2016-09
KERESKEDELMI ÉLET

Egyezség. Lesz? Változás? Lesz

2016-09-01
A kiskereskedelemben tervezett változtatásokról, a vasárnapi nyitvatartás szabályozásáról és az új munkavédelmi politikáról is egyeztetnek jövő héten.

A kiskereskedelemben tervezett változtatásokról, a vasárnapi nyitvatartás szabályozásáról és az új munkavédelmi politikáról is egyeztetnek jövő héten.

Sajtóhírek szerint jövő kedden tartja ülését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF).

Több más téma mellett a kiskereskedelemre vonatkozó módosításokról, benne a vasárnapi munkavégzésről is, és a munkavédelem nemzeti politikájáról is egyeztet a kormány a meghívottakkal, értesült a Magyar Nemzet.

Kormányzati szándék szerint nem állítják vissza ugyan a vasárnapi boltzárat, de akár radikális piacbefolyásoló lépések is jöhetnek, és ősszel a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó új szabályozást hivatkozik a lap az egyik korábbi értesülésére.

Vasárnap: nyitva, zárva? 

Korábbi elképzelés szerint, tudta meg a lap, például kimondanák: a kiskereskedelemben a munkavállalók számára kötelező a vasárnapi munkavégzés, de csak évente meghatározott számban, s ez hattól akár húszig is terjedhet. Továbbá beszélni kell a szombati munkavégzésről, ahogy a munkaszüneti napokra és a nemzeti ünnepekre vonatkozó nyitvatartási szabályokról is, mert a javaslatok ezekre is kiterjednek majd…

Olyan elképzelés is napvilágot látott, hívja fel a lap a figyelmet a Népszabadság egyik előző információjára, hogy vasárnap fő szabályként délig tarthatnának nyitva az üzletek, utána pedig, amelyik nagy bolt délben nem zár be, azzal különadót fizettetnének…

Munkavédelem – lesz dolguk a vállalkozásoknak is

A munkavédelem erősítése, a munkahelyi balesetek számának visszaszorítása, valamint a munkakörülmények fejlesztése – mindez erősebb kormányzati szerepvállalás mellett. Várhatóan ez a célja a tervezetben foglaltaknak, olvasták ki a VFH Magyar Időkhöz eljuttatott közleményéből.

A célok megvalósításához szükség van a vállalkozásoknál a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére, illetve a korábban megosztott jó gyakorlatok átvételére. Ezek a gyakorlatok az induló vállalkozások számára mutathatják be a hatékony munkavédelmi intézkedéseket.

A tanulmány javasolja emellett a társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetését, ezzel együtt a munkaadók számára olyan ösztönzőket, amelyek elősegítik a munkavédelmi fejlesztéseiket .

Ha váltana vagy nyitna – figyelje a vevők jelölését!

2016-09-04
Hamarosan körvonalazódhat, milyen üzletekre vágynak a fogyasztók saját lakókörnyezetükben. A többségnek mostanság a pékségek és zöldségesek hiányoznak…

Hamarosan körvonalazódhat, milyen üzletekre vágynak a fogyasztók saját lakókörnyezetükben. A többségnek mostanság a pékségek és zöldségesek hiányoznak…

Holnaptól egy interaktív térképes felületen – uzletetide.hu – jelölheti meg bárki, hogy számára milyen üzlet vagy szolgáltatás hiányzik az adott környéken.

Így akár ön is nyomon követheti, hogy miképpen vélekednek az arrafelé élők, s ha profilbővítést vagy váltást tervez, most iránymutatást, inspirációt jelenthet a piackutatás.

Az oldalt az egyik kereskedelmi bank hozta létre és működteti, miután felmérést végzett. Előzetes becslések szerint nagyjából 45 ezer látogatóra és körülbelül 5 ezer új ötletre számítanak.

Ma miből van elég?

Az elemzésből kiderül, hogy a magyarok közvetlen lakókörnyezetében leginkább élelmiszerboltok, zöldségesek és fodrászüzletek találhatóak, a válaszadók 83-90 százaléka szerint akad a közelében ilyen üzlet.

De jól ellátott az ország kávézóval, cukrászdával, fagyizóval is: a válaszadóak 74 százalékának a közelében van ilyen. Akiknek a közelében nincs, azoknak a 33 százaléka viszont biztosan vásárolna ott.

Az első vélemények

Csak 25 százalék gondolja azt, hogy a lakókörnyezetében meg tud vásárolni minden szükséges terméket és szolgáltatást.

44 százalékuk szívesebben vásárol a közelében lévő boltokban, és

21 százalékuk akár magasabb árat is hajlandó fizetni, csak közelebb legyen a bolt hozzá.

A megkérdezettek 22 százaléka vesz igénybe fitnesztermet, ezzel a vizsgált szolgáltatások és üzletek közül ez volt a legnépszerűtlenebb.

A mosodákra is visszafogott az igény: a válaszadók 24 százaléka veszi igénybe rendszeresen.

A legnépszerűbbeknek összevetésben a pékségek és a zöldségesek számítanak, amelyekbe a válaszadók 93, illetve 91 százaléka jár rendszeresen és ezekből elsősorban a közvetlen közelben lévőket látogatják a vásárlók.

Iskolakezdési támogatás – a munkahelyeken

2016-09-02
Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás.

Az iskolakezdési támogatás béren kívüli juttatás.

A támogatáshoz a munkahelyen kell nyilatkozni arról, hogy a munkavállaló megfelel a feltételeknek, tájékoztat az adóhatóság.

Az iskolakezdési támogatás összege tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összeg, 2016-ban maximum 33300 forint, ami több gyerek esetében többszöröződik.

Az iskolakezdési támogatás abban az évben adható először, amikor az igénylő gyermeke megkezdi általános iskolai tanulmányait.

Terhek

Az iskolakezdési támogatás után az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Az adó alapja a juttatás 1,19-szerese.

A juttatást 15 százalékos mértékű szja és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Ki jogosult?

Iskolakezdési támogatást kaphat az, aki közoktatásban tanuló gyermeknek, tanulónak családi pótlékra vagy bármely uniós tagállamban hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy annak vele közös háztartásban élő házastársa.

A támogatást – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – 2016. július 3-tól december 31-ig beváltható – utalvány formájában kaphatják azok a munkavállalók, akiknek gyermeke közoktatási intézményben tanul.

A támogatást a szülők tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására használhatják fel.

Trafik-adó – Ha befizette, visszakérheti

2016-09-05
Mégsem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük a dohányipari vállalkozásoknak.

Mégsem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük a dohányipari vállalkozásoknak.

Mint ismeretes – a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény alapján – az adó az adóraktárak engedélyeseire, a dohánytermékek importálóira, vagy bejegyzett kereskedőire vonatkozik.

Az Európai Bizottság felülvizsgálta az adókivetés jogosságát, ami után – júliusban kiadott határozatában – az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette a hozzájárulás progresszív adókulcsszerkezetét és a beruházási adókedvezményét, áll az adóhatóság közleményében.

Önellenőrzés – törlés és átvezetés vagy visszatérítés

A most megszületett határozat alapján a hozzájárulási kötelezettséggel érintett személyek továbbra sem kötelezhetőek a hozzájárulás megfizetésére és a hozzájárulással kapcsolatos eljárási kötelezettségek teljesítésére.

Azok az adózók, akik adóbevallási, adófizetési kötelezettségüket korábban már teljesítették, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/B. §-a alapján nyújthatják be önellenőrzésüket, így kötelezettségüket törölik, a már megfizetett hozzájárulás összegét pedig átvezetik vagy visszatérítik.

Lízing – ez a jövő (?)

2016-09-06
Költséghatékony és rugalmas finanszírozásról szeretnék meggyőzni leginkább a kis- és középvállalkozói szektort. Előbb tájékozódjon!

Költséghatékony és rugalmas finanszírozásról szeretnék meggyőzni leginkább a kis- és középvállalkozói szektort. Előbb tájékozódjon!

A jövőben nagyobb hangsúlyt fektet arra a Magyar Lízingszövetség, hogy a lízingkonstrukciókat jobban megismerjék a vállalati szektor szereplői, főként a kis- és középvállalkozói szektor tagjai, nekik ugyanis különösen fontos a költséghatékony és rugalmas finanszírozás, írja a magyaridok.hu a szövetség MTI-hez eljuttatott közleményére hivatkozva.

Akik nem tájékozottak

A szövetség megrendelésére felmérést készített a Gfk piackutató, amelyben egyebek mellett arra is fény derült, hogy több vállalatvezető nincs pontosan tisztában a lízingkonstrukciók közötti különbségekkel, valamint a lízingelésben rejlő előnyökkel.

Akik tájékozottak

A megkérdezettek többsége összességében kedvezőbbnek tartja a lízinget a hitelnél.

A vállalkozások vezetőinek 16 százaléka szerint a lízingkonstrukcióknak nincsenek hátrányai a hitelekkel szemben, derült ki a felmérésből.

Alacsonyabb költségek, egyszerű, gyors hozzáférés. Ez a véleményük azoknak, akik igénybe veszik.

A vállalkozásoknak kedvező finanszírozási formát jelent a lízing, és a jövőben – a várható gazdasági növekedéssel megerősödő kkv-szektor szereplői körében – fokozott igény lesz majd a lízingkonstrukciókra – jelentette ki a Magyar Lízingszövetség elnöke, Nyikos Katalin.

L Í Z I N G – szótár és egyéb fogalmak, továbbá az áfatörvény előírásai

1.)

A legtöbb vállalkozásnál felmerült már a kérdés, autó vagy más eszköz kapcsán: béreljem, vásároljam, vagy legyen lízing? A kérdés eldöntéséhez mindenképp adótanácsadó igénybevételét ajánljuk, mert érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az egyes finanszírozási formáknál a költségek mekkora része számolható el.A cikkben a lízingekkel kapcsolatos fogalmakat tekintjük át, és az áfa szempontjából is elkülönítjük az egyes lízingfajtákat.

A pénzügyi és az operatív lízing

A pénzügyi lízing pénzügyi ügyletnek minősül, míg az operatív lízinget többnyire a bérleti szerződéssel azonosítják, az ugyanis nem pénzügyi tevékenység. Emiatt  egyéb szolgáltatások is kapcsolódhatnak hozzá, mint például egy gépjármű flotta esetében a segélyszolgálat, a csereautó-lehetőség stb. Az operatív lízingnél a futamidő lejártával a tárgy, eszköz tulajdonjogát nem szerzi meg  a lízingbe vevő. Az operatív lízing  maradványértékes, ezért kisebb havi terhet jelent a vállalkozásnak, a díjak nagyjából az eszköz elhasználódásával arányosak.

Bérleti szerződés és operatív lízing

A lízing ahhoz biztosít finanszírozást, hogy az eszközt a lízingbe vevő használhassa, azaz, hogy az eszköz tartós, vállalkozási célt szolgáló használata lehetővé váljon. Többnyire nem is érdeke a lízingbe vevőnek, hogy megszerezze a tulajdonjogot, inkább csak az a fontos, hogy az eszközzel kapcsolatos pénzügyi terhek  folyamatosan és ne egyben jelentkezzenek. Általában olyan eszközöknél veszik igénybe, amelyek élettartama rövid, és így a lízing futamideje az eszköz hasznos élettartamának nagy részét fedi.

A lízingbe adó csak azért veszi meg az eszközt, hogy arra megköthesse a finanszírozási jellegű ügyletet.

Elszámolás szempontjából hasonlítható a bérlethez. A lízingbe adó a tulajdonos, ő  mutatja ki az eszközt  a könyveiben, és ő jogosult elszámolni az  értékcsökkenéstárbevételként mutatja ki a lízingdíjat.

A lízingbe vevő igénybe vett szolgáltatásként számolja el a költséget.

Áfa-elszámolás

Áfa-elszámolás szempontjából a  nyílt végű és a  zárt végű lízing különbözik. Zárt végűnél a futamidő végén a lízingbe vevő tulajdont szerez, az utolsó lízingdíj megfizetésével. A nyílt végűnél ez a tulajdonszerzés nem automatikus, de lehetősége van a vevőnek a tulajdonjog megszerzésére. Mivel nem tudható az ügylet megkötésekor, hogy lesz-e tulajdonszerzés, ezért nem adóztatható termékértékesítés címén az ügylet.

A NAV 2008-ban kiadott tájékoztatója (Alább, a 3. pontban mutatjuk a törvényt – a szerk.) szerint azok a lízingügyletek tartoznak az operatív lízingek közé, amelyek nem minősülnek pénzügyi lízingnek.

Az operatív lízinget az áfatörvény alapján  bérletnek tekinti, és azt mondja, hogy esetükben nincs olyan pénzügyi jellegű ügylet, amely adómentességet élvezne, ezért az egész operatív lízinget valamennyi szolgáltatásával áfakötelesnek minősíti – ha a bérbeadás is áfaköteles lenne. Tehát egyetlen, adóköteles szolgáltatásnyújtásról van szó.

Ezzel szemben  a pénzügyi lízingnél két ügyletvalósul meg:

2.)

Lízing

A lízing olyan finanszírozási forma, amely esetében a lízingbe adó - finanszírozó - a lízingbe vevő által megnevezett tárgyat (a lízingtárgyat) kizárólag abból a célból vásárolja meg, hogy azt határozott időre a lízingbe vevő használatába adja. A lízingbe vevő a lízingszerződésben előre rögzített lízingdíjak megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés elsődleges fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjoga csak a finanszírozási futamidő végén, a teljes lízingdíj, valamint nyílt végű pénzügyi esetén az ún. maradványérték megfizetését követően száll át a lízingbe vevőre.

A lízing fajtái
Pénzügyi lízing

A lízingbe adó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződésben rögzített futamidő lejártakor a lízingbe vevő - amennyiben szerződéses kötelezettségeit teljesítette - az utolsó lízingdíj megfizetésével zárt végű pénzügyi lízing esetén automatikusan, nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe vevő döntése alapján a maradványérték megfizetésével megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát.

Operatív lízing

Az operatív lízing a bérlettel mutat hasonlóságot. Operatív lízing esetében az ügyfél nem kívánja megszerezni a lízingtárgy tulajdonjogát, annak csak a használatára tart igényt, és a futamidő lejártával a lízingcégnek visszaszolgáltatja. Előfordulhat, hogy az operatív lízingszerződésben a lízingbe adó a lízingtárgyhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokra (pl. a lízingtárgy javítása vagy egy fejlesztett változatára történő cseréje) is kötelezettséget vállal. Magyarországi gyakorlatban az operatív lízing és a tartós bérlet között nincs lényegi különbség, sok szolgáltató szinonim fogalmakként kezeli azokat.

Tartós Bérlet

Tartós bérlet esetén a finanszírozó a bérlő megbízásából a bérlő által kijelölt konkrét egy vagy több gépjárművet megvásárolja, s azt – többnyire – havi bérleti díj fizetése fejében tartós használatba adja a bérlőnek, amelyet a futamidő végén a bérbeadónak vissza kell szolgáltatni.

A gépjármű teljes vételárát a bérbeadó fizeti meg a kereskedő (eladó) bankszámlájára. Általában az első bérleti díj magasabb, sok esetben minimum a vételár 25-30 %-a.

Magyarországi gyakorlatban az operatív lízing és a tartós bérlet között nincs lényegi különbség, sok szolgáltató szinonim fogalmakként kezeli azokat.

Kölcsön

Kölcsönszerződés esetében a finanszírozó előre meghatározott összeget bocsát az adós rendelkezésére, az adós pedig köteles a kölcsön összegét és annak kamatait a kölcsönszerződés rendelkezéseinek megfelelően a hitelező részére visszafizetni. Kölcsön esetében a kölcsön elsődleges biztosítéka a hitelezőnek a kölcsön igénybe vételével megvásárolt eszközre vonatkozó opciós vételi joga illetve zálogjoga. Ezen jogok és az azokat biztosító elidegenítési és terhelési tilalom kikötése biztosítékul szolgál a finanszírozónak arra, hogy a beleegyezése nélkül az adós nem tudja az eszközt értékesíteni, vagy harmadik személynek fedezetbe adni.

Szerződéskötési díj

Azon költségek és díjak összessége, amelyet az ügyfél a szerződés megkötésekor köteles a finanszírozónak megfizetni.

Saját rész

Az eszköz vételárának ügyfél által fizetendő része, amely a finanszírozott összeggel együtt kiteszi a teljes vételárat.

Futamidő

Kölcsön esetében a kölcsön folyósításának napjától az utolsó törlesztő részlet esedékességének időpontjáig tartó időtartam. Lízing esetében pedig a lízingszerződésben megjelölt időtartam, amely a lízingtárgy átadás-átvételének napjától az utolsó lízingdíj esedékességének időpontjáig tart. Lényeges kiemelni, hogy a futamidő utolsó napja nem feltétlenül egyezik meg a szerződés megszűnésének napjával.

Teljes hiteldíj mutató (THM)

A teljes hiteldíj mutató olyan mutatószám, amely tartalmazza a hitelért a finanszírozónak fizetendő kamat, díj és jutalék - tőkére vetített - éves százalékban kifejezett értékét. Ennek megfelelően a THM tartalmazza a kölcsönhöz kapcsolódó összes kamat-, díj- és kezelési költséget. Ugyanakkor a teljes hiteldíj mutató nem tartalmazza a kölcsön folyósításától független, illetőleg a kölcsön folyósítása előtt felmerült esetleges költségeket. A THM- számítására és közzétételére vonatkozó előírásokat a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkező, lakossági kölcsönök esetén kell alkalmazni.

Maradványérték

A maradványérték az a szerződésben előre meghatározott összeg, amelynek megfizetése ellenében nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő - döntése alapján - megszerezheti a finanszírozott eszköz tulajdonjogát. Amennyiben a lízingbe vevő élni kíván vételi jogával, úgy erről köteles a finanszírozót a szerződésben megjelölt időtartamon belül értesíteni.

Opció

A vételi jog olyan jogosultság, amely alapján a jogosult - finanszírozó - a vételi joggal terhelt eszköz tulajdonjogát egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti. A vételi jog szerződésszerű gyakorlása önmagában,mindenegyéb cselekmény nélkül létrehozza a felek között az adásvételi szerződést a vételi joggal terhelt eszközre.

Előtörlesztés
Részleges előtörlesztés

esetében az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékes fizetési kötelezettségét meghaladó mértékben teljesít fizetést a finanszírozó számára. Részleges előtörlesztés esetében módosulhat a hátralevő fizetési kötelezettségek összege, a részletek száma, esetleg mindkettő.

Teljes előtörlesztés

esetében az ügyfél a teljes tartozását, valamint az utólagosan felszámolt tőkerész árfolyam különbözetét - a finanszírozó által kiadott végelszámolási ajánlat alapján - a futamidő lejárta előtt önként egy összegben megfizeti, amelynek megtörténtével a szerződés megszűnik. Az előtörlesztésre kezelési költség megfizetése ellenében van lehetőség, illetve amennyiben a finanszírozó az ügyféllel megkötött szerződést kamat, kezelési költség, egyéb díj tekintetében az ügyfél hátrányára egyoldalúan módosítja, úgy a módosítás hatályba lépését megelőző 60 napon keresztül a teljes előtörlesztés díjmentes.

Központi Hitelinformációs Rendszer

Olyan zárt rendszerű adatbázis, amely segíti a finanszírozókat a hitelképesség differenciáltabb megítélésében, valamint a hitelezési kockázat csökkentésében. Kiemelendő, hogy a finanszírozó köteles továbbítani a rendszer részére azon természetes személy törvényben meghatározott adatait, aki fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. A fenti - legjellemzőbb - eseten túlmenően a finanszírozót a törvényben meghatározott egyéb esetekben is adattovábbítási kötelezettség terheli.

EUROTAX

Gépjármű érték meghatározó program, amely a gépjárművek aktuális piaci árának megfigyelésén és statisztikai értékelésén alapul.

Árfolyamkockázat

Az a kockázat, ami a különböző devizák átváltási árfolyamának változásából adódik. Amennyiben ugyanis egy deviza árfolyama a forinthoz képest erősödik, úgy az adott devizanemben meghatározott finanszírozás forintban esedékes törlesztő részlete/lízingdíja is arányosan megemelkedik.

Referencia kamatlábak

Az a kamatláb (pl. BUBOR, EURIBOR, Euro LIBOR, LIBOR, jegybanki alapkamat), amelynek mértékéhez változó kamatozású finanszírozási konstrukció esetében a finanszírozási szerződésben meghatározott kamatmérték igazodik.

Casco mentes finanszírozás

Casco-mentes szerződés esetén az adós/lízingbe vevő nem köteles Casco-biztosítást kötni és fenntartani a finanszírozott eszközre.

Árfolyamot jegyző hitelintézet

Az a finanszírozási szerződésben meghatározott hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás, amely által jegyzett deviza vételi vagy eladási árfolyamot a finanszírozási szerződésben devizában rögzített fizetési kötelezettség magyar forintra történő átváltása során alkalmazni kell – tájékoztat a Leasing Market.

3.)

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétől

(az áfatörvény 10. § a) pontjához, 13. §-ához, 120. §-ához, 124-125. §-aihoz)

I. A lízingről általában

Magánjogi szempontból a lízingügylet egy olyan atipikus (sajátos elemekkel rendelkező, a Ptk-ban nem nevesített), egyes szerződéstípusok elemeit vegyítő szerződés, melynek lényege az eszközalapú finanszírozás mellett az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet, haszonbérlet.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) – a vonatkozó közösségi jogszabállyal összhangban – nem ismeri és nem használja a lízing fogalmát. A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése így attól függően alakul, hogy azok tartalmukban mit valósítanak meg.

A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: operatív és pénzügyi lízingre. Míg a pénzügyi lízing fogalmát egyes jogszabályok definiálják pl. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról rendelkező törvény (továbbiakban: Hpt.), addig az operatív lízing nincs meghatározva egyetlen jogszabályban sem. Így leegyszerűsítve az mondható, hogy az a lízing tekinthető operatív lízingnek, amely nem minősülhet pénzügyi lízingnek.

A Hpt. fogalmi meghatározása szerint a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kitöltött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő, vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését .

Tekintettel arra, hogy a gyakorlat a pénzügyi lízing, operatív lízing megbontást alkalmazza, a továbbiakban ebben a megbontásban tekintjük át ezen atipikus szerződéstípusok áfa-beli kezelését.

II. A lízingre vonatkozó egyes áfa-szabályok

Az áfatörvény 86. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján mentes az adó alól a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése, továbbá a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése.

Ahogy az áfatörvényhez fűzött indokolásban is szerepel, léteznek olyan komplex ügyletek, melyek során az alapügylet (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) mellett a teljesítésre kötelezett adóalany még egy önálló hitelnyújtást is végez, hiszen az ilyen konstrukcióban történő beszerzés esetén összességében többet kell fizetni, mintha a termék árát a beszerzéskor azonnal kiegyenlítette volna a vásárló. Ez a többlet egy külön megítélendő hitelnyújtás ellenértéke, feltéve, hogy egyértelműen elkülöníthető egymástól a hitelügylet és az alapügylet.

A pénzügyi lízing ügylet, a fentiek szerinti komplex ügylet, ahol az alapügylet mellett megjelenik a hitelügylet is, mivel ez esetben többek között finanszírozás történik. A pénzügyi lízingügylet azon részszolgáltatására tehát, amely a hitel- és pénzkölcsön jogviszonyhoz hasonló, áfa-levonási jog nélküli adómentesség vonatkozik, feltéve, hogy a hitelügylet egyértelműen elkülöníthető az alapügylettől.

Egyértelműen elkülöníthetőnek tekinthető az alapügylettől a hitelügylet például abban az esetben, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

1. Az alapügylet és a hitelügylet ellenértékéről az ügylet megkötésekor külön-külön megállapodtak. Nem lehet utólag az ellenérteket megosztani az alapügylet és a hitelügylet között.

A Hpt. szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő ügylet esetén ez a feltétel általában teljesül, hiszen a felek nemcsak meghatározzák az alapügylet ellenértékét (azaz a tőkerészt), valamint az elkülöníthető pénzügyi szolgáltatás ellenértékét (azaz a kamatrészt), hanem azok tekintetében a szerződés megkötésével egyező akarattal meg is állapodnak. A külön-külön történő megállapodásra egy szerződés keretében kerül sor, hiszen a lízingszerződés fogalmából következik, hogy a szerződésben szükséges mindkét ellenértéket rögzíteni.

2. A hitelügyletről történő megállapodásban a kamatlábat is rögzítik.

A Hpt. előírásainak megfelelő pénzügyi lízing esetében ez a feltétel is teljesül, mivel a Hpt. előírja, hogy a lízingügyletben a kamatrészt is meg kell határozni. A kamatlábrögzítés nem kizárólagosan egy fix kamat kikötésével valósulhat meg, az egyes szerződések tekintetében az is kamatláb-rögzítésnek tekintendő, ha a felek valamely referencia kamatláb alkalmazásában állapodnak meg, hiszen a referencia-kamatláb ismeretében mindenki számára egyértelmű az adott kamatláb. (Elegendő tehát a kamatláb-meghatározás módszerét rögzíteni, ami egyébként eredményezheti magának a kamatösszegnek a változását.)

3. A két ügylet (alap- és hitelügylet) ellenértékét elkülönülten kell elszámolni.

A két ügylet ellenértékének elszámolása a pénzügyi lízing során megvalósul, tekintve azt, hogy az alapügylet ellenértéke a tőkerész, a hitelügylet ellenértéke pedig nyilvánvalóan a kamatot (kamatköltségeket) foglalja magában. Ezen tételek számviteli elszámolására a lízingbeadó oldalán elkülönített módon kerül sor.

Az előbbiek alapján tehát a pénzügyi lízing egy olyan speciális ügylettípus, amely két – egymással összefüggő – ügyletből tevődik össze, egyrészt egy termékértékesítésből, vagy szolgáltatásnyújtásból, másrészt pedig egy – az áfa-törvény alapján adómentes – hitelnyújtási jogviszonyt megtestesítő szolgáltatásból.

III. A pénzügyi lízing egyes típusainak áfa-rendszerbeli kezelése

A pénzügyi lízing kezelése áfa szempontjából attól függ, hogy nyílt, vagy zárt végű ügyletről beszélünk. Bár a jogszabályban nincs külön nevesítve sem a zárt, sem a nyílt végű pénzügyi lízing, de ezeket az áfatörvény továbbra is élesen elkülöníti. Azon ügyletekben, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése már a szerződés megkötésekor biztos (zárt végű lízing), azt termékértékesítésként; ahol pedig a futamidő kezdetén nem biztos a tulajdonszerzés (nyílt végű lízing), azt szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály (áfatörvény 10. § a) pont, 13. § (1) bekezdés). Az alábbiakban az egyes konstrukciókra vonatkozó áfa-rendelkezéseket mutatjuk be.

III.1. Zárt végű pénzügyi lízing

1. Termékértékesítés

Az áfatörvény 10. §a) pontja alapján termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.

A hivatkozott bekezdés ugyan nem használja a pénzügyi lízing fogalmat, de – többek között – a zárt végű lízingre is alkalmazandó, hiszen a zárt végű lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz átkerül a lízingbe vevő tulajdonába.

2. Adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

Az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Minden olyan esetben, amikor egy ügylettípus teljesítési időpontjára vonatkozóan az áfatörvény az 57-64. §-aiban nem tartalmaz az általánostól eltérő szabályt, a főszabály, azaz az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alkalmazandó. (Megjegyzendő, hogy az áfatörvény 10. § a) pontjára vonatkozóan az 58. § alkalmazását az 58. § (3) bekezdés kifejezetten kizárja.)

Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az áfatörvény 10. § a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont. A zárt végű pénzügyi lízing esetén a birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, viszont a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás a fentebbiek szerint egyetlen áfatörvény szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani.

3. Az adó alapja

Az áfatörvény 65. §-a alapján termék értékesítése esetén az adó alapja – főszabályként – az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, akár harmadik személytől.

3.1. Elszámolási kötelezettséggel átvett összeg

Az áfatörvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem számít az adóalapba az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. Ezek gyakorlatilag olyan költségek, amelyeknek viselésére eredetileg is a lízingbevevő köteles, a lízingbeadó pedig a lízingbevevő nevében és javára eljárva kapcsolódott bele az elszámolás folyamatába. Ilyen típusú költségek például a lízingbevevő helyett fizetett regisztrációs adó, a lízingbevevő által kötött biztosítási szerződés alapján a lízingbeadó által fizetett biztosítási díj.

3.2. Járulékos költségek

Az adóalap megállapítása során lényeges az áfatörvény azon szabálya is, amely szerint az adó alapjába beletartoznak azok a járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így pl. különösen a közvetítéssel és biztosítással összefüggő költségek (áfatörvény 70. § (1) bekezdés b) pont).

A lízingügylet speciális jogügylet, hiszen egymás mellett történik egy adóköteles (esetenként adómentes) termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás, továbbá egy adólevonásra nem jogosító adómentes hitelezési tartalmú szolgáltatás teljesítése. Éppen ezért kérdéses lehet, hogy egy – a lízingügylethez – járulékosan kapcsolódó költség vajon az alapügylet, vagy pedig az adómentes hitelezési ügylet adóalapjába épül be, azaz melyik áfa-rendszerbeli megítélését osztja.

Az elhatárolás az alábbi rendező elvek segítségével lehetséges:

a) Abban az esetben, ha valamely költség egyértelműen a lízing tárgyául szolgáló termékre, szolgáltatásra vonatkozik, ahhoz kapcsolható, akkor az az alap termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, azaz osztja annak áfatörvény szerinti adómértékét.

Ide tartozik pl. a lízing tárgyát terhelő környezetvédelmi termékdíj, vám, vagyonszerzési illeték, továbbá az üzemanyagkártya költségei, a tárolási díj, az autópálya matrica ellenértéke.

Amennyiben a lízingügylet termékértékesítési, szolgáltatásnyújtási része adóköteles, akkor az adóalapba ilyen módon beépülő költséget terhelő előzetesen felszámított adó, amennyiben az felmerült – a levonási feltételek figyelembe vételével – levonható.

b) Amennyiben a járulékos költség egyértelműen a hitelnyújtási jogviszonyt megtestesítő szolgáltatásrészhez kapcsolható, akkor ez a járulékos költség az adómentes hitelnyújtás adóalapjának részét képezi, így adómentesen hárítható tovább, ilyen költség lehet pl. az értékbecslés, vagy a hitelbírálat ellenértéke. Abban az esetben, ha az adott költségelem előzetesen felszámított adót tartalmazott – figyelembe véve az áfatörvény 120. §-ának felvezető szövegét – ez az adóösszeg nem vonható le.

c) Azokban az esetekben, amikor egy járulékos költségről nem dönthető el egyértelműen, hogy a lízingügylet melyik eleméhez kapcsolódik, akkor a következők szerint kell meghatározni, hogy az adott költség az adóköteles vagy az adómentes ügylet adóalapjába építendő-e be:

ca) Az olyan közvetlen költségek esetén, amelyeket a lízingbe adó saját nevében és saját javára vesz igénybe – mivel a lízingbe adó fő célja a hitel kihelyezése, ezért az ilyen költségek a hitelügylet megvalósulását, teljesítését szolgálják – ezért ezek az adómentes hitelnyújtás adóalapjába épülnek be, ami egyben azt is jelenti, hogy az esetlegesen ezekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó nem vonható le. Ilyen költség lehet pl. a behajtási költség a lízingügylet meghiúsulása esetén. Emellett – bár a lízingbeadónál ez nem beszerzett és továbbszámlázott tétel – de felmerülhetnek még az alábbi költségek, melyek szintén az adómentes rész adóalapjába tartoznak: kezelési költség, lezárási díj (előtörlesztés, vagy meghiúsulás esetén), szerződéskötési díj.

cb) Azokban az esetekben, ha a járulékos költségnek minősülő mellékszolgáltatást a lízingbe adó a saját nevében, de a lízingbe vevő javára veszi igénybe – tekintve, hogy a lízingbe vevő fő célja nem a hitel igénybe vétel, hanem a lízingelt termék megvásárlása, vagy bérlete – ezért ezekben az esetekben a mellékszolgáltatás az alapügylet adóalapjába épül be, ami okán az ezen költségekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a levonási feltételek figyelembe vételével levonható, amennyiben az alapügylet adóköteles.

A járulékos költségekre megfelelő példa a  biztosítási díj, feltéve, hogy az nem elszámolási kötelezettséggel átvett összeg (lásd 3.1. pontot).A lízingügylet kapcsán fizetésre kerülő biztosítási díj áfa-rendszerbeli megítélése attól függően alakul, hogy a biztosítási díj fizetésére milyen címen és milyen módon kerül sor.

a) Abban az esetben, ha a biztosítási szerződést a lízingbe vevő köti meg a biztosítóval, azonban az esedékes biztosítási díjakat pénzügyi értelemben a lízingbe adó fizeti meg a biztosító felé, amelyet a lízingbe vevővel természetesen megtéríttet, akkor a biztosítási díj a lízingbe adónál az áfatörvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elszámolási kötelezettséggel beszedett pénzösszeg, amely nem képezi az áfa alapját. Ide tartozik pl. az az eset, amikor a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást a lízingbe adó a lízingbe vevő nevében köti meg a biztosítóval, illetve a lízingbe vevő saját nevében köti meg a biztosítóval, de a lízingbe adó – főként azért, hogy a biztosítási díj megfizetését ellenőrizni tudja – pénzügyileg saját maga fizet a biztosító felé, a kifizetett összeget pedig beszedi a lízingbe vevőtől.

b) Amennyiben a biztosítási szerződést a lízingbe adó köti meg saját nevében a biztosítóval a lízingbe vevő javára, akkor a biztosítási díj az alapügylet, azaz a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, mert ez esetben a biztosítás egyértelműen a lízingelt termékhez, szolgáltatáshoz kapcsolható. Így minősül pl. a lízingbe adó által a lízingbe vevő javára megkötött vagyonbiztosítás (például amikor a lízingbevevő azzal bízza meg a lízingbeadót, hogy a lízingtárgyhoz kapcsolódó biztosítást kössön, mint pl. a CASCO).

c) Amennyiben a lízingbe adó a saját nevében, saját javára köt biztosítási szerződést, és az közvetlenül nem a lízing tárgyául szolgáló termékre, szolgáltatásra vonatkozik, akkor a biztosítás a hitelügylethez kapcsolódik, így annak adóalapjába építendő be. Ide tartoznak az olyan biztosítási konstrukciók, amelyet a lízingbeadó nem a lízingbevevő megbízásából kötött meg, pl. a hitel biztosítása miatt kötött biztosítási szerződés.

d) A gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a lízingbe adó a biztosítási szolgáltatását kapcsolt termékként nyújtja, azaz pl. kedvezőbb feltételekkel köti meg a lízingszerződést, ha az ügyfél nála valamilyen a lízingügylethez közvetlenül nem kapcsolódó, önálló biztosítási szerződést köt (pl. szakmai felelősségbiztosítást, életbiztosítást). Ezekben az esetekben azonban a biztosítási szolgáltatás nem kapcsolódik a lízingügylethez, attól elkülönült önálló ügyletként kezelendő, így az adott biztosítási szolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. Ügynöki jutalék

Pénzügyi lízing más nevében és javára történő közvetítése esetében felmerül az ügynöki jutalék áfa megítélésének kérdése, hiszen az áfatörvény 86. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (együtt: hitel) nyújtása és közvetítése mentes az adó alól.

Abban az esetben, ha a lízingbe adó hitelnyújtási szolgáltatását független ügynök közvetíti, akkor az ügynöki szolgáltatás az áfatörvény 86. § (1) bekezdés b) pontja alapján mint hitelközvetítés, adómentes.

Más a helyzet, ha az ügynöki közvetítést az nyújtja, aki egyben a terméket is értékesíti a lízingbe adó felé. Ezekben az esetekben ugyanis az eredeti értékesítő két ügyletet is teljesít, egy termékértékesítést, illetve egy hitelközvetítést. Abban az esetben, ha a hitel közvetítése a termékértékesítéshez kapcsolódik, azaz a közvetítés teljesítési időpontja és a termékértékesítés teljesítési időpontja egymással megegyezik, tehát egy időben történik, akkor az eredeti értékesítőnél a hitelközvetítés a termékértékesítéshez kapcsolódó járulékos költség, így annak adóalapjába tartozik az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ugyanakkor – mivel ez esetben a lízingbe adónál a termék adóalapjába tartozó ügynöki jutalék az alapügylethez kapcsolódik – az áfa levonható.

Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a lízingbe adó például olyan feltétellel köti meg a hitelközvetítésre irányuló szerződést, hogy az ügynöki jutalék csak abban az esetben jár, ha a lízingszerződés legalább 6 hónapja folyamatosan fennáll, ugyanakkor a 6 hónap elteltével a kihelyezett hitelhez igazodva, pl. havonkénti bontásban fizetik az ügynöki jutalékot. Ilyen esetben az ügynöki szolgáltatás elválik a termékértékesítéstől, hiszen időben is később teljesül, így nem minősülhet annak járulékos költségeként. Ebben az esetben a hitelnyújtás közvetítése önálló szolgáltatásként kezelendő és az áfatörvény 86. § (1) bekezdés b) pontja szerint adómentes.

III.2. Nyílt végű pénzügyi lízing

1. Szolgáltatásnyújtás

A nyílt végű lízing abban tér el a zárt végűtől, hogy a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés, ezért termékértékesítés címén az ilyen típusú ügylet nem adóztatható. Ekkor az áfatörvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak tekintendő mind az alapügylet, mind pedig az alapügylethez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás.

Az áfatörvény 2008. január 1-től hatályos szabályai alapján a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak (bérbevételnek) minősül az áfa rendszerében, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (áfatörvény 259. § 4. pont).

A bérleti jogviszony ilyen fogalmi meghatározása szerint a tulajdonjog átszállást nem automatikusan eredményező nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő.

2. Adófizetési kötelezettség keletkezése

Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezése a fent említett törvényhely tekintetében az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. Mivel a lízing futamidejének végéig a lízingtárgy vonatkozásában nem történik tulajdonváltozás, ezért az ügylet bérbeadásnak minősül, így a lízingbeadó külön-külön minden lízingdíjról kiállított számlában köteles a lízingdíjat megbontani kamat- és tőkerészre. Nyílt végű lízing esetében a bizonylatolást a lízingdíjak gyakorisága határozza meg, annyi áfatörvény szerinti számla lesz, ahány részletben fizeti meg a lízingbevevő a lízingdíjat.

3. Az adó alapja

A fentebb kifejtett alapelvek mentén a nyílt végű lízing is elkülöníthető két szolgáltatásnyújtásra, ti. a bérbeadásra (azaz az alapügyletre), illetve a hitelezési jogviszonyt megtestesítő, adómentes pénzügyi szolgáltatásra. Mivel az alapügylet ellenértéke a nyílt végű pénzügyi lízingnél is a tőkerész, a fizetendő adó alapja az esedékes lízingdíjakban foglalt tőkerész.

Az adó alapjába beletartozó egyéb járulékos ügyletek tekintetében a zárt végű pénzügyi lízingnél kifejtettek értelemszerűen alkalmazandók.

IV. Az operatív lízing helye az áfatörvényben

Az áfatörvény szemléletében az operatív lízing (azaz a pénzügyi lízingtől eltérő lízingügylet) bérletnek minősül (259. § 4. pont), így a pénzügyi lízinggel kapcsolatos fentebbi szabályokat azzal az eltéréssel kell az operatív lízingre vonatkoztatva értelmezni, hogy az operatív lízingnél nincs olyan pénzügyi jellegű ügylet, amely adómentességet élvezne, így az operatív lízing keretében nyújtott szolgáltatás teljes egészében áfa-köteles ügylet, feltéve, hogy a bérbeadás áfa köteles. Az ügyletre vonatkozóan az adófizetési kötelezettség teljesítése a nyílt végű lízinghez hasonló módon állapítható meg. A járulékos szolgáltatások ez esetben a bérlet adóalapjába épülnek be, így a bérlet adójogi megítélése lesz tekintetükben az irányadó.

Az operatív lízing/bérlet esetén is felmerülhetnek az operatív lízingbe-, bérbeadónál olyan szolgáltatások és termékértékesítések költségei, melyek viselésére eredetileg is a lízingbe-, bérbevevő köteles, a bérbeadó csakis a bérbevevő nevében és javára eljárva kapcsolódott bele az elszámolás folyamatába. Ezen költségek ellenében kapott elszámolási kötelezettséggel átvett ellenértékek nem számítanak az adó alapjába. (Ilyen típusú költség például a lízingbe-, bérbevevő nevében és javára kötött biztosítás díja.)

Ezen kívül léteznek olyan bérbeadó és bérbevevő közötti elszámolások is (mint például a lízingtárgyban keletkezett, biztosító által meg nem térített kár bérbevevő által történő megtérítése), amelyek nem minősülnek az áfatörvény szerinti termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak, ezért az áfatörvény alkalmazási hatályán kívül esnek.

V. A lízingtárgy beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog

Az áfatörvény 124. § (1) bekezdés d) és h) pontjai alapján alapesetben nem vonható le a személygépkocsit, valamint a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó.

Ugyanakkor az áfatörvény 125. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján az adó mégis levonható, ha termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, lakóingatlan esetén pedig további feltétel, hogy a lakóingatlan továbbértékesítése is adókötelesen történjen.

A fentieken túl az áfatörvény 125. § (2) bekezdés b), c) és d) pontja alapján az áfa akkor is levonható, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, lakóingatlan esetén itt is feltétel, hogy a bérbeadás adóköteles legyen.

Az áfatörvény 126. §-a szerint annak igazolása, hogy a személygépkocsi, valamint a lakóingatlan hasznosítása legalább túlnyomó részben adóköteles bérbeadás során történik, olyan elkülönített nyilvántartás alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés – ott meghatározott – feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére.

Személygépkocsik zárt végű lízingbe adása esetén, amikor a lízingbevevő tulajdonszerzése biztos – amennyiben az áfatörvény 125. § (1) bekezdés a) pontja értelmében teljesül a továbbértékesítési céllal történő termékbeszerzés –, az adólevonási jog érvényesíthető, vagyis a vételárban felszámított adó (mint tételesen elkülöníthető beszerzés) levonható. A továbbértékesítési cél teljesül, amennyiben a terméket a lízingbeadó igazoltan saját használat, vagy egyéb módon történő hasznosítás nélkül adja zárt végű lízingbe, és az értékesítéskori használati érték legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értéktől (áfatörvény 259. § 22. pont). Az adólevonási jog érvényesítéséhez a továbbértékesítési cél a beszerzett személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződéssel igazolható.

A személygépkocsik nyílt végű lízingjére, vagy bérbeadására (operatív lízingjére) vonatkozó, adólevonási jog korlátozása alóli kivételekről az áfatörvény 125. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik. Ezen szakasz értelmében a személygépkocsira előzetesen felszámított adó a lízingbeadó által abban az esetben vonható le, ha azt az adóalany igazoltan egészben vagy túlnyomó részben, úgy hasznosítja, hogy bérbe adja. A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek – egy ésszerűen megállapított időtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értendő. Ezen feltétel teljesülése fennáll, amennyiben a nyílt végű lízingbe vagy bérbe adott személygépkocsit a lízingbeadó annak az időszaknak, amíg a személygépkocsi a tulajdonában van, legalább 90 százalékáig terjedő időtartamra bérbe adja, illetve a bérbeadáson kívül az adott időtartamban igazoltan 10 százalékot meghaladóan saját használatra, vagy egyéb módon nem hasznosítja. Az említett százalékérték teljesülésének vizsgálatához az ésszerűen megállapított időtartam meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt az időszakot, vagy időszakokat, amely időszak tekintetében az adóalany nem rendelkezik az eszközre vonatkozó bérleti, vagy lízingszerződéssel, de a személygépkocsit (például üzemképtelenség, szervizelés vagy egyéb okból) igazoltan nem hasznosítja, vagy használja. (Ez vonatkozik arra is, amikor a lízingszerződés meghiúsulása miatt a lízingbeadó a személygépkocsit visszavette, de saját célra nem hasznosítja.) Mivel a személygépkocsi beszerzésekor előre nem igazolható, hogy a lízingbeadó a teljes időtartamra vonatkozóan biztosan teljesíti az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételét, ezért a feltétel valószínű teljesülése igazolható az eszközre vonatkozó, érvényes bérleti szerződéssel, vagy annak igazolásával, hogy az adóalany az eszközt nem hasznosítja. A személygépkocsi hasznosítása módjának, mértékének igazolására útnyilvántartás, fuvarlevél szerinti kilométerfutás, vagy más nyilvántartás szolgálhat.

Amennyiben a személygépkocsik nyílt végű lízingbe adása esetén az eszköz a lízing időtartama alatt végig a lízingbeadó tulajdonában, de a lízingbevevő birtokában van, úgy ebben az esetben nem szükséges a bérbeadás 90 százalékos teljesülésének vizsgálata, mivel teljesül az a feltétel, hogy az eszközt egészben (100 százalékos teljesülésig) bérbe adják. Természetesen az, hogy a lízing esetén alapvetőnek lehet tekinteni a 90 százalékos teljesülési arányt, nem jelenti azt, hogy ennek igazolása a lízingbe adótól nem követelhető; azaz a lízingbeadónak folyamatosan és minden lízingtárgyra kiterjedően olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés feltételeinek egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére.

A korlátozás alóli kivételekre vonatkozó feltételek alapján lakóingatlanok beszerzésekor átterhelt adó csak abban az esetben vonható le, ha a beszerzés adóköteles továbbértékesítési célt szolgált, vagy az ingatlant az adóalany egészben vagy túlnyomórészt adókötelesen bérbe adja. A szabályozás értelmében a lízingbeadó által levonható az adó, amennyiben a lakóingatlant azért szerzi be, hogy azt zárt végű lízing keretében – az áfatörvény szerinti továbbértékesítési cél teljesülésével – értékesítse, illetve nyílt végű lízingbe vagy bérbe adja – az egészben, vagy túlnyomó részbeni bérbeadás feltételének teljesülésével – feltéve, hogy mindegyik esetben a lakóingatlan adókötelesen értékesül, vagy adókötelesen kerül bérbeadásra. (Ezen rendelkezés nagyban hasonlít a személygépkocsi lízingjére vonatkozó – fentebb ismertetett – szabályokéhoz.)

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi lízing esetében léteznek tételesen el nem különíthető költségek (pl. közüzemi költségek, adminisztratív költségek), amelyek az adóköteles és az adómentes tevékenység érdekét is szolgálják, és nem köthető közvetlenül egyik típusú résztevékenységhez sem, így ezen költségek adólevonására az áfatörvény – előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó – 123. §-ának rendelkezései vonatkoznak. (Forrás: NAV)


Lízing – több van benne (?)

2016-09-06
Mondjuk, hogy ne érje készületlenül: a vállalkozók meggyőzéséért kampány indul. Addig is, nálunk most megismerheti az alapfogalmakat!

Mondjuk, hogy ne érje készületlenül: a vállalkozók meggyőzéséért kampány indul. Addig is, nálunk most megismerheti az alapfogalmakat!





Ha érdeklik a részletek, ezen az oldalunkon mutatjuk.


CSONGRÁD megye – Burgonyaforgalmazás, csakis az új rend alapján!

2016-09-07
Négy hónap türelmi időt kaptak a burgonyát forgalmazó kereskedők, ami szeptember elején lejárt. Már csakis az új szabályok szerint lehet árusítani!

Négy hónap türelmi időt kaptak a burgonyát forgalmazó kereskedők, ami szeptember elején lejárt. Már csakis az új szabályok szerint lehet árusítani!

Mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat, hívta fel a figyelmet a Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete.

„Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet májusi (!) hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek – mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat.”, tájékoztat sajtóközleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

*

A szabályozás valamennyi részletét megismerheti a Csongrád megyei tagegyesület alábbi összeállításából.

Az étkezési burgonya forgalmazására vonatkozó követelmények

1.

A burgonyagumó megjelenésre vonatkozó követelmények

A forgalomba hozatalra kerülő étkezési burgonyagumónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

· a fajtára jellemző megjelenésű,
· ép, nincs eltávolított része és nem hiányos sérülés következtében,
· egészséges, romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra nem alkalmatlan,
· tiszta,
· kemény,
· a minőség, az eltarthatóság és a külső megjelenés tekintetében mentes az általános megjelenését rontó külső vagy belső hibáktól, így különösen
· a hőhatásnak köszönhető barna foltoktól,
· a 4 mm mélységet meghaladó repedésektől, beleértve a növekedési repedést, vágásoktól, harapásoktól, horzsolásoktól vagy - azon fajták kivételével, ahol a héj természetesen érdes - az érdességtől,
· a zöld elszíneződéstől eltekintve a hámozással eltávolítható, a gumó felszínének egy nyolcadát meg nem haladó halványzöld folttól,
· a súlyos torzulásoktól,
· az 5 mm mélységet meghaladó szürke, kék vagy fekete héj alatti (szubepidermális) foltoktól,
· a gumó belsejében rozsda vagy barna színű foltoktól, üregességtől, a gumó belső szöveteinek fekete elszíneződésétől, különösen az alacsony oxigéntartalom következtében kialakuló feketeszínűségtől, edénynyaláb-fásodástól, üvegességtől és egyéb belső hibáktól,
· a 2 mm mélységnél mélyebbre hatoló burgonyavarasodástól és spongospórás varasodástól,
· a gumó felszínének negyedét meghaladó felületi burgonyavarasodástól,
· fagykártól, fagy által okozott sérüléstől,
· mentes a nem természetes felületi nedvességtől,
· mentes idegen szagtól, illetve íztől,
· a héj jól fejlett és érett, az egész burgonyagumó felületét fedi; újburgonya esetén a héj részlegesen hiányozhat,
· a csírák hossza nem haladja meg a 3 mm-t; az újburgonya csírátlan,
· olyan fejlettségű, amely lehetővé teszi, hogy a szállítás és árukezelés után megfelelő állapotban érkezzen meg a rendeltetési helyére, illetve a végső fogyasztóhoz,
· a csomagolás és a tétel mentes a rátapadt földtől, levált hajtástól, idegen anyagtól és más szennyeződéstől.
· A forgalmazás során az étkezési burgonya a következő elváltozásokat mutathatja:
· a frissesség és a feszesség enyhe hiánya,
· a biológiai fejlődésből eredő enyhe minőségromlás.

2.

Méretre vonatkozó előírások

· A legkisebb burgonyagumó nem eshet át
· a 35 mm × 35 mm-es négyzetes rostán,
· hosszúkás burgonyafajta esetén a 30 mm × 30 mm-es négyzetes rostán, vagy
· újburgonya esetén a 28 mm × 28 mm-es négyzetes rostán.


3.

A csomagolási egység és a nem előrecsomagolt áru külső megjelenésre vonatkozó előírások

· A csomagolási egység, illetve nem előrecsomagolt (a továbbiakban: ömlesztett) áru esetén a tétel tartalmának egyöntetűnek kell lennie, és kizárólag azonos eredetű, fajtájú, minőségű, héjszínű és hússzínű burgonyagumót tartalmazhat.
· A csomagolási egység, illetve ömlesztett áru esetén a tétel látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

4.

Az 1-3. pontban meghatározott követelményekkel kapcsolatban megengedett eltérések

· Az 1. pontban meghatározott követelményekkel kapcsolatos eltérések:
· A követelményeknek nem megfelelő gumók aránya legfeljebb 6 tömegszázalék, újburgonya esetén legfeljebb 4 tömegszázalék lehet.
· A burgonyagumók legfeljebb 1 tömegszázaléka lehet száraz vagy nedves rothadással fertőzött.
· A csomagolási egység, illetve ömlesztett áru esetén a tétel legfeljebb 2 tömegszázaléka lehet idegen anyag, amelyből legfeljebb 1% lehet rátapadt föld. Újburgonya esetén legfeljebb 1 tömegszázalék lehet idegen anyag.

Méretbeli eltérés:

· A mérettel kapcsolatos követelményeknek meg nem felelő burgonyagumók aránya legfeljebb 5 tömegszázalék lehet.
· Más burgonyafajtákra vonatkozó eltérés:
· A fő burgonyafajtától eltérő más fajta aránya legfeljebb 2 tömegszázalék lehet.

5.

Csomagolás

· Az étkezési burgonya csomagolásának a burgonyagumókat megfelelően védenie kell, biztosítva egyúttal a megfelelő szellőzést.
· A csomagolási egység belsejében használt anyagnak tisztának kell lennie és a termékben külső vagy belső elváltozást nem okozhat. A jelöléshez vagy címkézéshez csak egészségre ártalmatlan festék, tinta, illetve ragasztóanyag használható fel.

6.

A jelölésre vonatkozó előírások

· Étkezési burgonya esetén a csomagolásra nyomtatva vagy a csomagoláshoz megfelelően rögzített címkén jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan a következőket kell feltüntetni:
· az „étkezési burgonya” vagy „újburgonya” megnevezést, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható,
· a fajtanevet,
· a csomagoló és a forgalmazó nevét és címét, valamint a csomagolás/rakodás időpontját,
· a származási országot,
· a mérettartományt a következők szerint:
· a minimum méret „és felette” szöveg megjelölés használatával, vagy
· a minimum és maximum méret feltüntetésével.

Az előrecsomagolt étkezési burgonya csomagolási egységén fel kell tüntetni az étkezési burgonya fajtára jellemző főzési típusát, a hivatalos fajtaleírás alapján, a következők szerint:

· „A - saláta (nem szétfővő)”,
· „B - főzni való (kissé szétfővő)”, vagy
· „C - sütni való (szétfővő)”.

Ömlesztett áru esetén az étkezési burgonya mellett közvetlenül, jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan a következőket kell feltüntetni:

· az „étkezési burgonya”, vagy „újburgonya” megnevezést,
· a fajtanevet,
· a származási országot,
· a burgonya főzési típusát a 6.2. pont alapján.
· Ömlesztve szállítás esetén a raktérben elhelyezett címkén jól olvashatóan, letörölhetetlenül és könnyen láthatóan fel kell tüntetni a 6.1. pont szerinti információkat.

Jogtár

A Magyar Közlönyben megjelent „Az étkezési burgonyára vonatkozó minőségi követelményekről” szóló 34/2016. (V. 4.) FM rendeletet itt megtekintheti.

H Í R H Á T T É R

„Az előírások szigorítására azért volt szükség, mert korábban többször is megtörtént, hogy a kereskedelemben olyan termékek jelentek meg, amelyek megtévesztették a fogyasztót – fogalmaz a magyaridok.hu. –. Az előrecsomagolt krumpli esetében például az egykilós kiszerelésben a látható szemek egészségesek voltak, a csomag azonban több olyan darabot is tartalmazott, amely fogyasztásra alkalmatlan volt. Így egy kiló helyett csak jóval kevesebbet lehetett felhasználni, a „turpisság” pedig csak otthon derült ki. A jelölésre vonatkozó előírások pedig a választást könnyíthetik meg.”

 

Burgonyaforgalmazás – már új szabályok szerint!

2016-09-07
Megszigorodtak a burgonyaforgalmazás szabályai. Az erre vonatkozó rendelet május közepe óta érvényes. A kereskedők négy hónap türelmi időt kaptak, ami szeptember elsején lejárt...!

Megszigorodtak a burgonyaforgalmazás szabályai. Az erre vonatkozó rendelet május közepe óta érvényes. A kereskedők négy hónap türelmi időt kaptak, ami szeptember elsején lejárt...!

 


A mindenre kiterjedő részletekről hírlevelében tájékoztatott a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete.

További információnkat ezen az oldalunkon találja.

Mondjon véleményt: mire, mennyi jusson?

2016-09-09
Most nem csak megismerkedhet a hamarosan megjelenő pályázattal, de el is mondhatja, hogyan vélekedik a kiírás és a támogatás elosztásának szempontjairól.

Most nem csak megismerkedhet a hamarosan megjelenő pályázattal, de el is mondhatja, hogyan vélekedik a kiírás és a támogatás elosztásának szempontjairól.

Szeptember 17-ig tart a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében” (GINOP-1.2.3-8.3.4-16) című pályázat társadalmi egyeztetése.

Míg a korábbi pályázaton (GINOP-1.2.2) kizárólag vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak a vállalkozások – a mostani felhívás csak 30 százalékos intenzitást tervez vissza nem térítendő támogatásként.

Mi az újdonság?

A feltételeknek megfelelő projektek

· 5-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban, továbbá

· minimum 10 millió és maximum 145 millió forint kedvezményes kamatozású kölcsönre pályázhatnak.

A vissza nem térítendő támogatás mellett akár 60 százalékos, kedvező, 2 százalékos évi kamatozású, kötelezően igénybe veendő hitel is szerepel.

Nő a projektre fordítható összeg, aminbelül az infrastrukturális fejlesztésre elszámolható költség 25 százalékról80 százalékra emelkedik.

Fontos! A közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztéseket nem támogatják.

Mondjon véleményt!

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. szeptember 17-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban, amelyet innen elérhet.


Pályázat előtt – az ön hozzászólására is várnak!

2016-09-09
A véleményét várják mindazoknak, akik elmondanák, mire és mennyi jusson a következő mikro-, kis és középvállalkozásokat támogató uniós pályázatból…

A véleményét várják mindazoknak, akik elmondanák, mire és mennyi jusson a következő mikro-, kis és középvállalkozásokat támogató uniós pályázatból…

Az októberben debütáló program több szempontból hasonló lesz, mint a korábbi igen népszerű pályázat, de jó néhány változással is számíthatnak az érdeklődők.

Ezekhez várja az észrevételeket a kiíró szervezet.

A részletekről ezen az oldalunkon tájékozódhat.

VESZPRÉM megye – Bővítsen speciális kínálattal!

2016-09-12
Hosszú távon növelheti a forgalmát az a vendéglátó vállalkozás, amelyik a speciális igényű vendégeket is képes szakszerűen, ugyanakkor magas színvonalon kiszolgálni.

Hosszú távon növelheti a forgalmát az a vendéglátó vállalkozás, amelyik a speciális igényű vendégeket is képes szakszerűen, ugyanakkor magas színvonalon kiszolgálni.

Nagy szükségük van az egészségügyi problémákkal (lisztérzékenységgel, cukor-, epe-, szív-, keringési-, daganatos-, betegségekkel, magas vérnyomással, allergiával) küzdőknek, az időskorúaknak vagy a kisgyerekeknek az életkori sajátosságaiknak, illetve az állapotuknak biztonsággal megfelelő minőségi ételekre, italokra.

Abban a vendéglátó egységben, ahol vállalkoznak arra, hogy felelősségteljesen szolgálják ki a speciális igényű fogyasztókat – onnan nem hiányozhat a speciális tudású, felkészültségű munkatárs sem, aki garantálja a biztonságot jelentő szakértelmet. Ő a diétás szakács!

Képzéssel a még képzettebb munkatársakért!

A KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete a már legalább 2 éve szakmában dolgozó szakácsoknak indít továbbképzést.

Amint az a megyei szervezet hírleveléből kiderült, eddig közel ötven vendéglátó vállalkozás döntött úgy, hogy beiskolázza munkatársait az érdekképviselet által szervezett diétás szakács OKJ bizonyítványt adó képzésre.

A diétás szakácsképzésről röviden

A lényeg: a képzések elméleti óráit tanteremben szervezik,

· 72 órában,

· 12 alkalommal,

· heti 2 félnappal számolva,

· 4 hónap alatt.

További fontos tudnivaló:

· 10 óra irányított gyakorlatot(2 szombati alkalommal) tankonyhán szervezik meg az eredményes vizsga érdekében.

· A kötelező (158 óra) gyakorlati napokat a vállalkozás vendéglátóegységében tölti a hallgató – ami nem okoz munkaerő kiesést, és nem számolnak fel érte képzési díjat sem.

· A vizsgatételeket előre kiadják, a vállalkozásnál a hallgató fel tud készülni a gyakorlati vizsgára.

A képzési díja:140 000 forint/fő + a vizsgadíj 40 000 forint.

Plusz kedvezmények!


Egy üzletből több hallgató beiskolázása esetén – egyedi árat állapítanak meg!

Amennyiben a vállalkozás kifizeti a részvételi díjat – a képzést elvégzett személyek továbbfoglalkoztatását tanulmányi szerződéssel garantálhatja.

Ehhez a megoldáshoz a szervezet tanulmányi szerződés formanyomtatványt biztosít.

Jelentkezés

2016. szeptember 20-ig

személyesen: Veszprém, KISOSZ székház, Szeglethy utca 7.

e-mailbenkisosz@sednet.hu, vagy ezen a honlapon keresztül.

További információk

Schleckmann-né Vágó Noémi

Telefon: +36 30 618 7926


A speciális hozzáértés bővülést hozhat

2016-09-12
Egyedivé – és egyre több vendég számára pótolhatatlanná – válhat vendéglátó egysége, ha speciális képzettségű, megbízható tudású szakembert is foglalkoztat a vállalkozásában…

Egyedivé – és egyre több vendég számára pótolhatatlanná – válhat vendéglátó egysége, ha speciális képzettségű, megbízható tudású szakembert is foglalkoztat a vállalkozásában…

Diétás szakácsok lehetnek mindazok a kollégák, akik már legalább 2 éve a szakmában dolgoznak.

A KISOSZ Veszprém megyei tagegyesületének ajánlatát ezen az oldalunkon találja.

Online pénztárgép – észrevétlen lesz a beavatkozás

2016-09-13
A működtetők gyakorlatilag észre sem veszik majd, de az adóhatóság a közeljövőben szoftverfrissítést végez az online pénztárgépeken.

A működtetők gyakorlatilag észre sem veszik majd, de az adóhatóság a közeljövőben szoftverfrissítést végez az online pénztárgépeken.

A szoftverfrissítéssel – amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végez díjmentesen – a jelenlegi üzemeltetőknek nincs teendőjük, közölte a nemzetgazdasági tárca.

Jövőre másé is lehet

A beavatkozásra azért van szükség, mert így a pénztárgépek jövőre „átszemélyesíthetők”, vagyis eladhatók, bérbe adhatók lesznek. (Ehhez a pénztárgép-gyártóknak, -forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket.)

Jelenleg 167 488 kiskassza üzemel aktívan.

A berendezésekben a NAV szakemberei távolról, éppúgy online módon végzik el a szoftverfrissítést, mint ahogy a forgalmi adatok is online érkeznek a hivatalhoz.

Vállalkozói besorolás – megváltozhat, ha az üzlettárs barát is

2016-09-14
A kapcsolttá nyilvánított vállalkozások elveszítik kisvállalkozói minősítésüket, és az ezzel járó kedvezményeket. Ehhez elég az is, ha cégvezetők barátok és közösen hoznak döntéseket…

A kapcsolttá nyilvánított vállalkozások elveszítik kisvállalkozói minősítésüket, és az ezzel járó kedvezményeket. Ehhez elég az is, ha cégvezetők barátok és közösen hoznak döntéseket…

A kis- és középvállalkozások (kkv) meghatározását szolgáló Európai Uniós felhasználói útmutató közelmúltban megjelent változata fontos újítást vezetett be.

Ennek értelmében a magánszemélyek között már nem csak a rokoni viszonyokat, hanem egyéb kapcsolatokat (például baráti viszonyt) is vizsgálni kell, figyelt fel a változásra Gálfy Lívia adótanácsadó, és erről az ABT Treuhand csoport szakmai blogjában tájékoztat.

Tisztázzuk: mi minősül kkv-nak?

Akkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek


1. munkavállalóilétszáma 50 főnél kevesebb, és
2. évesnettó árbevételevagymérlegfőösszegelegfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv státusz meghatározásához a kkv fogalomkörébe tartozó kapcsolódó és partnervállalkozások adatait is figyelembe kell venni.

Mi az újdonság?

A legfrissebb, 2016-os kiadvány eltérést tartalmaz a korábbiakhoz képest.

A korábbi, 2006-os kiadványt vizsgálták felül, és bár a mögöttes jogszabály időközben nem változott, egyes fogalmak kibővített jelentést kaptak.

Így emelték ki a „közösen fellépő természetes személyek”fogalmát.

A fogalomazokat a természetes személyeket takarja…:,akik együttműködnek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások üzleti döntései felett befolyást gyakoroljanak, ami kizárja, hogy ezek a vállalkozások gazdasági szempontból egymástól függetlennek minősüljenek, ezért közösen fellépő személyeknek kell tekinteni függetlenül attól, hogy a szóban forgó személyek között van-e rokoni vagy szerződéses kapcsolat.

Az eddigi (!) kkv szabályok szerint, ha két társaság egy magánszemély útján kapcsolódik egymáshoz, csak akkor lesznek kapcsolódó vállalkozások, ha a két társaság működését azonos vagy szomszédos piacon folytatja.

Ez a jelentés bővült azzal, hogy nem csak azok a társaságok minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak, akik egy magánszemély útján kapcsolódnak egymáshoz, hanem magánszemélyek közösen fellépő csoportja útján.

Baráti viszony is okozhat kapcsolt vállalkozási státuszt

Erre tipikus példa, idézi az adótanácsadó, ha két üzlettárs, akik egymással rokoni kapcsolatban nem állnak, 50-50 százalékos tulajdonosa több cégnek.

A korábbi értelmezésben ezek a társaságok sosem voltak egymásnak kapcsolódó vállalkozásai a kkv szabályok szerint.

2015-ig pedig a társasági adó szabályok szerint sem merült fel kapcsolt vállalkozási viszony.

A társasági adó szabályok szerint azonban2015-től kapcsolt vállalkozásnakminősülnek azok a társaságok,amelyek ügyvezetésében átfedésvan.

A kapcsolt féllel rendelkező cég kkv besoroláshoz a fenti határértékek kiszámításához össze kell számítani a cég saját adatait a kapcsolódó éspartnervállalkozásokkal és a besorolást az összevont adatok alapján kell elvégezni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azok a cégek, akik az ügyvezetés kapcsán válnak kapcsolt vállalkozássá, azonban a kkv szabályok szerint nem minősültek kapcsolódó vállalkozásnak, azoknak most vizsgálniuk kell, hogy a „közösen fellépő magánszemélyek” által nem váltak-e kapcsolódó vállalkozássá, amelyek adatait a kis- és középvállalati besorolásnál össze kell adni.

És miért fontos ez?

A bővülő kapcsolódó vállalkozói kör révén könnyen kicsúszhatnak a kisvállalkozási kategóriából, amelyhez számos kedvezmény kapcsolódik.

Többek között, a kisvállalkozások mentesülnek a transzferár dokumentáció készítése alól és több adókedvezményre jogosultak.

Ha egy vállalkozás kiszorul a kivállalkozói körből, ezeket az előnyöket elveszíti, figyelmeztet az adótanácsadó.

Barátja az üzlettársa? Kedvezményeket veszthet

2016-09-14
Az idén már vizsgálni kell, nem váltak-e kapcsolt vállalkozássá azok a cégek, amelyekben az ügyvezetők együttműködnek.

Az idén már vizsgálni kell, nem váltak-e kapcsolt vállalkozássá azok a cégek, amelyekben az ügyvezetők együttműködnek.

Ezek a cégek a „közösen fellépő magánszemélyek” közreműködése miatt kapcsolt vállalkozásokká válhatnak, besorolásuk megváltozik – és tovább nem lesznek jogosultak a kisvállalkozókat megillető kedvezményre….

A szakértő magyarázatáért keresse ezt az oldalunkat.


PEST megye – Siker a klubtól

2016-09-17
Hogy vállalkozóként hogyan adja el – a saját személyiségét messzemenőkig kihasználva – a kínálatát, arról a Vállalkozói Siker Klub következő rendezvényén kaphat gyakorlati tanácsokat.

Hogy vállalkozóként hogyan adja el – a saját személyiségét messzemenőkig kihasználva – a kínálatát, arról a Vállalkozói Siker Klub következő rendezvényén kaphat gyakorlati tanácsokat.

A program a KISOSZ Pest megyei tagegyesületének társszervezésében zajlik.

Témák:

- Hogyan tudunk figyelemfelkeltően, hatásosan bemutatkozni?
- Mire figyeljünk egy prezentáció előkészítése során?
- Milyen eszközök segítségével tehetjük élményszerűvé előadásunkat?
- Hogyan prezentáljunk úgy, hogy a közönségnek maradandó értéket adjunk?

A szervezők kérik, hogy a résztvevők egy rövid, legfeljebb 1 perces figyelemfelkeltő bemutatkozással készüljenek!

Előadó: Gyovai János, tréner, a Pest megyei KISOSZ elnöke,

Időpont: 2016. 09. 20-án 16-19 óra

Helyszín: 1077 Budapest Dob u. 73. – City Hotel UNIO

Jelentkezés: ezen az oldalon.

További információk:

Telefon: +36 20 941-7771 (csak sms-ben)

Adja el(ő) magát!

2016-09-17
A sikeres üzletkötés alapfeltétele a meggyőzés: önmagam hitelességéről és az általam kínált termék, szolgáltatás kiválóságáról.

A sikeres üzletkötés alapfeltétele a meggyőzés: önmagam hitelességéről és az általam kínált termék, szolgáltatás kiválóságáról.


Az ehhez szükséges képességek pedig elsajátíthatók. 

KISOSZ Pest megyei szervezete hatékony módszereket mutat…

A részleteket  ezen az oldalunkon találja.


„Ismeretlen arcok” is bekopogtattak

2016-09-19
Az adóhatóság megfogalmazása a nyári ellenőrzési akcióban közreműködő revizorokra utal, akik felcserélték megszokott munkaterületeiket a nagyobb eredményesség reményében. Bejött a számításuk…

Az adóhatóság megfogalmazása a nyári ellenőrzési akcióban közreműködő revizorokra utal, akik felcserélték megszokott munkaterületeiket a nagyobb eredményesség reményében. Bejött a számításuk…

A turisták által kedvelt üdülőhelyeken, vendéglátóhelyeken, strandokon, nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, rendezvényszervezőknél július elejétől augusztus végéig köszöntek be az ellenőrök a vállalkozásokhoz.

Minden harmadik talált

Az országszerte végzett mintegy 7600 ellenőrzés egyharmadának eredménye valamilyen szabálytalanságot mutatott, tájékoztat a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Összesen mintegy 300 millió forint bírságot kellett kiszabni.

Nyugtahiány vagy feketefoglalkoztatás miatt majdnem 50 üzletet kellett 12 napra bezárni, és 8 esetben kellett üzletbezárást helyettesítő bírságot kiszabni.

A kiválasztás szempontjai voltak

Kockázatelemzés alapozta meg a vizsgálandó vállalkozások célzott kiválasztását, írtuk meg még az ellenőrzések beindulása előtt júniusbanmajd közben augusztus elején még egyszer felhívtuk a figyelmet, úgy, ahogy a diákfoglalkoztatás szabályaira is.

Ez azt jelenti, hogy a NAV jellemzően azoknál „kopogtatott”, ahol az előzetes elemzések alapján vélhetően valami nem volt rendben.

A piacokon, vásárokon pedig a helyszíni tapasztalatok alapján választották ki a revizorok, mely gazdálkodókat kell ellenőrizni.

Azokat az adózókat pedig, akik korábban már hibáztak, azaz nem adtak nyugtát vagy számlát – újra ellenőrzésre jelölte a „rendszer”.

A célzott kiválasztás miatt minden harmadik esetben találtak jogsértést a NAV munkatársai.

Mit vizsgáltak?

Hogy a kereskedők, szolgáltatók adtak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használták-e, a vállalkozások bejelenték-e alkalmazottaikat és a kereskedők számot tudtak-e adni áruik eredetéről.

Szokatlan időben is ellenőriztek

A korábbiakhoz képest továbbra is arra utalnak a késő délután, éjszaka, hétvégén végzett ellenőrzések, hogy ezekben az időszakokban jóval gyengébb a nyugta- és számlaadás fegyelme.

A Balaton-parti megyékben az igazgatóságok ezúttal revizorokat cseréltek, hogy az ismeretlen arcok nagyobb eredménnyel szűrjék ki a törvényszegőket.

H Í R H Á T T É R

Vegyük sorra a hibákat, amelyeket az ellenőrök felróttak –, de szólunk a pozitívumokról is!

A vendéglátás területéről összességében az akcióellenőrzés adatai alapján elmondható, hogy a 4 035 megvizsgált létesítmény többsége 3293 (81,6 százalék), megfelelően működött.

Higiéniai hiányosság a vizsgált vendéglátóhelyek 12 százalékánál fordult elő és az ellenőrzött egységek 6,5 százalékát érintette valamilyen hatósági intézkedés.

Az intézkedések során 149 alkalommal került sorfigyelmeztetésre, 232 alkalommal pénzbírság kiszabására, összesen 22 607 100 Ft értékben.

(2015 évben 194 alkalommal összesen 16 567 610 Ft volt az összes bírság.)

A kisebb élelmiszerbiztonsági hiányosságoknál alkalmazandó bírságolás nélküli „figyelmeztetést” idén 149, míg az előző évben 69 esetben kellett alkalmazni.

A tevékenység korlátozások száma is csökkent, a tavalyi 30 esettel szemben idén 20 esetben volt szükség a vendéglátó tevékenység valamilyen szintű korlátozására.

Vendéglátó, étkeztető létesítmények

A vizsgálati időszakban a vendéglátók ellenőrzésén feltárt „vezető”, leggyakoribb hiba-okok – előző évekhez hasonlóan – a műszaki feltétek nem megfelelősége (hűtőkapacitás hiánya, kézmosás feltételeinek hiánya, kopott, szennyezett munkapultok, rozsdás munkaeszközök), valamint a HACCP rendszerek hibás, vagy hiányos működtetése és a nem megfelelő személyi higiénia volt.

Ezek mindegyike azonban a vizsgált létesítményeknek 3-5 százalékában fordult csak elő.

Hasonló arányban találtak az ellenőrök takarítással kapcsolatos problémákat.

A nyári meleg miatt az élelmiszerek hűtésével kapcsolatos hibát 68 helyen (2,2 százalék) állapítottak meg.

116 alkalommal figyelmeztetés, 206 esetben 21 442 100 Ft összértékben bírságolás történt.

Összesen 1136 kg élelmiszert kellett forgalomból kivonni, melyek összértéke 108 273 Ft volt.

Tevékenység korlátozására 18 esetben került sor, ez az ellenőrzött helyek 0,59 százalékát érintette.

Az ételkészítés azonnali hatállyal történő megtiltásának oka általában a túlzsúfoltság, takarítatlanság, berendezési tárgyak, eszközök munkapultok szennyezettsége, megfelelő, keresztszennyezést megakadályozó hűtőkapacitás hiánya.

A mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatot végeztek 41 fagylaltadagoló pult kanál-mosóvizénél, melyek esetében kifogás nem merült fel.

A 144 db vizsgált fagylaltmintából azonban 13 minta Enterobaktériumok jelenléte miatt mikrobiológiai szempontból nem volt megfelelő. Az ilyen hibák hétterében az alapvető higiénés szabályok (kézmosás, mosogatás, takarítás, fertőtlenítés, termékvédelem) megszegése áll.

90 színes, elsősorban gyümölcsfagylalt színezék tartalmát is megvizsgálta a NÉBIH laboratóriuma. Ebből magas arányban, 23 fagylaltnál (például eper, málna, erdei-gyümölcs) mérték kü-önböző mértékben azofestékek jelenlétét: 5 esetben E-124, neokokcint, mely fagylalthoz nem használható, egy esetben pedig E 122, azorubin színezéket találtak a határértéket meghaladó mennyiségben.

A hibafeltáró vizsgálatok, illetve az azofesték jelenlét miatt kötelező jelölések és vásárlói tájékoztatások vizsgálatai még zajlanak.

Tisztázni kell, hogy a fagylalt készítéséhez felhasznált paszták, vagy félkész alapanyagok gyártói, vagy a fagylaltok előállítói hibáztak-e.

Zöldség-gyümölcs ellenőrzés

A 2016. évi nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés során a zöldség-gyümölcs minőségellenőrök 895 belföldi forgalmazónál végeztek ellenőrzéseket, ahol összesen 2 084 tétel (1 497 hazai és 587 import) vizsgálatára került sor.

Az ellenőrzések során 119 esetben állapítottak meg hibát, ebből a nyomonkövetési hiányosságok 26, jelölési hibák, illetve minőségi kifogás következtében 75, továbbá 11 forgalmazó esetében a kötelező regisztráció hiányát tapasztalták.

Összesen 116 darab élelmiszer-ellenőrzési, illetve élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabására került sor 9 197 219 Ft összértékben.

Forgalomból kivonásra összesen 62 tétel került, mintegy 40,2 tonna mennyiségben.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kiemelt figyelmet fordított a nyári szezonális termékek ellenőrzésére, különösen – az elmúlt évek piaci problémái miatt – a görögdinnyére.

A vizsgálatokat a hatóság komplexen végezte, így a forgalmazási minőség szabványoknak való megfelelés mellett a nyomon követhetőséget, valamint a származást is ellenőrizte.

Összességében elmondható, hogy a piacra kerülő hazai görögdinnye termék jó minőségű. Forgalomból történő kivonásra 12 tétel esetben került sor, ebből két esetben ismeretlen eredet, két esetben minőségi probléma (a termék túlérettsége), illetve nyolc esetben jelölés hiánya miatt. Három tétel került megsemmisítésre összesen 21 tonna mennyiségben.

Nagy tömegeket megmozgató rendezvények vendéglátása

2016-ben az akcióellenőrzés időszakában országszerte 91 nagy tömegeket megmozgató hétvégi rendezvényen zajlott élelmiszerbiztonsági ellenőrzés.

Ez összesen 995 a rendezvényekre kitelepült vállalkozó ellenőrzését jelentette.

Minden nyári hétvégére esett jó pár, nagy tömegeket megmozgató rendezvény, ezért jelentősen megnőtt az előző évekhez képest az ellenőrzött kitelepült vállalkozások száma.

A megfelelően üzemelők aránya 81,4 százalékos volt, a hatósági intézkedések aránya hasonló, mint az előző években.

A kitelepülést végző vállalkozóknál továbbra is felmerültek hibák a készételek kezelésével (6,2 százalék), alapanyagok hűtött tárolásával (3,0 százalék), a személyi higiénés szabályok, egészségügyi alkalmasság nem megfelelőségével (6,4százalék), nyomon követéssel (2,5százalék) és a HACCP rendszer működtetésével (3,5 százalék) kapcsolatban.

A rendezvényeken továbbra is visszatérő hiányosság a kézmosási feltételek nem megfelelősége (kézfertőtlenítőszer, papírtörlő hiánya), a készételek cseppfertőzéstől való védelmének hiánya, illetve a dokumentációk (külön engedélyek, számlák, származást igazoló dokumentumok, HACCP működést igazoló dokumentumok) nem megfelelő vezetése és hiánya.

A rendezvényi ellenőrzéseket követően 33 alkalommal került sor figyelmeztetésre, 26 alkalommal, összesen 116 500 Ft értékben szabtak ki bírságot és összesen 105 kg élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.

Létesítmény ellenőrzések

Az előző évhez képest – az összes ellenőrzést alapul véve – figyelmeztetésre többször került sor, bírság kiszabására azonban csak minden 17. ellenőrzés alkalmával volt szükség, míg tavaly minden 15. alkalommal.

A különböző létesítmények ellenőrzése során hiányosságok főleg a dolgozók egészségügyi alkalmasságával illetve képzettségével, a nyomon-követhetőséggel és a higiéniai feltételekkel kapcsolatban fordultak elő. Az előző évekhez képest a higiéniai hiányosságok megállapításának előfordulási aránya jelentősen csökkent (11-12 százalékról 2,7 százalékra).

Termék ellenőrzések

A lejárt és a jelölési hibás tételek aránya kissé emelkedett, a fogyasztásra alkalmatlan és az ismeretlen eredetű termékek, valamint a minőségi hiba előfordulási aránya pedig csökkent az előző évhez képest.

Laboratóriumi vizsgálatok

Laboratóriumi vizsgálatra 481 mintából került sor.

Összefoglaló az eredményekből:

• Fűszerezett, pácolt előkészített hús termékeknél (65 mintából) 3 mintában szalmonella jelenlétét mutatta ki a laboratórium. A hatóság a kifogásolt termékeket előállító élelmiszer-vállalkozásokat élelmiszer-ellenőrzési bírsággal sújtotta.

• Sült halak, halételek esetében a fajazonossági vizsgálattal (32 mintából) 1 esetben derült fény arra, hogy sült fogasként nílusi sügért árusítottak.

• A használt sütőolajak esetében mind a 18 minta megfelelőnek bizonyult.

• A külföldi UHT tejek között (35 mintából) 3 esetben a jelöltnél alacsonyabb zsírtartalmat állapított meg a laboratórium, ezért a termékeket kivonták a forgalomból, valamint ható- sági eljárás indult nem megfelelő minőség és jelölés miatt.

• A 23 citrom minta - megnyugtató módon - határérték feletti mennyiségben nem, azonban a minták 91 százaléka kimutatható mennyiségben tartalmazott rovarölő szer (imidakloprid, klórpirifosz, piriproxifen), illetve gombaölő szer (imazalil, karbendazim, o-fenil-fenol, pirimetanil, propikonazol, tiabendazol) maradékot. A minták Uniós tagállamokból (Olaszország (2), Spanyolország (3)), illetve ún. harmadik országokból (Argentina (11), Dél-Afrika (6), és Törökország (1)) származtak. Az olasz termékek mentesnek bizonyultak. Összességében a növényvédőszer-maradék vizsgálat alapján valamennyi citrom megfelelt az uni- ós határérték előírásoknak.

• Az élelmiszerrel érintkező anyagok vizsgálata keretében konyhai kerámia edényeket (fazekas termékeket) is vizsgált a laboratórium, nehézfém kioldódásának felderítésére. A 17 mintából 2 pálinkás pohár terméknél fordult elő határérték feletti ólom kioldódás. A kifogásolt termékeknél minden esetben hatósági intézkedésre kerül sor

Élelmiszer-kereskedelem

Az élelmiszer-kereskedelemben összesen 2 865 ellenőrzésre került sor, melyek helyszíne

• 376 esetben hiper/szupermarket,

• 1 554 esetben üzlet/szaküzlet,

• 205 vásár-piac,

• 207 nagykereskedelmi/logisztikai egység,

• 212 szezonális árusító hely, és

• 311 más kereskedelmi egység volt.

Hiányosságok leginkább a forgalmazott termékek minőségével, a nyomon követhetőséggel és a higiéniai feltételekkel kapcsolatban voltak. A hűtési lánc biztosításával kapcsolatos hibát 35 esetben találtak az ellenőrök.

Tojás forgalmazás

A nyári szezonális ellenőrzés során 29 tojáscsomagoló létesítmény ellenőrzése történt meg, melynek során 2 esetben nyomon követési hiányosságot állapítottak meg az ellenőrök. Az étkezési tojás értékesítését 231 forgalmazó helyen, összesen 416 tétel ellenőrzésével vizsgálta a hatóság. 3 üzletben hiányzott a kilónkénti egységár feltüntetése, ezért figyelmeztetésre került sor, tájékoztat a kormany.hu.

Mi előre szóltunk: hol és mire figyeljen!?

2016-09-19
A nyári szezon előtt és alatt többször is jeleztük: korábban ismeretlen hatósági revizorok is tiszteletüket tehetik a vállalkozásoknál…

A nyári szezon előtt és alatt többször is jeleztük: korábban ismeretlen hatósági revizorok is tiszteletüket tehetik a vállalkozásoknál…


A kiszemelt üzletek, kitelepült árusok és szolgáltatók kétharmada a szabályoknak megfelelően működött, illetve tevékenykedett, egyharmada azonban „nem jutott át a rostán”.

A miértre a válaszokat – röviden és részletesen is – itt mutatjuk.

PEST megye – Pályázzon, ha életképes fejlesztésben gondolkodik

2016-09-20
Akár 1 millió forint támogatást is kérhet. A legtöbb, ami igényelhető: 50 millió.

Akár 1 millió forint támogatást is kérhet. A legtöbb, ami igényelhető: 50 millió.

Megjelent a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram termékdokumentációja – VEKOP-1.2.3-16 kódszám alatt, a Széchenyi 2020 keretében. (Budapest kivételével!)

A Hitelprogram célja:

· a mikro-, kis- és középvállalkozások olyan kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon egyáltalán, vagy nem kellő mennyiségben jutnak finanszírozási forráshoz.

Az igényelhető kölcsön összege:

· minimum 1 millió Ft – maximum 50 millió Ft

Támogatásra jogosult:

· gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint szövetkezet jogosult, amennyiben a Bizottság 651/2014/EU rendelet I. melléklet szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül.

A megvalósulás helyszíne:

· a Közép-magyarországi régióban, ezen belül Pest megyében (Budapesten nem!) bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

A hitelkérelmek benyújtása:

· 2016. október 15-től nyílik lehetőség a Végső Kedvezményezettek számára.

További részletek itt. 

PÁLYÁZAT – Életképes, jövedelemteremtő beruházásokra

2016-09-20
Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozók igényelhetnek hamarosan támogatást – már 1 millió forinttól.

Hamarosan Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozók igényelhetnek támogatást fejlesztéseikhez – már 1 millió forinttól.





A részleteket ezen az oldalunkon találja.

Balatoni halat a balatoni vendéglátáshoz!

2016-09-21
„Legyen lehetőségük a helyi vendéglátóegységeknek arra, hogy balatoni halat vásárolhassanak és értékesíthessenek a parti éttermekben, büfékben, halsütödékben…!”

„Legyen lehetőségük a helyi vendéglátóegységeknek arra, hogy balatoni halat vásárolhassanak és értékesíthessenek a parti éttermekben, büfékben, halsütödékben…!”

A KISOSZ témában megfogalmazott véleménye mellett a Balatoni Szövetség elnökségének is ez az egyik sommás gondolata abban az állásfoglalásban, amelyben két konkrét megoldási javaslattal rukkol elő.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Balaton és a Tisza melletti vendéglátóegységek egyazon gondjára a KISOSZ is megoldást keres. A Somogy megyei tagegyesület legutóbbi hírlevelében fogalmazta meg: … „a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem tudnak hal alapanyaghoz jutni a balatoni és a Tisza melletti vendéglátóhelyek…(…)

A balatoni halászat teljes tiltását időszerű lenne felülvizsgálni, és ésszerű keretek között szabályozottan, a szakmai, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével újra kellene indítani! Ezt az álláspontot képviseli a vendéglátósok és a kiskereskedők többsége is…(…)”.

*

A minap már a 77 önkormányzatot tömörítő Balatoni Szövetség is közzé tette állásfoglalását a témában.

„A 2013, évi halászati törvény megtiltotta a természetes vizekben történő halászatot, nagyobb teret adva ezzel a horgászturizmusnak Így a Balatonnál már két éve megszűnt a halászat, ezáltal csak halastavakból, vagy külföldről tudják beszerezni az alapanyagot a vendéglátósok

Ezt azért nem tartjuk elfogadhatónak, mert sok vendég számára fontos, hogy kipróbálhassa a helyi ízeket, így szívesen fogyasztanának balatoni halat a térségi borok mellé. Jelenleg ez csak a horgászok „kiváltsága”.

A Balatoni Szövetség fontosnak tarja, hogy lehetőségük legyen a helyi vendéglátóegységeknek arra, hogy balatoni halat vásárolhassanak és értékesíthessenek a parti éttermekben, büfékben, halsütödékben…


A megoldást nem a halászat visszaállításában látjuk, mert mi is fontosnak tartjuk a Balatonnál a horgászturizmus fejlődését. A Balatoni Szövetség elnöksége a tavaszi vagy éppen az őszi szezonban komoly potenciát lát ebben a turisztikai ágazatban.

Annak érdekében, hogy ismét lehessen balatoni halból készült halételeket fogyasztani a térségi vendéglátóegységekben, elengedhetetlen a törvény módosítása, illetve kiegészítése.

Fontosnak tarjuk, hogy a témában illetékes szakemberek részéről kidolgozásra kerüljenek azok a megoldási javaslatok, amelyek megnyugtatóan kezelnék a problémát.

A Balatoni Szövetség elnöksége részéről

két megoldási javaslat is megfogalmazódott.

1.

Évtizedeken keresztül jól működött az eljárás, amikor „úsztatott” pontyokat értékesítettek a vendéglátóegységek számára.

A folyamat során a környező halastavakból származó halakat a Balaton elkülönített részén tartották egy meghatározott időtartamig.

Az eljárás eredményeképpen a halak íze megegyezővé vált a Balatonban élő halakéval.

Ezt a módszert tengereken és más olyan tavakban is alkalmazzák, ahol ugyancsak megszüntették a halászatot.

2.

A másik lehetőség: a Balaton térségében egy halfelvásárlói hálózatot létrehozása lehetne.

Ezeken a felvásárló helyeken tudnák leadni (értékesíteni) a megfogott halakat azok a horgászok, akik előzetesen kiváltották az ehhez szükséges engedélyeket.

A törvényi szabályozását hasonlóképpen tudnánk elképzelni, mint az őstermelők esetében.

Jelenleg komoly gasztronómiai forradalom zajlik a Balaton térségében, de a „gasztronómiai termékek” sajátossága, hogy helyi termékek jelentik az alapanyagot. A halételek esetében ezt az alapanyagot a balatoni hal jelentené.”, zárul a Balatoni Szövetség állásfoglalása.


Szövetségek a balatoni halakért

2016-09-21
A KISOSZ után a napokban újabb érvelők álltak ki amellett, hogy a balatoni vendéglátóegységekben megint lehessen balatoni halakat kínálni…

A KISOSZ után a napokban újabb érvelők álltak ki amellett, hogy a balatoni vendéglátóegységekben megint lehessen balatoni halakat kínálni…

A 77 önkormányzatot tömörítő szervezet állásfoglalásáról ezen az oldalunkon olvashat.

Zsarolóvírusok – a legkisebb vállalkozást is megtalálják

2016-09-22
Az úgynevezett zsarolóvírusok előszeretettel férkőznek be még a legkisebb vállalkozások informatikai, számítógépes rendszerébe is.

Az úgynevezett zsarolóvírusok előszeretettel férkőznek be még a legkisebb vállalkozások informatikai, számítógépes rendszerébe is.

A tavalyihoz képest idén konkrétan hatszorosára emelkedett az ilyen esetek száma, mutat rá a kellően ijesztő – és a sokak által meglehetősen ismeretlen veszélyre egy számítógépes biztonsággal foglalkozó cég kutatása.

A zsarolóvírus okozta kár több összetevőből áll:

· az üzleti tevékenység részleges vagy teljes felfüggesztése (belső üzleti folyamatok, pénzátutalások stb.)
· értékes adatok elvesztése (pénzügyi és projekt dokumentumok, ügyfél és partner adatbázisok stb.)
· a cég jó hírének csökkenése.

A riasztó helyzetre való tekintettel a cég egy nemzetközi kutatással felmérte, hogy milyen kihívásokkal és fenyegetéssel szembesülnek a vállalkozások, hivatkozik a biztonsági cég felmérésre az uzletresz.hu. 

A kutatássorán 3000 kis- és középvállalatot kerestek meg világszerte. Az eredmény egyértelműen igazolta a probléma súlyosságát: a zsarolóprogramok a legkomolyabb első három digitális fenyegetés között szerepelnek, ami miatt a vállalkozások 42 százaléka aggódik.

A problémát súlyosbítja, hogy az ilyen jelegű támadásoknál a rosszindulatú program behatol a rendszerbe, s a felhasználónak szinte semmi esélye sincs arra, hogy komolyabb adatvesztés nélkül megszabaduljanak attól.

Fontos tanácsok a kisebb vállalkozásoknak:

· A vállalkozás számítógépeit kezelő személynek a képzését ki kell bővíteni a fenyegetettség megismertetésével. Minden ötödik adatvesztést ugyanis az alkalmazottak gondatlanságával lehetett összefüggésbe hozni.

· Át kell tekinteni a folyamatokat: biztonsági mentéseket kell végrehajtani, ahonnan egy nem várt esemény után az adatok visszanyerhetőek.

· Ellenőrizni kell, hogy a vállalkozásban ki férhet a számítógépekhez. Érdemes létrehozni egy központi helyet, ahonnan az adatok elérhetők. A hozzáférések korlátozása segít megelőzni a vírus terjedését.

· A cégnél használt programok rendszeres frissítése is segíthet, a kiberbűnözők ugyanis a gyenge pontokat keresik a rendszerekben.

· Az igazán érzékeny adatokat pedig célszerű professzionális védelemmel ellátni. (Amint az a cég honlapjáról kiderül, védelem híján, a zsarolást követően a vállalkozások jelentős hányada fizet a zsarolóknak, ennek ellenére a kiberbűnözők sokszor helyre sem állítják a kárt, amit okoznak.)

Nem fizetni kell a zsarolóknak, hanem védekezni!

2016-09-22
Dokumentum-, partner-, ügyfél adatbázisok elvesztése, üzleti tevékenységek, belső üzleti folyamatok, pénzátutalások részleges vagy teljes felfüggesztése, a cég jó hírének megsértése…

Dokumentum-, partner-, ügyfél adatbázisok elvesztése, üzleti tevékenységek, belső üzleti folyamatok, pénzátutalások részleges vagy teljes felfüggesztése, a cég jó hírének megsértése…


A zsarolóvírusok okozta leggyakoribb károk, amelyek a legkisebb vállalkozások számítógépeit, informatikai rendszerét is elérhetik.

Mi a „házilagos” védekezés módszereit itt mutatjuk…

Kevesebb teher, több munkavállaló

2016-09-23
Csakis a járulékcsökkentés nem oldja meg a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások helyzetét, állítják a könyvelők. Ezek az ő felvetéseik…

Csakis a járulékcsökkentés nem oldja meg a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások helyzetét, állítják a könyvelők. Ezek az ő felvetéseik…

A járulékcsökkentést mindenképpen képzési, lakhatási, toborzásszervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy működjön, írja honlapján a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.

Pontról pontra

Ha szó szerint értelmezzük a mostanában felröppent ötletet, akkor a munkavállalót terhelő 10 százalékos nyugdíj- és az összesen 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok, fogalmaz a közlemény.

Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5 százalékkal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók.

Miért kevés a kedvezmény?

E kedvezmény azonban a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét.

Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mivel az átlag EU-s és magyar bérek között nagyobb a különbség, mint 18,5 szuázalék.

Tehát a munkaerőhiány csökkentését nem segítené e körből.

Az sem valószínű, hogy a környező országokból vonzana hozzánk képzett munkaerőt – hacsak nem Ukrajnából –, mert már a román gazdaság is jobb helyzetben van, mint a magyar.

Kérdés, hogy a 18,5 százalékkal magasabb fizetés meggyőzné-e azokat a közfoglalkoztatottakat, akik eddig nem érezték elég motiválóknak az elérhető béreket, és csak ezért nem cserélték le közmunkás állásukat egy piaci munkahelyre, illetve, hogy a vállalatok valóban fel akarják-e és tudják-e venni őket?

Ugyanis csak ebben az esetben vezethet a járulékcsökkentés a munkaerőhiány csökkenéséhez.

A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

A vállalkozások maguk dönthetnének a legjobb megoldásról

Zara László elnök szerint azonban nem erre, hanem a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség.

A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10 százalékot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének.

A nagyobb cégeknél, ahol sokan dolgoznak, a megtakarításból technológiai beruházást lehetne végrehajtani, esetleg a már ott dolgozók bérét lehetne emelni, vagy akár új munkahelyeket is lehetne teremteni.

A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetne, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatná.

Így a vállalkozások maguk dönthetnének a helyzetükben a legjobb megoldásról.

A mikrovállalkozásoknál még több a kérdés

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére.

Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

Bár az ötlet jó, de a fő kérdés, hogy először a foglalkoztatottságot vagy a versenyképességet szeretnék-e növelni, még nem világos.

Továbbá a csökkentés mértékéről sem hallottunk eddig semmit.

Pedig egy kisebb mértékű, több lépcsős csökkentés elodázná a versenyképesség elérésének időpontját is, kevésbé tervezhetővé tenné a leendő beruházások forrásait.

Valamint, a csökkentésnek mindenképpen lesz árnyoldala is, lesznek területek, ahova eleinte bizonyosan kevesebb pénz jut.

Ezért szükséges lenne mielőbb látni, és szakmailag megvitatni az elképzelés stratégiai hátterét, javasolják a könyvelők.

Iratmegőrzés – megelőlegezett bizalom

2016-09-27
Nagyon nem árt a meghatározott ideig vigyázni a cég valamennyi iratára, számlára, hivatali levelezésére, és bemutatni, ha kérik. Együttműködési szándékot jelez a hatóság számára…

Nagyon nem árt a meghatározott ideig vigyázni a cég valamennyi iratára, számlára, hivatali levelezésére, és bemutatni, ha kérik. Együttműködési szándékot jelez a hatóság számára…

Kevesen szeretik/tudják valamennyi (!) cégiratukat (számlákat, bizonylatokat, kimutatásokat, értesítéseket, stb.) megfelelő helyen, katonás rendben, sértetlenül, bármikor elérhető, bemutatható formában megőrizni és tárolni – keletkezésük után hetekkel, hónapokkal, évekkel később is. Pedig muszáj lenne…

Talán könnyebb a külön irodával rendelkező vállalkozásoknak, ahol egy elkülönített zugban, polcokon, dobozokban, végeláthatatlan dossziékban porosodhatnak az iratkupacok az előírt iratmegőrzési idő leteltéig.

Valamivel nehezebb ott, ahol az irodanélküli mikrovállalkozások cégiratait lakásban, garázsban, pincében, padláson, zsinórral átkötve, cipősdobozokban, nejlonzsákokban, stb., kényszerű rendezetlenségben tárolják.

A hatóság azonban azt vallja: az iratmegőrzés az önadózáson alapuló adórendszer lényeges eleme és az adózók együttműködését feltételezi, hívja fel a figyelmet szakmai blogjában az Eu-Tax könyvelési tanácsadója.

Mivel minden adózó maga vallja be a rendelkezésére álló iratok alapján adóját, ezért a NAV a dokumentációs ellenőrzéssel tudja lekövetni a bevallások helyességét, írja a szakértő.

Meg kell őrizni az iratokat. Miért is?

A könyvek és nyilvántartások vezetésekor fontos, hogy az azokban foglalt feljegyzések a megfelelő bizonylatokon alapuljanak, kívánja meg az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)

A könyveknek, nyilvántartásoknak adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, azaz kihagyás nélkül kell tartalmazniuk az adót és költségvetési támogatást meghatározó adatokat, illetve azok bizonylatait.

A könyvelésből ki kell, hogy tűnjön az adó ill. a támogatás alapja. Az iratmegőrzés szabályai szerint a bizonylatok ellenőrzését lehetővé kell tenni.

Hol és meddig?

Az iratokat a NAV-hoz bejelentett helyen kell őrizni az adó megállapításához való jog elévüléséig, és a NAV felhívására 3 munkanapon belül be kell mutatni.

Adóellenőrzés – tényeken alapul

Az adókötelezettség teljesítéséhez tartozik, hogy a gazdasági eseményeket kívülállók számára is ellenőrizhető módon kell dokumentálni – tanúvallomással nem lehet bizonylatokat pótolni.

Egy adóellenőrzés során az iratmegőrzés szabályait betartva tárolt bizonylatokat rendelkezésre kell bocsátani.

A NAV pontos listát, részletes tájékoztatást ad arról, hogy milyen dokumentumokat, pl. költségszámlákat, szerződéseket kell bemutatni.

Egy konkrét gazdasági esemény megtörténtét hitelt érdemlően kell bizonyítani, minden kapcsolódó könyvelési dokumentum felmutatásával.

Egy főkönyvi kivonat nem elegendő ahhoz például, hogy igazolja a pénzforgalommal kapcsolatos eseményeket, szükség van bevételi, kiadási pénztárbizonylatokra, amelyeken minden aláírásnak szabályszerűen szerepelni kell.

Bírságok – mindent vagy semmit

Az adózás rendjéről szóló trv. (Art.) az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok megsértése esetén az általános mulasztási bírság tételeknél szigorúbbakat ír elő.

A mulasztási bírság kiszabásakor a NAV mérlegelhet, figyelembe veszi az összes körülményt, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát, illetve azt, hogy az adózó, vagy képviselője az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

El is tekinthet a NAV egyes esetekben a bírság kiszabásától –, de akár 1 millió forintos bírságot is kiszabhat, ha az iratmegőrzési kötelezettségnek nem tesz eleget az adózó.

További tételek

Ha nyomdai úton előállított számla, nyugta meg nem őrzésével szegi meg a jogszabályt az adóalany, akkor

· magánszemély esetében 200 ezer forint,

· más adózónál 500 ezer forint lehet a maximális bírság a hiányzó számlák, nyugták minden egyes példánya után – függetlenül attól, hogy a hiányzó számla, nyugta felhasználása egyáltalán megtörtént-e.

Ha az adóhatóság a vizsgált gazdasági események valódiságának alátámasztása érdekében felhívja az adózót, hogy rendezze, pótolja az iratait, nyilvántartásait, és annak nem tesz eleget az adózó, akkor

· magánszemély adózónál a számlák nettó értékének 10 százalékáig,

· más adózónál 50 százalékáig, de maximum 1 millió forintig terjedhet a bírság.

Iratok eltulajdonítása – nem indok

Az iratmegőrzési kötelezettség megszegését nem lehet arra hivatkozva indokolni, hogy eltulajdonították az iratokat.

A lopás nem jelent „viszmajort”, vagyis nem mentesül a következmények alól az adózó, mutat rá a szakértő.

Megőrzött cégiratok – bizalmat kelt

2016-09-27
Már az is együttműködési szándékot jelez a hatóság számára, ha hiánytalanul be tudjuk mutatni a céges iratainkat, amennyiben kérik…

Már az is együttműködési szándékot jelez a hatóság számára, ha hiánytalanul be tudjuk mutatni a céges iratainkat, amennyiben kérik…



A tanácsadó intelmeit nem csak a cégvezetőknek, de a vállalkozás ügyeit ismerő könyvelőknek sem árt (újra)értelmezni. 

Ezen az oldalunkon megtehetik.

A kupon a kibocsátót is kötelezi

2016-09-29
A kuponos akciók az üzleteknek is rejthetnek buktatókat az értékesítés során. Hogy az öné elkerülhesse, mutatjuk a leggyakoribbakat.

A kuponos akciók az üzleteknek is rejthetnek buktatókat az értékesítés során. Hogy az öné elkerülhesse, mutatjuk a leggyakoribbakat.

A vásárlók/vendégek között mostanság egyik legnépszerűbb fizetéskönnyítő forma rejtett buktatóira hívja fel a figyelmet a fogyasztóvédelem –, amely a kereskedőknek és a vendéglátóknak is tartogat hasznos tudnivalókat.

Szabálytalan árfeltüntetés

Ha a kereskedő csak a kedvezmény mértékét tünteti fel (például 20 százalékkal olcsóbb), a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat viszont nem írja ki, hanem a kedvezményt fizetéskor, a pénztárnál érvényesíti.

Ilyenkor gondot okozhat, hogy a vásárló nem tudja előre, hogy pontosan mennyit kell fizetnie.

Ha a pénztáros arra hivatkozik, hogy a terméken szereplő ár már az akciós ár, ugyanakkor a címkén szerepelt az is, hogy 20 százalékkal olcsóbb, de az eredeti ár nem volt a jelölésben.

A vevőnek tudni kell, hogy a címkén szereplő ár már a végleges, vagy még ebből vonják le a kedvezményt.

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat az a vállalkozás, amely az általa meghirdetett akciós árnál magasabb áron adja el a termékét.

Reklamáció helyben…

Amennyiben a pénztárnál a kuponon szereplő információk ellenére a kedvezményt nem érvényesítik, és az ügyet helyben nem rendezik, úgy a vásárló beírhat a helyszínen található vásárlók könyvébe, amelyre 30 napon belül írásban és érdemben kell válaszolnia a vállalkozásnak.

… és magasabb fórumon

Ha a vásárlók az árfeltüntetéssel kapcsolatban szabálytalanságot tapasztalnak, illetve vásárlók könyvi bejegyzésükre az előírt határidőben nem, vagy érdemben nem kapnak választ, úgy a területileg illetékes Kormányhivatalhoz fordulhatnak panasszal.

Kuponőrület – figyelem, figyel a vevő is!

2016-09-29
Panaszáról anélkül is bejelentést tehet a hatóságoknál a vásárló, hogy az üzletben hangot adna reklamációjának.

Panaszáról anélkül is bejelentést tehet a hatóságoknál a vásárló, hogy az üzletben hangot adna reklamációjának.

Akadnak közismert nagy kereskedelmi egységek, ahol erősen dívik – és nem csak akciók alkalmával –, hogy esetenként más egy termék polcon kiírt ára, mint az összeg, amelyet kasszánál kérnek érte…

A vehemensebb vevők azonnal reklamálnak – nem mindig sikerrel –, de vannak, akik látszólag elsikkadnak a tény fölött, viszont később besétálnak a kormányhivatalhoz, és bejelentést tesznek. A vád: megtévesztő kereskedelmi gyakorlat…

Ezen az oldalunkon tájékozódhat az idevonatkozó tudnivalókról.

Oktat(tat)ná a kisvállalkozókat a nagyvállalat

2016-09-28
Infokommunikációra. Merthogy, állítja a big-cég, nagyon nem értenek hozzá, pedig kellene, hiszen e nélkül már nincs üzleti fejlődés sem…

Infokommunikációra. Merthogy, állítja a big-cég, nagyon nem értenek hozzá, pedig kellene, hiszen e nélkül már nincs üzleti fejlődés sem…

„A kisvállalkozóknak sem késztetésük, sem idejük önállóan megtanulni az új informatikai megoldások használatát (…)”

„A távközlési vállalat azt a következtetést vonta le az eredményekből, hogy a hazai kkv-szektor továbbra is jelentős oktatást igényel az infokommunikáció terén (…)”

„A honlappal nem rendelkezők inkább a személyes ajánlásban bíznak az új ügyfelek megszerzése terén (…) – írja a magyaridok.hu szerzője a távközlési vállalatra hivatkozva.

A felmérés eredményét összegző vélemény szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) döntő többsége még mindig csak árbevétele kevesebb mint 1 százalékát fordítja infokommunikációra, pedig ezek a digitális szolgáltatások nélkülözhetetlenek a vállalkozások sikeres működéséhez, derült ki a kutatásából.

„Több kell: – az értelem!”

A távközlési vállalat azt a következtetést vonta le az eredményekből, hogy a hazai kkv-szektor továbbra is jelentős oktatást igényel az infokommunikáció terén.

A vállalkozások esetében tehát a tudás hiányzik a növekedéshez: a digitalizációval való lépéstartást kevesen sorolják a fontos kihívások közé.

Ismert, hogy a vállalkozások digitalizációja növeli a hatékonyságot. Ám mivel számos cég nem ismeri a modern megoldásokat, nem is számol azokkal.

A felmérés megállapította azt is, hogy a személyes ügyféltámogatás kiemelt fontosságú. A vállalkozásoknak ugyanis nincsen sem késztetésük, sem idejük önállóan megtanulni az új informatikai megoldások használatát.

A cégek mintegy fele ezzel együtt érzi, hogy az informatika támogathatná őket az üzleti kihívásokban. Mégis, a magyar vállalkozások többsége „okosban oldja meg” az informatikát.

Az IT-üzemeltetést gyakran házon belül végzik, kisebb vállalkozások esetében maga a cégvezető. A nagyobb kkv-k már foglalkoztatnak dedikált informatikai vezetőt vagy munkatársat.

Nem utasítják el a felhőalapú digitális szolgáltatásokat, és egyre többen, de még mindig viszonylag kevesen fizetnek ezekért.

A cégvezetők kétharmada tartja magát nagyobbrészt felkészültnek távközlési-informatikai témában, de csak ötödük mondja, hogy igazán otthon van abban, milyen lehetőségeket kínálnak a cégének az online megoldások.

A számítógéppel rendelkező kisebb cégek harmada van jelen a közösségi médiában. A sok esetben kolléga vagy családtag által létrehozott honlapot a cégek – mérettől függően – 40-70 százaléka működtet.

A honlappal nem rendelkezők inkább a személyes ajánlásban bíznak az új ügyfelek megszerzése terén, vélik a kutatás alapján.