2015-12
KERESKEDELMI ÉLET

Ők is jö(het)nek, vizsgál(hat)nak, jelent(het)enek

2015-12-01
Újabb hatóság indította el – mától december végéig tartó – kiemelt/szezonális ellenőrzéseit.

Újabb hatóság indította el – mától december végéig tartó – kiemelt/szezonális ellenőrzéseit.


Az élelmiszerlánc-felügyelet revizorai kiemelten a gasztronómiai hagyományok alapján készült, s valamennyi, az ünnepek idején népszerű termékek és alapanyagok előállítását, forgalmazását ellenőrzi. 

( Az év végi ellenőrzésekre hivatalosan bejelentkezett társhatóságok elvárásairól  ezen az oldalainkon tájékoztatunk.)

A szezonális ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával a megyei kormányhivatalokhoz tartozó szakemberek végzik egy hónapon át, az ország teljes területén.

Mit ellenőriznek?

Fokozottan vizsgálják például a

- friss húst,

- a hal és haltermékeket,

- a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítményeket,

- a virslit,

- az édesipari termékeket,

- a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, valamint

- a borászati termékek közül a borokat és a pezsgőket.

Hol ellenőriznek?

A fokozott ellenőrzés a teljes élelmiszerláncra kiterjed, egyaránt érinti az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményeket, beleértve a karácsonyi ünnepi vásárokat, rendezvényeket is.

Mire hívja fel az élelmiszer-vállalkozók figyelmét a hatóság?

Lényeges követelmény, hogy a vállalkozók a megnövekedett forgalom mellett is…

- betartsák a szabályokat,

- helyesen tárolják az élelmiszereket,

- sértetlen legyen a csomagolásuk, és dokumentált a származásuk.


Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, s ezáltal otthonainkba – fogalmazott Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

 

Helyesbítsen, ha napi cikkeket forgalmaz!

2015-12-01
Helyesbítő bevallást kell tenniük a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknek 2015. december 30-ig.

Helyesbítő bevallást kell tenniük a napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknek 2015. december 30-ig.

A helyesbítés azokat az élelmiszerlánc szereplőket érinti, amelyek felügyeleti díj kötelezettségét – részben vagy teljes egészében – korábban a napi fogyasztási cikk értékesítéséből származó előző évi nettó árbevételük függvényében sávos díjszabás alapján állapították meg, közli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Az Ön vállalkozása hová tartozik? Tájékozódjon!

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatos legfrissebb információkat erre az oldalunkra gyűjtöttük össze. Ebből az összeállításunkból azt is megtudhatja, hogy az Ön vállalkozása milyen adózói rendszerhez tartozott/tartozik.

A díj mértéke – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét egységesen a díjköteles tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi árbevétel 0,1%-a minden szektorban (pl. a termelésben, az élelmiszer-feldolgozásban vagy a vendéglátásban!).

A helyesbítő felület várhatóan 2015 december második hetétől lesz aktív, a NÉBIH a honlapján folyamatosan közzéteszi a módosítással kapcsolatos aktuális információkat.

A helyesbítés beküldésének megkönnyítése érdekében lehetőség lesz a bevallási rendszer által, az eredetileg feltüntetett árbevételi adatok ezrelékes díjszabás alapján újrakalkulált díj elfogadására is.

Kivételt képeznek ez alól a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó termelők, vállalkozások stb.: esetükben a helyesbítő bevallás során a díjszámítás alapja a 2014-es naptári év.

A helyesbítést követően megállapított felügyeleti díjat 2016. január 31-ig

egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell megfizetni a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 célszámlájára.

A korábban beadott 2015. évi bevallás alapján befizetett felügyeleti díj összege természetesen beszámítható a helyesbítés során megállapított díjba.

Infó

A bevallással kapcsolatos kérdésekben a NÉBIH Felügyeleti-díj Ügyfélszolgálata a 06-1/336-9024-es telefonszámon, vagy a felugyeletidij@nebih.gov.hu elektronikus levélcímen áll az ügyfelek rendelkezésére.

Tehát

A helyesbítő felület várhatóan december második hetétől lesz aktív, a beküldés megkönnyítése érdekében – a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazók kivételével – lehetőség lesz a bevallási rendszer által, az eredetileg feltüntetett árbevételi adatok ezrelékes díjszabás alapján újrakalkulált díj elfogadására is.

A megállapított felügyeleti díjat 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell majd befizetni a hivatalnak.

Céges ajándékok, partik, reprezentáció. Mik a terhei?

2015-12-02
Üzleti partnerek megajándékozása, évzáró bulik a munkatársakkal? Elvárt vagy kötelező? Megítélés kérdése. Ami azonban biztos, hogy terhei vannak a vállalkozással összefüggő reprezentációnak…

Üzleti partnerek megajándékozása, évzáró bulik a munkatársakkal? Elvárt vagy kötelező? Megítélés kérdése. Ami azonban biztos, hogy terhei vannak a vállalkozással összefüggő reprezentációnak…

A vállalkozások, így év vége felé szeretik külön is kifejezni üzletfeleiknek, hogy értékelik a partnerséget; alkalmazottaiknak pedig a közös teljesítményt. Elismerésként, illetve a jövőbe vetett bizalomként ajándékokkal vagy/és évzáró eseményekre (közös vacsorák, szabadidős tevékenységek, stb.) való meghívásokkal rukkolnak elő.

Csak óvatosan a kiadásokkal!

A reprezentációs költségekkel kapcsolatban érdemes átgondolni, a mit miből kérdését, mert az adószabályok szigorúak, hívja fel a figyelmet az uzletresz.hu.

Három esztendeje, hogy nincs adómentesen elszámolható része a reprezentációs költségeknek, illetve az üzleti ajándékoknak.

Mi tekinthető reprezentációs eseménynek?

A személyi jövedelemadóról szóló (továbbiakban: Szja tv.) törvény szerint ugyanis csak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) tekinthető reprezentációnak, foglalja össze a munkajog.hu.

A törvény leszögezi még: csak az az esemény minősül ténylegesen reprezentációnak, amelyre vonatkozóan a kapcsolódó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, szakmai és szabadidőprogram aránya) valós tartalma alapján a hivatali, üzleti, szakmai cél egyértelműen megállapítható.

Ilyen események főként az üzleti tárgyalások, partneri megbeszélések, szakmai konferenciák.

Fontos!

A reprezentációhoz nem elegendő körülmény az, hogy üzleti partnereknek rendezzük.

Ha szakmai program nem kapcsolódik hozzá, és az főleg vendéglátásról szól, az nem reprezentációnak minősül, hanem olyan ingyenes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevételnek, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – sem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Ebbe a körbe tartozik az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvény, esemény is.

Miután egy céges karácsonyi, mikulás parti nem tekinthető hivatali, szakmai rendezvénynek, az főként a vendéglátásról szól, ez utóbbi kategóriába tudjuk sorolni.

Nem kell azonban attól tartani, hogy magasabb adóterhet jelent egy ilyen esemény rendezése, hiszen ugyanúgy egyes meghatározott juttatásnak minősül, mint a reprezentáció.

Pontosan miért és mennyit kell adózni?

Ez azt jelenti, hogy 16 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a juttatás értékének 1,19-szerese után a juttatás hónapját követő 12-ig.

Ez azt jelenti, hogy összesen 51,17 százalékos közteherrel kell számolni.

Mind a reprezentáció, mind az egyes meghatározott juttatások a társasági adóban elismert költségek, tehát a társasági adóval összefüggésben sem keletkezik adókötelezettség, írja a szakmai blog.

TALLÓZÓ – Ez lesz a vállalkozók jövője (?)

2015-12-05
„A magyar kormány legfontosabb szövetségese az a magyar vállalkozói közösség, amely képes önmagát eltartani és másoknak munkát adni.”

„A magyar kormány legfontosabb szövetségese az a magyar vállalkozói közösség, amely képes önmagát eltartani és másoknak munkát adni.”

Egyebek mellett ezt mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken egy vállalkozóknak rendezett eseményen – írta meg az uzletresz.hu . 

A hírportál így folytatja beszámolóját: „Az európai uniós források 60 százalékát nyitják meg akkv-k előtt az új elszámolási ciklusban a korábbi 16 százalékkal szemben, és ez olyan lehetőség, amelyre nem volt példa 1990 óta - mondta Lázár János pénteken. Ez minimum 4-5 ezer milliárd forintot jelent a magyarkkv-szektor számára.

A miniszter szerint dolgoznak azon, hogy a következő években az állam ne kerékkötő legyen, hanem lehetőséget teremtsen a vállalkozásoknak.

A most induló program javítani fogja az üzleti környezetet.

Kifejtette, hogy a magyar kormány azon dolgozik, hogy új szövetséget ajánljon a magyar vállalkozói társadalomnak.

Ennek fontos eleme az a támogatáspolitika, amely a következő időszakban további lehetőséget nyit a munkavállalók 60 százalékának munkát adó, magyar kis- és középvállalkozások előtt.

Lázár beszélt arról is, hogy Magyarország előtt két olyan időszak van, amely közös kihívás. Egyrészt a 2016-os esztendő, amikor lendületet kell adni a magyar gazdaság további növekedéséhez, másrészt a 2020 utáni időszak, amikor az uniós források elfogynak, és nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül hogyan boldogul.

A magyar kormánynak a jövőben fő szövetségese a magyar tulajdon, a magyar tulajdonos, aki gazdasági produktumot hoz létre - jelentette ki, és elengedhetetlenül szükségesnek nevezte a termelő vállalkozások támogatását, a foglalkoztatás, a munka anyagi terheinek csökkentését.

Lázár János szólt arról is, hogy a magyar bürokrácia ma megöli a vállalkozáshoz szükséges kedvet. Szerinte ebben akkor lesz változás, ha minden NAV-tisztségviselő úgy gondolja, hogy a vállalkozók fizetik a munkabérét, és amit csinál az elsősorban szolgáltatás. (…)”, idézi a miniszter szavait a hírportál.


Leves, zacskóban, elvitelre – avagy, zöldüljenek az éttermek is!?

2015-12-07
A környezetvédelem fontos. Ez jogos. De mit tehet egy vendéglátó vállalkozás, hogy a nevezett témakörben ne érje szó a háza elejét? Mutatjuk, mi mindent javasolnak az erre jobban odafigyelők…

A környezetvédelem fontos. Ez jogos. De mit tehet egy vendéglátó vállalkozás, hogy a nevezett témakörben ne érje szó a háza elejét? Mutatjuk, mi mindent javasolnak az erre jobban odafigyelők…

„Vendéglátósok súlyosbítják a hulladékproblémát” címmel közölte a minap „zöld”-ek véleményét az Origo.

„Az éttermek nagyfogyasztók, mindenből sok kell nekik: vízből, áramból, gázból, durva tisztítószerekből, mosóporból, csomagolóanyagokból. Ráadásul rengeteg hulladékot termelnek, a beszerzett áru csomagolásától a főzés melléktermékein át a maradékokig. Bár jobb érzés nem tudni ezekről a dolgokról és nyugodt lelkiismerettel étterembe járni, nem árt tudni, mi folyik a konyhaajtók mögött” – inti olvasóit a hírportál szerzője.

 

„Hagyja, hogy működésbe lépjen a lelkiismerete” – közcímmel folytatódik az írás, tekintettel arra (is), hogy épp most zárult az Európai Hulladékcsökkentési Hét. A hírportál tudomása szerint „zöld szervezetek” igyekeznek megszólítani a lakosság lelkiismeretét: itthon nem túl rózsás a helyzet, igaz, lehetne sokkal rosszabb is: jelenleg a lakossági hulladék 17-20 százalékát szelektáljuk. Az éttermekről nincs adat, de tekintve a magyarországi elkötelezettség mértékét, az eredmények valószínűleg ott sem lennének sokkal jobbak – vélik az aktivisták.

Mint kiderül a Felelős Gasztrohős és a Zöldövezet Társulás beszélgetést szervezett a Prezi székházában, amin az összes érintett területről részt vett valaki. Szerencsére nem az történt, hogy rokon szervezetek nagy egyetértésben adták egymás alá a lovat, hanem igazán fontos és kényes dolgok is szóba kerültek, kommentálja a hírportál.

A rendezvények a legkevésbé zöldek

A beszámoló szerint először a rendezvények, fesztiválok hulladékgazdálkodása került szóba; ez az egyik legproblémásabb terület, mert ezeken rengeteg ember megfordul, de kevesen óhajtanak a szeméttel foglalkozni.

Jó megoldás, ha a szervezők visszaváltós vagy megvásárolható poharakat kínálnak a vendégeknek, azonban ez még nem váltja meg a rendezvények óriási hulladékbűneit.

A legtöbb, vendégek által termelt hulladék az elfogyasztott ételek után marad, amit szennyezett hulladék révén, ráadásul szelektálni és újrahasznosítani sem lehet. A Budavári Borfesztivál úgy oldja meg a dolgot, hogy legalább a kiállítókat kérik, szelektáljanak – és ez sem kevés, ugyanis az üres üvegektől kezdve a csomagolóanyagokon át, rengeteg hulladék jelenik meg.

Zsírfogó a mosogatóba

A vendéglátóhelyek kapcsán már több pozitívum is szóba kerülhetett. A fenntartható éttermet a Funky Pho képviselte, akik már a tervezés időszakában felvették a kapcsolatot a Felelős Gasztrohőssel, hogy segítsenek nekik egy zöld étterem megalkotásában. Nem is gondolnánk például, milyenfontos szerepe van a mosogatóba épített zsírfogónak, amivel mindenki jól jár: az étteremnek nem kell félni az állandó lefolyódugulástól, az összegyűjt hulladékból pedig biogázt vagy biodízelt gyártanak.

Itthon a Biofilter nevű cég foglalkozik ezek összegyűjtésével és felhasználásával, a következő szemléletes példával igyekszik meggyőzni a vendéglátósokat: egy liter használt olaj a lefolyóba kerülve akár több ezer liter ivóvizet is beszennyezhet. A Biofilter ráadásul nem csak a használt zsírt és olajt, de az élelmiszerhulladékok és a lejárt ételek is elszállítja.

A zsírfogó használata nálunk egyébként nem kötelező, mindössze ajánlott. Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában rendszeresen ellenőrzik és hiányában komoly büntetéseket szabnak ki.

Kipróbálták – működik

„Jó minőségű, finom ételt kell adni, akkor kevesebb lesz az élelmiszerhulladék. Fontos még, hogy az adagok ne legyenek túlméretezettek, ugyanakkor legyen lehetőség zóna adag kérésére is”, tartja Szabolcs András, a Funky Pho étterem tulajdonosa.

Kizárólag lebomló anyagokba csomagolnak: fő terméküket, a levest is zacskóban adják elvitelre. Szabolcs András szerint a vendégeik nagy része megszokta ezt, és nem tud olyan esetről, hogy a speciális zacskó rosszul vizsgázott volna. Egyetlen esetről tudunk, ami balul sült el: valaki ráült a buszon. De azt hiszem, ha műanyagban lett volna, akkor sem alakult volna jobban a történet”.

Fennmaradt ételeiket rászorulók kapják: „Egy nyugdíjas néni, aki egyedül neveli két unokáját, naponta bejön zárás után, és elviszi a konyhában fennmaradt ételt”.

Mit történhet az ételmaradékkal?

A tányérokról a konyhába visszakerülő ételt természetesen nem adhatják oda a rászorulóknak – csakis azt, ami még a konyhában maradt.

Az így fennmaradó élelmiszerrel több mindent lehet kezdeni:

bizonyos menhelyek is átveszik, elszállítja a Biofilter, illetve ott van még az Élelmiszerbank, ami hidat képez a vállalkozások és a rászorulók között.

Az éttermeknek az ételmaradékot elvileg naponta kell elvitetni, legalábbis kivinni a konyhából – mindez a mennyiségtől és a konyhatechnológiától is függ.

A probléma törvényileg nincs pontosan körülírva, és ezzel el is jutottunk az egyik legfontosabb kérdéshez.

Alulszabályozás – jó is, meg rossz is

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület  elnöke aggályait fejezte ki:

Az a baj, hogy nem nagyon működik a rendszer. Az emberek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogyan működik ez az egész, így az ételből nem lesz adomány, hanem azonnal a kukába kerül – hisz abból biztosan nem lehet baj, és túl sok gond sincs vele”.

Az Élelmiszerbank elnöke szerint a jogszabályok és a logisztikai ismeretek hiánya is fokozza a problémát, pedig nagyon jó külföldi példák vannak, ahol összhang van a szabályozás és a gyakorlat között: „A legnagyobb baj, hogy nincs is egy jól megfogalmazott, átfogó jogszabály, ami ezeket a dolgokat lefedné”.

Az alulszabályozás azonban nem mindenkinek okoz gondot, sőt, olyan szervezetek létét biztosítja, mint a Bike Maffia. Mivel nincs utasítás arra, hogy az éttermek mit kezdjenek az ételmaradékkal, vagy hogyan juttassák el a megfelelő helyre, ők összegyűjtik és biciklivel szállítják el a rászorulókhoz. Így az ételek miatti felelősség sem az éttermeket, hanem a Bike Maffiát terheli.

Komoly karitatív munkát végeznek, és a témához való hozzáállásuk is pofonegyszerű: Szerencsére nincs jogszabály, mert így tudunk működni. Rengeteg ételt meg tudunk menteni és jó helyre eljuttatni”. Az Élelmiszerbank elnöke szerint azonban ha ezt tényleg nagyban akarják csinálni, előbb-utóbb kell egy rendszer.

Az éttermi hulladék sorsa (is) megoldatlan

Az éttermek szemetével – ahogy a lakosságival is – jelenleg négy dolog történhet Magyarországon: elégetik, szelektíven gyűjtik, majd újrahasznosítják, zöld hulladék, azaz komposzt lesz belőle, illetve lerakóba kerül.

Palásti László, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. hulladékhasznosítási osztályvezetője szerint hulladékkérdésben még nem vagyunk túl fejlettek: „Persze, vannak jó példák tőlünk nyugatra, de ők ezt húsz évvel korábban kezdték”.

Az sem tesz jót, hogy nincs erre vonatkozó uniós szabályozás, mindössze ajánlások. Palásti László egyébként optimista, mert úgy gondolja, hogy jó fejlődési úton vagyunk, és a problémáinkkal sem vagyunk egyedül: „Nemrég jártam egy konferencián, ahol az ír felszólaló arról panaszkodott, hogy milyen nehéz felkaparni a rágót az úttestről, meg felszedni a csikket, meg elérni, hogy a kutyák ne a füvön végezzék el a dolgukat. Az albán kolléga erre őszinte irigységét fejezte ki, ők ugyanis egyelőre azt sem tudják elérni, hogy az emberek használják a kihelyezett kukákat”.

Elvileg van okunk bizakodni, ugyanis amikor Budapesten kihelyezték a szelektív gyűjtést megengedő hulladékszigeteket, a tisztasági adatok – tehát, hogy a papíros kukába tényleg papír került-e – sokkal jobbak voltak, mint a németeknél, mikor bevezették ezt a rendszert.

Komposztálás – egyedül vagy társakkal együtt?

Mi a szerencsésebb: ha egy étterem egy központi programhoz csatlakozik, vagy saját maga próbál választ adni a fenntarthatóság egyébként nem egészen világos kérdéseire?

Kicsit szemléletesebben: mit vegyen egy étterem, pucolt zöldségeket, mivel a pucoló cég egy helyen képes tárolni és komposztálni a fennmaradó szerves hulladékot; vagy olcsóbb pucolatlan zöldségeket, és oldja meg a komposztálást saját maga? A kérdésekre nehéz egyértelmű választ adni.

A nagybani komposztálás egyik fő ellenérve, hogy a kész árut csakis műanyag csomagolóanyagban lehet szállítani, ami növelné az éttermek egyébként is jelentős műanyaghulladékát.

Az egyéni komposztálás viszont körülményes, így az egyébként hasznos szerves hulladékok a lakossági kukákban landolhatnak, növelve a lerakókra kerülő szemét mennyiségét.

Palásti László elárulta: „Én személy szerint örülök, hogy ott tartunk, ahol. Egyelőre a lakossági vagy közösségi komposztálást támogatjuk, eddig körülbelül ötezer komposztálóedényt osztottunk ki”.

Közben persze vannak pozitív példák is. A Prezinek például saját belső komposztálója van, illetve a belső udvarukon is van egy, amit a szomszédos étterem használ fel a kis veteményeséhez.

Segíthet a pozitív kommunikáció

Az esemény egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a pozitív kommunikációból sosem elég. (Ezért vállalta ennek az írásnak is a közreadását a Kereskedelmi Élet – a Szerk.) A szakmából mindenki, az éttermektől kezdve a hulladékgazdálkodási cégekig egyetért abban, hogy a hulladék egy nagyon fontos probléma, ami egyre fontosabbá válik a közeljövőben.

Zöldüljenek az éttermek is!?

2015-12-07
A környezetvédelem fontos. Ez jogos. De mit tehet egy vendéglátó vállalkozás, hogy a nevezett témakörben ne érje szó a háza elejét?

A környezetvédelem fontos. Ez jogos. De mit tehet egy vendéglátó vállalkozás, hogy a nevezett témakörben ne érje szó a háza elejét?


Mutatjuk, mi mindent javasolnak az erre jobban odafigyelők és a szakértők – ezen az oldalunkon…


Nincs kivétel

2015-12-08
Egy pillanatra kérjük a figyelmét, csak hogy megnyugtassuk: higgye el, nincs kivétel!
Egy pillanatra kérjük a figyelmét, csak hogy megnyugtassuk: higgye el, nincs kivétel!

Gyakorlati képzőhelyek munkavédelme – jövőre különösen figyelik

2015-12-09
Sokkal több munkavédelmi ismeretre van szükségük a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, közülük is különösen azoknak, amelyeknél gyakorlati képzés folyik.

Sokkal több munkavédelmi ismeretre van szükségük a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, közülük is különösen azoknak, amelyeknél gyakorlati képzés folyik.

A vállalkozók munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztatását/tájékozottságát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NM) a 2016-os munkatervében a kiemelten fontos feladatok közé sorolja.

Az indokok szerint azért, hogy a szakképzésben résztvevő vállalkozásoknál az ismeretek hiánya miatt ne történhessen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következhessen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, továbbá, hogy már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság, sorolja a munkaterv.

A munkavédelem- és biztonság felügyeletét gyakorló hivatal azt szeretné elősegíteni – természetesen nem csak a szakképzésben szerepet vállalóknál, hanem valamennyi foglalkoztatónál –, hogy

- a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek,

- rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal

- csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, fogalmaz a közlemény.

Mit vizsgálnak leginkább 2016-ban?

- munkaszerződés,

- adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása,

- a munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek biztosítása

- munkabér

- törvényes pihenőidő

- éves fizetett szabadság

- munkaidő nyilvántartás

Utóellenőrzés? Lesz

Bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80 százalékát utóellenőrzés alá fogják vonni, tudatja a tervezet.

Azoknál a munkáltatóknál, a hatósági intézkedés ellenére nem tapasztalható jogkövető magatartás, teljes hatósági szigorral kell fellépni, fogalmaz a regula.

Élesben mikor?

Az MTI információi szerint a vizsgálatokat márciusban és áprilisban végzik majd.

Ezt követően június-júliusban a munkavállalói jogviszonyok rendezettségére terjed majd ki az ellenőrzés.

A szabadsággal kapcsolatos törvények betartását október-novemberben ellenőrzik.

Büntetési tételek

A munkaügyi bírság összege 30 ezertől 20 millió forintig terjedhet,

A munkavédelmi hatóság a biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben munkavédelmi bírságot szabhat ki, amely 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet.

Plasztikkártya váltja az Erzsébet-utalványokat

2015-12-08
Az elfogadóhelyek számára biztonságosabb és egyszerűbb lesz az utalványok kezelése és beváltása.

Az elfogadóhelyek számára biztonságosabb és egyszerűbb lesz az utalványok kezelése és beváltása.

Az Erzsébet-utalványcsalád tagjai – az Étkezési, az Ajándék, az Iskolai, a Kultúra, a Sport és a Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány – immár elektronikus formában, kártyára töltve is elérhetők, tudatja a kártyakibocsátó.

A kártyán a hatféle Erzsébet-utalványegyenlegei külön-külön zsebeken keresztül érhetők el és használhatók fel.

Az egyes zsebek felhasználhatósága megegyezik a papíralapon kibocsátott Erzsébet-utalványok felhasználási körével.

Az elektronikus utalványkártya mellett a papíralapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak, azok elfogadásában nincs változás.

Az Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus utalványkártyára történő átállás az elfogadóhelyeknek nem jelent többletköltséget, azonban ahhoz, hogy az Ön üzletében is lehessen utalványkártyával fizetni, minden POS-terminálját, amelyen keresztül Erzsébet-utalvány Plusz kártyás fizetést tervez, fel kell töltenie a kártyát kibocsátó rendszerébe.

Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyás fizetés csak a rendszeben nyilvántartott POS-terminálon keresztül valósítható meg.

Amennyiben Ön még nem Erzsébet-utalvány elfogadóhely

… keresse a kibocsátó Ügyfélszolgálatát, amelyet innen elér.

Amennyiben Ön már szerződött elfogadóhelyi partner

POS-termináljai feltöltését bármikor elvégezheti a kibocsátó internetes felületén, amelyhez itt regisztrálhat.

Így lehet az Ön vállalkozása is hitelképes

2015-12-10
Ha eddig még gondolni sem mert a vállalkozói hitelfelvételre, most megmutatjuk, mi minden befolyásolhatja a cél elérésében.

Ha eddig még gondolni sem mert a vállalkozói hitelfelvételre, most megmutatjuk, mi minden befolyásolhatja a cél elérésében.

Kicsit nagyobb odafigyeléssel a vállalkozásvezető saját maga alakíthatja a tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozása hitelképességéhez, hívja fel a figyelmet a bankmonitor.hu szakértője.

A bank elvárja az évközi teljesítményt

Ha egy cég hitelt szeretne, a bank nagyon hamar be fogja kérni az évközi főkönyvi kivonatot.Hiába mutat szép teljesítményt a tavalyi beszámoló, kérni fogja, hogy a szeptemberrel zárult időszak főkönyvi kivonatát.

A legtöbb tulajdonost azonban év közben maximum csak fizetendő adó szempontjából érdekli a cége teljesítménye. Emiatt számos buktatót tartalmazhat a főkönyvi kivonat.

Tehát, tanácsolja a szakértő, kizárólag olyan főkönyvet küldjön a vállalkozó a banknak, amelyet tételesen átnézett a könyvelővel és minden tételt (különösen az előző évhez kiugró eltérést mutatókat) meg tud magyarázni.

Céghitel a tulajdonosnak

Aggályos lehet a bank számára, hogy, bár a cég hitelt venne fel, de ezt megelőzően ő nyújtott hitelt a tulajdonosnak.

A banknak úgy fog tűnni, mintha a tulajdonos privát életét finanszírozná.

Mindez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak nyújtott hitel mellett ne vehetne fel banki hitelt a cég, de itt el kell találni az egészséges arányokat, figyelmeztet a szakértő.

Nem mindegy, hogy a cég mikor adta a hitelt a tulajdonosnak, milyen mértékben és mindez hogyan aránylik az osztalékágon kivett pénzekhez.

Lehetőség szerint érdemes csökkenteni (optimális esetben akár megszüntetni) a tulajdonos tartozását a cég irányába – a hiteligény beadását megelőzően, szól a javaslat.

Elfelejtett (megcsúszott) tartozások

Sok cégtulajdonos gondolja úgy, hogy nincs lejárt tartozása, hiteltörlesztési elmaradása és adóhátraléka.

A hitel elbírálás során azonban alapos munkát végez a bank és tízből hét alkalommal kiderül, hogy például egy autólízing fizetési kötelezettség csúszásban van két hónappal, vagy az egyik cégből a munkabér járulékokat a könyvelő elfelejtette kiutalni… stb.

Ezek a tételek nem hatalmasak és nem évek óta fennálló elmaradások, demegtörik a bankok bizalmát azzal, ha a vállalkozó „nincs elmaradásunk” kijelentését követően 24 órán belül azonosít ilyen tételeket az ellenőrzése során… Ez akár a hiteligénylés azonnali lezárásához is vezethet.

Az a tanács, hogy a vállalkozó alaposan ellenőriztesse le a könyvelővel az összes adószámlánkat és a vállalkozás hitelkapcsolatát.

Hiteligény – reális-irreális?

Ha egy 50 millió forint árbevétellel rendelkező cég számára 500 millió forint hitelt szeretne tulajdonosa felvenni, akkor ez a tervmásodpercek alatt el fog bukni.

Ha a banki alkalmazott nem udvariaskodik, azonnal elutasítják az igényt.

Az átlagos cégtulajdonos természetesen joggal kérdezi, hogy mennyi hitelt vehet fel reálisan a cége.

A szakértő szerint a hitelezhetőség mértéke pontosan csak jellemzően egy komplex hitelminősítési folyamattal állapítható meg, orientációt azonban az interneten sok helyütt elérhető és könnyen „kezelhető” hitelkalkulátorok adnak.

Profit – annyi, amennyi

Ha egy cég árbevételének mindössze 2 százaléka a profit, akkor nagyon kevéssé hitelképes, hiszen egy kis költségemelkedés teljes egészében felemészti a vállalkozás profitját és a hiteltörlesztési képességét.

A bankot nem igazán fogja érdekelni, ha a vállalkozó azzal érvel, „csak a fizetendő adót szerettük volna mérsékelni…”

Érdemes tehát egészséges profitabilitással rendelkező céget mutatni a bank számára, egészen biztosan meg fog térülni, lelkesít a szakember.

Kapcsolt vállalkozás, keresztfinanszírozás
Ma az átlagos cégtulajdonos több érdekeltséggel is rendelkezik.
Hiába csak egy cégbe szeretne hitelt felvenni, abank vizsgálni fogja egy bizonyos mértékig a tulajdonos összes érdekeltségét.
A kapcsolt cégekben sem lehet lejárt hitel-, vagy adótartozás, illetve nem állhat felszámolás alatt.
A leggyakoribb „banánhéj” ebben az esetben, hogy úgynevezett alvó cége van a tulajdonosnak, amelynek létezéséről már szinte meg is feledkezett, de piros színnel jeleníti meg a cégadatbázis egy pár százezer forintos lejárt tartozás miatt.
Arra ösztönöz a szakértő, hogy hiteligénylés előtt a vállalkozó fordítson időt az összes kapcsolódó cége ellenőrzésére.
Megéri a valóságot mutatni
A szakértő összegzésképpen azt tanácsolj: a tulajdonos legyen tisztában a vállalkozása gyenge pontjaival, ne próbálja azokat valótlansággal elfedni; mutasson úgynevezett racionális kezelésre vonatkozó hajlandóságot a banknak –így sokkal nagyobb eséllyel juthat egy jól kezelhető vállalkozói hitelhez.

Ha kicsi is, lehet hitelképes

2015-12-10
Eddig még gondolni sem mert a vállalkozói hitelfelvételre? Most megmutatjuk, mi minden befolyásolhatja a cél elérésében.

Eddig még gondolni sem mert a vállalkozói hitelfelvételre? Most megmutatjuk, mi minden befolyásolhatja a cél elérésében.


Kicsit nagyobb odafigyeléssel a vállalkozásvezető saját maga alakíthatja a tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak vállalkozása hitelképességéhez, hívja fel a figyelmet a szakértő. Tanácsokat ezen az oldalunkon talál.


Helyesbíthet, újra bevallhat és fizethet

2015-12-12
Már „él” a helyesbítő bevallásra alkalmas felület a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek számára.

Már „él” a helyesbítő bevallásra alkalmas felület a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek számára.

Amint arról nemrég beszámoltunk,  az élelmiszerlánc azon szereplőinek, akik felügyeleti díj kötelezettségüket– részben vagy teljes egészében – korábban a napi fogyasztási cikk értékesítéséből származó előző évi nettó árbevételük függvényében sávos díjszabás alapján állapították meg – 2015. december 30-ig helyesbíteniük kell!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) immár lehetővé tette, hogy az érintettek a hatóság honlapján keresztül eleget tudjanak tenni kötelezettségüknek.

Bevallás és díj – kinek, miért, mennyi?

A díj mértéke – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét egységesen a díjköteles tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi árbevétel 0,1%-a minden szektorban (pl. a termelésben, az élelmiszer-feldolgozásban vagy a vendéglátásban).

A helyesbítés beküldésének megkönnyítése érdekében lehetőség van a bevallási rendszer által, az eredetileg feltüntetett árbevételi adatok ezrelékes díjszabás alapján újrakalkulált díj elfogadására is.

Kivételt képeznek ez alól a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó termelők, vállalkozások stb.: esetükben a helyesbítő bevallás során a díjszámítás alapja a 2014-es naptári év.

Hová kell befizetni?

A helyesbítést követően megállapított felügyeleti díjat 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell megfizetni a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 célszámlájára. A korábban beadott 2015. évi bevallás alapján befizetett felügyeleti díj összege természetesen beszámítható a helyesbítés során megállapított díjba.

A bevallással kapcsolatos kérdésekben a NÉBIH Felügyeleti-díj Ügyfélszolgálata a 06-1/336-9024-es telefonszámon, vagy a felugyeletidij@nebih.gov.hu elektronikus levélcímen áll az ügyfelek rendelkezésére.

További információk

Mutatjuk, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban hol talál még részletes tájékoztatót. Ezen az oldalon.

 


E-kereskedés jogszerűen? Okosodjon tandíj nélkül!

2015-12-15
Ingyen és meglehetősen könnyedén kitanulhatja a webáruház – jogszabályokon alapuló (!) – működtetését.

Ingyen és meglehetősen könnyedén kitanulhatja a webáruház – jogszabályokon alapuló (!) – működtetését.

Nem fogja elhinni, de tényleg: a fogyasztóvédelmi hatóság „fogja kézen” és vezeti a tanulás ösvényén azokat, akik élnek a lehetőséggel.

Miért jó az internetes kereskedelem?

Elősegítheti az árak csökkenését, javíthatja a termékekhez való hozzáférést, a választék bővülését, egyúttal a vállalkozások számára új piacokat jelenthet, továbbá lendületet adhat az innovatív szolgáltatások kifejlesztésének.

A megvalósításhoz kínál segítséget a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). A mintaweebáruház „működtetésével” arra törekszik, hogy előmozdítsa a vállalkozások online kereskedelemmel kapcsolatos jogkövetését.

Mi az a mintawebáruház?

Egy kereskedelmi célokat nem szolgáló, oktatási, tájékoztatási célú honlap, amely szemléletesen mutatja be az online kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, tudatja a közlemény.

A mintawebáruház segíti a fogyasztókat és a vállalkozásokat az online kereskedelemmel kapcsolatos ismeretek gyakorlati megértésében.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy alapvetően azt a helyzetet kívánják modellezni, amikor egy webáruházat üzemeltető vállalkozás magánszemélyek részére értékesít – figyelemmel arra, hogy a mintawebáruházban nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a természetes személy fogyasztókat ilyen esetekben megillető jogosultságok (pl. elállási jog) bemutatásra.

Ismerkedjen a lehetőséggel

vagy ellenőrizze a saját webáruháza működését

Mivel a mintawebáruházban nincsenek valódi termékek, így a feltüntetett árak is csupán oktatási céllal jelennek meg.

A mintawebáruház használatával tehát termék kiszállítására és pénz kifizetésére, vagyis adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor.

A mintawebáruház és a benne szereplő „termékek”/”termékkategóriák”, illetve az „árak” fiktívek.

A mintawebáruházban tehát nincs lehetőség vásárlásra!

A mintawebáruházban a felhasználóknak lehetőségük van lépésről lépésre kipróbálni a rendelés folyamatát, ennek során a mintawebáruházban csupán az e-mail cím megadása szükséges. (A mintawebáruház a megadott e-mailes elérhetőségeket nem tárolja, azok csupán a „visszaigazolás” oktató célú bemutatására szolgálnak, és a rendszerből automatikusan törlésre kerülnek.)

És most megmutatjuk, hol a hatósági mintawebáruház. Itt.


SOMOGY megye – A KISOSZ véleményeket tolmácsol és a szakmabeliektől kér is

2015-12-17
Hogyan gondolkodnak az emberek a kereskedelmi vagy vendéglátó szakma helyzetéről – és mi a véleményük az ágazatban tevékenykedő vállalkozóknak?

Hogyan gondolkodnak az emberek a kereskedelmi vagy vendéglátó szakma helyzetéről – és mi a véleményük az ágazatban tevékenykedő vállalkozóknak?

A tényeknek, adatoknak a KISOSZ somogyi tagegyesülete nézett utána – és érdeklődéssel várja a szakmabeliek meglátásait a szervezet elérhetőségein…

„Minden hetedik bolt bezárt Somogyban”

„Négy év alatt 687-tel, vagyis 14 százalékkal csökkent a somogyi kiskereskedelmi boltok száma, azaz eltűnt az egységek hetede: míg 2011-ben 5002 üzlet működött, addig az idei évben már csak 4315 helyre mehetnek vásárolni a megye lakói – idézi tagjainak küldött tájékoztatójában a KISOSZ Somogy megyei szervezete a Somogyi Hírlap-ban és a Sonline internetes újság-ban nemrég megjelenteket.

A média-beszámolók szerint a bevásárlóközpontokban az említett időszakban ugyan nőtt a boltok, s ezen belül a kiskereskedelmi egységek száma: míg 2011-ben 76, illetve 70, addig jelenleg 84 és 70 üzlet szerepel a nyilvántartásban, ám az elmúlt két esztendőben előbbiek száma öttel, utóbbiaké héttel csökkent.

Ezek (a) tények!

Országosan (!) négy év alatt több mint 11 ezerrel, az idei első hat hónapban 2327-tel lett kevesebb kereskedelmi egységjelenleg valamivel több mint 141 ezer üzemel –, s a boltos vállalkozások száma is jelentősen, 2011 óta hétezerrel esett vissza. Nőtt a kereskedelmi egység nélküli települések száma is: sok somogyi kistelepülésen a posta és a kocsma után a vegyesbolt is bezárt.

Az okok

„– Az évtized elején a gazdasági válság miatt döntött úgy sok vállalkozó, bezárja üzletét, vagy akik több egységet működtettek, racionalizáltak és leépítettek – mondta Karczagi Attilasomogyi közgazdász. – Az elmúlt néhány évben pedig az online kassza bevezetése, illetve a nemzeti dohányboltok kialakítása miatt csökkent annyit a bevétele jellemzően a vegyesboltoknak és a klasszikus trafikoknak, illetve hírlapboltoknak, hogy nem érte meg működtetésük.
A boltok eltűnése nem csak a kistelepüléseken látványos, elég sétálni egyet a kaposvári belvárosban, s az ember látja: az egyik üres üzletben néhány éve textilbolt, a másikban újságos, a harmadikban trafik, a negyedikben ruhabolt működött, de a hipermarketekben, plázákban is rendre akad bérlőre váró helyiség. A megyeszékhelyen amúgy megpróbáltak lépni a városképet is csúfító csupasz kirakatokat is jelentő üzletek ügyében, s láthatóan a fiatalok számára kedvezményesen kiadott helyek száma pozitív változást hozott.

 

A boltok számának változásakor persze azt is figyelembe kell venni – jegyezte meg a közgazdász –, hogy a magyar kiskereskedelmi struktúra, már az ország, de főképp a Dunántúl, s persze Somogy települési adottságai miatt is, eltér az európaitól: ugyanakkora vásárlói létszámhoz viszonyítva idehaza sokkal több üzlet jut, mint tőlünk nyugatra. Vagyis a boltszám csökkenéssel tulajdonképpen közeledünk a kontinentális trend felé. Az sem véletlen, hogy jellemzően a kisebb települések boltjai nem bírják a versenyt: drágábbak, mint a hipermarketet és áruházláncok üzletei, a vásárlók pedig igencsak ár-érzékenyek, főként a válság óta, így akár távolabb is elmennek, ha olcsóbban jutnak valamihez.

Adatok, indokok, magyarázatok

A szakember állításait igazolja a statisztika is: a KSH adatai alapján a négy év alatti több mint 11 ezres üzletszám csökkenés nyolcvan százalékát a kisvállalkozásokhoz köthető boltbezárások jelentették.

Az élelmiszerrel foglalkozók mellett leginkább a ruházati, illetve papír-írószer, könyv- és egyéb iparcikküzleteket működtetők zárták be egységeiket.


– Amúgy is szezonálisan tudtam csak nyitva tartani – magyarázta egy Balaton-parti vállalkozó, aki több településen öt italt és dohányárut is áruló trafik-ajándékboltot üzemeltetett tavaly nyárig. Miután elvették a cigit, s tíz kilométeren belül diszkontüzletet is lehetett már találni, megfogyatkoztak a vásárlók. A vasárnapi zárva tartás tette be végleg a kaput, négy boltot ki sem tudtam volna nyitni, így pedig már nem volt értelme.”

*

A KSH – fenti témához kapcsolódó – legutóbbi elemzései alább megtekinthetők.

 

A vendéglátóhelyek számának alakulása típus szerint 2011-2015. június-KSH adatok itt.

Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 2011-2015. június- KSH adatok itt.

A kiskereskedelmi üzletek és gyógyszertárak száma 2008.- 2014. december 31. (KSH megyei adatok) itt.

A vendéglátóhelyek száma,2000.- 2014. december 31.(KSH megyei adatok ) itt.

Továbbá

A mozgóboltok működésével kapcsolatban „Hangosak, erőszakos” - a fél falu küzd a mozgóboltok ellen címmel itt jelent meg összeállítás.

Az Ön véleménye is számít!

A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete „KISOSZ” elérhetőségei:

e-mail: kisosz@somogy.hu

Tel: 06 82 510-666, 

Fax: 06 82 510-667, 

illetve a szervezet Facebook-oldalán, az ÜZENET-en keresztül.

Miért is fogynak a boltos vállalkozások?

2015-12-17
Hogyan gondolkodnak az emberek a kereskedelmi vagy vendéglátó szakma helyzetéről – és mi a véleményük az ágazatban tevékenykedő vállalkozóknak?

Hogyan gondolkodnak az emberek a kereskedelmi vagy vendéglátó szakma helyzetéről – és mi a véleményük az ágazatban tevékenykedő vállalkozóknak?

A tényeket, adatokat a KISOSZ somogyi tagegyesülete gyűjtötte össze – és kiemelt érdeklődéssel várja a szakmabeliek meglátásait…!

A teljes beszámoló ezen az oldalunkon olvasható.

Újratervezés – biztos forgalomnövekedés

2015-12-18
Nincs (törzs)vásárló/vendég, aki ne figyelne fel arra, ha egy üzlet a legkisebb (!) mértékben is megújul. Minden változ(tat)ás növeli az érdeklődést…

Nincs (törzs)vásárló/vendég, aki ne figyelne fel arra, ha egy üzlet a legkisebb (!) mértékben is megújul. Minden változ(tat)ás növeli az érdeklődést…


Fellendül a forgalom, mert a vevő érzi: a tulaj’ biztos a dolgában, tudja mi csinál, ennélfogva hiteles, jó kereskedő/vendéglátó, aki csakis jót és jól kínálhat – tehát (továbbra is) nála eszem/vásárolok..

A fel/megújítás nem felesleges pénzkidobás: befektetés

A hozzáértő elemzők szerint a (remélhetőleg) rendszeres kirakatfrissítésen túl már egy beltéri festés (!), vagy egy kicsi, de ízléssel kivitelezett homlokzat/teraszcsinosítás, vagy/és a berendezés újragondolása, a meglévő bútorok ide-oda/átrendezése, akár átalakíttatása – szerencsés esetben cseréje –, kényelmesebb vásárlási/vendégfogadási feltételek és némi áru/ételválaszték bővítés elégedettséget, megnyugvást jelenthet a fogyasztónak: itt nem csak a bevétellel, de vele is törődnek…

Ha azonnali, nagyarányú fellendülésre nem is (bár a fel/megújítás egy jó vállalkozói periódus kezdetét is jelentheti), de egy jelentősen megpezsdülő érdeklődésre mindenképpen számíthatunk az előbbi javaslatok megvalósításával, garantálják a szakértők, elemzők.

A vevők egyszerűen örülnek

„A kiskereskedelemben a legsúlyosabb szektorprobléma, hogy a vállalkozások nem hiszik el, hogy a beruházásnak pozitív hatása van – mondja az uzletresz.hu által megkérdezett szakember, aki egy több mint 80 kiskereskedést tömörítő bevásárlóközpont igazgatója.

A kkv-k többsége csak a költséget látja, a hasznosságát nem. Pedig kimutatható,a vásárlók annyira örülnek annak, ha egy boltot felújítunk, hogy biztosan többet vásárolnak.

Most már félre az óvatossággal!

Amikor a kiskereskedők 2014 közepén elérték a válság előtti szintet a forgalomban, megindulhattak volna az elhalasztott beruházások. Tehát nem kell nagy dolgokra gondolni, folytatja az igazgató,néha az is elég, ha kifestik az üzletet,esetleg részben profilt újítanak. „Most, hogy megtorpant a növekedés, illetve egyeseknél még vissza is esett, a beruházások ismét elodázódnak majd. Ettől pedig közvetve, nem azonnal, a kkv-knak megint csak súlyos bevételkiesésük lesz.”

Aki elmarad, a multiknak segít

"nagyon nagy gond, hogy nem érti a szektor: a saját érdeke befektetni a felújításba. Ez általában több millió forintot jelent, de szép lassan minden fillér megtérül. És hamarabb, mint ahogy beütne az amortizációs időszak."

Hozzáteszi, az elmaradt beruházással is tovább nyílik az olló a kkv-k és multik között, a világmárkáknak ugyanis benne van az üzleti szabályzatukban, nekik ez kötelező, nem mérlegelés kérdése.

„Ha viszont a vállalkozás nem újít fel, a probléma átbukik a horizonton.

Nem elvágólag történik és  apránként erodálódik a forgalom, a vállalkozó pedig nem tudja azonosítani az okot,míg a végén be kell zárnia.

Sorscsapásnak hiszi, pedig csak nem vette észre, mi a megújulás szerepe” – mondja a szakember.

Két törvény – együtt/egymás ellen?

Nagyon érdekes probléma, mutat rá az írás, mit kezd egymással a Munka törvénykönyve és a boltzárásos törvény: utóbbi kimondja, hogy december 24-én és 31-én legfeljebb 12 óráig lehetnek nyitva az üzletek, előbbi pedig, hogy aki nem részmunkaidős, nem dolgozhat kevesebbet négy óránál.

Márpedig döntő többségük reggel 10-kor nyit.

Mi lesz azzal, aki nem leleményes, nem kiskapuzós?

Ha nincs jobb ötlete, zárva tart ezen a két fontos last minute napon.

Újabb bevételkiesés…

És erről is szó van

A vasárnapi boltzár hatását is elemzi a megszólaló, illetve a 200 négyzetmétert előíró törvény mostanra kialakuló sajátosságait, illetve a kkv-knak okozott hátrányait. A teljes cikket itt olvashatja.

Lesz ilyen pályázat is!

2015-12-21
Bolthelyiség, étterem, kávézó, büfé helyiség kialakításához, fejlesztéséhez osztanak hamarosan támogatást a meghatározott turisztika övezetekben.

Bolthelyiség, étterem, kávézó, büfé helyiség kialakításához, fejlesztéséhez osztanak hamarosan támogatást a meghatározott turisztika övezetekben.

Legyen képben kereskedőként, vendéglátósként is, bár a 10 milliárd forint keretösszegű pályázatot turisztikai non-profit szervezetek részére írják ki.

A napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben ( idekattintva elérheti) az a – gyalogos, kerékpáros (EuroVelo), lovas, vitorlás és kenus útvonalakra kiterjedő – pályázati felhívás, amelyre a támogatási kérelmeket 2016. február 8-ától lehet benyújtani - ismertette Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár.

A beruházások megvalósítására az „Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” címmel megjelenő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében nyílik lehetőség.

A „támogatják még” kategória

Amint az a bejelentésből kiderül, a pályázat elsődleges szempontjain túl az útvonalak tematikájához illeszkedő ajándéktárgyak kereskedelméhez szükséges infrastruktúra (például bolthelyiség),

illetve vendéglátó egységek (így akár kávézó, étterem, vagy büfé helyiség) kialakításához, fejlesztéséhez kaphatnak támogatást, akik kérnek. Lehetőség van a fogyatékos emberek fogadásának megfelelő szolgáltatások kialakítására is.

Háttérinfó – A pályázat elsődleges céljai

A kiírás elsősorban hazánk természeti kincseinek és ember alkotta értékeinek aktív és ökoturisztikai szemléletű bemutatása, tudatta az államtitkár.

A Bejárható Magyarország Program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb turisztikai megismertetése minden korosztállyal, aktív szabadidős sporttevékenységeken keresztül. Ennek alapját a különféle környezetkímélő szabadidős tevékenységekre alapozott 5 bejárási lehetőség (járásmód) biztosítja: a természetjárás, a kerékpározás, a lovaglás, a vitorlázás és a túrakenuzás, amelyek szinte minden célcsoport számára biztosítani tudják az ország megismerhetővé, bejárhatóvá tételét, hiszen földrajzi adottságaink alapján valamennyi „járásmód” biztonságosan elsajátítható, és különleges erőfeszítések nélkül megvalósítható.

A tematikus útvonal minden elemét - vonatkozzon ez a nyomvonal jelzésére, a szolgáltatásokra, a kulturális kínálatra - egységes arculattal javasolt fejleszteni annak érdekében, hogy piacképes turisztikai termékké válhasson.

A pályázók minimum 200 millió, maximum 2 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el a Bejárható Magyarország Program bejárási módjainak megfelelő útvonalak és megállópontok/állomáshelyek kialakítására (például lovas megállópontok, vízi megállóhelyek, kikötők, kerékpárforgalmi létesítmények, turistaházak).

A felhívás keretében önállóan nem támogatható, de a válaszható kapcsolódó tevékenységek között szerepel az attrakciók közvetlen környezetének fejlesztése, a fejlesztendő épület vagy eszköz energiahatékony működését javító beruházás, illetve megújuló energiaforrások felhasználása.

PÁLYÁZAT – Vállalkozásoknak is

2015-12-21
Pontosan 7 felhívás fog közvetlenül a vállalkozásoknak szólni abból a 18-ból, amelyeket a következő napokban hirdetnek meg.

Pontosan 7 felhívás fog közvetlenül a vállalkozásoknak szólni abból a 18-ból, amelyeket a következő napokban hirdetnek meg.

Hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben ( innen elérheti az a kormányhatározat is, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) 2015. évi fejlesztési keretét módosítja. Ebből derül majd ki pontosan, hogy végül is ebben az évben mennyi pályázatot, milyen keretösszeggel írtak/írnak ki, s melyek csúsztak át a következő évre, értesült a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Eddig a 2015-re tervezett mintegy 60 gazdaságfejlesztési uniós pályázatnak a fele jelent meg, s a következő napokban további 18 felhívást tesz közzé a szaktárca. Ebből hét szól közvetlenül a vállalkozásoknak, a többi pedig úgynevezett kiemelt projekt.

A lapnak küldött információ szerint még az év végéig közel 88 milliárd forintnyi uniós támogatás válik elérhetővé. Ebből 65 milliárd forintot közvetlenül a vállalkozások pályázhatnak meg.

A támogatási kérelmek benyújtása leghamarabb a felhívás meghirdetését követő 30 nap múlva lehetséges, így a beadási időszak mindenképpen 2016-ban indul.

.

ÖTLET-ELŐ – Nevezzük Odaadó üzletnek és/vagy Tudatos kiszolgálásnak?

2015-12-22
Miért ne nevezhetnénk így azokat a kereskedő és vendéglátó kisvállalkozásokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi, biztonságos, hiteles forrásból származó élelmiszerek és más termékféleségek előállítására és/vagy forgalmazására.

Miért ne nevezhetnénk így azokat a kereskedő és vendéglátó kisvállalkozásokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi, biztonságos, hiteles forrásból származó élelmiszerek és más termékféleségek előállítására és/vagy forgalmazására.

„Odaadó üzlet”?

Igen, korrekt, mint például a „méltányos kereskedés”…

„Tudatos kiszolgálás”?

Igen, elkötelezett, mint a „tudatos vásárló” partnere…

Ötlet – figyelem – előrelépés – forgalomnövekedés – trend

Csak a mi esetünkben nem igazán a termékek ára – mint a méltányos kereskedés esetében –, hanem alapanyagainak, összetételének milyensége határozná meg a kereskedés lényegét. Már jó ideje számszerűsíthető, hogy egyre több fogyasztónak nagyon nem mindegy, mi kerül az asztalára.

A cél tehát:  tudatos kiszolgálóként a tudatos fogyasztó melletti elköteleződés.

Van segítség is!

Az a vállalkozás, amelyik vállalja, hogy hiteles minőséget kínál, immár a „NÉBIH Szupermenta – A termékteszt oldal”-ról is tájékozódhat.

Az oldal az élelmiszerek tudatos kiválasztásához nyújt gyakorlati segítséget – a vállalkozóknak is.

A Szupermenta nem csak a tudatosságra törekvő vásárlókhoz szól, hanem a termelőkhöz, az előállítókhoz és a kereskedőkhöz is. A honlapon található információk tehát nem csak a laikus érdeklődőknek, hanem az egyes szakterületek képviselőinek is bőven tartogat érdekességeket, hívja fel a hatóság a figyelmet.

Lapok a weboldalról

A Szupermenta teszthez kapcsolódó Embléma használatának feltételeit – itt találja

Hogyan, mit és miért vizsgál a hatóság? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hiteles, szakmai anyagai közérthetően. Összesített eredmények – itt.

Eredmények, videók, infografikák, táblázatok és sok érdekes cikk – itt.


Odaadó Üzlet és/vagy Tudatos Kiszolgálás?

2015-12-22
Miért ne nevezhetnénk így azokat a kereskedő és vendéglátó kisvállalkozásokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi, biztonságos, hiteles forrásból származó élelmiszerek és más termékféleségek előállítására és/vagy forgalmazására.

Miért ne nevezhetnénk így azokat a kereskedő és vendéglátó kisvállalkozásokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségi, biztonságos, hiteles forrásból származó élelmiszerek és más termékféleségek előállítására és/vagy forgalmazására.


„Odaadó üzlet”?

Igen, korrekt, mint például a „méltányos kereskedés”…

„Tudatos kiszolgálás”?

Igen, elkötelezett, mint a „tudatos vásárló” partnere…

Ha érdeklik a részletek, lépjen erre az oldalunkra.


Minimálbér – 2016

2015-12-22
A minimálbér bruttó 111 000 forint, a garantált bérminimum bruttó 129 000 forint lesz.

A minimálbér bruttó 111 000 forint, a garantált bérminimum bruttó 129 000 forint lesz.

A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a – három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel aláírt – minimálbér és garantált bérminimum 2016. évi összegét, jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára néhány órája.

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér emelkedés valósulhat meg.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget, teszi hozzái a kormányportál.

Az egyezségben az NGM vállalta, hogy a VKF monitoring bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket a versenyszféra 2016. évi bérajánlásáról, a Munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagy mértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról - ismertette az államtitkár.

Egyezségre jutottak abban is, hogy a 2017. évi bértárgyalásokat az eddiginél korábban, a 2017. évi adó- és költségvetési törvények előkészítésével együtt várhatóan tavasszal megkezdik.

A munkaadók bevállalták

„Az egyezséggel a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel közvetlen hatása mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának. Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek”, hangzott el egyebek mellett a tárgyaláson a munkaadói oldalról

A szakszervezeti oldalról pedig ez is: „Az egyezség alapján újraindítják a tárgyalásokat a bérajánlásról, illetve több lezáratlan kérdésről.”, jelentette az MTI.

Boldog ünnepnapokat kívánunk!

2015-12-23
Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!


Nyugodt és pihentető, sok örömet adó, meghitt ünnepeket kívánunk

jelenlegi és jövőbeni Tagjainknak,

oldalaink Látogatóinak!


Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

és szakmai híroldala, a Kereskedelmi Élet.