Aktualitások, hírek

Idénymunkára diákot, idén? Miért ne


2016.05.27   |   

Ha még nem volt diákfoglalkoztatottja, akkor azért, ha már volt, de nem ismeri az idén aktuális foglalkoztatási szabályokat, akkor azért fussa végig összeállításunkat!

 

Hogy munkáltatóként mire kell ügyelnie, amikor diák munkavállalókkal kíván szerződést kötni, arról dr. Dénesné dr. Orcsik Judit munkajogász tájékoztat szakmai blogjában.

 

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló  2012. évi I. törvény(a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.

Mikor létesíthet munkaviszonyt a fiatal munkavállaló?

Ki minősül fiatal munkavállalónak?

Az Mt. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a 18. életévüket be nem töltött személyek egyéb polgári jogi jogviszonyokban történő foglalkoztatására.

Továbbá kimondja azt is, hogy munkavállaló csak az lehet, aki 16. életévét már betöltötte.

A fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez azonban feltételként rögzíti a jogszabály azt is, hogy a szülő hozzájárulása szükséges hozzá.

Ez a tizenhat és tizennyolc év közötti munkavégzés feltételeként elegendő is.

A 15. és 16.évesek munkavégzésének feltételei

Elengedhetetlen, hogy a fiatal nappali rendszerű képzésben folytassa tanulmányait, valamint hogy csak a hivatalos tanulmányi szünetekben vállaljon munkát.

Ezen felül a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Fontos az írásbeliség és a szabályok betartása

Az Mt. a munkaszerződést kizárólag írott formában fogadja el, és nincs ez másképp a fiatal munkavállaló esetén sem. Tehát a munkaszerződést ebben az esetben is írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató kötelezettsége.

A munkaszerződés tartalmi elemei

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, rendelkezni kell arról, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre (itt a diákmunka határozott időtartamú szerződést feltételez), valamint ki kell kötni a munkavégzés helyét is.

Ezen kívül a munkabért meghatározó munkaidő hosszát is fontos meghatározni a szerződésben, amellyel kapcsolatban jó tudni: fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő legfeljebb(!)8 óra lehet – és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

Amennyiben munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, akkor lényeges szempont az is, hogy a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.

Továbbá: a 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc; 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet, és legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt is kell biztosítani, ami szintén eltérő szabályozás a felnőtt munkavállalókra vonatkozó szabályokhoz képest.

Természetesen a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

A törvényes képviselő hozzájárulása – elengedhetetlen

A munkáltatók számos esetben elkövetik azt a hibát, hogy úgy kötnek munkaszerződést a 18. életévét még be nem töltött személlyel, hogy arról hiányzik a szülői hozzájárulás.

Az Mt.- nek pedig egyértelmű szabályozásai közé tartozik, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A fenti szabályok szerint tehát tehát a 16. életévét betöltött személy az Mt. szerint ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, azonban a megkötött munkaszerződés mégis csak abban az esetben érvényes, ha a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát is tartalmazza.

Amennyiben cselekvőképtelen, azaz 14. életév alatti fiatalkorú vállal számára megengedett munkát (pl. sporttevékenység, vagy modellkedés), abban az esetben nem elég a szimpla hozzájárulás, hiszen a munkavállaló ebben az esetben nem írhat alá munkaszerződést, ezáltal azt helyette kizárólag a törvényes képviselő kötheti meg.

Eltérő szabadságra vonatkozó szabályok

Az éves szabadság nem csak a felnőtt munkavállalót, hanem a diákmunkáját töltő fiatal munkavállalót is megilleti.

Ez alap és pótszabadságból tevődik össze, amelyből az alapszabadság éves 20 nap.

Ehhez évi 5 munkanap pótszabadságot kell hozzá számolni, amennyiben a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét.

Amennyiben a munkaáltató kevesebb, mint egy évet foglalkoztatja a fiatalt, abban az esetben az összesen megállapított éves szabadság időarányos részét kell kiadnia.

Amennyiben a munkavállalás rövidsége miatt a szabadságot mégsem jár, akkor a munkaviszony befejezésekor pénzben kell azt megfizetni. Vagyis ha a fiatal csak a nyári szünetre vállal munkát, akkor a 2 hónapra járó 4 nap munkabért is meg kell fizetni számára, szabadságmegváltás címén.