2016-07
KERESKEDELMI ÉLET

Egy kérdés – és több más vélemény is a vállalkozókról

2016-07-01
Kell vagy szükséges-e idegen tőkét mozgósítani egy vállalkozásnak a fejlődéshez, vagy a cég hagyatkozzon saját erejére?

Kell vagy szükséges-e idegen tőkét mozgósítani egy vállalkozásnak a fejlődéshez, vagy a cég hagyatkozzon saját erejére?

Számtalan magyar cég a növekedéshez szükséges tőkét külső befektetők nélkül képes biztosítani

Jelenleg – amikor a magyar vállalkozók első generációja mostanában éri el tömegesen a nyugdíjkorhatárt – ez a stratégia jóval kockázatosabb, mint amilyen mondjuk 20-30 éve volt. Most, ugyanis semmi nem garantálja, hogy ebben a sokkal komplexebb világban is tovább tudja vinni a lány vagy a fiú azt, amit az apa teremtett vagy átvett a nagyapától.

Itt már nem az a kérdés, hogy az utódnak van-e kedve a családi céghez, jóval bonyolultabb helyzetben van, mint a szülei nemzedéke, fejtegeti Tüske Tamás, az Enterprise Investors hazai országigazgatója az uzletresz.hu-nak.

Ennek ellenére az ilyen vállalkozások nem fogják eladni a cégüket.

Más azonban felismeri, hogy elérte a határait. Tudja, hogy növekszik a cége, és még egy pár évig fog is, de ő maga napi 14 órát dolgozott az elmúlt tizenöt évben, és úgy érzi, ideje kiszállni.

Le a kalappal a vállalkozók előtt

A kérdésre, hogy lát fejlődést a vállalkozói státusz megítélésében, és már nem tapad-e hozzá úgy az ügyeskedő címke, a pénzügyi szakember azt felelte.

Erre nehezen tudnék válaszolni. Rengeteg vállalkozót ismerek, de mind más. Ügyeskedő lenne a magyar vállalkozó?

Szerintem inkább kreatív, kockázatvállaló, képes nagyon gyorsan dönteni és lépni, ha kell. A „színtiszta” menedzser lassú, mindent jóváhagyat.

Megint csak azt tudom mondani, le a kalappal a vállalkozók előtt.

Már csak azért is, mert képesek sajátosan, rugalmasan alkalmazkodni az üzleti élet kihívásaihoz.

Farmról az asztalra – Kit érdekel?

2016-07-01
Sokaknak nem szorul már magyarázatra a nemzetközi szlogen: „farm to table”, azaz a farmról az asztalra. Számtalan vendéglátóegység már hazánkban is ezt az „étteremfilozófiát” hirdeti.

Sokaknak nem szorul már magyarázatra a nemzetközi szlogen: „farm to table”, azaz a farmról az asztalra. Számtalan vendéglátóegység már hazánkban is ezt az „étteremfilozófiát” hirdeti.

 

A témával kapcsolatban azonban mutatunk néhány velős(nek szánt) kijelentést, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot.

Ne vegye (vagy vegye) magára!

„Míg nálunk nemhogy a vendéget, de általában a vendéglátós szakmát sem érdekli különösebben, honnan érkezik a hús meg a zöldség, Angliában és Amerikában az egyik legerősebb a trend a „farm to table”, azaz a farmról az asztalra. Csak éppen nem mindig igaz – vélekedik az Origo szerzője.

A cikkíró kijelenti, kétségtelen, hazánkban is egy egyre növekvő célcsoport hajlandó azért többet fizetni, hogy nyugodt lelkiismerettel ehesse meg vélhetően valóban jobb ízű ebédjét, ezért akár egész éttermeket érdemes a helyi áru és a termelővel való közvetlen kapcsolat ideájával eladni.

A Yelp nevű közösségi oldalon például – ahol a felhasználók értékelései alapján tájékozódhatunk egy-egy szolgáltatásról – külön kategória létezik a farm to table stílusú éttermek számára.

Ebből is látszik, hogy lokálisnak lenni külföldön már meglehetősen menőnek számít, arról nem is beszélve, hogy a helyi termelők támogatásának ígérete lehetővé teszi a magasabb árakat – tehát konkrét versenyelőnyt jelenthet.

A farm to table koncepció elvileg nemcsak frissebb és jobb alapanyagokat jelent, de a közvetlen elérés kedvezőbb élelmiszerbiztonsági helyzetet is teremt, csökkenti minden részt vevő vállalkozás környezetvédelmi terhelését, segíti a helyi diverzitás megőrzését, és közösségépítő hatása is van.

Kevés a tartósan jó alapanyagot termelő

Vannak jó példák, említ egy közismertet a szerző, mint a balatoni Kistücsök.

Állítása szerint azonban nagyon nehéz olyan termelőt találni, aki tartósan képes megfelelő minőséget szállítani, és ezért sem könnyű betartani a lokalitás ígéretét.

Kevés a megfizethető étterem, pedig volna rá igény

A 2016-os magyarországi Gault&Millau étterem-és borkalauz bemutatóján egyebek mellett az is elhangzott, fogalmazza meg az Origo szakmai rovatában, hogy a tavalyival, elvileg jó évet zárt a magyarországi gasztrószakma, és ami az újításokat – elsősorban a fővárosban koncentrálódó alternatív vendéglátást – illeti, Bécset is felülmúltuk.

Ez azt jelenti, hogy a streed food és kisvállalkozások nagyon jól teljesítettek, a kávé is „végre kiszabadult az energiaital buta ketrecéből”.

Az említett középkategóriás, minőségi, de hozzáférhető éttermekből azonban nagy a hazai hiány, vélekednek azok a séfek, akik a nevezett bemutatón részt vettek.

Minőségbiztosítás a vendéglátásban is

2016-07-04
Önellenőrzésre köteleznék az élelmiszer-cégeket – köztük a vendéglátó-ipari terméket előállító vállalkozásokat is. Ahol van minőségirányítási rendszer, azt várhatóan csak ki kell egészíteni…

Önellenőrzésre köteleznék az élelmiszer-cégeket – köztük a vendéglátó-ipari terméket előállító vállalkozásokat is. Ahol van minőségirányítási rendszer, azt várhatóan csak ki kell egészíteni…

Olyan dokumentációs rendszert kell majd alkalmaz­niuk a fent említett vállalkozásoknak – foglalta egyelőre tervezetbe a földművelésügyi tárca –, amellyel az élelmiszer-biztonságot és a minőséget befolyásoló tényezők utólag is bármikor visszakereshetők és nyomon követhetők lesznek.

A javaslat – amelynek társadalmi vitája nemrégiben zárult – hamarosan a döntnökök elé kerül, és rendeletként szabályoz tovább.

A tervezet – amely a kormányportálon is elérhető – szerint az önellenőrzést papíralapú vagy elektronikus formában is elkészíthetik majd a vállalkozások.

Jó, ha tudja! Van, akinek nem lesz kötelező!

A 4§ szerint „Amennyiben az élelmiszer-vállalkozás által működtetett élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszerekben keletkezett dokumentumok megfelelnek az e rendeletben az önellenőrzési rendszerrel kapcsolatban meghatározott követelményeknek, e rendelet végrehajtása érdekében nem szükséges új dokumentációs rendszert létrehozni és működtetni.”

A tervezetből…

1. §

E rendeletet az élelmiszer-vállalkozás, beleértve a vendéglátó-ipari terméket előállító élelmiszer-vállalkozást is, által működtetendő önellenőrzési rendszerre kell alkalmazni.

3. §

(1) Az élelmiszer-vállalkozásnak az Éltv. 22. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott önellenőrzési kötelezettséget az e rendeletben meghatározott módon kell teljesítenie.

(2) Az élelmiszer-vállalkozásnak az önellenőrzés megvalósítása érdekében papíralapú vagy elektronikus önellenőrzési tervvel kell rendelkeznie.

Az önellenőrzési tervnek tartalmaznia kell

- legalább az önellenőrzési terv által felölelt időszakot,

- az ellenőrzés tárgyát, az alkalmazott módszert,

- az ellenőrzött követelményeket,

- az ellenőrzési időpontot vagy gyakoriságot,

- az ellenőrzés pontos helyét,

- az ellenőrzésért felelős személyt és

- az elvégzett ellenőrzés igazolásának módját.

(2) Az önellenőrzés során alkalmazott módszer lehet

a) érzékszervi vizsgálat,

b) meghatározott követelmények mérése és minősítése,

c) mintavétel és laboratóriumi vizsgálat,

d) a mért és észlelt eredmények elemzése,

e) az élelmiszer-vállalkozás tevékenységében az önellenőrzéshez kapcsolódó szakmai dokumentumok, feljegyzések ellenőrzése, valamint

f) az átvevői, felhasználói panaszok kivizsgálása.

(3) Az önellenőrzés tervezése során figyelembe kell venni

a) az élelmiszer-vállalkozás tevékenységének méreteit,

b) a felhasznált és kibocsátásra kerülő élelmiszerek humán-, állat- vagy növény-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatát,

c) a forgalomba hozatal helyi, regionális, országos vagy nemzetközi jellegét.

(4) Az önellenőrzés tervezése során figyelembe vehetők az ágazati szabványok, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott útmutatók és ellenőrzési tervek.

4. §

(1) Az önellenőrzés végrehajtása során olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazni, amely az élelmiszer-vállalkozás méreteivel összhangban biztosítja az élelmiszer-biztonságot és a minőséget befolyásoló tényezők betartásának utólagos visszakereshetőségét és a nyomonkövethetőséget.

(2) Amennyiben az élelmiszer-vállalkozás által működtetett élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszerekben keletkezett dokumentumok megfelelnek az e rendeletben az önellenőrzési rendszerrel kapcsolatban meghatározott követelményeknek, e rendelet végrehajtása érdekében nem szükséges új dokumentációs rendszert létrehozni és működtetni.

(3) Az önellenőrzés megvalósítására vonatkozó követelményeket az 1. melléklet tartalmazza.

(Alább mutatjuk – a Szerk.)

(4) Az önellenőrzési tervben szereplő követelmények ellenőrzésének eredményeit papíralapú vagy elektronikus formában kell megőrizni az érintett telephelyen, a hatósági ellenőrzés számára hozzáférhető módon, az (5) és (6) bekezdésben meghatározott ideig.

(5) Az élelmiszer előállításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos dokumentumokat, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, legalább az élelmiszer fogyaszthatósági, minőség-megőrzési idejének lejártát, a korlátlan minőség-megőrzési időtartamú élelmiszerek esetében pedig a gyártás időpontját követő egy évig kell megőrizni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott dokumentumoktól eltérő egyéb önellenőrzési dokumentumokat, amennyiben jogszabály vagy az alkalmazott minőségirányitási rendszer másként nem rendelkezik, legalább a keletkezésüktől számított egy évig kell megőrizni.

5. §

E rendelet a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

*

1. melléklet a …/2016. (…) FM rendelethez

Az önellenőrzés megvalósítására vonatkozó követelmények

Az önellenőrzésnek – az adott élelmiszer-vállalkozás tevékenységének jellegét, sajátosságait és méretét figyelembe véve – ki kell terjednie különösen

1. az élelmiszer-vállalkozás szakmai tevékenységéhez kapcsolódó minőségi és élelmiszer-biztonsági jogszabályi előírások, az alkalmazott szabványokban meghatározott követelmények, nemzeti útmutatók teljesülésére és az azokat igazoló dokumentumok vizsgálatára;

2. az élelmiszer-vállalkozás által előállított, forgalomba hozott, szállított, tárolt, forgalmazott élelmiszer jogszabályokban, gyártmánylapon, anyaghányad nyilvántartásban vagy egyéb előírásokban meghatározott minőségének és élelmiszer-biztonsági megfelelőségének vizsgálatára, igazolására;

3. az alkalmazott élelmiszer-biztonsági, minőségirányítási rendszer működtetésére, fejlesztésére, beleértve az e tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumok ellenőrzését, amennyiben az élelmiszer-vállalkozás ilyennel rendelkezik;

4. a forgalomba hozni kívánt előrecsomagolt és nem előrecsomagolt élelmiszer jelölésének tervezésére és a jelölés alkalmazása megfelelőségének vizsgálatára;

5. az élelmiszer-vállalkozás által forgalomba hozni kívánt vagy forgalomba hozott feldolgozott élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időtartamának megállapítására, és annak eseti felülvizsgálatára;

6. az élelmiszer-vállalkozás szakmai tevékenységével összefüggő környezeti- és személyi higiéniai előírások betartásának felügyeletére;

7. az élelmiszer-vállalkozás élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottjainak higiéniai, élelmiszer-biztonsági és minőségi ismeretekkel kapcsolatos oktatására és visszaellenőrzésére, felkészültségének ellenőrzésére, felügyeletére;

8. a haszonállat tartása, a növény-, gomba termesztése, az élelmiszerlánchoz kapcsolódó ásványi anyag kitermelése, továbbá az élelmiszer előállítása, kezelése, tárolása, csomagolása, szállítása során a felhasznált anyagok jogszabályi és egyéb előírásoknak való megfelelősége megállapítására, és az ezek megfelelőségét alátámasztó dokumentumok vizsgálatára;

9. az élelmiszer-vállalkozás által felhasznált alap- és segédanyagok és ivóvíz biztonságának, minőségének a vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendszeres vizsgálatára, felügyeletére, beleértve a vizsgálati eredményeket megállapító dokumentumok ellenőrzését;

10. a felhasznált anyagok és a forgalomba hozott élelmiszerek nyomon-követhetőségének, visszahívhatóságának megvalósulására,

11. az élelmiszer-vállalkozásból kiszállításra kerülő élelmiszerek kötelező kísérő okmányai meglétének felügyeletére.


 

Közösségi felületek – Legyen trendkövető, de szabályosan!

2016-07-06
Az ellenőrző hatóságok ugyanúgy elvárják a jogkövető magatartást a vállalkozóktól/vállalkozásoktól, ha azok valóságos üzletükben vagy online webáruházon keresztül, illetve az internetes közösségi felületeken (Facebook, twitter, stb.) forgalmazzák, hirdetik termékeiket.

Az ellenőrző hatóságok ugyanúgy elvárják a jogkövető magatartást a vállalkozóktól/vállalkozásoktól, ha azok valóságos üzletükben vagy online webáruházon keresztül, illetve az internetes közösségi felületeken (Facebook, twitter, stb.) forgalmazzák, hirdetik termékeiket.

Kazai Mária · Kereskedelmi Élet

A téma kapcsán megragadjuk az alkalmat és elismételjük, amire korábban már ráirányítottuk a figyelmet, hogy csak idő kérdése és lehúzhatja a redőnyt az a vállalkozás, amelyik nem „szólítja meg ügyfeleit” és „tartja szóval folyamatosan” a világhálón, a közösségi oldalakon keresztül. E nélkül – figyelmeztetnek az adatelemzők is – szépen, lassan elszivárognak a vevők-vendégek – a közösségi médiákon is megtalálható cégek-szolgáltatók és kínálni valóik felé.

A közösségi oldalak elvárásai …

Azonban be kell látni, kétségtelen, hogy fesztelenebb megmutatkozási formának tűnnek az internetes közösségi felületek, de ezeken sem bújhat ki senki – egyébként még a magánemberek sem – az eladás, értékesítés szabályai alól.

A téma kapcsán nemrégiben az e-promóciók szabályairól tettük közzé, hogy mit várnak el maguk a közösségi oldalak működtetői.

Ebben – több, és máshol nehezen elérhető (!) információ – mellett elmondtuk: ha a felhasználó nem tartja be a szabályokat, akár az összes követőjét elveszítheti, sőt, vállalkozása oldalát akár le is tilthatják az internetes közösségi oldalakon…

A hatóság elvárásai, figyelmeztetései

A figyelemfelhívók sorába most beállt a fogyasztóvédelem is. Persze, a hatóság honlapján elsősorban a felhasználókat (vásárlókat, vendégeket, fogyasztókat) szólítja meg – de a tájékoztatóból a vállalkozóknak is kell érteniük!

A hatóság a következőkre hívja fel az érdeklődők figyelmét, ha egy vállalkozás (cég, webáruház) áll a profil, az adott közösségi oldal működtetője mögött, annak ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelnie, mint egy hagyományos online kereskedőnek.

Vele szemben például megilleti a fogyasztót a 14 napos indoklás nélküli elállási jog.

A hatóság szerint érdemes ellenőrizni

a felhasználó névjegyénél, hogy feltünteti-e a teljes nevét, székhelyét, egyéb elérhetőségét.

– vannak-e általános szerződési feltételek?

ad-e a vállalkozás információt arról, hogy mik a szállítási, fizetési feltételek, a vásárlót milyen jogok és kötelezettség illetik meg, illetve panasz esetén mit kell tenni?

Amennyiben ezek az alapvető információk sincsenek feltüntetve, az mindenképpen gyanúra adhat okot a vállalkozást terhelő egyéb kötelezettségek betartásával kapcsolatban is – fogalmaz a fogyasztóvédelmi hatóság –, így például a minőségi kifogások kezelését illetően.

Jó, ha tudja!

Ellenőrzések a közösségi felületeken is!

Mivel egyre többen vásárolnak online felületekről, a fogyasztóvédelmi hatóság is kiemelt figyelmet fordít a szektor ellenőrzésére. A hatósági ellenőrzés eredményességét egy internetes, úgynevezett IT labor is segíti.

A vizsgálat kiterjed a közösségi oldalakon értékesítő vállalkozásokra is, tudatja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Kötelező a közösségin is

2016-07-06
Az értékesítés szabályait akkor is be kell tartani, ha vállalkozóként egy internetes közösségi felületen (is) kínálja a termékeit, vagy hirdeti webáruházát, szolgáltatásait!

Az értékesítés szabályait akkor is be kell tartani, ha vállalkozóként egy interenetes közösségi felületen (is) kínálja a termékeit, vagy hirdeti webáruházát, szolgáltatásait!



Saját profilja van a vállalkozásának, például a Facebook-on? 

Itt mutatjuk, mire legyen felkészülve!


Nőhet az „igényküszöb” a vásárokon, fesztiválokon is (?)

2016-07-07
Remények szerint egyre több kereskedő, vendéglátó vásározó, kitelepülő, illetve fesztivál-, és vásárlátogató igénye, elvárása találkozik majd idén nyáron az országos rendezvényeken – az érintettek, no meg az ellenőrző hatóságok megelégedésére.

Remények szerint egyre több kereskedő, vendéglátó vásározó, kitelepülő, illetve fesztivál-, és vásárlátogató igénye, elvárása találkozik majd idén nyáron az országos rendezvényeken – az érintettek, no meg az ellenőrző hatóságok megelégedésére.

Kazai Mária · Kereskedelmi Élet

Tény, hogy a vállalkozók a sokasodó nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken is egyre inkább a minőségi szolgáltatás- és termékkínálattal, valamint a jogszabályok maradéktalan betartásával nyerhetik el a köz, illetve a hatóság kegyeit.

Ám, hogy ez ne csak a kereskedők, vendéglátósok belátásán múljék kizárólag, a fogyasztóvédelem – biztos, ami biztos alapon – ismét megszólította a látogatókat, vendégeket, vásárlókat. Olyan tippeket, tanácsokat ad honlapján, amely az intelmekre fogékonyakat akár el is tántoríthatják azoktól a standoktól, amelyek  rossz példaként köszönnének vissza a valóságban…

Ezért aztán azoknak a vállalkozóknak, akik minden téren eredményes fesztivál- vagy vásárzárást remélnek,  máris mutatjuk, hogy a civil többség – és a hivatalból érdeklődők – vajon milyen elvárásokkal állnak majd meg a pult innenső oldalán…

Ez az intelemlista

Arra buzdít a hatóság, hogy a látogatók mérjék fel a fesztivál kínálatát a vendéglátás területén, ismerjék meg az árakat, az adagokat, mérjék fel az ételek minőségét.

Azt javasolják, érdemes azt a vállalkozást választani, ahol friss, jól elkészített ételeket szolgálnak fel viszonylag korrekt áron – bár tisztában kell lenni azzal, hogy a fesztiválok területén alapvetően drágább a vendéglátás.

Ha egyszer valahol nem kapott nyugtát, legközelebb ne azt a helyet válassza, figyelmeztet a hivatalos kommüniké.

Kicsit azért megmosolyogtató, amikor felelős szülő módján int a hatóság: kirakodóvásárokon, helyi kitelepüléseken, idegenforgalmi helyeken, a fesztiválon árusított egyéb termékekkel (ékszer, ajándéktárgy) kapcsolatban gondolják át a vásárlók, hogy valóban szükségük van-e rá…

És legyen az is kérdés, hogyan fogják tudni utolérni az eladót… A blokkot, számlát pedig mindig kérjék el!

Az ilyen eseményeken előfordul, példálózik tovább a hivatal, hogy vállalkozások, kérdőíves felmérők töltetnek ki teszteket a látogatókkal. A javaslat: a fogyasztók figyeljenek ilyenkor is személyes adataikra, ha nem akarnak a későbbiekben kéretlen leveleket, ajánlatokat kapni.

Amennyiben a vendégeknek, vásárlóknak, fesztiválozóknak minőségi kifogásuk van, azt természetesen a pult, kassza elhagyása után is bejelenthetik. Az ezzel ellentétes feliratok tisztességtelen feltételek, nem kell figyelembe venni azokat, szól egy másik figyelmeztetés.

A reklamáció alapvető feltétele a blokk, nyugta. Minden esetben kérjék el a vevők, vendégek, s még az étellel kapcsolatos nyugtákat is őrizzék legalább egy-két napig, egyéb használati cikkek esetén akár két évig is, folytatódik a hatósági javaslatsor.

Kifogással a vállalkozáshoz lehet fordulni, amiről annak jegyzőkönyvet kell felvennie. Ha erre nem hajlandó, a problémát a vásárlók könyvébe kell írni, amelynek jól látható, mindenki által elérhető helyen kell lennie. A beírás egyik példánya a vevőt/vendéget illeti, a másik a helyszínen marad, fogalmaz a tájékoztató.

Aztán a már vállalkozói körben jól ismert ellenőrző szervre irányítják a figyelmet, mondván: ha az élelmiszerrel kapcsolatos panaszt nem megfelelően intézi a vállalkozás, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordulhat a panaszos...

Ha nem kapott számlát, blokkot, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé jelezheti...

Ha a panaszt nem megfelelően kezelték, jegyzőkönyvet nem vettek fel, fogyasztói megkárosítás történt, a vásárlók könyvébe nem engedtek beírni, a tisztességes tájékoztatáshoz fűződő jogok sérültek, akkor a fogyasztóvédelmi hatáskörben elsőfokon eljáró Kormányhivatalhoz fordulhatnak az érintettek…

És még: ha vásárolt terméket visznek haza a fesztiválozók, vásárlátogatók, a blokkot két évig érdemes megőrizniük, mivel ezen időszakon belül élhetnek minőségi kifogással, emeli ki egyebek között a fogyasztóvédelmi hatóság.

Több lehet az üzleti rendelés

2016-07-08
A reprezentációt terhelő adó kivezetését tervezik.

A reprezentációt terhelő adó kivezetését tervezik.

Mint ismeretes, jelenleg a céges rendezvények, hivatalos éttermi, szállodai események keretében reprezentációra költött kiadások után összesen 51,17 százalék közterhet kell fizetni.

A többletköltség a vendéglátóhelyeken megrendelt programok számát az adó bevezetése óta jelentősen lecsökkentette.

Az év végéig körvonalazódó turizmusfejlesztési stratégia részeként azonban az az elképzelés fogalmazódott meg, amely fokozatosan kivezetné a céges rendezvények után fizetendő reprezentációs adót, tudta meg a magyaridok. hu a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).  

Ha van okostelefon, akkor legyen okoskereskedés, okosvendéglátás is!

2016-07-11
Miért jó, ha az ön üzletében is van elérhető, a betérők számára ingyenes wi-fi szolgáltatás? Mert ezzel nem csak növelheti a forgalmát, de le sem marad a használatában már élenjáró kollégáktól…

Miért jó, ha az ön üzletében is van elérhető, a betérők számára ingyenes wi-fi szolgáltatás? Mert ezzel nem csak növelheti a forgalmát, de le sem marad a használatában már élenjáró kollégáktól…

Kazai Mária · Kereskedelmi Élet

Az elmúlt hétvégén három nyilvánvaló eset is világossá tette számomra, amit, úgy vélek, azért sokan tudunk már: egyre inkább oda megy a vendég/vásárló/érdeklődő/látogató, ahol okostelefonjával egy percre sem kell lekapcsolódnia az internetről. Mert valami infóra mindig szükség lesz...

Ez van! Akár tetszik ez a mobilt csak telefonálásra használóknak, akár nem. Más világot élünk, és inkább ússzunk az árral, mintsem „fuldokoljunk a felénk gördülő hullámokban”!

A három sztori röviden...

Kisvárosi strand, a füvön napozók többsége csak akkor teszi le a telefont, amikor a hátán fekszik, és az arcát sütteti… A medence szélén három huszonéves vagánykodik, ki és beugrálnak a vízbe, attól függően, mekkora az érdeklődés körülöttük. Az egyik, alighogy kimászik, a fürdőgatyája zsebéből (!) előkapja a – vélhetőleg vízálló – telefonját, és bőszen nyomogatni kezdi. Várjatok, megnézem, melyik büfében olcsóbb a sör, mondja…

Balaton part, későesti koncert, átlagosan öltözött középkorú pár nyűglődik, már mennének, de Korda Gyuri bácsit mégsem hallják minden nap élőben, hát maradnak. A nő megszólal: mielőtt ennek itt vége lesz, addig azért nézd meg – mutat a férfi kezében lapuló telefonra –, hogy ma hol érdemes vacsoráznunk…

Város kellős közepe. Két lány üldögél az egyik kávézó teraszán, fagyit kanalaznak. Csinálsz rólam egy képet, kérdezi az egyik a másiktól, felteszem (Feltehetően egy közösségi oldalra – a Szerk.), hogy Feri lássa, nem áll meg az élet nélküle… Ezt nem hiszem el, kiált fel, itt nincs wi-fi? Most nem tudom kiposztolni, nyafog. Mondtam, hogy ne ide jöjjünk, hanem a ……-ba, duzzogja el egy másik étterem nevét.

Még több gesztus? Igen

Persze, tudom én, ahogy önök is: saját előfizetésű mobil internettel akárki, akárhonnan, akármikor, akármilyen információra rákereshet.

De sokaknak nagyon jólesik, amikor azt írja ki a telefonjuk: „Van elérhető wi-fi a közelben.”, amelyre két kattintással csak csatlakozniuk kell – ingyen.

Vagy inkább fogjuk fel úgy, hogy – grátisz.

Mert ez az utóbbi illik leginkább egy 21. századi okos kereskedőhöz és okos vendéglátóhoz, szolgáltatóhoz, aki, kétségtelen, hogy nyújt már számtalan kedvezményt, akciót –, de mik azok egy „okosreklámhoz” képest.

Kétségtelenül kíván némi befektetést és utánajárást, ha üzletünkben wi-fi szolgáltatást szeretnénk letelepíttetni, de a kiépítés után néhány nap alatt megbizonyosodhatunk marketingerejéről is.

Wi-fit bármelyik mobilszolgáltatótól rendelhet, az árakért – néhány kattintással – csak össze kell hasonlítani a szolgáltatók kínálatát.

Ezért jó, ha az ön üzletében is van wi-fi

- Vendégei hűségesebbek lesznek a vállalkozásához, mert itt jól érzik magukat.

- Ha ügyfelei jól érzik magukat Önnél, tovább maradnak és többet is költenek.

- Növelheti a forgalmát, hiszen több vendég tér be a wi-fi elérhetőség miatt.

- Az ingyenes wi-fi szolgáltatást nyújtó üzleteket és vendéglátóhelyeket már számos okostelefonos alkalmazás gyűjti és ajánlja;

- az ingyenes wi-fi szolgáltatás révén vállalkozása így értékes – és egyben ingyenes – reklámfelületeket nyerhet!, érvel honlapján például az egyik magyarországi szolgáltató.

Vendéghálózat - A legegyszerűbb megoldás kisvállalkozásoknak

A vendéghálózat (Guest Network) biztonságosan elkülönített hozzáférést jelent, ami a saját céges wi-fi hálózattól függetlenül nyilvános, de elkülönülő rendszerként működik.

Mikor és miért érdemes vendéghálózatot létrehozni?

· ha egyszerre több ügyfelének szeretne ingyenes vezeték nélküli internetet biztosítani

· ha nem szeretné idegeneknek megadni a céges privát hálózatának jelszavát

· ha fontos Önnek a hálózaton keresztül elérhető céges adatai biztonsága

· ha mindig ugyanolyan sávszélességen internetezne, függetlenül attól, hogy ügyfelei is használják a hálózatát

Mi szükséges a vendéghozzáféréshez?

Korlátlan szélessávú vcezetékes üzleti internetszolgáltatás

Külön azonosítóval (SSID) ellátott másodlagos hálózat kialakítását lehetővé tevő router. (ezt a szolgáltató adja)

"Figyelem, itt wi-fi működik!"

Ha vállalkozásának már van biztonságos, megfelelően kialakított és stabil vezeték nélküli hálózata, tegye elérhetővé vendégei, vásárlói számára is!

Mire érdemes figyelni, ha megosztja hálózatát?

1. Írja ki jól látható helyre, hogy ingyenes wi-fi elérhető!

2. Az okostelefonok kilistázzák az elérhető hálózatokat.

A vendéghálózat elnevezésekor válasszon olyan kifejezést, amely utal vállalkozása nevére, hogy ügyfeleinek könnyű legyen felismerni az ahhoz tartozó hálózatot.

3. Válasszon egyszerű wi-fi jelszót, amely nem tartalmaz sem ékezetes betűket, sem speciális karaktereket!, ajánlja a szogáltató.

hálózatot.

 

3. Válasszon egyszerű wi-fi jelszót, amely nem tartalmaz sem ékezetes betűket, sem speciális karaktereket!, ajánlja a szogáltató.

Fotó: illusztráció

Wi-fit az üzletbe? Naná! Muszáj lesz

2016-07-11
Maholnap ez már nem csak gesztus, hanem elkerülhetetlen pluszszolgáltatás lesz minden kereskedelmi és a vendéglátó egységben, majd meglátja!

Maholnap ez már nem csak gesztus, hanem elkerülhetetlen pluszszolgáltatás lesz minden kereskedelmi és a vendéglátó egységben, majd meglátja!


És reklámnak sem utolsó…!

Ha érdeklődne a téma iránt, akkor lapozzon ide, ahol a kétkedőket is szeretnénk meggyőzni.


SOMOGY megye – Új munkatárs? Igen, akár teljes képzési támogatással

2016-07-12
Regisztrált álláskeresők jelentkezését várják. Munkaadóként ismerősét/patronáltját is iskolába küldheti, ha egy jól képzett munkatársat szeretne.

Regisztrált álláskeresők jelentkezését várják. Munkaadóként ismerősét/patronáltját is iskolába küldheti, ha egy képzett munkatársat szeretne.

Idén októberben indít támogatással pincér (OKJ 34811 03) képzést a KISOSZ Somogy megyei érdekképviselete – Kaposváron, a Munkaügyi Központnál regisztrált álláskeresők számára.

A képzési költség teljes összegét, az utazási költséget az állam teljes mértékben fedezi – tehát a tanfolyam ingyenes.

Az elméleti és gyakorlati foglalkozáson résztvevő hallgatók több, mint 7 hónapon keresztül havi 69 000 forint keresetpótló juttatásban is részesülnek.

Jelentkezni, Somogy megye területéről – Siófok és Tab kivételével (!) – valamennyi helyi Munkaügyi Kirendeltségnél lehet.

A tanfolyamot szervező KISOSZ előzetes igényfelmérést végez,mert szeretné elérni, hogy minél többen tudjanak a fentikedvező képzési lehetőségről.

A tagegyesület kéri, hogy a vállalkozók tájékoztassák alkalmazottaikat, ismerőseiket a tanfolyamról!

Az érdeklődő nevét, telefonszámát és e-mail címét pedig szíveskedjenek eljuttatni a megyei KISOSZ szervezethez!

Cím: 7400 Kaposvár, Németh István fasor 37.

e-mail:kisosz@somogy.hu,

Telefon: +36 30 6202 205

FIGYELEM! További részletek

PINCÉR (OKJ 34811 03) szakképesítést nyújtó tanfolyamot indít Kaposváron 2016. október 5-én a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), amelyre támogatással és szorgalmas tanulás vállalásával Ön is felvételt nyerhet.

Piacképes szakma elvégzésével javulnak elhelyezkedési esélyei, melyben segítünk.

Europass bizonyítvány kiegészítővel az Európai Unióban (pl. Ausztria, Anglia, Olaszország, stb.) is elismerik a képzésen szerzett ismereteit.

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök (FEOR: 5132) Pincér: éttermi felszolgáló, főpincér, hajópincér, italpincér, étkezőkocsi felszolgáló.

A szakképesítés birtokában vállalkozást is indíthat.

A Pincér szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben ellátása: értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel.

A Pincér OKJ 34811 03 képzés során - 1000 órában - Ön a következő modulokat tanulja:

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem (40 óra) 10074-12 Felszolgálás ( 434 óra)

10045-12 Gazdálkodás (76 óra) 11497-12 Foglalkoztatás I. ( 60 óra)

10046-12 Szakmai idegen nyelv (40 óra) 11499-12 Foglalkoztatás II. ( 18 óra)

10047-12 Felszolgálás alapjai (314 óra) 11500-12 Munkahelyi eg. és bizt. ( 18 óra)

A Pincér tanfolyamra jelentkezés feltétele: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában,betöltött 18. életév, foglalkoztatáshoz szükséges érvényes egészségügyi alkalmasság, pályaalkalmasság .

A tanfolyam költsége: minden a képzéssel kapcsolatos közvetlen költséget tartalmaz.

A gyakorlati képzéshez köpenyt, sapkát és 2 db pólót ingyenesen biztosítunk!

A tanfolyam várható kezdete: 2016. október 5.

A tanfolyam várható befejezése: 2017. április 26.

Képzés intenzitása: A képzés heti öt nap (hétfőtől péntekig), gyakorlatnál napi 8 tanórában, reggel 8.00 és 14.35 között (ill. a gyakorlati hely nyitvatartásához igazodóan), az elméleti képzést napi 6 tanórában, reggel 8.00 és 12.55 között tartjuk.

Hiányzás max. mértéke: 20% (200). Ebből elméleti órák száma: 60 óra, gyak. órák száma: 140 óra.

A tanfolyam helyszíne: KISOSZ Székház oktatóterme, 7400 Kaposvár, Németh István fasor 37. és néhány kaposvári, vagy vidéki vendéglátó üzlet.

Vizsga: A képzés 2017. május hónapban írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből álló komplex vizsgával zárul. Vizsga tervezett időpontja: írásbeli 2017.05.12., gyakorlati és szóbeli 2017.05.20.

Jelentkezni a Somogy Megyei Kormányhivatal lakóhely szerinti illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán lehet.

Felvételi időpontja: 2016. szeptember 14. (szerda) Kaposvár

Bővebb felvilágosítás: KISOSZ, Kaposvár, Németh I. fasor 37.;

Tel: 06 82/510-666; +36 30 6202 205.

 

Pincérképzés – támogatással

2016-07-12
Keresetpótló juttatást több mint hét hónapon át, illetve teljes képzési és utazási költséget kaphatnak a hallgatók.

Keresetpótló juttatást több mint hét hónapon át, illetve teljes képzési és utazási költséget kaphatnak a hallgatók.


A regisztrált álláskeresőből képzett munkatárs lehet, 

csak juttassa el a jelentkező nevét, címét 

az OKJ-s pincérképzést szervező  KISOSZ Somogy megyei tagegyesületéhez.


További részletek itt.


Van, aki el is kerülheti az ellenőrzést

2016-07-13
Amelyik vállalkozás közelében az online pénztárgép adatai azt jelzik a revizoroknak, hogy szabályszerű a nyugtaadás, oda nem kopognak be vizsgálódni.

Amelyik vállalkozás közelében az online pénztárgép adatai azt jelzik a revizoroknak, hogy szabályszerű a nyugtaadás, oda nem kopognak be vizsgálódni.

Az ellenőrök augusztus végéig táblagéppel járják az országot és – a központi rendszeren keresztül –  az online pénztárgépekbe beütött adatok, illetve a vásárlók számának összevetésével kontrollálják a szabályszerű működtetést.

A tabletes lekérdezéssel távolról követhető a nyugtaadás – és, ahol a revizorok rendben találják az adatokat, ott nem végeznek próbavásárlást!

Figyelem! Az online pénztárgépet használók esetében az ellenőrök jellemzően azoknál jelennek meg, ahol az előzetes elemzések alapján vélhetően valami nincs rendben.

Nem verik nagydobra, de mindig, mindenütt ott lesznek

Munkaidőben, munkaidőn túl, hétvégén, üdülő- és vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, szállásadóknál, rendezvényszervezőknél, de még a Tüzép-telepeken is…

Ahol turista van, ott ellenőr is lesz, szól a rigorózus megfogalmazás, amit az MTI tett közzé az adóhatóság tájékoztatása alapján.

Augusztus végéig érkezhetnek a NAV munkatársai vizsgálódni – konkrétan az ország egész területén bárhová és bármikor.

Hol miért és milyen kiemelt témákban érdeklődnek?

Vásárok, kitelepüléseken: helyszíni tapasztalatok (!) alapján választják ki a revizorok, hogy kiket kell ellenőrizni.

Belvárosi vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken, Balaton környékén: előzetes kockázatelemzés után döntik el, melyik kereskedésben, szolgáltatónál ellenőrizzenek.

Elektronikus kereskedelem, közösségi szolgáltatások : a szektorról nyáron sem feledkeznek meg, folyamatosak maradnak a vizsgálatok, jelzi a közlemény.

Kereskedők, termelők – partnerek lesznek (?)

2016-07-14
„A kereskedelem is lemondhatna a haszonkulcsának néhány százalékáról…”, hangsúlyozta az államtitkár.

„A kereskedelem is lemondhatna a haszonkulcsának néhány százalékáról…”, hangsúlyozta az államtitkár.

A kereskedők és a termelők közötti partnerség jelenthetne megoldást a termelői piacokon a „közös felelősségvállalás és biztonságos élelmiszerellátás érdekében”, hangsúlyozta nemrégiben Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Mosonmagyaróváron, a termelői piacon tartott sajtótájékoztatóján, jelentette az MTI. 

Az államtitkár úgy vélte, ennek érdekében „a kereskedelem is lemondhatna a haszonkulcsának néhány százalékáról”.

Kinek, miért és mi éri meg?

Még idén tárgyalások kezdődhetnek az élelmiszertermelők és kereskedők között, amely, az államtitkár vélekedése szerint kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremtő megállapodást hozhat.

A kereskedők és a termelők közötti megoldás azt a célt is szolgálhatná, hogy „ne mindig a termelő kerüljön kényszerhelyzetbe, hanem akár az árrés kis részének átengedésével legyen partner a kereskedelem is” – fogalmazott Nagy István.

H Í R H Á T T É R

Helyi piacok kialakítására lehet pályázni!

A kormány 2010-től egyszerűsítette a helyi piacok megteremtését, így 2012-ben már 117 termelői piacot, 2015 februárjában 214-et, egy évvel később már 271-et vettek nyilvántartásba. A kistermelők száma pedig az elmúlt 6 évben háromszorosára nőtt.

Korábban az európai uniós pályázati forrásokból, valamint a szaktárca Tanyafejlesztési Programjából lehetett támogatást igényelni helyi piacok fejlesztésére. Erre a Földművelésügyi Minisztérium 2011 és 2013 között mintegy 3 milliárd forintot fizetett ki.

Az új uniós ciklusban, a Vidékfejlesztési Program, Rövid Ellátási Láncok alprogramjába tartozik ez a terület.

Helyi piacok létrehozására, fejlesztésére, promóciójára mintegy 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Erre már lehet pályázni.

Fotó: illusztráció

Haszon – legyen elég a kevesebb!

2016-07-14
A kereskedőket és a termelőket még idén egy tárgyalóasztalhoz ültetné a kormányzat.

A kereskedőket és a termelőket még idén egy tárgyalóasztalhoz ültetné a kormányzat.


Várakozások szerint a tárgyalásoknak egy olyan megállapodáshoz kellene vezetni, amely partnerséget alakítana ki a felek között a hazai élelmiszerbiztonság érdekében.

A kereskedőknek a haszonból is engedniük kellene…, 

Új helyi piacok kialakítására is lehet pályázni...

Részletek ezen az oldalunkon.


Kivára váltana? Itt 10 perc alatt kiderítheti, megéri-e

2016-07-15
Hogy konkrétan az ön cége számára is a kiva lenne a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma? Nos, erről most egy kalkulátor segítségével is meggyőződhet…

Hogy konkrétan az ön cége számára is a kiva lenne a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma? Nos, erről most egy kalkulátor segítségével is meggyőződhet…

A nemzetgazdasági tárca legalábbis így jellemzi a kivát, s az adózási forma tulajdonságaira – amelyekről legutóbb mi is  írtunk , ezzel segítve a részletek megismerését – nem először hívja fel a figyelmet.

Most arról szól a közlemény, hogy minden cégnek megéri a próbaszámításokat elvégezni, hiszen a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár.

10 perc alatt megtudhatja

A legoptimálisabb adóforma kiválasztásban segít most a kiva-kalkulátor, amelyet ezen az oldalon, a kapcsolódó anyagoknál a jobb szélen talál.

H Í R H Á T T É R – összefoglaló

Kinek és miért éri meg kivára váltani?

Annak a cégnek, amelynek a bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy amelyik növekedésre fordítja vissza a nyereségét.

A kisvállalati adó 2017-től még kedvezőbbé válik.

A jelentős egyszerűsítésnek köszönhetően még az adminisztráció is csökken.

Jövő évtől az adó alapja a kifizetett osztalékok és bérek összegére épül, amelyet még a nettó tőkebevonás is csökkent.

A vállalkozás büdzséjében is többet hagy, az adókötelezettséget is kiszámíthatóbbá teszi.

Kedvezőbbé válnak a veszteség elhatárolására vonatkozó szabályok, és jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma.

A bevallás jóval egyszerűbb lesz.

Az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 100 főt.

A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, melyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot.

A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Hol és kiknek nem kötelező pénztárgépet használni?

2016-07-18
A szabadtéri rendezvényekre standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülő vállalkozások a szerencsések –, de nyugtát nekik is kell adniuk.

A szabadtéri rendezvényekre standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülő vállalkozások a szerencsések –, de nyugtát nekik is kell adniuk.

Online pénztárgépet ugyanis csak üzlethelyiségben és mozgóboltban kell használni, hívta fel a figyelmet maga az adóhatóság – amiről egyébként már mi is többször és részletesen tájékoztattunk. Legutóbb éppen egy nyári szezonra való felkészítő kapcsán itt írtunk a témáról.

Továbbá: az online pénztárgéphasználat az alkalmi rendezvények standjaira – a TEÁOR szerinti 47.8 besorolású piaci kiskereskedelemrenem vonatkozik.

Vendéglátás

Nem kell pénztárgépet használni a készételt kínáló árusoknak sem – ha az értékesítés helye változó, valamint felszolgálás és ülőhely nem tartozik a vendéglátáshoz.

Ilyen lehet például a fagylaltot, hot dogot, perecet kínáló árus.

Számlát vagy nyugtát azonban akkor is kell adni a vásárlóknak,

ha nem kell pénztárgépet használni.

Kitelepülések – három választási lehetőség

· számla, egyszerűsített számla kibocsátása

· kézi nyugta kiállítása

· online pénztárgép használata az adózó döntése alapján.

Az egyébként pénztárgépet üzemeltető adózóknak a kitelepülésen kiállított kézi nyugták adatait utólag sem kell rögzíteniük a pénztárgépben.

H Í R H Á T T É RNyugtaadás alkalmi kitelepüléseken

A jogszabályi rendelkezések alapján ezen értékesítési formában is fennáll az adóalanyok számla-, illetve  nyugtaadási  kötelezettsége, melynek teljesítésére nem kötelező a pénztárgép használat ezen elárusítóhelyeken, még akkor sem, ha az egyes adóalany (vállalkozás) az egyébként működtetett üzleteiben annak használatára ott kötelezett.

Számla, nyugta kibocsátási kötelezettség szabályai

Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a következőkben foglalhatók össze. Az általános forgalmi adóról szóló törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint az adóalanynak az értékesítésről főszabály szerint számlát kell kiállítania. Azonban, amennyiben a vevő(a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője) nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel,készpénz/pénz-helyettesítő eszközzel (így akár például egy adott rendezvényen erre rendszeresített utalvánnyal) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, és ilyen esetben nyugtaadási kötelezettség terheli. (A 900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű fizetés esetén is kötelező lenne a számla kibocsátása, de ilyen ügylet az e tájékoztatóval érintett forgalmazási körben jellemzően nem fordul elő.)

Az előzőekben említettek szerinti „készpénzes” termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról mindenképpen legalább nyugtát, vagy a vevő arra irányuló kérése esetén számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát ki kell bocsátani.

[Az Áfa tv. – a 2007. évi CXXVII. törvény – 159. § (1) bekezdése, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. §-a – figyelemmel a 167. §-ra.]

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. előzőekben említett rendelkezései alapján a számla-, nyugtaadási kötelezettség az adóalanyt terheli, ezért említést kell tenni arról, hogy ki minősül az Áfa tv. alapján az általános forgalmi adó alanyának. Adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére (Áfa tv. 5. §). Az általános forgalmi adó rendszerében főszabályként gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Mindezek mellett fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy például, ha egy mezőgazdasági tevékenységet végző, egyébként a kompenzációs rendszer különös szabályai szerint adózó, ezáltal már adóalany személya termékeit nem felvásárlónak értékesíti a kompenzációs rendszer keretében, mely során számlaadási (és ezáltalnyugtaadási)kötelezettség nem terheli, hanem például egy vásárra, alkalmi kitelepülésre elviszi, és ott értékesíti, akkor számla vagy nyugtaadási kötelezettség terheli.

Fontos tudnivaló az is, hogy az alanyi adómentességet választó adóalanyokat ugyanúgy terheli a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség,mint az adókötelesen értékesítő adóalanyokat.

Mindezekről további részletes tájékoztatástalálhatóaz adóhatóság honlapján az információs füzetek között a 6. számú, „Mezőgazdasági őstermelők adózásánakalapvetőszabályai” című tájékoztató füzetben valamint a 18. számú, „A számla,nyugtakibocsátásánakalapvető szabályai” című tájékoztató füzetben.

nyugta  kötelező adattartalma

Az Áfa tv. 173. §-a szerint anyugtakötelező adattartalma a következő:

- anyugtakibocsátásánaka kelte

- anyugtasorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja

- anyugtakibocsátójának adószáma, valamint neve és címe

- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

A nyugtán tehát nem kell sem vevői adatokat, sem adókulcsokat szerepeltetni, a kötelezően feltüntetendő adatokon felül azonban tartalmazhat egyéb adatokat, információkat is, azonban azok feltüntetése nem mehet az áttekinthetőség rovására.

Hogyan szerezhetjük be a szükséges számla, nyugta nyomtatványokat?

Amennyiben a kitelepülésen értékesítő adóalany valamilyen okból még nem rendelkezik adóigazgatási azonosításra alkalmas számla- illetve  nyugta nyomtatvánnyal, akkor azt az értékesítést megelőzően be kell szereznie a nyomtatványforgalmazóktól, és szigorú számadás alá kell vonnia.Fontos tudni, hogy adóigazgatási azonosításra az erről szóló pénzügyminiszteri rendelet alapján azok a nyomtatványok alkalmasak, melyek az adóhatósági nyilvántartás szerinti sorszámtartománnyal készültek, a forgalmazó arról nyilvántartást vezet, és a forgalmazó annak értékesítéséről az adóhatóság felé az adatszolgáltatást teljesíti. Emiatt a nyomtatványt előállító illetve forgalmazó adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minőségében eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki köteles e minőségét az értékesítéskor előzetesen igazolni (pl. aláírási címpéldány, cégbírósági végzés, bejelentkezési lap stb. bemutatásával). Ezért erre a számla,nyugtabeszerzésekor fel kell készülni az adóalanynak. [24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. § - 1/D. §-ok.]

A számla-,  nyugta kibocsátási- kötelezettség elmulasztása miatt felmerülő szankciók

A számla-,nyugtakibocsátásikötelezettség elmulasztása miatt felmerülő szankciókról az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. §-a rendelkezik. Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Ezen túl,számla, egyszerűsített számla,nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapít meg, ha az adózó

a)be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b)igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c)az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagynyugtakibocsátásikötelezettségét. A fenti jogsértések ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot ismételten (alkalmanként) meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

A kiszabott bírság méltányolható körülmények esetén bizonyos esetekben mérsékelhető, elengedhető, ha az adóalany arra irányuló kérelme megalapozott. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelőadótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti)különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytatómagánszemély, jogi személyvagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Forrás: NAV

További információk

Bővebb ismereteket  „A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai” című információs füzetben talál, és innen elérheti.

e-mailen az adóhatóság címén: www. nav.gov.hu/Kapcsolat menüpontban, 

telefonon pedig a (06)40/42-42-42-es számon kérhet.

Fotó: illusztráció

Pénztárgéphasználat – nem kötelező mindenkinek

2016-07-18
Csak üzlethelyiségben és mozgóboltban kell online pénztárgépet használni – a szabadtéri rendezvényekre standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülő vállalkozóknak nem.

Csak üzlethelyiségben és mozgóboltban kell online pénztárgépet használni – a szabadtéri rendezvényekre standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülő vállalkozóknak nem.



Nyugtát azonban utóbbiaknak is kell adniuk!

További részletekért keresse fel ezt az oldalunkat.




Fotó: illusztráció

Van, ahol választani kell

2016-07-19
Ha vállalkozásának már 20 alkalmazottja is van, akkor önöknél júliustól munkavédelmi képviselőt kell választani.

Ha vállalkozásának már 20 alkalmazottja is van, akkor önöknél júliustól munkavédelmi képviselőt kell választani.

Ez az egyik legszembetűnőbb változás a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII.tv. (Mvt.) legutóbbi módosításában, hívta fel a figyelmet a HRportal.

Változnak a választhatóság szabályai is

A jövőben a munkavédelmi képviselő választásánál az Mt. 238.§-ában foglaltakat, azaz az üzemi tanácsi választás választhatóságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az sem, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Fontos változás továbbá, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megillet a munkajogi védelem.

Változások – ahol már van képviselő

Az átmeneti rendelkezések értelmében azon munkáltatóknál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a megváltozott szabályokat a mandátum lejártát követő választástól kell alkalmazni.

Változások – ahol még nincs képviselő

Egyéb esetekben pedig a 2016. július 8-i hatálybalépést követő fél éven belül munkavédelmi képviselő választást kell tartani.

Szankciók

A 82/D § beiktatásával bővült továbbá a szankciók köre ( közigazgatási bírság), valamint változott a szabályozás abban az esetben is, amikor különböző munkáltatók alkalmazásában

álló munkavállalókat együttesen foglalkoztatnak ( Mvt.40.§, 84.§).

A jogszabályváltozás a felelősségi szabályokat egyértelműsíti.

Végezetül a munkavédelmi hatóság eljárásában is a hivatalból indul az eljárás abban az esetben is, amennyiben az a munkavállaló bejelentésére indul.

Ezzel a változással a munkavédelmi hatóság eljárása is a munkaügyi ellenőrzésből már ismert eljárásfajtához fog igazodni.

A jogszabály – változásokkal

Mutatjuk a teljes jogszabályt, pirossal jelölve a módosulásokat. 


BÉKÉS megye – Szakács, szállodai recepciós és virágkötő munkatársak is érkezhetnek inne

2016-07-20
Munkáltatóknak és a szakképzést választó leendő alkalmazottaknak egymásra találni is segít a Békés megyei KISOSZ.

Munkáltatóknak és a szakképzést választó leendő alkalmazottaknak egymásra találni is segít a Békés megyei KISOSZ.

A szervezet a szakképesítést nyújtó tanfolyamok szervezésén és lebonyolításán kívül díjtalan állásközvetítéssel is segíti vállalkozó tagjait, illetve a munkát keresőket.

Folyamatosan frissülő honlapján jelenleg is több, hamarosan induló hiányszakma betöltéséhez szükséges tanfolyamot hirdet, és a hallgatóknak a képzések sikeres elvégzése után sem „engedi el a kezét”.

Az érdeklődők – munkát kínálók és munkát keresők egyaránt – a szervezet honlapján már néhány kattintás után megtudhatják, hogy…

 

· a képzéseket kiknek ajánlják, kínálják;

· a megszerzett végzettséget mi mindenre lehet használni;

· ki vehet részt a tanfolyamon;

· miért ezt a képző szervezetet érdemes választani;

· mennyibe kerül a képzés;

· mit tartalmaz a kedvezményes képzési díj;

· milyen módszerekkel és eszközökkel segítenek a tanfolyam elvégzésében és s vizsgákra

való felkészülésben;

· és, hogy milyen kedvezményekre számíthat, aki jelentkezik?

FONTOS!

A kurzusok helyszínei, a jelentkezések és a tanfolyamkezdések időpontjai már pontosan és részletesen megtalálhatók.

Képzések – a teljesség igénye nélkül

Szakács tanfolyam (OKJ 34 811 04) – további információkat itt talál.

Diétás szakács tanfolyam (OKJ 34 811 04) – további információkat itt talál.

Szállodai recepciós tanfolyam (OKJ 52 812 01) – további információkat itt talál.

Virágkötő tanfolyam (OKJ 31 215 02) – további információkat itt talál.

Képzés munkaerő-közvetítéssel

2016-07-20
A munkáltatók szakképzett munkatársat, a leendő hallgatók munkát, illetve munkahelyet is találhatnak egyszerre…

A munkáltatók szakképzett munkatársat, a leendő hallgatók munkát, illetve munkahelyet is találhatnak egyszerre…


Szakács, diétás szakács, szállodai recepciós és virágkötő tanfolyamokat indít folyamatosan a KISOSZ Békés megyei tagegyesülete úgy, hogy a sikeres vizsgák után sem „engedi el a hallgatói kezét”.

A részletekért kattintson erre az oldalunkra.


Legyen képben! Mondanak ezt is, azt is

2016-07-22
Csupán a tájékozódás – nem a tájékoztatás (!) – kedvéért közlünk egy pincér története alapján megfogalmazott, és a vendéglátásról, szélesebb értelemben a mai munkaadókról alkotott véleményt.

Csupán a tájékozódás – nem a tájékoztatás (!) – kedvéért közlünk egy pincér története alapján megfogalmazott, és a vendéglátásról, szélesebb értelemben a mai munkaadókról alkotott véleményt.

Az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon kering a poszt, amelyben – „Valami véget ért” címmel – a Népszava publicistája írja le  gondolatait.

*

„Pincér ismerősöm mesélte még tavaly, hogy nála betelt a pohár.

Vett egy mély levegőt, és pontosított: nem csak nála, az egész személyzetnél.

A nagyvárosi, jól menő étterem tulajdonosát közösen és udvariasan arra kérték, hogy emelje meg a bérüket. Az alkalmazottak tisztában voltak az étterem forgalmával, így nagyjából azzal is, mekkora havi bevételt kasszíroz a főnök.

A hazai viszonyok ismeretében félsikernek kell elkönyvelni (hiába, itt pénzről volt szó!), hogy a tulajdonos nem kezdett el üvöltözni, és nem kérte ki magának a dolgozók felvetését.

Halkan válaszolt, és mondandójának lényegét úgy foglalta össze, hogy nagyjából annyira futja, amennyit eddig fizetett.

Magyarázatként hozzáfűzte, nagyon magasak az élőmunkát sújtó adók. („Nektek fogalmatok sincs, mennyire” – kezdte el játszani a sokat tudó üzletember szerepét, nem túlságosan hitelesen.)

De mert ő is érezhette, hogy ez önmagában kevés lesz, homályosan olyan hitelekről kezdett beszélni, amelyeket még az étterem indítása előtt vett fel. Ezeket törleszteni kell – tette hozzá. Ez akkor is így van, ha ti erről nem tudtok – ért mondandója végére, ami egyértelművé tette, hogy nem lesz béremelés.

A tulaj fia néhány héttel a fenti „bértárgyalás” után érettségizett. A srácot minden alkalmazott ismerte, gyakran bejárt az étterembe. Legtöbbször pénzért az apjához. Nem távozott üres kézzel. Inkább kettesekkel, mint hármasokkal evickélt végig a négy gimnáziumi éven a fiú, aki végzéskor egy új 3-as BMW-t kapott szüleitől ajándékba.

Ekkortól nem gyalog érkezett apjához. A pincérek kezében megremegett a tányér és a levesestál, amikor meglátták a csodagéppel leparkoló fiút. Apja éppen egy ismerősével a teraszon kávézott, intett a fiának, majd asztaltársához fordult: Tudod, ez volt minden álma. Mikor vegyem meg, ha nem most? – és elégedetten felnevetett. Hitelre vetted? – kérdezett vissza ismerőse. Megbolondultál? – érkezett a gyors válasz.

A pincérek – éppen hárman szolgáltak ki a teraszon – hallották a párbeszédet, sokatmondóan egymásra néztek, és olyan ingerülten rúgtak a konyhába vezető csapóajtóba, hogy az majdnem kitört. A kiadópulton kiabáltak be a két szakácsnak, hogy jöjjenek ki, és nézzék meg, mi miatt nem jut a béremelésre.

Egy hónap múlva valamennyien egy osztrák autópálya melletti motel éttermében dolgoztak, és ajándékképpen két nappal felmondásuk előtt közölték a főnökükkel, hogy ideje lesz új személyzet után néznie...

Ez egyetlen a nagyon sok hazai történet közül, mégis segít megérteni, milyen folyamatok alakítják itthon mostanság a munkaerőpiacot.

A gyalázatosan alacsony magyarországi jövedelmek tarthatatlanságát jelezte, hogy a nálunk nem vagy alig jobb helyzetben lévő volt szocialista országokhoz mérten is kifejezetten alacsony (volt) a magyar átlagjövedelem.

De kibontható ez az összehasonlítás szakmákra és szakmacsoportokra is.

Ezt az elmaradást semmi nem indokolta, még a termelékenységi és a versenyképességi mutatók sem (pedig ezekben gyalázatosan rosszul teljesítünk 2010 óta), mert olyan ágazatokban is nagy volt az elmaradás, amelyekben ezek a közgazdasági szempontok alig érvényesíthetőek.

Az alacsony magyar béreket önmagában még a legális és a tényleges havi jövedelem (tudom, a bér és a jövedelem nem egymás szinonimái, az egyszerűség kedvéért használom most így) közötti különbség sem teszi érthetővé, mert a zsebbe kapott, adózatlan pénzekkel együtt is Kelet-Közép-Európa legrosszabbul keresői közé tartozunk.

Ebben a nagy magyar vigasztalanságban (pincérismerősöm elbeszélése ezt illusztrálja), mégis reményt keltő folyamatok rajzolódnak ki.

Ha lesz idehaza bérfelzárkózás – márpedig lesz, sőt az elmúlt évben erőteljesen meg is indult –, akkor mindez nem a kormánynak, nem a minimálbér emelésének, még csak nem is a szerény szerepet játszó szakszervezeteknek lesz köszönhető, hanem a külföldre távozó magyar munkavállalóknak.

Ez a sok százezer ember olyan űrt hagyott már most maga után, amit nem lehet betölteni. Riasztóan magas számokat közölnek a betöltetlen hazai álláshelyek számáról, és semmi jele annak, hogy a helyzet javulhatna.

Éppen ellenkezőleg.

Valami véget ér(t) Magyarországon.

Az állást kereső munkavállalók esztelen kiszolgáltatottsága, és vele a nagy számuk. Már nem mondhatják a munkaadók, amit az elmúlt huszonöt évben valamilyen visszaadhatatlan fölénnyel vágtak a magasabb bért követelő alkalmazottak szeme közé: Tudjátok, hányan várják, hogy a helyetekre lépjenek?

Ezzel a mondattal minden követelődződnek befogták a száját.

Időközben a gyár- és üzemkapuk elől elfogytak a bebocsátásra várók. A bent lévőket már nem lehet velük riogatni.

De szakácsot, pincért, kamionvezetőt, altatóorvost, informatikust, mérnököt, forgácsolót, maróst, esztergályost lasszóval sem lehet fogni.”

Mindez újragondoltatja a cégvezetőkkel az eddigi fizetési ajánlataikat, és formálhatja a munkavállalókról kialakított szemléletüket.

Étteremtulajdonosunk pedig eltűnődhet: mennyire volt jó döntés BMW-t venni a fiának.”

NAGYLÁTÓSZÖG – Mit mond a pincér, és mit a kívülálló?

2016-07-22
Csupán a tájékozódás – nem a tájékoztatás (!) – kedvéért közlünk egy pincér története alapján megfogalmazott, és a vendéglátásról, szélesebb értelemben a mai munkaadókról alkotott véleményt.

Csupán a tájékozódás – nem a tájékoztatás (!) – kedvéért közlünk egy pincér története alapján megfogalmazott, és a vendéglátásról, szélesebb értelemben a mai munkaadókról alkotott véleményt.



Ha érdekli a sztori és a köré kerekített elmélkedés, keresse fel ezt az oldalunkat.


Ha többet fizetett, 5 évig visszakérheti

2016-07-23
Ajánlatos utánanézni – vagy a könyvelőjét erre kérni –, hogy nincs-e vállalkozásának túlfizetése az adóhivatalnál. Merthogy a hatóságnál hegyekben áll a pénz…

Ajánlatos utánanézni – vagy a könyvelőjét erre kérni –, hogy nincs-e vállalkozásának túlfizetése az adóhivatalnál. Merthogy a hatóságnál hegyekben áll a pénz…

 

Legalábbis ettől visszhangzik az országos sajtó.

Sokkal több pénzt utalnak át az adózók, mint amennyit a jogszabályok előírnak, és sokan még az idő múlásával sem kéri vissza a feleslegesen lerótt összegeket, ami végleg az államkincstárnál marad, tudta meg elsőként a Magyar Idők.

A tények adatokban

Az írás az adóhivatal március végi összesítő kimutatására hivatkozik, amely szerint az első negyedév végén szinte pontosan 1160 milliárd forintos túlfizetést tartottak nyilván, vagyis az adófizetők ennyivel róttak le többet a kelleténél.

Az összeg legnagyobb része, 1050 milliárd forint az idehaza működő cégekhez kapcsolódott, a polgárok pedig 110 milliárd forinttal fizettek be nagyobb tételt az aktuális kötelezettségüknél.

Társasági túlfizetések?

A cégek leginkább az áfa és a társasági adó ügyében estek túlzásba, de gyakori volt, hogy a cégek az üzemanyag jövedéki adójából is többletet halmoztak fel.

(A polgárok – nyilvánvalóan – a személyi jövedelemadóból és az illetékből, emellett az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összegeket.)

A márciusi adatok azt mutatják: nagyjából 370 ezer cég fizetett

az utóbbi időben feleslegesen!

Mi lehet a túlfizetések oka?

- Van, aki biztosra akar menni, ezért a szükséges helyett egy kicsivel többet utal az adóhivatalnak.

- Mások egyszerűen elszámolják magukat.

- Megint mások a szabályok értelmezésé­ben követnek el hibát.

- Némelyektől pedig a munkaadójuk von le nagyobb százalékot,

Bármi is az ok, mondta el a lapnak Kis Péter András, a NAV szóvivője, a túlfizetést az érintettek visszakérhetik!

A kérelmek előterjesztésére a törvény határidőt szab meg, a cégeknek és a magánszemélyeknek 5 év áll a rendelkezésükre a szükséges lépésék megtételéhez.

Az időszak számítása: „a periódus annak az esztendőnek az utolsó napján kezdődik el, amelyikben a pénzt az adófizető az első alkalommal igényelhetné vissza.”, hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Figyelje erősen az adófolyószámlát!

Itt pontosan nyomon követheti, mit mutat az egyenleg. Öt év eltelte után ugyanis a feleslegesen lerótt összeg végérvényesen az államé lehet.

Mi történhet a pluszpénzzel 5 év után?

Ha az adózónak – az elévülés időpontjának másnapjánvan tartozása, úgy

- túlfizetését beszámítják,

- fizetnivalója így csökkenhet,

- esetleg el is tűnhet.

Amennyiben viszont nincs kiegyenlítetlen kötelezettség, az adóhivatal törli a túlfizetést.

 

Az elévülés után pénz semmilyen keretek közt nem jár vissza sem a magánszemélyeknek, sem a cégeknek.

Mégis, kit értesít az egyenlegéről a hatóság?

Folyószámla-kivonatot csak az kap, aki legalább egy adónemben több mint ezer forinttal tartozik, vagy több mint ezer forint túlfizetése van, írta meg az Origo, az MTI hírére hivatkozva.

A NAV az egyenleg megállapításánál az adószámla 2015. december 31-ei állapotát veszi alapul.

A kivonat mellett késedelmipótlék-értesítőt csak az találhat a postaládájában, aki fizetési kötelezettségét nem, vagy csak késedelmesen teljesítette, és ezért 2015-re vonatkozóan késedelmi pótléka keletkezett.

Az adó- és vámfolyószámlák egyesítése miatt a kivonatban a vámfolyószámlák 2016. január 1-jei nyitó egyenlege és az azt követő időszak részletezése is megtalálható.

Azok az adózók, akiknek 2016. január 1. és április 17. között legalább egy elektronikusan benyújtott és feldolgozott bevallása vagy adatszolgáltatása volt, elektronikus bevallóknak számítanak, így papíron nem kapnak folyószámla-kivonatot és késedelmipótlék-értesítőt sem.

Ők az ügyfélkapus regisztrációt követően, már a netes felületen, folyamatosan nyomon követhetik adószámlájuk alakulását, és ha 2015-re vonatkozóan késedelmi pótlékkal érintettek, akkor május végétől megtekinthetik a késedelmi pótlék levezetését is.

A folyószámla-kivonatot és a pótlékértesítőt célszerű a kivonat mellékleteként megküldött „Tájékoztató” segítségével összehasonlítani az adózó saját nyilvántartásával.

Eltérés esetén észrevételt így tehet

Személyesen: az ügyfélszolgálatokon.

Telefonon: a 40/20-21-22 számon

Írásban: a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül lehet észrevételt tenni. Ehhez a NAV honlapjáról letölthető „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvány segít.


H Í R H Á T T É R

A hivatal szerint az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán – az elévülések miatt – évről évre komoly summához jut a közkassza.

2013-ban például 5,7 milliárd forintot „ajándékoztak” az adófizetők ilyenformán az államnak.

2014-ben az összeg alacsonyabb volt, de így is kitett 2,7 milliárdot.

2015-ben pedig 3,9 milliárd forint szerepelt.

Az elmúlt három évben több mint 12 milliárd forinttal gazdagították az adózók az államkincstárat.

Hozzátehet dolgozói egészségéhez

2016-07-25
Vagy legalábbis biztosíthatja a lehetőséget az egészségük megőrzésére, visszaszerzésére. Jövőre, munkaadóként kedvezményesen teheti…

Vagy legalábbis biztosíthatja a lehetőséget az egészségük megőrzésére, visszaszerzésére. Jövőre, munkaadóként kedvezményesen teheti…

Új adómentes juttatással is honorálhatja munkatársai tevékenységét a jövő évtől. Akkor lép ugyanis hatályba a törvény, amely lehetőséget biztosít az egészségügyi cafeteria juttatására. írja a munkajog.hu szakmai blogjában  Sándorné Új Éva okleveles adószakértő.

A jogszabály

Az adószabályokat több helyen módosító 2016. évi LXVI. törvény,, amely a Magyar Közlöny 2016/87. számában lett kihirdetve. A módosító törvény egy (6) bekezdéssel egészítette ki a személy jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvény(továbbiakban: Szja tv.) 81. §-át.

Az adómentes egészségügyi juttatás

A módosítás értelmében: 2017. január 1-jétől a munkáltató adómentesen nyújthat – nem pénzben kapott juttatásként – dolgozói részére egészségügyi szolgáltatásokat.

Jelenleg az értékösszeg és a szolgáltatások köre még nem ismert.

A nyilatkozatok alapján az összeg valószínűleg 20 000 Ft/hó lehet majd.

Az adómentesen finanszírozható egészségügyi szolgáltatások köre sem meghatározott még.

Figyeljen erre is!

Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, emlékeztet a szakértő, hogy a hatályos Szja tv. jelenleg is tartalmaz az egészségügyet érintő adómentes juttatási elemet.

Az Szja tv. a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű díjfizetés esetében adómentes juttatásként kezeli a kockázati betegség(egészség) biztosításokat abban az esetben, ha annak a díját nem a biztosított, hanem harmadik személy (pl. a munkáltató) fizeti.

Az azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része az az összeg, amely nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát.

A minimálbér 30 százaléka jelenleg 33 330 Ft/hó, és valószínűsíthető, hogy 2017. január 1-jétől emelkedni fog. Az új lehetőséggel együtt ez már elég jelentős összeg.

Fentiek mellett ne feledkezzünk meg a kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások adómentes finanszírozási lehetőségéről sem – bár ez nem cafeteria elem.

Az egészségügyet célzó béren kívüli juttatás

Az Szja tv. jelenleg is, és 2017. január 1-jétől is lehetővé teszi, hogy a munkáltatók szerződést kössenek az egészségpénztárakkal célzott szolgáltatások nyújtására.

Az Szja tv. 71. § (3a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy béren kívüli juttatásként kell kezelni, tehát a 15 százalék szja mellett 14 százalék eho terhet visel a munkáltató, mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát.

A finanszírozott szolgáltatások köréről a munkáltató és az egészségpénztár között létrejövő szerződésben kell megállapodni.

Természetesen a munkáltató a minimálbért meghaladó összeget is befizethet az egészségpénztárba egészségpénztári tagonként, azonban a minimálbért meghaladó összeg után már nem 14 százalék, hanem 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A módosító törvény ezen a szabályon nem változtatott, azonban kiterjeszti annak hatályát a társas vállalkozások közreműködő tagjaira is.

Rekreációs keretösszeg

A munkáltatót által célzott támogatásként megfizetett összeget jelenleg sem, és jövőre sem kell beszámítani a munkáltató által mérsékelt eho teher mellett nyújtható éves rekreációs keretösszegbe (jelenleg 450 000 forint, 2017. január 1-jétől 350 000 forint, de magában az éves keretösszegbe sem (jelenleg 200 000 forint, 2017. január 1-jétől 100 000 forint), bár ez amúgy is csak készpénzben nyújtható. (Mint tudjuk, az éves rekreációs keret tartalmazza az éves keret juttatásait és a SZÉP kártya alszámláira történő befizetéseket együttesen.)

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.

Az egészségügyet célzó egyéb meghatározott juttatás

A jelenleg hatályban lévő Szja tv. 71. § (3) c) pontja alapján a munkáltató által egészségpénztárba befizetett tagdíj hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben béren kívüli juttatásnak minősül.

A módosító törvény értelmében egészségpénztárba 2017. január 1-jétől is teljesíthet tagdíj hozzájárulást a munkáltató, azonban ennek teljes összege egyéb meghatározott juttatásnak fog minősülni.

Ebből az következik, hogy a támogatás összegétől függetlenül a tagdíj hozzájárulás teljes összegének 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez összesen 49,98 százalék közteher, amelynek teljes összegét a munkáltató fizeti.

A jövő évtől meggondolandó, hogy ne tagdíj hozzájárulásként, hanem munkáltatói adományként adja ezt a munkáltató. Bár adó és 27 százalék eho fog megjelenni, azonban a magánszemély a támogatási összeg után 20 százalék adókedvezményt vehet igénybe rendelkezés formájában.

Nem minősül cafeteria juttatásnak, de az is megoldható, hogy a dolgozó készpénzt kapjon, bármilyen jogcímen (pl. jutalom), amit aztán ilyen célra a pénztárnak fizet be.

Ebben az esetben a munkáltató 27 százalék szoho és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére, a munkavállaló pedig 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett.

Aki aztán ezt az összeget befizeti egészségpénztárba, rendelkezés formájában a befizetett összeg 20 százalékát (éves szinten legfeljebb 150 000 forintot) adókedvezményként vehető igénybe. Számoljuk ki a közterheket: munkáltató fizet 28,5 százalékot + a munkavállaló fizet 33 százalékot – a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmény 20 százalék. Összesen tehát 42 százalékot fizet a két fél együttesen közteherként.

A juttatások kapcsán érdemes tehát számolni, és a lehető legkisebb adó és járulékfizetési teher mellett biztosítani a dolgozók egészségmegőrzését, gyógyítását, szűrővizsgálatait stb., ami számos dolgozó esetében komoly segítség lehet, mutat rá a szakértő.

 

Legyen képben – Beszélnek az adatok

2016-07-25
Keresse meg, hogy az ön vállalkozása hová tartozik a „nagy magyar turizmustérképen”!

Keresse meg, hogy az ön vállalkozása hová tartozik a „nagy magyar turizmustérképen”!

Érdekes és sokatmondó adathalmazt tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)„Jelentés a turizmus és vendéglátás éves teljesítményéről, 2015” címmel.

Alább a teljesség igénye nélkül mutatunk számokat és a hozzájuk tartozó elemzéseket. Amennyiben kíváncsi a részletesebb és igen közérthető értékelésre, akkor azt ezen az oldalon keresse!

Vendéglátás

Fotó: illusztráció

2015 végén megközelítőleg 53 ezer – 47 ezer kereskedelmi és 5500 munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző – vendéglátóhely üzemelt Magyarországon.

A kereskedelmi vendéglátást végző egységeken belül majdnem 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint több mint 18 ezer italüzlet és más zenés szórakozóhely látta vendégül a látogatókat.

A kereskedelmi vendéglátóegységek 35, a munkahelyi vendéglátóhelyek 19 százalékát üzemeltették egyéni vállalkozók.

A vendéglátóhelyek száma az előző év végéhez képest 1,3 százalékkal csökkent, ez több mint 700 egységet jelent.

Az éttermek, cukrászdák száma nem változott, mivel az éttermek, büfék számának 0,3 százalékos csökkenését némileg ellensúlyozta a cukrászdák számának 4,2 százalékos növekedése.

Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 4,5 százalékkal kevesebb, munkahelyi vendéglátóegységből 1,2 százalékkal több működött 2015 végén.

A vendéglátásból 2015-ben – az előzetes adatok alapján – folyó áron 916 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 10,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az árbevétel 87 százaléka, 793 milliárd forint a kereskedelmi, 13,3 százaléka, 122 milliárd forint a munkahelyi vendéglátásban realizálódott.

A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 11,5, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 5,3 százalékkal nőtt.

Kereskedelmi szálláshelyek

A szálláshelyek 2015-ben eredményes évet zártak.

A turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 210 ezer szobát és 669 ezer férőhelyet biztosítottak ez évben a vendégek számára.

A szobák és férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken volt elérhető.

2015-ben 10,4 millió külföldi és belföldi vendég 7,9 százalékkal több éjszakát töltött itt el, mint 2014-ben.

Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma nőtt.

A külföldivendég-forgalom területileg erősen koncentrált: a vendégéjszakák több mint felét a fővárosban regisztrálták.

A külföldiek a legtöbb vendégéjszakát Budapesten, Hévízen és Bükön töltötték.

A belföldivendég-éjszakák számát tekintve a három legnépszerűbb város Budapest, Hajdúszoboszló és Siófok volt.

A belföldi forgalom a külföldieknél kevésbé koncentrált, a Balaton a vendégéjszakák 26 százalékát adta.

A kereskedelmi szálláshelyek összesen 369 milliárd forint bevételt realizáltak, folyó áron 11 százalékkal többet az előző évinél.

A bevételeken belül a szállásdjbevétel aránya 58, a szálláshelyi vendéglátásé 21, az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeké 21 százalék volt.

2015 végén a kereskedelmi szálláshelyeken kívül 1594 településen 37 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 99 ezer szobával és 229 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

A szállásadók és a szobák száma 2015-ben az előző évhez mérten 5,9 és 6,5, a férőhelyeké 6,7 százalékkal emelkedett.

Az egyéb szálláshelyek fele a balatoni idegenforgalmi régióban található.

Az egyéb szállásadás vendégforgalmára a belföldi vendégek túlsúlya jellemző.

2015-ben a turizmus egyenlege, vagyis a hazánkba érkező külföldi utazók és a külföldre utazó magyarok kiadásainak különbsége 975 milliárd forint volt.

Kemping, szálloda, panzió

2015. július végén 3321 kereskedelmi szálláshely 141 ezer szobával – ezen belül a kempingek 47 ezer lakóegységgel –, illetve 374 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2015. július 31-én 1064 szálloda működött az országban. A szállodák 60 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely 39 százalékával (146 ezer férőhellyel) rendelkeztek.

A működő egységek száma 4,2, a férőhelyek száma 0,8, a kiadható szobák száma 1,4 százalékkal emelkedett a 2014-ben regisztrált adatokhoz képest.6)

A szállodai férőhelyek 3,3 százaléka a regisztrált gyógyszállodákban7) állt rendelkezésre, az ilyen szállodák száma 2015-ben 35 volt.

2015 júliusában 1121 panzió működött a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 8,4 százalékával (csaknem 32 ezer férőhellyel)

2015-ben 10,4 millió vendég 25,9 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, 6,0 százalékkal többet, mint 2014-ben.

Európából 3,9 millió vendég látogatta meg a hazai szálláshelyeket, az általuk eltöltött éjszakák száma elérte a 10,7 milliót, ez 4,2, illetve 2,7 százalékos növekedést jelentett.

A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben 5,5 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 13,0 millió vendég- éjszakát vettek igénybe. A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (9,0, illetve 7,0%-kal) 2014-hez képest. A belföldivendég-forgalom – a vendégéjszakák száma alapján – minden szállástípus esetében emelkedett.

A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben összesen 369 milliárd forint bevételt realizáltak, folyó áron 11 százalékkal többet, mint 2014-ben.

A szállásdíjbevétel 214 milliárd forint volt, az előző évi értéknél 13 százalékkal magasabb.

A szállodai szobák bruttó átlagára 2015-ben 17 ezer forint volt, 6,9 százalékkal több, mint 2014-ben.

Az ötcsillagos kategóriában több mint kétszeres volt az átlagár.

Egy szoba egy működési napjára („REVPAR”) a szállodákban átlagosan bruttó 9400 forint szállásdíjbevétel jutott, 12 százalékkal magasabb, mint 2014-ben.

Foglalkoztatás és kereset

2015-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a vállalkozások 183 ezer főt foglalkoztattak (idetartozik minden olyan személy, aki egy adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító tevékenységet végzett, illetve munkahellyel rendelkezett).

A foglalkoztatottak száma a teljes nemzetgazdaságban az előző évhez képest 110 ezer fővel nőtt, ebből 15 ezer fővel az „I” nemzetgazdasági ágban, ahol a növekedés 9,0 százalékos volt, és a női foglalkoztatottság részaránya pedig 55 százalékos.

Áralakulás

Miközben a teljes nemzetgazdaságban az árszínvonal két éve lényegében változatlan, a szálláshelyszolgáltatást, illetve vendéglátást folytató vállalkozások továbbra is számottevő (2015-ben 3,7, illetve 2,6 százalékos) árnövekedést realizáltak.

Lakossági belföldi utazások

2015-ben a magyar lakosság 37 százaléka tett 1–3 éjszakás, 26 százaléka ennél hosszabb időtartamú utazást, ami azt jelenti, hogy a lakosság közel fele vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson.


Teljesítmény – Alatta vagy felette?

2016-07-26
Most összehasonlíthatja, hogy a nagy magyar átlaghoz képest az ön vállalkozása alul vagy felülteljesített a tavalyi évben.

Most összehasonlíthatja, hogy a nagy magyar átlaghoz képest az ön vállalkozása alul vagy felülteljesített a tavalyi évben.


Tények, adatok, számok illusztrálják, hogy a szálláshelyek eredményes tavalyi évet zártak, míg a vendéglátás forgalma valamelyest nőtt – a statisztikai hivatal legfrissebb elemzése szerint.

Vesse egybe saját tapasztalatait az adatokkal és kiderül, hogy ezek az elemzések  a mindennapok valóságát igazolják-e.

Lehet, hogy új zacskók után nézhet

2016-07-27
Ha eddig még nem tette volna, keressen más csomagolási megoldást a vékony nejlontasakok helyett.

Ha eddig még nem tette volna, keressen más csomagolási megoldást a vékony nejlontasakok helyett.

A Földművelésügyi Minisztérium augusztusban módosítani fogja a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletet.

A változtatásra jogharmonizációs kötelezettség miatt van szükség, tudatja a tárca.

Az Európai Parlament tavaly megszavazott szabálya értelmében ugyanis csökkenteni kell a leggyakrabban használt és leginkább környezetszennyező, 50 mikronnál vékonyabb, könnyű műanyag zacskók mennyiségét, amelyek legtöbbször nem használhatók újra, és így hamar a szemétbe kerülnek.

 

A téma parlamenti képviselője úgy fogalmazott: „Hatalmas környezeti problémáról van szó: nejlonzacskók milliárdjai végzik közvetlenül a természetben, kezeletlen hulladékként. Ez tönkreteszi a természetet, káros a madarakra, a halakra, tehát tennünk kell valamit". 2010-ben, becslések szerint több mint nyolcmilliárd nejlonzacskó végezte a szemétben, írta meg az Origo. 

Választhatunk – kevesebbet vagy semmit

Az uniós tagállamok kétféle szabályozás közül választhatnak:

· a könnyű műanyag zacskók éves felhasználását személyenként 2019 végéig 90 darab, 2025 végéig pedig 40 darab alá szorítják, vagy

· garantálják, hogy 2018-at követően a vásárlók nem kaphatnak ingyen ilyen nejlonzsákot.

Ha érdeklik a törvénytervezet részletei, itt  megtalálja. (a 2. oldalon)

Új munkatársak érkezhetnek

2016-07-28
Hamarosan új dolgozókkal bővítheti vállalkozását, amelyhez – mutatjuk, milyen esetben – akár adókedvezményt is igénybe vehet. A szak-, illetve átképzések ügyében keresse a megyei KISOSZ szervezeteket!

Hamarosan új dolgozókkal bővítheti vállalkozását, amelyhez – mutatjuk, milyen esetben – akár adókedvezményt is igénybe vehet. A szak-, illetve átképzések ügyében keresse a megyei KISOSZ szervezeteket!

Nézzen körül és/vagy érdeklődjön ismerősei körében, mert elképzelhető, hogy vannak olyanok, akik a közszférától elköszönve vállalkozásban dolgoznának tovább.

Hétfőtől indul!

Augusztus 1-jétől ugyanis újra indul a Karrier Híd Program, amelynek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan személyek alkalmazása esetén, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak.

A Karrier Híd programban való részvétel további feltételeiről, valamint a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadásáról a korábbi 2/2012. (II. 7.) NGM rendeletből már most is tájékozódhat.

Képzés, átképzés lehetősége

Ne feledje! A leendő munkatársak szak- illetve átképzésével kapcsolatban az OKJ-s tanfolyamokat szervező megyei KISOSZ tagegyesületek nyújtanak mindenre kiterjedő megoldásokat!

Webáruházak – feketelistát és adót is hoz a jövő

2016-07-29
Néhány kattintás után az érdeklődők azonnal megtudhatják majd, hogy a keresett webáruház korrekt kereskedésnek számít-e.

Néhány kattintás után az érdeklődők azonnal megtudhatják majd, hogy a keresett webáruház korrekt kereskedésnek számít-e.

Jövő év elején feketelistát indít honlapján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Itt a panaszos nevének kitakarása mellett lesznek elérhetők a súlyos jogsértésekről szóló dokumentumok – a jogerős bírósági, fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali döntés megszületését követő 2 évig, jelentette be nemrégiben Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a program bemutatására szervezett sajtótájékoztatón.

A vizsgált hazai webáruházak négyötödénél találtak kifogásolnivalót vizsgálataik során a fogyasztóvédelem munkatársai, de még az utóellenőrzések során is 54 százalék volt ez az arány, közölte Keszthelyi Nikoletta, a tárca fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára ugyanazon a rendezvényen.

Robbanásszerű növekedés előtt áll Magyarországon az e-kereskedelem, a kormányzat a rendelkezésre álló minden eszközzel garantálni fogja az interneten vásárló fogyasztók biztonságát, jelentette ki a miniszterelnöki biztos.

A hirdetések után adózni kell

A miniszterelnöki biztos felidézte: a reklámtörvény módosításával az Országgyűlés június elején határozott arról, hogy – szemben a jelenlegi gyakorlattal – az ötvenmilliárd forintos hazai online hirdetési piac bő felét adó globális internetes vállalkozásoknak is adózniuk kell itt keletkező bevételeik után, közölte a kormányportál.

Amikor a dolgozó tartozik a munkáltatónak

2016-07-30
A pénz visszaszerzésére többféle törvényes lehetőség kínálkozik, de téved, aki azt hiszi, hogy jogszerű, ha a követelést a munkáltató egyszerűen levonja a munkavállaló esedékes béréből…

A pénz visszaszerzésére többféle törvényes lehetőség kínálkozik, de téved, aki azt hiszi, hogy jogszerű, ha a követelést a munkáltató egyszerűen levonja a munkavállaló esedékes béréből…

Károkozás, tanulmányi szerződés megszegése, jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése és sorolhatnánk, hányféle esetben tartozhat a dolgozó munkaadójának. Szakmai blogjában megfontoltságra és körültekintésre int Kártyás Gábor munkajogász.

Kézenfekvőnek tűnik, ezért is kell hangsúlyozni, hogy a követelés bérből való levonása a munkavállaló beleegyezése nélkül akkor is jogellenes, ha egyébként a munkáltató követelése alapos.

Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a munkabérből levonni csak az alábbi négy esetben lehet:

· ha ezt jogszabály, vagy

· végrehajtható határozat lehetővé teszi, vagy ha

· az előlegnyújtásból ered, vagy ha

· a levonáshoz a munkavállaló hozzájárul.

A bérből való levonáshoz tehát vagy már végrehajtható határozat kell, vagy a munkavállaló hozzájárulása.

A munkavállalói hozzájárulás

Azt jelenti, hogy a munkavállaló elismeri a követelés jogosságát és annak összegét, illetve beleegyezik, hogy azt a munkáltató a béréből levonhatja.

A hozzájárulás ezért nem lehet előzetes.

Semmis például az a munkaszerződéses kikötés, amely előre, a konkrét összeg és körülmények ismerete nélkül hatalmazza fel a munkáltatót, hogy bármilyen igényét a munkavállaló béréből közvetlenül érvényesítse.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a bérből levonni.

Azaz, a  bírósági végrehajtási törvény szerinti mértéken (ez általában a nettó bér 33 százalék) a munkáltató sem terjeszkedhet túl.

Visszafizetés egy összegben

A munkavállaló önkéntes teljesítésének persze más módja is lehet, mint a bérből való levonás.

Így például vállalhatja, hogy egy bizonyos határidőig egy összegben befizeti a munkáltató számlájára a teljes tartozást.

Sok esetben azonban ez nem járható út, mivel a munkáltatótól kapott bérből élő munkavállalónak komoly anyagi terhet jelentene az egy összegben való teljesítés.

Nincs akadálya, hogy a felek részletfizetésről állapodjanak meg, olyan ütemezéssel, amely már vállalható a munkavállaló számára.

Figyelem! Ellenkező kikötés hiányában nem teszi a fennálló tartozást egy összegben esedékessé, ha a munkaviszony időközben megszűnik.

Fizetési felszólítás

A törvény szerint a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és minimálbér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti.

2016-ban tehát 333 000 Ft erejéig a munkáltató írásban felszólíthatja a munkavállalóját, hogy adott jogcímen fennálló, adott összegű követelésének egy bizonyos határidőn belül tegyen eleget.

A felszólításnak pontosan tartalmaznia kell, hogy

· a munkáltató követelése min alapszik,

· milyen összegű és annak

· meddig tehet eleget önként a munkavállaló.

Ha vitatja a követelést, a munkavállaló a felszólítással szemben 30 napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Erről a munkavállalót magában az okiratban tájékoztatni kell.

A fizetési felszólítás előnye, hogy ha annak a munkavállaló a megadott határidőben nem tesz eleget, ám bírósághoz sem fordul, úgy a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy azt végrehajtási záradékkal lássa el.

Ez alapján pedig a fizetési felszólítás végrehajthatóvá válik, anélkül, hogy a követelés jogcímét vagy összegét a munkavállaló a továbbiakban vitathatná.

Elévülési idő – vannak kivételek

Továbbá, ha a munkavállaló vitatja a követelést, illetve annak összege miatt nincs lehetőség a fizetési felszólításra, akkor a munkáltató – az elévülési időn belül – bírósági úton szerezhet érvényt igényének.

A munkajogi elévülési idő általában három év, ám ez alól vannak kivételek.

Például, a jogalap nélkül kifizetett munkabér csak hatvan napon belül követelhető vissza, kivéve, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló okozta, vagy azt felismerhette.

Egy másik fontos példa: a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.

Büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A munkáltató a pénzkövetelés iránti igényét közjegyző előtt, fizetési meghagyás útján is érvényesítheti – kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Jogvita

Ha jogvitára kerül sor, és a munkáltató követelése alaposnak bizonyul, az eljárási költségek a munkavállalót terhelik.

Fontos! Érdemes már az első felszólításban felhívni a munkavállaló figyelmét, hogy ha önként nem teljesít, akkor a követeléshez a behajtási költségek és a kamatok is hozzáadódnak, ami elhúzódó eljárás esetén komoly összeg lehet, javasolja a munkajogász.

A megoldás nem rögtön a levonás

2016-07-30
A munkáltatónak is lehetnek pénzkövetelései alkalmazottjával szemben. A megoldás nem a levonás…

A munkáltatónak is lehetnek pénzkövetelései alkalmazottjával szemben. A megoldás nem azonnal a levonás…


Az egyáltalán nem egyedi probléma jogszerű kezelésére szakértői tanácsot kaphat a  következő oldalunkon.