2017-03
KERESKEDELMI ÉLET

Asztal mellett – otthon vagy étteremben?

2017-03-02
Délben vagy este? Esetleg már reggel is? Versenyben az étkezőkért.

Délben vagy este? Esetleg már reggel is? Versenyben az étkezőkért. 

Még mindig javában tart az évekkel korábban kezdődött verseny a szabadságukat otthonuktól távol töltőkért. Közöttük vannak, akik pihenésük idején nem riadnak vissza a szünidei főzőcskézéstől, ezért még a strandon is inkább hűtőtáskából eszik a hazait. Mások inkább beülnek egy vendéglőbe, sok helyen már reggel is…, és a hétköznapok sem lettek kivételek.

Vendéglátás kontra kiskereskedelem…

Étteremben, hazánkban 100 megkérdezett közül 18-an esznek hetenként legalább egyszer vagy többször.

Száz magyar fogyasztóból további 13 havonta kétszer-háromszor étkezik otthonán kívül, 12 pedig egyszer.

Így a vendéglátóhelyek komoly versenyt támasztanak az élelmiszer-kiskereskedőknek és gyártóknak a fogyasztók „gyomor részesedéséért” és pénzéért folyó versenyben, állapítja meg a helyzetfelmérést végző Nielsen piackutató cég. (A nemzetközi felmérés hatvanegy országban, köztük Magyarországon készült.)

Itthon inkább ebédelni járnak

Akik nem otthon esznek, legnagyobb arányban vacsorázni járnak el Európában is (a válaszadók átlag 61 százaléka), világszerte is (63 százalék).

Nálunk viszont vendéglátóhelyen legnépszerűbb az ebédelés, amit a megkérdezettek 68 százaléka szokott választani.

Az étterembe járó magyar válaszadók 33 százaléka említett vacsorát, reggelit pedig 6 százaléka.

Külföldön?

Nem csak nálunk nagy divat az ebédelés, hanem régiónk egy részében is. Ha otthonon kívüli étkezésről van szó, akkor a világon legtöbben ebédelni a lengyelek mennek (80 százalék), harmadik legnagyobb arányban a szlovákok (78 százalék), a csehek pedig 71 százalékkal hetedikek ebben a globális rangsorban. Ebédet az európaiak átlag 52 százaléka mondott.

Étterem típus-trend, szempontok

 

Ha az éttermek nyolcnál több különböző típusát nézzük, a magyarok leglényegesebb igényei hasonlítanak a nemzetközi trendekhez.

Gyorsétterem a legnépszerűbb.

Második pedig az a típus, ahol asztalnál szolgálják fel az ételt és hétköznapi, fesztelen a hangulat.

Amikor magyar fogyasztók eldöntik, hogy melyik éttermet választják, szempontjaik fontossági sorrendje megegyezik a globális átlaggal. Nálunk is legtöbben mondják, hogy egy hely árai elfogadhatók legyenek, és mindjárt utána említik az ételek minőségét.

Jóval kisebb arányban számít a harmadik tényező, a kényelmes megközelítés, hogy ahová betérnek, az a hely munkahelyükhöz vagy lakásukhoz közel legyen.

A reggeliztetésbe a kiskereskedők is beszállhat(ná)nak

 

„Reggeliztetés lett a növekedés egyik hajtóereje egyes gyorséttermekben és más önkiszolgáló helyeken, ugyanakkor az élelmiszer-kiskereskedőknek is van keresnivalójuk ezen a téren” – mondja Andrew Mandzy, a Nielsen egészség és wellness stratégiában illetékes igazgatója.

Miért?

„Az otthoni reggelizés felfuttatásához egészséges és praktikusan fogyasztható élelmiszerek előállítása szükséges.

Reggelente kevés a fogyasztók ideje, miközben rendkívül fontos számukra a minőség és a frissesség.

Ehhez támogatást nyújthatnak a gyártók, ha olyan ennivalókat kínálnak, amelyek tartalmazzák a fogyasztók által keresett összetevőket.

Segítheti az élelmiszeripar a kiskereskedőket abban is, hogy polcaikon egészséget szolgáló termékeket, jó áron kínálhassanak”.

A szokások változnak

Rámutat a kutatás eredményeit ismertető tanulmány, hogy étterembe sokan már nem csak valamilyen alkalomból mennek, hanem az életmódjuk részévé vált: „Világszerte a megkérdezettek átlag 48 százaléka mondja, hogy hetenként egyszer vagy még gyakrabban étkezik vendéglátó helyen.

Különösen jellemző ez Ázsiában, Óceániában és Észak-Amerikában. Az európai átlag 23 százalék”. És a világ csak uniformizálódik…!

Munkaerő-kiválasztás: van jó módszer

2017-03-03
Tartósan együtt dolgozni csak olyan alkalmazottal tud a vállalkozó, aki szakmai és emberi elvárásainak egyaránt megfelel. Szakértőktől származó kipróbált módszereket mutatunk, érdemes megfontolni valamennyit.

Tartósan együtt dolgozni csak olyan alkalmazottal tud a vállalkozó, aki szakmai és emberi elvárásainak egyaránt megfelel.

Szakértőktől származó kipróbált módszereket mutatunk, érdemes megfontolni valamennyit.

Állásinterjú előtt

A munkaadó döntse el – és akár írja le egyértelműen –, hogy kit, miért és hogyan keres.

Érdemes a sztenderd munkaköri leíráson túl belemenni olyan kérdésekbe, hogy mit is csinál, hogyan is viselkedik az, aki ebben a munkakörben jól teljesít.

Szerencsés, ha van ehhez egy „élő minta”, aki megfoghatóbbá teszi a papírra írtakat, javasolja szakmai blogbejegyzésében  Killeen-Kőrös Anikó szervezetfejlesztési és képzési vezető.

Ha tudjuk, mit akarunk megtudni a munkára jelentkezőtől, könnyebb jó és célzott kérdéseket megfogalmazni, ezáltal a lehető leghatékonyabban kihasználni az interjúra szánt időkeretet.

A viselkedés alapú kérdezéstechnika

Ideális esetben az interjú nem a jelölt és a kiválasztást végző személy kézfogásával indul, hanem a már említett, kompetenciákra épülő kérdések előzetes megfogalmazásával.

A jelölttől ilyenkor megtörtént esetek felidézését kérjük, hogy feltárjuk bizonyos fontosnak tartott viselkedésformák megjelenését vagy hiányát.

Ennek hátterében az a feltételezés áll, hogy a múltbeli viselkedés a legpontosabb előrejelzője annak, hogy valaki a jövőben egy hasonló szituációt hogyan fog kezelni, hiszen helyzetről helyzetre nagyon gyakran tanult sémáinkhoz, jól bevált megoldásainkhoz nyúlunk vissza.
Ez a múltbeli, konkrét szituációkra kérdez rá.

Az így kapott válaszokból a jelölt gondolkodásáról nyerhetünk információt, arról a folyamatról, hogyan old meg egy-egy problémahelyzetet, egyáltalán hogyan definiálja azt. Legalábbis hogyan tette ezt egy konkrét múltbeli helyzetben.

Tegyen fel 3 fontos kérdést!

1. Vázolja fel azHELYZETET!

„Az előző munkahelyén került olyan szituációban, amikor a szokásosnál sokkal több feladatot kellett egyszerre elvégeznie? Mi volt pontosan ez a helyzet?”

2. Mutassa be azAKCIÓT!

„Mit tett ön ebben a helyzetben?”

3. Ismertesse azEREDMÉNYT!

„Mi lett az eredmény?”

A viselkedés alapú interjútechnika sem csodaszer, hiszen az alaphelyzet itt is ugyanaz, mint bármely interjú esetében: az alapján kell megítélnünk valakit, amit magáról elmond,

A technika ráadásul ma már közismert, a jelöltek akár fel is készülhetnek a „helyes válaszból” - gondolhatnánk. Ennél a módszernél azonban sok „helyes” válasz lehetséges ugyanis.

Hiszen elsősorban a jelölt által felvázolt folyamatokra vagyunk itt kíváncsiak, vagy éppen az elkövetett hibáikra és az abból levont tanulságokra.

Némi felkészüléssel és rutinnal a szituációt egy szakmai beszélgetéssé tudjuk alakítani, mely légkörben sokkal könnyebben megnyílnak a jelöltek is, mint egy klasszikus „kérdezz-felelek” helyzetben.

Vannak buktatók, de el is kerülhetők

Az első gyakori csapda, hogy nem adunk kellő időt a jelöltnek ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő példát az általunk feltett kérdésre.

Nem kell azonban megijedni pár másodperc csendtől, sőt!

Érdemes bátorítani a jelöltet, hogy nyugodtan gondolja át a válaszát.

Ha nehezen megy a példa megtalálása, kitágíthatjuk a kört privát életéből vett helyzetekre is. Különösen fontos ezt észben tartani a pályakezdők esetén, ahol a korábbi munkahelyek tapasztalatát még nem tudja felsorakoztatni a jelölt.

A lényeg azonban mindig ugyanaz: egy előre meghatározott kompetencia (például szervezői készség) vagy tulajdonság (például kitartás, segítőkészség) kapcsán konkrét múltbeli példát kérni a jelölttől.

Ha általánosabban tesszük fel kérdést, akkor is belefuthatunk abba helyzetbe, hogy a jelölt képtelen konkrét példákkal szolgálni.

Természetesen mindez már önmagában informatív, de ki kell „nyitni” a jelöltet!

Segíthet a továbblendülésben olyan kérdések feltétele, hogy

„Milyen tulajdonságait tudta kamatoztatni a korábbi munkahelyén? vagy

„Mely tulajdonságait tekinti a legfőbb erősségének?”.

Ezekre jobb eséllyel kapunk válaszokat, hiszen egy állásinterjúra érkező mindenképp számít és készül hasonlókra.

A válaszok kapcsán pedig vissza tudunk térni a viselkedésalapú technikához, hiszen egy-egy erősség vagy gyakran használt tulajdonság kapcsán már rendkívül kritikus a jelöltre nézve, ha nem tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani.

Érdemes a többes szám első személyben érkező válaszokra is kihegyezni a fülünket.

Ha egy probléma megoldási helyzetben a jelölt folyamatosan csapatmunkáról, a kollégákkal együtt kivitelezett megoldásokról számol be, fontos egyértelművé tenni, hogy mi volt ebben az ő szerepe, például az alábbi kérdésekkel: „Konkrétan Önnek mi volt a feladata? Mit tett Ön hozzá a megoldáshoz?”

Gyakran előfordul, hogy a jelölt a példa kapcsán fontos részleteket nem tár fel, magáról a folyamatról vagy saját szerepéről nem ad elégséges információt.

Ha hiányérzetünk van, azt érezzük, hogy nem látjuk át teljesen mi is történt pontosan az elmesélt helyzetben, érdemes a jelölt által hozott példánál maradva akár részletekbe is belemenni.

Ha a kíváncsiság vezérel minket, és az a célunk, hogy megismerjük a velünk szemben ülőt, akár két-három konkrét múltbeli helyzet kapcsán is számos fontos tulajdonságáról és kompetenciáiról szerezhetünk információt, relatíve rövid idő alatt, tanácsolja a szakértő.

Jó munkaerőt is választhat

2017-03-03
Kulcsfontosságú, hogy olyan munkatársat válasszon a munkaadó, aki nem csak a munkakör kívánalmainak, de a saját, vállalkozói elképzeléseinek is megfelel.

Kulcsfontosságú, hogy olyan munkatársat válasszon a munkaadó, aki nem csak a munkakör kívánalmainak, de a saját, vállalkozói elképzeléseinek is megfelel.


Mutatunk néhány alaptézist, amelynek alkalmazásával sokkal nagyobb lesz az esély arra, hogy a megfelelő személyt szerződtesse a felkínált munkára.


Helyek, ahol biztosan ellenőriznek

2017-03-07
Nem titok, hol jelennek meg egészen biztosan az adóhatóság ellenőrei. A rendszeresen frissülő lista mindenki számára elérhető. Odavezetjük!

Nem titok mostantól, hol jelennek meg egészen biztosan az adóhatóság ellenőrei. A rendszeresen frissülő lista mindenki számára elérhető. Odavezetjük!

Az úgynevezett adótraffipax a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján – napokkal előre is – jelzi ezentúl, hol kell számítani célirányos ellenőrzésekre. megyéről megyére követhető lesz, hogy hol jelennek meg biztosan az ellenőrök, tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, az adóhatóság vezetője az MTI-t, tudta meg az Index. 

A hatóság mostantól rendszeresen nyilvánosságra hozza az előre meghatározott ellenőrzési helyszíneket.

Most leginkább – de nem kizárólag– a Nőnap és az Országos Étterem Hét köré szerveződnek a revíziók

Tállai András szerint az ellenőrzések beharangozásával az adóhatóság támogatja és ezáltal ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák be a szabályokat, önszántukból javítsák a hibákat, pótolják a hiányosságokat, elkerülve ezzel a törvényekből adódó negatív következményeket.

Az előre közzétett információknak – a NAV korábbi tapasztalatai alapján – megelőző hatásuk lesz, hiszen a korábban előre jelzett akciókban minimálisra csökkent a szabálytalanságon ért vállalkozások száma.

Fontos! Az adótraffipax viszont nem zárja ki azt, hogy a megjelölt helyszíneken kívül is ellenőrizzenek a NAV munkatársai, hangsúlyozta a vezető.

Az adótraffipax információit itt tekintheti meg.

Ön (sem) akar útnyilvántartást vezetni?

2017-03-07
Ha megváltozna a jogszabály, akkor sok adminisztrációtól mentesülhetnének a vállalkozók is. Segíthet a javaslattevőknek!

Ha megváltozna a jogszabály, akkor sok adminisztrációtól mentesülhetnének a vállalkozók is. Csatlakozhat a felméréshez!

Egyszerűsíthető lehetne a céges személygépkocsi-flották áfa-elszámolása, írja az Országos Sajtószolgálathoz (OS) eljuttatott közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.

Bérelt személygépkocsik esetén ezentúl nem kellene útnyilvántartás, ha a jogalkotó úgy dönt, hogy kiválaszt egy arányszámot, amivel engedélyezi az üzleti használat áfa-érvényesítését, ad hangot a Lízingszövetség kezdeményezésének az egyesület, amelyhez, mint kijelenti, már csatlakozott.

A szakmai szervezetek meglátás szerint a jogalkotó eltérést kérhet a közösségi forgalmi adó szabályoktól és engedélyezheti a bérelt személygépkocsik arányos áfa levonási jogát, nyilvántartás vezetése nélkül is!

Az adóegyszerűsítés igénye így a javaslattevő Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országgyűlés számára is mérhetővé és kézzelfoghatóvá válna, fogalmaz az egyesület.

Néhány válasszal ön is besegíthet


A téma iránt érdeklődők az ezen a linken megtalálható táblázat bejelentkezés utáni kitöltésével, és az info@mkoe.hu címre való visszaküldésével csatlakozhatnak a felméréshez.



Energiát így is spórolhat a vállalkozásának

2017-03-08
Egyszerűbben juthatnak olcsóbb gáz- és villamos energiához a vállalkozások, mint gondolnák, ha szolgáltatót váltanak.

Egyszerűbben juthatnak olcsóbb gáz- és villamos energiához a vállalkozások, mint gondolnák, ha szolgáltatót váltanak.

A nyári szezonra jellemző nagy energiafelhasználás beindulása előtt még érdemes megismerkedni a versenypiaci árakkal, szolgáltatásokkal is.

Váltáskor, vállalkozóként mindössze 5 szempontot kell igazán szem előtt tartani, hívja fel a figyelmet egyebek mellett az egyik energiakereskedő cég.

A kötelező biztosítások, telekommunikációs szolgáltatások esetében hozzászoktunk, hogy a váltással, új szerződéssel majdnem mindig jobban jártunk anyagilag.

Az energiaszolgáltató-váltásnál azonban legtöbbször nem a díjazás dönt, hiszen minden a tőzsdei áraktól függ, így kisebb az eltérés az egyes szolgáltatók között. Sokkal fontosabb, hogy az energiakereskedő mit tud kínálni a csomagban.

Egy biztos, egy vállalkozás számára a versenypiac most minden esetben kedvezőbb, mint a hatósági szolgáltatás.

Energiavásárlás: akár a kenyeret a boltból

Az energia útja a termelőtől a fogyasztóig a szabadpiacon ugyanúgy működik, mint a bolti vásárlás.

Az egyetlen különbség az, hogy itt egy évre előre kell meghatároznunk, hogy mennyi „kenyeret” fogunk megenni (fogyasztani), mikor lesz kevesebbre vagy többre szükségünk, valamint azt is, hogy gyarapszik-e a család (beruházás), aki miatt megnőhet a fogyasztásunk.

A legnagyobb megtakarítási lehetőség éppen abban rejlik, hogy az energiakereskedőnek meghatározhatjuk mikor, mennyit akarunk vásárolni.

Számtalan vendéglátó és kereskedelmi vállalkozásban a – mindinkább hosszabbodó – nyári szezonban nő meg jelentősen az energiaigény, míg más időszakokban mérsékeltebb összegeket fizetnek.

Jelenleg a piacon 10-15 „energiapék” van, akik közül választhatnak a vállalkozások.

Ki tudja, mennyi energia kell nekem?

Mivel a vállalkozások fix kiadásainak egy komoly százalékát teszik ki az energiaköltségek, ezért legtöbbször pontosan tudják, mennyit használtak az előző évben, akár hónapra lebontva is.

Ezért nem lehet probléma már a szerződéskötéskor meghatározni a mennyiséget, de az energiaaudit is segíteni tud, ha bizonytalanok vagyunk.

A karbantartásokat például érdemes előre megtervezni, így amikor a gyártás szünetel, csökkenthetjük a kiadásainkat. „A legfontosabb, hogy az energiakereskedő időben értesüljön, ha a szerződésben meghatározott mennyiségtől el fog térni a vállalkozás” – figyelmeztet egy energiakereskedő kft. értékesítési szakembere a hvg.hu írásában. „Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak váratlan helyzetek, bejöhet egy nagyobb megrendelés, amelyet nem lehetett előre látni, vagy éppen kisebb hőfokon kell működtetni a céget. Csak időben kell jelezni a változást.”

A legtöbb energiakereskedő energiaauditot is végez, azaz nem a vásárlónak (vállalkozónak) kell „kitalálnia” a fogyasztását. Ennek eredménye az is lehet, hogy energiahatékonyságban sokat tud javulni a vállalkozás.

Március 31. – a legtöbb vállalkozásnak fontos határidő!

Fontos tudni, hogy évente csak egyszer köthetünk új szerződést!

Ha nem vagyunk elégedettek a szolgáltatónkkal, akkora szerződésben szereplő felmondási időre oda kell figyelnünk.

Ez eltérő a villamos áram, illetve a földgáz esetében.

A legtöbb vállalkozásnak a következő fontos határidő március 31. lesz, ugyanis a földgázszerződések fordulónapja legtöbb esetben október 1., viszont a felmondást 180 nappal a lejárat előtt kell megtennünk (a villamos áram esetében ez csak 60 nap, a forduló pedig általában január 1.).

Tehát érdemes időben cselekedni és felmérni a piaci lehetőségeket.

Az energiakereskedő-váltás ingyenes, nem jár különösebb műszaki átalakítással, azonban mindkét esetben fontos, hogy a felmondás után késedelem nélkül fizessük a számlákat, mert egy elkeveredett, be nem fizetett számla automatikusan semmissé teheti a felmondást.

Mire kell figyelnünk energiakereskedő-váltásnál?

Öt pontban mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat az új belépőknek és váltóknak egyaránt.

1. Határidők

Ha váltani akarunk, akkor tartsuk be a szerződésben meghatározott felmondási határidőket! Gázszolgáltató esetében ez legtöbbször március 31., villamosenergia-szolgáltatónál pedig november 1.
A felmondási idő alatt ne maradjunk el számlákkal, mert meghiúsulhat a váltás!

2. Árak

A piacon 10-15 meghatározó energiakereskedő van, de mindig vannak újabb belépők. A piachoz (és a tőzsdei árakhoz) képest kínált túl alacsony ár mindig legyen gyanús. Mivel mindenki egy helyről veszi a villamos áramot és a földgázt, ritkán tudnak nagy engedményeket kicsikarni a nagykereskedőből, így a túl olcsón kínált energia nem reális, és legrosszabb esetben a kereskedő csődjéhez vezethet.

3. Kapcsolattartás

Bár egy évre előre szerződünk, fontos, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot az energiakereskedővel.

Válasszunk olyan szolgáltatót, amelynél lehetőségünk van erre.

A szerződéshez képest jelentős eltérést pedig legalább 2 hónappal előre jelezzük.

4. Energiahatékonyság

Bár azt hinnénk, hogy az energiakereskedő érdeke, hogy minél több energiát használjanak a vásárlói, a legtöbb esetben már rég nem így gondolkoznak.

Egy energiaaudit során könnyen kiderülhet, hogy rengeteg energiát pazarol a cég jelenlegi működése.

Válasszunk olyan szolgáltatót, aki tanácsadással segítségünkre van a hatékonyság növelésében!

5. Kiegészítő szolgáltatások

A kiegészítő műszaki szolgáltatásokkal sokszor jóval nagyobb megtakarítást tud elérni a felhasználó, mint az energiadíjak közötti különbséggel.

A földgáz mérőkapacitás optimalizálásával, kazáncserével, világításkorszerűsítéssel vagy új technológiák bevezetésével (napelem, elektromos töltőállomások) hasznos partnerei lehetnek a szolgáltatók a vállalkozásoknak.

Érdemes olyan energiakereskedőt választani, aki felkészült a műszaki szolgáltatások terén is!

Vasárnapi boltzár-terv: Európára kiterjesztve

2017-03-13
Uniós szabályozás bevezetésével akarja elérni egy szakszervezetekből, civil és egyházi szervezetekből álló csoport, hogy vasárnap Európa-szerte zárva tartsanak a boltok.

Uniós szabályozás bevezetésével akarja elérni egy szakszervezetekből, civil és egyházi szervezetekből álló csoport, hogy vasárnap Európa-szerte zárva tartsanak a boltok.

Az Európai Szövetség a Szabad Vasárnapért - amelyet szakszervezetek, állampolgári és egyházi szövetségek alkotnak - azzal érvel, hogy egyre többet dolgoznak az emberek hét végén. Kijelentése szerint „A vasárnap fontos pillére az európai társadalmi modellnek”- hivatkozik a német Die Welle hírére a napi.hu .

A szövetség tagjai az Eurofound ügynökség adataira mutatva azt állítják, hogy egyre több európai dolgozik vasárnap. Az ő felmérésük szerint 2015-ben a megkérdezettek 30 százaléka dolgozott havonta legalább egy vasárnapon. Egyébként Európában a legkevesebben Lengyelországban mennek vasárnap munkába, csak a dolgozók három százaléka, utánuk jönnek a portugálok 4,3 százalékkal és a horvátok 5,5 százalékkal.

Az  EU-ban jelenleg egy 2003-as keretszabály az irányadó, amelynek részleteit az egyes tagállamok határozzák meg.

Nagypénteken drágább a foglalkoztatás

2017-03-10
A munkaszüneti nappá változtatott nagypéntek további terhet ró a munkáltatókra.

A munkaszüneti nappá változtatott nagypéntek további terhet ró a munkáltatókra.

Nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a húsvét előtti új munkaszüneti napot a munkáltatói érdekképviseletek, mivel a foglalkoztatóknak így újabb napra kell munkavégzés nélkül bért fizetniük, sőt, a munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék jár, fogalmaz dr. Kéri Ádám ügyvéd, az m.adozona.hu oldalán.

Mikor, hol és hogyan lehet munkára beosztani?

A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása

- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

- az idényjellegű,

- a megszakítás nélküli,

- a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy

- külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik.

Fontos tudni! a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (például vendéglátás) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása (például személy- és vagyonmentés), továbbá a vagyonvédelem érdekében (például biztonsági őr) kerül sor.

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap a munkaidő-beosztásra nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Foglalkoztatás munkaszüneti napon

A munkaszüneti napi munkavégzésért minden esetben 100 százalékos bérpótlék jára munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. paragrafusának (4) bekezdése szerint.

Ugyancsak 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni a munkabéren felül akkor is, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelése munkaszüneti napra esik.

Távolléti díj munkavégzés hiányában is járhat

Távolléti díjat az Mt. 146. paragrafusa alapján akkor kell fizetni, ha a munkavállaló munkavégzés nélkül díjazásra válik jogosulttá, és számára nem alapbért vagy más juttatást kell fizetni.

Távolléti díjat kell például a munkavállaló részére fizetni óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje.

Ebben az évben pedig mind március 15., mind pedig április 14. ebbe a kategóriába esik ( nagypéntek mindig).

Ebből pedig az következik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalónak attól függetlenül távolléti díj jár, hogy az adott napon végzett-e munkát.

Ha ugyanakkor munkát is végzett, akkor az időarányos munkabére, valamint a munkaszüneti napra járó 100 százalékos bérpótléka is megilleti.

Ugyanakkor nem jár távolléti díj azoknak a munkavállalóknak, akik havibérért dolgoznak, hiszen az ő esetükben nem beszélhetünk kiesett munkaidőről.

10 + 1 munkaszüneti nap

- január 1.,

- március 15.,

- húsvéthétfő,

- május 1.,

- pünkösdhétfő,

- augusztus 20.,

- október 23.,

- november 1. és

- december 25-26… 

Mostantól pedig, ahogy azt az országgyűlés elfogadta

- nagypéntek, ez idén április 14-e.

Online pénztárgépek: tennivalók, ha változik az üzemeltető

2017-03-16
Eladáskor, bérléskor, adó törzsszám változáskor, cégátalakuláskor, tehát üzemeltető-váltáskor a pénztárgépek „átszemélyesítésre” szorulnak. Mutatjuk a folyamat tudnivalóit.

Eladáskor, bérléskor, adó törzsszám változáskor, cégátalakuláskor, tehát üzemeltető-váltáskor a pénztárgépek „átszemélyesítésre” szorulnak. Mutatjuk a folyamat tudnivalóit.

Az új követelményeknek megfelelő online pénztárgépek már alkalmasak az üzemeltető váltásra, azaz „átszemélyesítés”-re, tájékoztat az adóhatóság.

Mikor lehet szükség átszemélyesítésre?

A pénztárgép üzemeltetőjének megváltozásakor, például a pénztárgép eladásakor, vagy bérelt pénztárgép esetén a bérlés elején és végén.

Ugyancsak szükség lehet az átszemélyesítésre akkor, ha megváltozik a pénztárgép üzemeltető adó törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye), például a cég átalakulása, beolvadása (stb.) esetén.

Az átszemélyesítést előírja a jogszabály a cserepénztárgép szerviz általi kiadásakor és visszavételekor(*) .

Hogyan lehet átszemélyesítési kódot kérni?

Átszemélyesítéshez az új üzemeltetőnek átszemélyesítési kódot szükséges beszereznie.

A kód a „ PTGREG” nevű nyomtatványon igényelhető. ( Itt elérhető az új verzió.)

A nyomtatvány az általános szabályok szerint elektronikusan vagy papír alapon nyújtható be.

A nyomtatvány PTGREG-01 lapjának (A) blokkjában meg kell jelölni, hogy átszemélyesítési kód igénylése (ld. ábra) történik, tekintettel arra, hogy a pénztárgépek első üzembe helyezéséhez szükséges kód is ezen a nyomtatványon igényelhető.

Az átszemélyesítési kód igénylésekor – hasonlóan a pénztárgép első üzembe helyezéséhez szükséges üzembe helyezési kód igényléséhez – meg kell adni a következő adatokat is:

Üzemeltetés módja (Állandó üzemeltetési hely / Mozgóbolt / Változó telephely / Tartalék pénztárgép / Mozgó szolgáltatóhely)

Az adott pénztárgéphez köthető tevékenység TEÁOR szerint besorolása. Ha a pénztárgéphez több tevékenység is köthető, akkor a kettő legfontosabbat kell megadni.

Az „ Üzemeltetés célja” mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a pénztárgépet bérbeadás céljából kívánják használni, vagy a forgalmazó/szerviz átszemélyesíthető cserepénztárgépként kívánja használni.

Az üzemeltetési módjaként „változó telephely” jelölésekor egyszerre egy kód igényelhető.

A kód igénylése és felhasználása között bekövetkező esetleges változásokat a PTGREG nyomtatvány „MOD” lapján kell jelezni.

A kód felhasználást követően bekövetkező változásokról a PTGTAXUZ nyomtatványon ( Itt elérhető)

kell adatot szolgáltatni.

A PTGREG adatlap kitöltésével kapcsolatos további, részletes tudnivalókat az adatlap kitöltési útmutatója tartalmazza.

Az átszemélyesítési kód igénylésekor az új üzemeltető még nem feltétlenül tudja, hogy milyen típusú pénztárgépet kíván átszemélyesíteni. Ezért a rendszer úgy került kialakításra, hogy az átszemélyesítési kódokat bármilyen típusú pénztárgép fel lehet használni, amely a kód igénylésekor megadott szereplő üzemeltetési helyen fog működni (ha az adott kódot más üzemeltetési helyen kívánja felhasználni az üzemeltető, akkor PTGREG nyomtatvány „MOD” lapot kell kitölteni).

1. Hogyan zajlik az átszemélyesítés?

Az átszemélyesítést az adott pénztárgépről kell kezdeményezni.

A átszemélyesítés funkció a pénztárgépeken a szerviz menüben kerül elhelyezésre, tehát az átszemélyesítéshez az adott pénztárgép típus szervizelésére jogosult pénztárgép műszerész segítsége szükséges.

Jellemzően a műszerésznél van lehetőség a pénztárgéphez kapcsolódó adatkapcsolati előfizetés megszüntetésére a régi, és megkötésére az új üzemeltető vonatkozásában.

Az átszemélyesítés megkezdése előtt a régi üzemeltető idején keletkezett naplóállományokat a jogszabály szerint(**) adathordozóra (CD/DVD) kell írni, mert az átszemélyesítés során ezek a naplóállományok törlődni fognak a pénztárgépről, és csak a NAV szerveren lesznek meg.

Az átszemélyesítés folyamata két fázisból áll.

Az első fázisban (zárt adóügyi napnál) a pénztárgép kapcsolatba lép a NAV szerverrel, és annak utasítására minden naplóállományt elküld, amennyiben ez korábban még nem történt. Ha minden naplóállomány sikeresen megérkezett a NAV szerverre, akkor az blokkolja a pénztárgépet. A pénztárgépen újabb adóügyi napot nyitni az átszemélyesítés befejezéséig nem lehet.

A második fázis során az új üzemeltető által beszerzett átszemélyesítési kódot kell beütni a pénztárgépbe, ami ismét kapcsolatba lép a NAV szerverrel.

Az átszemélyesítési kód alapján a NAV szerver közli a pénztárgéppel az új üzemeltető adatait (név, székhely, adószám, üzlet adatai), hasonlóan a megszemélyesítési folyamathoz.

Az átszemélyesítés a név, székhely, adószám adatok tekintetében az adóhatósági nyilvántartásból vett adatokkal valósul meg, az üzlet adatai az átszemélyesítő kód igénylésekor megadott adatokkal azonosak. Ha ez a művelet sikeresen lezárul, akkor a pénztárgép törli a régi üzemeltetőre vonatkozó naplóállományokat és készen áll arra, hogy az új üzemeltető használja.

A régi és az új üzemeltető igényei szerint a két fázis közvetlen egymás után is lezajlódhat, de akár hosszabb idő is eltelhet közöttük.

2. Mennyi ideig tart a folyamat?

Az átszemélyesítést megelőzően a naplóállományok adathordozóra írása 5-45 percet vesz igénybe, függően az adott pénztárgép típuson a kiolvasás gyorsaságától és a régi üzemeltető idején keletkezett adatok mennyiségétől.

Az átszemélyesítés első fázisa jellemzően néhány perc alatt lezajlik. Növeli a fázis időigényét, ha az adott pénztárgépről sok, nagyméretű naplóállományt kell feltölteni úgy, hogy az adatkapcsolat sávszélessége kicsi.

A második fázis egy-két percen belül lezajlik. Időt igényel még az átszemélyesítéshez kapcsolódó adminisztráció elvégzése is (pénztárgép napló, adatkapcsolatra vonatkozó szerződés).

3. Mikor lehet átszemélyesíteni a pénztárgépet?

Átszemélyesítés minden olyan pénztárgépen megvalósítható, amely erre műszakilag alkalmas.

Az új követelményeknek megfelelő pénztárgép típusok listája az engedélyező hatóság honlapján itt érhető el. („A 9/2016.(III.25.) NGM rendeletnek megfelelő pénztárgépek”)

Mi lesz a korábbi típusokkal?

 

A pénztárgép típusok többsége még az új követelmények megjelenés előtt kapta meg a forgalmazási engedélyét.

Az ilyen típusokon az új követelményeknek való megfelelést az engedély módosításával biztosítja a forgalmazó, így az engedély kiadása és az új szoftver adott pénztárgépen való telepítése között hosszabb idő is eltelhet.

A szoftverfrissítések ütemezése a forgalmazó kompetenciája.

A konkrét gép átszemélyesítésre való alkalmasságáról célszerű az adott típus forgalmazójánál vagy szervizénél tájékozódni, még az adott pénztárgép megvásárlása előtt.

4. Lehet-e újabb átszemélyesítést végezni átszemélyesített gépen?

Igen.

Ugyanazon pénztárgépen végzett két átszemélyesítés között – műszaki okokból – legalább 24 órának el kell telnie, különben a NAV szerver a pénztárgép újabb átszemélyesítési kezdeményezését elutasítja.

5. Cserepénztárgépek átszemélyesítése.

Amennyiben a forgalmazó, vagy a megbízásából eljáró szerviz cserepénztárgépet biztosít az üzemeltető számára, akkor az üzemeltetőnek kell az átszemélyesítéshez szükséges kódot beszereznie, majd az átszemélyesítési kódról szóló értesítést kinyomtatott formában az átszemélyesítést végző műszerésznek átadnia.

A cserepénztárgép visszaszolgáltatása esetén a szerviznek kell PTGREG adatlapon átszemélyesítési kódot kérni.

6. Kell-e engedélyezni vagy utólag bejelenteni az átszemélyesítést?

Nem.

Az átszemélyesítési kód kiadásakor az állami adó- és vámhatóság azonnal értesül az átszemélyesítés szándékáról, az átszemélyesítéskor pedig annak megvalósulásáról, így külön adatszolgáltatásra nincs szükség.

Kérje műszerész segítségét!

Az átszemélyesítési folyamat az adott pénztárgép típusra jellemző speciális ismereteket igényel, ezért végrehajtásához a forgalmazó által az adott pénztárgép típus szervizelésére kiképzett műszerész segítségével valósítható meg.

____________________________________________

(*) 48/2013 (XI.15.) NGM rendelet 78/F. §

(**) 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 5. melléklet I/7.

Tojásforgalmazás – mától méretarányos árral

2017-03-20
Mától kötelezi a kiskereskedőket a vásárlók egyértelmű tájékoztatására az a rendeletmódosítás, amely a tojás darabárának meghatározására vonatkozik.

Mától kötelezi a kiskereskedőket a vásárlók egyértelmű tájékoztatására az a rendeletmódosítás, amely a tojás darabárának meghatározására vonatkozik.

 

A szabályozás módosítására azért volt szükség, áll a nemzetgazdasági tárca közleményében, mert a kiskereskedelemben gyakorlattá vált, hogy a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat az előírtnál kisebb méretben jelölték, ami alkalmas a vevők megtévesztésére.

A mától hatályos rendeletmódosítás szerint a tojás egységárát jelző számértéket az eladási, darabár számértékével azonos méretben kell ezentúl feltüntetni.

A vevőbarát rendeletmódosítás segíti, hogy a vásárlók számára azonnal összehasonlítható legyen az eltérő méretű és tömegű tojások darabára a súlyra vetített egységárral.

Az eddigi négy (S, M, L és XL) méretkategória szerint osztályozott tojásoknál ugyanis nem feltétlenül jelent meg a tényleges súly szerinti különbség, így a súlyra vetített ár nem volt olcsóbb a kisméretű tojásoknál a nagyobb méretűekhez képest.

A közlemény kitér arra is, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kisméretű (A-minőségű, ipari) tojás importja, ami sok esetben – a látszólagosan olcsóbb eladási ára miatt – hátrányosan érintette a magyarországi gazdák által termelt, magasabb kategóriába sorolt tojások értékesítését.

Jog

„A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályai”-ról szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet módosítása a Magyar Közlönyben itt található.

„Kirakatba” kerülnek a nagyot vétkező webáruházak

2017-03-22
Létrehozták a súlyosan jogsértő webáruházak listáját, amely nagyon nem javítja a működtetők renoméját.

Létrehozták a súlyosan jogsértő webáruházak listáját, amely nagyon nem javítja a működtetők renoméját.

A február végétől nyilvános – és az internetes vásárlók kiszolgáltatottságának enyhítése érdekében megalkotott – adatbázis két évig mutatja azokat a vállalkozásokat, amelyek ellen jogerős határozat született. Pontosabban: amelyek jogsértő magatartását a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, vagy a bíróság jogerősen megállapította, jelentették be nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtótájékoztatóján.

Az adatbázisból minden érdeklődő számára kiderül a jogsértő vállalkozás neve, székhelye, telefonszáma, nyilvántartási száma, cégjegyzékszáma, adószáma és még a honlapjának elérhetősége is.

A listában szereplő vállalkozás nevére rákattintva meg lehet tekinteni a webkereskedő terhére lefolytatott eljárással kapcsolatos részletes adatokat, illetve meg lehet ismerni, le lehet tölteni a vonatkozó, úgynevezett marasztaló határozat tartalmát is.

Az adatbázis  itt található.

Halasztható az áfabevallás? Bizonyos esetekben igen

2017-03-30
Amikor nem fizet időben az üzletfél, feltételekkel van lehetőség a későbbi áfarendezésre.

Amikor nem fizet időben az üzletfél, feltételekkel van lehetőség a későbbi áfarendezésre.

Egy olvasói kérdésre, hogy lehet-e halasztva szerepeltetni az áfabevallásban azokat a tételeket, amelyeket a fizetési határidőn túl egyenlített ki a vevő, választ dr. Bartha László adójogi szakjogász adott az adozona.hu-n.

Ki jogosult halasztott adófizetésre?

A kérdéshez az áfatörvény 58. és 61. paragrafusait kell értelmezni. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fizetendő adó halasztott megállapítására (halasztott adófizetésre) olyan adóalany jogosult,

- aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy

- csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni,

- vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget.

Mikor lehet, mikor nem?

Halasztott adófizetésre az ezen adóalanyi körbe tartozók olyan ügyleteinél van lehetőség, amelyeknél az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

A halasztott adófizetés (értelemszerűen) nem alkalmazható a kapott előlegre tekintettel keletkezett adófizetési kötelezettség megállapítására, illetve az áfatörvény 61. paragrafusának (1) bekezdésében megfogalmazottakból következően nem terjed ki például a fordított adózás alá tartozó ügyletekre, az áfatörvény 11. paragrafusának (1)–(2) bekezdései és 14. paragrafusának (1)–(2) bekezdései szerint térítésmentes esetekre, valamint a csereügyletekre.

Tehát nem kizárt a halasztott adófizetés alkalmazása időszaki elszámolású ügylet esetében.

Meddig lehet halasztani?

A halasztás legkésőbb az ellenérték megtérítéséig tart, vagyis: a fizetendő adó legkésőbb az ellenérték megfizetésének a napján állapítandó meg.

Amennyiben az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.

45 napon túl

Az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdése alapján abban az esetben, ha az ellenértéket a teljesítéstől számított 45. napig egészben vagy részben nem fizették meg, akkor a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani.

Az említett 45 napos határidőt úgy kell számítani, hogy a határidő első napjának nem az áfatörvény szerinti teljesítés napját, hanem az azt követő napot kell tekinteni, vagyis a teljesítés napja a határidőbe nem számít bele, illetve a határidő nem a teljesítés napján kezdődik.

Ha a halasztás is lejár

Ennek megfelelően a halasztás legkésőbb a teljesítést követő 46. napon lejár, és a fizetendő adót meg kell állapítani.

A halasztás lejártáig meg nem fizetett ellenérték adóját legkésőbb a teljesítést követő 46. napot magában foglaló adó-megállapítási időszakról benyújtandó adóbevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a halasztásra jogosult adóalany úgy döntsön, hogy a teljesítést követő 46. napnál korábbi időpontban állapítja meg a fizetendő adót. Utóbbi esetben a fizetendő adót az adózó döntése szerinti adó-megállapítási időpontot magában foglaló időszakról benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.

Függetlenül attól, hogy az ellenérték maradéktalan megtérítése még nem történt meg, illetve a teljesítéstől számított 45 nap nem telt el, a halasztás lejár, ha az áfatörvény 61. paragrafusának (4) bekezdésében nevesített esetek bármelyike bekövetkezik. A hivatkozott jogszabályi előírás szerint

– abban az esetben, ha az adóalany áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például az adóalany megszűnik), akkor a jogállásváltozást megelőző napon,

– amennyiben az adóalany a követelését ellenérték fejében engedményezi, akkor a követelés engedményezésekor,

– ha az adóalany a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, akkor a nyitómérleg fordulónapján kell a fizetendő adót megállapítani, tájékoztat a szakértő.

*

Áfabevallási határidők – havi, negyedéves, éves gyakorisággal

Havi és negyedéves áfabevallási gyakoriság esetén az áfa bevallása és megfizetése az adottidőszakot követő hónap 20. napja.

Az éves áfabevallás határideje azadóévet követő év február 25-e. Ha ez a nap munkaszüneti nap, akkor az ezt követő munkanapra tolódik a határidő.

Éves áfabevallási határidő 2016.

2017. február 27.

Havi áfabevallási határidők 2017.

február 20.
március 20.
április 20.
május 22.
június 20.
július 20.
augusztus 21.
szeptember 20.
október 20.
november 20.
december 20.
2018. január 22.

Negyedéves áfabevallási határidők 2017.

április 20.
július 20.
október 20.
2018. január 22.

Éves áfabevallási határidő 2017.

2018. február 25.

Forrás: RSM adótanácsadó cég

Figyelem! Nem a NAV telefonál!

2017-03-31
Ismeretlenek keresik telefonon az adózókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében. A híváskor a csalók adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, amennyiben az ügyfél megadja bankszámlaszámát.

Ismeretlenek keresik telefonon az adózókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében. A híváskor a csalók adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, amennyiben az ügyfél megadja bankszámlaszámát.

A NAV telefonon soha nem értesíti az adózókat a túlfizetésükről, s ennek megfelelően nem kér bankszámlára vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot, hívja fel közleményében a figyelmet az adóhatóság.

Csalók a vonal végén

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől: 

a hivatal ugyanis ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről.

A hatóság felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy a telefonálóknak semmiképpen se adják meg bizalmas adataikat!

Ami kis létszámú munkahelyen is kötelező

2017-03-27
Akármilyen kevés alkalmazottja is van egy vállalkozásnak, munkavédelmi oktatást kell tartani. Nagy a munkáltató felelőssége (is).

Akármilyen kevés alkalmazottja is van egy vállalkozásnak, munkavédelmi oktatást kell tartani! Nagy a munkáltató felelőssége (is).

A munkáltató munkavédelmi jellegű kötelezettségeinek a forrása a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) törvény.

Kit, mikor és hogy kell tájékoztatni?

A munkáltatónak így oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

a munkába állásakor,
– a munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
– az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, valamint
– új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat, tájékoztat dr. Kéri Ádám ügyvédaz adozona.hu-n.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni!

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni!

Ezt azért sem szabad elmulasztani, mert a Kúria az elmúlt évben egy tucat döntésében állapította meg a munkáltató munkabalesetért való felelősségét.
Ezek során pedig többek között azt tette vizsgálat tárgyává, hogy a munkavállalók megkapták-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez szükséges információkat (szög kalapálása, létra használata, veszélyforrásokra történő felhívás, azok elhárítása stb.)

A veszélyforrásra is figyelmeztetni kell!

A kötelezettség nem csupán a veszélyes munkafolyamatokra terjed ki, azoknál a munkáltató kötelezettsége csupán fokozottabb.

Ilyen esetekben a veszélyforrásokra például az egyes munkavállalók figyelmét fel kell hívni, figyelmeztető jelzéseket kell kihelyezni, egyéni és kollektív védőeszközöket kell biztosítani, amelyek használatáról a munkavállalókat ki kell oktatni, sőt adott esetben erről szabályzatot is kell alkotni!

Mi az, hogy veszélyes?

Veszélyes egyebekbenaz a

- létesítmény,

- munkaeszköz,

- anyag/keverék,

- munkafolyamat,

- technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyes anyagminden anyag vagy keverék, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet.

Veszélyforrása munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.