2015-02
KERESKEDELMI ÉLET

Internethasználat – tegyen rá javaslatot!

2015-02-02
Az online pénztárgépek működését is alapvetően meghatározó internethasználatra tehet javaslatokat – holnaptól két hónapon át.

Az online pénztárgépek működését is alapvetően meghatározó internethasználatra tehet javaslatokat – holnaptól két hónapon át.

 

Az ügyben február 3-tól nemzeti konzultációt indít a kormány és várhatóan szeptemberben dönt arról, hogy a beérkező válaszok alapján milyen intézkedéseket hoz, tájékoztatta az újságírókat korábban Deutsch Tamás, a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos.

 

Az internetkon.hu elnevezésű oldalon két hónapon keresztül bárki javaslatot tehet 7 témakörben arra, hogy milyen kérdéseket – köztük az internet szabályozásáról és a pénzügyi kérdésekről – vitassanak meg a konzultáció során.

 

A beérkezett javaslatokat áprilisban összesítik, majd a kormány 15-20 kérdést hagy jóvá, amelyek május és július között kerülnek a konzultáció résztvevői elé.

A kormány szeptemberben dönt az intézkedésekről.

Fizetni fog így is, úgy is

2015-02-03
Minden betéti társaságnak (bt) és közkereseti társaságnak (kkt) március 15-ig módosítania kell alapító okiratát – ha az nem felel meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagy – és ez a fontosabb – ha konkrét paragrafus-számot is tartalmazó utalást tartalmaz a gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvényre.

Minden betéti társaságnak (bt) és közkereseti társaságnak (kkt) március 15-ig módosítania kell alapító okiratát – ha az nem felel meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagy – és ez a fontosabb – ha konkrét paragrafus-számot is tartalmazó utalást tartalmaz a gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvényre.

 

Utóbbit ugyanis az új Ptk. hatályba lépésével párhuzamosan eltörölték, és ezért át kell írni a konkrét hivatkozást, tájékoztatta a Népszabadságot az Országos Bírósági Hivatal, közölte a vg.hu is.

Csak az mentesül a kötelezettség alól, akinél paragrafus nincs (csak valahol az okirat végén említik, hogy egyéb kérdésekben a Gt. irányadó). Ilyenkor automatikusan helyettesíthető a régi jogszabállyal az új, ám konkrét hivatkozás esetén nem – ezért kell a módosítás.

Miért jár szankció?

Amennyiben a cégbíróság a Ptk.-val ellentétes bejegyzés, vagy a rossz hivatkozás késedelmes javítását állapítja meg, kötelezően büntetnie kell.

 

A minimum 50 ezer forintos bírság, mérlegelési jog csak a mértékben van: akár 900 ezer forintig is terjedhet a díj.

 

Ki jár jól?

 

A cikk szerzője úgy véli, mindez megúszható lett volna azzal, ha a törvényalkotó átmeneti rendelkezésként kimondja, hogy a korábbi törvény alapján működő cégekre is az új előírások vonatkoznak.

 

Az, hogy a törvényalkotók ehelyett határidőket határoztak meg a módosításra, ismét jó üzletet jelenthet a társasági joggal foglalkozó ügyvédeknek: ha a módosításra nem is, az okirat felülvizsgálatára mindenképpen szükség van ugyanis, ami önmagában is több tízezer forintos megbízás lehet.

 

Kik most és kik később?

 

Hasonló dömpingre két éve volt példa, a 2012 márciusa előtt alapított cégeknek kellett módosítani az okiratát.

A munka most sem úszható meg: azt ugyanis nem nagyon egyszerű megállapítani, hogy a régi tárasági szerződés megfelel-e az új előírásoknak, vagy nem.

Jó hír persze, hogy az okirat módosítása illeték- és közzétételi díjmentes lesz – persze csak akkor, ha más nem szorul módosításra.

 

(Ezzel kapcsolatban szakértők megjegyzik, hogy a cég tulajdonosainak vagy vezetőinek változása nem jelenti az okirat módosítását).

 

A nagyobb vállalkozások sem dőlhetnek azonban hátra teljesen.

A korlátolt felelősségű társaságok (kft.) és a részvénytársaságok esetében a módosítás határideje a jövő év márciusa lesz.

 

Működjenek a kiürítési útvonalak, vészkijáratok, irányfények!

2015-02-04
Elsősorban a befogadóképességet és a bent tartózkodók létszámát, illetve a menekülési feltételek teljesülését vizsgálták tavaly a katasztrófavédelem helyi szervei.

Elsősorban a befogadóképességet és a bent tartózkodók létszámát, illetve a menekülési feltételek teljesülését vizsgálták tavaly a katasztrófavédelem helyi szervei.

Általános tapasztalat: a rendszeres ellenőrzések és az üzemeltetők egyre jobb hozzáállása eredményeként javult a szórakozóhelyek tűzvédelmi helyzete, derült ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatás közleményéből.

Közel hatszáz tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottak tavaly az ország számos szórakozóhelyén.

A szórakozóhelyek biztonságának fontos feltétele

 

– megfelelőek legyenek a kiürítési útvonalak,

– a vészkijáratokat nyitni lehessen,

– az irányfények működjenek.

 

Tűzoltókészülékek és berendezések: mit ellenőriztek?

– mennyire megközelíthetők,

– karbantartásuk rendszeres-e,

– a használati szabályok betartását,

– a tárolást,

– az elektromos hálózatok állapotát és leválasztásuk kialakítását,

– a szükséges jelölések jól láthatóak-e.

– az ezekhez kapcsolódó dokumentációk (tűzriadó-terv, kiürítési alaprajz stb.) meglétét és megfelelőségét is.

 

 Mit tapasztaltak a revizorok?

 

A hatóságok országszerte 593 ellenőrzést tartottak, 149 létesítménynél találtak kisebb hiányosságokat.

Jellemző volt, hogy a vészkijárat ajtaját a rendezvény ideje alatt zárva találták, vagy azt különböző anyagokkal eltorlaszolták.

Előfordult, hogy a biztonsági jelek, a biztonsági világítás, vagy az irányfény elhelyezése nem volt megfelelő, de ezek, illetve a tűzoltókészülékek karbantartása is elmaradt egyes helyeken, továbbá volt, ahol a felülvizsgálatukat mulasztották el.

Olyan esettel is találkoztak az ellenőrök, amikor ugyan az üzemeltető felülvizsgáltatta a villamos berendezéseket, azonban a feltárt hiányosságokat nem küszöbölték ki, vagy a javítást nem dokumentálták.

Egyéb dokumentációs hiányosságok is akadtak: néhol a tűzvédelmi szabályzatot, máshol a tűzriadótervet nem tudták bemutatni.

Két szórakozóhelyen a résztvevők létszáma meghaladta az engedélyezettet,

ezért a hatóság szakemberei a legszigorúbb szankciót alkalmazták – azonnal véget vetettek a rendezvénynek.

 

A katasztrófavédelem valamennyi esetben intézkedett a hiányosságok megszüntetése érdekében, hatósági felhívást vagy kötelezést adtak ki.

 

A hatóság konklúziója

Általánosságban elmondható, szól a közlemény, hogy a szórakozóhelyek tűzvédelmi helyzete évről évre javul, ez elsősorban a rendszeres hatósági ellenőrzéseknek köszönhető, a vissza-visszatérő kontrollnak betudhatóan a szórakozóhelyek üzemeltetői egyre inkább tisztában vannak kötelezettségeikkel, és fontos szempontnak ítélik a biztonságot.

Fogyasztás: tartós lehet a növekedés

2015-02-04
A következő negyedévekben a fogyasztás továbbra is bővülni fog, véli a pénzügyi elemző.

A következő negyedévekben a fogyasztás továbbra is bővülni fog, véli a pénzügyi elemző.

A KSH gyorsjelentésére alapozza kijelentését Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője, tudta meg a vg.hu.

Az elmúlt év egészét tekintve a statisztikai hivatal előzetes adatai szerint 4 százalék körüli volt a növekedés, ami a korábbi évekhez viszonyítva kiugró bővülésnek számít, derül ki az információból.

Az elemző szerint – a várakozásoknak megfelelően – a lényegesen csökkenő üzemanyagáraknak, a lakosság javuló jövedelmi helyzetének köszönhetően továbbra is élénk a háztartások fogyasztása. Ebben bizonyára segít a devizahitelek elszámolása is, valamint a KSH adatai szerint tartósan javuló foglalkoztatás.

 

Igaz, a bázisidőszak – az elmúlt év eleje – is elég erős volt, így szerényebb éves ütem sem lenne meglepő. A hosszabb távú kilátások már bizonytalanabbak, de egyelőre úgy tűnik, hogy tartós lehet a növekedés – foglalta össze a szakértő.

Amennyiben érdekli a statisztika, további részletek, adatokat itt talál.

SOMOGY megye – Egészséges kínálat

2015-02-05
A szakmai kezdeményezések mellett új típusú szolgáltatásokkal kívánja a KISOSZ somogyi egyesülete tagsága helyzetét segíteni.

A szakmai kezdeményezések mellett új típusú szolgáltatásokkal kívánja a KISOSZ somogyi egyesülete tagsága helyzetét segíteni.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott információ szerint a szervezet „együtt él” a tagság gondjaival, ezért rendkívül alacsony áron elérhető szűrővizsgálatok megszervezésére vállalkozott.

Az üzleti vállalkozásban fontos szempont a kiszámíthatóság, ezért is szorgalmazzuk az egészségügyi állapotfelmérést, amely segíthet a problémák megelőzésében, fogalmaz információjában a megyei tagegyesület.

A prevenciót szem előtt tartóknak két napos egészségügyi szűrővizsgálati csomagot kínál, amelyhez jó szakmai partnerként megnyerte a kaposvári Praxis Dr. Zénó egészségügyi magánintézményt.

A kiskereskedők, vendéglátósok és családtagjaik január óta kardiológiai szűrővizsgálatokon (EKG, szívultrahang) vehetnek részt, továbbá labor- és ultrahang diagnosztikai vizsgálatokra (hasi-kismedencei UH) kaptak időpontot.


Vállalkozzon egészségesen!

2015-02-05
Új típusú szolgáltatással állt tagjai elé a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete.

Új típusú szolgáltatással állt tagjai elé a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete.

A részletekről ezen az oldalunkon tájékozódhat.


Kérdezze meg, miért és hogyan?

2015-02-14
Online pénztárgéphasználóként – de civil felhasználóként is – konkrét kérdéseket fogalmazhat meg, véleményt, mondhat észrevételeket tehet arra vonatkozóan, milyen legyen, hogyan működjön a „jövő magyar internete”.

Online pénztárgéphasználóként – de civil felhasználóként is – konkrét kérdéseket fogalmazhat meg, véleményt, mondhat észrevételeket tehet arra vonatkozóan, milyen legyen, hogyan működjön a „jövő magyar internete”.

 A versenyképesség, a fogyasztóvédelem, a felhasználóbarát internet, az innováció, valamint az internet szabadsága és a netsemlegesség témakörében március 26-áig írhat az internetkon.hu oldalra. (A felület innen elérhető.)

 A KISOSZ – amint arról már beszámoltunk  – a pénztárgép munkabizottság résztvevőjeként – már korábban is megfogalmazta az online pénztárgépek adatforgalmazási díjaival, a berendezések működtetésével kapcsolatos javaslatait, észrevételeit a Nemzetgazdasági Minisztérium egy rendkívüli ülésén.

Felhasználóként most Ön is elmondhatja tapasztalatait és kérdéseket is megfogalmazhat, amelyek optimálisabbá tehetnék vállalkozói tevékenységét is.

  Egy példa a nézetkülönbségekre:

 (…) Az internetezők szabadságának tiszteletben tartása nem csak az állammal, de a piaci szereplőkkel szemben is elvárás. Vannak vállalkozások, amelyek úgy képesek gazdasági eredményeket elérni az interneten, hogy nem kell befektetniük a hálózati infrastruktúra fejlesztésébe. Van, aki ezt problémának érzi, és ezért megengedné, hogy az internetes infrastruktúrát működtető cégek a nagyobb adatforgalmat bonyolító vállalkozásoktól külön díjakat kérjenek a megfelelő sávszélességért. Mások elfogadhatatlannak tartják, hogy az internetszolgáltatók különbséget tegyenek a saját infrastruktúrájukon keresztül továbbított adatok között, és amellett érvelnek, hogy az internetnek, mint kommunikációs hálózatnak semlegesnek kell maradnia („net neutrality”) (…)

 Az innen elérhető végén azonnal le is írhatja véleményét, kérdéseit!

  Mit jelent a hálózatsemlegesség?  

„… mit is értünk a hálózatsemlegesség elve alatt? Lényegében az elv akkor teljesül, ha az internet infrastruktúráját szolgáltató internetszolgáltató egyenlő elbánásban részesít minden, a hálózatán továbbított tartalmat, alkalmazást, szolgáltatót vagy egyéb online szolgáltatás nyújtót, függetlenül a továbbított adattól, a küldő vagy a fogadó személyétől.

Ez az éles szétválasztás az „átvitel” és a „tartalom” között az internet „nyitott” természetéből ered, aminek köszönhetően anélkül fejlődhettek s fejlődhetnek az online szolgáltatások, hogy az átvitel szolgáltatóval meg kellene állapodniuk a fogyasztóhoz való eljutás, hozzáférést illetően…”

 Tovább tájékozódhat, ha idekattint.


Ne legyen tartozása!

2015-02-16
Mutatjuk, hogy ki(k)nek kellett volna befizetni az elmúlt hónap végéig az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. 500 millió forint a büntetés felső határa mulasztás vagy késedelem esetén.

Mutatjuk, hogy ki(k)nek kellett volna befizetni az elmúlt hónap végéig az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. 500 millió forint a büntetés felső határa mulasztás vagy késedelem esetén.

Pótlásra is van lehetőség, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH)… Amint az a hivatal tájékoztatójából kiderül, 2015. január 31-ig kellett befizetni a 2014. évi felügyeleti díj második részletét.

Azok, akik elmulasztották a teljesítést, a NÉBIH 10032000-00289782-30006016számú elkülönített fizetési számlájára történő utalással pótolhatják.

A közlemény rovatban fel kell tüntetni a befizető adószámát és/vagy a fizetési értesítőn található bizonylatszámot.

Segítséget adunk alábbi összefoglalónkkal 

Általános tájékoztatás az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról

(Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. )

Milyen tevékenység után kell

élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni?

élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;

– élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;

– élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;

– takarmány előállítás vagy forgalmazás;

– állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;

– növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;

– állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;

– élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;

– szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;

– növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;

– állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Miért és ki fizet?

Az évente fizetendő felügyeleti díj bevezetésével minden olyan vállalkozás és vállalkozó részt vesz a hatósági-igazgatási tevékenységének finanszírozásában, amelyek/ akik eddig is az élelmiszerlánc-felügyeletet végző szerv által nyújtott garanciák, szolgáltatások igénybevevői voltak.

A díj mértéke

Adíjkötelestevékenység(ek)ből származó előző évinettó árbevétel– cégekesetén, illetve adíjkötelestevékenység(ek)ből származó előző évijövedelem0,1 százaléka (adóköteles jövedelem+ vállalkozói kivét) – magánszemélyek(egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő) esetén.. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege, azonban kizárólag annál a gazdálkodónál, amely azokat befizette.

Tételes bevallás vagy átalány

Azok a mikro-vállalkozások (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő, társas vállalkozás) illetve kisvállalkozások, melyek elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítenek, választhatnak a tételes bevallás (0,1%) alapján számított díj…

– vagy mikro-vállalkozás esetén az évi húszezer forintos átalány megfizetése, kisvállalkozás tekintetében pedig az évi hétszázezer forint átalány díj megfizetése között.

Milyen eset(ek)re szól a könnyítés?

A törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozásszerződésben átvállalta.

Ki mentesül a díjfizetés alól?

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett támogatással csökkentett árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallás módja

A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatáhoza bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges.

Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon (http://www.magyarorszag.hu/) található.

Mulasztás vagy késedelem

A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

TEÁOR- táblázat is segítséget nyújt annak meghatározásában, hogy az egyes tevékenységi körök felügyeleti díj kötelesek-e.

Tud róla? Kedvezőbben is foglalkoztathat

2015-02-12
Ha munkaadóként még nem ismerné a munkahelyvédelmi adókedvezményeket, tájékoztatjuk – az újdonságokról is

Ha munkaadóként még nem ismerné a munkahelyvédelmi adókedvezményeket, tájékoztatjuk – az újdonságokról is.

Idén már ki is bővült a két esztendeje érvényben lévő munkahelyvédelmi akcióprogram annak érdekében, hogy a munkaadók minél több kisgyermekes anyát alkalmazhassanak

Ez év január 1-óta jelent további kedvezményt a munkáltatóknak, hogy a részmunkaidőben dolgozók után is ugyanazt a támogatást adja az állam, mint teljes munkaidő esetén.

Ráadásul jogszabály írja elő, hogy ha egy kisgyermekes nő részmunkaidőben szeretne dolgozni, ezt biztosítani kell 3 évig, illetve több gyermek esetén 5 évig, foglalta össze a hrportal.hu.

*

Alább röviden tájékoztatunk a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeiről.

A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények az alábbiak:

· 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény

· 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény

· A szakképzetlen munkavállalók utáni kedvezmény

· Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény

· Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Az akcióterv nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes.

További részletes információért lépjen erre az oldalra.


Ráfordított idő: lehetne jobb, de rosszabb is

2015-02-08
Átlagosnak tekinthető az az idő, amit a magyar cégeknek az adózásra való előkészületekkel és a terhek befizetésével kell tölteniük, állítja a Világbank.

Átlagosnak tekinthető az az idő, amit a magyar cégeknek az adózásra való előkészületekkel és a terhek befizetésével kell tölteniük, állítja a Világbank.

A magyar vállalkozások évente 277 órát töltenek az adózás előkészítésével és a
terhek befizetésével, amellyel globálisan és a régióban is a középmezőnyben állunk – írja a Világbank statisztikáira hivatkozva a napi.hu..

Tavaly a legkevesebb időt, egészen pontosan 12 órát az Egyesült Arab

Emírségek cégei töltötték adózással. Ez kevésbé meglepő, folytatódik a hír, ha tudjuk, hogy az országban mindössze 4 adónemmel terhelik a vállalkozásokat.

A Világbank szerint azt az időtartamot nevezzük az adók befizetését
megelőző felkészülési, illetve adófizetési időnek – az évente erre fordított órák számában mérve –, amelyet három fő adófajta befizetésére fordítunk.

(Beleértve ebbe a felkészüléstől az összesítésen át a fizetésig vagy a fizetés halasztásáig tartó időt).

Három adófajta szerepel a felmérésben: a vállalati nyereségadó, az általános forgalmi adó, illetve a bérfizetéshez kapcsolódó adók (köztük a jövedelemadók és a tb-járulékok).

A lista következő helyezettje Katar, ahol már évente 41 órát vesz el a
cégek életéből az adózás, míg a képzeletbeli dobogóra San Marino került 52 órával.

A lista elején jellemzően európai és arab országokat találunk, de például az ötödik helyre befért a Bahama-szigetek is 58 órával, míg a 10. helyen Hongkong található 78 órával.

Amennyiben az európai államokat nézzük, úgy az előbb említett San Marinón túl a luxemburgi cégeknek a legkedvezőbb a helyzete, az országban ugyanis 55 órát töltenek évente adózással a vállalkozások, ami pedig az összetett lista negyedik helyére elég.

Ebben a rangsorban Svájc a következő szereplő 63 órával, de nincs sokkal lemaradva Írország (80 óra) és Észtország (81 óra) sem.

Magyarország az összesített lista 154. helyén áll, miután a Világbank

szerint a magyar cégeknek évente 277 óráját veszi el az adózás.

Ez az adat 2010 óta változatlan, előtte azonban több volt: 2009-ben még 330
óra, 2007-ben pedig 340 óra szerepelt a statisztikában.

A mostani eredményünkkel Kelet-Timor (276 óra) mögé és Szerbia (279 óra) elé
kerültünk.
Amennyiben a többi régiós országgal hasonlítjuk össze a számokat, úgy
azt látjuk, hogy nagyjából a középmezőny végén vagyunk, hiszen míg
Románia (159 óra), Ausztria (166 óra), Szlovákia (207 óra), Horvátország (208 óra) és Szlovénia (260 óra) előttünk volt 2014-ben, addig Lengyelországot (286 óra), Csehországot (413 óra) és Bulgáriát (454 óra) megelőztük.

Ugyanakkor a nagyhatalmak - Japán kivételével, ahol 330 óra az adózásra fordított idő – megelőzték hazánkat: az Egyesült Királyságban például csak 110 órát töltenek adózással a cégek, míg Franciaországban 137 órát, Oroszországban 168, az USA-ban 175, Németországban 218, Kínában pedig 261 órát.

A legrosszabb helyen érdekes módon egy feltörekvő ország, Brazília áll, mégpedig 2600 órával, ami azt jelenti, hogy a cégek idejük nagyjából harmadát fordítják az adózásra a dél-amerikai országban.

Nem rózsás a cégek helyzete Bolíviában sem, itt ugyanis 1025 óra áll a Világbank adataiban, míg a hátulról harmadik legrosszabb helyen Nigéria található 908 órával, írja a gazdasági hírportál.

Bolt be-, bolt ki-? Lehetne szavazni (?)

2015-02-17
Ismert internetes közösségi oldalon kérdezzék meg a „nép” véleményét a boltok vasárnapi üzemmódjáról, javasolja egy kommentelő, hogy a hitelesség érdekében kellően széleskörű legyen a válaszadók tábora.

Ismert internetes közösségi oldalon kérdezzék meg a „nép” véleményét a boltok vasárnapi üzemmódjáról, javasolja egy kommentelő, hogy a hitelesség érdekében kellően széleskörű legyen a válaszadók tábora.

A vélemény – a közel kétszáz egyike – az Origón megjelent írás végén olvasható, amelyik arról számol be, hogy…

„Mindenkinek van véleménye a vasárnapi boltzárról, de ezt függetlenül, szakmailag még senki nem összegezte. Most közadakozásból három közvélemény-kutatásra is összegyűlt pénz. Igaz, az eredmény csak a KDNP ötletére bevezetett intézkedés életbe lépése, március 15-e után lesz meg.

Közösségi finanszírozásban, két hét alatt összejött a pénz arra a kezdeményezésre, hogy a vasárnapi boltzárról profi közvélemény-kutatókkal felmérjék az emberek véleményét. Az ötletgazda, Balla Péter az IndieGogón azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a kormány nem tudta kutatási eredménnyel indokolni a boltok bezárását, az ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezések pedig elbuktak.

Balla három nagy közvélemény-kutató cégtől kért ajánlatot, és az a terve, hogy mindháromtól - Medián, Tárki, Ipsos - megrendeli az összesen mintegy 370 ezer forintba kerülő, 1000 fős mintán végzett felméréseket, így kiderül majd, miként viszonyulnak az emberek a kérdéshez. Elismerte, „álom, hogy az eredmények ismeretében a döntéshozók meghátrálnak, és visszacsinálják az egészet."

Az 1300 eurónál jóval több, 1500 euró is összegyűlt már, a többletet Balla közlése szerint oknyomozó és korrupcióellenes portálok, civil szervezetek támogatására fordítják.”, tudata meg a hírportál.

CSONGRÁD megye – Vasárnapi boltbezárások: vegyes a szakmai fogadtatás

2015-02-17
A vasárnapi boltbezárással kapcsolatban felmérést készített a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete. Itt az eredmény...

A vasárnapi boltbezárással kapcsolatban felmérést készített a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete. Itt az eredmény…

Nemrég zárult le az egyesület felmérése, amelyben a vállalkozókat kérdezték, mire számítanak, várhatóan hogyan érinti majd őket a boltok nyitva tartásának március 15-én életbelépő új szabályozása, tájékoztatja látogatóit a szervezet internetes honlapja.

A megkérdezés elsődleges célja az volt, szól az információ, hogy az egyesület a tagok várakozásait megismerje.

Mint kiderült a válaszadók 30 százaléka nem a tagok közül került ki – az internet hozzáférhetősége, nyitottsága okén –, ezért a kutatás jó információval szolgál a megyei kiskereskedők véleményével kapcsolatosan is, állapítja meg a szervezet.

Igenek és nemek

A válaszadók 12 százaléka tekint pozitív várakozással tekint a változásra, közel egyharmaduk azonban nem örül a módosításnak.

Tehát…

A kördiagramokkal illusztrált felmérés összegzését erről az oldalról érheti el.




Vasárnapi boltbezárás – A csongrádi KISOSZ a szakmát kérdezte

2015-02-17
A vasárnapi boltbezárással kapcsolatban felmérést készített a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete. Megszületett az eredmény.

Nemrég zárult le az egyesület felmérése, amelyben a vállalkozókat kérdezték, mire számítanak, várhatóan hogyan érinti majd őket a boltok nyitva tartásának új szabályozása.

A megyei felmérésről készült összegzést ezen az oldalunkon olvashatja.


Holnaptól mutatni kell a transz-zsírsav tartalmat!

2015-02-17
Akár üzleti lehetőséget is jelenthet az egészségtudatos vevőkre, vendégekre építő vállalkozásoknak a február 18-tól érvényes elvárás.

Akár üzleti lehetőséget is jelenthet az egészségtudatos vevőkre, vendégekre építő vállalkozásoknak a február 18-tól érvényes elvárás.

 

Az immár „élesben” működő szabályozás értelmében minden egyes, a hazai kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszernek meg kell felelnie a transz-zsírsav tartalmat korlátozó rendelet előírásainak.

Az egy évvel ezelőtt hatályba lépő rendelet ( idekattintva elérheti) holnapig adott türelmi időt az élelmiszert előállító vállalkozásoknak, figyelmeztet az országos tisztiorvosi szolgálat:

„E rendelet hatálya, azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a végső fogyasztónak szánnak.


Ön miből főz, miből süt az éttermében, 

milyen termékeket tart a boltja polcain?

Az alábbi táblázatból – amelyet a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal állított össze – ellenőrizheti, hogy a vállalkozói tevékenysége során felhasznált alapanyagok tartalmaznak-e, illetve milyen mértékben tartalmaznak transz-zsírt.


  Csatlakozhat is 

a z egészséges termékeket kínáló vállalkozások táborához

Akár üzlete fejlődését is jelentheti, ha élelmiszer-előállító vállalkozása védjeggyel hirdeti, hogy csakis olyan alapanyagokat használ, amelyek nem vagy csak a megengedett mértékben tartalmaznak transz-zsírsavakat.

A csatlakozás (logo-használat) előnyeiről és feltételeiről ezen az oldalon tájékozódhat.

*

Miért ártalmas a transz-zsírsav?

Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transz-zsírsavak (TFA) rendkívül ártalmasak az egészségre. Bizonyított tény, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. Így növelik az ún. LDL („rossz”) és csökkentik a HDL („jó”) koleszterinszintet, és további tényezőkre is negatívan hatnak, melyek összességében fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A transz-zsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának is. A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. Azaz a telített zsírsavakhoz viszonyítva is grammonként ötször nagyobb kockázattal számolhatunk. (Forás: OÉTI)

Ellenőrizze az ellenőr igazolványát!

2015-02-13
Elloptak egy hatósági ellenőr-igazolványt. Figyeljen, nehogy éppen az Ön vállalkozásánál éljenek vele vissza!

Elloptak egy hatósági ellenőr-igazolványt. Figyeljen, nehogy éppen az Ön vállalkozásánál éljen vele vissza a tolvaj!

Az  ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala az alábbi közleménnyel figyelmeztet:

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy Nádor Miklós közegészségügyi-járványügyi felügyelő (kártya száma: 003406; kártya sorszáma: 8581274239) ÁNTSZ népegészségügyi igazolványát 2015. február 11-én ellopták.

Kérjük, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve nevében hatósági tevékenység (hatósági ellenőrzés) céljából ismeretlen személy keresi fel Önöket, ellenőrizzék az illető népegészségügyi igazolványát, összevetve a személyi okmánnyal, és fokozott elővigyázatossággal járjanak el!

Amennyiben a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve képviseletében megjelenő személlyel kapcsolatosan bármilyen gyanú merül fel,

kérjük, hogy a 06-1/476-1210 telefonszámon jelezzék felénk!”

Mégis, ki segíthet vasárnap?

2015-02-22
Semmilyen további felmentést nem ad a kormány a zárva tartás alól, derült ki a Parlament legutóbbi ülésén.

Semmilyen további felmentést nem ad a kormány a zárva tartás alól, derült ki a Parlament legutóbbi ülésén.

Nem lesz új kivétel, hanem a vasárnapi zárvatartási törvény szabályai lépnek hatályba március 15-én – közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülést követő sajtótájékoztatón.

Egyelőre kontra véglegesen?

A kabinet „ egyelőre olyan rendeletet alkot, amely nem ad lehetőséget a főszabálytól eltérő nyitvatartási szabályok rögzítésére”. A Világgazdaság nem kapott választ arra a kérdésére, mit jelent a nyilatkozat „egyelőre” kitétele, vagyis mikor foglalkozhat a kabinet ismét a kivételekkel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont úgy pontosította a nyilatkozatot, tudatta a gazdasági lap, hogy a kormány egyáltalán nem alkot rendeletet.

A szakportál szerzője úgy kommentál, hogy ez érthető: a törvény ugyanis egyértelműen arra ad felhatalmazást a kormánynak, hogy az ott szabályozottól eltérő nyitva tartásra, vagyis a könnyítésre alkosson rendeletet, amennyiben azt idegenforgalmi vagy gazdasági szempontból szükségesnek látná.

Az ágazatot ismerők véleményét idézi a lap, amely szerint a nemzetgazdasági tárca ott próbált enyhíteni a vasárnapi zárva tartás szabályain, ahol a legtöbb feszültség várható.

Kiknek marad lehetőség a vasárnap?

A törvény értelmében eleve megússzák a szigorítást a főváros belvárosi üzletei (mert világörökségvédelmi területen működnek), a piacokon lévő kereskedők, valamint a pályaudvarokon, reptereken, szállodákban és fürdőkben, a kórházakban működő boltok és a benzinkutak.

Vasárnap délelőtt nyitva lehetnek még a pékek és az újságosok, valamint a virágárusok is.

A többi kereskedő esetén vasárnap, valamint éjjelenként csak azok a 200 négyzetméternél kisebb üzletek lehetnek nyitva, ahol a tulajdonos vagy segítő családtagja szolgál ki.

Ki minősül segítő családtagnak?

Amíg a törvény részletesen leírja ki minősül tulajdonosnak, a segítő családtag fogalmát nem határozza meg, elemzi a szakíró. Úgy fogalmaz, ma egyetlen érvényes jogszabályban sincs benne: 2012-től ugyanis megszűnt a kategória. Korábban a segítő családtag az a közeli hozzátartozó (házas- vagy élettárs, és egyenes ágbeli rokon), volt, aki a pénzért dolgozott az üzletben – elvben ma is ebből lehet kiindulni, csakhogy jogszabály híján ezt egyetlen hatóság se követelheti meg.

Ma ugyanis nincs érvényes leírás, így vitás lehet majd, hogy az üzletben dolgozó unokatestvérek és másod-unokatestvérek családtagnak minősülnek-e, ha segítenek vasárnap, fogalmaz a vg.hu.

Hátizsák-jelek is minősítenek

2015-02-18
Az ifjúsági szálláshelyek is nemzeti tanúsító védjegyet kaphatnak hamarosan.

Az ifjúsági szálláshelyek is nemzeti tanúsító védjegyet kaphatnak hamarosan.

A védjegyrendszer bővítésének az a célja, hogy egyértelmű módon tájékoztassa a vendéget arról, hogy az általa megfizetendő árért milyen szolgáltatási színvonalra számíthat, szól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye.

Mindeddig a szállodák, falusi szálláshelyek, vendégszobák-vendégházak, kempingek, üdülőház telepek, vízi megállóhelyek és fürdők kérhették védjegyekkel való minősítésüket.

Hátizsák lesz a szimbólum

Az ifjúsági szálláshely védjegyet a szolgáltatási minőség függvényében 1, 2, vagy 3 hátizsák-piktogrammal jelzi a tanúsító.

A védjegyrendszer alapjául az a kormányrendelet szolgál, amely meghatározza, hogy mely szálláshely-szolgáltatási tevékenységek tartozhatnak a közösségi szálláshely kategóriába.

A tanúsítási eljárást az ebbe a körbe tartozó, és engedéllyel rendelkező szolgáltatók kezdeményezhetik önkéntes alapon.

A védjegyviselés követelményei

A szolgáltatás színvonalának felmérése egyértelmű ismérvek alapján, pontozásos rendszerben történik.

A felmérést és az utóellenőrzéseket a Magyarországi Ifjúsági Szálláshelyek Szövetsége végzi el, de a védjegyhasználatra vonatkozó döntési javaslatot a szakmai szövetség mellett az NGM és az iparkamara képviselőiből álló bíráló bizottság fogalmazza meg.

A tanúsítványról szóló végső döntést a nemzetgazdasági miniszter, mint a védjegytulajdonos magyar állam képviselője mondja ki.

A szolgáltatás értékelésekor hasonló szempontokat vesznek figyelembe, mint a szállodák, vagy a falusi szálláshelyek esetében. Számít az épület kialakítása, a szobák berendezése, tárgyi felszereltsége, a kiegészítő-, illetve szabadidős szolgáltatások kínálata, a biztonságot szolgáló felszerelések mibenléte, illetve a személyzet jellemzői.

Alapkövetelmény lesz többek között a recepció, a szemétgyűjtés, az ivóvíz, a főzésre alkalmas, felszerelt konyha, de a nemek szerint elkülönített hálótermek is.

A legmagasabb kategóriában már szelektív szemétgyűjtés, megújuló energiahasználat és minimum 8 szabadidős program meglétén felül olyan kényelmet szolgáló berendezési tárgyakkal is rendelkezniük kell, mint a sötétítő függöny, de követelmény szabályozható fűtés is.

A kategóriánként elérhető pontok több szempont szerint tevődnek össze, és már az „egy hátizsákos” minősítéshez is minimum 140 pontot kell gyűjtenie a szálláshelynek.

Vendéglátás – a minőségé a jövő

2015-02-20
Magyarországon még sokkal szűkebb a fizetőképes kereslet a nívós éttermek iránt, mint Nyugat-Európában – de tavaly jelentősen növekedett a hazai vendéglátóhelyek forgalma.

Magyarországon még sokkal szűkebb a fizetőképes kereslet a nívós éttermek iránt, mint Nyugat-Európában – de tavaly jelentősen növekedett a hazai vendéglátóhelyek forgalma.

Jelentősen növekedett a vendéglátóhelyek forgalma tavaly, tette közzé jelentését a statisztikai hivatal

A KSH adati szerint a szűkebb fizetőképes kereslet miatt azonban a nívós éttermek iránt itthon még koránt sem akkora a kereslet, mint a nyugatra lévő országokban

A számok tükrében

Tavaly a vendéglátásból folyó áron 822 milliárd forint árbevétel származott, míg 2013-ban csak 754 milliárd forint.

A kereskedelmi vendéglátásban 708 milliárd forint, a munkahelyiben 114 milliárd forint mutatkozott (tavalyelőtt 655 milliárd, illetve 99 milliárd forint).

A mélypont 2007-ben volt. Akkoriban terjedt el, hogy a fogyasztók már a munkahelyen sem a közétkeztetést választották, inkább az élelmiszerüzletben vásároltak maguknak ebédet vagy pedig otthonról vitték be, összegezte a Világgazdaság.

Jellemzők

A piac telített, a rendszerváltás óta legalább négyszeresére növekedett az éttermek és vendéglátóegységek száma.

A csúcsgasztronómiában élesedik a verseny Magyarországon, az elmúlt években számos prémium minőséget kínáló vendéglő nyílt meg, és idén is bővül a körük…

Amint azt a gazdasági napilap megtudta, a balatonszemesi Kistücsök Étteremnek összességében jó éve volt a 2014-es, de nem kiemelkedően. „Nagyon nehéz volt szabályozni az asztalfoglalások felvételét, mivel a sok eső, vihar és szeles időjárás miatt a kerthelyiséget sokszor nem tudtuk használni. Ilyenkor beszorultunk a terembe, ahol nem tudunk annyi vendéget kiszolgálni. A személyzet nagysága viszont arra a kapacitásra lett tervezve, így ez az eredményünket alaposan lerontotta” – mondta el a lapnak Csapody Balázs tulajdonos, a KISOSZ somogyi szervezetének tagja. Hozzátette: sikerült fejlődniük a helyi beszállítókkal való együttműködésben, például végre van a régióban minőségi marhahús-beszállítójuk is, ami eddig nagyon hiányzott. Jelentős pluszköltség számukra egyértelműen a balatoni halászat leállítása – 2013 óta csak horgászni lehet a tavon –, és az emblematikus helyi halak, főleg a süllő beszerzésének ellehetetlenülése.

A tendencia javuló…, de mutatjuk, mire ügyeljen!

2015-02-25
Ha kevéssel is, de tovább csökkent a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya tavaly a kereskedelemben és a vendéglátásban is.

Ha kevéssel is, de tovább csökkent a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya tavaly a kereskedelemben és a vendéglátásban is.

Nem fogalmaz kíméletesen a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya minapi tájékoztatójában: 2014. januártól decemberig terjedő időszakában ez az ágazat termelte ki a feketemunkások 11 százalékát, szemben a tavalyi 12 százalékkal. Az ellenőrzések 26 százaléka ebben az ágazatban zajlott a 2014-ben, ami közel azonos a 2013-ban lefolytatott, ágazatot érintő ellenőrzési aránnyal (27 százalék).

Vendéglátás – kevesebb ellenőrzés. A munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás itt is alacsonyabb arányt mutat (2014-ben: 9 százalék, szemben a 2013-as 12 százalékkal), az ellenőrzések 14 százalékát végezte a munkaügyi hatóság a tavalyi 16 százalékhoz képest.

K e r e s k e d e l e m

A vizsgálatok több mint negyede (4 609) esett erre az ágazatra 2014. januártól decemberig terjedő időszakában.

Az összesen 5 082 intézkedés mellett 567 munkaügyi bírság kiszabásával zárult,

58 100 000 Ft összegben. Az ágazatban nem a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás a jellemző szabálytalanság.

A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született.

A kereskedelem területén hozták a felügyelőségek a legtöbb intézkedést a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt.

Munkaidő-nyilvántartás

Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén.

Még mindig sokszor találkozunk azzal a munkáltatói kifogással, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”.

Emellett előfordult, hogy csak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan nem vezette a munkáltató a munkaidő-nyilvántartást, mivel abban a hiszemben volt, hogy az alkalmilag foglalkoztatottak esetében ilyen jellegű kötelezettsége nincsen.

Munka- és pihenőidő

Leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordult elő (gyakran foglalkoztatnak munkavállalókat egyenlőtlen beosztás alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak meghatározása nélkül, illetve ha meghatároznak munkaidőkeretet, annak kezdő- és befejező időpontját írásban nem közlik a munkavállalókkal).

Fontos: a munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma ezen ágazatban volt a legmagasabb.

A kiskereskedelmi egységekben továbbra is megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás vezetője végez munkát személyesen.

Az egyre élesebb versenyhelyzetben hétvégén is nyitva tartanak, de a hosszabb nyitvatartási időt nem mindig tudják szabályosan lefedni.

Gyakran előfordul a kereskedelemben, hogy a munkavállalók teljes munkaidőben dolgoznak részmunkaidős bejelentés mellett, illetve szórványosan előfordul a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is.

V e n d é g l á t á s

Az idei évben a vizsgálatok 14 százaléka (2 498) esett erre az ágazatra.

Az összesen 2 784 intézkedés mellett 445 munkaügyi bírságot kellett kiszabni, összesen 45 430 000 forint összegben.

A súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás mind rendes, mind egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, valamint a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, munkaidő-beosztás hiánya).

Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy ennek leplezése valósul meg szabálytalan nyilvántartással.

Munkabérhez kapcsolódó jogsértések

Kiemelkedő szabálytalanság volt a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül a pótlékok (műszakpótlék, illetve munkaszüneti napi és rendkívüli munkáért járó pótlék) megfizetésének elmaradása.

Általános tapasztalat

A kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók egy minimális számú bejelentett dolgozót alkalmaznak, majd a további munkaerőigényüket egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal egészítik ki vagy maga a vállalkozás vezetője látja el a tevékenységet.

A vendéglátás és kereskedelem terén egyaránt megállapítható

A telepített munkavégzési helyeken (vásárok, fesztiválok, kiállítások, stb.) már kevésbé jellemző a feketefoglalkoztatás, amennyiben mégis előfordul, általában egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben merül fel és jellemzően az ellenőrzés megkezdését követően a foglalkoztatók rögtön bejelentik a munkavállalókat, jelenti a tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya.

A vásárlók kivárnak és spórolnak

2015-02-27
Továbbra is úgy csökkentik kiadásaikat a magyar vásárlók, hogy spórolnak.

Továbbra is úgy csökkentik kiadásaikat a magyar vásárlók, hogy spórolnak.

Ennek ellenére – vagy épp’ dacára – az európai átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a magyarországi kiskereskedelem forgalma a tavalyi negyedik negyedév során, tette közzé jelentését a Nielsen piackutató magyarországi elemzője.

Amit mindenképpen megvesz a magyar

A szakértői megfogalmazás szerint hazánkban – mennyiséget tekintve – 3,2 százalékkal több élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot adtak el a boltokban legutóbb 2014 október-december között, mint az előző évi hasonló időszak alatt. (Az európai növekedés átlaga 1,5 százalék.)

Érték szempontjából a magyar mutató plusz 4,9 százalék, míg az európai átlag plusz 3,1 százalék.

21-ből a második

Mindkét magyar mutató a második legnagyobb arányt jelzi, Törökország után, a vizsgált huszonegy fejlett európai piac sorában.

Az áremelkedés mértéke a vizsgált országokban átlag 1,6 százalék, Magyarországon 1,7 százalék, egyik negyedik negyedévről a másikra. Országunkban ez az elmúlt két év legalacsonyabb mutatója.

Európában az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum átlagára folyamatosan csökkenő mértékben növekszik a 2013. évi harmadik negyedév óta.

Várakozó álláspontot tükröz a vásárlói bizalom, fogalmazza meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója. – „ Az emberek vagy nem akarnak, vagy nem képesek több pénzt költeni élelmiszerre, háztartási vegyi árura és kozmetikumra.

Máshol mi a helyzet?

Az EU öt nagy piaca közül kettőben csökkent mind a mennyiségi, mind az értékbeli eladás a tavalyi negyedik negyedév során, mégpedig Olaszországban és az Egyesült Királyságban –habár csak 1 százalék körül vagy annál kisebb mértékben.

Ettől eltérően Németországban valamint Franciaországban nőtt a forgalom mennyiség és érték szempontjából is; alacsony, 1 százalék alatti arányban. Spanyolországban némi mennyiségi növekedés mellett, érték szempontjából stagnált a forgalom, egyik negyedik negyedévről a másikra.

A huszonegy vizsgált, fejlett európai ország közül tizenegyben adtak el mennyiséget tekintve több élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot a negyedik negyedév alatt, mint az előző évi hasonló periódus során; legnagyobb mértékű a növekedés 8,5 százalékkal

Törökországban, utána Magyarország következik 3,2, Norvégia 2,5, majd Lengyelország 1,8 százalékkal.

Ezzel egy időben legjelentősebb a csökkenés mennyiség szempontjából Görögországban (4,0 százalék), Portugáliában (1,4) és Olaszországban (0,9).

Bizakodhatunk, de még odébb van a fellendülés

„Az európai élelmiszer-kiskereskedelem számára a tavalyi negyedik negyedév nem sikerült túl rosszul – foglalta össze a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója. – A történelmi léptékben alacsonynak tekinthető árak jeleznek némi fényt az alagút végén, legalábbis a mennyiségi eladás idei első negyedévére nézve. De még túl korán van ahhoz, hogy fellendülésről beszélhessünk. Franciaország és Németország az európai növekedés motorja, és az ottani helyzet, együtt az Egyesült Királyságéval határozza meg, hogy Európában összességében látunk-e megfelelő növekedést.”