Állásfoglalások, szakmai vélemények

Amikor a dolgozó tartozik a munkáltatónak


2016.07.30   |   

A pénz visszaszerzésére többféle törvényes lehetőség kínálkozik, de téved, aki azt hiszi, hogy jogszerű, ha a követelést a munkáltató egyszerűen levonja a munkavállaló esedékes béréből…

Károkozás, tanulmányi szerződés megszegése, jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése és sorolhatnánk, hányféle esetben tartozhat a dolgozó munkaadójának. Szakmai blogjában megfontoltságra és körültekintésre int Kártyás Gábor munkajogász.

Kézenfekvőnek tűnik, ezért is kell hangsúlyozni, hogy a követelés bérből való levonása a munkavállaló beleegyezése nélkül akkor is jogellenes, ha egyébként a munkáltató követelése alapos.

Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a munkabérből levonni csak az alábbi négy esetben lehet:

· ha ezt jogszabály, vagy

· végrehajtható határozat lehetővé teszi, vagy ha

· az előlegnyújtásból ered, vagy ha

· a levonáshoz a munkavállaló hozzájárul.

A bérből való levonáshoz tehát vagy már végrehajtható határozat kell, vagy a munkavállaló hozzájárulása.

A munkavállalói hozzájárulás

Azt jelenti, hogy a munkavállaló elismeri a követelés jogosságát és annak összegét, illetve beleegyezik, hogy azt a munkáltató a béréből levonhatja.

A hozzájárulás ezért nem lehet előzetes.

Semmis például az a munkaszerződéses kikötés, amely előre, a konkrét összeg és körülmények ismerete nélkül hatalmazza fel a munkáltatót, hogy bármilyen igényét a munkavállaló béréből közvetlenül érvényesítse.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a bérből levonni.

Azaz, a  bírósági végrehajtási törvény szerinti mértéken (ez általában a nettó bér 33 százalék) a munkáltató sem terjeszkedhet túl.

Visszafizetés egy összegben

A munkavállaló önkéntes teljesítésének persze más módja is lehet, mint a bérből való levonás.

Így például vállalhatja, hogy egy bizonyos határidőig egy összegben befizeti a munkáltató számlájára a teljes tartozást.

Sok esetben azonban ez nem járható út, mivel a munkáltatótól kapott bérből élő munkavállalónak komoly anyagi terhet jelentene az egy összegben való teljesítés.

Nincs akadálya, hogy a felek részletfizetésről állapodjanak meg, olyan ütemezéssel, amely már vállalható a munkavállaló számára.

Figyelem! Ellenkező kikötés hiányában nem teszi a fennálló tartozást egy összegben esedékessé, ha a munkaviszony időközben megszűnik.

Fizetési felszólítás

A törvény szerint a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és minimálbér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti.

2016-ban tehát 333 000 Ft erejéig a munkáltató írásban felszólíthatja a munkavállalóját, hogy adott jogcímen fennálló, adott összegű követelésének egy bizonyos határidőn belül tegyen eleget.

A felszólításnak pontosan tartalmaznia kell, hogy

· a munkáltató követelése min alapszik,

· milyen összegű és annak

· meddig tehet eleget önként a munkavállaló.

Ha vitatja a követelést, a munkavállaló a felszólítással szemben 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Erről a munkavállalót magában az okiratban tájékoztatni kell.

A fizetési felszólítás előnye, hogy ha annak a munkavállaló a megadott határidőben nem tesz eleget, ám bírósághoz sem fordul, úgy a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy azt végrehajtási záradékkal lássa el.

Ez alapján pedig a fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik, anélkül, hogy a követelés jogcímét vagy összegét a munkavállaló a továbbiakban vitathatná.

Elévülési idő – vannak kivételek

Továbbá, ha a munkavállaló vitatja a követelést, illetve annak összege miatt nincs lehetőség a fizetési felszólításra, akkor a munkáltató – az elévülési időn belül – bírósági úton szerezhet érvényt igényének.

A munkajogi elévülési idő általában három év, ám ez alól vannak kivételek.

Például, a jogalap nélkül kifizetett munkabér csak hatvan napon belül követelhető vissza, kivéve, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló okozta, vagy azt felismerhette.

Egy másik fontos példa: a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.

Büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A munkáltató a pénzkövetelés iránti igényét közjegyző előtt, fizetési meghagyás útján is érvényesítheti – kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Jogvita

Ha jogvitára kerül sor, és a munkáltató követelése alaposnak bizonyul, az eljárási költségek a munkavállalót terhelik.

Fontos! Érdemes már az első felszólításban felhívni a munkavállaló figyelmét, hogy ha önként nem teljesít, akkor a követeléshez a behajtási költségek és a kamatok is hozzáadódnak, ami elhúzódó eljárás esetén komoly összeg lehet, javasolja a munkajogász.