2016-11
KERESKEDELMI ÉLET

Ma nem tervezik, de jöhet rá javaslat

2016-11-02
Jelenleg nincs a kormány tervében, hogy szenteste napjára elrendelnék a boltok kizárólag délig tartó nyitvatartását. Parlamenti képviselői javaslat azonban érkezhet rá…

Jelenleg nincs a kormány tervében, hogy szenteste napjára elrendelnék a boltok kizárólag délig tartó nyitvatartását. Parlamenti képviselői javaslat azonban érkezhet rá…

Újságírói kérdésre mondta ezt ma délelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Gazdasági Kabinet döntéseiről és a tárca által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatokról tájékoztatott.

Az újságíró a Magyar Időkben nemrég megjelent hírre utalt, amely azt írta:

(…) Még az ősszel az Országgyűlés elé kerül a Fidesz-frakció azon törvénymódosító javaslata, amely a kötelező vasárnapi munkavégzés tilalmának eltörlése után az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók rendezetlenné vált helyzetén könnyítene. (…)

„ A Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője elmondta, a frakció tervei szerint egyik lépésként azt a jogszabályi rést szüntetnék meg, amely a kiskereskedelemről szóló törvényben jelenleg is benne van.

Eszerint a törvény most is lehetővé teszi, hogy ünnepnapokon, így például december 25-én vagy 26-án is nyitva legyenek az áruházak, s bár erre itthon nincs gyakorlat, a kiskaput mégis bezárják az őszi módosítások során.

– Ezzel együtt viszont vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a törvénymódosítással a munkavállalók igényeinek megfelelően a december 24-ét, szenteste napját is munkaszüneti nappá nyilvánítsa a parlament – mondta a politikus.

A mostani elképzelések szerint a várhatóan január elsején életbe lépő törvénymódosításban úgy határoznák meg a kiskereskedelmi alkalmazottak számára a pihenőidőt, hogy havonta minimum két vasárnapot szabadon tölthessenek a dolgozók, a pihenéssel töltött vasárnapok mellé viszont az előtte lévő szombati napokat is meg kell kapniuk az érintetteknek.

– Ezzel legalább két, teljes szabad hétvégéjük lesz a dolgozóknak minden hónapban – mondta Szatmáry Kristóf.

További fontos változás lehet: 2017-től a két teljes szabad hétvége mellé még egy könnyítést terveznek bevezetni jövőre az áruházakban, mégpedig a műszakok beosztását szabályoznák.

– Ezért az elképzelések szerint a törvény módosítása után egy műszakos munkarendben lehet csak dolgoztatni a kiskereskedelmi üzletekben – közölte Szatmáry Kristóf.

A kormánypárti képviselő a sajtóban megjelent találgatások kapcsán azt is hangsúlyozta, a boltzár eltörlése óta nem merült fel annak gondolata, hogy újra korlátozzák a vállalkozások működésének időtartamát, vagyis jelenleg sincs napirenden és a kabinet a jövőben sem tervezi a kötelező zárva tartás ismételt elrendelését.”, írta a napilap.

Jótállás vagy szavatosság? Melyik mi és miért?

2016-11-03
Gyakran nincsenek tisztában a vállalkozók a jótállás és a szavatosság közti különbséggel. Legalábbis a hatóság így tapasztalja…

Gyakran nincsenek tisztában a vállalkozók a jótállás és a szavatosság közti különbséggel. Legalábbis a hatóság így tapasztalja…

És, mivel nem ismerik pontosan a garanciális eszközök nyújtotta lehetőségeket, ezért sokszor nem is élnek vele, folytatódik a kijelentés.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerint érdemes tehát áttekinteni a köznapi értelemben vett szavatosság és garancia (jótállás) fogalmának, jogszabály nyújtotta védelmi eszköznek egymáshoz való viszonyát. Mutatjuk a lényeget...

A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő.

Javítás, csere, árleszállítás, javíttatás, visszafizetés

Új termék esetében 2 éves időtartamra; használt termékek esetében, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély – magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) 1 éves időszakra.

Ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, a kereskedő köteles azt ingyenesen javítani, cserélni, vagy ha egyikre sincs lehetőség, árleszállítással élni, a terméket a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, végső esetben a vételárat visszafizetni.

Tehát mind a szavatosság, mind a jótállás időszakában alapvetően szavatossági jogaikat érvényesíthetik a vásárlók.

(Ez a nagyobb „halmaza” a fogyasztói vásárlás jogi védelmi eszközének, ha a jogérvényesítési időszakot vesszük alapul – fogalmaz a hatóság.)

Tartós fogyasztási cikkek

Ezen a halmazon belül elkülöníthető azok a termékek, amelyeket tartós fogyasztásra terveztek.

Kormányrendeletben meghatározott kategóriába tartozik (például műszaki cikk, jármű, hangszer, bútor, gyermekgondozási cikk, óra-ékszer, sporteszköz, valamint ezek tartozékai és alkatrészei), vételára 10 ezer forint feletti (szőrmésbőrből készült ruházati terméknél 50 ezer forint felett), és fogyasztói szerződés keretében új termékként értékesítették. Ezekre ugyanis jogszabály által előírt 1 év kötelező jótállás is biztosítandó.

Kötelező jótállás, kellékszavatosság

A kötelező jótállás nem kivételszabály a kellékszavatossághoz képest, hanem többletjogosultságokat tartalmazó előírás, mely a szavatossági jogokon felül további kedvezményeket biztosít a fogyasztói szerződés keretében vásárlónak bizonyos termékek esetében.

1 év – kötelező jótállás

2 év – szavatosság

pl.: 3 év – önkéntes jótállás

A kötelező jótállás egyedi szabályai

Ilyen például a bizonyítási kötelezettség, amely a kötelező jótállás teljes 1 éve alatt a vállalkozást terheli, vagyis, ha vita van Önök között a tekintetben, hogy a hiba gyártási eredetű-e vagy a helytelen használat következménye, úgy a vállalkozásnak kell bizonyítékkal (pl. szakvélemény) alátámasztania, hogy mi okozta azt.

FONTOS! A szavatossági időszakban ezzel szemben a kereskedőt csak 6 hónapig terheli ez a kötelezettség, a rákövetkező 1,5 évben már a fogyasztónak kell bizonyítania, amennyiben a felek között vita alakul ki a minőségi kifogás megalapozottságát illetően.

(Amennyiben a témával kapcsolatban tovább tájékozódna – például, hogy kinek kell fizetni a további szakvéleményért – ezen az oldalon megteheti  – a Szerk.)

Többletgarancia – 3 munkanapon belüli cserekötelezettség.

A Korm. rendelet értelmében a hatálya alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül jelzi kifogását a kereskedőnek, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, ha a meghibásodás természete miatt a termék rendeltetésszerű használata akadályozott.

FONTOS! Szavatossági időszakban ilyen szabály nincs!

( · A csrekötelezettséggel kapcsolatban itt   talál példát.

· Mikor lehet csereigénnyel élni három munkanapon belül? Válasz itt. 

· Tévhit, hogy van 72 órás visszafizetési garancia. Erről  itt  olvashat.)

Mi kötelezettség, és mi nem?

A kötelező jótállás kapcsán biztosított, hogy a 10 kg-nál nagyobb tömegű termék esetében a vállalkozás köteles a terméket helyben megjavítani, vagy ha arra nincs lehetőség, akkor elszállításáról is gondoskodni, tehát nem csak annak anyagi oldala, hanem megvalósítása is a kereskedőt terheli.

FONTOS! Míg szavatossági igényérvényesítés keretében magáról a helyszínen való megszerelésről és az elszállítás biztosításáról nem köteles gondoskodni a kereskedő.

Kötelező jótállás esetén a vevőnek nincs számla bemutatási kötelezettsége, elegendő a jótállási jeggyel érvényesíteni igényét.

Ha a vevő a jogi előírások ellenére nem kap jótállási jegyet, a garanciális igény a számlával is érvényesíthető.

FONTOS! A szavatossági időszakban a jogérvényesítés legfontosabb eszköze a blokk, számla bemutatása.

(Mi a szabály, ha a vevőnek nincs meg a blokkja, de a termék meghibásodott? Válasz itt.)

Összhang a gyártó és a kereskedő között

Ha a termék gyártója a fogyasztási cikkre a kötelező előírásoknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, azt a kereskedőnek érvényesítenie kell a fogyasztó felé is.Ilyen például, ha a gyártó ráírja a termékre, hogy két év garanciát (jótállást vállal) a termékkel kapcsolatban.

Ez a szerződéses (önként vállalt) jótállásnak egy bizonyos fajtája, amikor az alapvetően is kötelező egy éves jótállást követően biztosít még további plusz garanciális időszakot.

FONTOS! A szavatossági időszak meghosszabbítása nem jellemző, ugyanakkor jó tudni, hogy ha a termék egészét (vagy egy részét) kicserélték, a termék (vagy része tekintetében) a szavatossági időszak újra indul.

Mit tartalmaz a jótállási jegy?

Kötelező jótállás esetében  jótállási jegyet kell átadnia  a kereskedőnek. Ez tartalmazza a vállalkozás nevét, címét, a termék megnevezését és típusát, gyártási számát,) a gyártó nevét, címét, a vásárlás (üzembe helyezés) napját, a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

FONTOS! Szavatosság esetében elegendő blokkot, számlát kapni a termék megvásárlásakor.

Kijavítás, csere esetén mit kell a jótállási jegyen feltüntetni?

A kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját (gépjármű esetében a kilométeróra állását), a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.

Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.

FONTOS! Szavatossági időszakban a javítás, csere ténye elsősorban a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvvel támasztható alá.

Amikor előírás az előzetes tájékoztatás

A kötelező jótállás érvényességéhez a vállalkozás további követelményt is előírhat, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. (Pl. gázkészülék szakszerviz általi beüzemelése). Ekkor azonban ennek várható anyagi terheiről, magáról a követelményről előzetesen kell tájékoztatniuk a vásárlót.

FONTOS! Szavatosság esetén a kereskedő – a blokk bemutatásán kívül – további követelményeket nem támaszthat a minőségi kifogás intézéséhez, hívja fel a figyelmet a NFH.


Jótállás vagy szavatosság? Ön tudja, mi a különbség?

2016-11-03
Merthogy a hatóság azt állítja, a vállalkozók gyakran nincsenek tisztában a garanciális eszközök közti különbségekkel, így alkalmazni sem tudják mindig megfelelően…

Merthogy a hatóság azt állítja, a vállalkozók gyakran nincsenek tisztában a garanciális eszközök közti különbségekkel, így alkalmazni sem tudják mindig megfelelően…




Ha továbbolvas, itt megismerheti a szabályokat.

Mire lesznek kíváncsiak a munkaügyisek jövőre?

2016-11-07
„A munkaügyi ellenőrzések legalább 20 százaléka érje el a kereskedelem területén működő vállalkozásokat.”

„A munkaügyi ellenőrzések legalább 20 százaléka érje el a kereskedelem területén működő vállalkozásokat.”

Egyebek mellett ez áll a 2017-es munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések irányelveiről kiadott közleményben, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium tett közzé.

A kereskedelemben miért?

A kereskedelem célellenőrzéseit azért tartja indokoltnak a tárca, mert az ágazatban foglalkoztatottak száma az egyik legmagasabb, továbbá, mert az előző ellenőrzési időszakban – 2016. 1-III. negyedévben – a legtöbb bejelentett munkabaleset a kereskedelemben történt.

A kitételek között

Célvizsgálatonként a bevont kormánytisztviselők egyenként 10 munkáltatót ellenőriznek.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzésekkor szabálytalan munkavégzéssel találkoznak a revizorok, ott a munkavédelmi oktatások tartalmi vizsgálatára is sort kerítenek.

Fokozottabban ellenőrzi jövőre a munkavédelmi hatóság a kiemelt védelemre szoruló munkavállalókat (fiatalkorú, terhes, nemrég szült, anyatejet adó nők, szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékos) munkavállalók.

A kereskedelemben, a tervek szerint célvizsgálatokkal fogják a figyelmet ráirányítani az ágazat munkabaleseti helyzetének javítására, áll a jelentésben.

Kiemelt feladatként nevesítik, hogy tanácsadással, ismeretnyújtással kell segíteni a mikro- és kisvállalkozásokat, magánmunkáltatókat, hogy ismerethiány miatt nem történjen szabálytalan munkavégzés, illetve, hogy ne következzen be munkahelyi baleset, egészségkárosodás

Azoknál a munkáltatóknál, akiknél a hatósági intézkedések ellenére nem tapasztalható jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kell fellépni.”

Bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén az ellenőrzött vállalkozások 80 százalékánál kell utóellenőrzést tartani, hogy végrehajtják-e a döntésben foglaltakat

Milyen módszerekkel tájékozódhat a hatóság?

· helyszíni ellenőrzéssel;

· adatbázis lekérdezésével;

· adatszolgáltatással;

· iratbekéréssel;

· a munkáltatót kötelezhetik a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről szóló tájékoztatásra

Hogyan, mikor, miért, mit?

Az ellenőrzéseket – bizonyos kivételektől eltekintve – nem jelentik be előre, és valamennyi tárgykörben hivatalból indulnak.

Az előre bejelentett ellenőrzésekről a vizsgálat előtt 1 hónappal értesítenek, amelyeket több kormánytisztviselő végez a helyszínen.

Közérdekű bejelentés, panasz esetén minden munkaügyi, munkavédelmi kérdésre kiterjedő vizsgálatot tartanak.

Cél- vagy kiemelt vizsgálatok ideje, témája

2017. március-április:

– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolások megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek ellenőrzése

2017. június-július:

– a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatására vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatását – különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait ellenőrzik.

( 2017. október-novemberben a személy és vagyonvédelem területén működő vállalkozások célellenőrzése zajlik – a szerk.)

FONTOS! Ahogy a megnevezés mutatja, a fent nevezett revíziók egy-egy kiemelt téma köré szerveződnek, de ez nem zárja ki, hogy az év bármelyik napján ne toppanhatnának be egy egyszerű, hétköznapi ellenőrzésre (is) a hatósági emberek.

Büntetési tételek

A munkavédelmi bírság összege 50 ezer forinttól 10 millió forintig, a közigazgatási bírság összege 500 ezer forintig terjedhet.

Fókuszban lesz a kereskedelem

2016-11-07
Időben, már most mutatjuk, hogy a munkaügyi, munkavédelmi hatóság revizorai a következő esztendőben mikor és milyen ürüggyel érdeklődhetnek a munkahelyeken?

Időben, már most mutatjuk, hogy a munkaügyi, munkavédelmi hatóság revizorai a következő esztendőben mikor és milyen ürüggyel érdeklődhetnek a munkahelyeken?


Figyelem! A kereskedelmi vállalkozások kiemelt figyelemben részesülnek.



A részleteket ezen az oldalunkon mutatjuk.

e-palacsintát sütők: volt, aki elbukta a 300 szempontos tesztet

2016-11-10
Interneten rendeltek és szállíttattak házhoz ételt a – kilétüket fel nem fedő – revizorok, aztán bevizsgálták a különböző helyekről származó produktumokat…

Interneten rendeltek és szállíttattak házhoz ételt a – kilétüket fel nem fedő – revizorok, aztán bevizsgálták a különböző helyekről származó produktumokat…

Pontosan 300 hatósági és úgynevezett kedveltségi szempont alapján ellenőrzött a hatóság ételkészítőktől származó hortobágyi palacsintát, tudatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Komoly gondról is szól a jelentés...

Összesen 21 hortobágyi palacsintát vizsgáltak a szakemberek,: 

10 klasszikusnak mondható húsos palacsintát, valamint 11 speciális változatot. A teszt során a termékek hivatalos érzékszervi bírálatát is elvégezték, ahogyan a már megszokott kedveltségi kóstolás sem maradt el, írja közleményében a hatóság.

Hogyan vizsgálódtak és mit tapasztaltak?

Közvetlenül az ételek kiszállítása után az ellenőrök megmérték a palacsinták maghőmérsékletét.

Szomorú tapasztalat – fogalmaz a közlemény –, hogy ez az élelmiszerbiztonsági szempontból meghatározó érték egy esetben sem (!) volt megfelelő.

Volt olyan palacsinta, amit a gyártó által vállalt 0-5°C közötti hőmérséklet helyett 24,1°C-osan szállítottak ki, ami súlyos élelmiszerbiztonsági kockázat.

Hibák, okok és lehetséges következmények

A NÉBIH laboratóriumaiban a palacsintákat összesen mintegy 300 szempontból vizsgálták.

A mikrobiológiai laboratóriumi eredmények a 21 termékből 7-nél mutattak ki nem kórokozónak tekintendő, de szennyezettséget jelző mikroorganizmust. Ezek jelenlétének hátterében feltehetően hibás konyhatechnológia, az élelmiszerbiztonsági szabályok megszegése, konyhahigiéniai hibák, nem megfelelő hőmérsékleten zajló készen tartás és kiszállítás állhat.

Mint kiderült, 2 termékben toxintermelő Bacillus cereus(spórás) baktériumot mutattak ki, ami, ha az ételt nem megfelelő hőmérsékleten tárolják, akkor az érzékenyebb fogyasztóknál akár megbetegedést is okozhatott volna.

A szabályszegőknél a vállalkozást is ellenőrzik

A nem megfelelő mikrobiológiai eredmények az élelmiszerbiztonsági előírások megszegésére utalnak, ezért az érintett vállalkozásoknál hamarosan élelmiszerbiztonsági ellenőrzést tart a hatóság.

Kötelező jelölések hiányoztak

Szintén sok problémával találkoztak a hatósági szakemberek az ételek jelölésének vizsgálatakor. A vásárlók tájékoztatására szolgáló élelmiszerjelölésre szigorú szabályok vonatkoznak, melynek csupán 5 terméknél tettek maradéktalanul eleget a gyártók.

Azokon az élelmiszereken, amelyeken tápanyag összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tüntetnek fel, kötelező tápérték jelölést is szerepeltetni. I

lyen állítás például a „light”, „könnyű”, „fitt”, „fitness”. Ennek az előírásnak 7 speciális palacsinta nem felelt meg a megvizsgált 11-ből.

Átláthatatlan kapcsolat gyártó és forgalmazó között – általános

Szintén problémát okozott az internetes ételrendelést jellemző gyártói, forgalmazói átláthatatlan kapcsolatrendszer, a rendelt és kiszállított termékek eltérése, a vállalkozó által feltüntetett és a valójában kapott tömegbeli eltérés.

Hozzáértő és laikus is fanyalgott

A laikus kóstolók és hivatalos érzékszervi bírálók a legtöbb termék minőségét is kifogásolták.

A termékteszt rangsorát a kedveltségi kóstoláson adott pontok alakították, de a végső eredményeket a hatósági tényezők is befolyásolták.

Amiért pontlevonás járt

Ennek megfelelően nem kaphattak rangsort azok az ételek, melyek mikrobiológiai szempontból nem feleltek meg, valamint pontlevonás járt a jelölési szabálytalanságokért, a szállítási-átvételi maghőmérséklet miatti hiányosságokért, valamint a termékek nettó tömegéből fakadó eltérésekért is.

A hatóság szavai szerint gyenge volt a mezőny.

Van, hogy ellenőr küldi el a rendelést

2016-11-10
Meglehet, hogy egy internetes ételrendelés és kiszállítás után „álruhás” ellenőr nyit ajtót a futárnak? Igen meglehet…

Meglehet, hogy egy internetes ételrendelés és kiszállítás után „álruhás” ellenőr nyit ajtót a futárnak? Igen meglehet…

Így történt ez augusztus óta több alkalommal is, amikor az e-rendelések után hortobágyi palacsintákat vettek górcső alá – kilétük felfedése nélkül (!) – laikus ízlelők társaságában a hatósági szakemberek. Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázattal is szembetalálták magukat…

Az eredményekről ezen az oldalunkon tájékozódhat.

AJÁNLÓ – Holnap terítéken lesznek a vendéglátás kritikusai (is)

2016-11-11
A szakma hozzáértő és kontár ítészeiről, a valódi étteremkritikusokról és az internetes bloggerekről beszélgetnek majd egy holnapi rádióműsorban. Kiderül, kik és mivel tesznek jót… vagy még rosszabbat a vendéglátásnak.

A szakma hozzáértő és kontár ítészeiről, a valódi étteremkritikusokról és az internetes bloggerekről beszélgetnek majd egy holnapi rádióműsorban. Kiderül, kik és mivel tesznek jót… vagy még rosszabbat a vendéglátásnak.

Vajon mostanság az interneten evickélő fogadott prókátorok – önjelölt „szak-bloggerek” és ahogy a műsor ajánlójában olvasható: a séfek által elnevezett ingyenevők – vagy a képzett, tapasztalt, ennél fogva a ténylegesen hozzáértők hívják fel ügyesebben a figyelmet arra, hogy melyik a jó étterem, hol és mit érdemes enni?

Mert nem kicsi a tét: a dilettáns fanyalgók, hozzáértés híján akár jókat marasztalhatnak el, vagy rosszakat emelhetnek ingatag piedesztálra – a háttérben megbújó reklámhajhászás és/vagy az ingyenevések (sic), no meg saját népszerűség érdekében…

Talán az is kiderül majd, mit lehet – vagy mit nem lehet – tenni a presztízsrombolók ellen, illetve, hogy miképpen érdemes kezelni a jelenséget…

„SZELLEM A FAZÉKBÓL”

Ez a címe annak a 30 perces, a Kossuth rádióban, szombaton 9 óra 30 perckor kezdődő műsornak, amelyben méltán kvalifikált vendéglátósok: Csapody Balázs (KISOSZ), Bíró Lajos, Sárközi Ákos, illetve kritikusok: Vajda Pierre, Molnár B. Tamás, Fáy Miklós beszélgetnek a műsorvezető Vinkó Józseffel.

A „Szellem a fazékból” egy gasztro-kulturális magazinműsor, ahol a szellem is jóllakik. Főszereplői ínyencek, séfek, kofák, pincérek, haspókok: mindenki, akit a tűzhely lángja megcsapott. Receptek, tippek, tanácsok, gasztro-történetek, egykori és mai legendák, érdekes helyszínek, izgalmas szereplők, bőségesen fűszerezve irodalommal, történelemmel, anekdotákkal, zenével. Élvezetes hallgatnivaló főzőknek és lelkes fogyasztóknak.

A korábbi adásokat  erről a linkről is elérheti: 

Tej- és tojásforgalmazás – más-más adókkal

2016-11-14
Januártól mindkét termék esetében lesznek különbségek.

Januártól mindkét termék esetében lesznek különbségek.

A fajta, méret, minőség, tartalom, eltarthatóság, előkezelés stb. dönti el, hogy melyiket lehet 5 vagy 18, illetve 27 százalékos áfával árusítani.

Alább megmutatjuk, hogy jövőre mik lesznek a tej-, alatta pedig a tojásforgalmazás szabályai, kitételei…

Tájékoztató a tej értékesítése esetén alkalmazandó 5%-os adómértékről

[Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 54. pont, 82. § (2) bekezdés, 304. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része – s ebből következően az 5%-os adómérték alá tartozó termékek köre – 2017. január 1-jével egy új, 54. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza:

Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten ): vtsz. 0401 10-ből

hőkezelt tejet és az ESL tejet vtsz.: 0401 20-ból

Az e pont szerinti tej értékesítése 2016. december 31-ig – az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja és 82. § (3) bekezdése alapján – 18%-os adómérték alá esik.

A törvény változásának eredményeként 2017. január 1-jével a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő tej adómértéke 18%-ról 5%-ra csökken.

A tejtermékek, valamint az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti tejtől eltérő tejek értékesítése esetén alkalmazandó adómérték 2017. január 1-jétől nem változik.

Ezt biztosítja az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontjának 2017. január 1-jétől hatályos módosítása, vagyis a 18%-os adómérték alá tartozó termékek körének az 5%-os adómérték alá sorolt tejekkel való szűkítése.

A vtsz. 0401 10 és a 0401 20 alá tartozó tej

A tej 5%-os adómérték alá tartozásának egyik feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerint a vtsz. 0401 10 vagy 0401 20 alá tartozzon.

A Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása szempontjából a „tej” megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni. Az alszámos besorolás esetében azt kell figyelembe venni, hogy a tej mennyi tejzsírt tartalmaz.

A 0401 10 vtsz. alá tartozik a tej legfeljebb 1% zsírtartalommal.

A 0401 20 vtsz. alá tartozik a tej 1%-ot meghaladó, de legfeljebb 6% zsírtartalommal.

Ebből következően a 1,5%; 2,8% illetve 3,5% zsírtartalmú tejek a 0401 20 vtsz. alá tartoznak.

A tej lehet pasztörizálva, csírátlanítva vagy másképpen tartósítva, homogenizálva vagy peptonizálva is; de nem tartozik ide az a tej és tejszín, amelyet sűrítettek vagy hozzáadott cukorral vagy más édesítő anyagokkal édesítettek.

A tej lehet továbbá fagyasztva is, és tartalmazhat a természetes tej-alkotórészeken felül még kis mennyiségű stabilizáló anyagokat, amelyek megóvják a termék természetes állagát a szállítás ideje alatt folyékony állapotban (pl. dinátriumfoszfát, trinátriumcitrát és kalciumklorid), továbbá tartalmazhatnak nagyon kis mennyiségű oxidációgátló anyagokat vagy vitaminokat is, amelyek egyébként nem találhatók meg a termékben. Az említett termékek közül néhány a feldolgozáshoz szükséges kis mennyiségű vegyi anyagot is tartalmazhat (pl. nátriumkarbonát).

E vtsz. alá tartozik az olyan mesterséges tej is, amelynek minősége és mennyiségi összetétele ugyanolyan, mint a természetes terméké. Kivétel az UHT és az ESL tej Ahhoz, hogy a tej értékesítése 5%-os adómérték alá essen, nem elégséges az értékesített termék vtsz. 0401 10, 0401 20 alá tartozása, a terméknek a törvényben szereplő szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie, vagyis nem lehet ultramagas hőmérsékleten kezelt tej vagy ESL tej, illetve anyatej. [Az anyatej értékesítése – 2017. január 1-jét megelőzően és azt követően is – adómentes az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja és 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontja ezen adómentességre tekintettel kezeli kivételként.]

Előzőeknek megfelelően, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tej és ESL tej értékesítése esetén 2017. január 1-jétől sem alkalmazható 5%-os adómérték.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletnek (továbbiakban: FVM rendelet) a tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírás A rész III. 9. pontja a hőkezelés definiálása során az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelés esetében hivatkozik az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról rendelkező, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletére, mely az alábbiakat tartalmazza:

A TEJTERMÉKEKRE ÉS A KOLOSZTRUMALAPÚ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK … II. A HŐKEZELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 1.

Amikor a nyerstej, kolosztrum, tejtermék vagy kolosztrumalapú termék hőkezelésen esik át, az élelmiszer-ipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az megfelel a 852/2004/EK rendelet II. melléklete XI. fejezete követelményeinek. Az alábbi eljárások alkalmazása során különösen arról kell gondoskodniuk, hogy azok eleget tesznek az említett előírásoknak:

a) A pasztőrözést a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

i. magas hőmérséklet rövid ideig (legalább 72 °C 15 másodpercig);

ii. alacsony hőmérséklet hosszú ideig (legalább 63 °C 30 percig); vagy

iii. az idő-hőmérséklet feltételek bármely más kombinációja az egyenértékű hatás elérése érdekében, hogy a termékek adott esetben az ilyen kezelés után az alkalin-foszfatázvizsgálatra negatív reakciót adjanak.

b) Az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést (UHT) a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

i. magas hőmérsékleten rövid ideig történő a folyamatos hőhatás (135 °C-nál nem kevesebb hőmérsékleten, megfelelő idő kombinációjával), hogy ne legyenek olyan életképes mikroorganizmusok vagy spórák, amelyek a kezelt termékekben növekedésre képesek, amikor azt aszeptikus zárt tartályban szobahőmérsékleten tartják; és

ii. elegendő annak biztosításához, hogy a termékek mikrobiológiailag stabilak maradjanak, azt követően, hogy azokat zárt tartályban 15 napig 30 °C-on, vagy 7 napig 55 °C-on inkubálták, vagy bármely más olyan módszert követően, ami kimutatja, hogy megfelelő hőkezelést alkalmaztak.

Az FVM rendeletnek tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírása A rész III. 9. pontja alapján a „Nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés)”: Olyan 100 °C feletti hőkezelés, amelynek során a tejet, a tejszínt, illetve a tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hőkezelik.

Hatálybalépés

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 304. §-a tartalmazza, melynek (1) bekezdése értelmében a hivatkozott pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az Áfa tv. 304. § (2) bekezdése alapján pedig – az előzőekkel összhangban – a 3/A. számú melléklet I. rész módosított 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának megfelelő tej 84. § (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha a termékértékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. § (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. § (2)- (3) bekezdései szerinti termékimportot és az Áfa tv. 60. §-a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezeknek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó tej értékesítése esetében akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Tájékoztató a tojás értékesítése esetén alkalmazandó  5%-os adómértékről

[Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 53. pont, 82. § (2) bekezdés, 304. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része – s ebből következően az 5%-os adómérték alá tartozó termékek köre – 2017. január 1-jével egy új, 53. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza:

Madártojás héjában, frissen: vtsz. 0407-ből

Az előzőek szerinti tojás értékesítése 2016. december 31-ig – az Áfa tv. 82. § (1) bekezdése alapján – 27%-os adómérték alá esik.

Vtsz. 0407 alá tartozó madártojás héjában, frissen

A madártojás 5%-os adómérték alá tartozásának feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerint 0407 vtsz. alá tartozzon.

A hivatkozott 0407 vtsz. alá tartozik a keltetésre szánt megtermékenyített tojás és minden más madártojás, frissen (hűtve is). Az ide tartozó madártojások legfeljebb tisztítási és/vagy fertőtlenítési eljáráson mehetnek keresztül. Nem megengedett az olyan hőkezelési eljárás, melynek következtében a tojás anyagszerkezete megváltozik. A friss tojás esetében nem megengedett továbbá tartósítási eljárás. Fontos kiemelni, hogy csak abban az esetben osztályozható a 0407 vtsz. alá a friss tojás, ha az a héjában van! Az aszeptikus zsákba töltött, ömlesztett ún. létojás (tojásmelanzs), melyet előzőleg már feltörtek, nem tartozik ide.

Kivétel a tartósított vagy főzött madártojás

Ahhoz, hogy a madártojás értékesítése 5%-os adómérték alá essen, nem elégséges, hogy az értékesített termék a 0407 vtsz. alá tartozzon, a terméknek a törvényben szereplő szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie. A 3. számú melléklet I. rész 53. pontjában szereplő szöveges meghatározásból következően csak a friss madártojás értékesítése tartozik 5%-os adómérték alá, a tartósított vagy főzött madártojás értékesítésére a kedvezményes adómérték nem terjed ki.

Amennyiben bármilyen hőkezelési eljárás következtében a tojásban lévő fehérjék és egyéb anyagok részben, vagy egészben kicsapódnak, azokat a továbbiakban már nem lehet a 0407 vtsz. értelmében vett friss tojásnak tekinteni. A fehérjében lévő albumin 43 °C fölött csapódik ki. A tojás sárgája egy zsír-a-vízben emulzió, melyben szárazanyagként lipidek és fehérjék dominálnak. A sárgájában lévő anyagok 65-70 °C közötti hőmérsékleten csapódnak ki.

A 0407 vtsz. alá tartoznak - ennek ellenére nem kedvezményes adómértékkel adóznak – azok a tojások is, melyeket bármilyen tartósítási eljárásnak vetettek alá. Ilyen lehet a fagyasztás, mint fizikai eljárás, azonban erre az egész tojás héjában eleve alkalmatlan. A tojás eltarthatóságának növelésére különböző bevonatokat is kialakíthatnak. A paraffinolaj például csökkenti a tojás vízvesztését. Más bevonatok pl. polivinilidén-klorid, hidrolizált cukorszármazékok hatásosan akadályozzák meg különféle kórokozók bejutását a tojásba.

Hatálybalépés

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 53. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 304. § (1) bekezdése tartalmazza. Előírása szerint a 3. számú melléklet

I. rész 53. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 53. pontjának megfelelő madártojás 84. § (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha a termékértékesítés (Áfa tv. szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. § (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 64. § (2)- (3) bekezdései szerinti termékimportot és az Áfa tv. 60. §-a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezeknek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó madártojás értékesítése esetében akkor alkalmazandó 5%-os adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Forrás: [Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/35210/2016. - NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 156732038/2016. – NAV KI Vám Főosztály 5169385740/2016.]

Új 2000 és 5000 forintosok – jövő márciustól készpénzforgalomban

2016-11-15
Megmutatjuk a megújult 2000 és 5000 forintos címletű bankjegyeket. A biztonsági elemek és képi megjelenés változott.

Megmutatjuk a megújult 2000 és 5000 forintos címletű bankjegyeket. A biztonsági elemek és képi megjelenés változott.

Bár az új bankjegyek a mai naptól váltak törvényes fizetőeszközzé, készpénzforgalomba – a készpénzellátási lánc szereplőinek megfelelő felkészülését követően – csak 2017. március 1-től kerülnek be, tájékoztat közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Kép: Origo/MNB

jelenlegi 2000 és 5000 forintos bankjegyek – a megújított változatokkal együtt –  2017. július 31-ig maradnak párhuzamosan a készpénzforgalomban.

 

Ezt követően a 2016 előtt kibocsátott, 2000 és 5000 forintos címletű régi bankjegyeket az MNB bevonja, így  2017. augusztus 1-től már csak a megújított 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni.

Mi lesz a „lejárt” címletekkel

A régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, a bevonási határnapot követően a hitelintézetek és a posta 3 évig, a jegybank pedig 20 évig, azaz 2037. július 31-ig, díjmentesen váltja át azokat – azonos címletű - törvényes fizetőeszközre.

*

Meddig használható a „régi” 20 ezres?

December végén vonják be a régi – a 2015 előtt kibocsátott – 20 000 forintos bankjegyeket

A bevonásra kerülő régi bankjegyek év végéig még az újakkal együtt használhatók a készpénzforgalomban, azt követően azonban már csak a 2015 decemberétől forgalomba hozott új 20 000 forintos bankjegyek lesznek használhatók a vásárlások során, fogalmaz a közlemény.

A régi bankjegyeket a bevonás napját követően a hitelintézetek és a posta pénztárai még 3 évig, az MNB pedig 20 évig díjmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre.

A megújított 20 000 forintossal kapcsolatos tájékoztató kiadványok, valamint a témában felmerülő gyakori kérdésekre adott válaszok az MNB honlapján itt elérhetők. 

Minimálbér támogatás: a kis haszonnal működők élhetnek majd vele

2016-11-16
Jövőre az alacsony jövedelmezőség mellett működő vállalkozások – két éven át – támogatáshoz juthatnak.

Jövőre az alacsony jövedelmezőség mellett működő vállalkozások – két éven át – támogatáshoz juthatnak.

A minimálbér-emelést kompenzáló támogatást kaphatnak jövőre a nehéz helyzetben lévő cégek az államtól, tudta meg a magyaridok.hu 

A tervek szerint kibővítenék a munkahelyvédelmi akciótervet, így az igazoltan alacsony jövedelmezőségű vállalkozásoknak két évig járna a támogatás. Minderről Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára beszélt tegnap egy élelmiszeripari fórumon.

Ha még nem teszi, adjon törzsvásárlói kártyát!

2016-11-16
Reprezentatív közvélemény-kutatás igazolja, hogy milyen jó döntésnek fog bizonyulni…

Reprezentatív közvélemény-kutatás igazolja, hogy milyen jó döntésnek fog bizonyulni…

Ugyanis szeretnek a vásárlók/vendégek kedvelt üzleteik, szolgáltatóik mellett elköteleződni, ahol hűségükért cserébe törzsvásárlói kártyát, s azzal együtt különböző kedvezményeket is kapnak. Ez derült ki a Nielsen piackutató MTI-hez eljuttatott felmérésének összegzéséből.

A tanulmány szerint a fogyasztói visszatéréseket nagyban segíti – ennél fogva a hűségprogramokban való részvétel leggyakoribb formája – a hűségkártya.

A megkérdezett hatvanhárom ország fogyasztóinak többsége elsősorban valamilyen ajándéktermékért, vagy árengedményért kér hűségkártyát.

Magyarországon ez vonzza a válaszadók 83 százalékát, az európai átlagnak pedig a 82 százalékát.

A felmérés rámutatott, hogy a válaszadók mintegy 67 százalékát a „jutalom” arra ösztönzi, hogy többször keresse fel az üzletet, és többet költsön ott.

Magyarországon a válaszadók 46 százaléka jár olyan üzletbe, amely törzsvásárlóinak kedvezményeket nyújt.

Továbbá, a kutatás szerint a magyar vásárlók hűségesebbek az európai átlagnál, élelmiszerüzletek esetében pedig 10 magyar fogyasztó közül 8 általában csak jelentős előny miatt vált márkát, vagy teljes mértékben kitart mellette.

Eléggé figyel a hűséges visszatérőkre?

2016-11-16
Nem elég csak nagyobbat köszönni a törzsvásárlóinak/törzsvendégeinek, hanem időközönként érdemes rendesen meghálálni, hogy megint az Ön üzletét választották.

Nem elég csak nagyobbat köszönni a törzsvásárlóinak/törzsvendégeinek, hanem időközönként érdemes rendesen meghálálni, hogy megint az Ön üzletét választották.

A fogyasztó elégedettségét fejezi ki a rendszeres visszatéréssel, s ezt a vállalkozónak nem csak illik, de megéri méltányolni…

Hogy például mit szeretnek kapni a vevők/vendégek, arról  itt tájékozódhat.

Egyszerű(en) élménnyé kell tenni a vásárlást!

2016-11-17
Ma már nem elég, ha a kiskereskedők a fogyasztói alapigényeket elégítik ki. Többet és mást is kell nyújtani, mert egyre változnak az igények…

Ma már nem elég, ha a kiskereskedők a fogyasztói alapigényeket elégítik ki. Többet és mást is kell nyújtani, mert egyre változnak az igények…

Az internetről és a médiákból zúduló információáradat, illetve a hagyományos üzletek mellett megjelenő online beszerzési források miatt a vevők egyre tájékozottabbak, körültekintőbbek, tudatosabbak lesznek; mind igényesebben választják ki, hogy mit, mikor, milyen módon és hol vásároljanak meg, mutat rá adatokkal és sokatmondó tényekkel alátámasztott elemzésében Kisari Éva, a Nielsen piackutató üzletfejlesztési tanácsadója.

Alább azt bizonyítja a szakértő, hogy a vállalkozónak leginkább a „vevők fejével érdemes gondolkodni”, ha nem kizárólag csak megtartani, de hosszútávon növelni szeretné üzlete forgalmát.

Minden agyban dől el

Amikor vevőink eladótéren belüli viselkedését vizsgáljuk, érdemes néhány alapadatra támaszkodni.

Szembetűnik, hogy a vásárlások fele automatikusan történik. És a vásárlási döntések átlag 70 százaléka a polc előtt születik meg.

Ugyanakkor a polcra kihelyezett árucikkek kevesebb, mint 40 százalékát észleli az ember. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen NeuroFocus részlege, amely a fogyasztók magatartását, beállítottságát agyi folyamataik megfigyelése útján is vizsgálja.


Ilyen körülmények között, amikor a vevőt szűnni nem akaró ösztönző ingerek érik minden pillanatban, egyre ádázabb küzdelem folyik figyelméért; azért a momentumért, „az igazság pillanatáért”, amikor kiválasztja a terméket és beleteszi kosarába.

Persze lehetetlen feldolgozni minden buzdító ingert a vásárlás pillanatában. Ezért aztán a vevő végül sokszor automatikusan dönt, és ösztönös választása érzelmi tényezőkön alapul.


Mi a tanulság?

Az erős versenyben döntő tényezővé vált, hogy mély ismereteket nyerjünk a vevő motivációiról, a folyamatról, amellyel az őt körülvevő ingereket érzékeli, igényeiről, véleményeiről és viselkedéséről – már magához a vásárláshoz majd a pénztárhoz vezető úton.

A vásárláshoz vezető út – állandó körforgás


Az út a vásárláshoz a Nielsen egyik elemzése szerint a fogyasztó igényével, szükségletével kezdődik.

A vásárló először kiválaszt egy boltot, ahol aztán beszerzi, amit akar.

Majd előbb-utóbb elfogyasztja, értékeli, azt követően pedig mérlegeli, hogy elkötelezze-e magát a márka vagy a bolt mellett.
Ha így nézzük, a kereslet és a vásárlás állandó körforgás.

Vásárlási élmény, mint boltválasztási szempont

A magyar vevők legelső sorban azt díjazzák, ha kellemes tapasztalatokat szereznek, miközben járnak a polcok között, és a vásárlás örömteli élményt nyújt nekik.

Ennek érdekében jó, ha egy kereskedő több szempontnak is megfelel:

Meghatározza a vásárlás élményét, ha az eladótérben a bolt választékát alkotó kategóriákat logikusan és következetesen osztja el.

Ezzel sikeresen befolyásolja, hogy a vevők optimális útvonalat járjanak be.

A vásárlási döntések, és általuk egy bolt bevételei erősen függnek attól, hogy mely kategóriákkal találkoznak a vevők útjuk során, és milyen hatások érik őket a bolton belül.
Napjainkban a vásárlók számára előtérbe került a hatékonyság.

Ami konkrétan azt is jelenti, hogy a vevők olyan üzletet szeretnek választani, ahol gyorsan és könnyen megtalálják, amire szükségük van.

Azon kívül elvárják, hogy az általuk keresett áru folyamatosan készleten legyen.

Az eladótér meghatározó pontjai, zónái

Érdemes megfelelően összekapcsolni a kategóriákat, amelyek együtt jobban hatnak a vásárlókra.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyes kategóriák kihelyezésére vonatkozó törvényi előírásokat sem. Például a vegyi árukat el kell különíteni az élelmiszerektől. Fontos a vegyi áruknál, hogy például a mosáshoz kapcsolódó kategóriák egymás után következzenek: mosópor, mosógél, finom mosószerek, mosási segédanyagok, öblítők.


Ha egy bolttulajdonosnak több üzlete is van, a kategóriák elhelyezésénél ajánlatos törekedni azonos bolti elrendezésre, és következetesen egyforma logikát, valamint sorrendet alkalmazni a kategóriák elhelyezésénél.

Ez is megkönnyíti a vásárlónak, hogy tájékozódjon a bolton belül.


Egy eladótérben könnyen be lehet azonosítani a forró és hideg pontokat, zónákat.

A forró pontok/zónák azok a részek, amelyeket a legtöbb vásárló felkeres, de legalább is áthalad rajta.

A forró zónák területének növelésével és a hideg zónák csökkentésével plusz forgalmat lehet generálni.


Előnyös, ha magas keresletű termékek, kategóriák kerülnek a bolt félreeső részébe, hogy mintegy behúzzák a vevőt.

Az oda vezető utakon pedig az impulzív termékeket helyezhetik el sikeresen a kereskedők.

Más út vezet már a vevőkhöz

2016-11-17
Nem elég csak a jól megszokott módon beszerezni, kínálni és eladni? Már nem. Hosszútávon legalábbis…

Nem elég csak a jól megszokott módon beszerezni, kínálni és eladni? Már nem. Hosszútávon legalábbis…

Ne ijedjen meg, de a szakértő állítja: élményt kell nyújtani. 

Olvasson tovább, hogy megtudja, mi alakítja a fogyasztók elvárásait, és ezekhez a megújult igényekhez hogyan lehet alkalmazkodni.

A részleteket ezen az oldalunkon találja.

Faanyag-kereskedelem: A rendszerbe jelentkezés törvényi előírás

2016-11-17
A nyilvántartásba vételt legkésőbb 2017. január 31-ig kell megtenni, mivel ezt követően már a rendszer által adott technikai azonosító szám meglétét is vizsgálhatja a hatóság.

A nyilvántartásba vételt legkésőbb 2017. január 31-ig kell megtenni, mivel ezt követően már a rendszer által adott technikai azonosító szám meglétét is vizsgálhatja a hatóság.

Már lehet regisztrálni az online EUTR nyilvántartási rendszerbe, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) weboldaláról érhető el, tájékoztat a hatóság.

A nyilvántartásba minden olyan személynek és szervezetnek be kell jelentkeznie, aki Magyarország területén fát vagy faterméket hoz forgalomba, illetve ezekkel kereskedik.

A nyilvántartásba vétel célja, hogy a faanyag kereskedelmi láncba tartozó tevékenységek, azok helyszínei, érintettjei beazonosíthatóak legyenek az európai uniós elvárásoknak megfelelően.

Útmutató

A bejelentkezések megkönnyítése érdekében a NÉBIH egy útmutatót ( innen elérheti) is közzétett, amely lépésről lépésre bemutatja a regisztráció folyamatát, valamint összefoglal minden szükséges tudnivalót.

A nyilvántartásba vételre szolgáló online felület Ügyfélkapun keresztül érhető el, így az elektronikus közigazgatási ügyintézéshez használt, valamint a NÉBIH adatbázisában már szereplő adatokat nem szükséges újból rögzíteni.

Technikai azonosítót minden üzleti dokumentumra

A bejelentkezést az ügyfelek saját nevükben vagy meghatalmazott útján is intézhetik. Fontos, hogy az ügyfelek a regisztrációt követően úgynevezett technikai azonosító számot kapnak, amit a kereskedelmi ügyletekhez köthető valamennyi dokumentumon fel kell majd tüntetniük.

Februártól ellenőrzések kezdődnek

A NÉBIH felhívja a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek figyelmét, hogy a nyilvántartásba vételt 2017. január 31-ig kell megtenni. Ezt követően ugyanis a hatóság az ellenőrzések során a technikai azonosító szám meglétét is vizsgálhatja.

Információk

Az érintettek a faanyag kereskedelmi lánc felügyeleti rendszerrel kapcsolatos tudnivalókról a NÉBIH portál EUTR oldalán tájékozódhatnak. Kérdéseiket pedig a 06-1/336-9024-es telefonszámon, vagy az eutr@nebih.gov.hu e-mail-re küldött levélben tehetik fel.

H Í R H Á T T É R

Az Európai Unió célja a fa- és fatermékpiaci (EUTR) szabályozás megalkotásával az volt, hogy a tagországok hatékonyan fellépjenek az illegális fakitermelés ellen, erdeink és környezetünk védelme érdekében. Ehhez elengedhetetlen a fa- és fatermékek származási helyének beazonosítása, a termékek útjának nyomon követhetősége egészen a vásárlókig, valamint a szereplők személyének és tevékenységeiknek beazonosítása az EUTR nyilvántartási rendszer segítségével, írja közleményében a hatóság.

Bejelentkezhetnek a faanyag-kereskedők

2016-11-17
Január 31-ig kell bejelentkezniük a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az EUTR nyilvántartási rendszerébe.

Január 31-ig kell bejelentkezniük a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az EUTR nyilvántartási rendszerébe.

A bejelentkezés törvényben előírt kötelezettség, ami minden fát- és faterméket értékesítő személyt és vállalkozást érint.

További részletek ezen az oldalunkon.

Ezzel számolhat – adótervek jövőre

2016-11-18
Kata, kiva, hipa, eho, szocho, szakho és változásokat mutat a 2017 január 1-től bevezetésre szánt törvénymódosító javaslatcsomag.

Kata, kiva, hipa, eho, szocho, szakho és változásokat mutat a 2017 január 1-től bevezetésre szánt törvénymódosító javaslatcsomag.

Új és módosuló kötelezettségek, változó értékhatárok és időintervallumok. A következő esztendő adózással összefüggő újdonságairól az rsm.hu szakmai blogjában ír Hegedűs Sándor adótanácsadó.

KATA – kisadózói vállalkozók tételes adója

A javaslat megduplázza azt a bevételi értékhatárt, amely felett az adóalanynak az átalányadó jelleg helyett 40 százalékos adót kell fizetnie.

A korábbi 6 milliósKATA értékhatár 12 millió forintra emelkedik.

A javaslat emellett 12 hónapra csökkenti (24 hónapról) azt az időintervallumot, amely alatt a KATA adóalanyiság nem választható újra.

A javaslat szerint új kötelezettség fog hárulni az adóalanyokra, ugyanis amennyiben a kisadózó vállalkozásnak ingatlan bérbeadásból származó bevétele keletkezik, az ezen tevékenységből származó bevételének megszerzését az azt követő 15 napon belül köteles lesz bejelenteni az adóhatósághoz, mivel ebben az esetben nem választhatja ezt az adózási formát.

A törvényjavaslat módosít afőállású kisadózófogalmán.

Így 2017-től nem minősül főállású kisadózónak, aki ezzel egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is áll.

Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a 2016. június 16-tól hatályos társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül, ezért a két jogszabály összehangolása érdekében volt szükség a módosításra.

KIVA – kisvállalati adó

A javaslat 500 millió forintról1 milliárd forintra emeli azt a bevételi értékhatárt, amelynek meghaladása esetén az adóalanyiságmegszűnik, ugyanakkor nem változik a KIVA választhatóságának 500 millió forintos értékhatára.

Eltérően a jelenleg hatályos szabályoktól, a javaslat szerint a későbbiekben a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a KIVA alá történő bejelentésüket.

HIPA – helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adóalap számításakor a kapcsolt vállalkozásoknál alkalmazandó úgynevezett  adóalap összeszámítási szabályalkalmazását a törvényjavaslat kizárólag a 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsoltsági viszonyra szűkíti.

A javaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert sokszor nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások vannak kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Az IFRS szerint elkülönítetten kell kimutatni a megszűnő és a folytatódó tevékenységből származó bevételeket, illetve ráfordításokat.

Az IFRS-t alkalmazó társaságok esetére vonatkoztatva a javaslat szerinti módosítás – a fentiektől eltérően – az adóalap számításánálmind a folytatódó, mind pedig a megszűnő tevékenységet érintő, valamennyi, adóalapot érintőelemetfigyelembe kell venni a helyi iparűzési adóalap megállapításakor.

A javaslat szabályozza azt is, hogy mi történjen, ha az IFRS-re áttérő adóalany számviteli elszámolási hibát vét.

Amennyiben a hiba az áttérést megelőző időszakra vonatkozik, és elszámolása különbözik a számviteli törvényben foglalt elszámolástól, a hiba korrigálását követően keletkezett különbözetet a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor.

A javaslat pontosítást tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, amikor az IFRS-re történő áttérést megelőző fizetendő iparűzési adó összege nagyobb, mint az áttérés adóévében.

Ebben az esetben – mivel az áttérést követő időszakra fizetendő adóelőleg összege az áttérést megelőző időszaki adó összegével egyezik meg –, a javaslat alapján 2017. január 1-től az érintett előleg-fizetési időszakban az előleg összegét két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Új,adóalapot növelő tényezőkéntkerül be a helyi adóról szóló törvénybe a biztosítási szerződésből származó bevétel.

Az indokolás kiemeli, hogy nem csak a hagyományosnak mondható biztosítási szerződéseken alapuló jogviszonyokat lehet ebbe a körbe sorolni, hanem olyan biztosítási elemeket tartalmazó jogviszonyokat is, mint például amellyel a szavatossági kötelezettségek vállalására kerül sor.

Eho – egészségügyi hozzájárulás

A törvényjavaslat megszüntetiakamatjövedelmeketés atartós befektetési számlák(TBSZ) lekötésihozamátterhelő6 százalékos, valamint a fizető-vendéglátás utáni 20 százalékosegészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésikötelezettséget!

Szocho

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos rendelkezések kiegészülnek, nem minősülnek az adó alapjába tartozónak az olyan utólagos kifizetések, illetve juttatások, amelyek kifizetése, illetve juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amikor az adott magánszemélyre a Tbj. szerint a biztosítás nem terjedt ki.

Az új szabályozás alapján egyértelmű válik, hogy a kifizetést, illetve juttatást annak tényleges teljesítésétől függetlenül a vonatkozó időszaki jövedelmekkel azonos módon kell elbírálni.

Szakképzési hozzájárulás

A jelenleg hatályos 45 főről30 főre csökkenne az a létszámkorlát, amellyel a vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik! Az indokolás szerint ezen módosítás ösztönzőleg hathat a vállalkozásokra azzal, hogy így több saját dolgozót integrálhatnak a képzési rendszerükbe.

Tűzifa-kereskedelem – Tart a célzott ellenőrzés

2016-11-21
Az élelmiszerekhez hasonlóan a fatermékek esetében is törvényi előírás, hogy biztosítani kell a nyomonkövethetőséget a teljes kereskedelmi láncban.

Az élelmiszerekhez hasonlóan a fatermékek esetében is törvényi előírás, hogy biztosítani kell a nyomonkövethetőséget a teljes kereskedelmi láncban.

Ennek egyik fontos kelléke a szállítójegy, amit a megfelelő kitöltés mellett nyilvántartásban is rögzíteni kell. A nyilvántartásokat 5 évig kell megőrizniük a kereskedőknek, tudatja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBEH).

Amint azt kiemelik, fontos tudni, hogy a fatermék nyomonkövethetőségét nem csak szállításkor, hanem a telephelyeken való tárolás idején is biztosítani kell! Ennek hiányában az ellenőröknek azt kell vélelmezniük, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik.

( Figyelem! A minap arról is tájékoztattunk,  hogy j anuár 31-ig kell bejelentkezniük a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az EUTR nyilvántartási rendszerébe. A bejelentkezés törvényben előírt kötelezettség, ami minden fát és faterméket értékesítő személyt és vállalkozást érint. – a szerk.)

Csak az igyekvők számíthatnak együttműködésre

A hatóság együttműködésre törekszik a faanyag kereskedelmi lánc azon szereplőivel, akiknél az ellenőrök az új jogszabályi előírások betartása iránti igyekezetet tapasztalják.

A kötelezettségek nyilvánvalóan szándékos megszegése esetén azonban – ahogy eddig, úgy a jövőben is – a hivatal a rendelkezésére álló legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni.

A NÉBIH szeptember elejétől indult ellenőrzéssorozata során is a fokozatosság elve mentén jár el, és a jogsértés súlyával arányos intézkedéseket hoz.

Ennek megfelelően szállítójegy nélküli szállítás esetén szabálysértési eljárást kezdeményeznek a hatóság szakemberei, kisebb jogszabálysértéseknél pedig figyelmeztetésben részesítik a kereskedőket.

A tűzifa-kereskedők fokozott ellenőrzése év végéig tart.

*

Mutatjuk a fa- illetve faanyag-kereskedelemhez kapcsolódó további információkat. 

H Í R H Á T T É R

A vállalkozóknak sem árt tudni, milyen hatósági tanácsokkal felvértezve érkezhetnek a vásárlók a kereskedésekbe.

A vevőtájékoztatót az Erdészeti Igazgatóság gyűjtötte csokorba. 

1. Lehetőleg a nyár elején vegye meg tűzifáját!

2. Ha van rá lehetősége, már előző nyáron vegye meg tüzelőjét!

3. A kínált, de az Ön számára ismeretlen fafajú tüzelőnek nézzen utána, kérje szakember segítségét.

4. Ha teheti, inkább köbméterben mérve, térfogatra vegye a tüzelőt, így könnyebben ellenőrizhető a mennyisége, a fa víztartalma pedig nem befolyásolja a megvett mennyiséget!

5. Ha tömegre vásárol tűzifát, figyeljen oda, hogy csak hitelesített mérlegen mért, mérlegjegy, vagy más, mérlegelést hitelesítő dokumentum alapján kiállított számla birtokában fizessen.

6. Csak olyan legálisan működő értékesítőtől vásároljon, aki/amely a termékre vonatkozó adatokkal ellátott szállítójegyet és tűzifavásárlási tájékoztatót is biztosít.

7. Győződjön meg az adott tűzifa egységcsomag tényleges faanyagtartalmáról és annak egységárát hasonlítsa össze más kereskedők által kínált hasonló termékek árával.

8. Takarással védje a tüzelőjét a csapadéktól, de oldalról hagyja szellőzni!

9. Ha száraz fával fűt, akár 30%-ot is spórolhat!

10. Ha úgy érzi, vagy azt tapasztalja, hogy megtévesztés áldozata lett és az eladó nem hajlandó egyeztetésre, őrizze meg az eladótól kapott bizonylatokat és írja meg panaszát a NÉBIH-nek.

Tűzifa-kereskedelem – Nagy az érdeklődés a szállítójegyek iránt

2016-11-21
Honnan és hogyan, milyen úton kerültek a forgalmazásra szánt fatermékek a tűzifa-kereskedésekbe? Még jó ideig erősen érdeklődhetnek a revizorok…

Honnan és hogyan, milyen úton kerültek a forgalmazásra szánt fatermékek a tűzifa-kereskedésekbe? Még jó ideig erősen érdeklődhetnek a revizorok…


Leginkább a rendben kitöltött, nyilvántartásban rögzített szállítójegyek meglétére kíváncsiak, amelyet a kereskedő 5 évig köteles megőrizni...

Itt mutatjuk a részleteket.

Minimálbér – 2017-re

2016-11-22
Sikerült megállapodni a minimálbér és garantált bérminimum összegéről, jelentette be röviddel ezelőtt a nemzetgazdasági miniszter.

Sikerült megállapodni a minimálbér és garantált bérminimum összegéről, jelentette be röviddel ezelőtt a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követő sajtótájékoztatón közölte:

2017-ben

· a minimálbér 15,

· a garantált bérminimum 25 százalékkal nő

· a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek,

2018-ban

· a minimálbér újabb 8,

· a bérminimum 12 százalékkal emelkedik,

· a járulékok pedig 2 százalékponttal csökkennek.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy egy olyan kompromisszumos megállapodást kötöttek, amely alapja egy hatéves gazdasági tervnek.

Majd hozzátette, amennyiben a bérnövekedés 2017 első kilenc hónapjában meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökken a járulék 2018-ban.

Varga Mihály leszögezte, a megkötött megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy 2-3 százaléknál nagyobb mértékű gazdasági növekedés is lehetővé váljon a következő években, tájékoztat a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Adókedvezmény jár az élőzenét szolgáltató éttermeknek

2016-11-23
Az élőzenéért járó adókedvezmény akkor hozhatna minőségi változást a vendéglátásban, ha hosszú távon fennmaradna, véli egy szakértő…

Az élőzenéért járó adókedvezmény akkor hozhatna minőségi változást a vendéglátásban, ha hosszú távon fennmaradna, véli egy szakértő…

A tegnap elfogadott adótörvény-módosítás értelmében a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.

Mit jelent a vendéglátásban az adókedvezmény? A tájékoztatót az Artisjus szakmai blogján, a dalszerzo.hu -n olvashatjuk.

Ki veheti igénybe az adókedvezményt?

Az adókedvezmény az élőzenei szolgáltatást nyújtó  vendéglátóhelyet illeti meg. Ezek a meghatározás szerint olyan melegkonyhás vendéglátóhelyek vagy borospincék lehetnek, ahol az éves árbevétel legalább 75 százaléka étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából származik.

Milyen koncertek számítanak?

Az élőzenei szolgáltatás a javaslat meghatározása szerint a vendégek számára ingyeneskell, hogy legyen. A megfogalmazásba belefér mind a koncert, mind az élő háttérzene(tehát amikor a vendégek fogyasztanak, és közben szól a zene), viszont a DJ-fellépés nem.

Miből, mennyi a kedvezmény?

társasági adóból lehet leírni a nyújtott  élőzenei szolgáltatás „ellenértékének (díjának)áfa nélkül számított összegének legfeljebb  50 százalékát”, vagyis például a fellépő által adott számla összegének felét.

A „legfeljebb” minden bizonnyal (szinte) minden esetben tényleges 50 százalék lesz. Ugyanis ez egy úgynevezett „de minimis” támogatás, vagyis megszabott felső korlátja van: három év alatt összesen legfeljebb 200 000 euró írható le az adóból. Ez jelenlegi árfolyamon kb. 62 millió forint. Még ha három éven át minden nap van koncert, akkor is átlagban 113 ezret kéne költeni mindegyikre, hogy valaki átlépje a 124 milliós korlátot, állítja az Artisjus szakírója.

H Í R H Á T T É R –  Szerény a segítség, de legalább megmozdulhat a piac

A következő véleményeket, meglátásokat a „Fülbemászó adókedvezmény” címmel a Világgazdaságban megjelent írásból  válogattuk – a szerk.

„A cigányzenészek és a bárzongoristák foglalkoztatását egyaránt elősegítheti, ha a zenés vendéglők adókedvezményt kapnak a költségekre – ahogy azt tervezik.”

„Keveset enyhít a vendéglátósok terhein az ingyenes élőzenét szolgáltatóknak kilátásba helyezett költségcsökkentési lehetőség – az áfa mérsékléséhez képest jóval kisebb a jelentősége –, de talán elindít valami mozgást a piacon.”

„A módosítás inkább gesztusértékű, komoly bevételtől aligha esik el a költségvetés, hiszen az elmúlt években igen kevesen költöttek arra, hogy élő zenét adjanak a vacsora mellé.”

„Rövid távon aligha hoz trendfordulót, hiszen csak végig kell menni a bulinegyeden, hogy egyértelművé váljon: eltűntek azok a helyek, ahol zongorista vagy kisebb zenekar játszott.”

„A vendéglátás jó ideje romló jövedelmezőségét a kedvezmény önmagában nem fogja megváltoztatni, de ha a szereplők hosszú távon számolhatnak vele, az egy kihalófélben levő üzlettípus felélesztését is magával hozhatja.”

„A törvénymódosítással tovább fehéríthető a zenészek foglalkoztatása is.

Az éttermekben alkalmazottként vagy munkaerő-közvetítőn keresztül kölcsönzött munkavállalóként játszanak a zenészek, a költségekbe a fellépti díjon vagy a zenészek munkabérén, annak adó- és járulékterhein kívül a szerzői jogdíj is beletartozik.”

Mit üzen az Artisjus?

Az élőzene terjesztéséhez, népszerűsítéséhez az idén januártól érvényes jogdíjcsökkentéssel ők már hozzájárultak, jelenti ki az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója, Tóth Péter Benjamin

Ahogy arról tájékoztatott, megszüntették ugyanis azt az akár kétszeres különbséget is eredményező felárat, amely a háttérként szolgáltatott élő zene jogdíjába épült, mintegy jelezve, hogy az jóval értékesebb a gépzenénél.

Az Artisjus nyilvántartása szerint tavaly 18 319 vendéglátóhely fizetett gépi és élőzene után jogdíjat, összesen 2,86 milliárd forint értékben, ennek töredéke, 69 millió forint jutott az élő zenére.

A szegmens súlyát jelzi viszont, hogy a zenészek fellépéseinek 40 százaléka vendéglátóhelyeken történik, azok ugyanis sok kis koncertnek is helyszínül szolgálnak.

A társaságiadó-kedvezményt – a tervezet szerint – sem a zenés felárat, sem a koncertekre belépőjegyet szedő üzletek nem vehetik igénybe, noha azzal legalább minden tizedik helynek kedvezne a kormány.

Vendéglátás – Élőzene jutányosabb áron

2016-11-23
A vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire.

A vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire.


Konkrétan hol vehetik igénybe az adókedvezményt és milyen műfajok esetén érvényesíthető; milyen adónemből mennyi a kedvezmény?

A válaszokat ezen az oldalunkon  találja.

Növekedési Hitelprogram – Jövő március végéig elérhető

2016-11-24
Még azoknak a cégeknek is van idejük, akik csak most tervezik, hogy belevágnak a hiteligénylésbe, állítják a szakértők. Mutatjuk a feltételeket is.

Még azoknak a cégeknek is van idejük, akik csak most tervezik, hogy belevágnak a hiteligénylésbe, állítják a szakértők. Mutatjuk a feltételeket is.

Újabb esélyhez jutottak azok a cégek, fogalmaz a bankmonitor.hu, akiknek eddig még nem sikerült a fix 2,5 százalékos kamatozás mellett elérhető növekedési hitelhez jutni.

A vállalkozók körében legnépszerűbb hitel szerződéses határidejét 2017. március végére tolták ki, ráadásként a – forintban elkérhető – keretet több 10 milliárd forinttal megnövelték.

A növekedési hitelhez való hozzájutást az elmúlt időszakban nem csak az év végi szerződéses határidő nehezítette, hanem a bankoknál forintban már csak korlátozottan rendelkezésre álló NHP-keret is.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostani döntése nem csak a szűkös határidő problémáját oldotta meg, hanem a forint-forrás szűkösségét is azzal, hogy

Fontos! a növekedési hitel területi korlátozás nélkül, azaz  Budapesten és a tágabb közép-magyarországi régióban  aktív vállalkozások és cégek számára  is(!) elérhető.

Mire lehet a növekedési hitelt felhasználni?

A program keretében gyakorlatilag minden olyan beruházási cél megvalósítható, amely egy vállalkozás üzleti tevékenységét szolgálja:

Mennyi idő alatt?

Ha még csak tervezi a beruházást cégével, és a hiteligénylést még nem indította el, most még megteheti.

A beruházási hitelek átlagos átfutási ideje (azaz a hiteligény benyújtásától a jóváhagyott hitel folyósításáig szükséges) minimum 2-3 hónap.

A hátralévő idő így pontosan elegendő ahhoz –még a karácsonyi időszakot is beleszámítva –, hogy március végéig létrejöjjön a hitelszerződés.

Milyen feltételekkel?

Amikor egy beruházáshoz kapcsolódó hitelfelvételt tervezünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a beruházás minimum 20 százalékát önerőből kell tudni biztosítani, a hiteligény tehát a beruházás teljes költségének maximum 80 százaléka lehet, írta a témához kapcsolódva az Origo.

A bankok által elvárt biztosítéki struktúra igen változatos lehet a beruházás jellegétől függően.

A bank célja, hogy a kihelyezett hitelösszeg mögött teljes mértékben legyen fedezet.

A leggyakrabban a következő három fedezetigénnyel, illetve azok kombinációjával dolgoznak a hitelintézmények:

1. Ingatlanfedezet – itt akár a finanszírozás tárgyán felüli ingatlanfedezet-igény is előfordulhat.

2. Tulajdonosi készfizető kezesség vállalása – ez a biztosítéki érték mellett a tulajdonos elkötelezettségéről is egy tanúságtételnek számít a bankok szemében.

3. Állami kezességvállalás, azaz hitelgarancia-biztosítás – kiegészítő biztosítékként is szolgálhat arra az esetre, ha nem rendelkezik társaságunk elegendő magánfedezettel.

*

H Í R H Á T T É R

Miután a program elindításakor kitűzött célok teljesültek, a Monetáris Tanács 2015 őszén a fokozatos kivezetés mellett döntött, tájékoztat az MNB.

Ennek jegyében 0 írja a pénzintézet közleményében – indult el 2016 elején, a Növekedéstámogató Program részeként, a korábbiaknál szűkebb körű forintfinanszírozást lehetővé tevő, illetve a korábbiakból kimaradó devizafinanszírozást pótló harmadik, kivezető szakasza.

A három szakaszban 2013 júniusa óta együttvéve összesen 36 103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2 459 milliárd forint összegben.

Adnak még a kedvező hitelből

2016-11-24
Meghosszabbították a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezető szakaszát, így jövő márciusig juthatnak kedvező hitelhez a kis- és középvállalkozások.

Meghosszabbították a Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezető szakaszát, így jövő márciusig juthatnak kedvező hitelhez a kis- és középvállalkozások.




Amennyiben érdeklik a feltételek, ezen az oldalunkon tájékozódhat.

SOMOGY megye – Adócsökkentés, minimálbér emelés: Ön mire megy vele?

2016-11-28
„A minimálbér és a garantált bérminimum emelése komoly kockázatot jelent a vidéken kereskedelem és vendéglátás területén működő mikro- és családi vállalkozásoknak…,

„A minimálbér és a garantált bérminimum emelése komoly kockázatot jelent a vidéken kereskedelem és vendéglátás területén működő mikro- és családi vállalkozásoknak…,

… alkalmazottaik 70-80 százalékát érinti a módosítás,

… sok településen változatlan a fizetőképes kereslet, stb.,

… többen azon a véleményen vannak, hogy a béremelés, valamint a járulék-, és adócsökkentés mértékének azonosnak kellene lenni, és kompenzálni kellene a munkáltatók többletterhét.” – összegezte a vállalkozók meglátásait legutóbbi hírlevelében a KISOSZ Somogy megyei érdekképviselete.

A hírlevél a nevezett témával kapcsolatban a magyar sajtóban megjelent magyarázatokra, vezércikkekre és érdekképviseleti, szakértői hozzászólásokra hívja fel a figyelmet, amelyekből alább idézünk.

*

… az emelés miatt a kiskereskedők elhalasztják majd az új dolgozók felvételét. „Azt gondolom, hogy mindenki kalkulációkat fog végezni. Megnézi azt, hogyan tudja kitermelni, és hogyan kell a személyzettel tárgyalni. Nyilvánvalóan ez meg fogja akadályozni azt, hogy többletmunkaerő felvételére kerüljön sor, hiszen a jelenlegi dolgozókat kell kifizetni.

Meg kell nézni, hogy áremelésben mit bír el maga a bolt, illetve az a termékkör, amivel a kiskereskedő foglalkozik, és meg kell nézni az általános költségeket, rezsiköltségeket, hol lehet egyéb megtakarítást tenni ahhoz, hogy ez kifizethető legyen” ( dr. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke.)

„… a döntés legnagyobb vesztesei azok lehetnek, aki csak egy boltot üzemeltetnek. „Egy kisvállalkozás ilyen helyzetben kénytelen mérlegelni, hogy esetleg az alkalmazottakat 8 óra helyett csak 6 órára jelenti be, ez nyilván egy viszonylagos jövedelemcsökkenést eredményeznek a 8 órás munkavégzéshez képest. De végső esetben akár az is előfordulhat, hogy az üzlet bezárására kényszerül…” ( Vámos György, az OKSZ főtitkára.)

„… elkerülhetetlen egy kis mértékű áremelés, ráadásul sok még a nyitott kérdés. „Lesz-e létszámleépítés, eltűnik-e a cafetéria például, eltűnnek-e a különböző pótlékok, jutalékok, amelyek jártak.” ( Sáling József, a KASZ elnöke)

(Forrás: hirtv.hu )

*

„… a kkv-ken nem segít a társasági adó csökkentése, aminek 10 százalékpontos mérséklése a Magyarországon működő félmillió vállalatból mindössze 1100-1200-at érint, a többinek csak egy százalékponttal lesz kisebb a nyereségadója. Azonban számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll…”( Dávid Ferenc VOSZ főtitkára)

(Forrás: vg.hu)

*

„…Ez az adócsökkentés a nagy, félmilliárd forint feletti adóalappal rendelkező cégek számára valóban látványos, hiszen nekik a 19 százalék csökken kilencre, akisebb cégek azonban észre sem veszik.Sok vállalkozást hozhat lehetetlen helyzetbe, hogy a minimálbéresek és a garantált bérminimumban részesülők után az ideinél jóval több pénzt kell kifizetniük. A legsarkosabb következmény, hogy a cég egyszerűen lehúzza a rolót. Munkavállalói így a remélt magasabb bér helyett semmit sem kapnak… (Forrás azenpenzem.hu)

*

„… a kormány által javasolt 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában…”

… a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum-emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni…”

(Forrás: mno.hu)

*

„… a jövőbeni gazdasági fejlődés szempontjából kiemelten fontos kis- és közepes vállalkozások számára alig lesz érezhető az egy százalékpontos társaságiadó-csökkentés, miközben a hazai nagyvállalkozások és a multik tao-fizetési kötelezettsége kevesebb mint a felére esik vissza.

A Bisnode Magyarország Kft. gyűjtése szerint tavaly mindössze 1276 vállalkozás könyvelt el félmilliárdnál nagyobb nyereséget, vagyis elmondhatjuk, hogy a hazai cégek döntő többsége számára alig jelent könnyebbséget a tao mérséklése. Annál jobban járnak viszont azok a multik, amelyeknek mostanában jár le a kormánytól korábban meghatározott időre kapott adókedvezményük, s éppen emelkedni kezdene a tao-fizetési kötelezettségük…”

(Forrás: mno.hu)

*

„… Muszáj néhány vasszabályt, ökölszabályt, meg nem sérthető elvet kijelölni, amire föl lehet építeni utána egy működő gazdasági rendszert. (…)

… Nem gondoljuk azt, hogy az állam direktben fogja működtetni a gazdaságot, ezért hinnünk kell a vállalkozókban, szükségünk van rájuk. Mi csak szabályozni tudunk, működtetni nem. (…)

… Nem mondok le arról a célról, hogy kisebb adóval színvonalasabb sport, kultúra teremthető meg. (…)

… az emelkedő bérek és az annak következtében magasabb infláció lehetőséget ad majd magasabb nyugdíjemelésre. (…)

… A kormány a régió legjobb vállalkozói világát akarja létrehozni Magyarországon. (…)

… a csökkentések hatására nőni fognak a Magyarországra érkező befektetések, valamint, mindenki „nyugodtan bevallhatja” majd, mije van. (…)

… a magyar vállalkozók még soha nem kaptak ilyen ajánlatot az elmúlt 30 évben…" 

( Orbán Viktor miniszterelnök)

(Forrás: figyelo.hu és mno.hu )


F E L H Í V Á S!

Tisztelt Vállalkozó!

Az érdekképviselet szeretné konkrétan megismerni, hogy vállalkozásának gazdaságosságát és további működését hogyan befolyásolják a most meghozott döntések, és a változtatás irányára vonatkozóan Önnek milyen javaslatai vannak?

Véleményeit, meglátásait a következő címre várják: kisosz@somogy.hu

Adócsökkentés, minimálbér emelés – Mégis, Ön mire számított?

2016-11-28
A vidéken kereskedelemből és vendéglátásból élő mikro- és családi kisvállalkozások további működtetését jelentősen veszélyezteti a legutóbbi minimálbér és garantált bérminimum emelése.

A vidéken kereskedelemből és vendéglátásból élő mikro- és családi kisvállalkozások további működtetését jelentősen veszélyezteti a legutóbbi minimálbér és garantált bérminimum emelése.


A múlt heti bérmegállapodás, illetve az adó- és járulékváltozások óta döntő többségében erről szólnak a sajtó, az ágazati szereplők és szakértők megnyilvánulásai, amelyekből ezen az oldalunkon idézünk, – de felvillantunk néhány merőben más meglátást is… 

Továbbá, mutatjuk a KISOSZ somogyi tagegyesületének témához kapcsolódó felhívását. 

Nem titkolták, hogy jönnek

2016-11-29
A télhez, téli szezonhoz és ünnepekhez kapcsolódó termékeket kínáló kereskedőket ellenőriz elsősorban év végéig az adóhatóság. Országszerte.

A télhez, téli szezonhoz és ünnepekhez kapcsolódó termékeket kínáló kereskedőket ellenőriz elsősorban év végéig az adóhatóság. Országszerte.

Hogy ne érje váratlanul a vevőket és az eladókat az ellenőrök folyamatos jelenléte, a piacok, vásárcsarnokok kereskedőit például közvetett módon – sajtó, piacfelügyelőség útján – már korábban értesítette a hatóság, derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Figyelik a kereskedőhöz vezető utat is

A NAV munkatársai az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (ekáer) adatait is felhasználva ellenőrzik a kamionokat.

A külföldről érkező illetve a kivitelre szánt termékek kereskedelmét nyomon követve iktatják ki a törvénytelenül forgalmazott szállítmányokat. Az áruszállítás ellenőrzése mellett a termékek rendeltetési helyén is megjelenik az adóhatóság.

Szezonális termékek és forgalmazóik előnyben

Célkeresztben elsősorban az ünnepek előtt és a téli szezonban keresett árucikkek kereskedői állnak.

Közülük is leginkább azok, akik a NAV információi szerint nagy eséllyel kísérletet tesznek bevételük eltitkolására, illetve az állami költségvetés terhére próbálják adójukat minimalizálni vagy akár nullára redukálni - fogalmaz a hivatal közleménye.

A nagykereskedők mellett a kiskereskedők gyakorlatát is figyelemmel kíséri a NAV, a web-áruházak, a bevásárlóközpontok, a távol-keleti árukat kínáló üzletek, valamint a piacok, a vásárcsarnokok forgalmát is ellenőrzik.

A kiválasztás szempontjai

„Több forrásból gyűjtött információkra” alapozzák a célszemély (célvállalkozás) kiválasztását.

Az országos nagyszabású ellenőrzés-sorozat előtt a hatóság munkatársai elemezték a korábbi ellenőrzések, az adóbevallások, az ekáerből és az online pénztárgépekből érkező adatokat, hogy kiszűrjék, mely területeken, mely gazdálkodóknál jelenik meg az adóelkerülés legnagyobb kockázata, derül ki a hírből.

Fotó: nlcafe.hu

Télre valót kínál? Látogatót kaphat

2016-11-29
Már megszokott: amilyen évszakban vagyunk, annak jegyében tart ellenőrzést a hatóság, célkeresztbe véve a szezonális termékeket és forgalmazóikat, – de semmi mást sem figyelmen kívül hagyva…

Már megszokott: amilyen évszakban vagyunk, annak jegyében tart ellenőrzést a hatóság, célkeresztbe véve a szezonális termékeket és forgalmazóikat, – de semmi mást sem figyelmen kívül hagyva…


A kiskereskedelmi termékeket a behozataltól a boltok polcáig, míg a weben hirdetett árukat a beszerzéstől a házhoz szállításig ellenőriz év végéig az adóhatóság. 

A piacok, vásárcsarnokok portékái sem maradnak ki…

Tájékoztatónk ezen az oldalunkon

Pályázatírás díjtalanul, -benyújtás a leggyorsabban

2016-11-30
Hogy időt nyerjen, mielőtt megjelennének a legújabb uniós pályázatok, gyakorolja be az e-kitöltés módját. Mutatjuk, hol találja a gyakorló verziót, és hol segítenek díjtalanul a pályázatírásban...

Hogy időt nyerjen, mielőtt megjelennének a legújabb uniós pályázatok, gyakorolja be az e-kitöltés módját. Mutatjuk, hol találja a gyakorló verziót, és hol segítenek díjtalanul a pályázatírásban...

Nem kicsi a tét, mert mint kiderült, 2017-ben 2000 milliárd forintra számíthatnak a magyar vállalkozások. Legalábbis azok, akik nem csak megfelelnek a pályázati kiírásoknak, de elég gyorsan továbbítják a hiba nélkül kitöltött adatlapokat. Ehhez kínál segítséget a „Széchenyi 2020” új elektronikus pályázati felülete.

A 2014-20-as európai uniós programozási időszak pályázatainak benyújtását és kezelését egységes elektronikus felület támogatja. Ennek megismerése, használatba vétele érdekében – hogy pályázatát a későbbiekben a lehető leggyorsabban nyújthassa be –,  ezen a felületen elérhetővé teszik az elektronikus kitöltő gyakorló verzióját.

Vegye igénybe a díjtalan segítséget is!

A Széchenyi Programiroda elnevezésű országos hálózatnak az a feladata, hogy állami szervezetként ingyen támogassa a pályázókat.

Nemrégiben egy tájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára felidézte: a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a pályázatírók méltatlanul sok pénzt vittek el, ezért egy olyan rendszert hoztak létre, amelyet minden magyar állampolgár, vállalkozás és önkormányzat ingyenesen tud használni, segítségükkel pedig a pályázók képessé válhatnak arra, hogy saját maguk, közvetítők nélkül is kezelni tudják pályázataikat.

 

Fontos!

Kattintson a régióra és mutatjuk, melyik városokban kereshet fel programirodákat, ahol díjmentesen segítenek Önnek a pályázat elkészítésében!

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Észak Magyarország

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

Nyugat-Dunántúl


Díjtalan pályázatírás, gyors -benyújtás? Igen, lehet

2016-11-30
Időt spórolhat, ennél fogva pénzt nyerhet, ha még a következő uniós pályázatok megjelenése előtt kiismeri az elektronikus kitöltő gyakorló verzióját. És azt is mutatjuk, hol segítenek ingyenesen pályázatot írni…

Időt spórolhat, ennél fogva pénzt nyerhet, ha még a következő uniós pályázatok megjelenése előtt kiismeri az elektronikus kitöltő gyakorló verzióját. És azt is mutatjuk, hol segítenek ingyenesen pályázatot írni…


A „Széchenyi 2020” honlapja azt ígéri, hogy új szolgáltatásának igénybevételével „a pályázatát a későbbiekben a lehető leggyorsabban nyújthatja be”.

Érdemes „tréningezni”, mert meglehetősen sok pénzt kínálnak hamarosan a vállalkozásoknak; és ingyenes pályázatírást is igénybe vehet…

Tájékoztatónkat ezen az oldalunkon találja.