötött bérminimumra 110 ezer forintot javasoltak a tárgyalásokra. Az elnök elmondta azt is, hogy a 2013. évi költségvetés előkészítése során a kormányzat számára ezek a mértékek elfogadhatónak tűntek, bár a szakszervezetek ennél jóval többet szeretnének, az első egyeztetéseken az 5,2%-os tervezett inflációt vették figyelembe, ez 99 ezer forintos minimálbért és 114 ezer forintos bérminimumot jelentene, azaz a KISOSZ javaslatánál magasabbat. Ezt egyes munkaadói szervezetek megfeleznék, azaz 2,6%-os emelést fogadnának el, ami 96-97 ezer forintot jelentene, illetve 111 ezer forintos bérminimumot. Várhatóan egyesség azért sem lesz, mert a gyáriparosok szövetsége már a szinten tartást is megfogalmazta javaslatként, ebbe pedig a munkavállalók nem mehetnek bele. Az elnök azért nevezte fajsúlyosnak a KISOSZ lehetséges állásfoglalását, mert az a gazdasági közélet által támogatható mérték, és egy határozott és megalapozott vélemény az NGTT ülése előtt.

A Bérekkel kapcsolatban dr. Martonosi István emlékeztetett, hogy emlékeztetett a 2012. évi kötelező bérelemek emelésére, megemlítette, hogy a minimálbér közel 19%-kal, a szakképesített bérminimum 15%-kal emelkedett anélkül, hogy e mögött gazdasági teljesítés lett volna. Igaz ugyan, hogy 2012-ben ennek egy részét a szociális hozzájárulási adóból bérkompenzáció útján érvényesíteni lehetett, ez a kedvezmény azonban 2013 évtől ebben a mértékben megszűnik. Így számára a 0%-os emelés, azaz a bérek szinten tartása is elfogadható lenne, a tagság szempontjából megállapította, hogy a minimálbér lényegében nem oszt nem szoroz, hiszen az alkalmazottak szakképesítéshez kötött tevékenységet végeznek, a garantált bérminimum pedig legfeljebb 110 ezer forintban elfogadható.

Dr. Fischer Sándor ezzel kapcsolatban rögtön megjegyezte, hogy a médiában a kommunikációs szempontjából mindig a minimálbér volt a meghatározó elem, a köztudatban elsősorban az rögzül. Támogatta a 97 ezer forintos minimálbér és a 110 ezer forintos garantált bérminimum mértékét.

Tarnóczi Lajos kezdeményezte, hogy javasoljuk a bérkompenzáció változatlan mértékben történő fennmaradását.

Czibula Zoltán a béreket nettó bér oldaláról közelítette meg, és a béremelés kapcsán annak közterheinek korrekcióját is javasolta a reálbérek további csökkenésének megakadályozása céljából.

A rövid szakmai vitát követően a Taggyűlés elfogadta az elnökségi ülés által javasolt 2013-ra vonatkozó bérösszegeket.

A két állásfoglalás elfogadása után a Taggyűlés foglalkozott a dohány kiskereskedelmi tevékenység kormányzati átalakításával. Dr. Antalffy Gábor elnök tájékoztatást adott arról, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmével kapcsolatban megjelent a nyilvános koncessziós pályázati felhívás, és ezzel párhuzamosan a szövetséget megkereste a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Dohányipari és Dohánykereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, valamint Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete egy közös petíció benyújtása érdekben. Röviden ismertette az eddig megismert pályázati feltételeket, ezek között elmondta, hogy a részletes személyi, jogi, pénzügyi és tárgyi feltételek a december 15-én kiírásra kerülő konkrét pályázati kiírásban fognak szerepelni, a jelenlegi felhívás csak néhány alapfeltételt rögzít. Így a koncesszió időtartama a szerződés hatálybalépésétől számított 20 év, a koncessziós díj 4 kategóriát tartalmaz. A 2000 fő alatti településeken 100 ezer forint/év, és legfeljebb 1 trafik működhet, 2000főtől 10 ezer főig 160 ezer forint/év, és e településeken legalább 1, és minden 2000 fő lakos után további egy trafik végezheti a dohány kiskereskedelmi tevékenységet. Amennyiben egy pályázó több érvényes pályázatot is benyújt, egy időpontban vele legfeljebb 5 koncessziós szerződés lehet hatályban. A 10 ezer fő feletti településeken 200 ezer forint, a fővárosban és a megyei jogú városok megyeszékhelyein 200 és 240 ezer forint a koncessziós díj évente, és ahol egynél több dohány kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, ott egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság több mint két harmadát. Végül megemlítette, hogy a felhívás tartalmazza a 25 ezer forint összegű pályázati díjat, valamint pályázatonként 100 ezer forint pályázati biztosítékot.

A feltételek ismertetése után röviden elmondta, hogy a LIGA Szakszervezetekhez tartozó két szakszervezet petíciót fogalmazott meg a kormány részére, amelyben a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók miatt a törvény teljes felülvizsgálatát kéri, illetve munkahelyek létesítését az intézkedés miatt munkaviszonyukat elvesztők részére.

Tarnóczi Lajos tájékoztatta a Taggyűlést, hogy megyei szervezetükben a dohány kiskereskedelemmel kapcsolatban számításokat végeztek, így megállapították, hogy Szécsény városában a megyében éves szinten 250-300 millió forint forgalom realizálható, 4%-os haszonkulcs mellett az ebből származó nyerség mindössze 12 millió forint, miközben jelentős finanszírozási terhet jelent ennek az árukészletnek a tartása, így előzetes becslésük szerint a trafik üzemeltetés nem lehet jövedelmező kizárólag dohányáruval. Azt javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek mellett legyenek még megfelelő árucikkek.

A példához kapcsolódva Pammer István elmondta, hogy a települési számok azért sem mérvadók, mert például Szombathely mellett Vasszécsenyben 1300 fő lakik, és a dohányforgalom alig éri el a 3 millió forintot, mert a lakosok többsége a közeli Szombathelyen vásárol. A trafikok létrejötte egyébként a KISOSZ részére is jelnet lehetőséget, ha létrejövő 7-8 ezer új bolt kereskedői a tagegyesületek tagságát fogják növelni. Számításaik szerint a jelenlegi adatokkal a trafikok legfeljebb egy emberes vállalkozások.

Kertész Rezső elmondta, hogy náluk a jelenlegi vállalkozók között kevés az érdeklődés, az eddigi forgalmazási adatok alapján a dohánytermékek csekély összegű árrése kis mértékben járult hozzá az alkalmazottak béréhez. Kizárólag a dohánytermékek kiskereskedelméből így nem lehet megélni, a döntéshozók ezért is bővítették ki utólag a tevékenységi kört totó-lottó árusítással.

Dr. Fischer Sándor ezzel szemben azt mondta, hogy nagy az érdeklődés a megyéjükben, sokan ebből akarnak megélni. Arra számítanak, hogy a legújabb hírek szerint a trafikokban szerencsejátékot is lehet értékesíteni, azaz a totó-lottó a cigaretta mellett megfér, bíznak abban, hogy a dohányáruk haszonkulcs emelésre kerül, és felmerült már javaslatként a minősített italok forgalmazásának a lehetősége is. Számukra a legnagyobb probléma hogy mi lesz a vállalkozóknál jelenleg meglévő készletekkel a rendszer átállása után, azaz értékesíthetőek-e még,v agy meg kell semmisíteni.

Réti Károly Győr-Moson-Sopron megyéből nem értette, hogy miért szükséges új boltok létrehozása, amikor náluk üres üzletek vannak, és nem értette azt sem, hogy a kormányzat által preferált munkavállalói csoportok hogyan fogják a vállalkozás feltételeit megteremteni. Megemlítette azokat a kicsi boltokat is, ahol dohánytermékből ugyan a forgalom alig 3%-a tevődik össze, a cigaretta mellett mindig vesznek valamilyen élelmiszert is, így ezeknek a boltoknak a vesztesége számottevően nagyobb lehet.

Czibula Zoltán azt javasolta, hogy a koncessziós pályázatok elbírálásába a szakmai érdekképviselteket be kell vonni, így tudjuk a vállalkozói kör érdekeit képviselni.

Vágó Péter Veszprém megyéből konkrét problémákat vetett fel, hiszen az idegenforgalmi szempontból érintett településeken nem az állandó lakosok száma, hanem a turisztikai szezonban az odalátogatók száma számít, így pl. Balatonfüreden összesen 8 ezer fő lakik, részükre 4 trafik nyitható, miközben nyáron 50-100 ezer vendég is meglátogathatja a várost, azaz jelentősen megnő a vevők száma. Szintén problémaként jelezte, hogy éjszaka hogyan lehet dohányáruhoz jutni, és javasolta a vendéglátás részére éjjel az árusítási lehetőség biztosítását bárokban, vendéglátó egységekben és szállodákban. A szövetség részére pedig azt javasolta, hogy a KISOSZ vállalja fel a koncessziós pályázatok megírását.

Kertész Rezső javasolta, hogy a KISOSZ a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt kinevezett vezetését keresse meg, hogy a pályázati feltételeket mielőbb megismerhessük, és ezekről egyeztessenek az érdekképviselettel

Az elnök rövid reakciójában felvetette, hogy az állami monopólium lehetővé teszi a dohánytermékek árrésének emelését, és egy jelentős emelés a vállalkozások jövedelempozícióját megfelelően javítja. Ez egyébként összecseng azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében az élvezeti cikk drága legyen. Ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a KISOSZ-nak nem célszerű javasolni a trafikokban folytatható tevékenységek és árukörök bővítését, mert azok mindegyike csökkenti a forgalmat, a trafikkal azonos településen működő kiskereskedelmi üzletben, azaz a KISOSZ célja csak az lehet, hogy a trafikok éljenek meg a dohány kiskereskedelemből, a többi terméket pedig hagyjuk meg a vállalkozó kereskedő tagságnak. A trafikokat üzemeltető leendő vállalkozókkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy személyükben további lehetőség mutatkozik a tagszervezésre, amelyet elősegíthet, hogy a pályázati biztosítékok körében a garanciaszövetkezet kezességvállalása jelentős támogatás, a garanciaszövetkezetet pedig az érdekképviseletek, főleg a KISOSZ működtetik, és a kezességvállaláshoz érdekképviseleti tagság igazolása szükséges. Ha a rendszerbe a garanciaszövetkezeti biztosíték beépíthető, úgy az a trafikokat üzemeltető vállalkozók esetében tagszervezésre alkalmas. A szakmai vitát követően kérte a Taggyűlést, hogy szakszervezeti kezdeményezéssel kapcsolatban fogalmazza meg állásfoglalását.

A Taggyűlés egyébként megállapította, hogy a jelenlegi dohánykereskedelmi alkalmazottak foglalkoztatási problémája nem érinti a KISOSZ vállalkozói körét, így a szakszervezeti petícióhoz a szövetség nem csatlakozik.

A szakmai érdekképviseleti kérdések után a taggyűlés élénk vitát folytatott le az 1947 óta folyamatosan megjelenő Kereskedelmi Élet című újság átalakításáról. Már évek óta zajlott a vita, hogy a szövetség legfontosabb „szócsövét” és marketing eszközét, az újságot célszerű lenne korszerűsíteni, és internetes formában megjelentetni, hiszen az egész világon jellemző a nyomtatott sajtó háttérbe szorulása és az információk internet keresztül történő biztosítása. A taggyűlésen ugyanakkor három megyei szervezet (Nógrád, Zala és Somogy megye) az újság nyomtatott formában történő további megjelentetését javasolta, hiszen sok olyan vállalkozó tagja a szövetségnek, akik nem használják rendszeresen az internetet, így például napi működés közben a vásárokon, piacokon tevékenykedő vállalkozók az újságból szerezhetik a legfontosabb ismereteket. Az előfizetői példányszám folyamatos csökkenése azonban, ahogy a világban más sajtótermékek esetében is, azt eredményezte, hogy a többi megyei tagegyesület az újság internetes kiadását támogatta azzal, hogy a hozzánk forduló tagoknak a tagszervezetek igény esetén a nyomtatott változatot is biztosítani fogják. Fontos rögzíteni a taggyűlés határozatával kapcsolatban, hogy az újság nem szűnik meg, hanem a korszerű információtechnológiáknak megfelelően internetes formában fog megjelenni, ez segít abban, hogy mielőbb foglalkozhassunk az aktualitásokkal, és az újságot egyébként nem előfizető vállalkozások és a nyilvánosság is jobban megismerje a szövetség munkáját. Az internetes Kereskedelmi Élet továbbra is tartalmazni fogja a legfontosabb jogszabályváltozásokat, tájékoztatást a szövetségi és testületi munkáról, valamint a tagegyesületek eseményeiről is hírt fog adni.

Az újság kérdését követően a Taggyűlés elfogadta a szövetség 2013. évi ülésrendjét és a tagegyesületek által fizetendő tagdíj mértékét.

Az adminisztratív jellegű feladatok között Dr. Antalffy Gábor elnök beterjesztette a Taggyűlés elé az új Alapszabály és a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelő módosított Szervezeti és Működési, az új Munka Törvénykönyvének megfelelő Munkaügyi, valamint az új egyesületi és számviteli jogszabályoknak megfelelő Gazdasági és Ügyviteli Szabályzatok módosításait, ezeket a taggyűlés jóváhagyta.

Egyebek között az elnök tájékoztatást adott a szövetség által bonyolított pályázati programok helyzetéről, az új pályázati lehetőségekről, majd Dr Fischer Sándor felhívta a figyelmet a vendéglátó vállalkozások kamarai kérdésére. Elmondta, hogy egy vendéglátó vállalkozás esetében nem mindegy hogy a társasági szerződésben milyen TEÁOR szám szerepel. Amennyiben az ötös számmal kezdődő értékesítéshez került beosztásra a fő tevékenység, úgy a vállalkozó a kereskedelmi és iparkamarákhoz tartozik, és egyszeri regisztrációs dj fizetésére kötelezett. Amennyiben a TEÁOR szám egyessel, élelmiszer feldolgozással kezdődik, úgy a vállalkozás besorolást kap az agrárkamarához, és a regisztrációs díjon felül kötelező agrárkamarai tagdíjat fog fizetni, amely jelentősen magasabb a kereskedelmi és iparkamarák regisztrációs egyszeri költségénél. Javasolta, hogy a tagegyesületek az érintett vendéglátó tagjaikkal egyeztessék a problémát, és egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben minden információt megtalálnak az egyesületek az agrárkamara honlapján.

A Taggyűlés végén Dr. Antalffy Gábor elnök megköszönte a tagegyesületek képviselőinek a megjelenést és a taggyűlésen tanúsított aktív érdemi munkát, és az ülést bezárta.