2017-01
KERESKEDELMI ÉLET

Hatósági fogyasztóvédelem – Máshol, másképp

2017-01-01
Megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Az NFH általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – tájékoztat közleményben az egykori hatóság.

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi feladatkör 197 járásban jelent meg a 2017. január 1-től.

A másodfokú ügyekben országos illetékességgel mostantól a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

További feladatok, illetékességek

A minisztériumhoz kerülnek például a

– stratégiai feladatok,

– ellenőrzések szakmai felügyelete

– két fogyasztóvédelmi laboratórium felügyelete

– magyarországi Európai Fogyasztói Központ felügyelete.

Dohánytermékek hivatalos árakon

2017-01-02
Csütörtöktől az adóhatóság mondja meg, hogy mennyiért adhatják a trafikokban a dohánytermékeket.

Csütörtöktől az adóhatóság mondja meg, hogy mennyiért adhatják a trafikokban a dohánytermékeket.

Mint ismeretes, január 1-jétől a dohánytermékekre kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegy fog kerülni, tájékoztat közleményében a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.

Ennek értelmében 2017. január 5. napjától azokat a dohánytermékeket, amelyek adójegye kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmaznak, a NAV honlapján meghirdetett áron kell majd a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíteni.

Az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.

A változásokkor frissülő listát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) saját honlapján teszi közzé.

Árváltozáskor 3 lista lesz

- Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről,

- a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint

- a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható, tudatta a NAV.

Amennyiben nem történik árváltozás, az adott lista nem frissül.

A főbb változások

• 2017.01.01. napjától forgalomba hozott dohányterméken található adójegy nem fog árat tartalmazni.

• A dohánytermékek a NAV honlapján megjelölt árak alapján értékesíthetőek.

Az új árak azok alkalmazhatósága előtt 1 munkanappal kerülnek közzétételre.

• A dohánytermékek árváltozási napjai minden héten a hétfői illetve a csütörtöki napok lehetnek.

• A meghirdetett árakat úgy is megismerhetők, hogy az adójegyen árat nem tartalmazó dohánytermékek ára azok alkalmazhatósága előtt 1 munkanappal a készletnyilvántartó szoftverek dohánytermék törzsadataiba letöltődnek.

Az új feladat miatt 2017. január 1. napját követően csak ismételten minősített készletnyilvántartó szoftverek kapcsolódhatnak az Zrt. adatgyűjtő rendszeréhez.

• 2017. január 1. után kizárólag olyan e-cigaretta folyadékok szerezhetőek be, amelyeket a Zrt. rendszerén regisztráltak.

A zrt. felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Dohánybolt kizárólagos felelőssége, hogy az értékesítés a NAV által meghirdetett kiskereskedelmi eladási áron történjen.

A forgalmazó teendői

• Vegye fel a kapcsolatot minél hamarabb az Ön által működtetett Nemzeti Dohánybolt kiskereskedelmi értékesítési folyamatát támogató készletnyilvántartó szoftver üzemeltetőjével.

• Ellenőrizze, hogy a készletnyilvántartó szoftverébe a módosítások letöltésre kerültek.

• Az új árak hétfői, illetve csütörtöki megjelenésére tekintettel az aznapi boltnyitás előtt győződjön meg róla, hogy készletnyilvántartó szoftvere frissítette-e az árakat is tartalmazó törzsadatokat.

Határidő

Április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.

Január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is, közölte a NAV.

Ezt hallania kell!

2017-01-03
A riporter rákérdez: például az éttermek, boltok fognak majd trükközni az adócsökkentés hatására? A szakértő nem rájuk tippel…

A riporter rákérdez: például az éttermek, boltok fognak majd trükközni az adócsökkentés hatására? A szakértő nem rájuk tippel…

Egyszerű magyarázatokkal támasztja alá az okleveles adószakértő az év elején életbelépő áfacsökkentés nyilvánvalóságait a királyi televízióban.

De mond még mást is, ami érdekelheti. 

Mindössze 9.53 perc a tájékozottságért…!

Elöljáróban

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ az adószakértő:

· A termékek áfacsökkentése – baromfihús, tojás, friss, tej – vajon meg tud-e jelenni az árakban? (1.30 perctől)

(Tej- és tojásforgalmazás idei évre vonatkozó adózásáról itt írtunk a szerk.)

· Az éttermi szolgáltatások áfája körül milyen anomáliák alakultak ki? (2.30 perctől)

(Az étkeztetési szolgáltatások idei évre vonatkozó adózásáról itt tájékoztattunk – a szerk.)

· Eho, társasági adó, kisvállalati adó, kata: akkor milyen változásról is beszélünk?  (7.00 perctől)

· Kata: lehet, hogy az alanyi adómentesség érdekében érdemesebb 8 milliónál meghúzni a határt?

(8.40 perctől)

Példabeszédek

Riporter:

Jól értem, tehát maga az adócsökkentés az önmagában jó, csak lehet, hogy trükközni fognak majd egy idő után például az éttermek, vagy a boltok ezekkel a termékekkel?

Adószakértő:

Nem. Rosszul értette. Nem ők trükköznek, az adóhatóság trükközik… (5.04 perctől)

(...)

Adószakértő:

A társasági adócsökkentéssel nem tudok egyetérteni, mert ezzel Magyarországot besoroltuk az adóparadicsomok közé.

Riporter:

– És az nem jó…?  (7.10 perctől)

*

Az M1 Híradóban elhangzott rövid riportot itt találja.


*

H Í R H Á T T É R

Adóváltozások – 2017

Baromfihús, tojás – 5 %

Friss tej – 18 %

Internetszolgáltatás – 18 %

Étterem, vendéglátás – 18 %

EHO – 22 %

Társasági adó – 9 %

KIVA – 14 %

KATA értékhatára – 12 millió forint

Hát így állunk(?)

2017-01-04
Összegyűjtöttünk néhány nemrégiben napvilágot látott adatot és információt, amelyek a kis- és középvállalkozások helyzetét jellemzik, illetve befolyásolhatják.

Összegyűjtöttünk néhány nemrégiben napvilágot látott adatot és információt, amelyek a kis- és középvállalkozások helyzetét jellemzik, illetve befolyásolhatják.

Kkv-k a piacon

(…) a vállalkozások által megtermelt, mintegy 18 350 milliárd forint bruttó hozzáadott érték 53,9 százalékát, a teljes árbevételnek pedig 58 százalékát adja a kkv-szektor…

(…) a vállalkozási szektorban dolgozó 2 millió 915 ezer munkavállaló 72 százalékát a kkv-k foglalkoztatták, derült ki egy december végén közzétett statisztikából…

(…) a kormány célzott intézkedésekre készül, hogy gyorsítsa a kkv-k fejlődését és támogassa a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók arányának, valamint számának emelését – tájékoztatott a gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár egy budapesti sajtótájékoztatón.

A kkv-k döntő többsége feddhetetlen,de lesz élelmiszer-rendőrség

Az élelmiszer-ágazatban mintegy 200 ezer vállalkozás működik, és ezeknek több mint 90 százaléka tisztességesen dolgozik.

A jogsértésekről szóló gyakori híradások a hatékony kommunikációnak tudhatók be, vagyis nem trükközőből van több, hanem a sikeres ellenőrzések száma nőtt meg az elmúlt években.

A hatékony fellépésnek köszönhetően tehát bővült a legális pia­ci szereplők köre.

A hazai élelmiszerlánc-biztonsághoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) a jövőben egyfajta élelmiszer-rendőrségi funkciót tölt be. A cél egy korszerű kockázatelemzési rendszer kialakítása, amely hatékonyan segíti majd a nyomonkövethetőség vizsgálatát, tájékoztatta a hivatal a magyaridok.hu-t.

Tendencia lehet (?)

Január 8-ig (vasárnap) választhatnak munkavédelmi képviselőt a legalább 20 főt foglalkoztató cégek, közölte a nemzetgazdasági tárca.

Ha egy vállalkozás létszáma nem éri el a 20 főt, ám a dolgozók munkavédelmi képviselőt választanának, akkor a választás megszervezéséről gondoskodnia kell a munkáltatónak… Nyugat-Európában már a családi, akár 2 fős vállalkozásoknál is kell erre a feladatra képviselőt állítani, tudatta a sajtóval egy megyei szakszervezeti vezető.

Már készétel is vásárolható utalvánnyal

Jövőre megszűnik az a korlátozás, amely kizárta a juttatási körből a készétel vásárlására szolgáló utalványokat.

2017-től viszont akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott, úgynevezett hidegutalvány is adható a munkavállalóknak, tudta meg a magyaridok.hu.

Pihenőidő két munkanap között

2017-01-05
Mennyi időnek kell eltelnie a napi munka befejezése és a következő napi munkavégzés megkezdése között?

Mennyi időnek kell eltelnie a napi munka befejezése és a következő napi munkavégzés megkezdése között?

A napi pihenőidő január 1-jétől módosult szabályairól dr. Kovács Szabolcs munkaügyi szakértő az ado.hu  blogjában tájékoztat.

A napi pihenőidő főszabály szerint legalább egybefüggő 11 óra, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania.

Azaz, a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaidőt úgy ossza be, hogy a munkavállaló számára legalább 11 óra megszakítás nélkül rendelkezésre álljon.

A pihenőidő-számítás során a munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés kezdete közötti teljes időtartamot figyelembe kell venni, azaz abba beleszámít például a munkavállaló munkába járáshoz felhasznált utazási ideje is.

Mikor csökkenthető a pihenőidő?

A napi pihenőidő 8 órára csökkenthető az alábbi esetekben:

– az osztott munkaidőben,

– a megszakítás nélküli,

– a több műszakos,

– az idényjellegű tevékenység keretében,

– a készenléti jellegű munkakörben.

A napi pihenőidő a nyári időszámításra történő átállás esetén a főszabály szerinti 11 óra helyett 10, a feltételesen alkalmazható 8 helyett pedig 7 óra is lehet.

 

A napi 8 órás, rövidebb pihenőidő alkalmazás, illetve a nyári időszámítással érintett pihenőidőt érinti a 2017. január 1-jén életbe lépő törvénymódosítás.

Eszerint a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie legalább a 22 órát.

Nyári időszámítás, 12 órás munkaidő, osztott munkaidő

Azaz, amennyiben a munkavállaló számára a nyári időszámítással együtt járó óraátállítás miatt csak 10 óra pihenőidő került beosztásra, úgy a következő napon számára legalább 12 óra pihenőidőt kell beosztani.

Ez elsősorban akkor jelenthet gyakorlati problémát, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, és abba a munkaközi szünet tartama nem számít be, hiszen ekkor a napi pihenőidő tipikusan rövidebb 12 óránál, és így a 22 óra biztosításához egy „váltás” kihagyása, vagy szabadnap beiktatása válhat szükségessé.

Amennyiben ugyanis a munkavállaló például 05.30-tól 18.30-ig, illetve 17.30-tól 06.30-ig dolgozik (tizenkét óra munkaidő, egy óra munkaközi szünet), akkor a 10 órás pihenőidő utáni 12 óra csak akkor biztosítható, ha egy műszakban a munkavállaló nem kerül beosztásra.

Ugyancsak problémát okozhat a 22 óra biztosítása osztott munkaidő esetén, amikor a munkáltató a napi munkaidőt két részletben oszthatja be és emiatt a napi pihenőidő mértéke is csökken.

H Í R H Á T T É R – Mennyi (legyen) az ideális munkaidő?

Mi a helyzet Svéd- és Franciaországban, és hogy vélekedik egy japán kutató, egy mexikói dollármilliárdos és egy angol közgazdász.

· Svédországban 8-ról 6 órára a napi munkaórák számát csökkentették, több-kevesebb sikerrel.

A svédek azt találták ki, hogy ugyanazért a bérért naponta két órával kevesebbet kell dolgoznia 68 nővérnek egy göteborgi nyugdíjasotthonban.

Igen ám, de a munka ugyanannyi volt, ezért fel kellett venni 17 további alkalmazottat, aminek a költsége 12 millió svéd koronát (1,3 millió dollár) tett ki erre a kétéves időszakra.

Tehát a munkaórák csökkentése extra költséget okozott a munkáltatónak – hivatkozik a Bloomberg tudósításából származó értesülésére az origo. 

Nem vált be, mert túl drága, írta a gazdasági szakportál a svéd próba felénél, és úgy tűnik, hogy a hatórás munkanapokkal semmit sem értek el azok közül a célok közül, amiket korábban reméltek.

Többek között abban bíztak, hogy kevesebb lesz a betegség miatti távollét, vagy éppen javul a betegellátás színvonala.

A Business Insider korábban ugyanakkor arról írt: azon kívül, hogy a nővérek jobban érezték magukat – 20 százalékkal boldogabbak voltak –, más pozitívum nem volt. Ráadásul többet voltak betegek is – 8 százalékról 9,3 százalékra nőtt a betegség miatti távollétek aránya.

· Franciaországban egy munkahét 35 órából áll, mondja ki egy törvény 2000 óta.

A bő másfél évtizedes jogszabályt rendesen kikezdte az idő, és a párizsi kormányok ott próbálnak lazítani rajta, ahol csak lehet, írta meg korábban a Magyar Idők.

A lap szerint komoly nyomást gyakorolnak a francia kabinetre a multinacionális cégek: a Daimler például 39 órás munkahétért lobbizott.

Az elmúlt években is lazult a jogszabály: például 2013 júniusában olyan törvényt fogadtak el, amely szerint (átmenetileg) megváltoztathatják a munkaidő hosszát, cserébe a munkahely megtartásáért.

Mindenesetre, egy tanulmány szerint így is a franciák dolgoznak a legkevesebbet Európában.

· Japán kutatók szerint 40 éves kor felett az a legjobb, ha 25 órát dolgozunk egy héten, derült ki a BBC által is idézett tanulmányból, amely több ezer 40 év feletti ausztrál munkavállalót vizsgált.

A jelentés szerint a munka „stimulálhatja az agyi tevékenységet”, ugyanakkor ezzel egy időben a „hosszú munkaórák és bizonyos típusú feladatok fáradtságot és stresszt okozhatnak, amely potenciálisan károsíthatja a kognitív funkciókat (figyelem, megfigyelőképesség, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodási funkciók.”. Ezek a képességek még a munkanélkülieknél is jobbak, szemben azokkal, akik 60 órát dolgoznak egy héten.

· A dollármilliárdos Carlos Slim 3 napos munkahetet vizionál.

Szerinte a 3 napos munkahét valósággá fog válni, viszont napi 11 órát kell majd dolgozni, és ráadásul csak 75 évesen lehet majd nyugdíjba menni.

A DailyMail összeállítása szerint a világ egyik leggazdagabb embere úgy látja, hogy az egész életen át tartó munka révén még így is többet lehetnek majd a családjukkal a dolgozók, több idő jutna a szórakozásra, kikapcsolódásra.

Elmélete szerint ezzel nemcsak a munkavállalók, de a gazdaságok és a pénzügyi piacok is jól járnának.

A mexikói dollármilliárdos szerint történelmi példák támasztják alá, hogy a nagyobb technológiai fejlettség a gyorsabb fejlődés mellett azt eredményezi, hogy az emberek is kevesebbet dogoznak.

„Most azt látjuk, hogy az emberek tovább élnek, egészségesebbek, nagyobb tudással a produktivitás is jelentősen megnőtt.

„Nagyon fontos, hogy az emberek ne menjenek nyugdíjba 50, 60 vagy 65 éves korukban. Később kellene nyugdíjba vonulniuk, mert nekik nagyobb tudásuk és tapasztalatuk van. Szerintem nekik három napot kellene dolgozniuk hetente, így lenne másoknak is hely” – véli Carlos Slim.

· A neves angol közgazdász, John Maynard Keynes 15 órás munkahetet jósolt

Évtizedekkel ezelőtt kijelentette, hogy a technológiai fejlődés miatt csökkenni fog a munkanapok száma, több idő jut majd a pihenésre. Keynes úgy vélte, 2030-ra az emberiség eljut oda, hogy a 15 órás munkahét lesz a normális.

Pihenőidő – nőtt a szerepe

2017-01-05
Némiképp módosult a munkavállalók napi pihenőidejére vonatkozó szabályozás.

Némiképp módosult a munkavállalók napi pihenőidejére vonatkozó szabályozás.

A munkavállalók regenerációjához szükséges időt meghatározó új kitételek január 1-jétől érvényesek.

Továbbá „Mennyi (legyen) az ideális munkaidő” címmel svéd- és franciaországi példákat mutatunk, majd idézzük egy mexikói milliárdos és egy angol közgazdász jövőre vonatkozó meglátásait összeállításunkban.

Áfakalauz vendéglátó üzleteknek

2017-01-06
Egyszerű ábra is segíthet annak eldöntésében, hogy 27 vagy 18 százalékos áfát kell-e felszámítani a helyben fogyasztott vagy elvitelre rendelt ételért, italért.

Egyszerű ábra is segíthet annak eldöntésében, hogy 27 vagy 18 százalékos áfát kell-e felszámítani a helyben fogyasztott vagy elvitelre rendelt ételért, italért.

Mint ismeretes, és ahogy arról részletesen tájékoztattunk, január 1-jétől bizonyos esetekben az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtásakor 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

(A kiemelésre kattintva azt is megtudhatja: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 százalékos kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés] – a szerk. )

Egyszerű ábra, gyors, pontos eligazodás

Azonban nehézkes lehet a fenti kérdés eldöntése azokban a vendéglátóegységekben, amelyekben – nagyságuknál, besorolásuknál fogva – nem egy speciálisan fejlett számlázórendszert, valamilyen „okos”, kifejezetten a vendéglátásnak kifejlesztett programot alkalmaznak a pénztárgépeken.

Az ilyen vállalkozásoknak jelenthet segítséget az a folyamatábra, amit a 2x2 Könyvelőiroda juttatott el az Index szerkesztőségéhez – amit a híroldal az RSM Hungary Adótanácsadó céggel pontosíttatott – és azt mutatja, hogy milyen terméket milyen áfakulccsal kell a pénztárgépbe ütni 2017-től a vendéglátóegységekben.

Lejjebb mutatjuk az ábrát!

Csavaros példa

Egy kis kávézóban a vendég reggel megiszik egy presszókávét és egy pohár narancslét, eszik hozzá egy melegszendvicset, majd elvitelre kér még egy pohár friss tejet és egy fánkot.

Ebben az esetben 18 százalékos áfakulcs alá esik a kávé, mint alkoholmentes, helyben készült ital, a melegszendvics, mint helyben fogyasztott étel. 27 százalék kerül viszont az üvegből csak kitöltött narancslére és az elviteles fánkra, mivel az már termékértékesítésnek minősül, fejtegeti a szerző.

Ő úgy kalkulál, hogy az utolsó csavart a pohár tej adja a történetnek: az új áfatörvény ugyanis a friss (tehát nem UHT) tej adóját is 5 százalékra csökkentette 2017-től, így az hiába szintén termékértékesítés elvitelnél, alacsonyabb áfakulcs alá esik.

Az is izgalmas, folytatja, hogyha a vendég enni nem kér, csak helyben készített italt fogyaszt, akkor ezt csak az a hely adhatja 18 százalékkal, amelyiknek van melegkonyhája.

A pultosnak mindezt le kell „futtatnia” fejben, mielőtt kiállítja a számlát, és akkor még nem is beszéltünk a folyamatábrán látható, hozzávalókra vonatkozó kitételről, amit egyes elviteles termékek esetén szintén figyelembe lehetne venni az alacsonyabb adókulcs érdekében –ezt valószínűleg senki nem kezdi majd el kisakkozni, inkább adja az árut a biztos 27 százalékkal, véli a cikkíró.

 

27 vagy 18 vagy 5? Mikor, melyik és miért?

2017-01-06
Ha vendéglátó vállalkozóként számlázáskor könnyebben, biztosabban és gyorsabban szeretné eldönteni, hogy melyik termék és szolgáltatás esetében melyik áfakulcsot kell alkalmazni, segítünk...

Ha vendéglátó vállalkozóként számlázáskor könnyebben, biztosabban és gyorsabban szeretné eldönteni, hogy melyik termék és szolgáltatás esetében melyik áfakulcsot kell alkalmazni, segítünk...


Könyvelő szakértői gárda készítette azt a folyamatábrát, amely – speciális vendéglátói számlázóprogramok híján – is megkönnyítheti a vendéglátós munkát.

A további információk ezen az oldalunkon található.

Ne feledjen tájékoztatni a változásról!

2017-01-09
Tudassa vásárlóival/vendégeivel is, hogy az elintézetlen panaszaikkal már máshová kell fordulniuk – mielőtt az ellenőrök figyelmeztetnék önt erre!

Tudassa vásárlóival/vendégeivel is, hogy az elintézetlen panaszaikkal már máshová kell fordulniuk – mielőtt az ellenőrök figyelmeztetnék önt erre!

Mit arról már korábban beszámoltunk, megszűnt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) lett, s az elsőfokú fogyasztóvédelmi feladatkört január 1-je óta a járási hivatalok vették át.

Ennél fogva az elintézetlennek tekintett panaszokkal a járási hivatalokhoz lehet fordulni, ha fogyasztóvédelmi hatósághoz akarnak eljutni –, és ezt vendégekkel/vásárlókkal is tudatni kell!

További információk

Az új fogyasztóvédelmi hatóságot innen éri el. (Az új állami fogyasztóvédelmi oldalnév a régi "nfh.hu" helyett: „fogyasztovedelem.kormany.hu” )

A Járáskereső-re kattintva 197 járási hivatal címét, elérhetőségét találja.

Étkeztetési szolgáltatás – áfakérdések válaszokkal

2017-01-09
Befutottak az első, legtöbbeket érintő vállalkozói kérdések az adóhatósághoz az étkezési szolgáltatásokra vonatkozó új áfaszabályok alkalmazásával kapcsolatban…

Befutottak az első, legtöbbeket érintő vállalkozói kérdések az adóhatósághoz az étkezési szolgáltatásokra vonatkozó új áfaszabályok alkalmazásával kapcsolatban…

Alig telt el néhány nap az étkezési szolgáltatásokra vonatkozó új áfarendelet bevezetése óta, mégis, vélhetőleg már annyi érdeklődő levél érkezhetett a témával kapcsolatban az adóhatósághoz, hogy a hivatalnál összeállt a honlapokról ismert „Gyakran ismételt kérdések” első halmaza –, amelyre a válaszok is megszülettek.


Nagyon érdemes átfutni a következőket, hátha az ön egységénél is felmerült már valamelyik? 

(Összeállításunk végén, a „Kapcsolódó anyagok”-ban további fontos információkat is talál – a Szerk.)

*

1. Milyen adómértékkel adózik a felszolgálási díj abban az esetben, ha az étterem a vendégnek két eltérő adómértékkel adózó szolgáltatást nyújt?

A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 65. §-a alapján az éttermi, vendéglátási szolgáltatás adóalapjába tartozik. [Felszolgálási díj alatt a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj értendő, melyet havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni.] Az éttermi, vendéglátási szolgáltatást nyújtó adóalanynak a felszolgálási díj összegét az általa teljesített ügylet keretében nyújtott, eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztania.

2. Hogyan rögzíthető a pénztárgépben a két eltérő adómérték alá tartozó felszolgálási díj?

A jelenleg forgalomban lévő pénztárgépeknek alkalmasnak kell lenniük a felszolgálási díj, mint önálló tételsor feltüntetésére, a szükséges áfa mérték szerinti forgalmi gyűjtőbe sorolva az adott tételsort. Ezen például „szervizdíj 18%” vagy „szervizdíj 27%” elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe (B00 vagy C00) sorolt tételsor beprogramozását a felhasználói leírás alapján az online pénztárgép üzemeltetője is el tudja végezni, vagy a pénztárgépet szervizelő műszerésszel elvégeztetheti. Ezt követően a gép képes lesz a bizonylaton külön sorban, a megfelelő szöveggel és általános forgalmi adó tartalommal a felszolgálási díjat elkülönülten feltüntetni.

3. Milyen adómértéket kell alkalmazni akkor, ha egy vendég megrendelte az ételt az étteremben, de nem tudta mindet megenni, ezért kéri, hogy a maradékot csomagolják el?

A „Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől” címmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján 2016. december 7-én közzétett tájékoztató alapján „a megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó”. Így van ez abban az esetben is, ha az étteremben a vendég a helyben fogyasztásra megrendelt étel maradékának elcsomagolását kéri. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti esetben a vendég eredeti szándéka éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, a megrendelt, de teljes egészében el nem fogyasztott, becsomagolni kért maradék étel nem termékértékesítésnek, hanem az éttermi szolgáltatásnyújtás részének minősül. Tehát, ha az adott szolgáltatás megfelel az Áfa tv-ben rögzített egyéb feltételeknek, arra a 18 %-os kedvezményes adómérték alkalmazandó.

4. Ha az étteremben felszolgált menü ára az étel mellett egy 0,5 l palackozott üdítőt is magában foglal, akkor 18 %-os vagy 27 %-os adómértéket kell alkalmazni?

Amennyiben a menü adóalapján belül nem kerül meghatározásra a kedvezményes adókulcs alá tartozó ételforgalom és az azon kívüli, nem helyben készített italforgalom adóalapja, akkor a szolgáltatás adóalapjának egészére a 27 %-os adómértékkel kell meghatározni a fizetendő adót.

5. Amennyiben az étteremben egy fogyasztás keretében a vendég ételt és alkoholtartalmú italt (pl. alkoholtartalmú koktél) is fogyaszt, akkor hogyan kell megállapítani az adómértéket?

A 18 %-os adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom, vagy az ételforgalom mellett helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom, vagy kizárólag helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom valósul meg. Amennyiben a vendég az étel mellett alkoholtartalmú italt is fogyaszt (pl. alkoholos koktél), és a szolgáltató nem különíti el az alkoholtartalmú italforgalom adóalapját, akkor a 18%-os adómérték nem terjed ki a szolgáltatásra. Amennyiben azonban a szolgáltató az étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül meghatározza a kedvezményes, 18 %-os adókulcs alá tartozó ételforgalom önálló adóalapját, és az alkoholtartalmú italforgalom önálló adóalapját, akkor az ételforgalom adóalapjára a 18%-os adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik.

6. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, de mégis helyben fogyasztja el, akkor szolgáltatásnyújtásként 18 %-os adómérték terheli az ügyletet, vagy termékértékesítésnek kell tekinteni?

A termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélésnél a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, azonban miután megkapja, mégis úgy dönt, hogy helyben fogyasztja el, akkor a vevő eredeti szándékának megfelelően termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, amelyet ennek megfelelően az értékesített termékre vonatkozó adókulcs terhel.

7. Vonatkozik-e a 18%-os adómérték olyan önkiszolgáló étteremre, amely egy üzletházban vagy plázában található, van lehetőség leülni, és ott helyben fogyasztani, azonban az asztalokat, székeket, tálcákat stb. nem az étterem, hanem az üzletház üzemeltetője ún. étkezőudvarban biztosítja?

Miután az önkiszolgáló étkezőhelyen is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás, melyre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén vonatkozik a 18%-os adómérték, ezért az ügylet e szerinti megítélését nem befolyásolja, ha a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezetet és eszközöket (asztalt, széket, szemetest, mosdó használatot, takarítást stb.) nem az étterem, hanem részben vagy egészben más személy – pl. az üzletház üzemeltetője – biztosítja.

8. Hová lehet fordulni, ha a végzett tevékenység besorolása nehézséget okoz?

Az adózó által végzett gazdasági tevékenység Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti besorolása kapcsán a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) (https://kapcsolat.ksh.hu/ContactCenter/index.xhtml) kérhető tájékoztatás.

A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága kapcsán az SZJ 2002. szeptember 30- án érvényes besorolási rendje a meghatározó.

9. Catering szolgáltatást végző étterem esetében, amennyiben a külső helyszíni rendezvényt pincérrel, étkészlettel stb. biztosítja, alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs?

Az ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 („Ételkészítés lakosságnak”), vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 („Ételkészítés más szervezeteknek”) szám alá sorolható. Ezért a catering szolgáltatás (pl. vállalati, illetve családi rendezvények lebonyolítása) esetén – függetlenül attól, hogy saját eszközeit bocsátja rendelkezésre a szolgáltatásnyújtó – minden esetben a 27%-os adómérték alkalmazandó.

10. Jellemzően mely italokat sorolhatjuk az alkoholmentes helyben készített italok körébe?

Általánosságban elmondható, hogy helyben készített, alkoholmentes italok közé soroljuk jellemzően a helyben készített, ott elfogyasztott kávét, limonádét, teát, sűrítményből készített szörpöt, almafröccsöt, alkoholmentes koktélt, turmixot.

11. Amennyiben az italboltban/dohányboltban kapható helyben készített kávét a vevő helyben elfogyasztja, egyéb kapcsolódó szolgáltatás nem biztosított, akkor alkalmazható-e a 18 %-os adómérték?

Nem, ebben az esetben a 27 %-os, általános adómérték alkalmazandó.

12. Éttermünkben pizzát is sütünk, melynek árában – helyben fogyasztás esetén – 2017. január 1-jétől 18% áfát számítunk fel. Milyen adómérték vonatkozik az elvitelre kért és dobozba csomagolt pizzára, lehet-e 18%-os adómértéket alkalmazni ekkor?

Ha a pizzát elvitelre kérik, akkor az Áfa tv. értelmében termékértékesítés – nem pedig kedvezményes adómértékre jogosító szolgáltatás – történik, ezért ebben az esetben nem alkalmazható a helyben fogyasztott ételekre vonatkozó kedvezményes adómérték, tehát az ellenértéket fő szabály szerint 27 %-os áfa terheli. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ha a túlnyomórészt lisztből készült termék (az adott esetben pizza) vámtarifaszáma beletartozik az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részének 4. pontja alatt meghatározott termékkörbe [vtsz.: 1901 (kivéve: 1901 10 00 02), 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90], akkor az alkalmazandó adómérték – termékértékesítésre tekintettel – 18 %. Árubesorolási kérdésekben a NAV Szakértői Intézete (e-mail: szi@nav.gov.hu) ad tájékoztatást.

13. A kedvezményes adómérték alkalmazásának feltétele-e, hogy a vendég ételt és italt is fogyasszon egyszerre?

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindamellett a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik a kedvezményes adómérték alá, amennyiben a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint az SZJ 55.30.1 alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg.

14. Az étlapon szerepel olyan desszert (fagylaltkehely, tiramisu), étel (rizottó) illetve kávé, amely alkohol hozzáadásával készül. Ezen tételekre alkalmazható-e a 18 százalékos adómérték?

Az alkohol hozzáadásával készített kávé esetében nem teljesül a kedvezményes adómérték alkalmazásához szükséges azon feltétel, hogy az ital nem tartalmazhat alkoholt. A fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre (például rizottóra) viszont az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén alkalmazható a 18 százalékos adókulcs, figyelemmel arra, hogy az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel. (Forrás: NAV)

*

· Kapcsolódó anyagok:

  1. Áfakalauz vendéglátó üzleteknek

Egyszerű ábra is segíthet annak eldöntésében, hogy 27 vagy 18 százalékos áfát kell-e felszámítani a helyben fogyasztott vagy elvitelre rendelt ételért, italért… Itt mutatjuk.

  2. Étkeztetési szolgáltatások adózása: milyen esetekben kedvezményes?

Január 1-jétől bizonyos esetekben az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtásakor 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni... Itt tájékozódhat a kitételekről.


VESZPRÉM megye – Megválasztásuk utáni képzés a munkavédelmi képviselőknek

2017-01-10
A legalább 20 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál is munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkáltatónak további teendői is vannak…

A legalább 20 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál is munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkáltatónak további teendői is vannak…

Ahogy arról a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII.) tavaly júliusi módosításakor már részletesen tájékoztattunk az eddigi 50 fővel szemben immár a 20 munkavállalónál többet foglalkoztató cégéknek is – kötelezően – munkavédelmi képviselőválasztást kell tartani.

Ha egy adott cégnél még nem volt ilyen képviselő, akkor ennek a hatálybalépést (2016.július 8.) követő 6 hónapon belül meg kellett történnie.

Azaz, még 2016-ban (legkésőbb 2017.január 8-ig) a munkáltatónak le kell(ett) bonyolítania a választást.

Továbbá, a munkáltatónak kell gondoskodni a megválasztott munkavédelmi képviselők évenkénti (tovább)képzéséről.

Hogyan kell értelmezni a 20 fős létszámhatárt?

A munkavállalói létszám meghatározásánál a féléves statisztikai létszámot célszerű figyelembe venni, ajánlja a vállalkozóknak szóló hírlevelében a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók akkor számítanak a statisztikai létszámba, ha 5 munkanapot meghaladja a foglalkoztatásuk.

Az alkalmi munkavállalók nem tartoznak a statisztikai létszámba, mert velük összesen 5 egymást követő naptári napra, egy hónapon belül maximum 15 napra köthető szerződés.

Ugyancsak nem tartoznak bele a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az ellátásban részesülőt foglalkoztatja). (161212 MVB ajánlás alapján)

Hogyan kell munkavédelmi képviselőt választani?

Felmerül a kérdés: vajon munkavédelmi képviselő választása csak az egész évben működő gazdasági társaságokra érvényes, vagy kiterjed a nyári, szezonálisan üzemelő (2,5 hónap) munkahelyen dolgozó, szezonálisan alkalmazott munkaerő foglalkoztatásakor is?

Ha munkáltató szezonálisan, 2-3 hónapra vesz fel annyi munkavállalót (legalább 20 fő), amellyel már munkavédelmi képviselőválasztás megtartására válik kötelezetté – indokolt a képviselőválasztás, tájékoztat a megyei KISOSZ.

A munkavállalók érdekképviseletére vonatkozó szabályok ugyanis valamennyi munkavállaló garanciális jogainak érvényesítését szolgálják, függetlenül attól, hogy a munkavállalókat milyen formában és mennyi ideig foglalkoztatják.

A szezonálisan foglalkoztatott munkavállalók választásra (szavazásra) jogosultak, azonban munkavédelmi képviselővé csak akkor választhatók, ha legalább 6 hónapja a munkáltatónál dolgoznak.

Képzés – egy éven belül, továbbképzés évente

A munkavédelmi képviselő megválasztását követő egy éven belül 16 órás képzésen való részvételét kell biztosítania a munkáltatónak.

A megválasztást követő év után évente 8 órás továbbképzésenvaló részvételt kell a munkáltatónak biztosítania.

Alapképzésre és továbbképzésre a megyei szervezet is vállalkozik.

Jelentkezés: kisosz@sednet.hucímen (2017. január 16-ig)

További információk: 06-88/425-462; 581-800; 581-801; +36 30 618 7926; +36 20 942 7494

FONTOS!

Ami segíti a választás lebonyolítását

Az alább felsorolt módszertani anyagok, formanyomtatványok, tájékoztatók, mellékletek a nemzetgazdasági tárca Munkafelügyelet Foglalkoztatás-felügyelet honlapjáról idekattintva letölthetők.

· Munkavédelmi Bizottság TÁJÉKOZTATÁSA és AJÁNLÁSA a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről

továbbá a

· Függelék az Ajánláshoz – Munkavédelmi képviselők választásának szabályai

I. Munkavédelmi képviselők választásának szabályai. (1-9. oldal)

II. Módszertani anyagok és formanyomtatványok a választási bizottság munkájához (9-27. oldal)

  1. Tájékoztató a választásról
  2. Javaslat a választási bizottság első ülésének napirendjére
  3. A választási bizottság forgatókönyve a választás lebonyolítására
  4. Javaslat a munkáltató képviselőjével történő egyeztetés tartalmára
  5. Javaslat a helyi szakszervezetekkel történő egyeztetés tartalmára
  6. Tájékoztató a választás szabályairól
  7. Tájékoztató a jelöltállítás szabályairól
  8. Aláírásgyűjtő ív munkavállalói jelöltállításhoz
  9. Szakszervezeti jelöltállítás
  10. Nyilatkozat
  11. Jelöltlista
  12. Felkérés a szavazatszedő bizottság munkájában való részvételre
  13. Tájékoztató a szavazásról
  14. Szavazólap minta a munkavédelmi képviselő választáshoz
  15. Jegyzőkönyv
  16. Tájékoztatás a munkavédelmi képviselők választásának eredményéről

Munkavédelmi képviselő – választás után képzés

2017-01-10
A legalább 20 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál is munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkáltatónak további teendői is vannak…

A legalább 20 személyt foglalkoztató vállalkozásoknál is munkavédelmi képviselőt kell választani. A munkáltatónak további teendői is vannak…


A választási teendőkkel és a munkavédelmi képviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos részletes tájékoztatónkért keresse fel ezt az oldalunkat.

Választási retorzió: "csak" ráadás lehet

2017-01-11
A munkavédelmi képviselők választásának elmaradása önmagában nem von maga után bírságot, de esetenként súlyosbító tényező lehet…

A munkavédelmi képviselők választásának elmaradása önmagában nem von maga után bírságot, de esetenként súlyosbító tényező lehet…

Már többször írtunk arról, hogy január 8-ig munkavédelmi képviselőt kellett választani a legalább 20 dolgozót foglalkoztató vállalkozásokban is. Előbb az erre vonatkozó törvény tavaly júliusi megjelenésekor; majd közzétettük a választás lebonyolítását segítő anyagokat és arról is tájékoztattunk, hogy a megválasztott felelősöknek képzésen, majd évente egyszer továbbképzésen kell részt venniük.

Konkrét a bírság, ha…

Most megtudtuk még, hogy m unkavédelmi bírságot csak a munkavállaló egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben alkalmaz a hatóság, amit maximum 20 százalékkal növelhet többek között a munkavédelmi képviselő választás megszervezésének el mulasztása is – tájékoztatott már több médiát is a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmében a hatóság munkavédelmi bírságot csak a munkavállaló egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben alkalmaz.

A munkavédelmi képviselő-választás megtartásának elmulasztása ilyen súlyos szankciót korábban sem alapozott meg és ez a képviselőválasztásra vonatkozó új szabályok 2016. július 8-i hatályba lépését követően sem változott, írja a tárca a HrPortál-nak. 

Mikor halmozódhat a retorzió?

A munkavédelmi hatósági eljárás során, amennyiben a munkavállaló súlyos veszélyeztetése miatt munkavédelmi bírságot kell kiszabni, a bírság összegének megállapításakor a bírságnövelő tényezőként vehető figyelembe többek között a munkavédelmi képviselő választás megszervezésének elmulasztása is.

Ez azonban a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörét képezi, és a bírság összege legfeljebb 20 százalékkal emelhető meg.

(A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján.) - fejtette ki válaszában a nemzetgazdasági tárca.

20 alatt is befigyel a törvény

"Az új szabályok érinthetik a 20 főnél kisebb cégeket is – írja a szakportál dr. Ganzenmüller-Nagy Évára, a Baker & Mckenzie ügyvédjének elmondására hivatkozva – A munkáltató köteles megtartani a választást, ha azt a munkavállalók többsége kezdeményezi.

Ha pedig ilyen kezdeményezésre és így választásra sem kerül sor, a munkáltatónak tanácskoznia kell dolgozóival az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében. Biztosítania kell számukra a lehetőséget, hogy előzetesen megvitathassák az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedéseket.”

Munkaidőkedvezmény, védelem a képviselőnek

Továbbá, a munkavédelmi képviselőnek a feladatai elvégzéséhez szükséges munkaidő-kedvezményt kell kapnia, ami havi munkaidejének legalább tíz százalékát jelenti.

„A törvény maximumot nem határoz meg, a gyakorlatban pedig nehéz lehet megállapítani, hogy pontosan mit is jelent a szükséges mérték e téren” - tette hozzá a szakértő.

A munkavédelmi képviselőt ráadásul megbízatásának idejére és az azt követő 6 hónapra védelem illeti meg abban az esetben, ha munkáltatója felmondással szüntetné meg munkaviszonyát.

Élelmiszer-forgalmazás: kinek kell hozzá engedély és kinek nem?

2017-01-12
Amint az a hivataltól érkező állásfoglalásból kitűnik, a fentiekre vonatkozó jogszabály nem új, csak pontosítás történt.

Amint az a hivataltól érkező állásfoglalásból kitűnik, a fentiekre vonatkozó jogszabály nem új, csak pontosítás történt.

A címben feltett kérdésre választ a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete kért a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Minőség-ellenőrzési és Felügyeleti Osztálytól az érdekképviselethez forduló érdeklődő vállalkozók megkeresésére.

„Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010 (V.7.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) szerinti külön engedély kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Kormányrendeletben (a továbbiakban Kormányrendelet) szabályozott kereskedelmi tevékenységet folytató, a Rendelet 2. mellékletében (Alább mutatjuk a rendeletet – a Szerk.) meghatározott termékköröket előállító és/vagy értékesítő létesítmények esetében szükséges.

Tehát az FVM rendelet szerinti külön engedély – néhány kivételtől eltekintve – minden olyan élelmiszer-vállalkozóra vonatkozik, aki a Kormányrendelet szerinti kereskedelmi tevékenységen belül az FVM rendelet 2. mellékletében található termékköröket forgalmazza (vendéglátó és élelmiszer előállító egyaránt)


Ahol nem kell alkalmazni a rendeletet


- a magánháztartásban előállított, saját fogyasztásra szánt élelmiszerekre,
- kistermelői élelmiszer-termelésre, előállításra és értékesítésre,
- lőtt vadból származó termékeknek a vadászatra jogosult által történő értékesítésre,
- az étkezési célra forgalomba hozott vadon termő gombákra,
- szőlészeti és borászati üzemek működésének engedélyezésére,
- borászati termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére.”, tájékoztat a hivatal.

*

2. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján vezetett nyilvántartás

A) Bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység esetében:

1. a nyilvántartásba vétel száma;

2. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

3. a kereskedő cégjegyzékszáma, vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

4. a kereskedő statisztikai száma;

5. a kereskedelmi tevékenység helye:

5.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében a címek),

5.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke,

5.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése,

5.4. 60a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

5a. 61üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése;

6. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint;

7. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik,

7.1. a napi/heti nyitva tartási idő,

7.2. az üzlet elnevezése,

7.3. az üzlet alapterülete (m2),

7.4. vendéglátó üzlet esetében befogadóképessége,

7.5. a 25. § (4) bekezdés szerinti vásárlók könyve használatba vételének időpontja,

7.6. 62napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén az árusítótér nettó alapterülete, az üzlethez létesített gépjármű-várakozóhelyek száma, azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban, vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén);

8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban

8.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből

8.2. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek;

9. kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a kereskedelmi tevékenység jellege:

9.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont),

9.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat,

9.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);

10. annak ténye, hogy az üzletben folytatnak-e

10.1. szeszesital-kimérést, illetve

10.2. a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet;

11. ha a kereskedő külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát (egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban);

12. a kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának és megszűnésének időpontja.

B) Működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében:

1. a nyilvántartásba vétel száma;

2. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;

3. a kereskedő cégjegyzékszáma, vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;

4. a kereskedő statisztikai száma;

5. az üzlet

5.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,

5.2. címe, helyrajzi száma,

5.3. elnevezése,

5.4. alapterülete (m2);

6. üzletek szerinti bontásban a forgalmazott

6.1. üzletköteles termékek, megnevezése, sorszáma a 3. melléklet alapján,

6.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből,

6.3. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek megnevezése;

7. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

7.1. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont),

7.2. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont);

8. ha az üzletben külön engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytatnak, a külön engedély alapján forgalmazott termékek körét, megnevezését, továbbá a külön engedélyt kiállító hatóságot és a külön engedély számát, hatályát;

9. a kereskedelmi tevékenység megkezdésének, módosításának és megszűnésének időpontja.

További információk

· Jog

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről itt elérhető.

· Nyomtatvány

Az aktuális formanyomtatványt a megyei KISOSZ kérésre, díjmentesen az érdeklődő vállalkozások rendelkezésére bocsát. (Cím: kisosz@sednet.hu)

Élelmiszer-forgalmazás – csak engedéllyel (?)

2017-01-12
Kinek kell külön engedély az élelmiszerek forgalomba hozatalához, valamint előállításához? Pontosították a szabályokat…

Kinek kell külön engedély az élelmiszerek forgalomba hozatalához, valamint előállításához? Pontosították a szabályokat...



A kitételekről a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete kérdezte a hivatalt.

A tájékoztatót ezen az oldalunkon találja.

Prémium minőség: bőven van rá kereslet

2017-01-13
Van kereslet az igazán magas kategóriájú, úgynevezett prémiumminőségű termékekre, mutatja a közvélemény-kutatás.

Van kereslet az igazán magas kategóriájú, úgynevezett prémiumminőségű termékekre, mutatja a közvélemény-kutatás.

A magyar vásárlók nagy többsége hajlandók a kiváló minőségű termékekért az átlagosnál is többet fizetni, derült ki a Nielsen piackutató nemrégiben készült felméréséből.

Mennyivel többet?

A kérdés arra vonatkozott, hogy mennyivel fizetne többet egy prémiumminőségű termékért. A megkérdezettek válaszai alapján ez az átlag:

Kávé és tea esetében – 40 százalékkal,

kenyér és más sütőipari árucikk esetében – 39 százalékkal,

mosószerért – 38 százalékkal

tejtermékekért – 33 százalékkal,

testápoló szerekért, a szappantól a krémekig – 32 százalékkal,

ruházati cikkekért és cipőért – 32 százalékkal.

Mitől csúcs a prémium?

A fogyasztók kétharmada (65%) egy terméket kiváló alapanyaga vagy összetevői miatt tekint prémium kategóriásnak.

Második legtöbbször említett kritérium, hogy egy termék valami olyat nyújtson, amit mások nem (45%).

Harmadik pedig a kiemelkedő tulajdonság és minőség (43%).

Sokaknak megéri

Magyarországon a magas ár csak hetedik a szempontok rangsorában.

Ha az európai átlagot nézzük, ott is elsősorban kiváló alapanyag vagy összetevők a prémium kategória kritériumai, a válaszadók átlag 55 százaléka szerint.

Viszont utána következik 38 százalékkal, hogy ha drága egy árucikk, akkor amiatt tekintik prémium színvonalúnak.

Majd jön 36 százalékos említéssel a kiemelkedő tulajdonság és minőség.

Ár és minőség természetesen összefügg.

Majdnem minden második magyar fogyasztó véleménye szerint: ha egy márka valamelyik árucikkét prémium jelzővel illetik, az lehetőséget ad arra, hogy magasabb áron adják (44%, európai átlag 48%).

Ezzel egy időben a magyarok 41 százaléka úgy gondolja, hogy prémium termékek csak jómódban élő embereknek valók (európai átlag szintén 41%).

„A prémium termékek megérik az árukat” – mondja a magyarok 41 százaléka, míg ennél a tényezőnél az európai átlag 37%.

Miért a prémium?

Mielőtt az emberek valamilyen prémium terméket vennének, a magyarok viszonylag kis része tájékozódik célzottan előre; mindössze 22 százalékuk. (Szemben a 41 százalékos európai átlaggal.)

Nálunk a válaszadók majdnem fele (49%) barátok, családtagok ajánlására vásárol az átlagosnál drágább, magasabb minőségű árucikket. (Itt az európai átlag 35 százalék.)

A magyarok több mint kétharmada azt mondja, hogy hagyományos üzletben szokott beszerezni prémium cikket (69%, európai átlag 53%). Online saját országában működő hagyományos kereskedelmi vállalattól a magyarok 24 százaléka rendel prémium terméket (Európai átlag 26 százalék).

Sokaknak jóleső érzést okoz

Érzelmek is szerepet játszanak, ha valaki prémium terméket választ. „Jóleső érzést okoz nekem, amikor prémium terméket vásárolok” – mondja a magyarok 45 százaléka (európai átlag 35%).

„Sikeresnek érzem magam, ha prémium terméket veszek” – így nyilatkozott a magyar válaszadók 26 százaléka (európai átlag 30%).

A fogyasztók egy részének önbizalmát növeli, ha prémium terméket vesz. Mások így demonstrálják környezetüknek, hogy sikeresek vagy jó az ízlésük. Alkalmasint úttörőnek akarnak látszani valamiben. Vásárlásra ösztönözhet valakit, hogy utánozza barátait, rokonait. Esetleg az ő luxuscikkekkel kapcsolatos elvárásukat fontosnak tartja. Szempont lehet ilyen vásárlásnál, hogy „különbözzek másoktól” vagy „kifejezzem önmagamat”.

Kínáljon prémium minőséget is, mert megéri!

2017-01-13
Megnövelheti kiskereskedelmi forgalmát, ha igényes, prémium minőségű termékekkel (tovább) bővíti üzlete kínálatát.

Megnövelheti kiskereskedelmi forgalmát, ha igényes, prémium minőségű termékekkel (tovább) bővíti üzlete kínálatát.


Megmutatjuk, hogy a hazai piacokon mely termékek és milyen százalékban élveznek leginkább elsőséget.

bebizonyosodott, hogy érdemes magas színvonalú árucikkeket is az üzletek polcain tartani, mert megvásárlásukkal a vevőket jóleső érzés töltheti el, magabiztosabbnak, sikeresebbnek érezhetik magukat.

Felmérés igazolja, hogy az állítás forgalomnövelő, amelyről ezen az oldalunkon tájékozódhat.


Eladó dohánytermékek, de milyen áron?

2017-01-16
Közzétették a dohánygyártmányok eladásakor alkalmazható kiskereskedelmi eladási árak első listáit.

Közzétették a dohánygyártmányok eladásakor alkalmazható kiskereskedelmi eladási árak első listáit.

Ahogy arról nemrégiben tájékoztattunk, azokat a dohánytermékeket, amelyek adójegye kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmaznak, január 5. napjától az adóhatóság honlapján meghirdetett áron kell majd a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíteni, tudatta a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. Ezért január 1-jétől  a dohánytermékekre kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegy fog kerülni

Hétfőn és/vagy csütörtökön változhatnak az árak

Az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.

Az állami adó- és vámhatóság által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet.

A kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon 12 órától teszi közzé az állami adó- és vámhatóság.

A közzétett listák a gazdálkodók által megadott adatokon alapulnak.

A kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyes dohánygyártmányok továbbra is kizárólag az adójegyen feltüntetett áron értékesíthetőek –, így azokat a lenti listák nem tartalmazzák.

Árváltozás esetén az alábbi 3 különböző listát teszik közzé 

1. Alkalmazható dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árak listája

Ebben a menüpontban a dohánygyártmányok tekintetében alkalmazható kiskereskedelmi eladási árak teljes listája érhető el. A fájl neve tartalmazza az alkalmazhatóság kezdő dátumát.  ( Idekattintva érheti el.)

2. Kiskereskedelmi eladási ár változással érintett dohánygyártmányok listája

Ebben a menüpontban az adott napon kiskereskedelmi eladási ár változással érintett dohánygyártmányok listái érhetőek el 2017. január 1-jét követően.  ( Idekattintv a érheti el.)

3. 2017. január 1-jét követően alkalmazott dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási árak listája.

Az ebben a menüpontban elérhető táblázat tartalmaz minden 2017. január 1-jét követően érvényben lévő dohánygyártmányt és annak kiskereskedelmi eladási árait, függetlenül attól, hogy az adott termék és kiskereskedelmi eladási ár még érvényben van-e.  ( Idekattintv a érheti el.)


Árváltozás hetente legfeljebb kétszer

2017-01-16
A dohánytermékek hatósági árainak listáit mindig hétfőnként és csütörtökönként frissítik.

A dohánytermékek hatósági árainak listáit mindig hétfőnként és csütörtökönként frissítik.



Honnan érheti el a listákat?

Kattintson, mutatjuk!

Élelmiszerbiztonság – Tovább javultak az eredmények

2017-01-17
Az év végi ellenőrzések után jelentős mértékűnek értékelte a javulást a hatóság…

Az év végi ellenőrzések után jelentős mértékűnek értékelte a javulást a hatóság…

Országszerte 1 809 élelmiszer-forgalmazónál, 688 vendéglátóhelyen, 550 élelmiszer-előállító helyen (összesen 4800 létesítményben) folytak a vizsgálatok.

A korábbi évekhez viszonyítva még jobbak lettek az eredmények – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (NÉBIH) 2016 december 1-31 közötti szezonális vizsgálati tapasztalatainak ismeretében. A sajtónak Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár számolt be.

Mit vizsgáltak?

 

A téli akció során, a megnövekedett forgalom mellett a…

- friss húst;

- haltermékeket;

- pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket,

- édesipari termékeket

- szezonális zöldségeket és gyümölcsöket ellenőrizték kiemelten.

Figyelemmel kísérték továbbá az élő állatok szállítását is. (Ezen a területen – az elmúlt évekhez hasonlóan – nem szabtak ki bírságot.)

Mely területeken egyértelmű a javulás?

· Higiéniai hiányosságok – a korábbi tapasztalatokhoz képest jelentősen csökkentek (a 2015-ös 4,1 százalékról 2,5 százalékra), de évről-évre javulás tapasztalható a

· termékek minőségével és összetételével,

· nyomon követhetőségével és a

· dolgozók képzettségével, valamint alkalmasságával kapcsolatos szabálytalanságok terén.

Adathalmaz

Az egy hónapig tartó ellenőrzés alatt – amelyre korábban mi is többször felhívtuk a figyelmet – több mint 20 ezer hazai és külföldi élelmiszertétel került górcső alá. A megvizsgált termékek 7,5 százalékát, 1529 tételt, összesen 19223 kilogramm élelmiszert kellett kivonni a forgalomból, melynek értéke csaknem elérte a 4,9 millió forintot.

Az akció során feltárt szabálytalanságok miatt 61 alkalommal figyelmeztetést, 124 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként a szakemberek, összesen 11,8 millió forint értékben, tudatja a földművelésügyi tárca sajtóirodája.

A kereskedők és a vendéglátósok is javították az átlagot

2017-01-17
Ezt jelzik a tavaly év végi szezonális élelmiszerbiztonsági vizsgálatok eredményei.

Ezt jelzik a tavaly év végi szezonális élelmiszer-biztonsági vizsgálatok eredményei.


Arról, hogy az élelmiszer-forgalmazók és a vendéglátók egyre nagyobb felelősséggel, körültekintéssel végzik tevékenységeiket, illetve

a hatósági állásfoglalásról részletesebben itt tájékoztatunk.

PÁLYÁZAT – Támogatással növelheti vállalkozása kapacitását

2017-01-18
E hét elejétől pályázhatnak a legkisebb vállalkozások is a kapacitásbővítő beruházásaik megvalósítását segítő pénzekért.

E hét elejétől pályázhatnak a legkisebb vállalkozások is a kapacitásbővítő beruházásaik megvalósítását segítő pénzekért.

A támogatott beruházással olyan kapacitásbővítést kell elérni…,

– amelyre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve

– javítja a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot, továbbá

– a vállalkozások kapacitásbővítése során a korábbi állapotnál nagyobb energiahatékonyságú rendszereket alkalmaz, írja a pályázatról szóló tájékoztató.

A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:

új eszközök, gépek beszerzése,

új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása

megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, amelyek célja a gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli építmények energiaigényének részbeni fedezése megújuló energia előállításával

információs technológiafejlesztés

online megjelenés: domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés

*

A pályázat neve: GINOP – 1.2.2-16 – Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Beadási határidő: 2019.01.16.
Maximum igényelhető összeg: 25 millió forint.
Támogatás intenzitás: 50 százalék
Támogatás formája: vissza nem térítendő
Beadás kezdete: 2017.01.16.
Támogatás minimum összege: 5 millió forint

További információk

A pályázattal kapcsolatos minden részletet itt talál.


Új eszközöket, gépeket, online megjelenést is nyerhet

2017-01-18
Ha fejlesztené mikro-, kis- vagy középvállalkozását, már hét eleje óta pályázhat támogatásért.

Ha fejlesztené mikro-, kis- vagy középvállalkozását, már hét eleje óta pályázhat támogatásért.


Pénzt arra adnak egyebek mellett, amire tényleg piaci igény mutatkozik, illetve növeli a pályázó versenyképességét, a piacon való jelenlétét. 

Vannak még más kitételek is...

Részletes tájékoztatónkat ezen az oldalunkon találja.

E-üzenetben is értesíthetnek: ellenőrzés indul

2017-01-19
Figyeljen rá, nehogy illetéktelen munkatársához kerüljenek a cégnek szánt hivatalos elektronikus küldemények. Nagy bonyodalmak lehetnek belőle…

Figyeljen rá, nehogy illetéktelen munkatársához kerüljenek a cégnek szánt hivatalos elektronikus küldemények. Nagy bonyodalmak lehetnek belőle…

Bővült az illetékességi kör, amelyre hivatkozva eredményesen kikézbesítheti az adóhatóság az ellenőrzésre vonatkozó elektronikus megbízólevelet.

Érdemes áttekinteni azoknak a meghatalmazottaknak a körét, akik átvehetik a hivatalos e-leveleket, mert az adóhatóság az ellenőrzés megindításáról már az Ügyfélkapun keresztül is értesítheti a vállalkozást, hívja fel a figyelmet a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének tájékoztatójára az Adó Online

Tehát, akár úgy is indulhat adóellenőrzés, hogy arról a társaság valójában nem is értesül, emiatt pedig önellenőrzésre sem lesz lehetősége…

 

Mi változott a korábbi gyakorlathoz képest?

Amíg a papíralapú megbízóleveleket a társaságok képviseletre jogosultjainak – a meghatalmazottnak és/vagy a törvényes képviselőnek – kézbesítették, addig az elektronikus megbízólevél átvétele valamennyi, Ügyfélkapuval és akár lényegesen szűkebb jogosultságokkal is rendelkező személy, például az adóbevallásokat elektronikusan beküldő alkalmazott és/vagy megbízott által is történhet.

Nem mindegy, ki a meghatalmazott

„Az elsődleges kockázatot a megbízólevél elektronikus átvétele kapcsán tehát az jelenti, ha a társaság nincs tudatában annak, pontosan ki jogosult az elektronikus megbízólevél szabályszerű átvételére.

A társaság valamennyi elektronikusan intézhető adóügyére korábban adott, vagy a valamennyi ügycsoportra vonatkozó állandó meghatalmazás ugyanis alkalmas arra is, hogy a meghatalmazott személy számára az adóhatóság eredményesen kézbesítsen megbízólevelet.

Ezért mindenképpen indokolt és fontos lehet áttekinteni a meghatalmazottak körét annak elkerülésére, hogy például egy, a társasággal már kapcsolatban nem álló meghatalmazottnak történő kézbesítéssel úgy induljon adóellenőrzés, hogy arról a társaság valójában nem is értesül” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Mindemellett arra is célszerű tekintettel lenni, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése (adóhatósághoz való érkezése) napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni, valamint a formai feltételek teljesülésére is ügyelni kell.

A megbízólevél helye

Az Ügyfélkapun, a bejövő üzenetek listájában az „adóhatósági irat” megnevezés utalhat a megbízólevélre.

Fontos! Érdemes szem előtt tartani, hogy az elektronikus megbízólevél meg nem nyitásával az ellenőrzés megkezdése számottevő mértékben nem késleltethető.

Ismételt üzenet után 5 nappal vélelmezik az átvételt

Amennyiben nem nyitják meg az üzenetet, az adóhatóság ismételt elektronikus kézbesítést kísérel meg (amelyről új üzenetben értesít), és e második kézbesítési kísérlettől, tehát az üzenetnek a tárhelyen történő elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon beáll a kézbesítési vélelem, azzal pedig az ellenőrzés megindulásával járó jogkövetkezmények is.

E-üzenet: ellenőrzésről is értesíthet

2017-01-19
Pórul járhat, ha nem tudja meg időben, hivatalos értesítést kapott a vállalkozása.

Pórul járhat, ha nem tudja meg időben, hivatalos értesítést kapott a vállalkozása.

Az adóhatóság például Ügyfélkapun keresztül is tájékoztathat arról, hogy ellenőrzést indít…

Az ön vállalkozásában megbízható, a feladatra alkalmas munkatárs „veszi át" az elektronikus küldeményeket?


hatósági értesítésekkel kapcsolatban további információkat  ezen az oldalunkon adunk.

Pályázhat is, ha e-fejlesztést tervez

2017-01-20
Működtetési és piaci versenyben való helytállást szolgáló – online elérhető – rendszerek, funkciók kialakítására, fejlesztésére szerezhet támogatást vállalkozásának.

Működtetési és piaci versenyben való helytállást szolgáló – online elérhető – rendszerek, funkciók kialakítására, fejlesztésére szerezhet támogatást vállalkozásának.

A programra január 31-től lehet pályázni. Mutatjuk a részleteket.

Felhők között

Támogatást is nyerhet egyebek (!) mellett vállalkozása internetes megjelenésének, adminisztrációjának, pénzügyi rendszerének, irányításának, webáruháza kialakításának, fejlesztésének, stb., finanszírozásához.

Továbbá az ezeket működtető online-rendszerek betanításához is igényelhet anyagi segítséget az alábbi pályázattal:

"GINOP-3.2.2-8.2.4-16 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása"

Mi változhat a fejlesztéssel?

a belső vállalati folyamatok hatékonysága,

a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok,

a hálózatbiztonság

a szolgáltatások minőségének javítása,

a különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti (vezetői döntéstámogató és információs, elektronikus iratkezelési, ellátási és ügyfélkapcsolati, csoportmunka, távmunka stb.) rendszerek, megoldások bevezetése, öszehangolása

felhőalapú (IaaS, PaaS és SaaS) és egyéb online elérhető üzleti szolgáltatások bevezetése, használata.

Ki pályázhat?

Bármely szektorban tevékenykedő vállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül működik.

Az elosztás alapja

Beérkezési sorrendben kapnak támogatást a követelményeknek megfelelő pályázatok a keret (összesen 54 milliárd) forintot kimerüléséig.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

· 1 millió és 24 millió forint között,

Az igényelhető kölcsön összege

· 1,25 millió Ft és 37,5 millió forint között lehet, úgy, hogy az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét.

A vissza nem térítendő támogatás mértéke

· maximum a projekt elszámolható költségének 40 százaléka lehet.

1 millió Ft – 24 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban valamint 1,25 millió Ft – 37,5 millió Ft közötti visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatásként kedvezményes kamatozású kölcsönben részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig

Támogatási előleg

· a vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában a Felhívásban meghatározottak szerint legfeljebb 50 százalékának megfelelő, de legfeljebb 12 millió forint.

Külön-külön lehet pályázni

· Vállalkozáson belül történt üzleti IKT rendszer, illetve alkalmazás bevezetés (helyben telepített saját szoftver bevezetése).

· Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) és egyéb online vállalati szolgáltatások, megoldások terjesztése és bevezetése a kkv-k körében (felhőalapú szolgáltatások bevezetése).

Azok az üzleti IKT megoldások támogathatóak,

melyek az alábbi funkcionális területekre vonatkoznak:

1. Vállalati CRM, értékesítés terület;

2. Gyártási terület;

3. Humán erőforrás menedzsment és bérszámfejtés;

4. Kontrolling és döntéstámogatás;

5. Beszerzési, logisztikai terület;

6. Táv- és csoportmunka támogatás;

7. Pénzügyi, számviteli terület;

8. Internetes értékesítés (Vállalati webáruház)

9. Internetes megjelenés (Vállalati portál);

10. Munkafolyamat-irányítási megoldás (workflow);

11. Elektronikus iratkezelési megoldás;

12. Tudásmenedzsment specializált megoldás;

Fentieken túl (1.-12. funkcionális terület) kizárólag a I. helyben telepített saját szoftver bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi üzleti IKT megoldások támogathatóak:

13. Adott funkcionális területhez kapcsolódó mobil technikát használó rendszer/megoldás; 9

14. Térinformatikai és földrajzi információs (GIS) specializált rendszer;

15. RFID technológiát alkalmazó specializált rendszer;

Fentieken túl (1.-12. funkcionális terület) kizárólag a II. felhőalapú szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódóan az alábbi üzleti IKT megoldások támogathatóak:

16. Online (elektronikus) fizetési megoldás;

17. Szolgáltatásmenedzsment;

vállalkozások infokommunikációs megoldásokkal és szolgáltatásokkal való ellátottságának javítását, azon keresztül a működési hatékonyság és versenyképesség fokozását.

Pályázati felhívás és további tudnivalók

Minden információt ezen a hivatalos oldalon talál.


Népegészségügyi termékadó – változott a törvény

2017-01-23
Több ponton is módosult január elsejétől a termékadóra vonatkozó törvény.

Több ponton is módosult január elsejétől a termékadóra vonatkozó törvény.

A módosítás az értelmező rendelkezések közé beemelte a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital fogalmát.

Módosult három – már korábban is létező – definíció, vagyis az, hogy a Népegészségügyi termékadó (Neta) tv. alkalmazásában mi minősül adalékanyagnak, gyógynövénynek, illetve egészségmegőrző programnak.

Továbbá változott az ízesített sör, az alkoholos frissítő és az alkoholos ital meghatározása.

Részletes tájékoztatás

A módosításokról ezen az oldalon tájékozódhat teljes körűen. (Elérhetőségi útvonal: Egyéb adónemek, kötelezettségek/53. Népegészségügyi termékadó)


Miért (nem) kártyáznak a kis üzletekben?

2017-01-24
Felmérték, hogy a kiskereskedelmi üzletekben miért (nem) éri meg bankkártya-terminált üzemeltetni a vállalkozóknak.

Felmérték, hogy a kiskereskedelmi üzletekben miért (nem) éri meg bankkártya-terminált üzemeltetni a vállalkozóknak.

A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelte el a kiskereskedelmi szektor 1 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező szereplői körében, írja közleményében a hivatal.

Mi a gyakorlat, mennyi a költség és jó-e a banki tájékoztatás?

A bankkártyás fizetés tapasztalataival és költségeivel kapcsolatos felmérésnek egyrészt az volt a célja, hogy rávilágítson a hazai kis forgalmú kereskedők körében a kártyalefogadási gyakorlatra és az azt meghatározó körülményekre.

Másrészt, hogy milyen hatást gyakorolt a bankközi jutalék (MIF) 2014-es maximálása és a 2016 júniusában életbe lépett új árazási rend a kártyaelfogadás díjaira, valamint, hogy erről a bankok milyen módon tájékoztatott.

Szempont-e az eltérő árbevétel?

A GVH-hoz érkezett korábbi jelzésekre hagyatkozva úgy látszott, a szabályozás várt/kívánt hatásai korlátozottan érvényesültek, fogalmaz a jelentés.

„Különösen a kis forgalmú/méretű kereskedők körében gyanítható, hogy a szabályozás ellenére tényleges kártyaelfogadási költségeik nem csökkentek érdemben.”

Kérdéses volt, hogy a bankok, pénzügyi szolgáltatók az üzletek méretéhez, forgalmához igazították-e terminál működtetésének költségeit.

A kutatás tervezése, lebonyolítása és az eredmények elemzése során ezért fontos szempontot jelentett a vállalkozások árbevételi kategóriák szerinti megkülönböztetése, annak felmérése céljából, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók eltérő gyakorlat szerint kezelik-e a különböző méretű/forgalmú vállalkozásokat.

Az elemzés szempontjai

A kereskedőket három – 0-20 millió forint, 21-300 millió forint és 301-1000 millió forint – árbevételi kategóriában elemezték.

Kíváncsiak voltak a vállalkozások döntéshozóinak informáltságára és pénzügyi tudatosságára; a bankkártyaelfogadási szolgáltatáshoz kapcsolódó díjelemekre és ezek változásaira; valamint a bankok és pénzügyi szolgáltatók kommunikációs gyakorlatára.

Amint az kiderült…

· a megkérdezett vállalkozások fő fizetőeszköze alapvetően a készpénz,

· a vállalkozások fele bankkártyás fizetési lehetőséget is biztosít a vevői számára.

· a fizetési módok átlagos száma a forgalommal egyenesen arányos;

· az alacsonyabb árbevételű vállalkozások között fordul elő nagyobb arányban, hogy csak egyféle fizetési módot fogadnak el vevőiktől (300 mFt árbevétel felett ez az arány 6 százalék, míg 20 mFt alatt közel 50 százalék.

· a vizsgált kiskereskedők jellemzően egy csatornán keresztül értékesítenek, amely a válaszadók több mint 90 százaléka esetében bolt, üzlet vagy áruház.

· a megkérdezettek 6 százaléka biztosít internetes vásárlási lehetőséget is vevői számára, ez a becslések szerint hozzávetőleg 5600 vállalkozást jelent – 55 százalékuk esetében lehet virtuális POS-en keresztül fizetni, azaz 3 ezer vállalkozás biztosít ilyen fizetési megoldást.

· Fizikai terminállal a vállalkozások 51 százaléka rendelkezik, a becslések alapján a vizsgált alapsokaságban ez az arány mintegy 49 ezer POS terminállal rendelkező vállalkozást jelent.

(A POS terminállal rendelkező vállalkozások( 4 százaléka a fizikai terminál megléte ellenére nem fogad el valamilyen okból bankkártyás fizetést, tehát a POS terminállal rendelkező és bankkártyás fizetést elfogadó vállalkozások száma kicsivel meghaladja a 47 ezret.)

· a vállalkozásoknál használt terminálok átlagos száma valamivel meghaladja az egyet (1,19); ez a 300 mFt feletti kereskedők esetében közel 2 terminál vállalkozásonként (és a cégek ötöde ennél is többet üzemeltet), míg a 20 mFt alattiak 93 százalékánál csupán egy készülék található.

· a terminálok becsült száma a vizsgált alapsokaságban 58 ezer darab.

· az árbevétellel nő a fizikai terminállal rendelkező kereskedők aránya is: 300 mFt felett közel kétszer akkora arányban rendelkeznek fizikai terminállal (86 százalék), mint a 20 mFt alattiak (44 százalék).

Számszerűsíthető hátrányok érhetik a vállalkozást

Ha…

kedvezőtlenebb konstrukcióban veszi igénybe a bankkártya-elfogadási szolgáltatást,

nem értesül időben a feltételek és a költségek, vagy az ezeket érintő szabályozás változásairól.

A magasabb árbevételű vállalkozások jobban járhatnak,

avagy, a kicsik is figyeljenek az ajánlatokra!

Az összes megkérdezett hetede figyel az újdonságokra, ajánlatokra, tájékoztatókra, melyeket a bankoktól, pénzforgalmi szolgáltatóktól kap; ugyanennyien tartják tájékozottnak magukat .

A kisebb forgalmú kereskedők körében alacsonyabbak az arányok, mint a nagyobb árbevételű vállalkozásoknál.

A döntéshozók 44 százaléka szokott bizonyos gyakorisággal saját kezdeményezésből informálódni, banki ajánlatokat összehasonlítani.

(A vállalkozás mérete e szempontból is megkülönböztető: a magasabb árbevétel felé haladva a tudatosság is növekszik.

Míg a legkisebb kategória kereskedőinek csupán mintegy 40 százaléka informálódik aktívan, a 300 mFt feletti vállalkozások döntéshozóinak kétharmada.)

A legtöbb kérdésben nagyobb tudatosságot mutattak a magasabb árbevételű vállalkozások döntéshozói – a kisebbek tehát sokkal kitettebbek az információhiányból, a versenyző ajánlatok nem ismeretéből adódó kockázatoknak, hátrányoknak.

(E különbség abban is megragadható, hogyan látják a bankok ajánlatait, feltételeit, díjait: a nagyobb – így jelentősebb alkuerejű – cégek negyede jelentős eltérésekkel találkozik, míg a kisebbek 84 százaléka nagyon hasonló – azaz kevéssé versenyző – ajánlatokkal szembesül.)

A bankkártya-elfogadó vállalkozások a szolgáltatásért fizetett díj forgalomarányos elemének díjtételeivel a válaszadók közel fele inkább tisztában van, azonban alig 60 százalékuk véleménye szerint fizet ilyen tételt.

Hasonló arányban érezték tájékozottnak magukat a kártyaelfogadási szolgáltatás díjtételeivel, a díjak konkrét mértékével és a hazai bankok, szolgáltatók kínálatával kapcsolatban;

- 12-16 százalék egész jól kiismeri magát,

- hozzávetőleg 70 százalék valamennyire tájékozott,

- míg 13-21 százalék úgy érzi, hogy egyáltalán nem igazodik ki a fenti kérdésekben.

Általánosítás

· A bankok, pénzügyi szolgáltatók hazai kínálatával kapcsolatban a legbizonytalanabbak a vállalkozások döntéshozói.

· A legnagyobb árbevételi kategóriába tartozó vállalkozások ismereteiket tekintve magabiztosabbak, mit a kisebb forgalmú kereskedők.

MARKETING – Növelje másképp a forgalmat!

2017-01-25
Sokszor a szemünk előtt van a megoldás, mégsem tanúsítunk neki figyelmet, mert annyira egyszerűnek tűnik, hogy el sem hisszük: működik…

Sokszor a szemünk előtt van a megoldás, mégsem tanúsítunk neki figyelmet, mert annyira egyszerűnek tűnik, hogy el sem hisszük: működik…

Az a fontos, hogy sose gondolkodjunk túlságosan bonyolult vagy drága megoldásokban, illetve, a megvalósításhoz szükséges eszközt lehetőleg a saját közegünkben, a környezetünkben keressük –, merthogy ott van.

Ilyen eszköznek tekinti például az online technológiákat Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, aki a témáról nemrégiben tartott marketing előadást, tudósított az eseményről az uzeltresz.hu.

Online-lehetőségek

„Bár a marketingeszközök kínálata robbanásszerűen bővült, a közösségi médiacsatornák exponenciálisan növekedtek és az online technológiák egyre olcsóbbá váltak, a kisvállalkozások ahelyett, hogy lubickolnának a lehetőségekben, inkább lebénulnak a bőség zavarában. Holott pofonegyszerűen is meg lehet közelíteni a vevőszerzés problémáját: legyél más" – mondta a szakértő.

Jobban vagy másképp? Másképp!

Két út létezik: valaki vagy jobb lesz, mint a konkurensei vagy más.

Az első esetben legalább tízszer jobbnak kell lenni, hogy kitűnjünk, a második megoldáshoz viszont elegendő a képzelőerőnkre hagyatkozni.

„Ha egy vállalkozás, egy termék gyökeresen más, akkor már alapszintű marketinggel is kiváló eredményeket érhet el.

Az ötlet különböztet meg a konkurensektől, nem egy újabb technológiai újdonság. Ha a termék ugyanolyan, mint a konkurenseké, az új technológiák használatával sem lehet kitűnni" – állítja a szakértő

Példaként olyan éttermeket mutatott be, amelyek szembe mennek a trendekkel.

Ezek ahelyett, hogy a sokadik ugyanolyan terméket vagy szolgáltatást kínálnák, választottak egy speciális szakterületet, a legfőbb erősségükre építettek, újfajta csomagolást, disztribúciós csatornákat vagy árazási modelleket, stb. alkottak.

Szembe a trendekkel (Csak az őrültségek kedvelőinek!)

Egy amerikai étterem különlegessége, hogy vaksötét van és vakok a pincérek. Aki volt már a Láthatatlan kiállításon, az el tudja képzelni, milyen különleges élmény lehet.

Az egészséges életmód trenddel megy szembe a Szívrohamburger, ahol nővérnek öltözött pincérek szolgálják fel az őrületesen finom, de egészségtelen ételeket. És ha a vendég nem eszi meg az utolsó falatig, a nővér a megdorgálja...

Óriási sikere van annak az étteremnek is, amelynek az a különlegessége, hogy direkt udvariatlanok a vendéggel…

Reklám mátrix

A kisvállalkozások többsége csak egyféleképpen – többnyire a döntés előtt álló vevőkre célozva – hirdet. Közben parlagon hagyja a piac 95-99 százalékát.

Wolf Gábor szerint a marketingben nincs Szent Grál, nem létezik mindenkit megérintő üzenet: másképp tudjuk felkelteni az instant, az érdeklődő és a passzív vevők figyelmét.

1. Az instant vevők a célpiac 1-5 százalékát teszik ki.

Ők már most szeretnének vásárolni, ezért egy jó, ellenállhatatlan ajánlatot keresnek.

Az instant vevőket a fő termék mellé adott ajándékkal, bónuszokkal, csomagajánlatokkal lehet a legjobban megszólítani.

2. A célpiac további 5-20 százalékát az érdeklődők alkotják, akik hamarosan dönteni fognak, ezért információra szomjaznak.

Számukra hasznos tudnivalókat, tippeket, esettanulmányokat érdemes hirdetni konkrét ajánlatok helyett. Külön jó, ha cserébe elkérjük az elérhetőségeiket.

3. A piac legnagyobb,80(!) százalékot kitevő része a passzív célközönség. Köztük sok potenciális vevő bújhat meg, de épp nem gondolkozik vásárláson. Könnyen fogyasztható, érdekes, „bulvárosabb" tartalmakkal felkelthetjük az érdeklődésüket.

A reklámban legyen meghökkentő tartalom, tesztek, sokkoló sztorik, esettanulmány vagy celebek.

A legjobb történeteket nem az üres papír, vagy monitor mellett ülve találjuk ki, hanem a legfontosabb értékeinkre koncentrálva magunkból hívjuk elő.

Wolf Gábor szerint a vevők nem terméket vesznek, hanem saját maguk egy „jobb" változatát, egy ideát. Azért fognak mellettünk dönteni, mert egyezik az értékrendünk.

A lényeg, hogy ne erőből, hanem ésszel és fantáziával győzzünk, tanácsolja a szakember.

Forgalomnövelés: ésszel, fantáziával, ne erőből

2017-01-25
Tegyünk máshogy, mint mások. Mindössze ennyi kell üzletünk forgalmának fellendítéséhez.

Tegyünk máshogy, mint mások. Mindössze ennyi kell üzletünk forgalmának fellendítéséhez.




A marketingszakember tanácsait ezen az oldalunkon olvashatja.

Főállású vállalkozók – lehetetlen helyzetbe is kerülhetnek

2017-01-26
Főállású egyéni és társas vállalkozók tömege kerülhet rendkívül nehéz helyzetbe a minimális járulékkötelezettség növekvő terhe miatt.

Főállású egyéni és társas vállalkozók tömege kerülhet rendkívül nehéz helyzetbe a minimális járulékkötelezettség növekvő terhe miatt.

A minimálbér és a garantált bérminimum idei megemelése jelentősen megdobta a minimális járulékkötelezettséget, ami odavezethet, hogy sokan végleg lehúzzák majd a rolót, hívja fel a figyelmet az ado.hu

szakértője, de a változtatni szándékozóknak tanáccsal is szolgál.

Mint ismeretes, a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy  akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.

Mikor nincs kötelezettség?

Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.

A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások, mondja a szakértő.

A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – amelyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot –, nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.

Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit!

Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.  

sor-

szám

megnevezés

2016-ban

csak ügyvezető

minimálbér

2017-ben

csak ügyvezető

minimálbér

2016-ban

szem. közrem.

tag

garantált bérm

2017-ben

szem. közrem.

tag

garant. bérmin

1.

járul.alap

kiindulása

111 000

127 500

129 000

161 000

2.

nyugd. járul.

alapja

111 000

127 500

129 000

161 000

3.

10% nyugd.

járulék

2.sor*0,1

11 100

 12 750

 12 900

 16 100

4.

eü-i járulék

(3 db) alap

1.sor*1,5

166 500

191 250

193 500

241 500

5.

eü-i járulék

8,5% (3 db)

4.sor*0,085

14 153

 16 256

 16 448

 20 528

6.

szoc. hozzá-

járulási adó

alapja

1.sor*1,125

124 875

143 438

145 125

181 125

7.

szoc. hozzá-

járulási adó

6.sor*0,22

bázis 27%

 33 716

 

                 (27)

 31 556

 

                (22)

 39 184

 

               (27)

 39 848

 

               (22)

8.

összes köz-

teher

(3+5+7)

 58 969

 60 562

 68 532

 76 476

A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent.

(Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)

Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.

Mi jelenthet segítséget?

Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!

Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, és a KIVA-t is érdemes lenne fontolóra venni, bár ezek sem csodaszerek.

A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene.

Mi történhet, ha nincs változás?

Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.

Összegzés

Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat.

A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe, jelenti ki a szakértő.

Főállású vállalkozók! Segíthet a változtatás

2017-01-26
Nem kerültek könnyű helyzetbe a főállású egyéni és társas kisvállalkozók a minimális járulékkötelezettség növekvő terhe miatt.

Nem kerültek könnyű helyzetbe a főállású egyéni és társas kisvállalkozók a minimális járulékkötelezettség növekvő terhe miatt.

A néhány fős kisvállalkozások ezzel kapcsolatos tavalyi és   megnövekedett idei költségeit hasonlítja össze a szakértő –, majd mutatja a lehetséges menekülő utat

A továbbiakat itt olvashatja.

Azokért fejlődjünk, akiknek kellünk!

2017-01-31
Kiknek, miből, hogyan és mit kínáljunk? A legalapvetőbb kérdések, amelyeket minden vállalkozásnak muszáj feltenni – induláskor és/vagy egy későbbi útkereséskor, fejlődés előtt.

Kiknek, miből, hogyan és mit kínáljunk? 

A legalapvetőbb kérdések, amelyeket minden vállalkozásnak muszáj feltenni – induláskor és/vagy egy későbbi útkereséskor, fejlődés előtt.

Igenis, hódítani jöttem!

Ha nincs egy konkrét célközönség, amelyiknek a meghódítását vállalkozóként elképzelem, ha nem tudom kiválasztani, meghatározni a hozzávezető módszereket, nehéz – hosszútávon pedig majdhogynem lehetetlen – sikerre vinni, és idővel továbbfejleszteni az álmot, amit kezdetben dédelgettünk.

A témához kapcsolódnak az alábbi kijelentések, illetve állítások, amelyek egy közismerten sikeres vállalkozástól, illetve üzletembertől származnak, írja az Entrepreneur cikkére hivatkozva az uzletresz.hu.

Azokért legyünk, akiknek kellünk

Az igazán sikeres márka (vállalkozás) tiszta erőből azoknak fejleszt, akik már így is rabjai a termékeinek, szolgáltatásainak.

Cseppet sem érdekli, hogy van, aki jobban szereti valamelyik konkurensét.

Minden új rajongó tiszta haszon, de nem vadássza őket.

Azonosítsa be a piacát, a célcsoportját, és tegyen meg értük mindent!

Aki mindenkinek tetszeni akar, az csatát veszt, vallja az Apple menedzsmentje.

A magabiztosság mindent visz

Olyan nincs, hogy a részvétel a fontos.  Minden a győzelem. A való világban nem osztogatnak díjakat vagy jutalmat a puszta részvételért, vallja a lap szerint Donald Trump.

Első a magabiztosság. Ő aztán minden pillanatban azt sugallja, hogy módfelett elégedett azzal, amit a tükörben lát,harsányan, gátlástalanul neveti ki azokat, akik kételkednek a sikerében.A választási eredmények azonban őt igazolták. És mindez valószínűleg öngerjesztő folyamat. Nincs kontrollcsoport, de könnyen lehet, hogy a győzelme nagyban a fellépésén múlt. Addig hitte el magának, hogy ő lehet a következő elnök, amíg a világ a senkiével össze nem téveszthető vigyorra ébredt, fogalmaz a hírportál szerzője.

Majd hozzáteszi, hogy ez bizony, ha úgy vesszük, kőkemény márkaépítés És bár természetesen mindenkinek a maga testhezálló stratégiáját kell megtalálnia, a korai jelenlét biztosan kincset ér.