2015-07
KERESKEDELMI ÉLET

Webáruház-forgalom: növelhető

2015-07-02
Sok látogató, kevés vásárló? Mutatjuk, melyik az a négy tipikus hiba, amelyik elriaszthatja webüzletétől a vásárlókat.

Sok a látogatója, kevés a vásárlója? Mutatjuk, melyik az a négy tipikus hiba, amelyik elriaszthatja webüzletétől a vásárlókat.

Ha egy webáruházat sokan látogatnak, de közülük csak kevesen vásárolnak, annak, rendszerint a nem megfelelő internetes megjelenés az oka, állítja a Webshop Experts szakértője.

Termékképek alacsony minősége

Példaként vegyünk egy táskaboltot, javasolja a szakértő. Ha elmegyünk vásárolni egy utcai üzletbe, lehetőségünk van megvizsgálni a kiválasztott táskát minden szögből. Nemcsak meg tudjuk fogni, de ki is próbálhatjuk, hogy méretben és stílusban illik-e hozzánk. Ha úgy érezzük igen, és az árat is elfogadhatónak találjuk, tudni fogjuk, hogy jó vételt csinálunk.

Ezt a vásárlási tapasztalatot kell megpróbálnunk átadni a látogatóinknak online is. Ez nem egy könnyű feladat, hiszen a fizikai érintkezés hiányát kellene valahogy pótolnunk. Ha úgy csináljuk, mint a fenti példákban, akkor ez biztosan nem fog sikerülni, és a látogató egész egyszerűen „kisétál’ webáruházunkból.

Nemcsak azért, mert a gyenge termékképek miatt nem tudtuk őket meggyőzni a termék valódiságáról, hanem azért is, mert rólunk valószínűleg ezek után azt gondolja, hogy nem vagyunk elég profik, ha ilyen képeket rakunk ki.

Tippek:

Ha jobban belegondolunk, a minőség javítása nem kell, hogy költséges legyen. Vennünk kell egy fehér hátteret (ne falat). Állítsuk fel az ablaknál egy napsütéses napon, hogy ne kelljen világító eszközöket használnunk. Majd egy a célhoz megfelelő fényképezőgéppel kezdhetjük is.

Ha megvannak a képek, az ingyenes fényképszerkesztőkkel még tovább javíthatunk a minőségen. Itt van egy listaezekről az eszközökről.

Gyenge termékleírások

A termékképek meggyőzik a látogatót, hogy az a termék valódi, de a termékleírás lesz az, aminek helyettesítenie kell a valódi kontaktus hiányát. Egy kutatás például azt mutatta ki, hogy pusztán a termék megérintése megnöveli az ember birtoklás utáni vágyát.

Ezért olyan részletesen kell írnunk a termékünkről, hogy a leendő vásárló úgy érezze, mintha csak a kezében tartaná azt. A gyenge termékleírással egy esélyt szalasztunk el, hogy rávegyük a látogatót a vásárlásra azáltal, hogy megkülönböztetjük termékünket a többiekétől.

Nemcsak akkor kerülünk hátrányba, ha nincs jó leírásunk, de akkor is, ha az a termékleírásunk rossz. Ha az tele van helyesírási és nyelvtani hibával, vagy csak ostoba módon írja le a terméket, akkor az még súlyosabb következményekhez vezethet.

Ha egy látogató azt látja, hogy egy termékleírás kevésbé profi, akkor elkezd azon gondolkodni, hogy talán a webáruház lehet más téren is ugyanilyen hanyag. Például azt gondolhatja, hogy a termék kevésbé lesz olyan, mint amilyennek előre ígérték, vagy rossz címre szállítják ki a csomagot, illetve nem biztos, hogy megbízhat a webshopban a bankkártyás fizetéssel kapcsolatban.

Tippek:

Koncentráljunk az ideális vásárlónkra: a legjobb termékleírás közvetlenül és személyesen az ideális vásárlónknak szól. Gondoljunk rá írás közben.

A termékspecifikációk (technikai részletek) feltüntetése fontos, de nem minden vásárlónkat fogja csak az érdekelni. Sőt lesznek olyanok is, akiknek ezek nem mondanak semmit. A legtöbben arra lesznek kíváncsiak inkább, hogy számukra mit tud nyújtani a termék.

Gondoljuk végig termékünk tulajdonságainak (funkcióinak) előnyeit. Hogyan teszik ezek a vásárlót boldogabbá, egészségesebbé vagy hatékonyabbá? Melyek azok a problémák, hibák és akadályok, amelyeket termékünk segíthet megoldani?

Gyakran hozzuk fel példaként a gyártótól átvett leírásokat, ahol ugye a gyártók legtöbbször csak a termékek technikai paramétereit írják le. Egy ilyen leírás azonban az esetek többségében egy laikus számára sajnos semmit sem mond.

Éppen ezért célszerű minden vásárlóra (vásárlói típusra) gondolni, amikor leírásokat írunk. Ráadásul nagyon egyszerűen is tesztelhetjük leírásainkat ismerőseink segítségével, akik őszintén megmondhatják nekünk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján megvásárolnák-e termékünket.

Mikor egy termékről nem nagyon tudunk mit írni, hajlamosak vagyunk hozzáadni a termékleírásokhoz olyan sallangokat, mint pl.: „kiváló minőség”. Kevésbé leszünk meggyőzőek, mikor a vásárló elolvasva az ilyen termékleírást, elkezdi mondogatni magának a fenti szavakat. Hogy elkerüljük az ilyen reakciókat, legyünk olyan egyediek, amennyire csak lehetséges,.

Rosszul megtervezett webdizájn

Besétálni egy olyan offline (hagyományos) boltba, amely termékeit rendszertelenül helyezi el, és ott megtalálni egy keresett árut több mint bosszantó. Néha annyira frusztráló tud lenni, hogy inkább nem vásárolunk ott. Ugyanez a helyzet egy online webáruháznál is, csak onnan még könnyebb is „lelépni”.

A webdizájn terén két fő probléma lehet, ami az embereket visszafordulásra késztetheti. Az első, ha nehézzé tesszük a látogatónak, hogy megtalálja a keresett terméket. Ez olyankor fordulhat elő, mikor:

- a kezdőoldal nem mutatja jól az áruház termékkínálatát,

- a termékkategóriák nem egy helyen vannak mutatva,

- néhány termék mélyen el van rejtve a kategóriákba.

A második dizájn probléma, ha úgy rendezzük el a termékeket, hogy az eltántorítja az embereket a vásárlástól. Erre példa lehet az, mikor egy webáruház rendszertelenül összerak egy csomó, össze nem illő terméket, csak azért, hogy a mennyiség érzését adja. (A dx.com főoldalán különböző kategóriákba tartozó termékeket mutat.)

Ezeken felül pedig a termékképek mennyiségével is előfordulhatnak problémák. Az csak természetes, hogy azokat a termékeket nagyobb eséllyel veszik meg, amihez kép is tartozik nemcsak szöveg.

Ugyanakkor egy 2013-as kutatás kimutatta, hogy bizonyos termékek esetén a túl sok kép éppenséggel a vásárlás befejezésére ösztönzi a vásárlót, és ilyenkor a több szöveg lehet a kifizetődőbb. A képek számát tekintve egy bizonyos határ fölött az emberek hajlamosak arra, hogy átugorják azokat. Ilyenkor egyszerűen már nem értékelik a vizuális változatosságot.

Ellenben egy szöveg láttán lelassítanak, hogy alaposabban, jobban átgondolva megfontolhassák a választást. Egy jó leírással a vásárlók nagyobb eséllyel lesznek arra kíváncsiak, hogyan használhatnák az adott terméket.

Tippek:

Válaszunk egy jó témát, lehetőleg reszponzív dizájnnal! Soha ne legyen több megtalálni egy adott terméket 4-5 kattintásnál! Az, hogy ez sikerül-e, nagyban függ attól, hogy a kategóriánk elnevezései visszaadják-e a benne lévő termékek típusát. Emellett figyeljünk oda, hogy minden termék ott legyen, ahol lennie kell.

Tegyük a termékek megtalálásának útját ösztönös megérzésen alapulóvá, azaz a látogatónak ne kelljen gondolkodnia azon, hogy melyik kategóriára vagy alkategóriára kattintson a következő lépés során.

A bizalom hiánya

Az utcai üzletek esetében mindig számolhatunk egy bizonyos fokú bizalommal. A terméket a fizetés előtt megvizsgálhatjuk, beszélhetünk az eladóval (akit így egy kicsit megismerünk), és a vásárlás után is tudjuk hova kell visszamenni, ha bármi panaszunk lenne. (Éppen ez a magyar webshopok egyik leggyengébb pontja, amin sürgősen változtatni kellene!)

Azt már jól tudjuk, hogy a neten ez másképp működik. Mit fogunk gondolni, ha meglátogatunk egy olyan webáruházat, ahol a következőkkel találkozunk:

- a „Rólunk” oldal szinte semmit nem mond az adott webáruházról,

- nincsenek termékértékelések vagy ajánlások,

- nem látunk se nevet, se telefonszámot, de még egy e-mail címet se,

- nincs garancia arra, hogy a fizetés biztonságos.

Valószínűleg eszünk ágában nem lenne vásárolni egy ilyen webáruházban, egész egyszerűen nem tartanánk őket megbízhatónak.

Tippek:

A bizalomépítésnek számos útja van. Ajánlott mindegyiket alkalmazni, mert lehetnek akármilyen jók is képeink, meggyőzőek a termékleírásaink és jól megtervezett a dizájnunk, ha a vevőink nem hisznek nekünk.

„Rólunk” oldal

Mondjuk el, kik vagyunk, honnan jöttünk sztorinkhoz csatoljunk képeket, így vizuálisan megnyerőbbé tesszük ezt az oldalunkat.

Mondjuk el, mivel foglalkozunk, mit tartunk küldetésünknek (miért szeretnénk, hogy vásárlóinkká váljanak).

Adjuk hozzá az arcunkat lehetőleg névvel együtt. A vevők így tudni fogják, hogy kitől vásárolnak. Lesz valaki, akit a nevén tudnak szólítani, túl azon, hogy „Kedves Tulajdonos”.

Ha többen dolgoznak a cégnél, csapatunk tagjairól is mutassunk fényképet (legalább egy csoportképet).

Sajtómegjelenések

Ha van rólunk hír a sajtóban, azt tüntessük fel. Ezzel jelentősen növelhetjük hitelességünket.

Ajánlások

Elégedett vásárlóink ajánlásai is hatással vannak a vásárlói döntésekre.

Termékértékelések

Az interneten vásárlók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb valószínűséggel vásárol, ha lát pozitív értékeléseket.

Biztonsági információk

Ezek olyan címkék, amelyek jelzik a vásárlóknak, hogy boltunkat egy harmadik, tőlünk független fél bátran ajánlja, mert az megbízhatónak bizonyult.

A fenti pontokból alkalmazzunk annyit, amennyit csak tudunk, mert a vásárlóknak megnyugtató lesz azt látni, hogy minden amellett szól, hogy egy hiteles, megbízható webáruház vagyunk, akikhez bizalommal fordulhatnak.

Munkaügyi ellenőrzés – Tudjon a kötelességeiről, de ismerje a lehetőségeit is!

2015-07-03
A munkáltatóknak segítünk: mutatjuk, hogy a közelmúltban megváltozott munkaügyi törvények mit írnak elő egy ellenőrzés során, illetve annak következtében.
A munkáltatóknak segítünk: mutatjuk, hogy a közelmúltban megváltozott munkaügyi törvények mit írnak elő egy ellenőrzés során, illetve annak következtében.

Amint az ismeretes, idén április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény ( idekattintva elérheti)

Ekkor lépett ugyanis hatályba a a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI, törvény, tájékoztat dr. Bérces Kamilla szakjogász.

A lényeg – a munkaügyi ellenőrzés tartalma

A 2015. április 1-jei, a munkaügyi szervezetrendszerre vonatkozó törvénymódosítások ugyanakkor a munkaügyi ellenőrzés tartalmi kérdéseit változatlanul hagyták. A Met. 3. § (1) bekezdése sorolja fel az ellenőrzési tárgyköröket, amelyek 2014. január 1. óta változatlanok.

Amikor egy felügyelő a hatóság nevében megkezdi a munkaügyi ellenőrzést, vagy átfogóan vizsgálja ezeket, vagy – célellenőrzés keretében – ezek közül csak egyesekre koncentrál.

A Met. 6. § (1) bekezdése ehhez kapcsolódóan meghatározza a kiszabható szankciókat. Ez utóbbi szabály ugyan módosult 2015. április 1-jével, a változás azonban csak a pontok átszámozását érintette.

A munkaügyi ellenőrző hatóság (kormányhivatal) a határozatában mindig megállapítja a jogsértés tényét, és ha lehetséges, kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére [Met. 6. § (1) bekezdés b) és h) pont], ezen felül pedig további intézkedéseket hoz, illetve szankciókat állapít meg.

Az egyes vizsgálható jogsértések és az esetükben alkalmazható jogkövetkezmények a következők:

Ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűsége hibás (például írásbeli munkaszerződés kötésére nem került sor, de a bejelentés megtörtént) [Met. 3. § (1) bekezdés a) pont], akkor a hatóság – feltéve, hogy ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható – megtiltja a további foglalkoztatást; ezen felül az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót a munkavállaló számára az állásidőre járó alapbér megfizetésére is [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont].

Ami a bírságolást illeti: ilyen esetben a bírságolás nem kötelező, de már egy munkavállalót érintő jogsértés esetén is lehet bírságot kiszabni [Met. 7. § (1) bekezdés a) pont].

Ha a foglalkoztató a jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, vagyis fekete foglalkoztatásról van szó [Met. 3. § (1) bekezdés b) pont], rövid időn belüli orvosolhatóság hiányában a további foglalkoztatást meg kell tiltani, kötelezve a munkavállalót, hogy erre az időre alapbért fizessen a munkavállalónak [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont].

Emellett meg kell állapítani a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak (munkaviszonynak) a munkába lépés napjától történő fennállását (jogviszony minősítése), és kötelezni kell a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására is [Met. 6. § (1) bekezdés e) pont]. Ebben az esetben a munkaügyi bírság kiszabása akár egy munkavállalót érintő jogsértés esetén sem mellőzhető [Met. 6/A. § (1) bekezdés b) pont, 7. § (1) bekezdés a) pont].

Azonban mégsem szabható ki a munkaügyi bírság, ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét eredetileg ugyan elmulasztotta, de utóbb, még a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt mégis teljesítette (természetesen nem csak a bejelentés időpontjától, hanem a jogviszony fennállásának tényleges kezdetétől), vagy pedig, ha a bejelentésre vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljeskörűen átadta [Met. 6/A. § (2) bekezdés a)–b) pont].

Ha a munkáltató a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételeket sértette meg (gyermekmunkát alkalmazott, vagy 15–16 éves fiatalt nem az iskolai szünet alatt foglalkoztatott stb.) [Met. 3. § (1) bekezdés a) pont], a további foglalkoztatást meg kell tiltani [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont], és a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel kell élni a gyermekjóléti szolgálatnál [Met. 6. § (1) bekezdés g) pont].

Ilyen esetben a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ehhez elegendő akár egy munkavállaló vonatkozásában felmerült jogsértés is [Met. 6/A. § a) pont, 7. § (1) bekezdés a) pont].

Ha a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire, vagy pedig a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket sértették meg [Met. 3. § (1) bekezdés a) pont], bírságolásra sor kerülhet, de csak akkor, ha legalább két munkavállaló érintett [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont]. A bírságolás nem kötelező.

Ha a hatóság a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok megsértését állapította meg [Met. 3. § (1) bekezdés e) pont], és a súlyos jogsértés rövid határidőn belül nem orvosolható, a további foglalkoztatást meg kell tiltani [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont]. A törvény ilyen esetben nem írja elő az állásidőre járó alapbér fizetésének kötelezettségét. A bírságolás ekkor nem kötelező, és csak abban az esetben kerülhet rá sor, ha a jogsértés több munkavállalót érintett [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont].

Ha megszegték a munka- és pihenőidőt érintő, munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés) előírt rendelkezéseket [Met. 3. § (1) bekezdés f) pont], szintén sor kerülhet a további foglalkoztatás megtiltására [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont]. Emellett lehetőség van bírságolásra, mégpedig akkor is, ha a jogsértés akár csak egy munkavállalóra vonatkozott [Met. 7. § (1) bekezdés a) pont].

Ha a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésére került sor [Met. 3. § (1) bekezdés g) pont], munkaügyi bírság kiszabása már egyetlen munkavállaló érintettsége esetén sem mellőzhető, kivéve, ha a jogsértést felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztató követte el [Met. 6/A. § (1) bekezdés c) pont, 7. § (1) bekezdés a) pont].

Nem szabható ki azonban munkaügyi bírság akkor, ha a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett munkabér kifizetését az eljárás során kitűzött határidőn belül pótolja [Met. 6/A. § (2) bekezdés c) pont].

Ha nem került sor a foglalkoztató részéről előzetes, a teljesítménykövetelmény megalapozott megállapítását lehetővé tévő eljárás lefolytatására, vagy megsértette a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők előzetes közlésére vonatkozó szabályokat [Met. 3. § (1) bekezdés o) pont], a szankció munkaügyi bírság lehet, amelynek kiszabása azonban nem kötelező, és csak akkor kerülhet rá sor, ha az érintett munkavállalók többen is vannak [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont].

Ha a munkáltató nem vagy nem határidőben adta ki a munkavállalónak a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat, vagy megsértette a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolásra vonatkozó szabályokat [Met. 3. § (1) bekezdés h) pont], sor kerülhet bírság kiszabására, de csak akkor, ha több munkavállaló is érintett, és nem kötelező jelleggel [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont].

Ha a foglalkoztatásra a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok megsértésével került sor, például nyilvántartásba vétel nélküli foglalkoztató járt el, vagy a munkajogi előírásokat sértették meg [Met. 3. § (1) bekezdés k) pont], akkor a további foglalkoztatás megtiltására kerülhet sor [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont].

A hatóság a foglalkoztatót továbbá eltiltja a kölcsönzési tevékenysége folytatásától is, amennyiben az arra vonatkozó, jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik [Met. 6. § (1) bekezdés f) pont]. Ha a foglalkoztató e hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatja munkaerő-kölcsönzési tevékenységét, akkor a munkaügyi bírság kiszabása sem mellőzhető, akkor sem, ha az érintett munkavállalók száma csak egy volt [Met. 6/A. § (1) bekezdés d) pont, 7. § (1) bekezdés a) pont].

Ha engedély nélkül, illetőleg lejárt engedéllyel foglalkoztattak harmadik országbeli állampolgárokat, vagy más módon sértették meg a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokat [Met. 3. § (1) bekezdés i) pont], sor kerülhet a további foglalkoztatás megtiltására, ha a súlyos jogsértés rövid időn belül nem orvosolható [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont]. Emellett a hatóság el is tiltja a foglalkoztatót a tevékenysége folytatásától, mivel a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel nem rendelkezik [Met. 6. § (1) bekezdés f) pont].

Ebben az esetben is kiszabható munkaügyi bírság, mégpedig akár egyetlen munkavállalót érintő jogsértés esetén is [Met. 7. § (1) bekezdés a) pont], de emellett a foglalkoztatót más anyagi szankció is sújtja: ha a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló1991. évi IV. törvény7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, illetve b) pontja szerinti munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, kötelezi a központi költségvetésbe történő befizetésre (Met. 7/A. §).

Ha a foglalkoztató elmulasztotta bejelenteni az általa foglalkoztatott, harmadik országbeli állampolgár, illetve szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy egyébként engedélymentes magyarországi foglalkoztatását [Met. 3. § (1) bekezdés r) pont], akkor több munkavállaló érintettsége esetén mérlegelési alapon kerülhet sor bírságolásra [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont].

Ha pedig a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben előírt azon kötelezettségét mulasztotta el, miszerint köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e, továbbá, hogy a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt meg kell őriznie [Met. 3. § (1) bekezdés s) pont], a további foglalkoztatás megtiltására kerülhet sor [Met. 6. § (1) bekezdés a) pont], valamint – több munkavállalót érintő jogsértés esetén – bírságolásra is [Met. 7. § (1) bekezdés b) pont].

Minden fenti esetben kizárja azonban a bírságolást, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől (jogellenes állapot esetén az állapot megszűnésétől) számított három év eltelt [Met. 7. § (2) bekezdés]. Ami a bírságok mértékét illeti, ez harmincezer és tízmillió forint között mozoghat [Met. 7. § (3) bekezdés].

A mérlegelés szempontjait a törvény meghatározza: a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, a jogellenes állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, az érintett munkavállalók számát, az okozott hátrány nagyságát, a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékét kell figyelembe venni, továbbá azt, hogy a hátrány visszafordítható-e, hogy mekkora a jogsértést elkövető foglalkoztató gazdasági súlya, továbbá, hogy az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított-e [Met. 7. § (7) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CXL. törvény94/A. § (1) bekezdés].

A mérlegelésre a fentiektől eltérő keretek között kerül sor akkor, ha kismunkáltatót bírságolnak, amelynek az ellenőrzés megkezdésekor nincs több foglalkoztatottja húsz főnél: ilyen esetben ötmillió forint a felső határ [Met. 7. § (4) bekezdés]. Ha pedig a foglalkoztató természetes személy, de nem egyéni vállalkozó, akkor a maximális bírság csupán egymillió forint lehet [Met. 7. § (5) bekezdés].

Akár húszmillió forintos bírság is kiszabható ismételt jogsértés esetén, azaz akkor, ha az előző, bírságot is tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli utóellenőrzés során azt állapítják meg, hogy legalább egy, a korábbival azonos jogsértést követett el a foglalkoztató [Met. 7. § (6) bekezdés].

A költségvetésbe való befizetésre kötelezés mértéke a jogellenes foglalkoztatás idejére kifizetett munkabér négyszerese (de legalább a havi minimálbér nyolcszorosa, azaz 2015-ben 840 000 Ft), három éven belüli ismételt jogsértés esetén pedig a munkabér nyolcszorosa, de legalább a minimálbér tizenötszöröse (2015-ben 1 575 000 Ft). Magánszemély – kivéve, ha egyéni vállalkozó – első ízben 210 000, másodszor 420 000 Ft-ot tartozik fizetni (Met. 7/A. §).

A munkaügyi ellenőrzés szervezetének aktuális változásai

A mostani változás közvetlen előzménye az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 2015. január 1-jei hatálybalépése volt, amely alapján eltűnt az államszervezetből a foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi ellenőrzési és munkavédelmi feladatokat egyaránt ellátó országos hatáskörű Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: NFSZ). Feladatait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett nemzetgazdasági tárca vette át. A munkaügyi szervezetrendszer ezzel egyszerűsödött, hiszen három helyett kétlépcsőssé vált.

A szervezetátalakítás következő lépése a januártól a nemzetgazdasági miniszter közvetlen szakmai irányítása alá került munkaügyi szakigazgatási szervezet teljes beolvasztása a 2011-ben létrejött megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezetébe.

A 2015. évi VI. törvény általános indokolásában szerepel, hogy „a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációja is. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnik. (…) az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek integrált funkcionális és szakmai szervezeti egységekbe olvadnak össze.

Mindezzel biztosítható a kormányhivatalok részéről az egységes feladatellátás”, azaz lényegre törőbben fogalmazva: az egységes irányítás, a kormányhivatal hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási hatáskört érintően. A 2015. évi VIII. törvény ezzel összefüggésben úgy módosította a Met. szabályait, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalban a feladat- és hatáskörök címzettjeként – az eddigi munkaügyi felügyelő helyett – egységesen a kormányhivatalt mint munkaügyi hatóságot jelölte meg; a korábbi munkaügyi felügyelő elnevezés helyett pedig következetesen a kormányhivatal kormánytisztviselője kifejezést használja.

A 2015. évi VI. törvény által módosított, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló2010. évi CXXVI. törvény(a továbbiakban: Khtv.) 6. § (1) bekezdése szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalokat a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja.

A joghely kiegészült egy új mondattal is, miszerint a „szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak”. Erre azért van szükség, mivel a szakigazgatási szervek kormányhivatali szervezetben való feloldódásával párhuzamosan megszűnt a szakigazgatási szerv vezetőjének pozíciója is.

A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez és felmentéséhez a szakminiszter egyetértése is kellett, amely jog értelemszerűen szintén elenyészett. A szakigazgatási szerv vezetőjének a szakigazgatási szerv eddigi kormánytisztviselői felett biztosított munkáltatói jogai pedig átkerültek a kormányhivatal vezetőjéhez, azaz a kormánymegbízotthoz (lásd a Khtv. 15. §-át). Az egyedi utasításra vonatkozó szabály beiktatása nélkül semmilyen törvényi garanciája nem maradna a szakmai miniszter irányítási jogának.

Mindezektől a változtatásoktól a jogalkotó a „gyorsreagálású”, hatékony közigazgatási működés biztosítását várja; ugyanakkor azáltal, hogy minden területi hatóság egybeolvasztásával lényegében megszüntette az eltérő szakmai szempontok érvényesítését szolgáló szakhatósági rendszert, és az egységes, központosított irányítás révén „házon belül” eldönthetővé tette egy-egy közigazgatási ügy kimenetelét, belenyugodott abba, hogy a különféle szakmai szempontok érvényesítésére esetenként csak felületesen, formálisan lesz lehetőség.

Forrás: HR/Munkajog

Ne érje váratlanul!

2015-07-03
Menetrendszerű, szezonális ellenőrző körútjaikat járják a munkaügyi revizorok.

Menetrendszerű, szezonális ellenőrző körútjaikat járják a munkaügyi revizorok.

A munkavállalók jogviszonyának rendezettségét, a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatását vizsgálják.

Az ellenőrzés kiterjed a munkaszerződések alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére is.

Mire érdemes kiemelt figyelmet fordítani?

Az ellenőrzésre történő felkészülés során célszerű a munkaviszony létesítésének valamennyi alaki és tartalmi feltételét még az esetleges hatósági ellenőrzést megelőzően, „házon belül” felülvizsgálni, tanácsolja blogjában dr. Kovács Szabolcs szakjogász.

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte.

Ettől eltérően az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló is létesíthet munkaviszonyt, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának létesítését (azaz a munkaviszony kezdetét) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés – például adminisztratív hiba miatt – elmaradt, azt haladéktalanul pótolni kell.

Amennyiben a munkáltató a bejelentést a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt nem pótolja, úgy az fekete foglalkoztatásnak minősül, ami egyrészt köztelező bírságolás tárgykörébe esik, másrészről magával vonja a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok megállapítását is, ami a hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig kizárja a munkáltatót az állami támogatások igénybe vételéből.

A bejelentések megtételének ellenőrzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az elektronikus úton tett bejelentésekről minden esetben visszaigazolást küld az adóhatóság. Abban az esetben, ha ez a visszaigazolás elmaradt, mindenképpen tisztázni kell a bejelentés státuszát, ugyanis elképzelhető, hogy az nem érkezett meg megfelelő módon az adóhatósághoz.

Önmagában a bejelentés elküldése – a visszaigazolás nélkül – nem elegendő, amennyiben az a hatósághoz nem érkezett meg, úgy a munkáltató a fentebb ismertetett szankciókkal számolhat.

A biztosítási jogviszony adóhatósági bejelentése mellett a munkáltatónak figyelemmel kell lenni a munkaviszony létesítésének alaki és tartalmi követelményeire is.

A munkavállalóval a munkába lépést megelőzően írásban kell munkaszerződést kötni.

A munkaszerződésnek – a felek megnevezésén túl – tartalmaznia kell legalább a munkavállaló munkakörét és alapbérét is.

Az alapbér megállapítása során be kell tartani a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A munkaszerződések tartalmi felülvizsgálata során a kötelező elemeken túl különös hangsúlyt kell fektetni a felek megállapodásaira is.

Így például a munkaidő tekintetében meg kell bizonyosodni arról, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződésében biztosan szerepel a részmunkaidőre és annak mértékére vonatkozó egyértelmű rendelkezés, vagy éppen a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében a hosszabb teljes napi munkaidőről szóló megállapodás.

Fontos!

A munkaszerződés mellett a munkáltatónak, a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót:

– a napi munkaidőről,
– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
– a munkabérről való elszámolás módjáról,

– a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
– a munkakörbe tartozó feladatokról,
– a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
– a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy

– a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
– a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

A tájékoztatót és a munkaköri leírást célszerű két példányban elkészíteni, amelyből egy példányt a munkavállaló kap meg, egy példányon pedig aláírásával igazolja, hogy a dokumentumokat átvette.

Amennyiben a tájékoztató tartalmában változás következik be, arról a munkavállalókat ugyancsak írásban, 15 napon belül tájékoztatni kell. 

Inkább késve, mint sehogy sem!

Abban az esetben, ha a munkáltató akár a munkaszerződés, akár a tájékoztató megfelelő tartalommal történő kiadását elmulasztotta, úgy azt haladéktalanul pótolni kell.

A hatósági ellenőrzés során lényegesen kedvezőbb elbírálás alá esik például a munkavállalói tájékoztató késedelmes kiadása, mint annak elmaradása.

FONTOS! További információk!

A munkaügyi törvény nemrégiben bekövetkezett változásairól, illetve a foglalkoztatók jogairól, kötelességeiről ebből az írásunkból tájékozódhat.


SZÉP-Kártya, idegenforgalmi adó: nem változnak

2015-07-06
Marad a kártya és az adó is – a hazai turizmus támogatása, illetve a turisztikai vendégforgalom növelése érdekében.

Marad a kártya és az adó is – a hazai turizmus támogatása, illetve a turisztikai vendégforgalom növelése érdekében.

A sajtóban nemrégiben megjelent hírekkel kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca leszögezte:

„… a tárca nem tervezi sem az idegenforgalmi adó, sem annak állami kiegészítésének megszüntetését….”

Nem tervezi a SZÉP-Kártya rendszer átalakítását sem a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Amint az a tárca közleményéből kiderül, az idei első négy hónapban a SZÉP Kártya feltöltések és költések is a kártya bevezetése óta eltelt időszak legnagyobb értékeit hozták, a feltöltések értéke a 43, míg a költéseké a 29 milliárd forintot is meghaladja. Jelenleg több mint 25 ezer munkáltató közel 1,2 millió dolgozója rendelkezik a pihenőkártyával.

A rendszer évek óta bizonyít komplex gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-élénkítő programként, meghatározó szerepe van a magyar turizmusban. A SZÉP Kártya a belföldi turizmus fejlesztésén keresztül segíti oldani vendégforgalmunk Budapest centrikusságát, illetve a hazai turizmus szezonalitását.

A SZÉP kártyával itthon elköltött pénz a turisztikai és vendéglátóipari szektort domináló hazai kis- és középvállalkozások fejlődését is segíti.

Az éves feltöltési és költési összeg évek óta 70 milliárd forint körül alakul, ekkora összeg kerül a hazai turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz a pihenőkártyának köszönhetően. A forgalom után kérhető jutalék rendkívül alacsony, legfeljebb 1,5 százalék lehet, vagyis a SZÉP Kártya pénzek szinte teljes egészében a szolgáltatóknál maradnak.

Borravaló – a munkáltató hozzájárulásával

2015-07-10
Amennyiben azt szeretné, hogy dolgozója borravaló jogcímen pénzt fogadhasson el, arra célszerű külön kitérni az alkalmazottal kötött munkaszerződésben.

Amennyiben azt szeretné, hogy dolgozója borravaló jogcímen pénzt fogadhasson el, arra célszerű külön kitérni az alkalmazottal kötött munkaszerződésben.

Információinkkal szeretnénk hozzájárulni, hogy vállalkozásának zökkenőmentes legyen a nyári idegenforgalmi szezonban való helytállás. Néhány napja a foglalkoztatás szabályairól és ellenőrzési rendszeréről itt és ezt írtuk

Most a borravalóval kapcsolatos tudnivalókra mutatunk rá.

Kié lehet a borravaló?

Alapesetben ugyanis a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységéért nem fogadhat el, vagy nem köthet ki, kivéve, ha ahhoz a munkáltató előzetesen hozzájárul – idézi az Mt. 52. paragrafusát dr. Hajdú-Dudás Mária szakjogász a Piac és Profitban.

Ilyen juttatásnak számít minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt, mint például az üzleti ajándék, hálapénz vagy a borravaló.

A borravaló „helye”

Szakértők szerint az online kasszáknál érdemes külön kezelni, tárolni a borravalót a hivatalosan nyilvántartott bevételtől.

A szervizdíj (felszolgálási díj) a magánszemélytől külön jogszabály szerint megszerzett, hivatalosan nyilvántartott bevétel. Sokszor olyan a számla, hogya végösszege tartalmazza az általában 10 százalékos szervizdíjat.

A díj adóköteles szolgáltatás ellenértéke, tehát van áfa-tartalma is.

A pénztárgép által kiállított nyugtában, számlában az értékesített étel, ital ára mellett elkülönítetten kell feltüntetni a felszolgálási díjat is.

A borravalóval a vendég elégedettségét fejezi ki, akkor is adhatják a vendégek, ha egyébként a szervizdíj is szerepel a számlán. Ez közvetlenül átadott pénzösszeg, amely nincs beépítve az árba, azaz nem jelenhet meg a pénztárban sem.

Abban az esetben, ha a felszolgálók továbbra is a kasszában gyűjtik a borravalót, egy ellenőrzéskor a revizorok magasabb összeget találnak majd benne, mint amit a NAV szerverének lejelentett. Ekkor az adóellenőrök azt feltételezhetik, hogy eltitkolt bevétel került bele.

A szakértő szerint mindennek alapján nyilvánvalóan akkor jár el helyesen a társaság, ha a borravalót nem a szuperkasszában, hanem egy külön tárolóban gyűjtik.

Van megoldás, ha odébbáll a dolgozó

2015-07-08
Váratlanul fel akar mondani dolgozója, netán kikotyogta az üzleti titkokat? Munkáltatóként lehet a válaszlépése, de azt is mutatjuk, hogyan előzheti meg és orvosolhatja problémákat.

Váratlanul fel akar mondani dolgozója, netán kikotyogta az üzleti titkokat? Munkáltatóként lehet a válaszlépése, de azt is mutatjuk, hogyan előzheti meg és orvosolhatja problémákat.

Információinkkal szeretnénk hozzájárulni, hogy vállalkozásának a nyári idegenforgalmi szezonban is zökkenőmentes legyen a helytállás.

A foglalkoztatás szabályairól és ellenőrzési rendszeréről itt és ezt írtuk.

Érdemes szabályozni és munkaszerződésbe foglalni, ki és hogyan kaphat borravalót és az ily módon kapott pénzt a vállalkozás hol, hogyan gyűjtheti. Erről ezen az oldalunkon tájékoztattunk.

A munkaszerződésben feltétlenül érdemes kitérni a versenytilalmi megállapodásra vagy lehet külön megállapodásban is rögzíteni azt, ha a munkaviszony alatt válik ebben érdekeltté a munkáltató, hivatkozik szakértőire a Piac és Profit.

Munkajogászok szerint célszerű kötbért kikötni arra az esetre, ha a munkavállaló megszegné a megállapodásban foglaltakat.

Abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát , köteles a 30 napos felmondási időre járó távolléti díjat kifizetni a munkáltatónak. Az összeg mértékét a munkaszerződésben lehet növelni, akár 6 hónapra is.

Függetlenül attól, hogy a munkaszerződésben rögzítik-e vagy sem, az Mt. az irányadó mind a kártérítés mind a titoktartás körében.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállaló köteles a munkája során a tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni.

Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen (harmadik) személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.

Fontos, hogy a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően is korlátlan ideig fennáll. Felmentést e kötelezettség alól kizárólag a (korábbi) munkáltató adhat. Amennyiben a munkavállaló e kötelezettségét megszegi, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.

Tehát munkaadónak érdemes a felmondás esetére versenytilalmi megállapodást rögzíteni a munkaszerződésben, amelyben javasolt kitérni a kártérítés mértékére, hangsúlyozzák a munkajogászok.

Foglalkoztatás kánikulában – nagyobb elővigyázatosságot követel

2015-07-11
Hőségben a magas hőmérsékletű munkahelyeken fokozottan kell óvni a munkavállalók egészségét, int a munkaügyi hatóság.

Hőségben a magas hőmérsékletű munkahelyeken fokozottan kell óvni a munkavállalók egészségét, int a munkaügyi hatóság.

Éttermi konyha, vízparti vagy út menti büfé, lángossütő, fagylaltozó, nem klimatizált kereskedelmi egység, vásárok, fesztiválok sátrai és sorolhatnánk a nagy hőségben különösen veszélyessé váló munkahelyeket.

A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is– hívja fel a munkáltatók figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya.

Hogyan óvhatók a munkavállalók hőségben?

Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – körülbelül 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet, csökkentik folyadékmegtartó képességét.

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé.

Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.

Indokolt váltogatni a munkával töltött és a pihenési időszakokat, utóbbiakra hűvösebb környezetben kell sort keríteni.

A legjobb az, ha rövidebb és gyakrabban változó munkavégzési és pihenőidő-szakok követik egymást. Javasolt úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor.

Ahol ez lehetséges, a szabadtéri munkaterületet sátorral, ponyvával kell árnyékolni.

A fém-, üveg felületekről visszaverődő sugárzást a lehetőségekhez képest ki kell iktatni.

Szabadtéri munkavégzés esetén figyelni kell a munkavállalók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a 2 kritikus napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.

Arra kell késztetni a dolgozókat, hogy könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést.

Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.

Elsősegély életet menthet

Fel kell készíteni az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit (kifejezetten kipirosodott és forró arc, szapora szívverés, fejfájás, hányinger, rosszullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés stb.).

Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi munkavállaló tudja, közülük ki az, akit szakszerűen felkészítettek arra, hogy szükség esetén megfelelő elsősegélyt nyújtson.

Fokozott ellenőrzés

A Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályai fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a kedvezőtlen klímakörnyezet miatt a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a munkahelyeken.

További információ, tájékoztató

A Munkafelügyeleti Főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi Információs Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára.

Zöld szám: 06 80 204-292, hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30- ig.

E-mail: munkafelugy-info@ngm.gov.hu

Pénztárgép működtetés – A típushibák elkerülhetők

2015-07-14
Mutatjuk az online pénztárgépek működtetését kísérő típushibákat, amelyekre a nemrégiben lezajlott hatósági ellenőrzések után hívták fel a gazdálkodók figyelmét.

Mutatjuk az online pénztárgépek működtetését kísérő típushibákat, amelyekre a nemrégiben lezajlott hatósági ellenőrzések után hívták fel a gazdálkodók figyelmét.

Az év első öt hónapjában 924 helyszíni, bolti ellenőrzés történt a Balaton parti üzletekben, s a szezonban is hasonló arányra lehet számítani, tudták meg azok a kereskedők, vendéglátók, akik részt vettek a KISOSZ somogyi tagegyesülete által szervezett júniusi balatonszárszói vállalkozói fórumon, írja hírlevelében a szervezet.

Amint az a NAV ellenőrök tájékoztatójából kiderült, jellemzőek – ugyanakkor ki is védhetők – azok a hibák, amelyeket az online pénztárgépek működtetői vétenek. Alább mutatjuk a leggyakoribb problémákat és azt, hogyan lehet azokat – a revizorok javaslatai alapján – elkerülni, megelőzni.

Típushibák – megoldások

Pénztárnyitás előtt az online pénztárgépben mindig rögzíteni kell az üzlet kasszájában lévő nyitókészletet. Nyitókészletbe az érmék értékét is bele kell számolni.

Vendéglátásnál 10 százalékos eltérés még belefér (borravaló).

Ha szállítót várunk, a neki szánt pénz ne kerüljön a kasszába, vagy a nyitókészletbe eleve kerüljön be.

Az üzemeltetési hely változását – 5 nappal a változás előtt – be kell jelentenia PTGATAXUZ nyomtatványon.

Nem kötelező, hogy az adott üzletnek neve legyen ( pl. KIKI divatáru, vagy Muskátli vendéglő stb.), de ha van, azt a NAV-hoz be kell jelentenia PTGTAXUZ nyomtatványon és a kiadott nyugtákon is szerepelnie kell.

– Ha a bejelentett üzemeltetési helyről egy rendezvényre elviszik a pénztárgépet, ezt nem kell bejelenteni abban az esetben, ha a bejelentett üzemeltetési hely ez idő alatt zárva lesz.

– Az online pénztárgépek éves felülvizsgálatának elmulasztása hiba (beüzemeltetéstől számított egy éven belül kötelező). Célszerű a szerviznek minél előbb szólni, hogy ütemezze be a felülvizsgálatot.

– Az online pénztárgépek csatlakozóját nem szabad az áramkörből kihúzni, mert ez esetben a gép nem tudja letölteni a szoftverfrissítéseket.

Cseregép – A NAV tudomása szerint a szerviz, vagy a forgalmazó általában tud csere online gépet adni. Meghibásodás esetén kézi nyugtát 15 napig lehet a gépi nyugta helyett adni. Ha a szerviz, például e-mailben jelzi, hogy nem tud cseregépet adni, akkor 15 napon túl is lehet kézi nyugtát adni.

Túl nagy összeg beütése – Jegyzőkönyvet kell készíteni a téves beütésről. Ennek formája az internetről letölthető, de kapható a „Pénztárgép napi tételeinek módosítása” nyomtatvány tömb is. A téves beütést bizonylatolni kell stornó bizonylat kiállításával, a helyes összeget pedig be kell ütni a gépbe.(Az alkalmazott nehogy eldobja a téves bizonylatot!)

Szüneteltetés – A 30 napon túli szüneteltetést be kell jelenteni. A nyitást szintén rögtön jelenteni kell a NAV-hoz.

Jellemző hiba, hogy a szezonális üzletnél a NAV-hoz adatot küld az online pénztárgép, de a NAV nyilvántartásában a szüneteltetés feloldása nem szerepel…

2015. január 1-től az üzlet tevékenységének szüneteltetése időtartamára ( NAV-hoz és az adatszolgáltatóhoz történt külön bejelentés után) már nem kell havonta az 1 500 forint + áfa adatforgalmazási díjat fizetni, amely pénztárgépenként több mint 10000 forint megtakarítást jelent egy 6 hónapig szüneteltető vállalkozó számára – mindez a KISOSZ következetes tevékenysége eredményeként!

Jövedéki termék, zárjegy – részletekben a szabályok

2015-07-15
A leggyakoribb tévedésekre és hiányosságokra hívták fel a kereskedők és vendéglátók figyelmét a revizorok a jövedéki termékekkel és a zárjegyhasználattal kapcsolatban.

A leggyakoribb tévedésekre és hiányosságokra hívták fel a kereskedők és vendéglátók figyelmét a revizorok a jövedéki termékekkel és a zárjegyhasználattal kapcsolatban.

Az első féléves ellenőrzések tapasztalatainak ismeretében tartott tájékoztatót a KISOSZ legutóbbi somogyi vállalkozói fórumán a NAV megyei illetékese, tudatta hírlevelében a megyei szervezet.

Mutatjuk a legfontosabbakat

A szakember egyebek között elmondta: a kiskereskedő jövedéki terméket kizárólag adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy importálótól, illetve felhasználói engedélyestől szerezhet be, továbbá más tagállamból a megfelelő engedély (bejegyzett kereskedő) birtokában, az így keletkező adókötelezettség teljesítését követően.

Kiskereskedő másik kiskereskedőtől nem szerezhet be jövedéki terméket.

A beszerzési bizonylatnak, számlának, illetve annak másolatának az üzletben kell lennie, vagy 3 munkanapon belül be kell mutatni az ellenőrzést végző hatóságnak.

Ha a zárjegy leválik a termékről célszerű azt visszaragasztani, kiöntő esetén a kupakot megőrizni. Ha elveszik a zárjegy, a hatósághoz ezt be kell jelenteni és 30 napon belül új zárjegyet adnak.

Kiskereskedő az üzlethelyiség raktárában és az üzlethelyiség eladóterében alkoholterméket csak bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban tárolhat, értékesíthet.

Kivételt képez a vendéglátó-ipari üzlet és kereskedelmi szálláshely,amely eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében a 2 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból, választékonként legfeljebb 5-5, a 2 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként maximum 1-1 bontott palackot, kannát, hordót tarthat.

Vendéglátó-ipari üzletben a kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az erre a célra használt kimérő edényből, vagy közvetlenül a kannából történhet. A kimérő edényen címkével jelezni kell, hogy mit tartalmaz. Fajtánként egy kimérő edény lehet az üzletben.

Kiskereskedő, vendéglátós alkalmi rendezvényen, vásáron, piacon jövedéki terméket értékesíthet, ha azt az értékesítés helye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósághoz legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt 3 munkanappal bejelenti.

Ajándékként kapott jövedéki termék (melynek származását a gazdálkodó saját nevére kiállított számlával nem tudja igazolni) nem tarható a kiskereskedelmi és vendéglátó egységben.

Esküvő, rendezvény alkalmából jövedéki terméket be lehet vinni a vendéglátó üzletbe, de azt elkülönítetten kell tárolni és a rendezvény után el kell vinni az üzletből. (Írásbeli megállapodás szerint.)

Genrációváltás – Ön tudja már, hogy kinek adja át a vállalkozását?

2015-07-20
Számtalan családi vállalkozásban gyötrő gond, hogy ki viszi tovább az üzletet, ha a jelenlegi tulajdonos, vezető végleg leköszön(ne) posztjáról.

Számtalan családi vállalkozásban gyötrő gond, hogy ki viszi tovább az üzletet, ha a jelenlegi tulajdonos, vezető végleg leköszön(ne) posztjáról.

Magyarországon néhány éven belül a generációváltás válik a családi cégek legégetőbb kérdésévé, és így a magyar gazdaságot is erősen befolyásoló tényezővé.

„Annak érdekében, hogy a következő generáció hatékonyan vehesse át az üzletvezetést, előbb tapasztalatra van szükségük. Így meglepő, hogy a közép- és kelet-európai családi vállalkozások többsége nem jelölte ki a jövőbeli vezetőket, illetve nem rendelkezik formális utódlási tervvel” – hivatkozik egy felmérésre dr. Antall György, a Réti, Antall és Társai PwC Legal cégtársa.

(A közép- és kelet-európai családi vállalkozások 61 százaléka tervezi, hogy átadja vállalatát a jövőben a következő nemzedéknek, míg 28 százalékuk szeretné eladni vagy külső finanszírozókat bevonni üzletébe.)

Utódlási terv – nélkülözhetetlen

A generációváltás hosszú, nemritkán két-három évre, de akár hat-hét évre is elnyúló folyamat. Sokáig a generációk együtt működtetik a céget, mielőtt a korábbi vezető teljesen háttérbe vonulna. A nemzetközi statisztikák szerint azonban az első átadás után mindössze a vállalatok egyharmada marad családi kézben, és az első három generáció alatt alakulnak ki azok a rutinok, amelyek később hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat továbbra is családi kézben maradjon. A siker titka a tervezettség, mondják a szakértők.

A megkérdezett vállalkozások mindössze 39 százaléka rendelkezik utódlási tervvel legalább néhány pozícióra vonatkozóan, míg globálisan ez az arány 53 százalék. Hasonlóképpen, a régió családi vállalkozásainak csupán 29 százaléka foglalkoztat családtagot a következő generációból, míg világszerte a családi vállalkozások 55 százaléka.

A családi vállalkozásoknál a vezetéssel kapcsolatos konfliktusok nagyon rossz hatással lehetnek a családi viszonyokra, a jelentkező problémák ugyanakkor, mint például haláleset, válás, betegség vagy baleset, káoszba dönthetik a céget.

Megfelelő eljárások azonban segíthetnek megelőzni, hogy az üzlettel kapcsolatos félreértések ne fajuljanak családi válsággá, illetve fordítva: a válságok se befolyásolják kedvezőtlenül az üzletvitelt.

Ugyanakkor a családi vállalkozások mindössze 52 százaléka rendelkezik kidolgozott eljárással a konfliktusok kezelésére vonatkozóan, ez jóval alacsonyabb, mint a 83 százalékos globális átlag.

Növekedés – a piaci kihívások ellenére

A nehéz piaci környezet ellenére a családi vállalkozások továbbra is jól teljesítenek és optimisták a jövőre vonatkozóan. A közép- és kelet-európai családi vállalkozások 67 százaléka növekedett az utóbbi évben, és 90 százalékuk számít további növekedésre a következő öt évben.

Apa és fia is felelős a cég jövőjéért

Tőlünk nyugatabbra komoly állami programok segítik az alapítók visszavonulását és a cég tovább élését. Hollandiában például ötvenéves kortól jogosultak a tulajdonosok ingyenes tanácsadási szolgáltatásra, amely a stafétabot átadására készít fel. Egy rossz váltás a vállalat végét jelentheti, de az is, ha az alapítók nem ismerik fel, hogy már nem tudják kellő hatékonysággal működtetni, amit felépítettek.

Szakértők úgy vélik, a generációváltást lassítja az is, ha az alapítók saját magukat keresik a gyerekeikben, és ha azt nem találják meg, nem adják át a vállalatot. Pedig a hiányzó képességek megfelelő menedzsmenttel pótolhatók lennének. És persze a fiataloknak is hatalmas a felelősségük: meg kell, hogy mutassák, mire alkalmasak, milyen hozzáadott értéket visznek a cégbe.

Az idősebb generációnak látnia kell a siker esélyét, a következő generációnak pedig kell tudnia legalább akkora terhet viselni, mint az apáknak. Miután a családi vállalatban a munkatársak is szinte családtaggá válnak, az ő bizalmuk, elfogadásuk is kulcsa a sikeres generációváltásnak.

A közép- és kelet-európai családi vállalkozások több mint fele véli úgy, hogy a geopolitikai kockázatok gátolják a növekedést: 54 százalékuk szerint az elkövetkező öt év legnagyobb kihívása a gazdasági környezet, valamint a politikai instabilitás, míg 51 százalékuk aggódik a folyton változó piaci környezet miatt.

A siker egyik záloga a professzionalizmus, a minőség

Ahogy egyre több tapasztalatra tesznek szert, úgy próbálják egyre strukturáltabbá tenni vállalkozói kultúrájukat a régióban működő családi vállalkozások. Mind többet fektetnek üzletvitelük professzionalizálásába. Az Európai Uniós régión belül a válaszadók 52 százaléka emelte ki a professzionalizmust mint a legfontosabb kihívások egyikét, míg ezt globálisan a válaszadók csupán 40 százaléka említette.

Egy professzionálisabb szervezet létrehozásához a siker kulcsa a megfelelő emberek megtalálása; a régiós családi vállalkozások 61 százaléka gondolja úgy, hogy a tehetséges munkatársak megtalálása az egyik legfőbb kihívás a következő öt év során.

 

Generációváltás – A kulcsátadás kérdései

2015-07-20
Számtalan családi vállalkozásban gyötrő gond, hogy ki viszi tovább az üzletet, ha a jelenlegi tulajdonos, vezető végleg leköszön(ne) posztjáról.

Számtalan családi vállalkozásban gyötrő gond, hogy ki viszi tovább az üzletet, ha a jelenlegi tulajdonos, vezető végleg leköszön(ne) posztjáról.


Magyarországon néhány éven belül a generációváltás válik a családi cégek legégetőbb kérdésévé, és így a magyar gazdaságot is erősen befolyásoló tényezővé

A részletekért lépjen erre az oldalunkra.



Újra jönnek, kopogtatnak …, és forgalmat is számolnak

2015-07-21
A kockázatos adózóknál számolja a forgalmat az adóhatóság – a turisták által gyakran látogatott helyeken és a tömegeket vonzó rendezvényeken leginkább.

A kockázatos adózóknál számolja a forgalmat az adóhatóság – a turisták által gyakran látogatott helyeken és a tömegeket vonzó rendezvényeken leginkább.

A revizorok azt ellenőrzik, hogy a kereskedők, szolgáltatók szabályos bizonylatot adnak-e, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, bejelentik-e alkalmazottaikat és tudják-e igazolni áruik eredetét, tudatja az adóhatóság.

A megszokott próbavásárláson túl forgalmat is számolnak ott, ahol kétséges a szabályok betartása, ha nyilvánvaló, hogy nem minden vásárló kap nyugtát.

  Mi a tapasztalat?

 Gyakori ugyanis – fogalmaznak –, hogy a próbavásárláskor minden rendben van, de például a törzsvendégeknek nem állít ki bizonylatot a vállalkozó, és a pénztárgép adataiból is szabálytalanságra lehet következtetni.

Ugyancsak így ellenőriz a NAV, ha úgy tűnik, hogy a korábban kiszabott mulasztási bírság ellenére sem szabályos a kereskedelem.

Mire számíthat a kereskedő, szolgáltató?

Az online pénztárgépekből érkező adatok elemzésével kiválasztott üzletben nyitástól zárásig vagy kifejezetten csúcsidőben rögzítik az ellenőrök, hogy hányan és mennyiért vásároltak.

A helyszíni adatokat összehasonlítják a pénztárgép adataival, legfőképp a más napokon rögzített mennyiséggel. A kiugró eltérések szándékos adóelkerülésre utalhatnak.

Több forgalomszámlálás is előfordulhat egy adózónál, sőt a sorozatosan aránytalan forgalmi adatok megalapozhatják, hogy a NAV utólagosan ellenőrzi az adott vállalkozó adóbevallásait.

Az eddigi tapasztalatok szerint forgalomszámláláskor vannak, akik kétszer annyi bevételt rögzítenek a pénztárgépben, mint az előző hét azonos napján.

Az online adatokból az is látható, hogy a legtöbben áttérnek a pontos és szabályos nyugtaadásra az ilyen helyszíni ellenőrzés után.

Ahol viszont továbbra sem rögzítenek minden tételt, ott nagy eséllyel újra megszámolja a vásárlókat a NAV.

 

Pályázzon! Mutatjuk, mire, hol, hogyan, meddig

2015-07-22
Konkrét fejlesztési elképzeléseire, kapacitásbővítésre még igényelheti a támogatást.

Konkrét fejlesztési elképzeléseire, kapacitásbővítésre még igényelheti a támogatást.

 

Ahogy arra már korábban felhívtuk a figyelmet, mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két kiírásra.

 

A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására – összesen 65 milliárd forintos keretösszegből – nyerhetnek támogatást, tudatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség - tájékoztatott Rákossy Balázs.

Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások.

A támogatási kérelmek benyújtása

Határidő: 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig.

Pályázati feltételekről itt tájékozódhat részletesen.

FONTOS!

A szabad vállalkozási zónákban – 10 milliárd forint keretösszegben – megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére, fűzte hozzá.

Egyszerűbb pályázati rendszer

Gyorsabb, átláthatóbbá és „pályázóbarát” lett a rendszer, ezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások, lehetőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

Bevezették például az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoring rendszerből kell lekérdeznie.

Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.

Böngésszen, de ne ismerjen magára!

2015-07-23
Listán vannak azok a munkáltatók, akik nem jelentették be munkavállalóikat.

Listán vannak azok a munkáltatók, akik nem jelentették be munkavállalóikat.


Ötezer foglalkoztató neve, székhelye, adószáma, (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató neve, lakcíme, adóazonosító jele) szerepel azon a listán, amelyet az adóhatóság tett közzé az idei, júniusi adatok alapján.

A felsorolásban azoknak az adatait hozzák nyilvánosságra, akik (amelyek) esetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

Az adatbázist innen elérheti.

Bővül a bejelentési kötelezettség

2015-07-24
Az új munkavállalók szakképzettségéről is számot kell adni, amikor a munkáltató bejelenti foglalkoztatásukat.

Az új munkavállalók szakképzettségéről is számot kell adni, amikor a munkáltató bejelenti foglalkoztatásukat.

Hamarosan a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és okirat számát is be kell jelenteni – a foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony adatain, a jogviszony kezdetén, a heti munkaidőn, a FEOR számon és a személyes adatokon túl, hívta fel a figyelmet szakmai blogjában Pentz Edina bérszámfejtési vezető, a RSM DTM szakembere.

2016. január 1-től kiegészül a biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség, hivatkozik a szakértő a Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent, az adózás rendjéről szóló törvény módosítására.

Többletadminisztráció? Igen

A szakértő úgy tapasztalta, hogy a legtöbb munkáltató eddig nem vezette a munkavállalók szakképzettségével kapcsolatos adatokat, így a bizonyítványokkal járó többletadminisztrációra érdemes előzetesen is felkészülni.

Fontos!

A munkáltató már a bejelentésnél rendelkezzen az új munkavállaló végzettségét igazoló adatokkal, hiszen e nélkül nem lehet a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

Ami nem változott

A biztosítás kezdetét legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkozatás megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV felé.

Amennyiben a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, a bejelentési kötelezettséget legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.

A jogviszonyban bekövetkező FEOR kód és/vagy heti munkaidő változást továbbra is a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni.

A jogviszony megszűnését, szünetelés kezdetét és befejezését 8 napon belül kell bejelentenie a munkáltatónak.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, ellenőrzés során komoly bírságot vonhat maga után, figyelmeztet a szakértő.

Túlórát rendelne el? Tegye szabályosan!

2015-07-27
Ne húzza le üzlete rolóját csak azért, mert lejárt a munkaideje alkalmazottjának – ha egyébként van vendég, jön a vásárló. Kérje meg, hogy túlórázzon, ami nem csak Önnek fontos, neki is megéri…

Ne húzza le üzlete rolóját csak azért, mert lejárt a munkaideje alkalmazottjának – ha egyébként van vendég, jön a vásárló. Kérje meg, hogy túlórázzon, ami nem csak Önnek fontos, neki is megéri…

Bár a munkáltatónak többletköltséget jelent a túlóra, számtalan esetben nélkülözhetetlen a vállalkozás számára. Hogy szabályosan m ikor rendelhető el, és milyen keretek között, illetve, hogy munkaidőkeret esetén is beszélhetünk-e túlóráról, arra szakértő ad választ.

Hogyan rendelhető el túlóra?

Túlóráról – szaknyelven rendkívüli munkaidőről – akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkaidőbeosztásától eltérő időben, illetve, munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. (A Munka Törvénykönyve alapján túlórának minősül az ügyelet tartama is.), írja szakértői blogjában dr. Szabó Gergely ügyvéd

Általános szabály, hogy a túlórát a munkáltató rendelhet el.

Gyakori tévhit viszont, hogy a túlóra elrendeléséhez írásbeli munkáltatói utasítás kell, így ennek hiányában nem lehet szó túlóráról.

Valójában túlórát a munkáltató akár szóban is elrendelhet, és csak akkor köteles írásba foglalni, ha a munkavállaló ezt kéri.

Rendszerint, ha a munkavállaló „önszorgalomból”, munkáltatói utasítás nélkül túlórázik, az nem minősül szabályos túlórának, így erre az időre a dolgozót többletdíjazás sem illeti meg.

Viszont a bírósági gyakorlat elismeri a túlórát abban az esetben is, ha a munkáltató kifejezett utasítással nem rendelte el, de a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, és az így végzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt.

Munkaidőkeret esetén is lehetséges túlóra

Gyakori félreértés a munkáltató, illetve a munkavállaló részéről, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén nem lehet szó túlóráról. Ez azonban nem így van.

A munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi a munkaáltató számára, hogy a munkaidőt az általános munkarendhez képest (hétfőtől-péntekig, napi 8 óra) egyenlőtlenül ossza be.

Azaz, ilyenkor megteheti, hogy például az egyik napra 4, a másikra 10 órás napi munkaidőt oszt be, vagy az egyik héten 6, a másikon 4 munkanapra osztja be a dolgozót.

Azonban abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkaidőkeret végén több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett, akkor túlóráról beszélünk. Így például, ha az 1 havi (4 heti) munkaidőkeretben, alkalmazott munkavállalónak a havi keretben 160 órát kell dolgoznia, viszont a keret lezárásakor a dolgozónak 165 ledolgozott órája van, az természetesen nála is túlórának számít, így bérpótlékra vagy szabadidőre jogosult.

Fontos, hogy munkaidőkeret esetén is túlórának számít a napi munkaidő beosztáson túli időben végzett munka is. Azaz túlórát eredményez az is, ha az előre közölt beosztása szerint a dolgozó az adott napon 10 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és a munkavállaló ténylegesen 12 órát dolgozik.

A túlóra elrendelés korlátai

A túlóra elrendelésnek törvényen rögzített korlátai vannak, amelyeket érdemes ismerni.

Így nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig gyermekének hároméves koráig.

Ugyancsak nem lehet túlórát elrendelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a 18 év alatti munkavállaló számára.

Csak hozzájárulásával rendelhető el túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

Az elrendelhető túlóra időtartama

Jelenleg teljes napi munkaidő ( napi 8 óra) esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy részmunkaidőben alkalmazzák a dolgozót, akkor a naptári évben elrendelhető túlóra arányosan kevesebb, idézi a törvényt a szakértő.

Nyári szezon – a túlórák ideje

2015-07-27
Ne húzza le üzlete rolóját csak azért, mert lejárt a munkaideje alkalmazottjának – ha egyébként van vendég, jön a vásárló. Kérje meg, hogy túlórázzon, ami nem csak Önnek fontos, neki is megéri…

Ne húzza le üzlete rolóját csak azért, mert lejárt a munkaideje alkalmazottjának – ha egyébként van vendég, jön a vásárló. Kérje meg, hogy túlórázzon, ami nem csak Önnek fontos, neki is megéri…


Bár a munkáltatónak többletköltséget jelent a túlóra, számtalan esetben nélkülözhetetlen a vállalkozás számára. Hogy szabályosan m ikor rendelhető el, és milyen keretek között, illetve, hogy munkaidőkeret esetén is beszélhetünk-e túlóráról, arra szakértő ad választ.

A tudnivalókért lépjen erre az oldalunkra.


Panaszkezelés – új szabályokkal, kötelezettségekkel

2015-07-25
Megjelent a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, amely pontosítja a kereskedő fogyasztói panaszkezelésével kapcsolatos eljárásokat, adminisztrációs kötelezettségeket.

Megjelent a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, amely pontosítja a kereskedő fogyasztói panaszkezelésével kapcsolatos eljárásokat, adminisztrációs kötelezettségeket.

A 2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról (alább teljes terjedelmében közöljük – a szerk.)  megjelent a M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 102. számában. A törvényt az Országgyűlés a 2015. július 6-i ülésnapján fogadta el.

Részletek

Ahogy arról nemrégiben már beszámoltunk, egy uniós jogszabályváltozás miatt módosul hazánkban is a fogyasztói panaszrendezés gyakorlata. Amódosítások értelmében a fogyasztóknak lehetőségük nyílik a vállalkozásokkal szembeni vitás ügy bírósági eljáráson kívüli egyszerű, gyors és ingyenes rendezésére.

A törvénymódosítás a panaszosokkal való aktív kommunikációra kötelezi a cégeket.

Előírja, hogy a vállalkozás a fogyasztó által benyújtott panaszra köteles írásbeli választ küldeni, amelyben felhívja a figyelmet a békéltető testületek, mint vitarendező fórumok lehetőségére is.

A cégnekemellett a testületi meghallgatáson biztosítania kell az egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét.

Ha a vállalkozás megsérti ezt az együttműködési kötelezettséget, a fogyasztóvédelmi törvény alapján bírságot szabnak ki rá.

Ugyanakkor az együttműködő vállalkozások számára a békéltető testület általi problémarendezés semmilyen plusz terhet nem jelent, és nem éri őket sérelem.

Az alternatív vitarendezéssel az eljárási idő az ügy jellegétől függően rövidül – az éveken át tartó bírósági eljárásokhoz képest.

A tervezet előírja azt is, hogy a békéltető testület naprakész, az eljárásukat részletesen ismertető és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott honlapot működtessenek majd.

A törvény

1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

 

1. §

(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„j) adásvételi szerződés: a Polgári Törvénykönyv szerinti adásvételi szerződés, valamint minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik,

k) szolgáltatási szerződés: az adásvételi szerződéstől eltérő bármely olyan szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás díját,”

(2) Az Fgytv. 2. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„o) békéltető testület:tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett,

p) online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés: olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást,”

(3) Az Fgytv. 2. §-a a következő s)–u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy,

t) belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel,

u) határon átnyúló fogyasztói jogvita:adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van,”

2. §

(1) Az Fgytv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni

a) a székhelyéről,

b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,

c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint

d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.”

(2) Az Fgytv. 17/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.”

(3) Az Fgytv. 17/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.”

3. §

(1) Az Fgytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”

(2) Az Fgytv. 18. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes.

(6) A békéltető testület köteles a tagjai számára rendszeresen képzést szervezni.

(7) A békéltető testületek együttműködnek a fogyasztói jogviták alternatív rendezésére irányuló eljárások joggyakorlatának fejlesztése, a döntések egyöntetűsége, a szakmaiság javítása, valamint a legjobb gyakorlatok átvétele érdekében.”

4. §

Az Fgytv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A békéltető testületi eljárás hivatalos nyelve a magyar.”

5. §

(1) Az Fgytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak,

c) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy

e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást – az erre nyitva álló határidőben – nem teljesítette.

(4a) Az elnök a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítása esetén ennek tényéről, valamint indokáról a feleket a kérelem kézhezvételétől számított huszonegy napon belül értesíti.”

(2) Az Fgytv. 29. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti értesítésnek arra is ki kell terjednie, hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a békéltető testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot, valamint a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, valamint

d) a vállalkozás 36/C. § szerinti általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

(5b) Az (5) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a békéltető testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is.”

(3) Az Fgytv. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (a továbbiakban: válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (a továbbiakban: eseti alávetés)

illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Az értesítés kiterjed a (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.”

(4) Az Fgytv. 29. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.”

6. §

Az Fgytv. 31. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A tanács az eljárást megszünteti, ha)

„e) a 29. § (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut.”

7. §

Az Fgytv. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. §

(1) A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(2) A békéltető testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tartalmazza legalább:

a) a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,

b) a fogyasztók és a vállalkozások között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ezen információkhoz csatolt ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatóak meg,

c) azon békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás hátterében álló indokokat és ezek százalékos arányát,

d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,

e) amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el,

f ) a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,

g) amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok, egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) annak tényét, hogy a békéltető testület tagja-e valamely határon átnyúló alternatív vitarendezést elősegítő hálózatnak,

i) tájékoztatást a békéltető testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről,

j) a békéltető testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól.”

8. §

(1) Az Fgytv. 37/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A békéltető testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:

a) a békéltető testület elérhetőségeit, így különösen székhelyét, postacímét, e-mail címét, telefonszámát, valamint faxszámát,

b) annak tényét, hogy a békéltető testületet az Európai Bizottság jegyzékében nyilvántartásba vették-e,

c) a békéltető testületi tagok nevét, az őket jelölő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület vagy gazdasági kamara megnevezését, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,

d) a békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményeket,

e) a békéltető testületi tagok esetleges tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,

f ) a békéltető testület hatáskörére vonatkozó információkat,

g) azt a tájékoztatást, amely szerint a békéltető testület eljárása jogszabályon, valamint adott esetben ezt részletező országos eljárási szabályzaton, saját eljárási szabályzatán alapul,

h) azt a tájékoztatást, hogy a békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik,

i) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,

j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,

k) a békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,

l) a békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,

m) a békéltető testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót.”

(2) Az Fgytv. 37/A. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A békéltető testületek, valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának Magyarországon működő központja, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, valamint a kereskedelmi és iparkamarák internetes honlapjukon közzéteszik az Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(5) A békéltető testületekről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartást vezet, amely a (6) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.

(6) A békéltető testületek a nyilvántartásba vételük érdekében a következőkről tájékoztatják a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

a) név, elérhetőség és honlapcím,

b) felépítés és finanszírozás, ideértve a békéltető testületi tagok személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére

és arra a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában állnak,

c) a békéltető testületi eljárások átlagos időtartama a 36/A. § (1) bekezdés szerinti tájékoztató benyújtását követően,

d) a békéltető testületek hatáskörébe tartozó ügyek,

e) nyilatkozat arról, hogy a békéltető testület megfelel a (3) bekezdésben, a 18. § (6) bekezdésében, a 27. §-ban, a 28/A. §-ban, a 29. § (3)–(5b) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 33. § (5) bekezdésében, valamint a 36/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeknek.

(7) Ha a békéltető testület nem teljesíti a (6) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket vagy elmulasztja a 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a békéltető testületet a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére.

Ha a békéltető testület a felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a békéltető testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a békéltető testület részére.

(8) Az (5) bekezdés szerinti adatok megváltozása esetén a békéltető testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert.

(9) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti nyilvántartást megküldi az Európai Bizottság részére.

(10) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásban bekövetkezett változásról értesíti az Európai Bizottságot.”

9. §

Az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével –)

„e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével”

(összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok

megsértése esetén.)

10. §

Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság – ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – minden esetben bírságot szab ki, ha)

„e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.”

11. §

Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) [2. § j), k), o), p), s) pontja, 17/A. § (1) és (1a) bekezdése, 18. § (1), (6) és (7) bekezdése, 29. § (4), (5a), (5b), (8), (11) és (12) bekezdése, 36/A. § (1) és (2) bekezdése, 37/A. § (3)–(9) bekezdése, 45/A. § (1) bekezdés e) pontja, 47/C. § (5) bekezdés e) pontja];”

12. §

Az Fgytv.

a) 31. § (1) bekezdésében az „alávetésre” szövegrész helyébe az „eseti alávetésre” szöveg,

b) 32. § a) pontjában az „általános alávetési” szövegrész helyébe az „a 36/C. § szerinti általános alávetési” szöveg,

c) 36/C. § (1) bekezdés második mondatában az „Az alávetési” szövegrész helyébe az „Az általános alávetési” szöveg,

d) 36/C. § (2) és (3) bekezdésében az „alávetési” szövegrész helyébe az „általános alávetési” szöveg lép.

2. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

 

13. §

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. t örvény 12/A. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha)

„e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.”

3. Záró rendelkezések

 

14. §

Ez a törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

15. §

Ez a törvény a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

Áder János Kövér László

s. k., s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

 

Kedvező jelentés – Átmentek a hőség-teszten a munkáltatók

2015-07-28
Többségében megfelelően óvták dolgozóikat a hőségben azok a munkáltatók, akiknek a vállalkozását kánikula idején ellenőrizték a munkaügyi ellenőrök.

Többségében megfelelően óvták dolgozóikat a hőségben azok a munkáltatók, akiknek a vállalkozását kánikula idején ellenőrizték a munkaügyi ellenőrök.

„Az ellenőrzött munkáltatók felkészültek a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló intézkedésekre, és egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a hőségriasztás idején előírt munkavédelmi kötelezettségeiket.”, foglalta jelentésébe a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya.

(Nemrégiben tájékoztatót és információkat tettünk közzé mi is a Kereskedelmi Életben is amellyel a magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munkát könnyíthették meg foglalkoztatottaik számára a munkáltatók.)

A hatóság július 6-8. között indított munkavédelmi akcióellenőrzést – egyebek mellett zárttéri munkahelyeken, így a konyhákban, vendéglátóegységekben is.

Adatok

Ellenőrzött munkáltatók száma: 304

· Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 81 ( 26,64%)

· Ellenőrzött munkavállalók száma: 4205 fő

· Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 1075 fő ( 25,56%)

· A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésével kapcsolatos, kivizsgált

panaszok és közérdekű bejelentések száma: 43

Ebből:

a) megalapozott: 19

b) nem megalapozott: 24

Ellenőrzési tapasztalatok

Az akcióellenőrzés során munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó szabálytalanságot, a munkavállalók egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztető munkakörülmények közötti foglalkoztatást nem tártak fel az ellenőrzésben részt vevő kormánytisztviselők.

 

A jelentések alapján megállapítható kedvező változás feltételezhetően a korábbi munkavédelmi ellenőrzéseknek, az egyre szélesebb körű tájékoztató munkának, illetve az aktív médiakommunikációnak is köszönhető, állapítja meg a hatóság.

Egyre több munkáltató ismeri fel, fogalmaz a jelentés, hogy hőhullámok idején a munkabalesetek és a hőség okozta egészségkárosodások kockázata is megemelkedik.

 

Az ellenőrzött munkáltatók többsége (73,36%-a) eleget tett a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló munkavédelmi előírásoknak, ugyanakkor az akcióellenőrzés számos munkavédelmi hiányosságra, illetve szabálytalanságra is felhívta a figyelmet.

 

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint csak ritkán fordult elő (összesen 5 esetben), hogy a munkáltatók nem biztosítottak védőitalt munkavállalóik számára, ugyanakkor a folyadékveszteség pótlására biztosított ivóvíz hőmérséklete gyakran nem volt megfelelő, mivel hűtéséről nem gondoskodtak, amely főként a vezetékes ivóvízellátással nem rendelkező szabadtéri munkahelyeken (mezőgazdasági munkák, fűnyírás, parkgondozás) volt jellemző.

 

Zárttéri munkahelyeken, ahol a pihenőidők óránkénti kiadására nem volt mindig lehetőség a technológia miatt, a munkáltatók általában nagy gondot fordítottak a munkavállalók egészségének a megőrzésére hosszabb munkaközi szünetek beiktatásával, megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű védőital juttatásával, valamint a pihenőhelyek klimatizálásával, komfortossá tételével.

 

Jellemző hiányosság volt, hogy a z ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok nem tértek ki a klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire. Ezekben az esetekben általában hiányoztak a munkavédelmi oktatási tematikából a hőártalmak megelőzését szolgáló ismeretek is.

 

Ugyanakkor voltak olyan munkáltatók is, akik a munkavédelmi oktatási tematikába beépítették a Munkafelügyeleti Főosztály honlapján a hőségriasztás idején közzétett tájékoztató anyagokat, közleménybe foglalt ajánlásokat is. (Az információkat lapunkban is összegeztüka szerk.)

 

A fentiekben felsorolt hiányosságok ellenére az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége betartotta a hőségriasztás, illetve hőségriadó idején szükséges legfontosabb munkavédelmi előírásokat és a munkavállalók is tisztában voltak a hőség főbb egészségi hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel, áll a hatósági összefoglalóban.

Felmondás – csak megfontoltan, körültekintéssel!

2015-07-31
Akár az idegenforgalmi szezon kellős közepén is kiderülhet, végképp alkalmatlan az alkalmazottja – vagy neki lett elege a rábízott munkából…

Akár az idegenforgalmi szezon kellős közepén is kiderülhet, végképp alkalmatlan az alkalmazottja – vagy neki lett elege a rábízott munkából…

Javasoljuk: felmondáskor tartsa szem előtt az alábbiakat, hogy munkáltatóként ne kerüljön nehéz helyzetbe!

A felmondást nem kell minden esetben megindokolni

A munkavállalónak nem kell indokolnia, ha a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással. Őt csak akkor terheli indokolási kötelezettség, ha munkaviszonyát – próbaidőn kívül – azonnali hatályú felmondással szünteti meg, vagy határozott idejű munkaviszonyát mondja fel, hívja fel szakmai blogjában a figyelmet dr. Szabó Gergely munkajogász.

A munkáltatónak nem kell indokolnia felmondását, ha próbaidő alatt közöl felmondást a munkavállalóval. Ugyancsak nincs indokolási kötelezettség a munkáltató részéről, ha vezető állású munkavállalónak mond fel, és akkor sem, ha nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg felmondással.

Szintén nem kell indokolnia a munkáltatónak, ha a határozott idejű munkaviszonyt szünteti meg azonnali hatályú felmondással. FONTOS! Ebben az esetben azonban köteles a munkavállalónak 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díját megfizetni.

Nem tabu a betegszabadság

Még mindig elég gyakran előforduló tévhit, hogy a betegszabadság vagy táppénz alatt nem lehet felmondani a munkavállalónak. A korábbi Munka törvénykönyve idején ez így volt, de a jelenlegi törvény szerint a munkavállaló keresőképtelensége alatt is jogszerűen közölhető a felmondás. Ha a munkáltató betegszabadság vagy táppénz alatt közli a felmondást, annak jelenleg az a következménye, hogy a felmondási idő a keresőképtelenség megszűnését követően, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik.

A felmondás oda-vissza felmondás

A felmondás egyoldalú nyilatkozat, érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a másik fél elfogadja. Ebből az is következik, ha a felmondást a másik fél megkapja, arról tudomást szerez, akkor a felmondást közlő fél egyoldalúan már nem vonhatja vissza felmondását.

Azonban arra természetesen lehetőség van, hogy a felek megállapodjanak, hogy a felmondást semmisnek tekintik, és a munkaviszonyt folytatják. Ez viszont már megegyezés kérdése, és nem elég, ha a felmondó munkaadó vagy dolgozó egyszerűen csak visszavonja felmondását.

 

 

Írásbeli felmondás próbaidő esetén is? Igen

Akár tájékozatlanság miatt, akár figyelmetlenségből, de sokszor előfordul, hogy a munkáltató a próbaidőn lévő munkavállalót írásbeli felmondás nélkül egyszerűen csak „elküldi”, átadja részére a kilépő dokumentumokat, és ezzel a munkaviszony megszüntetését elintézettnek tekinti.

Azonban a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást ugyanúgy kötelező írásban közölni a dolgozóval, mint egy „rendes” munkavállaló felmondását, és ezt nem pótolja a kilépő dokumentumok és igazolások átadása.

Amennyiben az írásbeli közlés elmarad, akkor a próbaidős dolgozó munkaviszonyának megszüntetése jogellenes lesz, függetlenül attól, hogy ilyen esetben a munkáltatót indokolási kötelezettség nem terheli.

Csak csínján az indoklással!

Annak ellenére, hogy a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kötelező indokolni, előfordul, hogy a munkáltató megteszi ezt, és indokolást fűz az ilyen felmondásához.

Azonban érdemes arra figyelni, hogy az ilyen indokolás valóságáért a munkáltató helytállni tartozik a bíróság előtt, függetlenül attól, hogy nem volt kötelező az indokolás.

Így ha jogvita esetén a munkáltató nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a felmondásban foglalt indok megfelel a valóságnak, akkor a próbaidő alatti felmondása jogellenesnek fog minősülni, int a szakember.