2016-05
KERESKEDELMI ÉLET

Munkaügyi vétségek – már mérlegelhetőek

2016-05-02
A munkaügyi bírság mértékét – a korábbi gyakorlattal szemben – ma már több tényező is befolyásolhatja.

A munkaügyi bírság mértékét – a korábbi gyakorlattal szemben – ma már több tényező is befolyásolhatja.

A legutóbbi célzott munkaügyi ellenőrzések, ahogy arról korábban már beszámoltunkáprilis végéig tartottak. Alább arról tájékoztatjuk, hogy egy esetleges büntetés után mikor és miért lehet a szankció felülvizsgálatát kérni.

Hogy milyen szempontokat mérlegel a hatóság a bírság összegének megállapításánál, arról a munkajog.hu szakértője, dr. Kártyás Gábor munkajogász tájékoztat.

„A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján a munkaügyi hatóság meglehetősen széles mérlegelési jogkört élvez a munkaügyi bírság összegének meghatározásánál. A törvény azonban azokat a szempontokat is rögzíti, amelyek alapján a hatóságnak e tág összeghatárok között ki kell szabnia a pontos szankciót.

A túlzó határozat támadható

Ezeket azért is érdemes ismerni, mert ha a megállapított jogsértés tényét nem is tudja vitatni a munkáltató, önmagában a bírság összege is támadható jogorvoslattal – arra hivatkozva, hogy az eltúlzott mértékű volt.

A bírság kiszabásánál az alapelv természetesen az arányosság: a szankció súlyának az elkövetett jogsértéssel kell arányban állnia.

A hatóság a körülményeket mérlegeli

A kiinduló pont az okozott hátrány nagysága, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket.

A munkaügyi jogsértések esetén hátrány nem csak az érintett munkavállalónak okozható (például a szabadság ki nem adásával, vagy valamely kötelező bérpótlék kifizetésének elmulasztásával), hanem az állami költségvetésnek is.

Ez utóbbi eset különösen a bejelentés nélküli foglalkoztatás és annak válfajai esetén fordulhat elő.

Egy feketemunkás ugyanis nem csak a szolgálati időtől, vagy az egészségbiztosítás szolgáltatásaitól esik el, hanem a be nem fizetett közterhek révén az állami adóbevételek is csorbát szenvednek.

Áttételesen a csalárd munkáltató szabályosan foglalkoztató versenytársai is hátrányba kerülnek, akik nyilván magasabb humánköltséggel működnek.

Nem véletlen, hogy a feketemunka mindig magas bírságtételt jelent.

A jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága

Egyebek mellett ez a magyarázata a szabadság tárgyévet követő szabálytalan kiadásával kapcsolatos hatósági szigornak.

Hiába kapja meg utóbb az elmaradt napokat a munkavállaló, nem hozható helyre utólag, hogy akár egy évig kellett huzamosabb megszakítás nélkül dolgoznia.

A jogsértéssel elért előny mértéke

A fentiekből az is következik, hogy enyhébb bírságra számíthat a munkáltató, ha a jogsértésével hátrányt nem okozott, az könnyen orvosolható, vagy a hiba csak formai, amivel a munkáltató semmilyen jogtalan előnyt nem szerzett.

Ami nem bírságolható

Kifejezetten kimondja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, hogy egyáltalán nem szabható ki munkaügyi bírság, amennyiben a munkáltató a munkaviszony bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesítette ugyan határidőre (a munkavégzés megkezdéséig) – ám annak még a hatósági ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan eleget tett.

Azaz, a késedelmes, de adattartalmában pontos bejelentés még mindig a kisebb mulasztás a valótlan vagy teljesen hiányzó bejelentéshez képest.

Hasonlóan, nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a munkáltató a munkavállaló részére ki nem fizetett, a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

Például, ha a munkáltató a középfokú végzettséghez kötött munkakörben dolgozó munkavállalónak is csak a minimálbért fizette ki, a hatóság első körben határidőt tűz arra, hogy visszamenőlegesen egészítse azt ki a garantált bérminimum összegére, és azt egy összegben fizesse ki a jogosultnak.

Ha ez megvalósul, e mulasztás miatt bírságnak nincs helye.

A jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartama

Természetesen más a megítélése, ha a munkavállaló egy hónapban eggyel kevesebb pihenőnapot kap, mintha hónapokra visszamenően nem részesült az előírt heti pihenőidőben.

Figyelembe veszik a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát is, ami különösen visszaesők esetén fontos körülmény.

Ha ugyanis a munkáltatóval szemben három éven belül szabott már ki jogerősen bírságot a munkaügyi hatóság, és újra azonos jogsértést állapítanak meg, a bírság maximális összege a kétszeresére emelkedik, akár húszmillió forint is lehet.

Nem közömbös az érintett munkavállalók száma is, noha a több munkavállalót érintő jogsértés nyilván többszörös hátrányt is okoz.

Szintén szempont a megsértett jogszabályi előírások száma is, ámbárnem a felsorolható megszegett törvényhelyek számának van igazán jelentősége, hanem azok hatásának, következményeinek.

A bírság mértékének megállapítása

A hatóság figyelembe veszi a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását is.

Elsősorban nem annak van jelentősége, hogy kellő udvariassággal fogadják-e az ellenőrt, és megkínálják-e pogácsával, hanem hogy az általa kért iratokat a megadott határidőben becsatolják-e, helyszíni ellenőrzésnél biztosítják-e a zavartalan tanúmeghallgatást, az ügyfélmeghallgatás kitűzött időpontján a munkáltató kellő szintű képviselettel megjelenik-e, stb.

Végül, a bírság mértéke függ a jogsértést elkövető gazdasági súlyától is.

Ezt azért kell külön kiemelni, mert hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a munkaügyi bírság objektív szankció, amelynek mértéke független a munkáltató árbevételétől, foglalkoztatottjainak számától.

A munkaügyi bírságot önmagában a jogsértés ténye alapozta meg, amely független volt a munkáltató jellegétől. Ezt az értelmezést a bírói gyakorlat is megerősítette.

Ma azonban már ezek a körülmények is relevánsak, jóllehet, talán éppen ezek megítélése a legszubjektívebb.”, fogalmaz a szakértő.

A vétségek súlya is mérlegelhető

2016-05-02
Mit érdemel az a vállalkozás, amelyikben munkaügyi vétséget állapítottak meg a revizorok? Tudjon róla: ha irreális a büntetés, jogorvoslatot kérhet…

Mit érdemel az a vállalkozás, amelyikben munkaügyi vétséget állapítottak meg a revizorok? Tudjon róla: ha irreális a büntetés, jogorvoslatot kérhet…


Azért, mert hibázott a munkáltató, bizonyos szempontok, körülmények még enyhíthetik a büntetése súlyát. 

Ezen az oldalunkon tájékoztatjuk a lehetőségekről

Mire költenének a holnap nyugdíjasai?

2016-05-03
Kiderült, hogy öregségében mit enne, venne, tenne leginkább a ma még aktív korosztály. Kereskedőként, vendéglátósként erre számíthat…

Kiderült, hogy öregségében mit enne, venne, tenne leginkább a ma még aktív korosztály. Kereskedőként, vendéglátósként erre számíthat…

Adatgyűjtést végzett a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező hazai bank: felmérték, mit szeretnének maguknak a ma még aktívan dolgozó emberek öreg korukra, írta meg az Origo.

Közlekedés

Az aktív keresők háromnegyede saját autóval szeretne járni, amikor eléri a nyugdíjas éveit – derült ki a bank kalkulátorának eredményeiből. Az érdeklődők 24 százaléka drágább, felső-kategóriás autóról álmodozik.

A kalkulálók 25 százaléka a tömegközlekedést választotta.

Nyaralás, pihenés

A válaszadók 52 százaléka évente egy kéthetes balatoni nyaralással is megelégedne.

Étkezés

A válaszadók 54 százaléka egyáltalán nem szeretne étterembe járni idősebb korában.

A megkérdezettek havonta átlagosan mintegy 25 ezer forintot költenek élelmiszerre.

Szórakozás

A ma még aktívan dolgozók, a holnap nyugdíjasainak 93 százaléka havi 1 mozizással és egy legalább középszintű televíziós csomag-előfizetéssel kívánja letudni a szórakozást.

Fotó: pixabay.com

SOMOGY megye – Szezonindító fórum vállalkozóknak

2016-05-04
Munkaügy, népegészségügy, fogyasztóvédelem, élelmiszer-biztonság, adózás – a nyári, turisztikai szezonban. Itt segítenek a vállalkozóknak…

Munkaügy, népegészségügy, fogyasztóvédelem, élelmiszer-biztonság, adózás – a nyári, turisztikai szezonban. Itt segítenek a vállalkozóknak…

A nevezett témakörökben a legaktuálisabb információkat tudhatják meg azok a kiskereskedők és vendéglátó vállalkozók, akik elfogadják a KISOSZ Somogy megyei tagegyesületének meghívását.

A hely és az időpont: június 1. (szerda), 8.30-tól, Balatonszárszó.

Az ingyenes részvétel mellett zajló vállalkozói fórumon valamennyi KISOSZ tag – nem csak a Balaton partiak (!) – számára nyújtunk hasznosítható információkat tartalmazó rövid előadásokat a jogszabályváltozások értelmezéséről, a hatósági ellenőrzések tapasztalatairól és a következő időszak ellenőrzési témáiról, módszereiről.

Az érdekképviselet meghívását elfogadta:

– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Somogy Megyei Adóigazgatósága

– a NAV Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, valamint

– a Somogy Megyei Kormányhivatal (fogyasztóvédelem, munkaügy, élelmiszerlánc- biztonság, népegészségügy) ellenőrzéssel foglalkozó egységei, szakemberei.

 A rendezvényen lehetősége lesz a meghívottakhoz kérdéseket intézni, véleményt mondani.

Kérdéseit előre is felteheti!

Amennyiben konkrét kérdése van valamely szakhatóság képviselője felé, kérjük, írja meg a kisosz@somogy.hue-mail címre, vagy telefonon diktálja be a szervezet munkatársának a következő telefonszámon: 06 30 6202 205

A kérdéseket a meghívott hatósági előadóknak közvetítjük.

KISOSZ-tagokat és érdeklődő vállalkozókat egyaránt várunk.

Itt máskor is segítséget, tájékoztatást kaphat

A rendezvényre a megyei szervezet elsősorban a KISOSZ-tag kiskereskedőket és vendéglátósokat hívja. Azonban azt javasolja: amennyiben Ön még nem tagja a megyei munkaadói érdekképviseletnek (KISOSZ), keressen kapcsolatot a szervezettel!

Elérhetőségek:

www.kisosz.somogy.hu,

e-mail:kisosz@somogy.hu,

Telefon:

06 82 510-666,

+36 30 6202 205;

+36 30 9933 933

Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Németh István fasor 37.

Útmutató szezonra, vállalkozóknak

2016-05-04
Az információs nap témái: munkaügy, népegészségügy, fogyasztóvédelem, élelmiszer-biztonság, adózás a nyári turisztikai szezonban.

Az információs nap témái: munkaügy, népegészségügy, fogyasztóvédelem, élelmiszer-biztonság, adózás a nyári turisztikai szezonban.


Turisztikai szezonindító vállalkozói fórumra várja az érdeklődőket a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete.


Az ingyenes rendezvényen a hatósági ellenőrzésekért felelős szakemberek tájékoztatnak a vállalkozása működtetéséhez elengedhetetlen legaktuálisabb tudnivalókról.


A részletekért látogasson el erre az oldalunkra!


Online pénztárgép üzemeltetése – Figyelem, változások!

2016-05-06
Módosultak az online pénztárgépek üzemeltetését érintő szabályok. A változások április 2-tól érvényesek.

Módosultak az online pénztárgépek üzemeltetését érintő szabályok. A változások április 2-tól érvényesek.

Tizenegy pontban talál nem csak módosításokat, újdonságot is (!), ha megtekinti összeállításunkat, amelyről az adóhatóság tájékoztatott.

1. Utólagos rögzítés

(9/2016 (III. 25.) NGM rendelet 

1. § (5)-(6) bekezdés, 78/F. §)

A jogszabály (lásd lent) az eddigieknél részletesebben szabályozza, hogy abban az esetben, ha az adóalany mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól (pl. áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülése stb. esetén), a mentesülés ideje alatt bizonylatolt bevételt hogyan kell utólag rögzíteni a pénztárgépben.

A nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként az adott esemény bekövetkeztétől a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni (utólagos rögzítés).

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő). Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)

2. Egyedi mentesítés

(NGM rendelet 3. § (1) és (6) bekezdés, 3/A. §)

A változás a pénztárgép üzemeltetési helyének meghatározását, az egyedi mentesítés iránti kérelem benyújtásának határidejét érinti, továbbá új mentességi szabályokat fogalmaz meg arra az esetre, ha az adóalany pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi.

Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGM nyomtatvány – kérheti a rendeletben meghatározott, elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alóli felmentést (egyedi mentesítés), amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helye olyan helyen található, ahol a rendelet szerinti adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat önhibáján kívül nem áll rendelkezésre, és az elektronikus hírközlő hálózat elérése külső antennával vagy egyéb műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, illetve az aránytalan terhet jelent az adóalany számára. Az egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően.

Az adóalany az állami adó- és vámhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben a pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart.

A kérelemhez mellékelni kell a közfeladatot ellátó intézmény vezetőjének nyilatkozatát a fenti feltételek fennállásáról.

Az egyedi mentesítés a feltételek fennállásáig érvényes. Amennyiben a feltételek bármelyike már nem áll fenn, az üzemeltetőnek a feltétel megszűnéséről – a megszűnéstől számított 15 munkanapon belül – tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot.

3. Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása

(NGM rendelet 44. § (2)-(2a) és (10) bekezdés, 78/B. §)

A módosítás alapvetően az üzembe helyezési kód igénylésére szolgáló bejelentés, illetve a már bejelentett adatok megváltozása bejelentésének adattartalmát érinti.

A bejelentésben – PTGREG, PTGTAXUZ nyomtatvány – a pénztárgép üzemeltetési helye mellett meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési módját is, vagyis, hogy az üzemeltető a pénztárgépet állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen, változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen vagy tartalék pénztárgépként kívánja üzemeltetni. (Változó telephelyen, mozgóboltban vagy mozgó szolgáltató helyen pénztárgépként csak hordozható pénztárgép helyezhető üzembe, illetve már működő pénztárgép üzemeltetési módja csak hordozható pénztárgép esetén változtatható meg ezen módokra.)

Továbbá a bejelentésben meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét. A nyomtatványokon maximum két – az üzlet tevékenységét leginkább jellemző, legnagyobb bevételt eredményező – TEÁOR szám tüntethető fel. Abban az esetben, ha a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni, az üzemeltetés célját is jelölni kell.

Ezúttal hívjuk fel szíves figyelmüket, hogy a 2014. december 31-ig kiadott, de pénztárgép megszemélyesítéséhez fel nem használt üzembe helyezési kódok már nem használhatók fel.

4. Átszemélyesítés

(NGM rendelet 42. § (4) bekezdés, 44. § (3)-(7) bekezdés, 47. § (1a) bekezdés, 51/B. §, 67. § (6a) bekezdés)

Korábban, ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következett be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kellett. A jogszabály módosítása lehetővé tette a pénztárgép átszemélyesítését.

Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti. A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal. Ha a pénztárgép üzemeltetőjének személyében az AEE átszemélyesítésével következik be változás, az üzemeltetőt AEE megőrzési kötelezettség nem terheli, azonban az átszemélyesítést megelőzően gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.

Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében, amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve, a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni. Ezt csak az adott pénztárgéptípusra engedéllyel rendelkező műszerész végezheti el.

Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni. A cserepénztárgép forgalmazó részére történő visszaszolgáltatásával egyidejűleg pedig a cserepénztárgépet a forgalmazó részére kell át(vissza)személyesíteni.

Az átszemélyesítésre az új jogszabályi követelményeknek megfelelően működő pénztárgépek lesznek képesek. Addig a pénztárgépek üzembe helyezése, illetve a cserepénztárgépek kihelyezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően történik.

5. Éves felülvizsgálat

(NGM rendelet 48. § (1a)-(1b) és (2)-(4) bekezdés)

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal, de változtak a szervizes felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések is.

A pénztárgépek éves felülvizsgálata kötelező. Az éves felülvizsgálat forgalmazói szoftverfelülvizsgálatból, valamint szervizes helyszíni vizsgálatból áll. A forgalmazói szoftver-felülvizsgálat a forgalmazó kötelezettsége, amelynek keretében elvégzi az általa forgalmazott pénztárgépek AEE szoftver jogszabályoknak való megfelelőségének vizsgálatát és szükség szerinti módosítását (a módosítást szükségessé tevő jogszabályban meghatározottak szerint). E tényről a forgalmazó az AEE gyártó által kiállított egyedi azonosító számmal rendelkező igazolást köteles beszerezni, mely igazolást a szerviznek kell átadnia az adóalany részére a szervizes helyszíni vizsgálat során. A forgalmazói szoftver-felülvizsgálatot kizárólag az adott típus szervizelésére jogosult műszerész végezheti.

A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek. Az éves felülvizsgálat során a szerviz ellenőrzi, hogy nem történt-e illegális beavatkozás a pénztárgépen, hogy a pénztárgép működése, működési körülményei megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, illetve szükség esetén kicseréli az AEE akkumulátorát. Az éves felülvizsgálatot a szerviznek a pénztárgépnaplóban dokumentálnia kell.

6. Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése

(NGM rendelet 49/A. §)

Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.

A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.

Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.

(A TEÁOR’08 53.1 szerint Postai tevékenységet – egyetemes kötelezettséggel – folytató adóalanyra eltérő rendelkezések vonatkoznak.)

7. Pénztárgép blokkolása

(NGM rendelet 50/B. §)

A pénztárgép forgalmazási engedélyének visszavonása esetén, továbbá abban az esetben, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatást szünetelteti, korlátozza vagy megszünteti, valamint a pénztárgép megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, használatának szüneteltetése esetén a NAV blokkolja a pénztárgépet.

A pénztárgép blokkolása – fenti esetek függvényében – jogszabályban meghatározott határnaptól kezdődik, illetve határnapig tart.

8. Bejelentés, adatszolgáltatás

(NGM rendelet 51. § (3) bekezdés, 51/A. § (1)-(2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 53. §)

Módosultak a tartalék pénztárgéppel kapcsolatos bejelentés, a pénztárgép használatból történő kivonására vonatkozó adatszolgáltatás, valamint a pénztárgép üzemeltetési céljának, helyének és módjának megváltoztatását érintő bejelentés szabályai.

A tartalék pénztárgépként üzemeltetett pénztárgép tekintetében kizárólag a tartalék pénztárgép működésének szüneteltetését kell bejelenteni – PTGTAXUZ nyomtatvány –, a szünetelés megkezdését követő 3 munkanapon belül.

A pénztárgép üzemeltetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – köteles az állami adó- és vámhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni, amennyiben azzal a céllal fejezi be a pénztárgép használatát, hogy az adott pénztárgépet a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni (használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.

A pénztárgép üzemeltetőjének be kell jelentenie az állami adó- és vámhatóság részére az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, ha a csere- vagy bérbeadási célú pénztárgép üzemeltetésének célját meg kívánja változtatni, az adatszolgáltatásra okot adó körülmény bekövetkezését követő 5 napon belül.

A pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgép üzemeltetési helyeként, módjaként bejelentett adat megváltozását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – az adat megváltoztatásának időpontját megelőző 5. napig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni az adat megváltoztatásának tervezett időpontját is.

Továbbá az üzemeltető köteles a pénztárgép megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását, annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba, és azt az észlelést követő 5 napon belül, az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány – bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

9. Pénztárgépnapló

(NGM rendelet 54. § (3)-(4) bekezdés)

A változás a pénztárgépnaplóba bejegyzést tevő személyek körét, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás határidejét érinti.

A pénztárgépnaplóba bejegyzést a rendeletben meghatározott esetekben az üzemeltető, a műszerész vagy a forgalmazó tehet.

A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek (az üzemeltető részéről jelen lévő személynek) az aláírásával ismerteti el a bejegyzését. Az aláírás megtagadása esetén a műszerész vagy a forgalmazó jegyzőkönyvet vesz fel, melyben meg kell jelölnie az aláírás megtagadásának okát. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető az erre rendszeresített nyomtatványon – PTGTAXUZ nyomtatvány –, az aláírás megtagadásától számított 5 napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

10. Pénztárgép selejtezése

(NGM rendelet 55. §)

A pénztárgép selejtezésére vonatkozó szabályok egyszerűsödtek.

Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül. Egyéb esetekben a pénztárgép selejtezhető.

A selejtezésről a szerviz jegyzőkönyvet vesz fel. A selejtezés során az AEE-t a szervizzel ki kell szereltetni. A kiszerelt AEE más pénztárgépbe nem szerelhető be, illetve azt nem lehet átszemélyesíteni. 11. Cserepénztárgép (NGM rendelet 42. § (1) bekezdés, 78/F. §) Az üzemeltető kérésére már nem a szerviz, hanem a forgalmazó köteles a javítás idejére, a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani.

11. Cserepénztárgép

2016. december 31-ét követően kizárólag online módon működhet. A forgalmazó a cserepénztárgép átadásakor azt az üzemeltető részére átszemélyesíti, illetve a cserepénztárgép visszavételekor magára át(vissza)személyesíti. Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd még 4. pont)

A nyomtatványok új változata a NAV honlapján elérhető.

Jog

Ami változott: a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet.

SZAK-ÉRTŐ – Játékkal növelné a forgalmat? Lehet

2016-05-05
Imádnak a fogyasztók az üzleten nyerni, tegyünk hát a kedvükre! De játsszunk velük úgy, hogy jusson is, maradjon is!

Imádnak a fogyasztók az üzleten nyerni, tegyünk hát a kedvükre! De játsszunk velük úgy, hogy jusson is, maradjon is!

A nyereményjáték a figyelemfelkeltés egyik leggyakoribb és talán egyik legnépszerűbb formája. Ráadásul adómentesen is lehet a forgalomnövelés remek eszköze, állítja Lakatos Katalin és Kardos Dóra adótanácsadó a Mazars pénzügyi tanácsadó cég szakmai blogjában.

Inkább az olcsóbb változat?

A nyereményjátéknak, ha az adózást tekintjük, van olcsóbban és drágábban is megvalósítható formája, mondják a szakértők. Ezért is fontos, hogy már az akciók kidolgozásánál átgondoljuk a lehetőségeket, mert utólag, egy már meghirdetett nyereményjáték szabályzatát már nem lehet megváltoztatni.

A „károkat”, azaz a vállalkozás zsebéből esetleg feleslegesen kivándorló adóforintokat jobb már a legelején minimalizálni.

A nyereményjátékokat ebben az esetben kizárólag személyi jövedelemadó szempontjából vizsgáljuk, de ne feledkezzünk meg róla, hogy minden esetben teljes körű vizsgálat (társasági adó, áfa, reklámadó, esetleg illeték, stb. szempontjából történő értékelés is) szükséges, szól a figyelemfelhívás.

Például…

Egy üdítőitalokat forgalmazó kiskereskedő társaság nyereményjátékot hirdet. Az általa forgalmazott üdítőitalokon található címke postai úton történő beküldése esetén a játékos részt vesz egy nyilvános sorsoláson. A sorsoláson a beküldött címkék közül húzzák ki a nyertes címkéket. Főnyereményként egy személygépkocsit nyerhetnek a beküldők, és emellett kisebb tárgynyereményeket (10-10 darab notebookot és MP3 lejátszót) sorsolnak ki.

(Természetesen, a nyeremények értéke, nagysága eltérő lehet!)

Hogyan kell adózni ebben az esetben az átadott nyeremény után?

Ajándéksorsolás esetén minden esetben abból célszerű kiindulni, hogy az adott játék a szerencsejátékokról szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy nem.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) ugyanis kimondja: többek között a Szerencsejáték törvény szerinti, ajándéksorsolásból származó nyereményt jövedelemnek kell tekinteni, és mint ilyen, személyi jövedelemadó kötelezettséget visel.

Mi minősül ajándéksorsolásnak?

Amennyiben a a következő együttes feltételek teljesülnek:

- a játék szervezője rendszeresen, saját nevében termékek vagy szolgáltatások értékesítését végzi,

- a játék termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötődik – azaz csak az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlója vehet részt a játékban,

- a sorsolásban való részvétel ingyenes (az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásán felül más fizetési kötelezettség nem merül fel),

- nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása, és

- a játékon fizikailag létező sorsjeggyel lehet csak részt venni,

- nem pénznyeremény kerül kisorsolásra.

Beszéljenek a tények!

A nevezett példában szereplő kiskereskedőre igazak-e a fenti kritériumok?

- Az üdítőitalokat forgalmazó kiskereskedő főtevékenysége az üdítők forgalmazása, tehát kijelenthető, hogy rendszeresen, saját nevében termékek értékesítését végzi.

- A játékon való részvételhez be kell küldeni a megvásárolt üdítő címkéjét, tehát csak az adott termék vásárlója vehet részt a játékban.

- A sorsoláson való részvételnek egyetlen feltétele a címke postai úton való beküldése, ezzel kapcsolatban a játékosnak más költsége nem merül fel.

- Nyilvánosan sorsolják ki a nyerteseket, a postán beérkezett címkék közül húzással, tehát fizikailag létező „sorsjegyről” van szó.

- Kizárólag tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra.

A példában szereplő eset tehát valamennyi kritériumnak megfelel.

Ebben az esetben – amennyiben az egyéb adminisztratív feltételek is teljesülnek – a játék szervezőjét, mint kifizetőt terheli az adókötelezettség.

A fizetendő 15 százalékos személyi jövedelemadó alapja a nyeremény értékének 1,18-szorosa lesz.

Más verzió…

Mi történik akkor, ha a fenti példában nem a címkét kell postán beküldeni, hanem a címkén található kódot SMS-ben, egy megadott telefonszámra.

Minden más feltétel változatlan tehát, de a részvétel feltétele az SMS, és az SMS-ben beküldött kódok közül kerülnek kisorsolásra a nyertesek.

Amikor az ajándéksorsolás fent felsorolt feltételei nem teljesülnek teljes mértékben, nem alkalmazható már az Szja törvény nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezése.

Márpedig ez utóbbi példában nem létezik fizikailag kihúzható sorsjegy, tehát egészen biztosan másfelé kell keresgélnünk, hogy a vonatkozó adókötelezettséget megállapíthassuk.

És melyik jelent kisebb, melyik nagyobb adóterhet?

Mit nem terhel adókötelezettség?

Jó hír: az Szja törvény szerint abban az esetben, ha egy promóció nem minősül versenynek vagy ajándéksorsolásnak, van lehetőség arra, hogy adómentesen juttassunk tárgynyereményeket!

Itt a megoldás!

Milyen feltételeknek kell megfelelni ehhez?

- A promóciónak üzletpolitikai célt kell megvalósítania,

- a magánszemélyek széles körében, nyilvános kampány keretében szükséges a promóciót meghirdetni,

- vásárláshoz kötöttnek kell lennie,

- a juttatás címzettje kizárólag magánszemély lehet, és

- a juttatás formájának árengedménynek, visszatérítésnek vagy „más kedvezménynek” kell lennie.

- Először is lényeges kritérium, hogy döntsük meg a verseny, vetélkedő és az ajándéksorsolás kategóriáját. Mivel a példában szó sincs versenyről, az ajándéksorsolást pedig a játékszabályzat minimális módosításával elkerültük, megfelelünk ennek a feltételnek.

- A vásárláshoz kötöttség eleve feltételezi az üzletpolitikai célok megvalósulását, hiszen a cél, hogy minél több vásárló döntsön az adott üdítőitalok mellett és így növekedjen a társaság árbevétele. Teljesül ezért a nyilvánosan meghirdetett kampányra vonatkozó kritérium is.

- A juttatás egyértelműen tárgynyeremény, és a nyertes kizárólag a magánszemély fogyasztó lehet, aki a címkén található kódot SMS-ben beküldte.

Látható tehát, foglalják össze a szakértők, hogy az szja. törvényben az adómentes üzletpolitikai célú juttatással szemben támasztott valamennyi feltételnek megfelelünk.

A például hozott esetben is tehát, függetlenül attól, hogy nagy értékű tárgynyeremények: személygépkocsi, notebookok és MP3 lejátszók kerülnek kisorsolásra , a nyereményekkel kapcsolatban sem a szervező társaságot, sem a nyertes magánszemélyt semmilyen személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli.

Játsszunk haszonnal! Kicsiben is megéri

2016-05-05
Van módja, hogy olyan nyereményjátékkal tegye vonzóbbá üzlete kínálatát – s ezzel növelje az egység népszerűségét, forgalmát –, amely adómentes a vállalkozása számára.

Van módja, hogy olyan nyereményjátékkal tegye vonzóbbá üzlete kínálatát – s ezzel növelje az egység népszerűségét, forgalmát –, amely adómentes a vállalkozása számára.



Ha megismerkedne a lehetőséggel, 

látogasson el erre az oldalunkra.


SOMOGY megye – Vendéglátóként tanulót foglalkoztatna?

2016-05-09
Leendő szakács és pincértanulók szakképzése kezdődik hamarosan Kaposváron, a somogyi vendéglátó egységek pedig gyakorlati helyet biztosíthatnak.

Leendő szakács és pincértanulók szakképzése kezdődik hamarosan Kaposváron – a somogyi vendéglátó egységek pedig gyakorlati helyet biztosíthatnak.

Ha Ön Somogy megyében működteti vendéglátó egységét, és szívesen bekapcsolódna a gyakorlati képzésbe, akkor már most várja a jelentkezését a képzésért felelős KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete, tudatja hírlevelében az érdekképviselet.

Amint az a tájékoztatóból kiderül, a somogyi szervezet sikeresen pályázott a területileg illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya által meghirdetett képzésszervezésre.

Ennek eredményeként az érdekképviselet munkanélkülieknek és álláskeresőknek indíthat szakács és pincér OKJ-s szakképzést Kaposváron.

A képzéseket szeretnék ez év júniusában (a szakácstanulóknak) és októberben (a pincértanulóknak) elkezdeni.

A szakképzésre, várhatóan a megye egész területéről érkeznek a leendő hallgatók, ezért várja a szervezet azoknak a vendéglátósoknak a jelzését, akik szívesen bekapcsolódnának a gyakorlati képzésbe.

A pontos kezdési időpontokról és a beiskolázás feltételeiről külön tájékoztatják az érdeklődőket.

Ezeken az elérhetőségeken jelentkezhet:

Honlap: www.kisosz.somogy.hu

e-mail: kisosz@somogy.hu

Telefon: 06 82 510-666; +36 30 6202 205; +36 30 9933 933

Levelezési cím:7400 Kaposvár, Németh István fasor 37.

Gyakorlati képzés – helyet adna?

2016-05-09
Vendéglátó vállalkozóként szerepet vállalhat leendő pincér és szakácstanulók szakképzésében...

Vendéglátó vállalkozóként szerepet vállalhat leendő pincér és szakácstanulók szakképzésében...




Amennyiben érdeklik a részletek, 

keresse fel ezt az oldalunkat!


Marad a jog: először figyelmeztetni kell!

2016-05-10
A KISOSZ éveken át kitartóan és eredménnyel képviselte az álláspontot, amelyet a Kúria egy minapi határozata is tovább egyértelműsített.

A KISOSZ éveken át kitartóan és eredménnyel képviselte az álláspontot, amelyet a Kúria egy minapi határozata is tovább egyértelműsített.

Az országos érdekképviselet éveken keresztül eltökélten kiállt amellett, hogy a hatósági ellenőrzésekkor feltárt hiányosságok miatt ne büntessék meg azonnal a vállalkozásokat, hanem – a vétségek súlyának kellő mérlegelését követően –, indokolt esetben a kis- és középvállalkozóknak előbb legyen lehetőségük a hibajavításra.

 

Mint ismertes, a KISOSZ törekvése sikerrel járt!

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény egyik rendelkezése szerint a magyar hatóságoknak a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést kell alkalmazniuk, emlékeztet információjában az uzletresz.hu.

A hírportál egy nemrégiben vizsgált ügy – az azt megelőző hatósági eljárás nem a kereskedelem, vendéglátás területén zajlott (!) – kapcsán idézi a Kúria állásfoglalását.

„A Kúria fontosnak tartja a hazai kis- és középvállalkozások védelméről szóló törvényt és nem engedi a hatóságoknak meg azt, hogy az abban foglalt kedvezményeket szűken értelmezzék – ahogy azt az ügyben illetékes hatóság tette.

A Kúria múlt héten hozott ítélete egyértelművé tette, hogy nem lehet szűkítően értelmezni a kkv törvény mentesítő rendelkezését és kimondta: ha valamely hatóság egy kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozásnál jogsértést állapít meg, akkor a törvényben foglalt kivételektől eltekintve első körben nem lehet a kkv-t bírsággal sújtani.

A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – néhány eljárástípust kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a jogszabály vagy egy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszűntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható-e.

Amikor a hiba kijavítható

Ha igen, akkor a hatóságnak fel kell hívnia az eljárás alá vont cég figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kell kötelezni a céget annak megszüntetésére.

Így jogos: először figyelmeztetni kell!

2016-05-10
A KISOSZ hosszú időn át kitartóan és eredménnyel képviselte az álláspontot, amelyet a Kúria egy minapi határozata is tovább egyértelműsített.

A KISOSZ hosszú időn át kitartóan és eredménnyel képviselte az álláspontot, amelyet a Kúria egy minapi határozata is tovább egyértelműsített.


Hangsúlyossá vált, hogy mi a törvényes eljárás a kis- és középvállalkozások hatósági ellenőrzéseit követően. 

A részleteket mutatjuk  ezen az oldalunkon.


„Egy vállalkozás annyira él, amennyire kommunikál”

2016-05-14
Csak idő kérdése és lehúzhatja a redőnyt az a vállalkozás, amelyik nem „szólítja meg ügyfeleit” és „tartja szóval folyamatosan” a világhálón, a közösségi oldalakon keresztül, figyelmeztetnek az adatelemzők.

Csak idő kérdése és lehúzhatja a redőnyt az a vállalkozás, amelyik nem „szólítja meg ügyfeleit” és „tartja szóval folyamatosan” a világhálón, a közösségi oldalakon keresztül, figyelmeztetnek az adatelemzők.

E nélkül szépen, lassan elszivárognak a vevők-vendégek – a közösségi médiákon is megtalálható cégek-szolgáltatók és kínálnivalóik felé.

„Szívóhatása” pedig, sajnos, nem csak azoknak a versenytársaknak lesz, akik bizonyíthatóan kiemelkedően jók szakmailag – hanem, mindazoknak, akik élnek-mutatkoznak-beszélnek a ma kínálta marketing – nem feltétlenül drága(!) – eszközeivel. Akik, miután az internetes felületeken „megszólítják” fogyasztóikat, utána „meghallják-meghallgatják” óhajukat-sóhajukat, így tesznek kényükre-kedvükre. És leginkább ez fogja a nagy bosszúságot a megcsontosodott, változásra képteleneknek jelenteni…

Csődöt mutat, aki nem aktualizál

Persze, az internetes jelenlét ma már rég nem csak a cég/üzlet honlapjának meglétét jelenti.

Hogy arról már ne is beszéljünk, amikor egy vállalkozás weblapja nehézkesen vagy szinte sosem frissül. Kész ellenkampány!

Mert mit hihet egy érdeklődő attól a cégről/üzleről, amelyik még arra is rest, hogy a termékeiről/szolgáltatásairól/arculatáról/küldetéséről/stb… szóló tudnivalókat rendszeresen (!) aktualizálja?

Hogy az adott egységben jellegtelen, dilettáns, hasznavehetetlen termékeket és szolgáltatásokat kaphat csak – egy kontártól, aki a hozzá nem értését – kelletlenségével – immár egy világ előtt is igazolja.

Egy szó mint száz: webre fel!

„Az internet átírta a marketing és reklámszabályokat: a vállalkozások beszélgetnek a fogyasztókkal, eseményeket szerveznek nekik, visszajelzéseket várnak, azaz, igazi kapcsolatokat építenek”, összegzi az uzletresz.hu szakírója.

Az üzlet ma olyan, mint egy színpad

Az internetes jelenlét lényegét így összegzi a cikk írója: Potenciálisan minden vásárló figyelő közönség. Arra az előadásra éhes, ahol újat mutatnak neki. A vállalkozás dolga, hogy ezt a lehetőséget megragadja. Erre általában percei vannak.

Szóval az ne legyen kifogás, hogy nincs ideje figyelni a kommenteket az oldalán, tanácsolja a vállalkozóknak.

Bízzuk szakértőre vagy hozzáértőre!

Az online módszerek tényleg új foglalkozásokat teremtenek, ezért semmi furcsa nincs abban, ha egy vállalkozás közösségi médiaszakértőt nevez vagy nevel ki, vesz fel. Aki ezt komolyan veszi, annak legyen rá embere.

De ha ez nem megoldható, szervezzen napközben 2-3 órás blokkokat, amikor a legalkalmasabb munkavállalója ezzel foglalkozik. Akit aztán sem cenzúrázni, sem irányítani nem kell.

Újdonság: (élő)videó

A módszerek persze – nem is nagyon lassan – inflálódnak.

Amit öt éve a komment adott a közösségnek, azt ma sokkal inkább teljesíti egy videó. Nagy ereje van egy személyre szóló darabnak, ahol akár névvel meg lehet említeni azt, aki a legérdekesebb kérdést felvetette.

Gombos Zsolt, az Online marketing Akadémia szakértője szerint az utóbbi időben különösen izgalmas lett a helyzet az élő videókkal a Facebookon, magánprofilok és márkaoldalak számára egyaránt.

„Ez a fajta kommunikáció még ritka, az újdonság erejével hat, ezzel igazán aktuális és személyre szabott tud lenni – mondja. – A videóban szereplő személy az „élőzés” közben látja a reakciókat és a hozzászólásokat, azonnali kérdésekre azonnali válaszokat tud adni. Érdemes kipróbálni, és mivel új dologról van szó, hibázni ér!”

A jó öreg remarketing

Vásárlóként is ismerjük, amikor egy webáruházban termékre kattintunk, de nem vesszük meg, majd, amint fellépünk a Facebookra, szembejön a hirdetése.

Ezek stratégiailag elhelyezett reklámok, a módszer elég sokszor beválik.

A marketingesek szerint elképesztően hatásos.

„A remarketingnél érdemes odafigyelni arra, hogy a korábbi oldallátogatók preferenciájuknak megfelelő üzeneteket kapjanak – mondja Pogátsnik László online marketingszakértő. Különböző hirdetésekkel lehet megcélozni a weboldalunk egyes aloldalainak látogatóit.

Minél inkább személyre szabott a hirdetés, annál jobban betalál.

Webshopoknál jó eredményeket tud hozni például, ha más-más hirdetéseket futtatunk azoknak az érdeklődőknek, akik egy adott termékkategóriát megtekintettek, majd azoknak, akik valamiért megszakították a vásárlási folyamatot.

Őket jó eséllyel vásárlásra lehet csábítani valamilyen limitált kedvezménnyel, speciális ajándékkal.

A Facebookon máshonnan származó adatbázisunkból is létrehozhatunk célközönséget, például azokból, akik feliratkoztak a hírlevelünkre.

Így a két marketing csatorna erősíteni tudja egymás hatását.”

Hirdetői szemmel a remarketing valóban az elmúlt évek egyik legnagyobb találmánya, véli Gombos Zsolt.

A két legnépszerűbb platformon, Facebookon és AdWords-ön is el tudjuk érni azokat a felhasználókat, akik a honlapunk valamelyik aloldalát, vagy akár egy-egy terméket megnéztek, de mondjuk nem vásároltak.

Sokféle szempont szerint van lehetőségünk célközönséget létrehozni ezekből az adatokból, és minden érdeklődőnek a neki legmegfelelőbb ajánlatot tenni.

Így (a reklámot közzétevő rendszer mellett) nem csak a hirdető jár jól, hiszen a hirdetés célközönségének meddő szórása sokkal kisebb, hanem a reklámmal találkozó érdeklődő is, hiszen olyan ajánlatokkal fog találkozni, ami őt valóban érdekli.

Így végső soron a helyesen alkalmazott remarketing egy igazi win-win-win szituációt eredményez.

A kevesebb több – avagy, ne tukmáljunk!

A közösségi média egyik feltűnő újítása, hogy a pushmarketinges pullmarketingre változtatta.

Tehát épp azt a harsány, arcba tolt rikoltozást váltja ki, amiben egy szórólap, egy callcenteres ajánlat, egy önfényező hirdetés olyan erős volt hajdanán.

Magyarországra a ’90-es években gyűrűzött be a „Tőlem! Vedd! Meg! Azonnal! Mert én vagyok a leghangosabb kakas a szemétdombon!”-tónus. Ott is a helye.

Ez negyedszázaddal később nem csak ciki, de igen erőtlen eszköz is.

A tukmálás elavult, ma már engagement van – sokan megpróbálták már lefordítani ezt a szót, nem nagyon sikerült jobb megoldást találni a körülírásnál.

Önfényezés kizárva – legyen párbeszéd

Szóval vonjuk be a vásárlót, beszélgessünk vele, legyünk őszinték.

Azon a napon, amelyen a vállalkozás elkezd dicsekedni az ő fantasztikus teljesítményével, akár be is csukhatja a Facebook oldalát.

Pogátsnik László szerint nagy hiba máig a lájkolók számából kiindulni: „Sokkal jobban érdemes figyelni a posztok elérésére, a felhasználók elköteleződésére és arra, hogy a Facebook oldalunkon egyfajta párbeszéd alakuljon ki.

Kezdeményezzünk kérdésekkel beszélgetést, válaszoljunk a kommentekre, üzenetekre, mert a felhasználókon túl a Facebook is megjutalmaz érte”.

Az aktivitást maga az oldalelemzi, valamint hasznos a Likealyzeringyenes alkalmazás is.

„Ez utóbbi nemcsak jelentést készít az oldal aktuális állapotáról, hanem javaslatokat is ad, arra, hogy mely gyakorlatunkon érdemes változtatni a magasabb elköteleződés érdekében” – véli a szakember.

Az újfajta kapcsolat alapja a bizalom

Ezt a viszonyt megéri lassan, de nagy figyelemmel felépíteni.

(Az azonnali eladás is a régi harsányság rokona.)

Nagyon sok minden teljesen elfogadott, amit korábban el sem lehetett képzelni: szabad tévedni, szabad mellékes témákat hozni, szabad – ó, menedzservicsorba fagyott öltönyök atyja, ne hagyj el! – a piac többi szereplőjéről szépeket mondani.

Arccal a fogyasztó felé

Szabad viccelődni, szabad csapatépítős videót posztolni, szabad bemutatni az új kollégákat.

Mindez ugyanis kontextust és légkört teremt a terméknek, így az ügyfél nem azért fog vásárolni, mert a márka finoman a torkára lépett és beledumálta, hanem mert úgy döntött. Emiatt pedig sokkal inkább a sajátjának érzi az ügyet. És sanszosabban tér vissza.

„A legtöbb cég, amelyik ma jelen van az online térben, tartalomkényszer alatt áll – mondja Gombos Zsolt. – Folyamatosan, sokszor akár automatizáltan kell a különböző felületeken kommunikálni, ráadásul mindezt célzottan, tudatosan.

Egy cég annyira él, amennyire kommunikál, tartja a mondás, és ma ez már rég nem csak a cég honlapját jelenti. Értékes, vonzó, és érdekes kommunikációt kell folytatni a célcsoport csatornáin : e-mailen keresztül, a blogon, a Facebookon, a Twitteren, a Pinteresten, az Instagramon, a LinkedInen és az összes többin, hogy minél inkább bevonják a követőket.

Edukáció, folyamatos igénykeltés révén pedig az ügyfélszerzés is automatizáltabbá, ezáltal tervezhetőbbé válik.A szakma ezt a folyamatot hívja inbound marketingnek.”

Jótékonykodás, felelősségvállalás

A CSR nem csak a nagyvállalatok sajátja. Az ilyen akciókról pedig rengeteget lehet mesélni. Márpedig a közösségi média motorja a történetmesélés.  És ha bevonja a vásárlóit, mindenki sokkal boldogabb. 

Ha akár csak 200 forintot ajánl fel minden megosztás után, már az ügyfelek is úgy fogják érezni, hogy nagyszerű kezdeményezésben vettek részt. Pedig összesen annyit kellett tenniük, hogy rányomnak a megosztás gombra.

A legjobb hír, hogy mindez bármelyik kisvállalkozás előtt nyitva áll, biztat a szakértő.

>

Webre fel! Arccal a fogyasztó felé

2016-05-14
Csak idő kérdése és lehúzhatja a redőnyt az a vállalkozás, amelyik nem „szólítja meg ügyfeleit” és „tartja szóval folyamatosan” a világhálón, a közösségi oldalakon keresztül, figyelmeztetnek az adatelemzők.

Csak idő kérdése és lehúzhatja a redőnyt az a vállalkozás, amelyik nem „szólítja meg ügyfeleit” és „tartja szóval folyamatosan” a világhálón, a közösségi oldalakon keresztül, figyelmeztetnek az adatelemzők.


Hogyan teremtsünk élő kapcsolatot a fogyasztókkal?

Ezen az oldalunkon szakértők válaszolnak.


ÖTLET-ELŐ: Ami biztosan megéri jövőre

2016-05-17
Ha éttermében eddig még nem kínált menüt, az alábbiak, vélhetőleg, meg fogják győzni. Egy esetleges váltáshoz, átszervezéshez pedig idejében érdemes hozzákezdeni.

Ha éttermében eddig még nem kínált menüt, az alábbiak, vélhetőleg, meg fogják győzni. Egy esetleges váltáshoz, átszervezéshez pedig idejében érdemes hozzákezdeni.

Amint arról már korábban beszámoltunk, csökken az éttermi szolgáltatások áfá-ja, s ez növelheti az éttermek jövedelmezőségét.

Mint ismeretes, vannak ismérvek, amelyek különbséget tesznek az éttermi vagy cukrászdai szolgáltatás és termékértékesítés elkülönítésére, hiszen jelenleg sem mindegy, hogy valaki beül egy cukrászdába, vagy éppen hazaviszi a megvásárolt süteményt – vezeti fel a témát szakmai blogjában Hegedűs Sándor, az RSM adóüzletág vezetője, a cég partnerszakértője.

Tehát, drágább a helyben elfogyasztott sütemény, mint a hazavitt. Mindezt nemcsak a mosogatás, kiszolgálás vagy éppen a kulturált környezet biztosításának költségei magyarázzák, hanem az eltérő áfakulcs is.

Míg a szolgáltatásnyújtás 27 százalékkal, addig a bizonyos élelmiszerek értékesítése „csak” 18 százalékkal adózik.

És íme az ötlet, magyarázat!

A fenti logikát követve azonban érdemes lehet arra figyelni, hogy 2018-tól, amikortól az éttermi szolgáltatás áfa-ja a tervek szerint immár 5 százalékra csökken, jóval előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a menüt is biztosító éttermek, vagy éppen a helyben fogyasztást is lehetővé tevő kifőzdék, mint az ételkiszállítást vállaló vállalkozások, mutat rá a szakértő.

(Áfa)kulcs a tutihoz

2016-05-17
Adószakértő indokolja, hogy a vendéglátásban jövőre mivel érdemes majd biztosan foglalkozni, és mi lesz kevésbé jövedelmező, mint idén…

Adószakértő indokolja, hogy a vendéglátásban jövőre mivel érdemes majd biztosan foglalkozni, és mi lesz kevésbé jövedelmező, mint idén…


A kulcsszavak: menü, helyben fogyasztás, ételkiszállítás… 

A részletekről itt írunk.


Pályázat – Nyerhet, ha családközpontú a vállalkozása

2016-05-18
Nem csak elismerést, de akár 2 millió forint támogatást is kaphatnak fejlesztésre azok a kisvállalkozások is, amelyek családbarát munkahelyként működnek.

Nem csak elismerést, de akár 2 millió forint támogatást is kaphatnak fejlesztésre azok a kisvállalkozások is, amelyek családbarát munkahelyként működnek.

Június 3-ig pályázhatnak az 1-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások is „A Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása” elnevezésű programra. (A középvállalkozások kategóriája az 50 főnél nagyobb létszámmal működő cégek.)

A felhívás – amelyet hatodik alkalommal és egyre növekvő érdeklődés mellett hirdetett meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma – egyszerre értékeli a munkahelyek már létező és tervezett családbarát intézkedéseit, tájékoztat a kormányportál.

A cím egy évig tartó használati jogának elnyerése hozzájárul a nyertes vállalkozások pozitív munkáltatói arculatának kialakításához.

Az internetes pályázatok beadási határideje: 2016. június 3. – 23.59 óra

Támogatási időszak: a pályázó által a pályázatban megjelölt, 2016. június 1. és 2017. június 1. közé eső időszak.

A pályázati felhívást és útmutatót innen elérheti.

Mire nyerhet támogatást?

Dologi kiadásokra, úgymint…

Ingatlan üzemeltetés költségei

Jármű üzemeltetés költségei

Egyéb eszközök üzemeltetésének költségei

Adminisztráció költségei

PR, marketing költségek

Humánerőforrás fejlesztésének költségei

Kommunikációs költségek

Utazás-, kiküldetés költségei

Szállítás költségei

Munka-, védőruha, védőfelszerelés költségei

Megbízási díj (számlás kifizetés)

Élelmiszer, étkezés költségei

Nyomdaköltségek

Szerkesztési költségek

Sokszorosítási költségek

Terjesztési költségek

Szállás

Oktatás, tanácsadás (számlás kifizetés)

Rendezvények szervezési költségei

Konferenciák, képzések, továbbképzések lebonyolításának költségei (számlás kifizetés) A21 Egyéb beszerzések, szolgáltatások

Bérköltségekre és személyi jellegű egyéb kifizetésekre, úgymint…

Bérköltség

Megbízási jogviszony díja (bérszámfejtett)

Tárgyi eszközökre, immateriális javakra, úgymint…

100 ezer Ft alatti tárgyi eszközök

100 ezer Ft feletti tárgyi eszközök

Immateriális javak

Új kapcsolatra számíthat

2016-05-18
Jogszabály szentesíti majd azt a gyökeres átalakulást, amely az adózó és az adóhatóság viszonyát fogja jellemzi a jövőben.

Jogszabály szentesíti majd azt a gyökeres átalakulást, amely az adózó és az adóhatóság viszonyát fogja jellemzi a jövőben.

Várhatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé a tervezet, amely az átalakítást taglalja, jelentette be Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős államtitkára nemrégiben.

Cél az adózó jogai, az adóhatósággal való kapcsolattartás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele, az adminisztrációs terhek csökkentése.

Tovább, ahogy az államtitkár fogalmazott: célzottan az adócsalókat ellenőrzik fokozottan, az adóhatósági erőket oda csoportosítják, ahol csalnak.

Tállai szerint a készpénzes fizetés a feketegazdaság egyik melegágya, ezért a 2017-es költségvetésben 2,7 milliárd forintot különítenek el a bankkártyás terminálok bővítésére; az idén további 30 ezerrel nő az online pénztárgépek száma, és a tárca tervezi a 33 ezer italautomata bekötését is az adóhivatalhoz.

Kritikus munkaerőhiány! Sürgős lenne a megoldás!

2016-05-19
Kritikussá vált a magyar vendéglátásban, turizmusban a szakemberhiány, amelyen bérfejlesztéssel lehetne enyhíteni. A KISOSZ úgy látja, a sürgető beavatkozást a mielőbbi áfacsökkentés segíthetné.

Kritikussá vált a magyar vendéglátásban, turizmusban a szakemberhiány, amelyen bérfejlesztéssel lehetne enyhíteni. A KISOSZ úgy látja, a sürgető beavatkozást a mielőbbi áfacsökkentés segíthetné.

„A kedvezményes forgalmi adó bevezetése már ebben az évben indokolt lenne, mivel jelentősen növelné a cégek versenyképességét a külföldi szolgáltatókkal szemben – vélekedett a KISOSZ országos szövetségének ügyvezető elnöke. Nagy segítség lesz a magyar cégeknek a tervezett áfacsökkentés, mert így több marad a munkáltatók zsebében bérfejlesztésre”, mondta a Magyar Idők megkeresésére d r. Antalffy Gábor.

A lap úgy fogalmaz: noha pünkösdkor a szezonális vendéglátóhelyek nagy része megkezdte néhány hónapos működését a főbb turisztikai övezetekben, az idén több helyütt azért nem nyitottak még ki a panziók, büfék, éttermek, mert nehezen találnak alkalmazottakat. Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Anglia, Skócia, Benelux államok – ezekbe az országokba vándorolnak legtöbben a hazai vendéglátásból.

– Átlagosan 100-150 ezer forinttal keresnek többet tőlünk nyugatabbra, például a szakácsok, így már most súlyos dilemmát okoz, hogy a külföldi hotelek, vendéglátóhelyek a magyar szakembereket csábítják el a nyárra – mondta az ügyvezető.

Antalffy Gábor rámutatott: az átlagos szakácsfizetés itthon bruttó 250 ezer forint havonta, s bár, például a borravalóval együtt egyes helyeken jóval magasabb is lehet, az így szerzett jövedelem mégsem kiszámítható.

Egy mielőbbi béremelés hamarabb javíthatná a szakma presztízsét, megítélését

A lap úgy írja, hogy a vendéglátásban egyébként köztudottan magas a feketepénzek aránya, jó példa erre az a fővárosi romkocsma is, ahol naponta 10-15 ezer forintot keresnek zsebbe a munkavállalók, miközben négy órára bejelentve papíron bruttó 4000 forint jár nekik műszakonként.

Az ügyvezető szerint évek óta ismert a probléma, az idén már nem csupán a Balaton környékén hátráltatja a szezon-n­yitást a munkaerőhiány, hanem például Pest megyében, illetve a határ menti városokban is hiányzik a magyar dolgozó. Mint mondta, valamennyi, turizmusban jellemző munkakörben feltűnően sok az álláshirdetés, ami óriási terhet jelent a vállalkozásoknak.

Aki itthon kitanulta a szakmát, itthon kezdjen dolgozni!

– Történtek segítő lépesek a kormány részéről, például a szakképzést elősegítő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai az utánpótlást biztosítják majd – mutat rá Antalffy Gábor. – Ám ezek a tanfolyamok hosszabb ideig tartanak, az idén már nem oldják meg a munkaerőhiányt…

Ráadásul szükséges lenne előírni azt is, hogy a tanfolyam elvégzése után meghatározott ideig csak itthon dolgozhassanak a friss vendéglátósok, sokan ugyanis a Magyarországon megszerzett tudással eleve a külföldi vendéglátóhelyek felé veszik az irányt – vázolta az elnök.

Hozzátette: a legtöbben csupán a gyors pénzszerzés reményében választják az otthonuktól távol eső munkalehetőséget. Sőt, azok közül, akik 5-10 éve vendéglátóznak külföldön, többen visszajöttek, és itthon vágtak bele önálló vállalkozásba.

Nincs mitől tartani: szakképzettséget igénylő feladatokat csakis szakképzett munkavállalók végezhetnek!

Végül a lap azoknak a piaci szereplőknek az aggodalmát idézi, akik arról beszélnek: „külföldi vendégmunkások, diákok, szakképzetlen, kisegítő családtagok szolgálhatják ki a hazai nyaralóhelyeken a turistákat ebben az évben, annyira súlyos a munkaerőhiány már a jelentős vendégforgalommal számoló idegenforgalmi főszezon előtt is.”

– Az iskolai időszak végén a diákmunkások, egyetemisták keresik a nyári munkalehetőségeket, és gyakran maga a tulajdonos vagy családtagja is beáll a pult mögé. A fizetőpincérek, szakácsok azonban csak szakirányú képzettséggel rendelkezhetnek, amit szigorúan ellenőriz a hatóság, ezért nem kell attól tartani, hogy a balatoni éttermekben hozzá nem értők főznek majd a vendégekre – szögezte le a KISOSZ vezetője.

Munkaerőhiány: lennének enyhítő körülmények

2016-05-19
Kritikussá vált a magyar vendéglátásban, turizmusban a szakemberhiány, amelyen egy mihamarabbi bérfejlesztéssel enyhíteni lehetne.

Kritikussá vált a magyar vendéglátásban, turizmusban a szakemberhiány, amelyen egy mihamarabbi bérfejlesztéssel enyhíteni lehetne.

A KISOSZ úgy látja, a sürgető beavatkozást a mielőbbi áfacsökkentés segíthetné. 

További részletek ezen az oldalunkon.

Az e-promócióknak e-szabályai (is) vannak

2016-05-23
Ha nem tartja be a szabályokat, akár az összes követőjét elveszítheti, sőt, vállalkozása oldalát akár le is tilthatják az internetes közösségi oldalakon…

Ha nem tartja be a szabályokat, akár az összes követőjét elveszítheti, sőt, vállalkozása oldalát akár le is tilthatják az internetes közösségi oldalakon…

J ól fontolja meg, hogyan népszerűsíti üzletét, termékeit, szolgáltatásait az internetes közösségi oldalakon, mert van, ami törvénybeütköző.

Vállalkozásunk, termékeink, szolgáltatásaink népszerűsítésére nem használhatjuk kényünk-kedvünk szerint az egyébként már nélkülözhetetlenné lett közösségi oldalakat, mert van, ami törvénybeütköző.

Mi minősül promóciónak?

Minden olyan verseny, amelyet a vállalkozás a Facebookon (Fb) szervez – mondjuk a nyereményjáték –, de idetartoznak a kuponos akciók, a kedvezmények, a reklámajándékok, a pénzvisszatérítés, a törzsvásárlói kedvezmény, a hűségprogram is, hívja fel a figyelmet az üzletresz.hu-ban az elektronikus kereskedelemmel és webjoggal is foglalkozó ügyvéd, dr. Horváth Katalin.

A Fb általánosságban minden olyan promóciót idesorol, amihez be kell lépni vagy regisztrálni kell, valamilyen esélyelemet – a nyerésre, árkedvezményre, kuponra – és nyereményt, díjat vagy egyéb engedményt, kedvezményt.

Csak szabályosan

Mindenekelőtt meg kell felelni a Fb vonatkozó szabályzatának ( Facebook Promotion Guidelines), a céges oldalakra vonatkozó általános szabályzatának ( Facebook Page Guidelines), továbbá a Fb Közösségi médiaszabályzatának és az adatvédelmi szabályzatnak.

A leglényegesebb: a promóciós és céges oldal szabályzat, ez tartalmazza a speciális rendelkezéseket.

Továbbá…

De a promóciónak meg kell felelnie a magyar reklámtörvénynek, fogyasztóvédelmi jogszabályoknak, versenyjogi előírásoknak, elektronikus kereskedelmi jogi rendelkezéseknek, adatvédelmi jogszabályoknak, gyermekvédelmi előírásoknak is.

Nyereményjáték szervezése esetén pedig a vonatkozó magyar adójogi előírások ugyanolyan lényegesek, mint egyéb online promóció esetén.

Ezt a Facebook maga is előírja a fenti szabályzataiban.

Hogyan lehet promóciót szervezni?

Kétféleképpen:

· Fb-alkalmazásban, illetve

· a vállalkozás Fb-oldalán, az idővonal használatával.

A Fb 2013-ban módosította a promóciószervezési szabályait, korábban csupán applikációban lehetett szabályosan kampányt indítani.

A Fb-alkalmazásban szervezett promócióval személyesebb az élmény, ez pedig erősebb vállalkozásépítés.

Az applikációk nagyobb teret és rugalmasságot engednek a tartalomnak, mint egy Fb-oldal bejegyzés önmagában.

Továbbá, az alkalmazásokon keresztül futtatott promóciókkal biztonságosan, strukturáltan gyűjthetők adatok.

Ezzel szemben a Fb-oldalon szervezett promóció előnye abban rejlik, hogy gyorsabban, könnyebben elindítható, és megjeleníthető a lájkolóknak – így szélesebb közönséget szólíthat meg a vállalkozás.

Milyen termékek, szolgáltatások népszerűsíthetők?

A szabályzat csak olyan promóciók szervezését engedi a Fb-on egy vállalkozásnak, amelyben a vállalkozás saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti.

Ezen belül azonban kevés kivételtől eltekintve ez szinte bármi lehet.

Harmadik személy – akár jogi személy – termékeit elhelyezni tilos.

A kivételek: egyrészről a kiskorúak, gyermekek védelme érdekében születtek, így 18 éven aluliaknak nem lehet lőfegyverrel, alkoholos termékkel, dohánytermékkel, felnőtteknek szóló tartalommal vagy termékkel kapcsolatos promóciókat közzétenni – előbbiek esetében mindenképpen életkori szűrést kell alkalmazni.

Tilos továbbá: a vényköteles gyógyszerek értékesítése és promóciója, ahogy az online szerencsejátékot, ügyességi vagy sorsjátékot – online kaszinó, sportfogadás, bingó, póker – népszerűsítő oldalak csak bizonyos országokban megengedettek, és ott is csak a Fb előzetes engedélyével.

A magyar jogban is jól ismert általános fogyasztóvédelmi tilalmak is megtalálhatók a Fb tiltólistáján: nem lehet a promóció és annak tartalma hamis, félrevezető, megtévesztő vagy tisztességtelen.

Melyek a jogszerű szervezési módszerek?

A Fb-promóciók fő célja általában felhasználók, potenciális ügyfelek (vendégek, vásárlók) gyűjtése, de a promóciós szabályzat sok korlátozást tartalmaz.

Bejegyzés –„post, komment, like”

Jogszerű az a Fb-promóció: amelyben úgy gyűjt a vállalkozás felhasználókat, hogy a felhasználók posztolnak, kommentelnek vagy lájkolnak egy bejegyzést (postot) a Fb-oldalon.

Üzenet, szavazás

Ugyanígy megengedett az is, hogy a felhasználók üzenetet küldjenek a Fb-oldalra, és a Fb-oldalon vagy az applikációval szavazást is lehet indítani.

Névadás – nyeremény, engedmény, kupon

Megengedett új termék vagy szolgáltatás elnevezésére versenyt kiírni a Fb-on, amikor a felhasználók az ötleteiket kommentben vagy posztban írhatják meg – cserébe nyereményt, engedményt, kupont sorsol köztük a vállalkozás.

A TILOS promóciós módszer…

Tilos promócióra használni a felhasználók személyes idővonalát vagy ismerősi kapcsolatait.

Nem lehet tehát feltétel a megosztás vagy a lájk, a felhasználót nem lehet arra kérni, hogy jelölje meg ismerőseit egy posztban vagy képen, sem saját olyan bejegyzésben vagy képen, amelyen ő nem szerepel.

Tilos az ösztönzés, például

· „a részvételhez oszd meg az idővonaladon” vagy

· „esélyeid növeléséhez oszd meg ismerőseid idővonalán”, illetve

· „a részvételhez jelöld meg az ismerőseidet ebben a bejegyzésben”.

… és ami szabad

De megengedett, hogy a részvétel feltétele egy poszt lájkolása legyen a vállalkozás idővonalán.

További kitétel

A Fb szabályzata szerint a promócióban kifejezetten szerepelnie kell annak, hogy a résztvevők semmilyen igénnyel nem fordulhatnak a Fb-hoz, ezt pedig a játék szervezőjének kell szavatolnia.

A szervezőnek el kell ismernie, hogy a Fb a promóciót nem támogatja, nem hagyja jóvá és a promóció nem kapcsolódik a Fb-hoz.

    Játékszabály? Kell!

Akár a vállalkozás oldalán, akár alkalmazáson keresztül zajlik a promóció, ugyanúgy kell játékszabályzat, mint minden egyéb offline vagy online promóció esetében.

A játékszabályzat tartalmazza: a játék alapvető szabályait, a játékban részt venni jogosultak körét, a részvételi feltételeket, a sorsolás menetét, időpontját, helyszínét, az adatvédelmi hozzájárulásokat, a játékból kizárás feltételeit, a nyeremény leírását, átvételének körülményeit, a promóció időtartamát és egyéb lényeges jellemzőit.

A játékszabály célja, hogy a szabályok ismertek és egyértelműek legyenek, és hogy megvédjék a játékszervezőt az esetleges jogvitáktól.

Ezért játékszabályra mindenképp szükség van, azt jól látható helyen kell elhelyezni.

Ha a promóció posztokban merül ki, akkor tanácsos egy linken elhelyezni a játékszabályzatot, míg alkalmazás használatakor az alkalmazásban akár az egész játékszabály is közzétehető, vagy ugyanúgy linkben, mint az oldalon.

És ha valami szabálytalan? Letiltás lehet a vége

Ha a promóció nem felel meg a Promóciós Szabályzatnak, a Fb eltávolíthatja az oldalt vagy applikációt.

A statisztikák alapján minden második Fb-promóció a Fb szabályzataiba ütközik.

A legtöbben azzal érvelnek, hogy egyrészt mások is így csinálják, másrészt pedig úgysem derül ki.

A tapasztalat azonban az, hogy kiderülhet, ugyanis a Fb naponta százával tiltja le a jogsértő nyereményjátékok miatt a céges oldalakat.

Egy szabályzatba ütköző Fb-kampány miatt egy egész oldal vagy applikáció is elveszíthető annak akár több tízezer felhasználójával együtt, ami szinte pótolhatatlan veszteséget jelenthet a vállalkozásnak.

A Fb finomabb eszközökkel is szankcionál: az EdgeRank algoritmusa hátrányban részesítheti az üzenőfalon a szabályzatot sértő promóciót alkalmazó vállalkozások posztjait, így sokkal kevesebb felhasználóhoz jut el az információ, figyelmeztet a szakjogász.

Megosztásra buzdít? Baj is lehet belőle

2016-05-23
Jól fontolja meg, hogyan népszerűsíti vállalkozását, üzletét, termékeit, szolgáltatásait az internetes közösségi oldalakon. Van, ami törvénybeütköző…

Jól fontolja meg, hogyan népszerűsíti vállalkozását, üzletét, termékeit, szolgáltatásait az internetes közösségi oldalakon. Van, ami törvénybeütköző…

Ha  az eddig megismert, illetve alkalmazott fogyasztóvédelmi és egyéb hatósági jogszabályokon kívül nem tartja be az e-törvényeket, e-előírásokat is, akár az összes követőjét elveszítheti, sőt, vállalkozása oldalát le is tilthatják az internetes közösségi oldalakon…  

  Itt mutatjuk a jogszerű megoldásokat.

A süti és a fagyi az új alkohol?

2016-05-25
A vidéki italboltok száma megfogyatkozott, míg a cukrászdáké megnövekedett az elmúlt fél évtizedben. Vannak más tények is...

A vidéki italboltok száma megfogyatkozott, míg a cukrászdáké megnövekedett az elmúlt fél évtizedben. Vannak más tények is...

Nőtt a vendéglátók forgalma Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2015-ben túllépte a 900 milliárd forintot.

2011-2013. között még nem tudott fejlődni a piac – 2014-ben viszont 4 százalékkal, 2015-ben pedig már 11 százalékkal többet könyvelhettek el a vendéglősök, az értékesített étel-, italféleségek mennyiségét tekintve, elemzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait a blokkk.com.

A vendéglátóhelyek árbevételének ¾-e ételforgalom, ¼-e italféleség és kávé. Az alkoholok értékesítése 10 százalék felett mozog.

Nagyobb bevétel, kevesebb egység

 

A több árbevétel ellenére a vendéglátóipari hálózat azonban olvadozott az elmúlt években, az egységek száma fokozatosan csökkent:

 

2015.

2014.

2011.

2015/2014.

2015/2011.

vendéglátóhelyek

52.667

53.386

55.730

- 719

- 3.063

KSH, érték: darab

A változás hátterében az italboltok számának csökkenése húzódott meg, állapítja meg a szakportál szerzője.

Az italboltok életét megkeserítette az elmúlt években a játékgépek kitiltása, továbbá szeszesitalok adózásának (a népegészségügyi termékadó), valamint a házi pálinkafőzés szabályainak változása is, különösen a kisebb településeken.

Vidéken kevesebb, a fővárosban több

Ezt egyértelműen alátámasztják a KSH adatai, hiszen a fővárosban 2011-hez képest még nőtt is az italboltok száma (2 660-ról 2 703-ra), tehát a háromezres hálózatcsökkenés a vidéket érintette.

 

Az italboltok számának csökkenésével szemben emelkedett a cukrászdák száma, ami bő 10 százalékos hálózatnövekedést takar:

 

 

2015.

2014.

2011.

2015/2014.

2015/2011.

étterem, büfé

25.278

25.344

25.245

- 66

+ 33

italbolt

17.464

18.284

20.741

- 820

- 3.277

cukrászda

3.654

3.508

3.283

+ 146

+ 371

diszkó

735

781

788

- 46

- 53

KSH, érték: darab

Diszkó, munkahelyi-, közétkeztetés

A budapesti a kerületek rangsorában, 2015-ben a legtöbb, több mint ezer vendéglátóhely a főváros hetedik kerületében volt, (korábban a kilencedik és a tizenegyedik kerületek is voltak éllovasok).

A fővárosban egyébként összesen 11 ezer vendéglátóhely van.

Ezen belül az éttermek, büfék száma közel 7 ezer, ebben a körben pedig már két éve a kilencedik kerület áll a dobogó tetején (620 étteremmel, büfével).

 

Természetesen a fővárosban italboltban is a hetedik kerület az első, 2015-ben 364 volt ezen a környéken. Diszkóból is itt van a legtöbb, 2015-ben számuk 34 volt.

 

Az egyes megyéket nézve kitűnik, hogy a nagyobb lélekszámú települések mellett a kiemelt idegenforgalmi térségek településein találni a legtöbb különféle vendéglátóhelyet.

Így például Siófokon 362 étterem, 44 cukrászda, 102 italbolt és 14 diszkó található a KSH 2015. évi adatai szerint.

Megyei elsőségek

További sajátosságok is szerepet játszanak a vendéglátóhelyek területi megoszlásában, így például feltűnő Bács-Kiskun 931 italboltja (jó szőlő-gyümölcstermesztési adottságokkal).

De más területet véve górcső alá, a megyék között diszkóban Szabolcs-Szatmár-Bereg a listavezető a maga 55 ilyen típusú szórakozóhelyével.

 

Hozzátartozik a vendéglátó-hálózathoz a munkahelyi-, közétkeztetés köre is.

Az éves árbevétel ezen a területen egyébként 2015-ben túllépte a 120 milliárd forintot az összes vendéglátóforgalmon belül.

A munkahelyi és a közétkezdék száma 5 536 volt 2015-ben, fél évtized alatt ezek száma is csökkent valamelyest.

Cafeteria tegnap, ma holnap

Kérdés, hogy a cafeteria rendszerének átalakítása majd hoz, vagy visz az étkezdék konyhájáról.

A SZÉP-kártya forgalom háromnegyede, nagyjából 60 milliárd forint a vendéglátóhelyek bevételeit gyarapítja (tehát nem szálláshelyre költik), de az Erzsébet étkezési utalványok egy részét is ebben a körben váltják be (a többit a boltokban, áruházakban, de az utalványforgalom megoszlásáról nincs nyilvános adat).

A cafeteria pénzesítése attól függően érintheti a vendéglátás forgalmát, hogy a SZÉP-kártya vendéglátós zsebének szabályai változnak-e, vagy nem, természetesen elsősorban a kedvezményes adózású kereteket nézve.

Az Erzsébet utalvány pénzesítése nem érinti a vendéglátóforgalmat, hiszen ott eddig is szabadon választhatott a felhasználó, hogy boltban, vagy vendéglőben váltja be, elemzi a szakmai portál.

SZOMSZÉDOLÓ – Munkaerőhiány délre is…

2016-05-26
Elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban feszítő a munkaerőhiány Horvátországban.

Elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban feszítő a munkaerőhiány Horvátországban.

 

Horvátországból már biztosan nem jönnek hozzánk idénymunkások, mert, amint az a hvg.hu írásából kiderül, a horvát munkavállalók is a nyugati bérekben bíznak, és inkább oda is mennek dolgozni.

 

Annak ellenére feszítő a munkaerőhiány, hogy közben a munkaügyi hivatal nagyszámú munkanélkülit tart számon - közölte a horvát munkaadók szövetsége (HUP) kedden, miután tárgyalásokat folytatott a munkaügyi és a turisztikai miniszterrel.

 

A tárgyaláson elhangzott, hogy a horvát munkaadók az idén több mint 42 ezer idénymunkást tudnának foglalkoztatni.

Csak a turizmusban tavaly összesen 22 ezer idénymunkás dolgozott, számuk 2016-ban elérheti a 30 ezret.

A munkaerőhiányt a HUB azzal magyarázta, hogy főleg a vendéglátóipart hagyja el a legtöbb alkalmazott, hogy az Európai Unió más tagországaiban vállaljon munkát.

 

A HUB szerint a minisztériumnak szerkezeti és operatív változásokat kell végrehajtania, és olyan intézkedéseket kell bevetnie, amelyek hozzásegítik az embereket, hogy munkát találjanak, a munkaadók pedig megfelelő alkalmazottakat. Amennyiben erre nem kerül sor mielőbb, a sikereses szezon érdekében növelni kell a külföldi idénymunkások számát - tették hozzá.

 

Idénymunkára diákot, idén? Miért ne

2016-05-27
Ha még nem volt diákfoglalkoztatottja, akkor azért, ha már volt, de nem ismeri az idén aktuális foglalkoztatási szabályokat, akkor azért fussa végig összeállításunkat!

Ha még nem volt diákfoglalkoztatottja, akkor azért, ha már volt, de nem ismeri az idén aktuális foglalkoztatási szabályokat, akkor azért fussa végig összeállításunkat!

 

Hogy munkáltatóként mire kell ügyelnie, amikor diák munkavállalókkal kíván szerződést kötni, arról dr. Dénesné dr. Orcsik Judit munkajogász tájékoztat szakmai blogjában.

 

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló  2012. évi I. törvény(a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.

Mikor létesíthet munkaviszonyt a fiatal munkavállaló?

Ki minősül fiatal munkavállalónak?

Az Mt. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a 18. életévüket be nem töltött személyek egyéb polgári jogi jogviszonyokban történő foglalkoztatására.

Továbbá kimondja azt is, hogy munkavállaló csak az lehet, aki 16. életévét már betöltötte.

A fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez azonban feltételként rögzíti a jogszabály azt is, hogy a szülő hozzájárulása szükséges hozzá.

Ez a tizenhat és tizennyolc év közötti munkavégzés feltételeként elegendő is.

A 15. és 16.évesek munkavégzésének feltételei

Elengedhetetlen, hogy a fiatal nappali rendszerű képzésben folytassa tanulmányait, valamint hogy csak a hivatalos tanulmányi szünetekben vállaljon munkát.

Ezen felül a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Fontos az írásbeliség és a szabályok betartása

Az Mt. a munkaszerződést kizárólag írott formában fogadja el, és nincs ez másképp a fiatal munkavállaló esetén sem. Tehát a munkaszerződést ebben az esetben is írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató kötelezettsége.

A munkaszerződés tartalmi elemei

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, rendelkezni kell arról, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre (itt a diákmunka határozott időtartamú szerződést feltételez), valamint ki kell kötni a munkavégzés helyét is.

Ezen kívül a munkabért meghatározó munkaidő hosszát is fontos meghatározni a szerződésben, amellyel kapcsolatban jó tudni: fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő legfeljebb(!)8 óra lehet – és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

Amennyiben munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, akkor lényeges szempont az is, hogy a fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.

Továbbá: a 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc; 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet, és legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt is kell biztosítani, ami szintén eltérő szabályozás a felnőtt munkavállalókra vonatkozó szabályokhoz képest.

Természetesen a fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

A törvényes képviselő hozzájárulása – elengedhetetlen

A munkáltatók számos esetben elkövetik azt a hibát, hogy úgy kötnek munkaszerződést a 18. életévét még be nem töltött személlyel, hogy arról hiányzik a szülői hozzájárulás.

Az Mt.- nek pedig egyértelmű szabályozásai közé tartozik, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A fenti szabályok szerint tehát tehát a 16. életévét betöltött személy az Mt. szerint ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, azonban a megkötött munkaszerződés mégis csak abban az esetben érvényes, ha a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát is tartalmazza.

Amennyiben cselekvőképtelen, azaz 14. életév alatti fiatalkorú vállal számára megengedett munkát (pl. sporttevékenység, vagy modellkedés), abban az esetben nem elég a szimpla hozzájárulás, hiszen a munkavállaló ebben az esetben nem írhat alá munkaszerződést, ezáltal azt helyette kizárólag a törvényes képviselő kötheti meg.

Eltérő szabadságra vonatkozó szabályok

Az éves szabadság nem csak a felnőtt munkavállalót, hanem a diákmunkáját töltő fiatal munkavállalót is megilleti.

Ez alap és pótszabadságból tevődik össze, amelyből az alapszabadság éves 20 nap.

Ehhez évi 5 munkanap pótszabadságot kell hozzá számolni, amennyiben a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét.

Amennyiben a munkaáltató kevesebb, mint egy évet foglalkoztatja a fiatalt, abban az esetben az összesen megállapított éves szabadság időarányos részét kell kiadnia.

Amennyiben a munkavállalás rövidsége miatt a szabadságot mégsem jár, akkor a munkaviszony befejezésekor pénzben kell azt megfizetni. Vagyis ha a fiatal csak a nyári szünetre vállal munkát, akkor a 2 hónapra járó 4 nap munkabért is meg kell fizetni számára, szabadságmegváltás címén.

Spóroljon energiát!

2016-05-28
Egy felmérés szerint a kkv-k nem tesznek azért, hogy kevesebb legyen a földgáz- és villanyszámla. Tényleg, miért nem csökkenti vállalkozása közüzemi költségeit?

Egy felmérés szerint a kkv-k nem tesznek azért, hogy kevesebb legyen a földgáz- és villanyszámla. Tényleg, miért nem csökkenti vállalkozása közüzemi költségeit?

 

Korábban már tájékoztattunk róla: ha a vállalkozás szolgáltatót vált, vélhetően olcsóbban jut energiához.

 

Közel 1300 kis- és közepes méretű vállalkozás bevonásával készített felmérést az első online energiabróker, írta meg az uzletresz.hu.       

A Tarifa24 adatai szerint a megkérdezettek 44 százaléka nem számít érdemi díjváltozásra, míg 25 százalékuk díjemelkedéssel kalkulál.

Eközben a tavaly bekövetkező olajárzuhanást követve a valóságban a szabadpiacon szerződő cégek a következő éves időszakra a földgáz esetében 33, míg a villamosenergia-számlájukon 19 százalékos átlagos megtakarítást tudtak elérni.

 

A felmérés szerint a cégek kétharmada tisztában van vele, hogy az energiakereskedők versenyeztetésével csökkentheti közműszámláit,és ugyanilyen mértékben tájékozott arról is, hogy a kereskedőváltás nem jár anyagi kiadással.

Ennek ismeretében különösen furcsának tűnhet, hogy 72 százaléknyian mégsem tettek lépéseket ebben az ügyben.

„A bonyolultnak tűnő szakkifejezések és az adminisztráció sok céget kivárásra késztetett az elmúlt években, mondja egy megkérdezett szakértő. Majd így folytatja: ez a helyzet azonban gyökeresen változhat most, amikor az eddig megkötött szerződések adatai szerint a villamosenergia díjának ötöde, míg a földgázszámlának a harmada is megspórolható”

Pedig tényleg jól járhatnak a kkv-k

Mivel a hazai szabályozás alapján az energiaellátási szerződések legnagyobb részét egy évre kötik, a szabadpiaci energiaárak mindig fél-egy évvel követik a világpiaci árak alakulását.

A következő évre új szerződést kötők tehát éppen ebben az időszakban profitálhatnak majd a tavalyi világpiaci olajárzuhanás hatásából.

Ez a tény azonban, úgy tűnik, alig ismert a hazai kkv-k körében.

A megkérdezetteknek ugyanis mindössze 12 százaléka számít a következő egy év során 5 százaléknál nagyobb mértékű díjcsökkenésre, miközben 25 százaléknyian díjemelkedéssel kalkulálnak.

A felmérést végző cég várakozása szerint a földgázpiacon az érintettek negyede, míg a villamosenergia-piacon mintegy 40 százaléknyian is új szerződést köthetnek.

Ehhez – igaz, különböző feltételekkel – a felmérésben részt vevő cégek 67 százaléka venné igénybe energiabróker segítségét.

 

Versenyeztesse a szolgáltatókat!

2016-05-28
Tud róla, hogy létezik olcsóbb energiaforrás is, mint amit az Ön vállalkozása használ?

Tud róla, hogy létezik olcsóbb energiaforrás is, mint amit az Ön vállalkozása használ? 



Egy felmérés szerint a kkv-k nem tesznek azért, hogy kevesebb legyen a földgáz- és villanyszámlájuk. 


Ezen az oldalunkon mutatjuk, hogyan válthat díjmentesen szolgáltatót. 

Vasárnapi munkavégzés – megváltozott feltételek

2016-05-30
Módosultak a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés bizonyos feltételei.

Módosultak a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés bizonyos feltételei.

A 2016. évi XXIII. törvény (a teljes szöveget itt lehet elérni) az alábbi pontokon változott. Megjelent a Magyar Közlöny 53/2016. számában.

*

1. §(1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.”

(2) A Kertv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.”

(3) A Kertv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja

a)az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, valamint

b)a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.”

(4) A Kertv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.”

(5) A Kertv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, a felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza.”

(6) Hatályát veszti a Kertv. 6. § (1a) és (1b) bekezdése.

2. §(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vasárnapra rendes munkaidő

a)a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b)az idényjellegű,

c)a megszakítás nélküli,

d)a több műszakos tevékenység keretében,

e)a készenléti jellegű munkakörben,

f)a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g)társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

h)külföldön történő munkavégzés során, valamint

i)a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.”

(2) Az Mt. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,

a)ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdésd), e)vagyi)pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá

b)a rendkívüli munkaidőre

ba)a 101. § (1) bekezdésd), e)vagyi)pontban meghatározott munkavállalónak,

bb)ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

(2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.”

3. §Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. §Hatályát veszti

a)a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, valamint

b)a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet.

 

VESZPRÉM megye – Online pénztárgéphasználat: jogszerűen szezonban is

2016-05-31
A pénztárgépek működtetésének szabályszerűségeiről kaphattak mindenre kiterjedő tájékoztatást azok a vállalkozók, akik részt vettek a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesületének május 10-ei szezonfelkészítő fórumán.

A pénztárgépek működtetésének szabályszerűségeiről kaphattak mindenre kiterjedő tájékoztatást azok a vállalkozók, akik részt vettek a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesületének május 10-ei szezonfelkészítő fórumán.

A Tihanyban rendezett fórumon az adóhatóság megyei szakértője egyebek mellett kitért az alábbiakra…:

· Utólagos rögzítés (pl. áramszünet, a pénztárgép meghibásodása, eltulajdonítása, megsemmisülése stb. esetén):

1. A nyugta-kibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben első tételként az adott esemény bekövetkeztétől a nyugta-kibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.

2. Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni (adóügyi nap: a napi nyitás és napi zárás parancs végrehajtása között eltelt idő).

3. Cserepénztárgép – átszemélyesítést követő – működtetése esetén az utólagos rögzítésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

· Egyedi mentesítés:

1. A változás a pénztárgép üzemeltetési helyének meghatározását, az egyedi mentesítés iránti kérelem benyújtásának határidejét érinti, továbbá új mentességi szabályokat fogalmaz meg arra az esetre, ha az adóalany pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi.

2. PTGM nyomtatvány benyújtásával kérheti az egyedi mentesítést, amennyiben a pénztárgép állandó üzemeltetési helyén nem áll rendelkezésre.

3. Egyedi mentesítést kérhet, ha a pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi, és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja.

· Üzembe helyezési kód igénylése, bejelentett adatok megváltozása:

1. A PTGREG, PTGTAXUZ nyomtatványon a pénztárgép üzemeltetési helye mellett meg kell jelölni a pénztárgép üzemeltetési módját is.

2. Meg kell adni az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét.

· Átszemélyesítés:

1. Az átszemélyesítés az üzembe helyezett pénztárgép más üzemeltetőhöz rendelését jelenti.

2. A pénztárgép átszemélyesítéséhez szükséges kódra vonatkozó rendelkezések lényegében megegyeznek az üzembe helyezési kódra vonatkozó előírásokkal.

3. Ha a forgalmazó a pénztárgép javításának idejére cserepénztárgépet biztosít, úgy a cserepénztárgépet az üzemeltető részére át kell személyesíteni.

4. Bérbeadás céljából üzembe helyezett pénztárgépek esetében - amennyiben a pénztárgép nincs bérlő részére átszemélyesítve - a pénztárgépet a bérbeadó részére kell átszemélyesíteni.

· Éves felülvizsgálat:

1. A pénztárgépek éves felülvizsgálata kiegészült a forgalmazói szoftver-felülvizsgálattal.

2. A szervizes helyszíni vizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, átszemélyesítését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő 1 éven belül kell elvégeztetnie az üzemeltetőnek.

· Pénztároló eszköz pénztárgéphez rendelése:

1. A pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani.

2. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

· Bejelentés, adatszolgáltatás: nyomtatványa PTGTAXUZ:

1. Tartalék pénztárgép üzemelésének szünetelése (3 munkanap).

2. Használatból való kivonás (tervezett időpont előtt 5 nappal).

3. Csere vagy bérbeadási célú pénztárgépet más célra üzemelteti (5 nap).

4. Üzemeltetési mód adatainak változását.

5. Megsemmisülését, elvesztését, eltulajdonítását, annak észlelését követően haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba.

· Pénztárgépnapló:

1. Bejegyzést az üzemeltető, a műszerész vagy a forgalmazó tehet.

2. A műszerész vagy a forgalmazó az üzemeltetőnek az aláírásával ismerteti el a bejegyzését.

3. Az aláírás megtagadásáról az üzemeltető 5 napon belül adatot szolgáltat.

· Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

1. Az 1-5. pontban felsorolt kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, kölcsönzési, javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt.

Kivétel:

- a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet; a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme; az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja;

- a termelői borkimérés;

- az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.

Online pénztárgép használata, igénylés, mentesség

A hatályos szabályozás egyértelműen tevékenység üzletben, mozgóboltban történő végzéséhez köti a gépi nyugtaadási kötelezettség teljesítését.

KITELEPÜLÉS → nincs pénztárgép-használati kötelezettség!

Mindig a ténylegesen folytatott tevékenység határozza meg a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget, és nem a bejelentett (de nem végzett) tevékenység.

Az online pénztárgép megvásárlása előtt a pénztárgép üzemeltetőjének az adóhatóságtól egy úgynevezett üzembehelyezési kódot kell kérnie az erre a célra rendszeresített PTGREG adatlapon.

A pénztárgép használatára kötelezett adóalany gépi nyugtaadási kötelezettsége alól kizárólag akkor mentesülhet, ha minden termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nyújtás alkalmával – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott adattartalmú – számla kibocsátásáról gondoskodik.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy a kibocsátott számlák valamennyi adatát – a PTGSZLAH adatlapon – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhót követő hó 15. napjáig, elektronikus úton megküldi.

Ha nem történt számlakibocsátás, nem kell adatlapot benyújtani.

Nagy Vállalkozói Szezonkalauz

2016-05-31
Csokorba gyűjtjük, és folyamatosan (!) bővítjük azokat a legfontosabb tudnivalókat, információkat, amelyek hozzásegíthetnek a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások jogszerű működtetéséhez a nyári szezonban is.

Csokorba gyűjtjük, és folyamatosan (!) bővítjük azokat a legfontosabb tudnivalókat, információkat, amelyek hozzásegíthetnek a kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások jogszerű működtetéséhez a nyári szezonban is.

Az információk a megyei KISOSZ tagegyesületek vállalkozói fórumain hangzottak/hangzanak el, ahol az érdeklődőket a területileg illetékes hatósági szakemberek tájékoztatják.

Az ingyenesen látogatható fórumokon a résztvevő vállalkozóknak lehetőségük van arra is, hogy személyesen feltett kérdéseikre első kézből kapjanak választ.

1. téma: " Online pénztárgéphasználat – jogszerűen szezonban is" –  itt.

2. téma: „Nyári idegenforgalmi szezon: mi áll az ellenőrzések fókuszában?” –  itt.

3. téma:   "Élelmiszergyártás, forgalmazás – nyáron is biztonságosan"  itt.