2016-12
KERESKEDELMI ÉLET

Bevezetések, módosítások – későbbre halasztva

2016-12-01
Hónapokkal elhalasztották több témában is a jövő év elejére tervezett módosításokat.

Hónapokkal elhalasztották több témában is a jövő év elejére tervezett módosításokat.

Az étel- és italautomaták úgynevezett felügyeleti egységének bevezetését jövő év június végére módosította a kabinet, a piaci szereplők kérésére, derül ki az indoklásból.

(A hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezések – felügyeleti egységek – beszerzéséről és az ahhoz igénybe vehető támogatásokról, illetve a berendezések működtetéséről már korábban tájékoztattunk ezen az oldalunkon  – a szerk.)


Az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései csak 2017 áprilisában lépnek hatályba, ugyancsak a piaci igényekre tekintettel.

Lekerül az ár a dohánytermékekről január 1-jével – de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át, válik nyilvánvalóvá a jövő évi adócsomag legfontosabb változásaiból.

Nem büntetés, hanem szakmai segítségnyújtás

2016-12-02
A vállalkozók – célzott kiválasztásuk után – saját belátásuk alapján vehetnek részt az adóhatóság jövőre debütáló eljárásaiban.

A vállalkozók – célzott kiválasztásuk után – saját belátásuk alapján vehetnek részt az adóhatóság jövőre debütáló eljárásaiban.

Nem a szankcionálás, hanem a hibázó adózók szakmai támogatása a célja az új szolgáltatásnak, fogalmaz közleményében a nemzetgazdasági tárca.

A jelentés szerint jövőre a kockázatelemzést kiegészíti az adóhivatal ügyfélbarát szolgáltatása, a támogató eljárás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.

A támogató eljárás lényege

A NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosság kiküszöbölése érdekében.

A revizorok munkáját a célzott kiválasztás segíti

A kockázatelemzők megvizsgálják a NAV adatbázisában meglévő adatokat, (így például a benyújtott bevallásokat, az adatszolgáltatásokat, az esetleges ellenőrzési tapasztalatokat) a nyilvánosan elérhető és a más hatóságtól, adózótól származó adatokat. Ezeket egészítik ki az adóhivatal szakemberei az az online pénztárgépekből és az EKÁER-ből származó valós idejű adatokkal.

A kiértékelést követően indulhat a támogató eljárás

A NAV a hibák, a hiányosságok és a korábbi mulasztások mielőbbi megszűntetése érdekében önellenőrzést javasol.

Ha szükséges, akkor a közvetlen, szakmai segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot a kockázatelemzésen átesett ügyfelével.

Ez gyakorlatilag – a jövőbeni szabályos működés elősegítése érdekében – egy az ügyfélre specializált személyes adószakmai tanácsadás, a mellett, hogy az adóhivatali segítségnyújtás a már bevallással lezárt, korábbi időszak hibáinak javítását, hiányosságainak pótlását is érinti.

Annak ellenére, hogy a támogató eljárásban való részvétel önkéntes, mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.

Ha a kockázatelemzők a rendelkezésre álló adatokból azt az egyértelmű következtetést vonják le, hogy például a csalárd vállalkozás rendszeresen és üzletszerűen űzi az adóelkerülést, adócsalást, akkor az ellenőrzéssel és a csalás jogkövetkezményeként járó szankciókkal számolnia kell az államkasszát és a tisztességes adózókat is károsító vállalkozónak, tudatja a minisztérium.

Újfajta figyelem támogat

2016-12-02
Támogató eljárásnak nevezték el azt az új eljárást, amelyet a jövő évtől kezdve alkalmaz a vállalkozások körében is az adóhatóság.

Támogató eljárásnak nevezték el azt az új eljárást, amelyet a jövő évtől kezdve alkalmaz a vállalkozások körében is az adóhatóság.


A hibázó adózóknak szakmai segítséget kínál januártól a hatóság. Tájékoztatónkat ezen az oldalunkon találja.

Ünnep előtti forgalom – a túlórák ideje

2016-12-05
Kivédhetetlen a többletmunka az ünnepeket megelőző forgalomban. Mutatjuk, hogy munkáltatóként mikor, hogyan és melyik alkalmazottjának rendelhet el szabályosan túlórát…

Kivédhetetlen a többletmunka az ünnepeket megelőző forgalomban. Mutatjuk, hogy munkáltatóként mikor, hogyan és melyik alkalmazottjának rendelhet el szabályosan túlórát…

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarendkapcsán beszélhetünk, hívja fel a figyelmet az rsm.hu szakértői blogjában  Pentz Edina bérszámfejtési vezető.

(Kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók – például vezető állású munkavállalók esetében a túlóra fogalma értelmezhetetlen.)

Mikor rendkívüli munkaidejű a túlóra?

A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek több típusa is létezik.

A legismertebb a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés.

Erről beszélhetünk, amikor egy határidős munkát a szokásos napi munkaidő letelte után még be kell fejezni, vagy amikor a munkavállalót a heti pihenőnapján berendelik dolgozni.

Másik típusa a túlórának a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ebben az esetben az akár több havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkeretének lejáratakor, a munkaidő-nyilvántartás alapján állapítható meg, hogy több munkaórát osztottak be számára a munkaidőkeret időtartamára, mint amennyit rendes munkaidőként lehetett volna.

(Végül szintén rendkívüli munkaidőnek számít a készenlét alatti munkavégzés, és az ügyelet teljes időtartama.)

Mennyi túlórát oszthat be a munkáltató?

A jogszerűen beosztható rendkívüli munkaidőéves maximuma naptári évenként 250 óra, ez kollektív szerződésben felemelhető évi 300 órára.

Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre jött létre, illetve részmunkaidős, a túlóra éves mértékére vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni.

Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Mikor rendelhető el túlóra?

A túlóra előre nem látható körülmények felmerülése esetén rendelhető el. Ez azt feltételezi, hogy a munkáltató előtt a munkaidő-beosztás elkészítésekor ezek a körülmények még nem voltam ismertek. Ebből következik, hogy rendkívüli munkaidőt előre beosztani nem rendeltetésszerű, azaz jogellenes.

Emellett – az ügyeleti beosztás kivételével – a túl sok rendkívüli előre betervezett túlóra rendszeres beosztása azt mutatja, hogy a munkáltatónak nincs elég munkavállalója a feladatok elvégzésére. A rendszeres és gyakori túlórák pedig hosszútávon a munkavállaló kimerüléséhez, valamint komoly fluktuációhoz vezethetnek.

Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató?

Míg a rendes munkaidőt beosztja, a rendkívüli munkaidőt elrendeli a munkáltató. Mivel a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények kellenek, ezért az elrendelésnek nincs külön határideje, sem formai előírása.

Túlóra elrendelhető akár pár perccel a rendes munkaidővége előtt is, ha ez valóban indokolt, de az általános munkajogi szabályok alapján a túlóra elrendelésénél arra tekintettel kell lennie a munkáltatónak, hogy ez a munkavállalónak ne okozzon aránytalan sérelmet.

Akár pár perccel a munkaidő lejárata előtt is jogszerű lehet az elrendelés, ha az „csak” azért kellemetlen a munkavállalónak, mert szeretett volna időben hazamenni. De ha emiatt nem tud elmenni, például a gyermekéért az óvodába, és ezt másra sem tudja bízni, ez aránytalan sérelmet okoz számára, így a túlóra teljesítése megtagadható.

A túlóra elrendelhető szóban, de a munkavállaló kérésére rendkívüli munkaidő elrendelését írásba kell foglalni.

A túlórát nem kell mindig elrendelni ahhoz, hogy rendkívüli munkaidőnek minősüljön. Ha a munkáltatónem rendelte el kifejezetten, de tudomásul vette, hogy a munkavállaló a munkaidő lejárta után még tovább dolgozott egy feladaton – és az ez idő alatt végzett teljesítését el is fogadta – akkor ez is túlórának számít, így kell nyilvántartani és kifizetni.

Ki mentesülhet a rendkívüli munkavégzés alól?

Vannak olyan munkavállalói csoportok, akik esetében rendkívüli munkavégzés még hozzájárulásuk esetén sem rendelhető el.

Ide tartoznak:

· a várandós,

· a 3 év alatti kisgyermeket nevelő,

· a fiatalkorú munkavállalók,

· akiknek a munkája egészségkárosító kockázattal jár.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el.

Az ezekbe a csoportokba nem tartozó munkavállalók számára a napi, heti és éves korlátok figyelembevételével szinte bármikor elrendelhető rendkívüli munkavégzés. Munkaszüneti napon azonban csak azok számára, akik ezen a napon akár rendes munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhetőek lennének.

Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van szükség rendkívüli munkavégzésre, akkor ennek nincs korlátja, ilyen esetekben elrendelhető munkavégzés akár munkaszüneti napra is.

A túlóra díjazása

A rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért rendkívüli díjazás, túlórabér jár. A túlóra időtartamára időarányos alapbér és ez alapján számolt bérpótlék illeti meg a munkavállalót.

A bérpótlék mértéke

· munkanapon 50 százalék,

· pihenő- és munkaszüneti napon 100 százalék.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján a fenti bérpótlék helyett a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés azonos mértékű szabadidővel is kompenzálható, melyre a munkavállaló időarányos alapbért kap.

Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetében, ha emiatt a munkavállaló számára a munkáltató másik pihenőnapot biztosít, emellett még 50 százalék bérpótlékot is fizetni kell részére, a 100 százalék bérpótlék helyett.

A túlóráért adott szabadidőt legkésőbb az elrendelt túlórát követő hónapban (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig) kell kiadni.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabadidővel még részben sem kompenzálható, ezt csak az alapbéren túli 100 százalék bérpótlékkal lehet ellentételezni.

Pénztárgép támogatást igényelne? Közeleg a határidő!

2016-12-06
Január elsejétől már használni kell az újonnan kötelezetteknek is az online kasszát. Támogatás a 2016. december 31-ig üzembe helyezett gépekhez jár…

Január elsejétől már használni kell az újonnan kötelezetteknek is az online kasszát. Támogatás a 2016. december 31-ig üzembe helyezett gépekhez jár…

Az újonnan kötelezettek közé tartoznak a gépjárműalkatrész-kiskereskedelemmel, illetve a motorkerékpár, és -alkatrész kereskedelemmel foglalkozók is.

A támogatás iránti kérelmet - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) lehet benyújtani.

A támogatás összege pénztárgépenként 50 ezer forint, és akár 5 (öt) pénztárgép megvásárlásához is kérhető (vagyis összesen 5×50 ezer=250 ezer forint értékben), tájékoztat az adóhatóság.

A támogatás feltétele, hogy a pénztárgép megfeleljen a legújabb követelményeknek [Támogatás nem minden online pénztárgépre jár, csak azokra, amelyek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) szerint „A 9/2016. (III. 25.) NGM rendeletnek megfelelő pénztárgépek” (A listát az előbbi mondatra kattintva megtalálja.)

A támogatás további feltétele, hogy a pénztárgépeket 2016. december 31-ig üzembe helyezzék.

A támogatást – a pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kóddal együtt – a PTGREG nyomtatványon, ügyfélkapun keresztül kell igényelni.

Az igénylést követő 5 napon belül megkapja az üzembehelyezési kódot, egyúttal a hatóság értesíti a támogatási igény elfogadásáról vagy elutasításáról is.

A kapott kódot ki kell nyomtatni, és azt a pénztárgép megvásárlásakor át kell adni az értékesítőnek.

Az értékesítő ezzel a kóddal helyezi üzembe a pénztárgépet, valamint, ha Ön támogatásra is jogosult, az értékesítő ez alapján a kód alapján fogja levonni az 50 ezer forintot a vételárból (feltéve, hogy az üzembe helyezésre 2016. december 31-ig sor kerül).

(Az elektronikus bevallásra nem kötelezettek postán is beküldhetik a PTGREG nyomtatványt, ez esetben a NAV is postai úton, 8 napon belül küldi meg a kódot.)

Fotó: illusztráció

Növekvő adatszolgáltatás vár a kis cégekre(?)

2016-12-07
Jövő júliustól már százezer forint áfaösszegről is tételesen adatot kell szolgáltatni. Eddig egymillió volt az összeghatár…

Jövő júliustól már százezer forint áfaösszegről is tételesen adatot kell szolgáltatni. Eddig egymillió volt az összeghatár…

A várható törvényi változásról a Minősített Könyvelők Egyesülete alelnöke, Nagy-Horváth Katalin tájékoztatta a hvg.hu-t. Ez olyan alacsony összeg, mondta az alelnök, hogy az informatikai beszerzésektől kezdve a kereskedelmi üzleteken át rengeteg minden tartozhat bele.

Szerinte ez kritikusan alacsony szint, ami amellett, hogy adminisztrációs túlterhelést jelent, nem segíti a jogalkotó célkitűzéseit.

A feketegazdaság elleni fellépésnek megfelelően a cél az lenne, hogy egyeztetni tudják a két partner bevallását, és így derüljön fény az esetleges visszaélésekre.

Ám jelenleg úgy tűnik, hogy az ilyen sűrűségű adatszolgáltatás csak olyan mértékű elcsúszásokat okozhat, amelyet nagyon nehéz lesz összefésülni.

Ráadásul az adóhatóság feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazt kaphat.

Az is fontos, hogy a vállalkozások alkalmassá tegyék a számlázószoftvereket arra, hogy megfelelően tudjanak adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

– Az online rendszerű, gépi számlákkal még nem is lehet probléma, ha létrejön a pénztárgépekhez hasonló online adatszolgáltatás” – vélekedik Nagy-Horváth Katalin – ugyanakkor továbbra is ott vannak a kézi számlatömbök. Ezeken is fel kell tüntetni a vevő adószámát is. Képzeljük el, hogy egy bútor- vagy épületgépészeti áruházban állunk a pénztárnál, áll a sor és még be kell diktálni az adószámot is, amit, ha véletlenül elírnak, akkor már probléma adódhat.

– Milyen további probléma merülhet fel a pénztárgép használatára kötelezettek körében?

– Eddig a hazai kisvállalkozók gyakorlata úgy működött, hogy a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások beütötték a forgalmat a gépbe, majd pedig kiállítottak kézzel egy számlát. A számlával az esetek többségében a könyvelő nem is találkozott, hiszen a napi pénztárzárások alapján vallotta be az áfát. Mostantól azonban gyakorlatilag az egész adott időszaki számlatömböt végig kellene nézni és átvizsgálni, hogy van-e olyan vevő, akivel átlépték a százezres áfahatárt. Ha valaki mulaszt, hibázik vagy téved, akkor pedig jön a bírság – mondja az alelnök.

Ötszázezer lenne a reális (?)

Nagy-Horváth Katalin szerint, ha a szabályozás életbe lép, „nagyon zűrös lesz a helyzet”. Javaslata szerint az ötszázezer forintos áfa-adatszolgáltatási kötelezettség életszerűbb lenne, ráadásul átláthatóbb helyzetet teremthet.

Ez ugyanis, tapasztalatai szerint egy olyan összeghatár, amely nem róna túlzott mértékű adminisztrációs terheket a kisvállalkozásokra.

Miért nőhet a kis cégek adminisztrációja?

2016-12-07
Mert jövő júliustól már százezer forintnyi áfáról is adatot kell szolgáltatni.

Mert jövő júliustól már százezer forintnyi áfáról is adatot kell szolgáltatni.




A törvényi változásra könyvelők hívják fel a figyelmet. Nekik van más javaslatuk...

A magyarázatot és a részleteket ezen az oldalunkon mutatjuk.

ÖTLET-ELŐ: Az értékes mindig kelendőbb

2016-12-08
Őstermelők, kézműves gazdálkodók áldják majd a nevét annak a megbízható tapasztalatokkal rendelkező kereskedőnek, aki felvállalja kiváló portékáik értékesítését.

Őstermelők, kézműves gazdálkodók áldják majd a nevét annak a megbízható tapasztalatokkal rendelkező kereskedőnek, aki felvállalja kiváló portékáik értékesítését.

Ha máshol bevált, miért ne próbálkozhatna meg vele ön is?

Egyáltalán nem muszáj az alább bemutatott kezdeményezés mellé állni – ez csak az ötletet adja.

Ha felkutatja a beszállítóit, önállóan is beindíthat egy igazi értékeket, igényes portékákat kínáló kisboltot, a hozzá tartozó webáruházzal együtt.


Ez az ötlet – amit saját vállalkozásban is kiteljesíthet

„Mintegy ötven őstermelőt, kistermelőt és kézművest összefogó kezdeményezés indult Veszprém megyében, írja a magyaridok.hu. A példaértékű projekt a Herman Ottó Intézet szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban című pályázatának eredménye.

A termelőkről és a portékájukról online adatbázis készült, az internetes felületen pedig a termékleírások mellett fotók is megtalálhatók.

A mintaprogram célja, hogy a megyében dolgozó őstermelők és kisebb kézműves gazdálkodók minél egyszerűbben és gyorsabban piacot találjanak termékeiknek.

A kezdeményezés egyik legfontosabb elemeként Taliándörögdön megnyílt az őstermelők portékáját kínáló Értékbolt is.

A házi szörpöket, lekvárokat, különleges pálinkákat, kerámiákat, egyedi ékszereket kínáló kisbolt az első körben húsz Veszprém megyei termelőnek nyújt értékesítési lehetőséget.

A kínálatot folyamatosan bővítik, az online boltban pedig korlátok nélkül juthatnak el a termékek a vásárlókhoz.

A tervek szerint országos lefedettséggel is bírhat a webáruház, így a világ bármely pontjáról bárki hozzájuthat a minőségi áruhoz.

Az Értékbolt megnyitóján Horváth Zsolt, a Hungarikumbizottság koordinátora a PestiSrácok.hu tudósítása szerint újabb mérföldkőnek nevezte az üzletet, mivel így az értékőrzésbe egy gazdasági láb is került.

Elmondta: egyre több kistermelő, őstermelő és kézműves képes arra, hogy minőségi terméket állítson elő. Közben a vásárlói oldalon nő a kereslet, mert egyre több ember szeretné tudni, mi kerül az asztalára.

Böröcz Lívia, a Herman Ottó Intézet osztályvezetője szerint tavaly arra kaptak felkérést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy találják meg azokat a kis léptékű, helyi kezdeményezéseket, amelyek a gazdaság fejlesztését segítik elő. 2015 októberében összesen 21 nyertest hirdettek, ezek sikere nyomán kaptak újabb lehetőséget a hazai források elosztására.

A pályázat segítségével 10 százalékos önerő mellett hatmillió forintos támogatást nyerhettek a jelentkezők. Az idén 19 ötlet nyerte el a bírálók tetszését, ebből 14 a balatoni kiemelt üdülőkörzetben, öt pedig a Tokaji borvidéken valósulhat meg.”

Fotó: illusztráció

Ha értéket talál, adja tovább!

2016-12-08
Ha újítana, fejlesztené vállalkozását, ha terjeszkedne vagy csak éppen mással (is) foglalkozna, mint eddig, akkor kezdjen szervezkedni…!

Ha újítana, fejlesztené vállalkozását, ha terjeszkedne vagy csak éppen mással (is) foglalkozna, mint eddig, akkor kezdjen szervezkedni…!

Először is, gyűjtse össze, hogy a szűkebb és tágabb környezetében kik termelnek és/vagy gyártanak igényes/míves, kézzel előállított portékákat – élelmiszereket,-alapanyagokat; használati-, dísztárgyakat, ruházati termékeket, bizsukat, ékszereket, stb., …

Ha érdekli a folytatás, várjuk ezen az oldalunkon. 


Fotó: illusztráció

Étkeztetési szolgáltatások adózása: milyen esetekben kedvezményes?

2016-12-09
Január 1-jétől bizonyos esetekben az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtásakor 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni. Mutatjuk a kitételeket.

Január 1-jétől bizonyos esetekben az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtásakor 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni. Mutatjuk a kitételeket.

A tájékoztató a jogszabályi háttér áttekintésén kívül a szolgáltatásnyújtás megítélésének szempontjait, a statisztikai besorolás kérdéseit, az étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjait sorolja fel.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.)

[Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés]

2017. január 1-jén hatályba lépő módosítása az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására a 18 %-os kedvezményes adómértéket rendeli alkalmazni.

Ennek alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni.

I. Jogszabályi háttér áttekintése

Az Áfa tv. 82. § (3) bekezdése alapján az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. Az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének szolgáltatásokra vonatkozó II. része – s ebből következően a 18%- os adómérték alá tartozó szolgáltatások köre – 2017. január 1-jével egy új, 4. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza: Étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből)

Ahhoz, hogy az adott ügylet e pont alapján 18%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia: - az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia, - ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia, - a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

A feltételek konjuktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes áfa kulcs nem alkalmazható. Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy az SZJ szerinti fogalmak, valamint az Áfa tv. és az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (Áfa vhr.) szerinti fogalmak tartalmilag nem feltétlenül fedik egymást, így nem azok elnevezését, hanem a szolgáltatás tartalmát kell meghatározónak tekinteni. Az alábbiakban részletes áttekintés található arról, hogy az egyes, fentebb felsorolt feltételeknek történő megfelelés mit takar.

II. Szolgáltatásnyújtáskénti megítélés szempontjai

A kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön. Tehát először is szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok szerint határolható el, hogy termék (étel, ital) értékesítése, vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik.

E tekintetben az Európai Bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat. A hivatkozott jogszabályhely a következőket tartalmazza:

„(1) Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a 2 szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása.

(2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.”

A fentiek alapján kiemelendő, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.

A fentiek értelmében nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg például a következő esetekben:

- az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor,

- az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást is magában foglalja,

- az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított (jellemzően idetartoznak pl. lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé kocsiból történő értékesítései). Ez esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások vannak túlsúlyban az ügyletben. Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásnak történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja. Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás történik pl. a plázák éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy pl. a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdó használatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja. A megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Például, ha a vevő az étteremből, cukrászdából elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalnál, és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő adómértékkel. III.

A statisztikai besorolás elvei, kérdései

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet az

SZJ 55.30.1. éttermi szolgáltatás kategóriába tartozzon. SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatás 3 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja alapján az Áfa tv-ben hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

A Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 Éttermi szolgáltatások körébe a következők tartoznak:

55.30.11 Éttermi, cukrászdai szolgáltatás

Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és pincér általi felszolgálása olyan éttermek, kávéházak és hasonló étkezőhelyek által, amelyek asztalnál (pultnál, vagy bárpultnál) ülő egyéni vendégek számára történő felszolgálással teljes szolgáltatást nyújtanak szórakoztató műsorral vagy anélkül.

Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10).

A „nem ide tartozik az ital étel nélküli felszolgálása” megjegyzés azt jelenti, hogy ha a vendég olyan vendéglátó-ipari egységben fogyaszt, ami nem rendelkezik melegkonyhával, akkor a szolgáltatás az SZJ 55.40.10 tételébe tartozik, így arra a kedvezményes adómérték nem alkalmazható. Az SZJ 55.40.10 „Bárok, hasonló vendéglátás” elsősorban azoknak a vendéglátó egységeknek a szolgáltatása, amelyeknek főtevékenysége SZJ 55.40 „Bárok, hasonló vendéglátás”. Például: bár, diszkó, kocsma, italbolt, söröző (nem melegkonyhás), borozó (nem melegkonyhás), teázó, kávézó (nem melegkonyhás). A „nem melegkonyhás” kitétel azt jelenti, hogy nincs helyben ételkészítés, . azonban nem a helyszínen készített egyszerű étel (kelt és zsíros tésztából készített finom pékáru, pogácsa, szendvics, stb.) értékesíthető. Amennyiben azonban melegkonyhával rendelkező étteremben fogyasztanak étkezés nélkül helyben készített nem alkoholtartalmú italt (például csak kávét vagy helyben, frissen csavart narancslét), az tartozhat a kedvezményes adómérték alá.

Az SZJ 55.30.11 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység kategóriák: étterem, szállóvendégeken kívül másokat is kiszolgáló szállodai étterem, vendéglő, kávéház (melegkonyhás), söröző (melegkonyhás), pizzéria, a hajók fedélzetén önálló egységként működtetett étterem, cukrászda, stb. Az olyan vendéglátóhely, amely nem rendelkezik „étkezőhellyel”, ezért nem biztosítja az általa elkészített étel elfogyasztását a helyszínen, hanem kizárólag kiszállításra termel (házhoz szállítja az ételt), az SZJ 55.52.1 „Közétkeztetés” tételébe tartozó tevékenységet végez. Kedvezményes adómérték erre nem alkalmazható.

55.30.12 Étkeztetés járművön

Idetartozik: az ételek és italok elkészítése és felszolgálása közlekedési eszközön, például vasúti étkezőkocsiban vagy hajón. A teljes szolgáltatás általában asztalnál (pultnál, vagy bárpultnál) ülő egyéni vendégek számára, pincér által történik. Nem ide tartozik: az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10).

55.30.13 Önkiszolgáló étkeztetés

Idetartozik: az étel és ital készítése, felszolgálás (pincérszolgáltatás) nélkül olyan étkezőhelyen, ahol ülőhely rendelkezésre áll. Az SZJ 55.30.13 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység kategóriák: gyorsétterem, büfé (melegkonyhás).Nem ide tartozik: a pincér nélküli ételszolgáltatás, ami általában ülőhelyet nem biztosító egységben történik (55.30.14), az ital étel nélküli felszolgálása (55.40.10). 4

55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás

Idetartozik: például a hal- és pecsenyesütő bódék, ülőhely nélküli gyorsétkezdék, elvitelre készítő étkezdék stb. étel- és ital kiszolgálása.

Ezek az étkezőhelyek általában nem biztosítanak ülőhelyet vendégeik számára és nem szállítanak házhoz. Idetartozik: a mozgó fagylalt- és süteményárusítás is.

Nem ide tartozik: az étel-, italautomata által történő kiszolgálás (52.63.10.2), az étel készítése és kiszállítása a háztartásoknak (55.52.11.0).

Az SZJ 55.30.14 szolgáltatást nyújtó tipikus vendéglátó egység kategóriák: büfé (hidegkonyhás), pecsenyesütő, kolbász- és hurka-sütő, halsütő, lángossütő, kürtőskalácssütő, stb.

Az egyébként a kedvezményes adómérték szempontjából meghatározó besorolási szám alá tartozó

SZJ 55.30.14 Egyéb étkezőhelyi szolgáltatás kategóriába sorolható értékesítések, ügyletek kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azok nem feltétlenül minősülnek szolgáltatásnyújtásnak az Áfa tv. alkalmazásában (így nem alkalmazható rájuk a 18%-os kulcs), mivel az említett EU végrehajtási rendelet szerinti fontos feltétel, a szolgáltatás-jelleg nem dominál ebben az értékesítési formában.

Nem tartozik az Áfa tv-ben hivatkozott SZJ 55.30.1 alá a munkahelyi étkeztetés (SZJ 55.51) és a közétkeztetés (SZJ 55.52) sem, így arra kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

Az SZJ besorolás értelmében az alábbi jellemzőknek megfelelő tevékenységeket kell munkahelyi (SZJ 55.51)-, illetve közétkeztetésnek (SZJ 55.52) tekinteni.

SZJ 55.51.10 Munkahelyi étkeztetés (nem kedvezményes adómérték)

Idetartozik: az ételek és italok elkészítése, és meghatározott személyeknek (pl. munkavállalók, tanulók, sportolók) általában kedvezményes áron történő kiszolgálása. Ide tartozik még az iskolai oktatásban részesülő fiataloknak az oktatási intézmény keretei között biztosított saját konyhás menzai étkeztetése, a munkahelyi, hivatali, sport-, honvédségi kantinok, büfék étkeztetési szolgáltatása. Az étkezési szolgáltatást biztosítót jellemzően a munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával.

A munkahelyi étkeztetés statisztikai besorolásánál lényeges szempont, hogy ezt elsősorban egy meghatározott kör veheti igénybe, az adott helyen „dolgozó” emberek és, hogy a kiszolgáló egység megfeleljen az SZJ 55.30.1 alá tartozó vendéglátó-ipari egységek valamelyikének.

E szolgáltatáscsoportba tartozáshoz nem szükséges az, hogy a munkahely, iskola stb. kedvezményesen nyújtsa az étkezési szolgáltatást a munkavállalók, diákok, stb. számára, és az sem, hogy „zárt” legyen az étkeztetés, azaz, hogy ott kizárólag a saját „alkalmazottak” étkezhessenek.

Abban az esetben, amikor egy üzemi étkezde helyben készíti az ételt, amelyet vagy önkiszolgáló rendszerben vagy étel-automatából vesznek meg a munkavállalók, ez utóbbi is az SZJ 55.51.10 „Munkahelyi étkeztetés” tételbe tartozik. (Helyben készítik az ételt, és az ételautomata a felszolgálás „meggyorsításának” módját jelenti.)

Amennyiben azonban egy központi konyhán készítik az ételt, amelyet helyszínre kiszállítanak, és ott étel-automatából megvásárolható, akkor ez a tevékenység az SZJ 52.63.10.2 „Árusító automatából történő értékesítés” tételbe tartozik.

5 55.52 Közétkeztetés (nem kedvezményes adómérték)

A központi konyhák besorolása

Azok a vendéglátó-ipari egységek, amelyek az ételeket megrendelésre, és kiszállításra készítik, a következő kategóriába tartoznak:

Amennyiben természetes személy a megrendelő:SZJ 55.52.11 Ételkészítés lakosságnak

Idetartozik az étel készítése és kiszállítása háztartások számára, amelybe beletartozhat az étel és ital megrendelőnél történő felszolgálása is. Idetartozik a mozgó ételárusítás, étel házhoz szállítása is.

Amennyiben gazdasági egység rendeli meg:

SZJ 55.52.12 Ételkészítés közlekedési szervezetnek

Idetartozik a közlekedési szervezetek részére történő ételkészítés, italellátás (pl. légiforgalmi társaságoknak). SZJ 55.52.13

Ételkészítés más szervezeteknek

Idetartozik az étel elkészítése és iskolákhoz, üzemekhez, egyéb intézményekhez, éttermekhez, étkezdékhez, kantinokhoz, büfékhez stb. való eljuttatása. Amennyiben a központi konyha valamilyen módon tartósított ételt készít a TEÁOR’03 értelmében élelmiszer-ipari tevékenységet folytat.

Az alábbi esetekben a következő SZJ besorolások az irányadók:

Ételszolgáltatás rendezvényeken:

Ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 („Ételkészítés lakosságnak”), vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 („Ételkészítés más szervezeteknek”) szám alá sorolható.

Az SZJ alá sorolás tekintetében a KSH Módszertani főosztályától, a modszertan@ksh.hu címen kérhető tájékoztatás.

III. Étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjai

A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy az adott étkezőhelyi vendéglátás keretében milyen étel-, italforgalom valósul meg. Mindenekelőtt jelezzük, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindemellett, ahogy az előzőekben már szerepelt, jellemzően nem tartozik az SZJ 55.30.1 alá az olyan szolgáltatás, amelynek keretében kizárólag italforgalom valósulhat meg, így a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik kedvezményes adómérték alá, amennyiben a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint az SZJ 55.30.1 alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg. Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom vagy ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom valósul meg, 18%-os adómérték alkalmazandó.

Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is, a 18%-os adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben 6 készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű.

Amennyiben a szolgáltató az ilyen étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül nem határozza meg külön az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontjában foglaltaknak megfelelő (kedvezményes adómérték alá tartozó) forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide tartozik pl. az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel és italfogyasztást biztosít a vendégeinek), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a szolgáltatás egészére 27%-os adómérték alkalmazandó. Amennyiben viszont az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó részének önálló adóalapja van, arra 18%-os adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik. Az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó része adóalapjának meghatározása jellemzően az egyes ételekre, italokra meghatározott egyedi árak alapul vételével történhet. Azokban az esetekben, amikor erre bármely oknál fogva nincs lehetőség, a megosztást a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva, vagyis oly módon kell elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas.

A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint pl. a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is. A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó azt kitölti és a kitöltött üdítőt pl. citromkarikával ízesíti, díszíti.

IV. Hatálybalépés

Az Áfa tv. – 2017. január 1-jétől hatályos – 305. § (2) bekezdése értelmében a törvény 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3/A. számú melléklet II. rész 4. pontjának megfelelő vendéglátó szolgáltatás nyújtása esetén akkor alkalmazható a 18 %-os adómérték, ha e szolgáltatásnak az Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) szerint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, előleg fizetése esetében, a 60. §-ban említett – fordított adózással érintett – esetekben, valamint a 64. § (2) és (3) bekezdésében – termékimportra vonatkozóan – említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. E szabály alkalmazása a vendéglátási szolgáltatás esetében az előleggel összefüggésben merülhet fel. Előleg átvétele esetén a 18 %-os adómérték akkor alkalmazandó, ha annak átvételére, jóváírására, megszerzésére 2017. január 1-jén vagy azt követő időpontban kerül sor egy, az említett feltételeknek megfelelő vendéglátó szolgáltatással összefüggően, tájékoztat a Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya.

Fotó: illusztráció

Helyben vagy elvitelre? Más lesz az adómérték

2016-12-09
Lesznek olyan étkeztetési (vendéglátói) szolgáltatások, amelyekre január 1-jétől kedvezményes adózás vonatkozik majd.

Lesznek olyan étkeztetési (vendéglátói) szolgáltatások, amelyekre január 1-jétől kedvezményes adózás vonatkozik majd.


Nem mindegy, hogy egy pult mellett, állva, vagy éttermi, cukrászdai asztaloknál ülve eszik, isszák a fogyasztók a megrendelt termékeket, netán becsomagoltatják és magukkal viszik…

A részletes feltételeket ezen az oldalunkon mutatjuk.

Karácsonyi termékértékesítés: legyen zökkenőmentes!

2016-12-12
A megbízható alapanyagokon és összetevőkön túl alább mutatjuk, mire legyen gondja, ha ünnepi vásárokon (is) kínálja a portékáit.

A megbízható alapanyagokon és összetevőkön túl alább mutatjuk, mire legyen gondja, ha ünnepi vásárokon (is) kínálja a portékáit.

Ártájékoztatás, mérőeszközök, nyugta, jótállási jegy, panaszkezelés… Talán a többségnek már nem kell sorolni, de az érdeklődőknek megismételjük.

Mit és hogyan?

A szabályos termékértékesítéskor különös figyelmet kell fordítani az ártájékoztatásra.

Az eladási árakat a terméken vagy a termék mellett kihelyezett ártájékoztató útján köteles feltüntetni az eladó.

Kerülendő kereskedelmi gyakorlat a feltüntetettnél magasabb eladási ár felszámítása, de az is, ha egy kedvezményes értékesítésnél (például két terméket fizet a vásárló, és a harmadikat ingyenesen, ajándékba kapja) mégsem kap kedvezményt a vásárló, mondta Dobó-Kocsis Veronika, a Veszprém Megyei Kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztályának megbízott osztályvezetője a Veszprémi Napló kérdésére válaszolva.

Továbbá fokozott figyelmet kell fordítani az értékesítésnél használt mérőeszközök (mérlegek, mérőpoharak) hitelességére.

Elsősorban italok – például forralt bor – kimérésekor ügyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiséget mérjen ki a kereskedő, ne a kért mennyiségnél kevesebbet.

A kereskedő minden esetben adja át a vásárlónak a nyugtát, ami a megvásárolt termék hibája esetén a szavatossági jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen.

Amennyiben jótállási kötelezettség alá eső új tartós fogyasztási cikkeket (jellemzően 10 ezer forint eladási ár feletti termékeket, például ékszereket, műszaki cikkeket stb.) értékesítenek, a jótállási jegy átadására is szükség van.

Mivel a karácsonyi vásár keretében az értékesítés nem üzletekben történik, hanem jellemzően standoknál, árusítóhelyeknél, a panaszkezeléshez nem szükséges vásárlók könyvét kihelyezni, hanem a vállalkozás adatairól (a kereskedő nevéről, székhelyéről) és a panaszügyintézés helyéről kell tájékoztatást adni. Legegyszerűbben egy jól látható tájékoztató táblán, és a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, szükség szerint orvosolni kell.

Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, annak egy példányát a vásárlónak átadni.

A jegyzőkönyv a továbbiakban a fogyasztó írásbeli panaszaként kezelendő, arra harminc napon belül írásban, érdemben választ kell adni, és intézkedni annak közlési módjáról, tanácsolja az osztályvezető.

Fotó: jozsefvaros.hu

Szabadság karácsonyi forgalom idején?

2016-12-13
A kereskedelemben és a vendéglátásban előre tervezhető a növekvő forgalmak ideje, ezért a dolgozók szabadságát is azokhoz kell igazítani.

A kereskedelemben és a vendéglátásban előre tervezhető a növekvő forgalmak ideje, ezért a dolgozók szabadságát is azokhoz kell igazítani.

Kivételes esetekben van csak lehetőség arra, hogy a dolgozó idei szabadságát jövőre vagy akár azt követően adja ki a munkáltató.

Ha a munkaviszony 2016. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2017. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot, hívja fel a figyelmet a Munka törvénykönyvében foglaltakra dr. Parázsó Helga szakjogász az uzletresz.hu-ban.

Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt – a leggyakoribb ilyen ok a munkavállaló keresőképtelensége vagy a munkavállaló által igénybe vett fizetés nélküli szabadság – nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni a munkavállaló részére a szabadságot.

Amennyiben a munkáltató a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az akkor is az esedékesség évében kiadottnak minősül – amennyiben kiadása átnyúlik a 2017-es évre is, feltéve, hogy a 2017-es évre átvitt szabadság nem haladja meg az 5 munkanapot.

Az általános munkarend szerint munkát végző munkavállalók részére például 2016. december 30. (péntek) napjától 2017. január 6. (péntek) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2016-ben kiadottnak tekintendő.

Kivételesen fontos gazdasági érdekek

A fentiek mellett a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése esetén kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság egynegyedét jogosult legkésőbb 2017. március 31. napjáig kiadni.

Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadása során a munkavállaló pihenéshez való joga konkurál a munkáltatónak a termelés folytonosságához való jogával, ezért – kollektív szerződéses rendelkezés esetén is – e szabály csak munkáltató számára előre nem látható és nem tervezhető, valamint aránytalan és másként el nem hárítható hátrányt eredményező körülmény fennállása teszi lehetővé a szabadság kiadását 2017. március 31. napjáig.

Ilyenek lehetnek például a szélsőséges időjárási körülmények, több munkavállalót érintő megbetegedés vagy a megrendelői igények megváltozása.

Kereskedelem, vendéglátás – karácsonykor

A karácsonyi ünnepek miatti többletmunka a vendéglátásban vagy a kereskedelemben például nem alapozza meg a fenti rendelkezés szerinti eljárást, figyelemmel arra, hogy e körülmény a munkáltató számára előre látható, így ennek megfelelően célszerű megterveznie a munkavállalók munkaidő-beosztását.

A munkáltató – a felek 2016-os évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerint járó pótszabadságot (amely 1-10 munkanap lehet) a 2017-es év végéig adhatja ki.

A felek erre vonatkozó megállapodását a bizonyíthatóság érdekében célszerű írásba foglalni.

Ki dönt a szabadságról?

A szabadság kiadásának konkrét időpontját a munkáltató határozza meg a munkavállaló előzetes meghallgatását követően.

Az éves szabadságból mindössze 7 munkanappal rendelkezhet a munkavállaló, ezt a 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette.

A munkáltató nemcsak jogosult, hanem köteles is a munkavállalót szabadságra küldeni azzal, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának konkrét időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles közölni a munkavállalóval.

Fontos kiemelni, hogy ha a munkavállaló a szabadság igénybevételének időpontját a fent említett 7 munkanap vonatkozásában nem jelenti be a munkáltatónak, az a munkáltatónak a szabadság kiadására vonatkozó kötelezettségét nem érinti, és ilyenkor e szabadságos napok tekintetében is a munkáltató állapítja meg a kiadás időpontját.

Fontos!

A munkáltató köteles – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítani, amely intervallumba a munkanapok mellett a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is beleszámítandó.

Amennyiben a munkáltató a munkavállaló részére e 14 nap egybefüggő szabadságot a nyári szabadságolások idején nem biztosította és a munkavállaló rendelkezik elegendő számú szabadsággal, akkor részére a 14 nap az év végén is biztosítható, például az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló részére úgy, hogy a munkáltató 2016. december 19. (hétfő) napjától 9 munkanap szabadságot ad ki. E 14 napos szabálytól a felek megállapodással szintén eltérhetnek, az ilyen megállapodást is célszerű a bizonyíthatóság érdekében írásba foglalni, javasolja a szakértő.

Év végi leállások és a szabadság

Sok vállalkozás az év vége közeledtével tevékenységét leállítja. Figyelemmel arra, hogy a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, a munkáltató ezen időszak tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló szabadságát vagy annak egy részét ekkor adja ki.

Problémát jelenthet, ha a munkavállaló részére nem jár annyi szabadság, mint amennyi a leállás idejére szükség lenne – mert a munkavállaló eleve kevesebb szabadságra jogosult vagy a munkavállaló részére éves szabadságának nagy része már kiadásra került –, ilyen esetben a munkáltató az állásidőre vonatkozó szabályok szerint mentesítheti a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége alól.

Karácsonyi szabadság

A munkavállaló az éves szabadságból – ahogy arról korábban már volt szó – 7 munkanappal rendelkezhet.

Abban az esetben, ha a munkavállaló még nem vagy csak részben rendelkezett a fenti napokkal és e napok, illetve a fennmaradó napok tekintetében a szabadság iránti igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt a munkáltatónak bejelenti, a munkáltató e szabadságos napok tekintetében a munkavállaló által megadott időpontban köteles a munkavállaló részére a szabadságot biztosítani.

Módosítás, szabadság megszakítása

A munkavállalóval közölt szabadság kiadásának időpontját, sőt a munkavállaló által már megkezdett szabadságot a munkáltató csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, illetve szakíthatja meg.

Ezen ok fennállásának megítélése során az első kérdésre adott válaszban foglaltak szintén irányadóak.

Kiemelendő azonban, hogy a munkáltató ilyen esetben a munkavállaló kárát köteles megtéríteni (például utazási költség, lefoglalt nyaralás költsége stb.).

Szabadság nyilvántartása?

Fontos szabály a szabadság kiadásával kapcsolatban, hogy a munkáltató a szabadság tartamát köteles nyilvántartani.

Főszabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére további szabály, hogy a szabadság óraszámban is nyilvántartható, ilyenkor a munkavállaló a beosztással azonos tartamra kell, hogy mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.

Hatósági ellenőrzés

A munkaügyi hatóság fokozottan ellenőrzi a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések, ideértve a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések megtartását is, a legsúlyosabb jogsértések e körben munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, hívja fel a figyelmet a szakjogász.

Ünnepi forgalom szabadsággal vagy anélkül?

2016-12-13
A kereskedelemben és a vendéglátásban előre lehet számolni a karácsony előtti forgalommal, így a dolgozók szabadsága előre tervezhető.

A kereskedelemben és a vendéglátásban előre lehet számolni a karácsony előtti forgalommal, így a dolgozók szabadsága előre tervezhető.

A törvény csak bizonyos esetekben ad lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy a dolgozók szabadságát a jövő év(ek)re átütemezzék.

A szakértő tájékoztatóját ezen az oldalunkon találja.

Számlára fel!

2016-12-14
Több adatot kell a számlán feltüntetni jövő évtől, amennyiben a számla áfaértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

Több adatot kell a számlán feltüntetni jövő évtől, amennyiben a számla áfaértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

2017. január 1-től már akkor is fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámátvagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét –, amennyiben a számla áfaértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, hívja fel a figyelmet Kertész Gábor adómenedzser az adó.hu-n.

Érdemes erre odafigyelni, javasolja a szakértő, mert a helyesen kiállított számla az áfa levonhatóságának tárgyi feltétele.

A belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő számlákra vonatkozó előírás azonban nem változik, vagyis továbbra is csak azokat a számlákat kell feltüntetni, amelyek áfaértéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot.

A szabályozás részleteit itt találja.

Szívességből végzett munkáért jelképes köszönet jár!

2016-12-15
Még a megnövekedett ünnepi forgalom idején is csak alkalmanként kérje meg családtagját vagy rokonát, hogy egy-két órára ugorjon már be a pult mögé segíteni. Ja, és semmiképpen ne fizessen érte!

Még a megnövekedett ünnepi forgalom idején is csak alkalmanként kérje meg családtagját vagy rokonát, hogy egy-két órára ugorjon már be a pult mögé segíteni. Ja, és semmiképpen ne fizessen érte!

A szívességi munkavégzés és a feketemunka elhatárolása nagyon fontos, annak ellenére, hogy sokszor nem világos a gyakorlatban, int a munkaügyi szakjogász.

Tekintheti-e a munkaügyi felügyelő bejelentés nélküli foglalkoztatásnak, ha a vállalkozót, saját boltjában, a húszéves fia helyettesíti zárás előtt két óráig?, teszi fel a kérdést  dr. Kártyás Gábor az  ado.hu-n.

Melyek a legfőbb különbségek?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján „a munkaügyi felügyelő jogosult a hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján minősíteni a foglalkoztatás természetét” –, azaz meghatározni, hogy a munkavégzés milyen jogviszonyban történik.

Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka olyan jogviszonyban történt, amely nem esik a munkaügyi ellenőrzés hatálya alá.

A munkaügyi felügyelő tehát jogosult arra, hogy az általa ellenőrzött foglalkoztatás jogi kereteit az eset összes körülménye alapján máshogy minősítse, mint aminek azt a felek tekintik.

Szívességinek mondják, de munkaviszonynak tűnik

Például, ha a felek állítása szerint a munkát végző szívességi munkavégzés keretében, ellenszolgáltatás kikötése nélkül dolgozik , de a foglalkoztatás körülményei a munkaviszony sajátosságait mutatják, úgy a fenti jogszabályhely alapján a felügyelő munkaviszonnyá minősíti a felek kapcsolatát, és ennek megfelelően folytatja le az eljárást.

FONTOS! Ez a helyzet azért minősül bejelentés nélküli (illegális) foglalkoztatásnak, mert – mivel a felek nem tekintették kapcsolatukat munkaviszonynak – azt nem is jelentették be az adózás rendjéről törvény szerint.

Mit tesz a munkaügyi felügyelő?

Kötelessége, hogy felderítse az eset összes körülményeit, és ez alapján eldöntse, valóban csak szívességi, alkalmi jellegű munkavégzésről van-e szó, vagy esetleg a felek csalárd módon csak a munkaviszonnyal járó közterhek és egyéb kötelezettségek megkerülése céljából színlelik a szívességi kapcsolatot, de jogviszonyuk valójában a munkaviszony ismérveit mutatja.

E kérdésben a felügyelő mindig az adott eset konkrét körülményei alapján határoz, ennek elbírálására általános recept nem adható.

A nyilvánvaló legfontosabb különbség

A munkaviszony és a szívességi munkavégzés között az, hogy az előbbiben mindig van ellenérték.

A munkaszerződés alapján ugyanis a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

FONTOS! Ettől a szabálytól nem lehet eltérni, sem a felek megállapodásában, sem kollektív szerződésben.

Tehát, a munkaügyi felügyelő elsődlegesen azt fogja vizsgálni, hogy valóban „szívességi alapon” történik-e a munkavégzés.

A szívességi munkavégzés bizonyítása

Az eljárásban minden olyan bizonyítási eszköz igénybe vehető, amit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény lehetővé tesz.

Így különösen tanúk és irati bizonyítékok használhatóak annak igazolására, hogy kapott-e bármiféle díjazást a munkát végző a tevékenységéért.

A szakjogász(!) álláspontja szerint nem változtat a szívességi munkavégzés jellegén, ha azért valamilyen jelképes, szintén a szívesség körébe vonható ellenszolgáltatás jár. Például, ha a gazda bográcsgulyással vendégeli meg a szüretnél segédkező rokonokat, vagy cserébe kölcsönadja az utánfutóját, attól még a munkavégzés ellenérték nélküli.

Támpont a munkavégzés időbelisége

A munkaviszony tipikusan tartós munkavégzésre jön létre, főszabály szerint napi nyolc órás munkaidővel.

A szívességi munkavégzés ezzel szemben általában átmeneti, eseti, nem rendszeres jellegű.

Nem ez a helyzet akkor, ha a valójában a „besegítő” végzi rendszeresen a másik fél üzletszerű tevékenységéhez szükséges munkát.

Például, ha a felek szívességi munkavégzésre hivatkoznak, de megállapítható, hogy a munkát végző rendszeresen, vagy jelentősebb időtartamban dolgozik, a másik fél pontos és részletes utasításai mellett, az általa meghatározott helyen és időben, ellenérték fejében, úgy a felek kapcsolata munkaviszonnyá minősíthető.

Ha viszont a munkát végző a saját rokonának, ismerősének kivételes jelleggel, ellenérték nélkül segédkezik, úgy nincs szó munkaviszonyról.

FONTOS! Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a megkülönböztetés mindig csak eseti jelleggel adható meg.

Mivel a szívességi munkavégzésre hivatkozás gyakran előforduló visszaélés a foglalkoztatási gyakorlatban, a munkaügyi felügyelők ennek körülményeit igen szigorúan vizsgálják!

Szívességi munkavégzés? Legyen nyilvánvaló!

2016-12-15
Ha nem akarja, hogy (be)segítője közreműködését feketemunkának titulálják a revizorok, rövid ideig tartson a munka, és jelképes legyen a honorárium!

Ha nem akarja, hogy (be)segítője közreműködését feketemunkának titulálják a revizorok, rövid ideig tartson a munka, és jelképes legyen a honorárium!

Akit nem munkaviszonyban foglalkoztat, az csakis kivételes jelleggel, ellenérték nélkül segédkezhet – például így, az ünnepi forgalom kellős közepén is –, szól a hivatalos megállapítás.

Szeretné pontosan tudni, hogy mi különbözteti meg a szívességi munkavégzést a feketemunkától?

Ezen az oldalunkon szakjogász válaszol.

Fotó: illusztráció

Cégajándék, céges parti: adóval vagy anélkül is

2016-12-16
Kultúrát, sportot és szórakozást adómentesen is adhat, a többiért adózni kell. De a céges bulikat is megúszhatja olcsóbban…

Kultúrát, sportot és szórakozást adómentesen is adhat, a többiért adózni kell. De a céges bulikat is megúszhatja olcsóbban…

Mind a saját munkavállalókat, mind az üzleti partnereket adómentes is megajándékozhatjuk a vállalkozásunk nevében, ha élünk az  Szja-törvény1. mellékletének 8.28 pontjában biztosított lehetőséggel, tájékoztat az ado.hu.

Eszerint ugyanis adómentes a legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj.

A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet pedig értékhatár nélkül adómentes.

És ha nem adómentes az ajándék?

Ha üzleti partnerünknek nem a fenti adómentes tárgykörben kívánunk ajándékozni, akkor az ajándék 1,19-szeres értéke után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ilyenkor ugyanis úgynevezett egyes meghatározott juttatásként adózik, mint üzleti ajándék.

Mi az üzleti ajándék?

Nem árt tudni, a törvény szerint mi az üzleti ajándék, a jogszabály szerencsére elég tág keretet ad: ez a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék.

A munkavállalók ajándéka lehet „csekély értékű”

Hasonló az adóztatási helyzet a munkavállalóknál, pusztán egy árnyalattal bonyolultabb.

A munkavállalók ajándékozásánál ugyanis beszélhetünk csekély értékű ajándékokról is.

Csekély értékű ajándék: az Szja-törvény meghatározása szerint a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás.

Ezt legfeljebb évi 3 alkalommal lehet adni, s ennek az 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ez a juttatás is egyes meghatározott juttatásként adózik.

A munkavállalók nagyobb értékű ajándéka

Ha munkáltató ennél nagyobb értékű ajándékot adna a dolgozónak, annak sincs akadálya, megteheti ugyanekkora adóteher mellett.

Fontos! Azonban figyelni kell a munkáltatónak arra, hogy – akárcsak a cafeteriaelemeknél – minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon juttassa az ajándékot.

Tehát mindenkinek meg kell kapnia, vagy egy minden dolgozó által megismerhető szabályzatban kell rögzíteni, ki kaphatja meg.

A juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg – igazít el azSzja-törvény.

Amikor a munkateljesítmény számít

Ha a jutalmat a munkáltató a munkateljesítményhez kívánja kötni, akkor a legbölcsebben akkor jár el, ha a dolgozók karácsonyi jutalmukat pénzben kapják meg hozzácsapva a fizetésükhöz – ekkor viszont természetesen meg kell fizetni utána az összes munkabérnél szokásos adót és járulékot.

Céges parti jutányosan

A karácsonyi parti a törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül a reprezentáció, így a rendezvényköltségek 1,19-szeres értéke után is 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.

Fontos! Ha a cég nem maga szervezi a partit, s a rendezvényszervező cég egytételes számlát ad, s nem mellékel listát sem a felmerült költségekről, akkor az szja- és az ehokötelezettség a rendezvényszervező céget terheli.

Cégajándék, céges buli: lehet adómentes is

2016-12-16
Akár megszokásból, akár jutalomból, akár pusztán udvariasságból ad ajándékot vállalkozása nevében, az adóval számolnia kell. Vagy mégsem…?

Akár megszokásból, akár jutalomból, akár pusztán udvariasságból ad ajándékot vállalkozása nevében, az adóval számolnia kell. Vagy mégsem…?


Akár saját munkavállalóit, akár üzlettársait lepné meg, mutatjuk, hogy mi mindent adhat a cége nevében, ami után nem/kell adót fizetnie

Arról is itt tájékozódhat, hogy a vállalkozásvezető helyett más is kifizetheti a céges partik utáni járulékokat.

A részleteket itt találja.

Generációváltás – Interim menedzser is viheti a vállalkozást

2016-12-19
Ha vállalkozásvezetőként egyetlen családtagját sem tudja/akarja rábírni arra, hogy ön helyett továbbvezesse a családi vállalkozását, forduljon interim menedzserhez…

Ha vállalkozásvezetőként egyetlen családtagját sem tudja/akarja rábírni arra, hogy ön helyett továbbvezesse a családi vállalkozását, forduljon interim menedzserhez…

A kilencvenes évek elején alakult vállalkozások alapítói mostanra elérték a nyugdíjas kort és új kihívással szembesülnek: kinek, mikor és hogyan adják át a stafétát.

Gyakori probléma

Sok esetben a fiú vagy leánygyermek a családi vállalkozásban nő fel, és bár ismeri a dolgok csínját-bínját, nem ismer más vállalti kultúrát, nincs viszonyítási alapja, ami kiszolgáltatottá teheti a családi cég jövőjét, fogalmazza meg az uzletresz.hu szakértője.

A váltás, változás idején is szakember

Mint mondja, a munkatársak ösztönösen ragaszkodnak az alapítóhoz, aki a legtöbbször igazi vezéregyéniség, karizmatikus személyiség. Ez természetes 2-3 évtized sikeres működés után.

Az utód jó esetben rendelkezik valamennyivel apja, anyja adottságaiból, de biztosan nem ugyanaz a karakter, nem is lehet az.

A váltásnak stílusváltást, kultúraváltást és szervezeti struktúraváltást is tartalmaznia kell, amire bizony a vállalkozást is alaposan fel kell készíteni, akárcsak az ügyfeleket, partnereket.

Mi történik akkor, ha kiderül, hogy a kijelölt utód nem, vagy nem teljes mértékben alkalmas a cég átvételére?

Erre is van megoldás – mondja a szakértő – nem mindenki akar, vagy tud operatív vezető lenni, de attól még lehet kiváló tulajdonos, képviselheti a családot, megteremtheti a kereteket. (És később válhat motiválttá a cégvezetésre, az addig megszerzett tapasztalatokkal, tudással, információkkal, stb…)

Közben azonban egy professzionális ügyvezető irányítja a céget és termeli a profitot.

Ki az interim menedzser?

Az interim menedzser, mint a magyar fordítás is sugallja – átmeneti menedzser – ideiglenes vezetést jelent a vezetésben. Ennek során az üzleti problémák megoldására jelentős szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyeket szerződtet egy-egy vállalat, akiket 3-9 hónapig bérelnek ki, írja a mfor.hu. szakmai portál.

Más oldalról megközelítve: a cég egy személyben vesz egy projektmenedzsert, tanácsadót és senior felsővezetőt, amelyek munkáját egy bizonyos probléma megoldása vagy projekt végigvitele során látja el az átmeneti vezető.

Az interim menedzsment egy igen hatékony menedzsment eszköz a szervezetek számára, akik változások elé néznek és sokkal hatékonyabb és költségtakarékosabb megközelítés, mint tanácsadók alkalmazása.

Egy interim menedzsernek speciális célja van a megbízásra vonatkozóan, és felelősségre vonható a célok eléréséért. Egy-egy megbízásra olyan interim menedzsert választanak ki, aki rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges meghatározott képességekkel, kompetenciával, és gyakorlattal. Ellentétben tehát a tanácsadókkal (akik Magyarországon gyakran nem szakosodnak) az interim menedzser az adott szektort belülről ismeri.

Bár nem olcsó mulatság egy ilyen átmeneti vezető, hiszen a néhány hónapos munkaért általában egy középvezető éves fizetését kérik el, mégis sokak szerint a legköltséghatékonyabb megoldás.

Az interim menedzser az a személy, aki


Az interim menedzser a megbízások teljesítésére fókuszál, és miközben egy-egy sikeres projekt véghezvitelében ő is igen motivált, hiszen csak így léphet elő a karrierje során.

Alapvetően időlegesen foglalkoztatják, így is jelentősebb eredményt produkál, mint egy állandó munkatárs.

Fontos szempont, hogy mint félig-meddig kívülálló személy a szervezeteket bénító belső hatalmi harcok és ellentétek munkája során jóval kevésbé érintik, így energiáját nem kell erre pazarolnia, a feladatok megoldására koncentrálhat. Ugyanakkor, mint külső szem van rálátása a szektorra, de a tanácsadóknál kedvezőbb áron érhető el a szolgáltatás.

Az interim manager új színt, mentalitást visz a cég életébe, speciális helyzete lévén.

Tudja ugyanis, hogy munkája meghatározott ideig tart, nem törekszik cégen belüli pozícióharcra.

Objektív szemlélőként jobban rálát a „körön belül” lévők helyzetére.

Külön érdekessé teszi a feladatot, hogy egyszerre kell tudni kialakítani jó kapcsolatokat és kissé távolságtartón is kell viselkedni, hiszen az interim manager a megbízatás letelte után biztosan távozik a cégtől. :18.0pt;margin-left: 0cm;line-height:34.5pt;background:white'>

Önmaga helyett cégvezetőt bérelhet

2016-12-19
Interim menedzser. Így nevezik azt a hozzáértő személyt, aki jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a saját szektorában, és egy időre képes átvenni egy vállalkozás irányítását is.

Interim menedzser. Így nevezik azt a hozzáértő személyt, aki jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a saját szektorában, és egy időre képes átvenni egy vállalkozás irányítását is.


Ha nyugdíjba vonulna vagy csak (egy időre) kiszállna az üzleti életből, de a közvetlen környezetéből – ilyen vagy olyan okok miatt – senki nem tudná vállalkozását tovább irányítani, akkor jöhet jól a fejvadász cégek ajánlata…

A részleteket  itt mutatjuk.

Még egy évig érvényes a régi húszezres

2016-12-18
Jövőre is el kell fogadni a régi húszezer forintosokat, ha valaki azzal fizetne. Meghosszabbították a pénz bevonásának határnapját további egy évvel.

Jövőre is el kell fogadni a régi húszezer forintosokat, ha valaki azzal fizetne. Meghosszabbították a pénz bevonásának határnapját további egy évvel.

Ennek értelmében a kiskereskedelmi forgalomban egészen 2017. december 31-ig – a korábbi 2016. december 31. helyett, ahogy azt előzőleg megírtuk – lehet a régi 20 000 forintos bankjegyekkel fizetni, tudatja közleményben a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A bevonást követően 2018. január 1-től a hitelintézetek és a posta 3 évig, az MNB pedig 20 évig, azaz 2037. december 31-ig térítésmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre a régi, bevont 20 000 forintos bankjegyeket.

Jelentik, ami szemet szúr, pedig javult a helyzet

2016-12-20
Tévedés azt hinni, hogy a karácsonyi vásárokban hömpölygő tömegben mindenki felszabadult és elégedett…

Tévedés azt hinni, hogy a karácsonyi vásárokban hömpölygő tömegben mindenki felszabadult és elégedett…

Sokan egyenesen a hivataloknak jelentik – telefonon, írásban vagy az ellenőrző hatóság által bevezetett mobil alkalmazáson – a termékekkel, a kiszolgálással, a körülményekkel, stb., kapcsolatos sérelmeiket, negatív tapasztaltakat, hívta fel a figyelmet budapesti sajtótájékoztatóján Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

Feleannyi figyelmeztetés, mint tavaly

Ám annak ellenére, hogy a december 31-ig tartó szezonális ellenőrzés még csak a felénél tart, mégis elmondható: a tavalyi év hasonló időszakához képest…

- eddig kevesebb volt a hatósági szankció,

- feleannyi figyelmeztetés történt,

- a bírságok száma a háromnegyedére,

- a z összegük pedig a felére csökkent, ismertette az államtitkár.

Jó hír

A tapasztalatok szerint  csökkentek a higiéniai feltételeket érintő kifogások.

Gyakori hibák

Jellemző volt

- a nyomon követéshez szükséges dokumentumok, valamint

- a termékek megfelelő jelölésének hiánya;

- az élelmiszereket nem óvták megfelelően a szennyeződésektől, és

- több esetben bizonyult tájékozatlannak a személyzet.


H Í R H Á T T É R

A karácsony előtti ellenőrzések a szaloncukrokra is kiterjedtek.

A mustra alá vett 1595 hazai és külföldi tételből 720 piacokról származott, közülük tizennégyet lejárt minőség-megőrzési idő miatt vontak ki a forgalomból.

A zöldség-gyümölcs termékeknél az élelmiszer-felügyeleti hatóság 197 belföldi forgalmazónál végzett ellenőrzéseket, ahol 515 tétel vizsgáltak.

Eddig 32 darab élelmiszer-ellenőrzési, illetve élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki, összesen 3 830 008 Ft értékben.

Az élőállat-szállítások ellenőrzése alkalmával országosan 607 szállítmányt (több mint 780 000 állat szállítási körülményeit) vizsgáltak meg a hatósági állatorvosok.  Szabálytalanságot, jogsértést nem állapítottak meg, így – hasonlóan a 2015-ös ellenőrzéssorozathoz – sem figyelmeztetést, sem bírságot nem szabtak ki.

Az említett időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok szakemberei az ellenőrzött hazai és külföldi élelmiszertételek 3,8 százalékát vonták ki a forgalomból, országosan csaknem 16 000 kg mennyiségben.

Kiemelten figyeltek a hús- és haltermékekre, az édesipari készítményekre, a borokra és a pezsgőkre, továbbá a szezonális zöldségekre és gyümölcsökre.

A feltárt szabálytalanságok miatt eddig 21 alkalommal figyelmeztetést, 62 esetben pedig bírságot szabtak ki, összesen 6,4 millió forint értékben, jelentette a földművelésügyi tárca sajtóirodája.

Éttermi, üzleti zeneszolgáltatás: változások a jogdíjfizetésekben

2016-12-21
A korábbiaktól eltérő módon, más feltételek alapján kell a jövőben zenei jogdíjat fizetni bizonyos üzletek és vendéglátóhelyek működtetőinek.

A korábbiaktól eltérő módon, más feltételek alapján kell a jövőben zenei jogdíjat fizetni bizonyos üzletek és vendéglátóhelyek működtetőinek.

Több területen egyszerűsíti, illetve csökkenti díjtételeit az Artisjus, tájékoztat a szerkesztőségünknek küldött sajtóközleményben Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató.

Kedvezmény a kezdőknek

Három éven át kapnak kedvezményt azok a vendéglátóhelyek és kereskedelmi üzletek, ahol belekezdenek a zeneszolgáltatásba.

Jelentős kedvezményt kaptak a zeneszolgáltatást újonnan megkezdő vendéglátóhelyek és kereskedelmi üzletek.

Ennek értelmében

- az első évben 30 százalék,

- a második évben 20 százalék,

- a harmadik évben pedig 1 5 százalék kedvezmény jár.

Továbbá: előre fizetés esetén a 30 négyzetméter alatti alapterületű kereskedelmi üzletek számára 1 évre elengedik az éves díj felét.

Új üzlet bejelentését itt megteheti.

Kiemelt kategória: törölve

Megszűnik a vendéglátóhelyek gyógy- és üdülőhely szerinti besorolása, amely eddig kiemelt kategóriának számított.

A jövő év elejétől minden település vendéglátó üzlete a saját településmérete szerinti jogdíjat fogja fizetni.

Az üzemanyagtöltő állomások vendéglátó üzletei esetében megszűnik a településtípus szerinti besorolás, minden benzinkút az eddigi legalacsonyabb díjat fogja fizetni; az esti záró időpont nem kerül többé figyelembe vételre.

A módosításokat az szerzői jogvédő szervezet azzal magyarázza, hogy „a vendéglátás, a kereskedelem és a szállodaipar jelentős változáson ment át. Az Artisjus jogdíjrendszerét most évről évre, lépésről lépésre igazítjuk ezekhez a változásokhoz…”, fogalmaz a kommunikációs igazgató.

Szállásszolgáltatás: együtt jóban, rosszban

A szállásszolgáltatás területén négy évvel ezelőtt született egy jelentős újítás: a közös teher- és kockázatviselés elve szerint, szól a közlemény. Itt a fizetendő jogdíjakat mindig az adott csillagkategória előző évi szobakihasználtsági adataival arányosította a jogkezelő. Ez a bevezetéskor (2013. január 1-jétől) egy lépésben jelentős jogdíjcsökkentést jelentett a szálláshelyek számára.

De az éves utánkövetés akkor elmaradt, az Artisjus – érdekképviseleti kérésére – három évig nem vette figyelembe az egyre növekvő kihasználtsági adatokat, hogy a korábbi évek magasabb tarifáit így „ellentételezze”. 

A türelmi időszakot követően a 2017-es díjak újra az előző évi szobakihasználtsági adatokat fogják figyelembe venni.

 

H Í R H Á T T É R

A négyéves periódus alatt jelentős mértékben nőtt a szállodai szobák kihasználtsága, ami azt jelenti, hogy a zenei jogdíjszint átmeneti befagyasztásának köszönhetően az elmúlt években jelentős összegek maradtak a szállodáknál.

A KSH vonatkozó adataival számolva egy kisebb méretű (26-50 szobás) 3 vagy 4 csillagos hotel ezzel összesen 110 ezer forintot tarthatott meg.

Ugyanez az összeg egy nagyobb befogadóképességű szálloda esetében (151-200 szoba) már 1 millió forint.

Mind a kisebb, mind a nagyobb szálloda esetén ez a kedvezmény az egyébként fizetendő jogdíj 21 százalékát tette ki.

A szállodaipar évek óta tapasztalható jó teljesítménye miatt vált lehetővé a szobakihasználtsági adatok újbóli figyelembe vétele.

A működési elv innentől az, hogy az évenkénti arányosítással a zenei szerzők, előadók és kiadók osztoznak a szállodaipar sikerében és nehézségeiben is, tájékoztat az Artisjus.

Éttermi és üzleti zeneszolgáltatás: újrahangolták

2016-12-21
Változnak a zenei jogdíjfizetés egyes szabályai.

Változnak a zenei jogdíjfizetés egyes szabályai.


Ahol mostantól szól a zene, ott jogdíjkedvezményt adnak…

Megint döntő lesz a szobakihasználtság díjfizetéskor…



További információkért kattintson ide.

A jelentkező ügyfél és nem munkakereső

2016-12-22
A munkaerőhiány miatt jelentősen átalakult munkaerőpiaci helyzethez muszáj a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk.

A munkaerőhiány miatt jelentősen átalakult munkaerőpiaci helyzethez muszáj a munkáltatóknak is alkalmazkodniuk.

Egy minapi sajtóhír szerint az egyik kiskereskedelemmel foglalkozó bolthálózat üzletében, munkavégzés közben, vásárlónak álcázva csábították át („toborozták”) az eladókat – egy másik boltba, a pultok mögé, eladónak… Az eset eddig példa nélküli, de – feltehetőleg – nem egyedi, és egyre gyakrabban előforduló jelenségről van szó, állítják egybehangzóan szervezetfejlesztéssel és munkaerőtoborzással foglalkozó szakemberek a hrportál.hu megkeresésére.

Véleményük szerint nem szabad túldramatizálni a helyzetet, de alkalmazkodni mindenképpen szükséges az új, munkáltatói oldalról nézve keresleti munkaerőpiachoz.

Egyetértenek abban: most jött el az ideje annak, hogy merőben másfajta munkakörülményeket kell a cégeknek nyújtaniuk ahhoz, hogy a vállalkozások egyáltalán folytatni tudják tevékenységeiket. „Vége a rabszolgatartó bánásmódnak”, fogalmaz élesen a szerző.

Nem árt észben tartani, hogy a mai 25-35 éves középiskolát végzett korosztály egyrészt nem akar ilyen típusú munkahelyeken dolgozni, másrészt az infokommunikáció korában hamar megtudja, hogy ugyanezzel a munkával, pár száz kilométerrel nyugatra, sokkal jobban keres, és elmegy oda dolgozni.
A hazacsábításukhoz, a bércsomagon felül, olyan környezetet kellene teremteni, ami vonzóvá teszi Magyarországot, mondta Sipos Sándor, tréner, coach, szervezetfejlesztő, a „Onestep” tulajdonosa.

Muszáj ügyfélként kezelnie a munkáltatóknak a munkakeresőt

El kell adni a jelentkezőknek a munkahelyet, rá kell vezetni a jelölteket, már az alacsonyabb szintű pozíciókban is arra, hogy mi az a tényező, ami miatt megéri rábólintaniuk az ajánlatunkra, és ez most merőben új dolog, mondta Göltl Viktor, a WHC Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezetője. – Eddig a munkáltatók „ültek hátra dőlve a székükben, és válogattak a jelentkezők közt, most pedig csak annyi történt, hogy fordult a kocka, és a munkavállalói jelöltek kerületek ebbe a kiváltságos helyzetbe”– foglalta össze a szakember a jelenlegi állapotokat.

Munkaerővadászat: agresszív módszerek következnek

– Nyilván korábban is előfordult az, hogy a hétköznapi élet színterein, egy-egy ember munkavégzése annyira megtetszik egy vezetőnek, hogy ott, helyben ajánlatot is adjon, függetlenül attól, hogy épp toborzási szándékkal ment-e – például – a boltba az illető, vagy sem – mondja Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. – De ennél a fent említett történetnél nem erről van szó. Ha a konkurencia toborozni megy be egy boltba, az semmiképpen sem etikus.

A „vadászat” átalakult, már nem a kiválóságok felkutatása a cél. Ha a potenciális munkavállalónak „van keze és lába”, az már elég lehet ahhoz, hogy célponttá váljon. Amikor szisztematikusan, a zsebében szóróanyaggal megy be a toborzó a boltba, az egy új kategória a toborzási eszközökben.

„Az ilyen és a hasonlóan agresszív toborzási módszerekre érdemes felkészülni, mert belátható időn belül nem lesz érdemi változás a munkaerőpiacon” – véli a szakértő. „Az említett esetben a bolthálózat vezetőivel elkezdtük átalakítani, rugalmasabbá és munkavállaló-barátibbá tenni a felvételi folyamatot.”

Ennek az egyik legfontosabb, és sajnos többnyire legelhanyagoltabb eleme a hirdetés megírása. Általában előre megtervezett, egyen sablonokkal készítik a cégek a hirdetéseiket, amikbe egyszerűen bemásolják a munkaköri leírások egyes részeit.

A jó álláshirdetés a megfelelő jelöltet szólítja meg

Hogy kinek melyik hirdetés tűnik rokonszenvesnek, azon múlik, hogy az adott hirdetés szóhasználata és nyelvtani szerkezete mennyire egyezik meg az olvasó által használt gondolkodási mintákkal.

A kutatások szerint a nyelvhasználat és a viselkedés szorosan összefügg.

Azaz, ha tudatosan, a pozíció által megkövetelt viselkedéshez tartozó megfogalmazásokat rakjuk a hirdetésbe, az azt fogja eredményezni, hogy a megfelelő emberek vonzónak, a nem megfelelőek pedig taszítónak fogják érezni ezt a hirdetést.

A fent említett esetben ennek megfelelően átdolgozták a bolthálózat teljes hirdetési portfolióját.

Már rövidtávon látható volt a hatás: kevesebben jelentkeztek, viszont ők a megfelelő célcsoportból.

Érdekes még megjegyezni, hogy ezeknek a pályázóknak lényegesen nagyobb volt az elkötelezettségük, amit az interjún tovább erősítettek, mondta a szakember.

Fordult a kocka: a jelentkező választ (?)

2016-12-22
„Muszáj ügyfélként kezelnie a munkáltatónak a munkakeresőt.”

„Muszáj ügyfélként kezelnie a munkáltatónak a munkakeresőt.”


A szakképzett munkaerőhiány okozta nehézségekkel a legtöbb vállalkozás már találkozott.

Szemléletváltásra van szükségük a munkáltatóknak, mondják a szakemberek, ha megfelelő új alkalmazottakat akarnak találni… 

A további tanácsokról itt olvashat.

Csábító pluszok a munkaerőpiacon

2016-12-27
Ha munkáltatóként új alkalmazottat keres, akkor a jelentkezőnek, az elvárthoz közelítő fizetésen túl, már több kedvezményt is érdemes felkínálni…

Ha munkáltatóként új alkalmazottat keres, akkor a jelentkezőnek, az elvárthoz közelítő fizetésen túl, már több kedvezményt is érdemes felkínálni…

A szakképzett munkaerőhiány mára teljesen átalakította azokat a szokásokat, bevett gyakorlatokat, normákat, amelyekkel a munkáltatók új dolgozókat találhatnak vállalkozásukhoz, írtunk róla  korábban.

Bónuszok, kedvezmények, és ami még trend lett

A megváltozott módszereken kívül most megmutatjuk, hogy az elsődleges konkurencia, a multik mi mindennel csábítják az alkalmazottakat – ezzel teremtve trendet a munkaerőpiacon.

Az összeállításban – nevek említése nélkül – felsoroljuk azokat az egyre szélesebb körben alkalmazott tényezőket, amelyeket a hazai kiskereskedelmi áruházláncokban itt-ott már alkalmaznak. A cégeket az origo kereste meg kérdéseivel.

1.

Van, ahol 13. havi bért fizetnek alkalmazottaiknak.

Ezen felül táborok, jubileumi ünnepségek, iskolakezdési támogatás, dolgozói vásárlási kedvezmény, Erzsébet-utalvány, hűségbónusz és további teljesítményfüggő juttatások.

2.

Van, ahol szombatra is fizetnek hétvégi pótlékot, nem csak vasárnapra.

Bármely munkatársnak lehetősége van arra, hogy előbb elmehessen, vagy később érkezzen egyes esetekben, hiszen minden ember számára adódhat életbevágó és azonnali elintéznivaló.

Minden élethelyzetet igyekeznek figyelembe venni a beosztások tervezésénél.

A kantinban a gyümölcs és a friss saláta ingyen és meleg ital is ingyen jár a dolgozóknak.

3.

Van, ahol az egészséges életmód és a tudatos egészségmegőrzéshez szükséges munkahelyi feltételeket biztosítják.

Van ötletbörze programjuk, így a kollégák bármikor elmondhatják javaslataikat, észrevételeiket – a megvalósításra kerülő ötletek beküldői pedig elismerésben részesülnek.

Fontos a csapatszellem, ezért rendszeresen szerveznek csapatépítéseket és olyan rendezvényeket, ahol a munkán kívül is találkozhatunk.

4.

Van, ahol a munkatársak véleménye alapján alakítottak ki hatféle cafeteria-csomagját. A dolgozók havi nettó 12 ezer forintért választhatnak a juttatások közül.

Az irodai alkalmazottak mostantól rugalmasan eldönthetik, hol szeretnének dolgozni: akár otthonról, vagy egy közelebbi saját boltból is végezhetik munkájukat.

Az üzletben dolgozó szülők, akiknek gyermeke idén kezdte az általános iskolát, szabadnapot kaptak szeptember 1-jére.

Az iskolakezdési támogatás mellett minden munkatársának plusz (saját)bónuszpontot adott a vállalat.

Lehetővé tették a magán mobiltelefonok munkaidőben, indokolt esetben történő használatát is.

Karácsonyi bónuszként egy zacskó szaloncukrot és 3000 forint ajándékutalványt adtak.

Lehetőséget adnak megváltozott munkaképességű dolgozóknak is.

Számos egyéb, béren kívüli juttatással, dolgozói vásárlási kedvezménnyel, kiterjesztett szociális védőhálóval óvják a munkatársaikat. Ezek részét képezi az élet-, betegség- és balesetbiztosítás is.

5.

Van, ahol december 24-én, 25-én, 26-án, 31-én és január 1-én is zárva tartottak, tartanak.

A többség a törvényi szabályoknak megfelelően zár be szenteste is, vagyis délután 2 órakor húzzák le a rolót.

December 31-én pedig legkésőbb este 6-kor kötelesek bezárni a kereskedelmi üzletek., van, amelyik az év utolsó napján már 16 órakor bezárja üzleteit

Mire csábul a munkavállaló?

2016-12-27
Élesedik a munkaerőpiaci verseny. Nem vitás, az emberek általában ott dolgoznak, ahol többet, jobbat, valamitől másabbat kínálnak az alkalmazottaknak.

Élesedik a munkaerőpiaci verseny. Nem vitás, az emberek általában ott dolgoznak, ahol többet, jobbat, valamitől másabbat kínálnak az alkalmazottaknak.



Nincs könnyű dolguk a kisvállalkozóknak, ha figyelembe vesszük, hogy mostanság milyen pluszokkal csábítanak a „nagyok”. 

Itt mutatjuk a hazai trendet.

Kellemes ünnepeket kívánunk!

2016-12-23
Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Nyugodt és pihentető, sok örömet adó, meghitt ünnepeket kívánunk

jelenlegi és jövőbeni Tagjainknak,

oldalaink Látogatóinak!

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

és szakmai híroldala, a  Kereskedelmi Élet.

Formálni, és nem letörni kell a fiatal munkavállalókat

2016-12-28
„A vezetőknek is változni kell, a poroszos vezetői modell ma már nem hatékony”, hangoztatják szakmai körökben is mind’ gyakrabban…

„A vezetőknek is változni kell, a poroszos vezetői modell ma már nem hatékony”, hangoztatják szakmai körökben is mind’ gyakrabban…

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások változásokra/változtatásokra kényszerülnek – ahogy arról nemrégiben már itt is írtunk –, ha azt akarják, hogy a mindinkább nyomasztóvá váló probléma ne bénítsa napi tevékenységüket.

Úgy tűnik azonban, hogy a téma kezelésében az ismert és sürgető gazdasági szempontok mellett a humán tényezők mellett sem lehet már szótlanul elmenni.

A bajban lévő vezetőknek/munkáltatóknak is változniuk/változtatniuk kell, ha meg akarják oldani nehézzé vált helyzetüket! A hozzáértők tanácsa: kezdjék mindjárt a fiatalabb generáció megértésével és elfogadásával…!

„Lejárt az üvöltöző, szigorú szemű főnökök ideje.”

Ez a kijelentés vezeti fel annak a konferenciának az összefoglalóját, amelyen nemrégiben több mint hetven cégvezető és munkaügyi szakember vett részt a Simonyi és Tóth személyzeti tanácsadó iroda szervezésében.

- Mit vár el a munkaerőpiacra most kilépő nemzedék a munkaadóktól?

- A vállalatok hogyan tudják megtalálni és megtartani a tehetségeket?

- Melyek a fiatalabb generációkat motiválni tudó vezető legfontosabb tulajdonságai?

Ezekre a kérdésekre keresték a választ az előadók.

– A fiatalok sem szeretnének mást, mint boldogulni, karriert csinálni és persze pénzt keresni. Viszont türelmetlenebbek és gyorsabban akarják az előmenetelt, mint az elődök, miközben kevésbé tisztelik a tekintélyt és a tapasztalatot. Az internet az okoseszközök nagyon egyszerűvé teszik számukra az információhoz való hozzáférést. Ráadásul az új korba „beleszületett” nemzedéket pedig, bizonyos szempontból, sokkal magabiztosabbá teszi ez az információbőség, miközben sokszor kérdéses a valós szakmai teljesítmény – így látja Simonyiné Tóth Judit, a tanácsadó iroda vezető szakembere.

Véleménye szerint elsősorban a vezetőknek kell új motiváló eszközöket találni, ha szeretnének felülkerekedni ezen a helyzeten és a különböző generációk hatékony és sikeres együttműködését akarják elérni. Ismételten a vezetők felelőssége az, hogy a megváltozott feltételeket megfelelő eszközökkel kezeljék.

Mindezt megerősítették a kerekasztal beszélgetésben résztvevő szakemberek is, akik úgy látják, ma már lényegesen rugalmasabb és nyitottabb gondolkodású vezetői attitűddel kell a problémákhoz állni.

A vezetők hozzáállása döntő a sikerben: legyünk „jófej” vezetők

Tari Annamária pszichológus a Csepeli György által leírt fordított szocializáció jelenséget idézte, vagyis: a fiatalabbak technológiai jártasságuk és felfedezőkedvük okán lépéselőnybe kerültek a náluk idősebbekhez képest, ezért az életkori, tapasztalati fölény nem biztos, hogy ellensúlyozni lesz képes a fiatalok technikai tudását.

Véleménye szerint ez a generációs konfliktus csak úgy oldható fel, ha a tapasztaltabb vezető nem szorong attól, hogy a fiatalabbak bizonyos területeken többet tudnak, vagyis belátja, ha nem tudja a választ egy adott kérdésre. „Kezeljük lazán a konfliktusokat, legyünk jó fej vezetők” – tanácsolja a szakember.

Munkáltató, munkavállaló: legyenek partnerek a feladatok megoldásában

Hasonlóan látja mindezt dr. Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem docense is, aki szerint az idősebb vezetőknek kell szocializálnia a fiatalabbakat a munkára, és elfogadtatni velük a csoportnormát.

– Sokat tanulhatunk egymástól. A konfliktusokat nem autokratikus módszerekkel, hanem őszinte kommunikációval és egyfajta partneri viszony kialakításával lehet kezelni. A vezetőknek tehát azt érdemes megtanulniuk, hogyan formálhatják aktív csapattaggá a gyakran lustasággal vádolt fiatalabb generációkat, ahelyett, hogy a letörésükkel próbálkoznának.” – összegezte.

A vezetők hozzáállása döntő a sikerben: nincs rossz generáció

A jelenlegi gazdasági környezet, az állandósuló munkaerőhiány, a generációs különbségek, a munkahelyen egyszerre jelenlévő 4 generáció és a folyamatos teljesítménykényszer a vezetők számára elengedhetetlenné teszi, hogy először ők fejlesszék, változtassák vezetői repertoárjukat.

Csak így tudnak megfelelni a tulajdonosi elvárásoknak.

– A legfontosabb, amit meg kell érteni, hogy nincs rossz generáció. Mindenkinek megvannak az értékei és ezekre a változatos értékekre érdemes építeni. A vezetők vagy alkalmazkodnak ehhez, vagy elbuknak. Hiszen, ha rosszul teljesít egy csapat, általában nem a játékosokat, hanem az edzőt küldik el. A sikerben pedig döntő a kommunikáció.” – tette hozzá Simonyi Judit.

8 tanács az intergenerációs konfliktusok kezelésére, megelőzésére

· Tegyük lehetővé a nyílt kommunikációt!

- az őszinte nyílt beszéd még akkor is bizalmat ébreszt, ha az egyik fél számára nem is feltétlenül jó hír, amit hall.

- A fiatalabb generáció tagjai tiszta, átlátható kommunikációs rendszert igényelnek.

· „Felnőtt módon" kezeljük egymást!

- Az Y-, de főként a Z-generáció tagjai ahhoz szoktak hozzá, hogy azonnal kielégítik az igényeiket.

- A vállalatoknak olyan céges policy létrehozására kell törekedniük, amelyben egyértelművé teszik az elvárásokat.

- Adjuk nekik vissza a felelősséget, és az igényeik szem előtt tartásával, kössünk megállapodásokat velük.

· Fontos a rugalmasság.

- Az Y- és Z generációnak már sokkal fontosabb érték a munkakörnyezet és a rugalmas munkavégzés, mint az elődöknek.

- Nehezen tolerálják, ha a nyolc órás munkaidőt egy helyben kell letölteniük.

· Számoljunk le az előítéletekkel, és az értékekre koncentráljuk!

- Leggyakrabban a saját feltételezéseinkkel okozunk kárt.

- Lássuk be, hogy a munkaértékek – mint az anyagiak, az önérvényesítés, a biztonság, a karrier, a változatosság – minden generációnál fontosak, csak a prioritás változott meg.

· Tegyük lehetővé a fejlődést!

- A tanulást támogató vállalati kultúra kialakítása, a folyamatos képzések, tréningek, vagyis a lehetőség a szakmai- és karrierismeretek tudatosabb építésére, nagy megtartó erőt jelent az új generáció számára.

· Legyen a visszajelzés a napi rutin része!

- A neveltetés és az online tér infantilizáló hatása miatt az Y-generáció a visszajelzést lényegesen fontosabbnak tartja, mint az elődök, minden vezetőnek érdemes tehát több energiát fektetnie ebbe.

· Képezzük a vezetőket!

- A vezetők és középvezetők kommunikációs képességeinek javításával jelentősen csökkenthetjük a konfliktusok számát, hatékonyabbá tehetjük a csapatmunkát.

· Nagyobb fókusz a vállalati imázs építésére, „employerbranding”-re!

- A fiatalabb generációk vonzódnak a magasabb küldetéssel rendelkező vállalatokhoz. Ezért érdemes nagyobb fókuszt helyezni a munkáltatói márka kialakítására, az értékek kommunikálására.

Sikeres új évet kívánunk!

2016-12-30
Sikereket és fejlődést hozó új esztendőt kívánunk
jelenlegi és jövőbeni Tagjainknak,
oldalaink Látogatóinak!

Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
és szakmai weboldala
a
Kereskedelmi Élet!