Szakmai segédanyagok

A jelentkező ügyfél és nem munkakereső


2016.12.22   |   

A munkaerőhiány miatt jelentősen átalakult munkaerőpiaci helyzethez muszáj a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk.

Egy minapi sajtóhír szerint az egyik kiskereskedelemmel foglalkozó bolthálózat üzletében, munkavégzés közben, vásárlónak álcázva csábították át („toborozták”) az eladókat – egy másik boltba, a pultok mögé, eladónak… Az eset eddig példa nélküli, de – feltehetőleg – nem egyedi, és egyre gyakrabban előforduló jelenségről van szó, állítják egybehangzóan szervezetfejlesztéssel és munkaerőtoborzással foglalkozó szakemberek a hrportál.hu megkeresésére.

Véleményük szerint nem szabad túldramatizálni a helyzetet, de alkalmazkodni mindenképpen szükséges az új, munkáltatói oldalról nézve keresleti munkaerőpiachoz.

Egyetértenek abban: most jött el az ideje annak, hogy merőben másfajta munkakörülményeket kell a cégeknek nyújtaniuk ahhoz, hogy a vállalkozások egyáltalán folytatni tudják tevékenységeiket. „Vége a rabszolgatartó bánásmódnak”, fogalmaz élesen a szerző.

Nem árt észben tartani, hogy a mai 25-35 éves középiskolát végzett korosztály egyrészt nem akar ilyen típusú munkahelyeken dolgozni, másrészt az infokommunikáció korában hamar megtudja, hogy ugyanezzel a munkával, pár száz kilométerrel nyugatra, sokkal jobban keres, és elmegy oda dolgozni.
A hazacsábításukhoz, a bércsomagon felül, olyan környezetet kellene teremteni, ami vonzóvá teszi Magyarországot, mondta Sipos Sándor, tréner, coach, szervezetfejlesztő, a „Onestep” tulajdonosa.

Muszáj ügyfélként kezelnie a munkáltatóknak a munkakeresőt

El kell adni a jelentkezőknek a munkahelyet, rá kell vezetni a jelölteket, már az alacsonyabb szintű pozíciókban is arra, hogy mi az a tényező, ami miatt megéri rábólintaniuk az ajánlatunkra, és ez most merőben új dolog, mondta Göltl Viktor, a WHC Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezetője. – Eddig a munkáltatók „ültek hátra dőlve a székükben, és válogattak a jelentkezők közt, most pedig csak annyi történt, hogy fordult a kocka, és a munkavállalói jelöltek kerületek ebbe a kiváltságos helyzetbe”– foglalta össze a szakember a jelenlegi állapotokat.

Munkaerővadászat: agresszív módszerek következnek

– Nyilván korábban is előfordult az, hogy a hétköznapi élet színterein, egy-egy ember munkavégzése annyira megtetszik egy vezetőnek, hogy ott, helyben ajánlatot is adjon, függetlenül attól, hogy épp toborzási szándékkal ment-e – például – a boltba az illető, vagy sem – mondja Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. – De ennél a fent említett történetnél nem erről van szó. Ha a konkurencia toborozni megy be egy boltba, az semmiképpen sem etikus.

A „vadászat” átalakult, már nem a kiválóságok felkutatása a cél. Ha a potenciális munkavállalónak „van keze és lába”, az már elég lehet ahhoz, hogy célponttá váljon. Amikor szisztematikusan, a zsebében szóróanyaggal megy be a toborzó a boltba, az egy új kategória a toborzási eszközökben.

„Az ilyen és a hasonlóan agresszív toborzási módszerekre érdemes felkészülni, mert belátható időn belül nem lesz érdemi változás a munkaerőpiacon” – véli a szakértő. „Az említett esetben a bolthálózat vezetőivel elkezdtük átalakítani, rugalmasabbá és munkavállaló-barátibbá tenni a felvételi folyamatot.”

Ennek az egyik legfontosabb, és sajnos többnyire legelhanyagoltabb eleme a hirdetés megírása. Általában előre megtervezett, egyen sablonokkal készítik a cégek a hirdetéseiket, amikbe egyszerűen bemásolják a munkaköri leírások egyes részeit.

A jó álláshirdetés a megfelelő jelöltet szólítja meg

Hogy kinek melyik hirdetés tűnik rokonszenvesnek, azon múlik, hogy az adott hirdetés szóhasználata és nyelvtani szerkezete mennyire egyezik meg az olvasó által használt gondolkodási mintákkal.

A kutatások szerint a nyelvhasználat és a viselkedés szorosan összefügg.

Azaz, ha tudatosan, a pozíció által megkövetelt viselkedéshez tartozó megfogalmazásokat rakjuk a hirdetésbe, az azt fogja eredményezni, hogy a megfelelő emberek vonzónak, a nem megfelelőek pedig taszítónak fogják érezni ezt a hirdetést.

A fent említett esetben ennek megfelelően átdolgozták a bolthálózat teljes hirdetési portfolióját.

Már rövidtávon látható volt a hatás: kevesebben jelentkeztek, viszont ők a megfelelő célcsoportból.

Érdekes még megjegyezni, hogy ezeknek a pályázóknak lényegesen nagyobb volt az elkötelezettségük, amit az interjún tovább erősítettek, mondta a szakember.