2016-01
KERESKEDELMI ÉLET

2016 – Legyen, ahogy eltervezte!

2016-01-01
Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Sikereket és fejlődést hozó,  kiegyensúlyozott új esztendőt kívánunk

jelenlegi és jövőbeni Tagjainknak,  oldalaink Látogatóinak!


Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége– KISOSZ

és szakmai híroldala  a  Kereskedelmi Élet!

Hadd szóljon!

2016-01-03
Mostantól kevesebbet kell fizetni azért, ha zene szól a vendéglátóhelyeken. Van más változás is…
Mostantól kevesebbet kell fizetni azért, ha zene szól a vendéglátóhelyeken. Van más változás is…

A KISOSZ évek óta folyamatosan napirenden tartja a boltok és vendéglátóhelyek zeneszolgáltatását érintő szerzői jogdíjak kérdését. 

A szövetség – a társ-érdekképviseletekkel egyetértésben – kezdettől egyszerűbb szabályozást, valamint alacsonyabb díjtételeket szeretne elérni az Artisjusnál…

A közös erőfeszítések eredményeként – ahogy arról már korábban beszámoltunk, – a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) 2016-tól kedvezőbb díj-tarifarendszert, egyszerűbb adminisztrációt vezet be a vendéglátóiparban.

Az egyik legfontosabb módosítás, tájékoztat az Artisjus, hogy…

„… azon vendéglátóhelyek esetében, amelyek vegyesen használnak gépi és élő háttérzenét, a korábbi rendszertől eltérő módon állapítják meg a szerzői jogdíjat.

A jövő évtől kezdve ugyanis a két különböző forrásból származó háttérzenét egyenlő mértékű jogdíj terheli.

Ez egyrészt a jogdíjak csökkenését jelenti, hiszen jelenleg az élő háttérzenét – például bárzongorázást, cigányzenét – másfélszer magasabb jogdíj terheli, mint a gépzenét.

Másrészt a vendéglátóhelyek adminisztrációs terhei is csökkennek, hiszen a helyeknek ezen túl nem kell igazolniuk, hogy hány zenészt és milyen viszonyban foglalkoztatnak.

Szakmai szervezetek véleménye szerint ez a tarifamódosítás jelentősen hozzájárulhat a vendéglátóhelyeken az élőzene-szolgáltatás újbóli elterjedéséhez.

Az egyedi gasztronómiai rendezvények területén is történt fontos változás.

Korábban a borvacsorák alkalmával a szerzői jogdíj mértéke a belépődíjak alapján lett megállapítva.

E a helyzet változik most úgy, hogy a borvacsorákra is az úgynevezett alkalmi vendéglátó-szolgáltatásra alkalmazott, lényegesen olcsóbb sávos átalánydíjat alkalmazzák..

A kis településeken vannak a legnehezebb helyzetben a vendéglátóhelyek, és ez gyakran a zeneszolgáltatás lemondását is jelenti.

Az Artisjus szeretné elérni, hogy minden magyar településen legyen legalább egy olyan üzlet, ahol zenét lehet hallgatni, ezért egy új, speciális kedvezményt vezet be a kisebb települések esetében.

Ha egy 5000 főnél kisebb településen több mint egy éve nincs egyetlen zeneszolgáltató sem, az ott jövőre zenélni kezdő üzlet 2017 végéig 50 százalékos kedvezményt kap a jogdíjból.

Egy ilyen falusi italbolt például a kedvezménynek köszönhetően a napi 276 Ft helyett 138 Ft jogdíjért szolgáltathat zenét vendégeinek.

Fontos újdonság az ún. „kísérleti tarifa” is, amely lehetőséget ad arra, hogy élesben tesztelni lehessen új megállapodásokat, mielőtt azok a hivatalos tarifa részévé válnának.

A kísérleti tarifa csak olyan esetben alkalmazható, ha az zenefelhasználás megkezdését vagy a zenélés fenntartását ösztönzi, és legfeljebb 3 hónapra szólhat.

A kísérleti tarifához az érintett felhasználói kör bármelyik tagja csatlakozhat majd, a honlapon való közzététel után.

Az Artisjus a 2017. évi díjszabás rendszerének előkészítésére széleskörű egyeztetést kezdett (részben ezt támogatja a kísérleti tarifa rendszer bevezetése is), és szakmai munkacsoportot hozott létre.” – közli a szerzői jogvédő iroda

Máshogy kell bánni a füstölőkkel és a füstölnivalókkal is

2016-01-05
Változtak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló szabályok.

Változtak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló szabályok.

A módosítások 2015. december 24-óta érvényesek és a Magyar Közlöny 202/2015. számában jelentek meg. ( Tájékoztatónk végén egy kattintással elérheti azt az oldalt, ahol valamennyi szabálynak utánanézhet – a szerk.)

A törvény módosítja többek között a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. Törvényt, és a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvényt.

Részletek – a teljesség igénye nélkül

30. §(1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § e)pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

e ) zárt légterű helyiség :valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy egy oldalának egészét vagy tetejének legfeljebb 1/2-ét kitevő nyílásokkal, nyílászárókkal, vagy mesterséges szellőztető berendezés útján biztosított,”

(2) Az Nvt. 1. §-a a következő i)ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

i) szállásszolgáltatást nyújtó intézmény :a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti szálláshely, valamint a munkásszállók, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (2) bekezdés d)pontjában meghatározott bentlakásos intézmény, és az f)pontjában meghatározott egyéb speciális szociális intézmény.”

(3) Az Nvt. 1. §-a a következő j)–r)ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

j) egészségvédő figyelmeztetés:az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a termék emberi egészségre gyakorolt káros hatására vagy a termék fogyasztásának nemkívánatos következményeire való figyelmeztetés;

k) általános figyelmeztetés:a dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányzás halált okoz – szokjon le most!” mondat;

l) tájékoztatás:dohányzásra szánt dohánytermékek csomagolási egységén és gyűjtőcsomagján szereplő „A dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz.” mondat;

m) csomagolási egység:a forgalomba hozott dohánytermék vagy kapcsolódó termék legkisebb egyedi csomagolása;

n) dohányzási célú gyógynövénytermék:növény-, gyógynövény- vagy gyümölcsalapú termék, amely nem tartalmaz dohányt és égési folyamat során fogyasztható;

o) határokon átnyúló távértékesítés:fogyasztók részére történő távértékesítés, amelynek során a fogyasztó a termék kiskereskedelmi egységből való megrendelésének időpontjában egy olyan tagállamban tartózkodik, amely nem a kiskereskedelmi egység letelepedése szerinti tagállam vagy harmadik ország; egy kiskereskedelmi egység akkor tekinthető egy adott tagállamban letelepedett kiskereskedelmi egységnek:

oa)természetes személy esetében: ha a természetes személy vállalkozásának telephelye az adott tagállamban található;

ob)más esetben: ha a kiskereskedelmi egység létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyintézésének helye vagy telephelye – beleértve a fióktelepet, az ügynökséget vagy bármely más létesítményt – az adott tagállamban található;

p) elektronikus cigaretta:olyan egyszer használatos, vagy utántöltő flakonnal és tartállyal vagy egyszer használatos patronokkal utántölthető elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotintartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé, vagy annak bármely alkatrésze, beleértve a patronokat, a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;

q) utántöltő flakon:az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló, nikotintartalmú folyadékot tartalmazó tartály;

r) dohányzást imitáló elektronikus eszköz:olyan egyszer használatos elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé.”

(…)

„5. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmére, valamint elektronikus cigarettára, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelmére irányuló tevékenység nem végezhető köznevelési intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2) Dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz árumintaként nem forgalmazható.

(3) Dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz árusítása automatából nem megengedett.

(4) E § alkalmazásában dohánytermék-kiskereskedelem alatt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.”

34. §(1) Az Nvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2–4/A. §-ban, a 7/H. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vagy az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.”

(2) Az Nvt. 7. § (4) bekezdés b)pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( Az egészségvédelmi bírság összege )

b)a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén

ba)legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve

bb)legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.”

35. §Az Nvt. a 7/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az elektronikus cigarettára vonatkozó szabályok

7/C. § A gyógyszerekre és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozás sérelme nélkül, elektronikus cigaretta akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek.

7/D. § (1) Elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést elektronikusan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az elektronikus cigarettát vagy az utántöltő flakont érintő minden olyan változást be kell jelenteni, amely a termék e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentésre kötelezettnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

7/E. § (1) Az információs társadalmi szolgáltatás keretében, a sajtóban és más nyomtatott kiadványokban tilos minden olyan, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a kiadványokra, amelyek kizárólag az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok kereskedelmének szakmai képviselői részére szólnak, továbbá a harmadik országokban nyomtatott és publikált kiadványokra, ha azok nem az uniós piacra készülnek.

(2) Tilos minden olyan, a rádióban elhangzó, az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.

(3) Tilos a rádiós médiaszolgáltatásokhoz nyújtott, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklám tv.) szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése.

(4) Tilos a rendezvényekhez és tevékenységekhez, valamint az egyes személyek részére nyújtott a Reklám tv. szerinti szponzorálás, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok népszerűsítése, ha a rendezvény vagy a tevékenység több tagállamot érint, több tagállamban zajlik vagy határokon átnyúló hatással bír.

(5) Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok tekintetében tilos az Mttv. hatálya alá tartozó audiovizuális kereskedelmi közlemény közzététele.

(6) Tilos az elektronikus cigaretta vagy az utántöltő flakon márkanevével megegyező vagy márkanevére utaló egyéb termékek reklámozása, amelyek közvetett vagy közvetlen hatással lehetnek ezek forgalmazására.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a Reklám tv.-ben meghatározott szabályok szerint.

7/F. § Az elektronikus cigaretta és az utántöltő flakon távértékesítése tilos.

7/G. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv tudomást szerez róla vagy megbizonyosodik arról, hogy egy adott elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon, vagy egy adott típusú elektronikus cigaretta vagy utántöltő flakon nem felel meg a forgalomba hozatalra vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott feltételeknek és így súlyosan veszélyeztetheti az emberi egészséget, az eset súlyosságától függően az alábbi intézkedést hozhatja:

a)felfüggeszti az érintett termék forgalmazását és határidő tűzésével felszólítja a gyártót vagy az importálót a termék biztonságosságát alátámasztó adatok benyújtására,

b)ha az a)pont szerinti adatszolgáltatástól nem várható a termék biztonságos voltának bizonyítása, vagy az a)pont alapján szabott határidő eredménytelenül telik el, a termék forgalmazását megtiltja.

(2) Ha az elektronikus cigaretta és utántöltő flakon gyártó és importáló az e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont e törvény rendelkezései megsértésével hozza forgalomba, az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki.

(3) Az (1) bekezdés b)pontja alapján meghozott intézkedésről az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatja az Európai Bizottságot.

7/H. § A 2–4/A. § rendelkezéseit az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára is alkalmazni kell.”

36. §(1) Az Nvt. 8. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az elektronikus cigaretta és az utántöltő flakon forgalomba hozatalának és az ezzel kapcsolatos változások bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

(2) Az Nvt. 8. § (5) bekezdés a)pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

a)a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta,utántöltő flakon és dohányzást imitáló elektronikus eszköz előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,”

37. §Az Nvt. 10. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 2016. november 20-a előtt gyártott elektronikus cigaretták, valamint utántöltő flakonok 2017. május 20-áig hozhatók forgalomba.

(3) A 2016. május 19-én már forgalomban lévő elektronikus cigaretta esetében az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2016. december 20-áig kell megtenni.”

38. §Az Nvt.

a)2. § (4) bekezdés a)pontjában és 4. § (9) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

b)3. § (1) bekezdésében a „dohányzásra” szövegrész helyébe a „dohányzásra, elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára” szöveg,

c)7. § (13) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési” szöveg,

d)8. § (2) bekezdésében a „dohánytermékek” szövegrész helyébe a „dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok” szöveg,

e)8. § (4) bekezdésében a „dohányzásra,” szövegrész helyébe a „dohányzásra, elektronikus cigaretta használatára” szöveg

lép.

39. §Hatályát veszti az Nvt. 2. § (4) bekezdés c)pontja.

A törvény – és a módosítások

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. – a részletes joganyagot itt találja.


Több dolga lehet a dohánnyal és a dohányosokkal

2016-01-05
Érdemes utánanézni, mert változtak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló szabályok.

Érdemes utánanézni, mert változtak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló szabályok.

A módosítások 2015. december 24-e óta érvényesek és a Magyar Közlöny 202/2015. számában jelentek meg.

A törvény módosítja többek között a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. Törvényt, és a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvényt.

Tájékoztatónk végén egy kattintással elérheti azt az oldalt is, ahol valamennyi szabálynak utánanézhet. A részletekért lépjen ide!


Szabályos folytatás – 2016 (1.)

2016-01-07
Hogy ne Ön bajlódjon a keresgéléssel, egy helyre gyűjtöttünk néhány, az idei évre vonatkozó fontos, adózással összefüggő tudnivalót. Kövessen bennünket, mert az évkezdetre való tekintettel, több ilyen összeállítással igyekszünk segíteni.

Hogy ne Ön bajlódjon a keresgéléssel, egy helyre gyűjtöttünk néhány, az idei évre vonatkozó fontos, adózással összefüggő tudnivalót. Kövessen bennünket, mert az évkezdetre való tekintettel, több ilyen összeállítással igyekszünk segíteni.

Hogy még hatékonyabbak legyünk, egy-egy mondattal jelezzük, mit tartalmaznak az előírások, így azonnal eldöntheti, érdeklik-e a részletek…

Amennyiben igen, akkor erről az oldalunkról elérheti az eredeti, adóhatósági információt.




A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályok – 2016

– Bevételek

– Bevételt növelő tételek

– Bevételt csökkentő kedvezmények

– Költségek

– Az értékcsökkenési leírás

– Veszteségelhatárolás

– A vállalkozói adóalap és a minimum jövedelem, valamint a jövedelem utáni adó megállapítása

– A vállalkozói osztalékalap és az adó mértéke

– Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése

– Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése

– Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai

– Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége

– Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból történő csoportosítása

– Járulékfizetési kötelezettség

– A járulékok megfizetése alól történő mentesülés

Stb…

A szabályozást innen eléri – Információs füzetek - 3.

Környezetvédelmi termékdíj – 2016

– Tárgyi hatály – termékdíj-köteles termékek köre

– Csomagolószerek környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó speciális szabályok

– A termékdíj visszaigénylése

– Személyi hatály

– A termékdíj alapja, mértéke

– Képviselet

– A termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos speciális szabályok

– A kötelezettség keletkezésének időpontja

– Bejelentési, nyilvántartás-vezetési, bevallási, befizetési, számlán történő feltüntetési kötelezettség, a termékdíj előleg

– A termékdíj kötelezettség teljesítésének különös szabályai, átvállalás, átalány, egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett csomagolószer, termékdíj raktár

A szabályozást innen eléri – Információs füzetek - 48.

Népegészségügyi termékadó – 2016

A 2016 január 1-jétől érvényes módosítás az értelmező rendelkezések közé beemelte az egészségmegőrző program fogalmát, amelyhez kapcsolódóan kiegészült az adó megállapítására vonatkozó rendelkezés is.

– Fontosabb fogalmak (illetve új fogalom)

– Adóköteles termékkörök

– Adókötelezettség

– Az adó alanya

– Az adó alapja

– Az adó mértéke

– Adómentesség

– Az adó megállapítása

– Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

– Eljárási rendelkezések

A szabályozást innen eléri – Információs füzetek – 53.

Az adóhatósági eljárásokra vonatkozó illetékszabályok – 2016

Az illetékkötelezettség keletkezése és a kérelem előterjesztése az adóhatósági eljárásokban

Az alapeljárás illetéke

Igazgatási szolgáltatási díjak az adóigazgatási eljárásokban

Egyéb eljárásért fizetendő díj

A fellebbezés illetéke

A felügyeleti intézkedés illetéke

Illeték a végrehajtási eljárásban1

A másolat és kivonat, hitelesítés illetéke, másolatra vonatkozó illetékmentesség

Az adóhatósági eljárások illetékének megfizetési módja

Illetékmentesség az adóigazgatási eljárásokban

Költségmentesség az adóhatósági eljárásokban

Az adóhatósági jogorvoslati eljárások illetékének visszatérítése

A szabályozást itt találja – Információs füzetek – 34.

Ajándékozási illeték – 2016.

Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye

Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

Ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény

A tárgyi illetékmentesség szabályai

A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetéke

Az ajándékozási illeték alapja

Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése

Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

Késedelmi pótlék

Mulasztási bírság, adóbírság

Az illeték törlése és visszatérítése

A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

A szabályozást itt találja – Információs füzetek – 38.

A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

(rendelkezés az adóról)

Amennyiben az adózó – élve a lehetőséggel – az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti.

Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

– Filmalkotás támogatása estén

– Előadó-művészeti szervezet támogatása esetén

– Látvány-csapatsport támogatása esetén

A szabályozást itt találja – Információs füzetek – 55.


Tudjon meg többet – egyből, tőlünk!

2016-01-07
Hogy ne Ön bajlódjon a keresgéléssel, egy helyre gyűjtöttünk néhány, az idei évre vonatkozó fontos, adózással összefüggő tudnivalót.

Hogy ne Ön bajlódjon a keresgéléssel, egy helyre gyűjtöttünk néhány, az idei évre vonatkozó fontos, adózással összefüggő tudnivalót.

Kövessen bennünket, mert az évkezdetre való tekintettel, több ilyen összeállítással igyekszünk segíteni.

A részletekért keresse fel ezt az oldalunkat.


Az Ön cégénél minden rendben a szabadságokkal?

2016-01-08
A kereskedelmet megkülönböztetett figyelemmel ellenőrizte a hatóság – a gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepe és jellemzői okán –, a vendéglátást „csak” a szokásos mértékben és indokok alapján.

A kereskedelmet megkülönböztetett figyelemmel ellenőrizte a hatóság – a gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepe és jellemzői okán –, a vendéglátást „csak” a szokásos mértékben és indokok alapján.

Megfelelő módon és időben adtak szabadságot a munkáltatók alkalmazottaiknak? Elsősorban erre keresték a választ a munkaügyi revizorok a tavaly október elejétől november közepéig tartó célellenőrzéseik során, áll a nemzetgazdasági tárca jelentésében…

Persze, ezzel együtt további kérdések is felmerültek a vizsgálatok során: egyáltalán jogszerűen foglalkoztatták-e őket?

Olvasson tovább, érdemes! Nem csak a feltárt hibákat soroljuk, hanem mutatunk jó példákat és megoldásokat is…!

Mit vizsgáltak?

a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségét,

az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatást

az egyszerűsített foglalkoztatást

a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást,

a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatást,

a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartáát,

a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűségét (munkavállalási engedélyek meglétét, illetve a munkavállalási engedélyekben szereplő munkakörben és munkavégzési helyen történő foglalkoztatását).

A munka- és pihenőidőre előírt rendelkezések megtartását vizsgálták, konkrétan a szabadságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések,

szabadság mértékének számítását,

szabadság kiadását,

szabadság megváltását,

szabadság kiadásának nyilvántartását,

szülési-, fizetés nélküli-, betegszabadságra vonatkozó szabályok megtartását

Ellenőrizték még

a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó rendelkezések betartását, továbbá

a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő – munkabér mértékére és védelmére vonatkozó – jogszabályok megtartását.

Reflektorfényben a kereskedelem,

de a vendéglátás sem maradt árnyékban

„A célellenőrzés során kiemelt hangsúlyt kapott a kereskedelem, amit az ágazat súlya, jellemzői indokoltak. Szokásos mértékben valósultak meg az ellenőrzések egyebek között a vendéglátás terén….”, fogalmaznak a tárca jelentésében.

(Átlagosnak nevezett vizsgálatokat tartottak az építőipar, vagyonvédelem, feldolgozóipar, gépipar, mezőgazdaság, egyéb szektorokban – a szerk.)

Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap, a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket.

A célellenőrzés időszakában két munkaszüneti napon is vizsgálódtak (2015. október 23., 2015. november 01.).

A hatóság hangsúlyozza, hogy a munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak.

Adathalmaz

A célellenőrzés 1 159 vállalkozás – 13 156 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta.

Az ellenőrzések a munkáltatók közel 85 százalékánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 50 százalékát érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

A feltárt jogsértő magatartások súlya és/vagy ismételt megvalósulása 51 esetben munkaügyi bírság kiszabását indokolta.

A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként alkalmazott figyelmeztetések száma 143.

298 foglalkoztatót érintően szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést,

465 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozott a munkaügyi hatóság.

Az ellenőrzések több mint 5 százaléka során társhatóságok is közreműködtek, többek között élelmiszerlánc-biztonsági, fogyasztóvédelmi, valamint közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok – együttműködésével zajlott.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a katasztrófavédelem területi szervei is együttműködtek a munkaügyi hatóságokkal.

A legtöbb vizsgálat hagyományosan a rendőrség, valamint a munkavédelmi felügyelők közreműködésével történt.

Tipikus jogsértések

A nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt intézkedett leggyakrabban a munkaügyi hatóság.

A kereskedelemben tevékenykedő munkáltatókkal szemben kellett legtöbbször intézkednie a hatóságnak – részben a célellenőrzés során az ágazatban lefolytatott magas ellenőrzések miatt, fogalmaz a jelentés.

A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések közel fele (43százalék) ebből az ágazatból került ki.

A vendéglátás (valamint az építőipar) területén is jellemzőek ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 16-18 százaléka esett e(zekre) szektor(ok)ra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 21 százalékát érintette a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.

Kiemelkedő volt a szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma is.

Az intézkedések 19 százaléka ezen szabálytalanság miatt történt, amely a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 51 százalékát érintette.

A célellenőrzés tárgyát képező jogsértések miatt a kereskedelemi ágazatban került sor a legtöbb intézkedésre.

A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása a kereskedelemre és a vendéglátásra jellemzőbb – az összes ilyen jogsértés 73 százaléka esett ezekre az ágazatokra.

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt alacsonyabb számban kellett intézkednie a munkaügyi hatóságnak (16 százalék).

Feketefoglalkoztatást a jogsértéssel érintett munkavállalók 6 százalékánál tárták fel az ellenőrzések. (A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, amelyen kívül a kereskedelem és vendéglátás területét érintette leginkább ez a szabálytalanság, igaz a célellenőrzés során a vizsgálatok száma is magasabb volt az utóbbi ágazatokban.)

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések az országos átlaghoz képest a célellenőrzés során ezúttal kisebb számban fordultak elő.

Milyen problémák adódtak a szabadságolásokkal?

Mutatjuk, mire kell figyelni!

A munkáltatók számára legtöbbször a szabadság kiadására vonatkozó előírások megtartása jelentett problémát

A munkáltató az esedékesség évében nem adta ki a szabadságot a munkavállalónak: Bár a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a felek naptári évre kötött megállapodással átvigyék következő évre a szabadság egy részét, mégis – vélhetően a jogszabályi lehetőség ismeretének hiánya miatt – a jogsértéssel érintett munkáltatók nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az érintett munkáltatók többsége egyébként néhány nap szabadságot nem adott ki az esedékesség évében, ezen szabadságnapok kiadása jellemzően a következő év első negyedévében megtörtént.

Nagymértékű szabadság-felhalmozódást kivételes esetben, ritkán tapasztaltak a hatóság munkatársai (Példatár 1. példa – lejjebb elérhető)

a munkáltató a törvény előírásainak megfelelően nem biztosított a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, legalább tizennégy nap egybefüggő szabadságot: A legtöbb, szabadsággal kapcsolatos szabálytalanság ebbe a körbe sorolható, a munkáltatók „elaprózva” adták ki a szabadságot a munkavállalóknak. Megállapítható azonban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók jelentős része nem ismerte ezt a szabályt. A munkáltatók képviselői gyakran hivatkoztak arra, hogy nem tudtak ezekről a törvényi rendelkezésekről, gyakran változik az Mt., követhetetlen, hogy milyen előírásokat kell betartani. A fent leírtakat alátámasztja, hogy azokkal az Mt. előírásokkal kapcsolatban, amelyek érdemben nem változtak (pl.: a szabadság mértékének számítása, a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését követőn a szabadság pénzbeli megváltásával kapcsolatos szabályok) csak eseti jelleggel került megállapításra szabálytalanság a célellenőrzés során. A lefolytatott ellenőrzések során elhangzott munkáltatói véleményekből az derült ki, hogy amennyiben a munkáltatónál nincs előre betervezett leállás, úgy nagyon nehéz, szinte lehetetlen betartani az Mt.-nek azt a rendelkezését, hogy a munkavállaló tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól.

a munkáltató a munkaviszony fennállása óta egyáltalán nem adott ki szabadságot a munkavállalónak: A legsúlyosabb szabadság kiadásával kapcsolatos jogsértés kisebb mértékben fordult elő. Ezeknél a szabálytalanságoknál feltételezhető a munkáltatói szándékosság (példatár 2. 3. 4. példa), de volt olyan eset, amikor a munkáltató – nem igazolt – gazdasági érdekre hivatkozott, míg egy másik esetben pusztán a figyelmetlenség volt a magyarázat a szabadság kiadásának elmulasztására.

A szabadság kiadásával összefüggő szabálytalanságok vonatkozásában összességében elmondható, hogy a kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál (kereskedelem, vendéglátás) fordultak elő nagyobb arányban, mivel a kieső munkaerőt nem tudta / akarta pótolni a munkáltató. A nagyobb munkáltatóknál a szabadság kiadásának betartására bevett szokás egy-egy előre betervezett leállás, így ezen munkáltatóknál, ha el is követték ezt a szabálytalanságot, inkább munkaszervezési okokra vezethető vissza a törvénynek nem megfelelő működés.

Az ellenőrzés során a munkáltatók közül többen jelezték, hogy célszerű lenne törvényi lehetőségként biztosítani azt, hogy az év végéig ki nem adott szabadság megváltható legyen. Természetesen a törvényi szabályozás nem véletlenül tiltja a javasolt - 11 - megoldást. A szabadság kiadása – annak a munkavállalókra gyakorolt rövid és hosszú távú hatásai miatt – nem pótolható a szabadság pénzbeli megváltásával [Alaptörvény XVII. cikk (4)].

A szabadság kiadásán túl, más szabadsággal kapcsolatos jogsértés miatt lényegesen kevesebbszer intézkedtek a hatóság munkatársai.

(Kiemelendő továbbá, hogy ezek az intézkedések nagyobb munkavállalói létszámot nem érintettek, mivel 1-1 munkavállaló vonatkozásában kerültek megállapításra ezek a szabálytalanságok.)

A szabadság mértékének helytelen megállapítását a munkaügyi hatóságok nem tapasztalták, ebben nyilván szerepet játszanak a korszerű bérszámfejtő programok is.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában voltak az évi rendes- és pótszabadságok mértékével.

Megjegyzendő azonban, hogy több esetben a munkáltatók a munkaviszony létesítését követően kiadott írásbeli tájékoztatókban a szabadság mértékével kapcsolatban csak az Mt. vonatkozó rendelkezéseit idézték be, ezért a munkavállalók nem mindig voltak tisztában vele, hogy mennyi (alap- és pót) szabadság jár nekik. Az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a tájékoztatást a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással adja meg, tehát nem jogszerűtlen a fenti megoldás, de a munkavállalók „jogismeretét” a szabadság mértékéről, a számítási módjáról és kiadásáról egyáltalán nem növeli.

A szabadság nyilvántartásával összefüggő jogsértésekkel kapcsolatosan kiderült, hogy a munkaidő-nyilvántartáson „sz” betűvel, vagy kiírva szerepeltették a munkáltatók a kiadott szabadságnapokat.

Az éves szabadság-nyilvántartásokat („szabadságkartont”) kevés kivétellel megfelelőnek találták a hatóság munkatársai.

A célellenőrzés során vizsgált munkáltatók esetében elenyésző számban fordult elő (a munkaviszony fennállása alatt) a szabadság jogellenes pénzben történő megváltása.

A szabadsággal kapcsolatos szabályok ellenőrzését megnehezíti, ha a munkáltató utólag korrigálja a nyilvántartást, a munkavállalók egy része pedig munkahelyét féltve nem mondja el, ha nem kapja meg a törvényben számára biztosított szabadságát.

Ezek miatt a szabálytalanságok bizonyítása is nehézséget okoz, mivel a munkáltató általában a szabályosan kiadott szabadságok listáját, a munkavállalók által aláírt nyilvántartást nyújtja be.

A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok, így sok esetben bejelentés kapcsán derülnek ki, a munkaügyi hatóság által tartott helyszíni ellenőrzés során.

Az Mt. alapján lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy az Mt. 117. §-a szerinti pótszabadságot érintően a munkavállalóval megállapodjon a tárgyévet követő év végéig történő kiadásról.

A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők.

(A célellenőrzés továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület. )

Egyes munkáltatók részéről vélelmezhető a tudatosság, mivel - az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható.

Egyértelműen megjelent a foglalkoztatók részéről a „kockáztatás”.

Egyes cégek nehezen megközelíthető, „eldugott” helyen tevékenykednek, nem számolnak ellenőrzéssel.

A felügyelőségek beszámolói szerint ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést a munkáltató az ellenőrzés hatására rövid időn belül pótolja, mivel ismeri a jogszabályi kötelezettséget és a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg.

A munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

A kis-és középvállalkozásokra vonatkozó szabályok alapján előírt enyhébb szankciók a munkáltatók egy részére nem jelentenek megfelelő visszatartó erőt, hiszen a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolniuk és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”, így tisztességes versenytársaik hátrányba kerülnek.

Továbbra is gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket.

Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve a munkavállaló próbanapon volt, valamint védekezésként hozták fel a foglalkoztatók azt is, hogy előző időszakban mindig bejelentették a munkavállalókat.

Szintén kiemelkedő a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatok hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő vezetése (hamis, illetve kettős nyilvántartás).

A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját.

Ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést.

A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről.

A munkaidő-keret jogszabályszerű használata leginkább a saját munkaügyi szakemberrel rendelkező munkáltatóknál figyelhető meg.

Szándékos munkáltatói magatartásra utalhat viszont, amikor a munkaidő- nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, holott számos esetben fennáll a gyanúja annak, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják, illetve a nyilvántartás visszamenőleg is igazolná mind a bejelentés nélküli foglalkoztatás tényét, mind a munkaidővel, illetve pótlékfizetéssel kapcsolatos előírások megszegését.

(Ezek a tényezők gyakran megfigyelhetők az építőipari ágazatban. )

A vizsgálat tapasztalatai szerint ritkábban fordult elő, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett viszont gyakran előfordult a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabályi ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll.

(A munkabérrel kapcsolatos jogsértések a célellenőrzés során ezúttal leggyakrabban a vagyonvédelemben és a feldolgozóiparban voltak megfigyelhetők.)

A legtöbb intézkedést a pótlékok fizetésének (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) elmaradása miatt hozták a munkaügyi hatóságok. Előfordult, hogy a munkáltató nem a jogszabály által meghatározott határidőben fizette ki a munkabért a dolgozóknak, amely egy feldolgozóipari vállalkozás 35 munkavállalóját érintette.

A nyáron megtartott - munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló - akcióellenőrzésen tapasztaltakkal ellentétben ezúttal kissé nagyobb számban kellett intézkedni a hatóság munkatársainak a minimálbérre, illetve – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt, de elmondható, hogy a munkáltatók alapvetően jogkövető magatartást tanúsítottak e tekintetben.

Példatár

  1. Egy Győr-Moson-Sopron megyei üzemben munkaügyi ellenőrzésre került sor. A lefolytatott helyszíni ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a munkáltató a foglalkoztatásban állt több mint 2000 - betanított munkás munkakörű - munkavállalóból 1001 munkavállalónak nem adta ki tárgyévben a 2014. évi szabadságát és 87 munkavállaló esetében nem tartotta be a (2015. évi) rendkívüli munkaidő maximális mértékére vonatkozó jogszabályi előírást. Előfordult olyan eset, amikor a munkavállaló részére több év alatt ki nem adott szabadságok mértéke az ellenőrzés idején meghaladta a 100 napot. Egy másik munkavállaló, esetén a maximálisan elrendelhető éves 250 óra helyett 389 óra rendkívüli munkaidő („túlóra”) került elrendelésre, illetve teljesítésre, ami egyébként a munkáltató részéről ellentételezésre került. A munkáltató képviselője ügyféli nyilatkozatában elismerte a szabálytalanságokat, de arra hivatkozott, hogy Ausztria közelsége miatt nem lehet jó munkaerőt „szerezni” és ezért létszámproblémáik vannak, így nem tudták betartani sem a szabadság tárgyévben történő kiadására, sem a rendkívüli munkaidő éves mértékének maximumára vonatkozó jogszabályi előírásokat.
  2. Egy Baranya megyei munkáltató biztonsági őr munkavállalóját tanúként hallgatta meg a munkaügyi hatóság. A tanú elmondta, hogy sem 2014-ben, sem 2015-ben nem kapott szabadságot. A munkáltató az előző évről áthozott szabadság kiadásáról sem gondoskodott, eltérő megállapodást nem kötöttek a felek, a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá nem tartozott. A munkavállaló arról sem tett említést, hogy – ugyan szabálytalanul – pénzben megváltotta volna munkáltatója a ki nem adott szabadságnapjait.
  3. Eljáró kormánytisztviselők helyszíni ellenőrzést tartottak egy Bács-Kiskun megyei üzletben. A helyszínen 1 fő látott el eladói tevékenységet. A munkavállaló a helyszíni ellenőrzés során tanúként elmondta, hogy írásbeli munkaszerződés alapján dolgozik a fenti foglalkoztatónál. Szabadságot még nem vett igénybe, elmondása szerint 2014. és 2015. évben szabadság számára egyáltalán nem lett kiadva.
  4. Egy budapesti frekventált helyen található kávézóban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozata szerint munkaviszonya fennállása óta (2 éve) fizetett szabadságon még nem volt, a kollégáival cserél munkanapokat, hogy több pihenőnapja legyen egyben, így oldja meg a „szabadságát”.
  5. 2015 novemberében munkaügyi ellenőrzést tartott a Békés Megyei Kormányhivatal egy élelmiszeripari tevékenységgel foglalkozó munkáltatónál. Az ellenőrzés 104 munkavállalót érintett. A 2014. évben kiadott szabadságok vizsgálata során megállapításra került, hogy a munkáltató a szabadságokat az esedékesség évében kiadta, viszont nem biztosította, hogy a munkavállalók 14 egybefüggő napra mentesüljenek a munkavégzés alól. Erre vonatkozóan a munkáltató eltérő megállapodást a munkavállalókkal nem kötött.
  6. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozónál megtartott ellenőrzés során a bemutatott munkaügyi dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban 2014. évben a munkáltató 8 munkavállalója részére az alap-és az életkor után járó pótszabadságokat kiadta, azonban a gyermekek után (8 munkavállaló esetében 16 év alatti gyermek, valamint 1 munkavállaló esetében fogyatékkal élő gyermek) járó pótszabadságokat figyelmen kívül hagyta. A gyermekek után járó pótszabadságokat a munkáltató az eljárás befejezéséig nem adta ki.
  7. Egy budapesti áruházban a munkaügyi ellenőrzésre jogosult kormánytisztviselők 3 munkavállalót találtak munkavégzés közben. Az egyik meghallgatott munkavállaló nyilatkozata alapján a munkáltató az idei szabadságát nem adja ki az esedékesség évében, mivel már elkezdődött a karácsonyi vásár, azt csak jövőre veheti ki a munkavállaló. A felek részéről semmilyen megállapodás nem történt a szabadság átviteléről. Megállapítást nyert továbbá, hogy a dolgozók részére nem adta ki a maradéktalanul a 2014. évi szabadságot sem a foglalkoztató. Megállapodás a szabadság átviteléről itt sem történt.
  8. Egy Heves megyei feldolgozóipari munkáltatónál helyszíni ellenőrzés lefolytatására került sor. A 2014. évi szabadság-nyilvántartások, a munkavállalók tanúvallomásai és a munkáltató nyilatkozata alapján megállapításra került, hogy a foglalkoztató 44 munkavállaló részére a szabadságaikat nem adta ki maradéktalanul a jogszabályban meghatározott időpontig. Az ily módon tárgyévben ki nem adott szabadságnapok az eljárás befejezéséig maradéktalanul kiadásra kerültek.
  9. Szintén Heves megyében egy sütőipari Kft. munkáltatót érintően megtartott ellenőrzés során megállapításra került, hogy a munkáltató 17 munkavállaló vonatkozásában nem tartotta be a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá 39 változó munkarend szerint foglalkoztatott munkavállaló esetében az írásbeli munkaidő-beosztás hiányát állapította meg a munkaügyi hatóság. A munkáltató 30 állandó éjszakai időszakban munkát végző munkavállaló részére 2015. október hónapban nem fizette meg az éjszakai munkavégzés bérpótlékát, valamint 54 munkavállaló esetében a 2014. évi szabadságot a munkáltató nem adta ki maradéktalanul a tárgyévben.
  10. Egy Komárom-Esztergom megyei vendéglátó-ipari egységben dolgozó 3 munkavállaló kéthavi munkaidőkeret alkalmazásával a pihenőnapokat egybefüggően összevonva kapta meg. A szabadságokat és az összevont pihenőnapokat (szabadnapokat) nem lehetett elkülöníteni egymástól. A szabadságokat esetenként szabadnapokra írták ki a dolgozóknak.
  11. Nógrád megyében eljáró kormánytisztviselők munkaügyi ellenőrzést tartottak egy építőipari vállalkozásnál. Az ellenőrzés helyszínén a munkát végző munkavállalók szennyvízakna bélelését végezték. A helyszínen 6 munkavállaló végzett munkát, 2 munkavállaló bejelentése nem történt meg, közülük az egyik munkavállaló az elmondása szerint írásba foglalt munkaszerződéssel dolgozott, a másik munkavállaló pedig szóbeli megállapodás alapján. A munkavállalók a munkavégzés helyszínén munkaidő-nyilvántartást nem tudtak bemutatni. Egy munkavállaló nyilatkozata alapján a 2014. évi szabadság tekintetében a leghosszabb egybefüggő időtartam 1 hét volt, amikor mentesült a munkavégzés alól a szabadság által.
  12. A Vas Megyei Kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó kormánytisztviselői a közlekedési hatósággal közösen ellenőrzést tartottak egy fuvarozással foglalkozó Kft. telephelyén. A cég 9 munkavállalóját hat havi munkaidőkeretben foglalkoztatta, de annak kezdő és befejező időpontját írásban nem határozta meg, továbbá a munkavállalók munkaidejét úgy tartotta nyilván, hogy abból a munkaidő kezdő és a befejező időpontja nem volt megállapítható, csupán a ledolgozott óraszám. Megállapítást nyert továbbá, hogy a munkáltató egy sofőr munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának úgy adta ki a szabadságát, hogy a munkavállaló nem mentesült legalább egybefüggő 14 napra a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
  13. Egy Zala megyei Kft. munkáltató az ellenőrzésbe vont 101 fő munkavállaló közül 96 fő részére az esedékesség évében - 2014. december 31-ig - nem adta ki a tárgyévre járó szabadságát. A munkavállalók és a munkáltató a 2014. évi naptári évre vonatkozóan a tárgyévben nem kötöttek megállapodást a szabadság esedékesség évét követő kiadásáról, ilyen megállapodást csak utólag, 2015. január 14-én kötöttek a felek.
  14. Komárom-Esztergom megyében panaszbejelentés során a bejelentő elmondta, hogy munkaviszonya a 6 hónapos próbaidő lejárta előtt egy nappal szűnt meg, közös megegyezéssel. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató elmulasztotta munkabérének elszámolását hiánytalanul teljesíteni, mivel nem fizette meg a rendkívüli munka után járó bérpótlékot. A munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a villanyszerelő munkakörben alkalmazott munkavállalókat a munkáltató éves munkaidőkeretben foglalkoztatta, a szombati, vasárnapi munkavégzéseket előre tervezte a munkaidő-beosztásban. A panaszos munkavállaló munkaviszonyának próbaideje alatt 52 óra rendkívüli munkaidőt teljesített, ezt a munkáltató elismerte. A munkáltató nyilatkozata alapján a panaszos esetében azért nem került kifizetésre a rendkívüli munkaidő ellenértékeként járó pótlék, mivel munkajogviszonya a munkaidőkeret lejárta előtt szűnt meg, így a munkáltatónak nem volt lehetősége a keret lejártáig a pótlékot szabadidővel kompenzálni. A munkáltató az általa bemutatott munkaidő-nyilvántartáson nem a valóságnak megfelelő adatokat rögzítette, ugyanis 1 fő esetében a vasárnapi 8 óra munkavégzést hétköznapokra írta le.
  15. A Somogy Megyei Kormányhivatal munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői 2015 októberében munkaügyi ellenőrzést tartottak egy vendéglátó-ipari munkáltatónál. A munkavégzés helyszínén 1 munkavállaló végzett munkát pultos munkakörben szóbeli megállapodás alapján egyszerűsített foglalkoztatás keretében. A munkavállaló tanúvallomásában előadta, hogy a Kft. részéről az ügyvezetővel állapodott meg a munkavégzésről, annak feltételeiről, írásba foglalt munkaszerződést, ill. egyéb más szerződést nem kötöttek a felek a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének időpontjáig. A munkavállaló munkavégzését az ügyvezető irányította, utasította és ellenőrizte, illetőleg a munkaeszközöket a Kft. biztosította a munkavállaló részére. A munkavállaló tanúvallomásában előadta, hogy munkaideje a korábbi munkavégzési napoknak megfelelően: 09.00-22:00 óra között tart. A munkáltató 1 óra munkaközi szünetet biztosít a munkavállaló részére, munkabére pedig 4.500.-Ft/nap. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a munkáltató a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének időpontjában szóbeli megállapodás alapján, az illetékes adóhatóság irányába történő bejelentés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót. A fentieket meghaladóan megállapítható az is, hogy a munkakör betöltéséhez szakirányú végzettség nem szükséges, ezzel a munkavállaló nem is rendelkezett, ezért részére a munkáltatónak legalább a minimálbérnek megfelelő összeget kell megfizetni. Ezzel szemben megállapítható, hogy nevezett munkavállaló munkabére nem érte el minimálbér összegét. Ezt meghaladóan a napi rendes munkaidő az egyszerűsített foglalkoztatás esetében is 8 óra, az ezen túlmenően teljesített 4 óra munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül. Az ügyben megállapítható az is, hogy a munkáltató a munkavállaló részére nem fizetett rendkívüli munkavégzés után járó pótlékot.
  16. Egy önkormányzat, mint közfoglalkoztató az ellenőrzés alá vont 24 közfoglalkoztatott közül 9 közfoglalkoztatott esetében nem a valóságnak megfelelően vezette a munkaidő-nyilvántartást. A közfoglalkoztatottak mezőgazdasági munkát végeztek és a nyári hónapokban szombat, vasárnap is munkát végeztek, öntözték a zöldségeket. A foglalkoztató a szombati, vasárnapi munkavégzések helyett szabadidőt biztosított a közfoglalkoztatottaknak, de a munkaidő-nyilvántartásokon 9 közfoglalkoztatott esetében nem tüntették fel sem a szombati és vasárnapi munkavégzést, sem az érte kapott szabadidő kivételét. A foglalkoztató korábban már követett el a nyilvántartással kapcsolatos jogsértést, akkor is valótlan nyilvántartást vezetett.
  17. Egy Győr-Moson-Sopron megyei egészségügyi intézmény munkáltató munkaügyi ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a munkáltató 30 - a röntgen és izotópdiagnosztikai, a lakossági szűrés, tüdőgyógyászati járóbetegellátás, és az intenzív osztályon munkát végző - közalkalmazottnak biztosította a Kjt. szerinti, föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót megillető évenként 5 munkanap pótszabadságot és azoknak a közalkalmazottaknak, akik ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltöttek, évenként 10 munkanap pótszabadságot. (pozitív példa)
  18. A munkaügyi hatóság egy Békés megyei önkormányzatnál tartott munkaügyi ellenőrzést a 2014. évi közfoglalkoztatottakat érintő szabadság megállapítására és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban. A közfoglalkoztatottak több csoportban végeztek munkát, az ellenőrzés a varrodai foglalkoztatást érintette. Bemutatásra került 21 fő 2014. évi nyilvántartása, dokumentációja, mely alapján a 2014. évi szabadságok megállapítása, kiadása, engedélyezése és nyilvántartása rendben volt. (pozitív példa) – áll a nemzetgazdasági tárca jelentésében.

Szabadság. Legyen rendben!

2016-01-08
A kereskedelmet megkülönböztetett figyelemmel ellenőrizte a hatóság – a gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepe és jellemzői okán –, a vendéglátást „csak” a szokásos mértékben és indokok alapján.

A kereskedelmet megkülönböztetett figyelemmel ellenőrizte a hatóság – a gazdaságban betöltött hangsúlyos szerepe és jellemzői okán –, a vendéglátást „csak” a szokásos mértékben és indokok alapján.


Megfelelő módon és időben adtak szabadságot a munkáltatók alkalmazottaiknak? 

Elsősorban erre keresték a választ a munkaügyi revizorok a tavaly október elejétől november közepéig tartó célellenőrzéseik során, áll a nemzetgazdasági tárca jelentésében…

Persze, ezzel együtt további kérdések is felmerültek a vizsgálatok során: egyáltalán jogszerűen foglalkoztatták-e őket?

Olvasson tovább, érdemes! 

Nem csak a feltárt hibákat soroljuk, hanem mutatunk jó példákat és megoldásokat, illetve a hatóság elvárásait is…!

A részletekért keresse fel ezt az oldalunkat.


Olcsóbban is foglalkoztathat... Április végéig beléphet a programba

2016-01-13
Munkaadóként most kedvező feltételekkel alkalmazhat érett korú női munkavállalókat.

Munkaadóként most kedvező feltételekkel alkalmazhat érett korú női munkavállalókat.

A program elnevezése: „Nők 40+”

Azoknak a munkaadóknak, akik vállalják, hogy a központi munkaerő-piaci program keretében foglalkoztatják a célcsoportba tartozó nőket, a munkabér és a ténylegesen kifizetett szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 százalékát téríti meg az állam.

A program keretében a munkaadók számára bérköltség támogatás adható.

Kiknek a foglalkoztatását támogatja a program?

Azok a legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskereső nők tartoznak ide, akik:

60. életévüket betöltötték, ők jogosultsági idejükre való tekintet nélkül beléphetnek a programba, vagy

az 55. életévüket betöltött nők, akik legalább 37 év jogosultsági idővel rendelkeznek.

A programba vonásra 2016. április 30-ig van lehetőség.

A támogatás időtartama

Egyénenként legfeljebb 8 hónap lehet,

a munkáltatónak a támogatás időtartamának felével megegyező továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.

A támogatás mértéke

A célcsoportba tartozó nők munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és a ténylegesen megfizetésre kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100 százaléka.

A támogatás megállapítása során havi munkabérként legfeljebb a 2015. évi garantált bérminimum 120 százaléka, azaz legfeljebb 146 400 forint vehető figyelembe, amely összegen felül kerül megtérítésre a szociális hozzájárulási adó.

A program keretében főszabály szerint a teljes munkaidős, napi 8 órás foglalkoztatás támogatható, de lehetőség van részmunkaidős (napi 4-6 órás) munkavégzés támogatására is.

Alapvető szabály: a korábbi dolgozó nem jogosult

A program célcsoportjába tartozó személy munkanélkülivé válását megelőző utolsó munkáltatója részére az érintett álláskereső foglalkoztatásához támogatás nem állapítható meg, fogalmaz a nemzetgazdasági tárca közleménye.

A programmal kapcsolatos bővebb tájékoztatót itt talál.


Húsbavágó

2016-01-14
Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva (Vtsz. 0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110) – január 1-től 5 százalék az áfa.

Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva (Vtsz. 0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110) – január 1-től 5 százalék az áfa.

Mutatjuk Önnek, hogy egészen pontosan melyik további húsféleségekre vonatkozik a csökkentés.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 49. pontja

a Kereskedelmi Vámtarifa 2. Árucsoportjába tartozó termékek kapcsán tartalmaz előírást.

A 2. Árucsoportba az élelmezési célra alkalmas hús (vágási melléktermék és belsőség) sorolandó, tudatja az adóhatóság.

Ide tartozik minden élelmezési célra alkalmas állat húsa tőkehúsként, félbehasítva, negyedelve, darabolva stb., az alábbiakban felsorolt állapotban, előzetesen forrázva vagy hasonló módon kezelve is, de nem főzve:

A fent leírtaknak megfelelő állapotban lévő húsokat akkor is a 2. Áruosztályba kell osztályozni, ha légmentes csomagolásban vannak.

Az emberi fogyasztásra alkalmas húsok, a fenti módokon megmunkálva akkor is a 2. Árucsoportba sorolandóak, ha azokat állateledel pl.: kutya- vagy macskaeledel előállítására használják fel.

Azonban az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok nem sorolhatóak a 2. Árucsoportba.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 49. pontja alatt meghatározott  0203 vámtarifaszám alá a sertéshús osztályozandó friss, hűtött vagy fagyasztott állapotban.

E vámtarifaszám alá tartozik mindenfajta házi- és vadsertés húsa, továbbá a szalonnás sertéshús és hasonló zsírral vastagon rétegezett hús, valamint a zsiradék húsréteggel.

FONTOS! Annak, hogy egy termék értékesítésére 5 százalékos adómérték vonatkozzon, a termék Áfa tv-ben hivatkozott besorolási szám alá tartozása mellett feltétele az Áfa tv-beli szöveges meghatározásnak való megfelelés is.

Tekintve, hogy az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 49. pontja a „Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva” szöveges meghatározást tartalmazza, az 5 százalékos adómérték nem vonatkozik minden 0203 vámtarifaszám alá tartozó termékre. Vaddisznóhús értékesítése esetén az 5 százalékos adómérték nem alkalmazható.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 49. pontjában

kivételként meghatározott 0203 11 10 és 0203 21 10 vámtarifaszámokalá

az alábbi áruk tartoznak:

A kivételként meghatározott vámtarifaszámok alá tehát a friss, hűtött vagy fagyasztott, egész vagy fél házi sertés osztályozandó.

Mi az egész- vagy félsertés?

Az „egész- vagy félsertés” kifejezés a 0203 11 10 és a 0203 21 10 vámtarifaszámok alkalmazásában az alábbiakat jelenti: a levágott egész házi sertést, amelyet kivéreztettek és kizsigereltek és amelyről a szőrt és a körmöket eltávolították.

A félsertést az egészből nyerik úgy, hogy kettéválasztják az összes nyaki-, háti-, ágyéki- és keresztcsigolyákat, valamint a szegycsontot és az ülő-fancsontot az összeköttetés középvonalán keresztül.

A fenti két vámtarifaszám alá tartoznak az egész és félsertések fejjel, lábakkal, szalonnával, vesékkel, farokkal vagy rekeszizommal együtt vagy azok nélkül; a félsertések a gerincvelővel, az aggyal és a nyelvvel együtt vagy azok nélkül; a kocák egész- és fél teste csecsekkel (tejmirigyekkel) vagy anélkül.

A kivételként meghatározott vámtarifaszámok alá tartozó termékek az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 23-24. pontjai alapján már 2014. január 1-jétől 5 százalékos adómérték alá tartoznak.

Látható lesz a (KMS)minőség

2016-01-14
Hamarosan okostelefonnal ellenőrizheti bárki, milyen minőségű és honnan származik a boltban kínált sertéshús.

Hamarosan okostelefonnal ellenőrizheti bárki, milyen minőségű és honnan származik a boltban kínált sertéshús.

A „Kiváló minőségű sertés” (KMS) eredetigazolási rendszer keretében okostelefonnal beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús származását, írta meg az Origo az M1-re hivatkozva a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének kijelentését.

Amint azt Németh Antal elmondta, a tesztüzem befejeződött, most zajlik a rendszer széleskörű bevezetése.

Eddig több mint 640 vágóhíd és feldolgozóüzem jelentkezett be a Kiváló minőségű sertés (KMS) minősítésre, és 289-en már meg is kapták a védjegyet.

Mit jelent a KMS-minőség?

KMS-védjegyet viselő áru esetén garantált, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett és a húsa meghatározott márványozottságú és sajátos, különleges íz- és illatvilágú.

Sertéshús, áfa – még pontosabban

2016-01-18
A korábbinál pontosabb, részletesebb tájékoztató jelent meg arról, hogy melyek azok a sertéshúsok, amelyek az 5 százalékos adómérték alá tartoznak.

A korábbinál pontosabb, részletesebb tájékoztató jelent meg arról, hogy melyek azok a sertéshúsok, amelyek az 5 százalékos adómérték alá tartoznak.

Ahogy arról a változás bejelentésével egy időben megírtuk, 2016. január 1-jétől 5 százalékos adómérték alá tartoznak a következők szerint meghatározott termékek: Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva – vtsz. 0203-ból (kivéve: 0203 1110, 0203 2110)

A bejelentést követően számtalan, tisztázatlan kérdés merült fel a vállalkozókban és a szakmát képviselő szervezetekben egyaránt.

Most a hatóság kiegészítőt tett közzé honlapján a Tájékoztató az 5%-os adómérték alá eső sertés tőkehúsokról címmel.


VESZPRÉM megye – A szakmai tudás, továbbképzéssel előrevihet

2016-01-16
Vendéglátó-üzletvezető OKJ-s képzés indul úgy, hogy már nem kell hozzá érettségi! Indul húskészítmény gyártó és már tart a diétás szakács tanfolyam…

Vendéglátó-üzletvezető OKJ-sképzés indul úgy, hogy már nem kell hozzá érettségi! Indul húskészítmény gyártó és már tart a diétás szakács tanfolyam…

Vendéglátó-üzletvezető

Nagyon régen várták már a vendéglátásban dolgozók, hogy szakmai előképzettséggel –szakács, cukrász, pincér vagy vendéglátó eladó és 2 év gyakorlattal vendéglátó-üzletvezető OKJ-s bizonyítványt szerezhessenek, tudatja hírlevelében a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém megyei Képviselete.

A KISOSZ 504 órás tanfolyamot indít – már január végén.

A képzés helye: a veszprémi SÉF iskola

A beiratkozás feltétele: szakács, cukrász, pincér vagy vendéglátó eladó végzettség + 2 év szakmai gyakorlat.

A képzésről: a fele, 252 óra elmélet, a többi vendéglátó gyakorlat.

A tananyagról: két témakör köré csoportosul a tudásanyag: üzleti gazdálkodás némi marketinggel és vendéglátó üzletvezetés.

A képzés költsége: 160 ezer forint + 30 ezer forint vizsgadíj.

A nyári szezonra magasabb osztályba léphet!

Húskészítmény gyártó

Vállalkozói igényre indítja állami bizonyítványt, adó képzését (Húskészítmény gyártó –Országos Képzési Jegyzék 31 541 05) a megyei KISOSZ.

A képzésre 8 általános iskolai végzettséggel már be lehet kapcsolódni

Kiknek ajánlják?

- Vendéglátósoknak, akik választékukat ki szeretnék egészíteni saját termékeikkel.
- Piacon, vendéglátóhelyeken árusítóknak, akik saját feldolgozású árut szeretnének forgalmazni.
- Akik érdeklődnek saját készítésű húskészítmények szakszerű elkészítése iránt.

Milyen területekre ad képesítést a végzettség

és engedélyez vállalkozó szintű húskészítmény gyártást?

- Vörösáru készítés.
- Húsfüstölés.
- Kolbászkészítés és kolbászpározó munka.
- Sonkafőzés, sonkatöltés.
- Szalámi töltés.
- Szalonnasózás.
- Szárazáru készítés.
- Zsírolvasztás.

A képzésről

Összes óraszám: 240 óra.
Ebből elmélet 48 óra, azaz 8 alkalom.

Az elméleti képzésen a húsipari munkavégzés követelményeit, a darabolás és csontozás alapismereteit, valamint a húsipari feldolgozásokat ismerhetik meg (többek között hőkezelés, hűtés, fagyasztás, burkoló és csomagolóanyagok kezelése, jelölések, forgalmazási feltételek.)

Az elméletben tanultakat 192 óra, azaz 24 alkalom mellett gyakorolhatják.

Akik rendelkeznek megfelelő feltételekkel a gyakorlatot a vendéglátóhelyükön is teljesíthetik. Részükre 2 alkalommal biztosítunk gyakorlati helyet.

A képzés díja: 150 ezer forint.

A vizsga díja: a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete alapján 30 ezer forint.

Képzés tervezett indulásának ideje: 2016. február közepe.

Jelentkezés: 2016. január végéig

*

A képzésekről a kisosz@sednet.hu címen vagy a www.kisosz.net honlapon keresztül lehet jelentkezni.

Az érdeklődőket várják a megyei szervezet irodájában is, Veszprém, Szeglethy utca 7.

A jó szakember léphet a ranglétrán

2016-01-16
Vendéglátó-üzletvezető OKJ-s képzés indul úgy, hogy már nem kell hozzá érettségi! De vállalkozói igényre indítanak húskészítmény gyártó képzést, és már folyik a diétás szakács tanfolyam is.

Vendéglátó-üzletvezető OKJ-sképzés indul úgy, hogy már nem kell hozzá érettségi! De vállalkozói igényre indítanak húskészítmény gyártó képzést, és már folyik a diétás szakács tanfolyam is.


Veszprém megyében a helyi KISOSZ január végén indítja tanfolyamait.

A részleteket ezen az oldalunkon olvashatja.


A boríték rendje

2016-01-20
A bérfizetés a munkáltató alapkötelezettsége. Mutatjuk az aktuális szabályait.

A bérfizetés a munkáltató alapkötelezettsége. Mutatjuk az aktuális szabályait.


A szakértő azonnal leszögezi: alapbér, amit az írásba foglalt munkaszerződésben meg kell jelölni, és a munkabér, ami a borítékban lévő összesített juttatás, nem ugyanaz. Most az utóbbiról lesz szó.

Munkabérigény keletkezhet jogszabály alapján (Mt.), kollektív szerződés alapján, a munkáltató egyoldalú aktusa alapján (Mt.16.§), üzemi megállapodással azonban soha (Mt.268.§), hiszen az bérkérdést érvényesen nem szabályozhat, kezdi szakmai blogjában a téma részletezését dr. Kéri Ádám ügyvéd.

A munkabért – külföldi munkavégzés kivételével – forintban kell megállapítani és kifizetni. Ebből néhány fontos dolog következik.

Például, hogy nem lehet érvényesen munkabért még részben sem természetben vagy utalványban kifizetni. Erre a korábbi Mt. még korlátozott körben adott lehetőséget.

Ettől eltérő kérdés az, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének az érvényesülésénél mindenfajta bérelemet egységesen kell vizsgálni. Ott ugyanis azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy az adott munkavégzésekért, amelyeket egyenlőnek tekintünk, összességében is ugyanannyit kapott-e mindenki.

A munkabért készpénzben vagy számlára utalással kell kifizetni. Ezek a fizetési módok az Mt-ben egyenrangúak.

Amennyiben a munkavállaló utalással kapja a fizetését, ennek költségei a munkáltatót terhelik.

A külföldi számlára történő utalás költségei csupán a hazai költségek mértékéig térítendőek meg. Ez az egyszeri készpénzfelvételt és esetlegesen a számlanyitás költségét jelenti.

A készpénzben való kifizetés helye a munkavégzés helye vagy a munkáltató telephelye.

A telephelyen való kifizetés ugyanakkor a munkavállalónak aránytalan terhet nem okozhat az Mt.6.§-a alapján, valamint a telephelyre történő utazás ideje e tekintetben munkaidőnek minősül (hiszen munkaidőben kell kifizetni készpénzben).

A bért, ezen felül, kizárólag a munkavállalónak vagy a meghatalmazottjának lehet kifizetni.

A munkabért havonta utólag, legalább egy alkalommal kell kifizetni.

Ettől azonban a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés eltérhet.

A munkáltató egyoldalúan azonban nem térhet el ettől.

Ennek megfelelően lehetséges hosszabb időszakra vonatkozó megállapodás is.

Az Mt. kizárólag a kizárólag teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló vonatkozásában írja elő azt, hogy havi előleget legkésőbb 2 a következő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

Az előleg összege legalább az alapbér fele, melytől kollektív szerződés lefelé is, munkaszerződés csak felfelé térhet el.

Azt is előírja az Mt., hogy legkésőbb a következő hónap 10. napjáig kell a bért kifizetni és ezzel egyidejűleg egy részletes elszámolást is a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani.

Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a bért, bérelemeket, levonásokat, illetve ezek helyességét be lehessen azonosítani.

Bekövetkezhet olyan eset is, amikor kiderül, hogy a kifizetés vagy az elszámolás nem volt megfelelő.

Ennek oka lehet akár távollét vagy rendkívüli munkavégzés is.

Ebben az esetben a korrekciót a következő havi bérrel együtt kell teljesíteni a bér és az elszámolás vonatkozásában is.

Fontos szabály ugyanakkor az, hogy a felek és a kollektív szerződés az elszámolás szabályaitól is eltérhetnek (a bérfizetési esedékességhez hasonlóan), illetve azt mellőzhetik is.

A munkabérigényéről a munkavállaló azonban egyoldalú jognyilatkozattal érvényesen nem mondhat le, szögezi le a szakértő.

A jogszabály

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alapját az ILO C95. számú egyezménye képezi, melyet a 2000. évi LIV.tv. hirdetett ki, és amelyeket a Munka törvénykönyve is tartalmaz.

Törzstőke emelés – több variáció is lehetséges

2016-01-21
Eléri a 3 millió forintot az Ön kft.-jének a törzstőkéje? Ha nem, mutatjuk, hogy mit érdemes tenni. Közeleg a határidő.

A törzstőke-emelés – határideje 2016. március 15. – elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után.

Az új Polgári Törvénykönyv több lehetőséget is biztosít a törzstőke-emelésre, tájékoztat szakmai blogjában dr. Vida Miklós, a krs.hu szakértője.

A tagoknak lehetőségük van arra, hogy a Kft. törzstőkéjét pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával emeljék, amely a társaság pénzforgalmi számlájára vagy házipénztárába történő befizetéssel lehetséges.

Halasztott tőkeemelés – előnye, hátránya

Ugyanakkor nem szükséges a tőkeemelés elhatározásakor a teljes pénzbeli hozzájárulást megfizetni, mert a tagok megállapodhatnak a befizetés későbbi időpontra történő elhalasztásáról.

A tagok a törzstőke-emelés során elhatározott pénzbeli hozzájárulás megfizetésének legkésőbbi időpontjaként a törzstőke-emelés üzleti évét követő üzleti évről szóló beszámoló elfogadását követő 3. hónapot követő 59. napot határozhatják meg.

Ugyanakkor a halasztott pénzbeli hozzájárulással történő törzstőke-emelés azzal a hátránnyal jár, hogy a tag a törzsbetétjének teljes befizetéséig nem jogosult osztalékra és eddig az időpontig a be nem fizetett törzsbetét összegének erejéig felelősséggel tartozik a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért.

Azok számára, akik vállalják a halasztott befizetéssel járó hátrányokat, javasoljuk, hogy a halasztott tőkeemelésről szóló határozatot a 2016-os üzleti évben hozzák meg, hiszen ezzel további évet nyerhetnek.

Apportként követelés – csak, ami jogos

A halasztott pénzbeli befizetéssel történő törzstőke-emelésen kívül a tagoknak lehetősége van arra is, hogy harmadik személlyel szemben fennálló követelésüket bocsássák a társaság rendelkezésére a törzstőke-emelés elhatározásakor.

Apportként viszont csak olyan követelés szolgáltatható, amit annak adósa elismert, vagy amely jogerős bírósági határozaton alapul.

Tagi kölcsön vagy ingó vagyon/ingatlan/kocsi/újítás

Az új Polgári Törvénykönyv nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tag a kft-vel szemben fennálló tagi kölcsön összegét, mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsássa a társaság rendelkezésére a törzstőke-emelés elhatározásakor.

A tag nem pénzbeli hozzájárulásként követelés mellett vagy azon kívül ingatlant, személygépkocsit, egyéb ingó vagyontárgyat, de akár a saját know-how-ját is apportálhatja a korlátolt felelősségű társaságba. A tagok az apport értékét maguk határozzák meg.

Az apport túlértékeléséből eredő különbözetet a társaság az apport rendelkezésre bocsátásától számított öt éven belül követelheti a tagjától.

Azok a tagok, akik az apport szolgáltatáskori értékét tudatosan túlértékelve fogadják el, az ebből eredő károkért az apport szolgáltatójával egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben.

Ha az apport értéke nem éri el a társaság törzstőkéjének 50 százalékát, az apport rendelkezésre bocsátása elhalasztható, legfeljebb a törzstőke-emelés bejegyzését követő három évig.

Új tag bevonása, esetleg vagyon terhére

A törzstőke-emelés megtörténhet új tag bevonásával is, illetve a törzstőkén felüli vagyon terhére.

Kft.-törzstőke: megvan, ami kötelező?

2016-01-21
Eléri a 3 millió forintot az Ön kft.-jének a törzstőkéje? Ha nem, mutatjuk, hogy mit érdemes tenni. Közeleg a határidő.

Eléri a 3 millió forintot az Ön kft.-jének a törzstőkéje? Ha nem, mutatjuk, hogy mit érdemes tenni. Közeleg a határidő.


A törzstőke-emelés – határideje 2016. március 15. – elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után.

A részletekért keresse fel ezt az oldalunkat.


Nemzeti italbolt? Van fogalma róla?

2016-01-22
Nemzeti italbolt: lesz? Nem lesz. De lesz! De nem lesz! De lesz…?

Nemzeti italbolt: lesz? Nem lesz. De lesz! De nem lesz! De lesz…?

Teret engedünk a találgatásoknak! Beszállunk a hírláncba és – a klasszikus média-etika elvárásainak megfelelően – visszatekintünk, illetve követjük az eseményeket, közreadjuk a témáért felelősök, no meg a hírszerzők korábbi és aktuális információit.

*

„Az italkereskedelem ügye nincs napirenden

Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén.

Így kommentálta a Portfolio érdeklődésére a Kormányzati Információs Központ a nemzeti italboltokkal kapcsolatos hírt csütörtökön.” 

(kormany.hu, MTI – 2014.09.04.

„Lázár: Nem lesz nemzeti italbolt

A miniszter szerint nincs ilyen terve a kormánynak.

Szó sincs nemzeti italbolt-hálózat létrehozásáról – közölte a csütörtöki Kormányinfón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte, hogy nincs ilyen terv a kormány asztalán. Lapunk írta legutóbbi számában, hogy tavasszal – a dohányárusítási monopólium mintájára – italértékesítési hálózat jöhet létre. A parlament jogalkotási programja alapján a jövedéki adótörvény módosítására tesz javaslatot a nemzetgazdasági tárca, és ebben is rögzíthetik az új hálózat jogi hátterét. Az alkohol monopólium ötlete időről időre előkerül, Lázár közlése alapján erre ezúttal sem kerül sor.” 

( Figyelő – 2016. 01.21.)

A parlament tavasszal szavazhat a nemzeti italboltokról

„Lehetséges, hogy az országgyűlés a tavaszi ülésszakban szavaz azokról a törvénymódosításokról, amik megágyaznak a nemzeti italboltok létrehozásának. Az biztos, hogy módosítani fogják a jövedékiadó-törvényt.”

„A tavaszi törvényalkotási időszakban kerülhetnek az országgyűlés elé azok a törvénymódosítások, amelyekkel a kormány államosítaná az alkoholos italok kiskereskedelmét, és a dohányboltok mintájára létrehozná a speciális italboltokat…, írja a Figyelő január 21-ei számában.

A jövedékiadó-törvényt módosítják

„Annyi biztos, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nagyobb módosítást fog beterjeszteni a jövedékiadó-törvényhez. A törvényalkotási program szerint a módosítót a tárca májusban tervezi beterjeszteni, és júniusi elfogadásra számítanak.

Az alkohol jövedéki termék, a lap szerint nem lenne meglepő, ha módosítóban megtalálhatóak lennének egy új értékesítési monopólium részletei.

Új befektetők a gyártásban

A törvénymódosításokon kívül érdemes lesz figyelni, hogy milyen új befektetők jelennek meg a szeszesital-gyártásban, mert ebből lehet előre következtetni egy esetleges piaci átrendeződésre.” 

(Origo – 2016. 01. 22.)

Valószínűleg folytatjuk…

Fotó: pestisracok.hu

Kisboltban leltár? Mikor és hogyan érdemes?

2016-01-24
Egyéni vállalkozói igényének megfelelően akár gyakrabban is megteheti, de a tevékenység megszüntetésének napján, illetve év végén, fordulónapon mindenképpen leltároznia kell a kisboltos kereskedőnek.

Egyéni vállalkozói igényének megfelelően akár gyakrabban is megteheti, de a tevékenység megszüntetésének napján, illetve év végén, fordulónapon mindenképpen leltároznia kell a kisboltos kereskedőnek.


A leltárkészítési kötelezettséget a személyi jövedelemadóról (szj) szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/A paragrafus (2) bekezdésének a) pontja írja elő az egyéni vállalkozó számára, hívja fel a figyelmet Sinka Júlia, az adozona.hu okleveles adószakértője.

A leltár összeállítása során követendő előírásokat pedig az szja-törvény 5. számú mellékletének II./13. pontja tartalmazza.

Plusz

A leltárra a vállalkozó szja-bevallásának (2016. február 25.) és iparűzési adóbevallásának (2016. május 31.) kitöltéséhez is szükség van.

Mi az alap?

 

A leltárértékeket a beszerzési számlák alapozzák meg.

A leltárfelvétel során,

a fordulónapon meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell,

s a következő csoportosítás szerint kell felvenni a leltárba:

–anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),


– használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),


–100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök,


–áruk (kereskedelmi készletek),


–betétdíjas göngyöleg,


– alvállalkozói teljesítmények,


–saját termelésű készletek: befejezetlen termelés, félkész- és késztermék.

Az, hogy milyen forintértéken kerüljön be az adott vagyonelem a leltárba, attól függ, hogy a vállalkozó az áfát az általános szabályok szerint fizeti-e vagy sem.

Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban

– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett, 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;

–a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;

– a saját termelésű félkész- és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.

Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek

(a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban

– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett, 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;

– a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;

–a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie, tanácsolja az adószakértő.

Leltár a kisboltban – a kötelező és a szabadon választott

2016-01-24
Egyéni vállalkozói igényének megfelelően akár gyakrabban is megteheti, de a tevékenység megszüntetésének napján, illetve év végén, fordulónapon mindenképpen leltároznia kell a kisboltos kereskedőnek.

Egyéni vállalkozói igényének megfelelően akár gyakrabban is megteheti, de a tevékenység megszüntetésének napján, illetve év végén, fordulónapon mindenképpen leltároznia kell a kisboltos kereskedőnek.





A részleteket itt mutatjuk.


Egyszerűsített foglalkoztatás – bére és költségei 2016-ban

2016-01-25
Mutatjuk a szabályokat és eldöntheti, hogy Önnek, munkáltatóként megéri-e idén így foglalkoztatni.

Mutatjuk a szabályokat és eldöntheti, hogy Önnek, munkáltatóként megéri-e idén így foglalkoztatni.

Sokszor az alkalmi munka kifejezést használjuk az egyszerűsített foglalkoztatásra, azonban az alkalmi munka csak egy fajtája az egyszerűsített foglalkoztatásnak, tisztázza az adozona.hu okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértője, Juhász Tibor.

Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet idénymunka és alkalmi munka.

Az idénymunkán belül megkülönböztetünk turisztikai és mezőgazdasági idénymunkát.

Alkalmi munka esetén

A munkáltató által így alkalmazható munkások száma korlátozott.

Ha a munkáltatónak nincs főállású alkalmazottja, akkor 1 fő,

1 és 5 fő közé eső főállású alkalmazott esetén 2 fő,

6 és 20 fő főállású alkalmazott esetén 4 fő, és végül

20 fő főállású alkalmazott esetén, az alkalmazott létszám 20 százaléka foglalkoztatható alkalmi munkaerőként.

Az alkalmi munka időtartama

Egy naptári évben összesen maximum 90 naptári nap lehet, továbbá egy naptári hónapban összesen 15 naptári nap, és legfeljebb 5 egymást követő naptári napon lehet foglalkoztatni, aminek az időtartama 0–24 óra közé esik.

A jogszabály naptári évet, napot és hónapot említ, vagyis az év közben megkezdett munkaviszonynál is alkalmazandó a szabály, a töredék évre, hónapra is érvényesek a szabályok.

Idénymunka esetén

Azonos felek között az ilyen jellegű munkaviszony időtartam nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Az egyszerűsített foglalkoztatást is be kell jelenteni az adóhatóságnak, a munkakezdést megelőzően!

Ennek több módja is lehetséges:

a 185-ös ügyfélszolgálati telefonszámon,

interneten keresztül a 16T1042E nyomtatványon,

de még okostelefon alkalmazáson keresztül is.

Mit kell bejelenteni?

1. a munkavállaló neve,
2. a munkáltató adószáma,
3. a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma,
4. az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta),
5. a munkaviszony napjainak száma,
6. amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg Egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.

A fizetendő közteher is viszonylag alacsony, nem kell a százalékokat számolgatni, meghatározott összegeket kell fizetni az egyes egyszerűsített foglalkozás típusokra

a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

– mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
– turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
– alkalmi munka esetén 1 000 forint.

A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell a NAV egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számla javára teljesítenie, valamint a 08-as bevallást is eddig az időpontig kell benyújtani.

Az egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozó munkavállaló számára is jár az éjszakai pótlék, a túlóra pótlék és a vasárnapi pótlék is.

Amit nem szabad!

Az alábbi, fontosabb munkajogi szabályokat nem lehet alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatás esetén – a teljesség igénye nélkül:

1. nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra
2. vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény,
3. a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén egyébként előírt igazolásokat kiadni,
4. nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
5. nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
6. nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (például szabadság több részletben történő kiadása, kapcsolódó határidők stb.), ugyanakkor a munkavállaló jogosult szabadságra, és a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani,
7. nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
8. nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
9. nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,
10. a munkáltató munkaidőkeret elrendelése nélkül is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
11. a 2010. évi LXXV. törvény szerinti minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.

A fentieken túl azonban a munkavállalóra azonos feltételek vonatkoznak, mint a hagyományos munkaviszonyban.

Minimális órabérek 2016-ban

A minimálbér 85 százaléka, azaz nettó 543 Ft/óra, vagy

a szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 87 százaléka, azaz nettó 646 Ft/óra – a 454/2015. (XII. 29.) kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől:

havibér alkalmazása esetén 111 ezer forint,

hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint,

napibér alkalmazása esetén 5110 forint,

órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 129 ezer forint,

hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint,

napibér alkalmazása esetén 5940 forint,

órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Fontos! Kell-e szja-t fizetni a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatási bére után, ha a mentes határt meghaladja?

(Ez 2015-ben változott, amely már 2014-re visszamenőlegesen is alkalmazható volt.)

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló (efot) törvény 9. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén

az adómentesség felső határa:

Ha a munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva, a munkában töltött napok száma X a minimálbér napi összege (2016-ben 5110 forint), ha szakképzettséget igénylő munkakörben van, akkor 5940 forint a szorzószám.

(Vigyázzunk a foglalkoztatási szabályokra: ki mennyi efot-ost foglalkoztathat, és azt hogyan, illetve, az efot és az idénymunka megkülönböztetésére.)

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 forintos vagy 500 forintos közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2016-ban, a minimálbér kétszerese, azaz 10 220 Ft/nap/fő.

Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizethető, amely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:

– a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adóról szóló törvény (Tao) 3. számú melléklet A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik;


– a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak mint foglalkoztatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) 11. számú melléklet IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.

Munkáltatóként ezt se feledje!

Új feladat, hogy az adóhatósághoz bejelentse az ön által foglalkoztatott biztosított magánszemély végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát is.

Foglalkoztatás idén – egyszerűen, szabályosan

2016-01-25
Mire munkáltatóként végigolvassa összeállításunkat, el tudja dönteni: érdemes-e vállalkozásában idén, egyszerűsített foglalkoztatás keretében valakit alkalmazni…

Mire munkáltatóként végigolvassa összeállításunkat, el tudja dönteni: érdemes-e vállalkozásában idén, egyszerűsített foglalkoztatás keretében valakit alkalmazni…




A szakértő tájékoztatóját ezen az oldalunkon találja.


Legyen képben – kisvállalkozóként a nagyokról!

2016-01-27
A kommentelők között van, aki a „csontjaiban érzi”, hogy előbb-utóbb a kisvállalkozók is fizethetnek –, pedig a miniszteri biztos mást mond…

A kommentelők között van, aki a „csontjaiban érzi”, hogy előbb-utóbb a kisvállalkozók is fizethetnek –, pedig a miniszteri biztos mást mond…

„Tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a kormány, amely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő. Ehhez a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó bevezetése mutathat példát, amelyet a magyar kormányéhoz hasonló elvek mentén a kisebb vállalkozások érdekében a piaci átrendeződés ösztönzésére vezetnek be – jelentette ki a magyaridok.hu-nak Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.

A miniszteri biztos emlékeztetett, Magyarország esetében a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat azért kellett tavaly visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre, mert Brüsszel elutasít minden, progresszív adózáson alapuló közterhet. Szatmáry szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható.

Hírháttér – a nagyok igen a kicsik nem (?)

A magyar kormány kereskedelempolitikai döntéseihez hasonló elvek mentén megállapított lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió złoty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd – míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni.

A sávos adókulcsok szerint, havi bevétel alapján számított új közteher megfizetését Lengyelországban nem kötik négyzetméterhez sem, vagyis nem számít majd, mekkora üzletben érik el a különadóval terhelt forgalmat.

A lengyel elképzelés szerint a havi 300 millió zlotynál (21 milliárd forintnál) alacsonyabb bevételt kimutató kereskedőket 0,7 százalékos különadó terhelné, az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg.

Hétvégenként és a munkaszüneti napokon azonban eleve magasabb, 1,9 százalékos kulcs alapján kellene fizetniük a láncoknak.

Teher – ott és itthon?

A varsói eseményeket figyeljük és tájékozódunk a tervezet részleteiről, mert továbbra sem tettünk le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonjuk a magyarországi közteherviselésbe – mondta a magyar kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos. Szavai szerint a hazai törvényalkotás tavaszi időszakáig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették.

Szatmáry elmondta, a lengyel kiskereskedelmi különadó részleteinek ismeretében azt vizsgálják, a közteher küldetése egyezik-e a magyar kormány céljaival, és azok miként illeszthetők be a hazai piaci viszonyok közé.”

Szószóló

Az Origo-n is átvett hírt ma délig, összeállításunk elkészültéig, közel 200-an kommentelték. (A magyaridok.hu-n nem lehetett véleményt nyilvánítani.) Közülük jó néhányan szkeptikusak, arra gyanakodnak, előbb-utóbb a kicsikre is fény vetül…

Tehertervezet – a kicsiknek nem (?)

2016-01-27
A kommentelők között van, aki a „csontjaiban érzi”, hogy előbb-utóbb a kisvállalkozók is fizethetnek –, pedig a miniszteri biztos mást mond…

A kommentelők között van, aki a „csontjaiban érzi”, hogy előbb-utóbb a kisvállalkozók is megint fizethetnek –, pedig a miniszteri biztos mást mond…


A kiskereskedelemnek (áruházláncoknak) szánt különadó (élelmiszerlánc-felügyeleti díj) tervezettel kapcsolatos hírekről ezen az oldalunkon tájékozódhat.

Egyre elégedettebbek a vállalkozásokkal

2016-01-26
Nem először fogalmazott hasonlóan az utóbbi időkben egy hatóság: „Néhány kirívó esettől eltekintve pozitív tapasztalatokkal zárult a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.”

Nem először fogalmazott hasonlóan az utóbbi időkben egy hatóság: „Néhány kirívó esettől eltekintve pozitív tapasztalatokkal zárult a szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.”

Legutóbb a 2015-ös téli, december 1. és 31. közötti akciójáról tette közzé jelentését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)

Hibák, persze vannak még, de tovább javulnak a vállalkozások

Például a termékek fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idejével kapcsolatos problémáknál vagy a kitelepült vendéglátók működésében.

A szakemberek – igazodva a vásárlói szokásokhoz – kiemelten ellenőrizték többek között a friss húst, a halakat és haltermékeket, a virslit, az édesipari termékeket (köztük a bejglit), a déli gyümölcsöket, valamint a borászati termékek közül a borokat és a pezsgőket.

A fokozott ellenőrzés érintette az áruhal forgalmazást, az élőállat szállításokat és a karácsonyi ünnepi vásárokat, rendezvényeket is.

Adathalmaz

Az akció során 4997 vizsgálatot végeztek el a szakemberek,

- 8,4 tonna terméket vontak ki a forgalomból,

- 83 alkalommal figyelmeztetést és

- 185 esetben, összesen 21,7 millió Ft értékben bírságot szabtak ki.

Higiéniai hiányosságokat – a tavalyi évhez hasonlóan – az ellenőrzések 4,1 százalékában találtak.

A termékek minősége az ellenőrzések 3,2 százalékban nem volt megfelelő, ami a 2014-es2 százalékhoz képest némileg emelkedett.

A vizsgált élelmiszerek nyomonkövethetőségével az ellenőrzések 2,7 százalékánál volt valamilyen probléma.

A 2014-es ellenőrzéshez képest viszont kevesebbszer kellett intézkedni a termékek fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejének lejárta miatt.

Különböző okok miatt a megvizsgált 27635 élelmiszertétel 1,6 százalékát, 8,4 tonnát kellett kivonni a forgalomból.

Kitelepült vendéglátás – „pipa”

„Javulás figyelhető meg a kitelepült vendéglátók működésében is: az ellenőrzött vendéglátóhelyek mintegy 80 százaléka megfelelően, 18 százaléka kisebb hibákkal, de biztonságosan üzemelt, és alig több mint 2 százalékuknál volt szükség hatósági intézkedésre.

Kistermelők – "váááó"

Országszerte 427 ellenőrzésre került sor, a tevékenység felfüggesztésére 3 esetben volt szükség, tájékoztat a hivatal.

PÁLYÁZAT – Már készülődhet, ha érdeklődne…

2016-01-28
Válogasson, szemezgessen erejének, lehetőségeinek és elképzeléseinek megfelelően. Mutatjuk az idei évre kiírt GINOP pályázatok listáját, és alább egy kis ízelítőt…

Válogasson, szemezgessen erejének, lehetőségeinek és elképzeléseinek megfelelően. Mutatjuk az idei évre kiírt GINOP pályázatok listáját, és alább egy kis ízelítőt…

Például…

- A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál – 2016. január

- A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése – 2016. február

- Fiatalok vállalkozóvá válása – Vállalkozás indítási költségeinek támogatása – 2016. március


- Mikro-, kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése – 2016. március

- Foglalkoztatás ösztönzése célú hitel – 2016. szeptember

- Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállalatok

munkavállalói számára, kiemelt –2016. október

- Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése, kiemelt – 2016. november

- Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés – 2016. november

További pontos tájékoztatót itt talál. (És a tájékoztató alatt a listát is!)


Annyira azért nem vicces!

2016-01-31
Kiderült, melyik szakmákban dolgoznak a leggyakrabban pszichopaták.

Kiderült, melyik szakmákban dolgoznak a leggyakrabban pszichopaták.

A napi hajtás közepette egy próbát mindenestre megér, hogy picit elmélázzon: az Ön folyton kellemetlenkedő munkatársára vajon mennyire illenek Kevin Dutton pszichológus állításai.

A brit szakember „The Wisdom of Psychopaths” című könyvében megmagyarázza, hogy az embereknek csupán 1 százaléka pszichopata, de ez az egy százalék csupán néhány szakmában koncentrálódik. Dutton azt a pszichopata-tesztet vette alapul – írja a miss.at-ra hivatkozva az Origo –, amit Robert Hare kriminálpszichológus még a hetvenes években dolgozott ki, és készített listát azokból a szakmákból, amelyekben a leggyakrabban dolgoznak betegesen viselkedők.

Ezek a viselkedésminták jellemzik szerinte a pszichopatákat:

* túlzottan öntelt

* betegesen hazudozik

* képtelen megbánást tanúsítani

* nem érez empátiát senkivel szemben

* képtelen felelősséget vállalni a tetteiért

* gyorsan megun mindent

* impulzív, meggondolatlan

* felelőtlen

Ezekben a szakmákban dolgozik a legtöbb pszichopata hajlamú ember:

* Ügyvezető

*Jogász (ügyvéd)

*Média (TV és rádió)

*Eladó

*Sebész

*Média (nyomtatott sajtó és online)

*Rendőr

*Egyházi

* Vendéglátós

*Közszolgálat (hivatalnok)

És ezekben a legkevesebb:

*Ápoló

*Nővér

*Természetgyógyász

*Vállalkozó (pl. kőműves, ács, asztalos)

*Kozmetikus

*Szociális munkás

*Tanár

*Tervező

*Orvos

*Könyvelő

Félre a viccel!

2016-01-31
Kiderült, melyik szakmákban dolgoznak a leggyakrabban pszichopaták.

Kiderült, melyik szakmákban dolgoznak a leggyakrabban pszichopaták.


A napi hajtás közepette egy próbát mindenestre megér, hogy picit elmélázzon: az Ön folyton kellemetlenkedő munkatársára vajon mennyire illenek Kevin Dutton pszichológus állításai.

Amennyiben érdekli a folytatás, lépjen erre az oldalunkra.