Jogszabályváltozások, kormányzati intézkedések

Pihenőidő két munkanap között


2017.01.05   |   

Mennyi időnek kell eltelnie a napi munka befejezése és a következő napi munkavégzés megkezdése között?

A napi pihenőidő január 1-jétől módosult szabályairól dr. Kovács Szabolcs munkaügyi szakértő az ado.hu  blogjában tájékoztat.

A napi pihenőidő főszabály szerint legalább egybefüggő 11 óra, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania.

Azaz, a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaidőt úgy ossza be, hogy a munkavállaló számára legalább 11 óra megszakítás nélkül rendelkezésre álljon.

A pihenőidő-számítás során a munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés kezdete közötti teljes időtartamot figyelembe kell venni, azaz abba beleszámít például a munkavállaló munkába járáshoz felhasznált utazási ideje is.

Mikor csökkenthető a pihenőidő?

A napi pihenőidő 8 órára csökkenthető az alábbi esetekben:

– az osztott munkaidőben,

– a megszakítás nélküli,

– a több műszakos,

– az idényjellegű tevékenység keretében,

– a készenléti jellegű munkakörben.

A napi pihenőidő a nyári időszámításra történő átállás esetén a főszabály szerinti 11 óra helyett 10, a feltételesen alkalmazható 8 helyett pedig 7 óra is lehet.

 

A napi 8 órás, rövidebb pihenőidő alkalmazás, illetve a nyári időszámítással érintett pihenőidőt érinti a 2017. január 1-jén életbe lépő törvénymódosítás.

Eszerint a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie legalább a 22 órát.

Nyári időszámítás, 12 órás munkaidő, osztott munkaidő

Azaz, amennyiben a munkavállaló számára a nyári időszámítással együtt járó óraátállítás miatt csak 10 óra pihenőidő került beosztásra, úgy a következő napon számára legalább 12 óra pihenőidőt kell beosztani.

Ez elsősorban akkor jelenthet gyakorlati problémát, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, és abba a munkaközi szünet tartama nem számít be, hiszen ekkor a napi pihenőidő tipikusan rövidebb 12 óránál, és így a 22 óra biztosításához egy „váltás” kihagyása, vagy szabadnap beiktatása válhat szükségessé.

Amennyiben ugyanis a munkavállaló például 05.30-tól 18.30-ig, illetve 17.30-tól 06.30-ig dolgozik (tizenkét óra munkaidő, egy óra munkaközi szünet), akkor a 10 órás pihenőidő utáni 12 óra csak akkor biztosítható, ha egy műszakban a munkavállaló nem kerül beosztásra.

Ugyancsak problémát okozhat a 22 óra biztosítása osztott munkaidő esetén, amikor a munkáltató a napi munkaidőt két részletben oszthatja be és emiatt a napi pihenőidő mértéke is csökken.

H Í R H Á T T É R – Mennyi (legyen) az ideális munkaidő?

Mi a helyzet Svéd- és Franciaországban, és hogy vélekedik egy japán kutató, egy mexikói dollármilliárdos és egy angol közgazdász.

· Svédországban 8-ról 6 órára a napi munkaórák számát csökkentették, több-kevesebb sikerrel.

A svédek azt találták ki, hogy ugyanazért a bérért naponta két órával kevesebbet kell dolgoznia 68 nővérnek egy göteborgi nyugdíjasotthonban.

Igen ám, de a munka ugyanannyi volt, ezért fel kellett venni 17 további alkalmazottat, aminek a költsége 12 millió svéd koronát (1,3 millió dollár) tett ki erre a kétéves időszakra.

Tehát a munkaórák csökkentése extra költséget okozott a munkáltatónak – hivatkozik a Bloomberg tudósításából származó értesülésére az origo. 

Nem vált be, mert túl drága, írta a gazdasági szakportál a svéd próba felénél, és úgy tűnik, hogy a hatórás munkanapokkal semmit sem értek el azok közül a célok közül, amiket korábban reméltek.

Többek között abban bíztak, hogy kevesebb lesz a betegség miatti távollét, vagy éppen javul a betegellátás színvonala.

A Business Insider korábban ugyanakkor arról írt: azon kívül, hogy a nővérek jobban érezték magukat – 20 százalékkal boldogabbak voltak –, más pozitívum nem volt. Ráadásul többet voltak betegek is – 8 százalékról 9,3 százalékra nőtt a betegség miatti távollétek aránya.

· Franciaországban egy munkahét 35 órából áll, mondja ki egy törvény 2000 óta.

A bő másfél évtizedes jogszabályt rendesen kikezdte az idő, és a párizsi kormányok ott próbálnak lazítani rajta, ahol csak lehet, írta meg korábban a Magyar Idők.

A lap szerint komoly nyomást gyakorolnak a francia kabinetre a multinacionális cégek: a Daimler például 39 órás munkahétért lobbizott.

Az elmúlt években is lazult a jogszabály: például 2013 júniusában olyan törvényt fogadtak el, amely szerint (átmenetileg) megváltoztathatják a munkaidő hosszát, cserébe a munkahely megtartásáért.

Mindenesetre, egy tanulmány szerint így is a franciák dolgoznak a legkevesebbet Európában.

· Japán kutatók szerint 40 éves kor felett az a legjobb, ha 25 órát dolgozunk egy héten, derült ki a BBC által is idézett tanulmányból, amely több ezer 40 év feletti ausztrál munkavállalót vizsgált.

A jelentés szerint a munka „stimulálhatja az agyi tevékenységet”, ugyanakkor ezzel egy időben a „hosszú munkaórák és bizonyos típusú feladatok fáradtságot és stresszt okozhatnak, amely potenciálisan károsíthatja a kognitív funkciókat (figyelem, megfigyelőképesség, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodási funkciók.”. Ezek a képességek még a munkanélkülieknél is jobbak, szemben azokkal, akik 60 órát dolgoznak egy héten.

· A dollármilliárdos Carlos Slim 3 napos munkahetet vizionál.

Szerinte a 3 napos munkahét valósággá fog válni, viszont napi 11 órát kell majd dolgozni, és ráadásul csak 75 évesen lehet majd nyugdíjba menni.

A DailyMail összeállítása szerint a világ egyik leggazdagabb embere úgy látja, hogy az egész életen át tartó munka révén még így is többet lehetnek majd a családjukkal a dolgozók, több idő jutna a szórakozásra, kikapcsolódásra.

Elmélete szerint ezzel nemcsak a munkavállalók, de a gazdaságok és a pénzügyi piacok is jól járnának.

A mexikói dollármilliárdos szerint történelmi példák támasztják alá, hogy a nagyobb technológiai fejlettség a gyorsabb fejlődés mellett azt eredményezi, hogy az emberek is kevesebbet dogoznak.

„Most azt látjuk, hogy az emberek tovább élnek, egészségesebbek, nagyobb tudással a produktivitás is jelentősen megnőtt.

„Nagyon fontos, hogy az emberek ne menjenek nyugdíjba 50, 60 vagy 65 éves korukban. Később kellene nyugdíjba vonulniuk, mert nekik nagyobb tudásuk és tapasztalatuk van. Szerintem nekik három napot kellene dolgozniuk hetente, így lenne másoknak is hely” – véli Carlos Slim.

· A neves angol közgazdász, John Maynard Keynes 15 órás munkahetet jósolt

Évtizedekkel ezelőtt kijelentette, hogy a technológiai fejlődés miatt csökkenni fog a munkanapok száma, több idő jut majd a pihenésre. Keynes úgy vélte, 2030-ra az emberiség eljut oda, hogy a 15 órás munkahét lesz a normális.