Szakmai segédanyagok
Főállású vállalkozók – lehetetlen helyzetbe is kerülhetnek
2017.01.26 |
Főállású egyéni és társas vállalkozók tömege kerülhet rendkívül nehéz helyzetbe a minimális járulékkötelezettség növekvő terhe miatt.
A minimálbér és a garantált bérminimum idei megemelése jelentősen megdobta a minimális járulékkötelezettséget, ami odavezethet, hogy sokan végleg lehúzzák majd a rolót, hívja fel a figyelmet az ado.hu
szakértője, de a változtatni szándékozóknak tanáccsal is szolgál.
Mint ismeretes, a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.
Mikor nincs kötelezettség?
Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.
A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások, mondja a szakértő.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – amelyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot –, nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.
Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit!
Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.
| sor- szám | megnevezés | 2016-ban csak ügyvezető minimálbér | 2017-ben csak ügyvezető minimálbér | 2016-ban szem. közrem. tag garantált bérm | 2017-ben szem. közrem. tag garant. bérmin |
| 1. | járul.alap kiindulása | 111 000 | 127 500 | 129 000 | 161 000 |
| 2. | nyugd. járul. alapja | 111 000 | 127 500 | 129 000 | 161 000 |
| 3. | 10% nyugd. járulék 2.sor*0,1 | 11 100 | 12 750 | 12 900 | 16 100 |
| 4. | eü-i járulék (3 db) alap 1.sor*1,5 | 166 500 | 191 250 | 193 500 | 241 500 |
| 5. | eü-i járulék 8,5% (3 db) 4.sor*0,085 | 14 153 | 16 256 | 16 448 | 20 528 |
| 6. | szoc. hozzá- járulási adó alapja 1.sor*1,125 | 124 875 | 143 438 | 145 125 | 181 125 |
| 7. | szoc. hozzá- járulási adó 6.sor*0,22 bázis 27% | 33 716 (27) | 31 556 (22) | 39 184 (27) | 39 848 (22) |
| 8. | összes köz- teher (3+5+7) | 58 969 | 60 562 | 68 532 | 76 476 |
A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent.
(Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)
Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.
Mi jelenthet segítséget?
Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!
Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, és a KIVA-t is érdemes lenne fontolóra venni, bár ezek sem csodaszerek.
A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene.
Mi történhet, ha nincs változás?
Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.
Összegzés
Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat.
A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe, jelenti ki a szakértő.
