2015-01
KERESKEDELMI ÉLET

Ellenőrizze, mielőtt utalna!

2015-01-04
Sok bosszúságot és után-intézkedést spórol meg, ha ismeri az aktuális adó-számlaszámokat.

Sok bosszúságot és után-intézkedést spórol meg, ha ismeri az aktuális adó-számlaszámokat.

Idén kevés ugyan a módosítás, de nem árt ellenőrizni a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. január 1-jétől érvényes jegyzékét.

Segítünk: az adatgyűjteményt erről a helyről azonnal elérheti.


A hatóságoknak is feltűnt

2015-01-05
"Tovább javult a vállalkozói morál, pozitív irányba fejlődött a hatóságok és a vállalkozók közötti kapcsolat a következetes hatósági fellépés hatására."

"Tovább javult a vállalkozói morál, pozitív irányba fejlődött a hatóságok és a vállalkozók közötti kapcsolat a következetes hatósági fellépés hatására.”

A kijelentést Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója tette tavalyi évértékelőjében.

(Nemrégiben, ahogy arról tájékoztattunk, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is kifejtette éves jelentésében, hogy … „A szórakoztató, vendéglátópari egységek szinte maradéktalanul betartják a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásait”…)

Néhány napja pedig az NFH tette közzé tavalyi ellenőrzési tapasztalatainak eredményét, amelynek üzenete a fent idézett sommás vélemény.

A javulás jelei

Tavaly tovább nőtt az önkéntes jogkövetést folytató vállalkozások, illetve látványosan csökkent a jelentősebb súlyú szabálytalanságok száma, míg általánossá vált a hatóságot partnernek tekintő vállalkozói hozzáállás, jellemezte a 2014-es évet a főigazgató.

Kiemelte még: tavaly a nagyobb témavizsgálatok során majdnem minden ágazatban csökkent a kifogásolási arány.

Fő vizsgálati szempontok – 2015

Kiemelt helyen szerepelnek az alapvető termékbiztonsági és szezonális vizsgálatok, illetve azok a területek is a figyelem középpontjában maradnak, amelyek a legtöbb és legsúlyosabb fogyasztói érdeksérelmet okozták az elmúlt években

Kiszállítani sem lehet vasárnap

2015-01-06
Az interneten megrendelt termékek vasárnapi kiszállítása is tilos – így pontosította a boltok zárva tartásáról szóló törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az interneten megrendelt termékek vasárnapi kiszállítása is tilos – így pontosította a boltok zárva tartásáról szóló törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

„Természetesen az ügyfél online felületen megrendelheti a számára szükséges terméket, ugyanakkor annak kiszállítása 22 és 6 óra között, valamint munkaszüneti és vasárnapi napokon nem történhet meg - írta az Index cikkére válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A szaktárca szerint ennek oka – tudósít a Napi Gazdaság –, hogy a törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

A kiskereskedelmi tevékenység alatt pedig termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni, mint például az áru összekészítése vagy kiszállítása, hangsúlyozza a közlemény.

A törvény a kivételek körében sem határozza meg az online rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet. Azonban ebbe a fogalomba nem lehet beleérteni a rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmi tevékenység megvalósuláshoz szükséges szállítást, amely ahhoz szükséges, hogy az üzlet a nyitva tartási időben működni tudjon - fogalmaz a minisztérium.

Arról - hívja fel a figyelmet a hírportál - nem írnak, hogy papíron kis családi boltból miért lenne jogszerűtlen a kiszállítás.

Kép: napitopik.blogspot.com

Mi, hogyan, mennyivel?

2015-01-07
Elérkezett a szokásos (adó)változások ideje. Mutatjuk, hogy idén milyen másságokkal számolhat.

Elérkezett a szokásos (adó)változások ideje. Mutatjuk, hogy idén milyen másságokkal számolhat.

Személyi jövedelemadó

A béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken. Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t, összességében 35,7 százalék közterhet kell fizetni).

A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint (az ún. rekreációs keretösszeg) marad.

Fontos! A kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani.

Szociális hozzájárulási adó

A kapcsolódó kedvezményeket részmunkaidős foglalkoztatásnál nem kell arányosítani a kisgyermekes szülők esetében.

Kata

A kizárás egyik oka lehet a 100 ezer forintos adóhátralék. Ezt a tényt már csak az év utolsó napján vizsgálja az adóhivatal az eddigi negyedév helyett.

Kiva

Már csak negyedévente kell előleg bevallást adni, az árbevétel felső határát jelentő 500 millió forintos értékhatárt is ekkor kell vizsgálni.

Áfa és adózás rendje

Havi áfa bevallásra kötelezi a jogszabály 2015.01.01-től várhatóan az újonnan havi áfainduló vállalkozásokat, az adócsalások visszaszorítása érdekében. 2014-ben még az új, kezdő cégeknek negyedéves áfa bevallást kellett benyújtaniuk a NAV felé. A havi bevallás határideje a tárgyhónapot követő hó 20-a!

Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz: ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz; az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne.

Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog a szabály.

Társasági adó

A korlátlan idejű veszteség elhatárolás 5 évre csökken. Pontosabban, korlátozzák az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidőt. Az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást 2015-től felváltja egy ötéves felhasználási korlát.

2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet felhasználni.

A veszteségek továbbra is keletkezésük sorrendjében írhatók majd le.

Reklámadó

A reklámszolgáltatás igénybevevőjét terhelő kötelezettségek csak évi 30 millió forint feletti reklámköltség esetén értelmezhetőek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja.

Helyi adók

A helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak magánszemélyeket terhelő új adónemek bevezetésére. Két korlátozó feltétel van: - nem eredményezhet kettős adóztatást (tehát csak olyasmit adóztathatnak meg, amit addig még nem terhelt adó) - nem tilthatja (más) törvény

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2015-től a kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő járulék havi összege 6.930 forint.

(2014-ben fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (havi összege: 6810 forint, napi összege: 227 forint.)

Tranzakciós adó

Bankkártyánként (nem pedig bankkártyás fizetésenként) kell megfizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak. Az illeték éves egyszeri mértéke 800 forint, Paypass kártya esetén pedig 500 forint. Ha a tulajdonosa egész évben nem használja a kártyát, nem köteles az illetéket megfizetni. Első alkalommal 2015. január 20-ig kell-e kötelezettséget teljesíteni.

Forrás: piacesprofit.hu

Változott a dohánytörvény

2015-01-08
Kiegészült az értékesíthető termékek köre; mozgóboltban is lehet árusítani; a tevékenység örökölhető; kevesebbről indul a bírságok összege; él a fellebbezés joga; más az árrés, emelkedett az adómérték.

Kiegészült az értékesíthető termékek köre; mozgóboltban is lehet árusítani; a tevékenység örökölhető; kevesebbről indul a bírságok összege; él a fellebbezés joga; más az árrés, emelkedett az adómérték.

 

A Magyar Közlöny 183/2014. számában megjelent és 2014. december 23-án kihirdetett 2014. évi XCVI. törvény alapján több ponton módosul a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény.( Innen elérhető.)

Alább a dohánytermék-kiskereskedőket érintő legfontosabb változásokra hívjuk fel a figyelmet.

1. Értékesíthető termékek köre:

A jogszabály-módosítás pontosítja a dohányterméket kiegészítő termék fogalmát az ezen termékek használatához, működtetéséhez kapcsolódó termékek nevesítésével.

A Jöt. 110/B. § (1) bekezdése értelmében cigarettapapír-lap, cigarettapapír-hüvely, illetve dohánylevél-töltő Magyarországon kizárólag a Dohánytörvény 11. §-ában meghatározott dohányboltban, elkülönített helyen, mozgóboltban értékesíthető. A többi, dohányzást kiegészítő termék (pl. öngyújtó) kiskereskedelmére továbbra is az általános kereskedelmi előírások vonatkoznak, értékesítésük dohánybolton kívül is lehetséges.

[Dohánytörvény 3. § 2. pontja, kihirdetést követő nap]

Bővül a dohányboltban forgalmazható termékek köre, így az eddig is forgalmazható termékeken túl a jövőben rágógumi, mentolos cukorka és lapocska, tömegközlekedési jegyek árusítására, valamint mobiltelefon egyenleg feltöltésére is lesz lehetőség. A módosítással a forgalmazható termékek körébe kerül be a csomagolóeszköz, hordtasak, hordtáska is, így azok átadása a jövőben nem tekinthető a Dohánytörvény 3. § 3. pontja szerinti fogyasztók részére történő szolgáltatás nyújtásának, e termékek ellenérték nélküli átadására a Dohánytörvény 15/D.§ (4) bekezdése értelmében 2015. szeptember 1-jét követően már nincs lehetőség.

Felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben a dohányboltban forgalmazható termékek körét bővíteni kívánja, úgy azt a vámhatósághoz be kell jelenteni. A bejelentést elektronikus úton, postai úton, illetve személyesen írásban előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon (DK02-es nyomtatvány) lehet megtenni. A nyomtatvány módosítása iránt a vámhatóság a szükséges intézkedéseket megtette, annak közzétételéig a bejelentést bármilyen módon megteheti. A módosított nyomtatvány közzétételét követően azonban a bejelentést ismét annak alkalmazásával javasolt megtenni.

A bejelentést megteheti a rendelkezés hatálybalépését megelőzően is, azonban az új termékek tekintetében az értékesítést kizárólag a hatálybalépést követően kezdheti meg.

[Dohánytörvény 3. § 8. pontja, kihirdetést követő 15. nap]

A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során a fogyasztó részére semmilyen terméket nem adhat ellenérték nélkül. Dohányboltban kizárólag a Dohánytörvény 3. § 8. pontjában felsorolt termékek forgalmazhatók, így ellenérték fejében a fogyasztók részére kizárólag azok adhatók át.

[Dohánytörvény 15/D. § (4) bekezdés, 2015. szeptember 1.]

2. Mozgóbolt útján folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység lehetősége:

A módosítás következtében lehetőség nyílik arra, hogy az állam szerződést kössön a dohánytermék-kiskereskedővel a dohánytermékek mozgóbolt útján történő értékesítésére. Ennek feltétele, hogy az adott településen a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységét az állam maga gyakorolja és az állandó lakosok száma a háromezer főt ne haladja meg. A mozgóbolt útján történő értékesítés részletszabályait a Jöt. 109. §-a határozza meg, amely szerint a tevékenységet a dohánybolt székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb nyolc nappal megelőzően írásban kell bejelenti. Ebben meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).

Tekintettel arra, hogy a dohánytermék mozgóbolt útján történő értékesítésének az állammal kötött szerződés megléte a feltétele, így javasolt a Jöt. szerinti bejelentéssel egyidejűleg az erre vonatkozó adatokról is tájékoztatni a vámhatóságot.

A bejelentés megfelelő adattartalmú benyújtása és a tevékenység ellenőrizhetősége érdekében a vámhatóság erre a célra szolgáló formanyomtatványt készített. A formanyomtatvány a NAV internetes honlapján az alábbi link segítségével elérhető.

A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók.

[Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése, kihirdetést követő 15. nap]

3. Öröklés:

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozó dohánytermék-kiskereskedelmi jogosult halála esetén a családi vállalkozás fennmaradhasson, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot az örökös gyakorolhassa. Ehhez az örökösnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igényét az egyéni vállalkozó halálát követő 30 napon belül be kell jelentenie az engedélyező vámhatóság felé, annak kötelező adattartalma és formanyomtatványa nincs. A gyorsabb ügyintézés érdekében a bejelentésben a következő azonosító adatokat mindenképpen célszerű megadni:

· örökhagyó dohánytermék-kiskereskedőre vonatkozó adatok: neve, vámhatósági engedély száma, nemzeti dohánybolt címe;

· örökösre vonatkozó adatok: neve, egyéni vállalkozói igazolvány száma, adószáma.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység örökös általi folytatásához a vámhatósági engedély módosítása szükséges. A vámhatóság felé az igény bejelentésén túl, egyéb igazoló dokumentum, okirat benyújtása nem szükséges! A vámhatóság az igény bejelentését követően a következő feltételek meglétét a rendelkezésre álló nyilvántartásokban vizsgálja, és amennyiben az örökös azoknak megfelel, az örökhagyó részére kibocsátott vámhatósági engedélyt módosítja:

· az örökös maga is egyéni vállalkozói tevékenységet folytasson, illetve

· megfeleljen a Dohánytörvényben meghatározott egyéb feltételeknek, (a kérelem – jelen esetben igény – benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírság, vagy 200 ezer forintot meghaladó mértékű mulasztási bírság kiszabására nem került sor, valamint a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása nincs).

Felhívjuk figyelmét, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igényt a vámhatóságon túl a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felé is be kell jelenteni. A koncessziós szerződés hatályának fenntartásához továbbá igazolni kell az örökösi jogosultságot közokiratban foglalt nyilatkozatok és a hagyaték átszállását közokirat benyújtásával. Előzőekkel kapcsolatosan a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. megkeresése javasolt.

A koncessziós szerződés hatályának megszűnése esetén a vámhatósági engedély is visszavonásra kerül!

A bejelentésre rendelkezésre álló 30 napos határidő jogvesztő, mulasztása esetén a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, annak örökös általi gyakorlására nincs lehetőség.

Amennyiben az örökös az örökhagyó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét nem kívánja folytatni, úgy a készleten maradt áruk sorsának rendezésére (értékesítés, másik dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadás) az örökhagyó halálát követő 30 nap áll rendelkezésére. Az örökösnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására irányuló igénye hiányában ugyanis – a Dohánytörvény 14. § b) pontja értelmében – a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik az egyéni vállalkozó halálát követő 30 nap elteltével. Ezt követően a dohánytermékek jogszerűen nem adhatók át másik dohánytermék-kiskereskedőnek és nem értékesíthetők tovább.

[Dohánytörvény 13. § (9) bekezdése, kihirdetést követő 15. nap]

4. Jogsértések:

A jogsértések szankcionálásában is változás áll be. A módosítással lehetővé válik a Dohánytörvényen túl annak végrehajtási rendeleteibe előírtak (pl. a dohánybolt elhelyezkedésére meghatározott kritériumok) megsértése esetén is a bírság kiszabására. Változik a kiszabható bírság összege is: a 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírság 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő összegre módosul. A vámhatóság a bírságot az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel, a fokozatosság és méltányosság szem előtt tartásával szabja ki.

[Dohánytörvény 22. § (2) bekezdése, kihirdetést követő 40. nap]

A dohánytermék-kiskereskedelmi engedély visszavonására okot adó esetek köre az alábbiakkal egészül ki:

· a dohánytermék-kiskereskedő a Dohánytörvényben meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket megszegi;

[Dohánytörvény 23. §, kihirdetést követő 40. nap]

A fentieket a módosító rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő vámhatósági ügyekben nem lehet alkalmazni.

[Dohánytörvény 24/A. § (1) bekezdés, kihirdetést követő 15. nap]

A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni a korábbi eseteken túl akkor is, ha a dohánytermék-kiskereskedő a Dohánytörvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget.

[Dohánytörvény 14. § g) pont, kihirdetést követő 15. nap]

5. Jogorvoslat:

A Dohánytörvény 18. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a rendes jogorvoslati rendszer – közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól1 szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti – szabályainak megfelelően kell eljárni, azaz a határozatot hozó vám- és pénzügyőri igazgatóságok döntései kapcsán a felügyeletüket ellátó regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok járnak el másodfokon.

Az elsőfokon eljáró hatóság határozata ellen az eddigi kereset benyújtása helyett fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta.

[kihirdetést követő 15. nap]

6. Dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó:

A dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységének szabályozott keretek közé szorítása érdekében a dohánypiaci ellátási láncba új szereplőként kerül be a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó. A dohányterméket a dohány-kiskereskedelmi ellátó szerzi be a dohánytermék-nagykereskedőtől, ő tartja készleten, raktározza, majd értékesíti tovább és szállítja ki a dohánytermék-kiskereskedők részére. Ezt a tevékenységet az állam, vagy az általa koncessziós szerződéssel erre feljogosított társaság gyakorolhatja.

[Dohánytörvény 2. § (3) bekezdése, kihirdetést követő nap]

A módosítás alapján a dohánytermék-kiskereskedők kizárólag a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátótól szerezhetnek be dohányterméket.

[Dohánytörvény 15. § (1) bekezdése, 2015. szeptember 1.]

Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem a Dohánytörvényben előírt módon (nem dohánytermék-kiskereskedelmi ellátótól) szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja.

[Dohánytörvény 23/A. §, 2015. szeptember 1.]

7. Kiskereskedelmi árrés változása:

Változik a kötelezően biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a következők szerint.

Cigaretta esetén a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére minimum a kiskereskedelmi eladási ár 13%-ának megfelelő, a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-kiskereskedő részére a kiskereskedelmi eladási ár 10-11,5%-a közötti árrés biztosítására köteles.

Cigarettán kívüli dohánytermékek esetében a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére minimum a kiskereskedelmi eladási ár 15%-ának megfelelő, a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-kiskereskedő részére a kiskereskedelmi eladási ár 10-13%-a közötti árrés biztosítására köteles.

[Dohánytörvény 15/E. §, 2015. szeptember 1.]

8. Dohánygyártmányok adómértékének változása:

2015. április 1-jével emelkedik a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány, 2015. július 1-jével pedig a szivar és szivarka adómértéke. Ennek megfelelően az adómérték emelkedését követően szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok adójegyén olvasható adómérték kód is változik, ami a jövedéki adómérték-változás hatálybalépésének dátumát jelöli: cigaretta, finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány esetében „150401”, szivar és szivarkák esetében „150701” adómérték kód lesz az adójegyen olvasható.

[Jöt. 97. § (2) bekezdése, 2015. április 1., illetve 2015. július 1.]


SZAK-ÉRTŐ: Dicsérjen is a munkáltató!

2015-01-09
A munkaadók – általában – nem szeretik dicsérni a beosztottaikat. Pedig a megfelelő alkalommal és környezetben kimondott elismerés szárnyakat adhat a további munkához és a cég iránti lojalitást is erősítheti a dolgozóban

A munkaadók – általában – nem szeretik dicsérni a beosztottaikat. Pedig a megfelelő alkalommal és környezetben kimondott elismerés szárnyakat adhat a további munkához és a cég iránti lojalitást is erősítheti a dolgozóban.

A hibákra – persze joggal – azonnal reagálnak, de a sikerrel elvégzett munkát – dicsérő szó nélkül – veszik természetesnek.

A megerősítés hiányzik, mint egy falat kenyér, és ezt maguk a cégvezetők is tudják, teszi szóvá a Piac és Profit szakértője, aki szerint „a vezetőknek, a negatív kritika mellett, valahogy nem megy a dicséret”, amit az alkalmazottak eléggé fájlalnak is.

Jól dicsérni és kritikát mondani sem könnyű. Ehhez ad tanácsokat a szervezetfejlesztési tréner

Hogy csináljuk?

A dicséret

Előre jelezzük, hogy beszélni kívánunk a teljesítményről.

Dicsérjünk azonnal.

Legyünk konkrétak, mondjuk meg, mit tettek jól.

Beszéljünk a cselekedeteikkel kapcsolatos érzéseinkről és arról, az hogyan segíti a szervezet és más emberek munkáját.

Álljunk meg egy pillanatra, hogy az érintett átérezhesse a mondottak jelentőségét.

Bátorítsuk, hogy máskor is ezt tegye.

Rázzunk kezet vele, vagy érintsük meg, hogy világos legyen, támogatjuk az ő sikerét a szervezetben.

A kritika

Előre jelezzük, hogy beszélni kívánunk a teljesítményről.

Kritizáljunk azonnal. Feltéve, hogy képesek vagyunk ezt indulat nélkül tenni. Ha nem, inkább várjunk.

Legyünk konkrétak, mondjuk meg, ki miben hibázott.

Beszéljünk az érzéseinkről a cselekedeteikkel kapcsolatban és arról, hogy az hogyan érinti a szervezet és más emberek munkáját.

Álljunk meg néhány kényelmetlen pillanatra, hogy érezze, átérezze a kellemetlen érzéseket.

Rázzunk kezet vele, vagy érintsük meg, hogy világos legyen, őszintén mellette állunk.

Emlékeztessük, hogy értékeljük.

Erősítsük meg, hogy a rossz érzések csak a teljesítményével kapcsolatosak, nem személye ellen irányulnak. Biztosítsuk arról, hogy a kritika itt véget ér, és többet nem kerül szóba.

Ne személyeskedjünk!

Nem hatékony…

- a személyt bírálni

- a munkáját általában bírálni, vagyis minősíteni

- a változásra vonatkozó igény megfogalmazása nélkül minősítést kérni saját magáról, mert felismerheti a hibát, de ez nem segít a tanulásban.

A visszajelzés legfontosabb szabálya, hogy kerülje a személyeskedést!

A megfigyelhető magatartásra kell reagálnia, nem a személy önértékelésére, értékére.

Ha a visszajelzés támpontot jelent, hogy az érintett hogyan változtasson viselkedésén, jó úton járunk.

A viselkedés azonban nem keverendő össze a személyiséggel, amely nehezebben változik, de az is lehet, hogy az illető nem is akar változtatni rajta.

Ha a valakinek azt mondjuk, buta, abból nem tudja meg, hogy pontosan mit változtasson, viszont mondatunk automatikusan védekező reakciót vált ki belőle.

Ahogyan az is, ha a beszélő szándékára reagálunk, melyet azonban csak ő ismer. Így ugyanis eleve védekező helyzetbe kényszerül (magyarázkodni kezd) ahelyett, hogy saját viselkedésének értelmezésére fordítana energiát.

Nem csak egy módszer létezik

A megfelelő vezetői magatartás nagyon fontos nemcsak a visszajelzést adó, hanem a befogadó szerepben is.

Egy rossz reakció ugyanis egy életre elveheti a beosztottak kedvét az őszinteségtől, pedig a visszajelzés a vezető számára is hasznos tudást jelent a cég jövője szempontjából.

A visszajelzés fontos, de korántsem az egyetlen módszer az érdekérvényesítésre. Ha pedig nem elég erőteljes az elmarasztaló hatása, az önérvényesítés következő szintjére kell lépni. (A szakértő tanácsait itt olvashatja.)

Az elismerés előrevisz

2015-01-09
A munkaadók – általában – nem szeretik dicsérni a beosztottaikat. Pedig a megfelelő alkalommal és környezetben kimondott elismerés szárnyakat adhat a további munkához és a cég iránti lojalitást is erősítheti a dolgozóban.

A munkaadók – általában – nem szeretik dicsérni a beosztottaikat. Pedig a megfelelő alkalommal és környezetben kimondott elismerés szárnyakat adhat a további munkához és a cég iránti lojalitást is erősítheti a dolgozóban.

A hibákra – persze joggal – azonnal reagálnak, de a sikerrel elvégzett munkát – dicsérő szó nélkül – veszik természetesnek.

Ha kíváncsi, mit mond a témáról a szakértő, lépjen erre az oldalunkra!


Így számítson, így fizessen!

2015-01-12
Munkáltatóként idén az alábbiak alapján kell munkabért és járulékot számítania, fizetnie. Mutatjuk.

Munkáltatóként idén az alábbiak alapján kell munkabért és járulékot számítania, fizetnie. Mutatjuk.

Minimálbér, garantált bérminimum 2015  

Minimálbér

30%

30-ad rész

2009.01.01-2009.12.31.

71.500,-Ft

21.450,-Ft

715,-Ft

2010.01.01-2010.12.31

73.500,-Ft

22.050,-Ft

735,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

23.400,-Ft

780,-Ft

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015.01.01-jétől

105.000,-Ft

31.500,-Ft

1.050,-Ft

 

2009. januárban 69000 forintot,

2010. januárban 71500 forintot,

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához

 

A minimálbér összege

30-ad része

2009.02.01-2010.01.31.

71.500,-Ft

2.383,33,-Ft

2010.02.01-2010.12.31.

73.500,-Ft

2.450,-Ft

2011. 01.01-201112.31.

78.000,-Ft

2.600,-Ft

2012. 01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

3.100,-Ft

2013. 01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

3.266,66,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

3.383,33,-Ft

2015.01.01-jétől

105.000,-Ft

3.500,-Ft

 

Minimum-járulékalap összege

30-ad része

2009.02.01-2009.12.31.

143.000,-Ft

4.766,66,-Ft

2010.01.01-2010.12.31.*

tevékenységre jellemző kereset

2011.01.01-jétől**

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum

 

*2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltotta a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelentett.

**2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

A garantált bérminimum összege

Havi összege*

30-ad része

2011.01.01-2011.12.31.

94.000,-Ft

3.133,33,-Ft

2012.01.01-2012.12.31.

108.000,-Ft

3.600,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

114.000,-Ft

3.800,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

118.000,-Ft

3.933,33,-Ft

2015.01.01-jétől

122.000,-Ft

4.066,66,-Ft

 

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló által, a teljes munkaidő teljesítése esetén is a garantált bérminimumot kell alkalmazni

Forrás:NAV

 

Rutinból és akciósan is

2015-01-13
Március-áprilisban a munkaerő-kölcsönzéssel, június-júliusban a foglalkoztatással, október-novemberben a szabadsággal kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják akciószerűen a revizorok – a szokásos, mindennapi rutinellenőrzéseken kívül.

Március-áprilisban a munkaerő-kölcsönzéssel, június-júliusban a foglalkoztatással, október-novemberben a szabadsággal kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják akciószerűen a revizorok – a szokásos, mindennapi rutinellenőrzéseken kívül.

 

A fentiekről tájékoztat idei ellenőrzési tervében a munkaügyi hatóság, ugyanakkor beszámol a tavalyi (2014-es) év januártól szeptemberig terjedő időszakának vizsgálati tapasztalatairól.

 

Kereskedelem – NÉMILEG CSÖKKENT a feketefoglalkoztatás

„A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve tavalyhoz képest csekély mértékű csökkenés volt tapasztalható, ugyanis a 2013. januártól szeptemberig terjedő időszakában ez az ágazat adta a feketemunkások 12 százalékát, míg idén a 11 százalékát.

Az ellenőrzések 25 százaléka ebben az ágazatban zajlott a 2014. év szeptemberéig, amely 2013-hoz képest némi csökkenést jelent.

 

Vendéglátás – JÓVAL KEVESEBB volt a feketemunka

A vendéglátásban a tavalyi évhez képest jóval alacsonyabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (13 százalékról 9 százalékra). Az ellenőrzések 14 százalékát végezte a munkaügyi hatóság ebben az ágazatban, szemben az ezt megelőző év azonos időszakával, amikor ez az arány 16 százalék volt.

Kereskedelem – Mire érdemes jobban odafigyelni!

 

A jelentés szerint 2014. szeptemberéig a vizsgálatok több mint negyede (3 668 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 4 355 db intézkedés mellett 526 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 50 490 000 Ft összegben.

Az ágazatban nem a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás a jellemző szabálytalanság. A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munkaidővel kapcsolatos jogsértések miatt született az idei év I. –III. negyedévében.

A kereskedelem területén hozták a felügyelőségek a legtöbb intézkedést a munkaidőnyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt.

Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén.

Még mindig sokszor találkoznak az ellenőrök azzal a munkáltatói kifogással, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”.

Emellett előfordult, hogy csak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan nem vezette a munkáltató a munkaidő-nyilvántartást, mivel abban a hiszemben volt, hogy az alkalmilag foglalkoztatottak esetében ilyen jellegű kötelezettsége nincsen.

A munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem területén leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordult elő (gyakran foglalkoztatnak munkavállalókat egyenlőtlen beosztás alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak meghatározása nélkül, illetve ha meghatároznak munkaidőkeretet, annak kezdő- és befejező időpontját írásban nem közlik a munkavállalókkal).

A kiskereskedelmi egységekben továbbra is megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozó, vagy a társas vállalkozás vezetője végez munkát személyesen. Az egyre élesebb versenyhelyzetben hétvégén is nyitva tartanak, de a hosszabb nyitvatartási időt nem mindig tudják szabályosan lefedni. Gyakran előfordul a kereskedelemben, hogy a munkavállalók teljes munkaidőben dolgoznak részmunkaidős bejelentés mellett, illetve szórványosan előfordul a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is.

Példa: Szegeden egy élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemben munkaügyi ellenőrzés került lefolytatásra. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalói létszám 11 fő, ebből a szabálytalansággal érintett munkavállalói létszám 11 fő volt. A munkaügyi ellenőrzés során megállapításra került, hogy a foglalkoztatónál a munkavállalók egy része munkaviszony keretében került foglalkoztatásra, mások pedig személyesen közreműködő tagi jogviszony keretében végezték munkájukat. Azon munkavállalók, akik személyesen közreműködő tagi jogviszony keretében végezték munkájukat, korábban munkaviszony keretében kerültek alkalmazásra a Kft-nél. A munkaviszonyuk 2013. novemberében megszűnt és ezt követően a Kft.-ben személyesen közreműködő tagi jogviszony keretében végezték a munkát. A tagok nyilatkozata és a bemutatásra került Társasági Szerződés szerint ezen „tagok” üzletrésze összesen 2%. A munkáltató és a munkavállalók nyilatkozata szerint a munkavállalók munkájukat személyesen közreműködő tagi jogviszony keretében végzik, melyért osztalékot kapnak majd az év végén, illetve az általuk elvégzett feladatokért és tevékenységért 102.000,- Ft/hó tagi jövedelem kivét illeti meg őket. Nyilatkozatuk szerint feladataikban változás nem következett be azt követően, hogy tagok lettek, ugyanazokat a feladatokat látják el, mint mikor munkaviszonyban végezték a munkát. A váltásra tudomásuk szerint gazdasági okból került sor, mert így többet tudtak dolgozni, akár napi 12 órát meghaladóan is, illetve munkaszüneti napon is.

Fentiek alapján megállapítható, hogy az érintett társasági tagok az eladói személyes közreműködésükre, kétséget kizáróan munkaviszonyt létesítettek, így a jogviszonyokat a munkaügyi hatóság munkaviszonynak minősítette.

 

Vendéglátás – Ne hagyja figyelmen kívül!

 

A jelentés megállapította, hogy az idei évben a vizsgálatok 14 százaléka (1 998 db) esett erre az ágazatra. Az összesen 2161 db intézkedés mellett 374 db munkaügyi bírság került kiszabásra, összesen 37 450000 forint összegben.

 

A tapasztalatok alapján elmondható az ágazatról, hogy a kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók egy minimális számú bejelentett dolgozót alkalmaznak, további munkaerőigényüket egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal egészítik ki vagy maga a vállalkozás vezetője személyesen működik közre a tevékenység ellátásában.

 

Az ágazatban a feketefoglalkoztatás jellemzően a klasszikus munkaviszony szerinti foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési kötelezettség nem teljesítésével valósult meg, emellett az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás és a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása is jelen van az ágazatban.

 

A vendéglátás területén a súlyos jogsértések közül jellemző szabálytalanságként jelent meg a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése).

Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy ennek leplezése valósul meg szabálytalan nyilvántartással, illetve munkaidő-beosztást nem készítenek.

 

Kiemelkedő szabálytalanság volt még a vendéglátásban a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül a pótlékok (műszakpótlék, illetve munkaszüneti napi és rendkívüli munkáért járó pótlék) megfizetésének elmaradása is.

Példa: Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pizzériában 2014. harmadik negyedévében két alkalommal hatósági ellenőrzést tartott a munkaügyi felügyelőség. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy 4 munkavállaló szóbeli megállapodás alapján egyszerűsített munkaviszonyban teljesített munkavégzést napi 8 órában, munkanapjaikon 5.000,-Ft munkabérért. A becsatolt egyszerűsített munkaidő-nyilvántartás adatai alapján az érintett munkavállalók egyszerűsített munkaviszonyban történő foglalkoztatásának bejelentését a munkáltató esetenként a munkaügyi ellenőrzés megkezdését és a munkába állásukat követően késedelmesen teljesítette. Továbbá megállapítást nyert, hogy 2 fő munkavállaló esetében 2014. február, március, április, május, június, július hónapokra 2-

6 napra bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, így ezekre a napokra a munkáltató az érintett munkavállalókkal utólagosan írásos munkaszerződést kötött és foglalkoztatásuk idejére visszamenőlegesen bejelentési kötelezettségét teljesítette. A vizsgálat során a második ellenőrzés alkalmával a munkaterületen munkaidő-nyilvántartást bemutatni nem tudtak, a tanú nyilatkozatok szerint azt még nem vezettek.

Kicsit kevesebb a közérdekű bejelentés – több a panasz

A legtöbb jelzés a feketemunka tárgyában érkezett a hatósághoz, emellett kiemelkedő számú volt a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma.

A jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, valamint az ekkor esedékes bér elszámolásával kapcsolatos szabálytalanság jelzése jelentős számú volt a vizsgált időszakban a panaszbejelentések között az „egyéb munkaügyi jogsértés” kategórián belül.

Ezek a jogsértések azért gyakoriak a panaszok között, mivel a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolások hiányában a munkavállalók sem másik munkahelyen nem tudnak elhelyezkedni, sem az illetékes munkaügyi központban nem tudnak álláskeresési céllal regisztrálni, illetve az utolsó bér elszámolásának és megfizetésének hiánya jelentős anyagi nehézséget okoz számukra.

Fentiek miatt ezek a szabálytalanságok részben szintén a munkabér megfizetéséhez kapcsolódó komoly problémákat jeleznek. A közérdekű bejelentések száma csekély mértékben csökkent, míg a panaszok száma nőtt.

Az 5 793 db bejelentés 55 százaléka közérdekű, 45 százaléka panaszbejelentés volt, a bejelentéseken belül a névtelen jelzések aránya 30 százalékot tett ki. A tavalyi esztendő azonos időszakában a panaszok és közérdekű bejelentések aránya az összes hatóságunkhoz érkezett bejelentésen belül az idei adatokkal egyezést mutat, emellett a névtelen jelzések aránya alacsonyabb az idén, tájékoztat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Kevesebb cég marad, de azok stabilabban fognak működni

2015-01-14
A vendéglátás lesz 2015 egyik legkockázatosabb szektora, de piaca tisztulni fog, mutatják az elemzések…

A vendéglátás lesz 2015 egyik legkockázatosabb szektora, de piaca tisztulni fog, mutatják az elemzések…

 

„A legkockázatosabbnak mondott építőipar helyét átvette a vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt időszakban a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné.

Ennek oka, hogy a kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort életben tartsa – mondta ki elemzésében a Bisonde nemzetközi cégminősítő, digitális üzleti információszolgáltató.

 

Vélhetően a nagyarányú NAV ellenőrzések sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetőleg hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb iparághoz járul hozzá.

Addig azonban várhatóan még sok vendéglátós húzza le a redőnyt.

 

Elemzések tükrében a vendéglátás

 

A GKI nem túl derülátó, mivel Magyarország nemzetközi megítélése negatív. Az IMF is lassulást prognosztizál 2015-re, illetve az infláció növekedését várja. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet is kedvezőtlen, illetve az orosz-ukrán válság is hatással lehet hazánk teljesítményére.

 

A vendéglátóiparban folytatódni fog a cégalapítási láz.

Az iparág cégeinek jelentős hányada eddig is veszteséget termelt, amelynek következtében likviditásuk, eladósodottságuk sokat romlott.

A szektorra a fizetési fegyelem további romlása lesz jellemző.

Az elkövetkező időszakban a helyzet további romlása várható, a meggyengült vállalkozások nem fogják bírni a megnövekedett versenyt, és felélik maradék tartalékaikat is.

Rövid távon ez a felszámolások, cégmegszűnések számának emelkedését vonja maga után, ám hosszabb távon a piac letisztulását hozza magával.

 

(Összehasonlításként a hasonló helyzetben lévő építőiparról, fuvarozásról, ruhaiparról és az élelmiszeriparról készült rövid elemzéseket itt olvashatja.)

Zsugorodó, de stabilabb cégvilág

 

Ma már egyértelmű, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág fog működni az elkövetkező időszakban.

Várhatóan ez a csökkenés egy stabilabb és megbízhatóbb, kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni a Bisnode szerint, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

Vendéglátás 2015 – kevesebb, de stabilabb cégek, tisztább piac

2015-01-14
A vendéglátás lesz 2015 egyik legkockázatosabb szektora, de piaca tisztulni fog, mutatják az elemzések…

A vendéglátás lesz 2015 egyik legkockázatosabb szektora, de piaca tisztulni fog, mutatják az elemzések…

 

Hogy milyen indokok alapján és milyen jövőt jósol az ágazatnak a nemzetközi cégminősítő intézet, azt ezen az oldalunkon mutatjuk.


SZAK-ÉRTŐ: Kártérítést fizethet a munkáltató, ha nem jogszerűen mond fel

2015-01-16
A munkáltatók általában pocsék felmondásokat írnak, és alapvető szabályokat sem tartanak be, szól egy szakértői kijelentés. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.

A munkáltatók általában pocsék felmondásokat írnak, és alapvető szabályokat sem tartanak be, szól egy szakértői kijelentés. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.

Táppénz alatt azonnali hatállyal felmondhat a munkáltató, de kártérítés jár, ha nem jogszerű a felmondás, hivatkozik korábbi írásában a Holló és Társai Ügyvédi Iroda szakcikkére a vg.hu. A szakértő állítása szerint munkajogi perek ismeretében sokaknak az a hamis benyomása lehet, hogy a bíróságok inkább a munkavállalóknak kedveznek.

Ha a felmondás jogellenes lesz, úgy komoly kártérítési kötelezettség keletkezhet, a dolgozónak akár 12 havi távolléti díját is megítélhet a bíróság.

Munkaügyi ellenőrzés is következhet és bírság keletkezhet, ha kiderül, hogy hiányoznak a jelenléti ívek vagy elmaradt a túlmunka-kompenzáció.

A legfontosabb követelmény, hogy a felmondást írásban (levél, a fax, az e-mail) kell közölni, ez alatt pedig nem csak egyszerre jelenlévő felek közötti kommunikációt kell érteni.

Ha a dolgozó távol van, vagy a felmondás szó hallatára csapja be az ajtót, akkor erről két tanú által aláírt hivatalos jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a felmondólevéllel együtt meg kell küldeni a volt munkatársnak.

A felmondás napja ebben az esetben az a nap, amikor a munkatárssal először közli a munkaadó, így azt nem befolyásolja, ha esetleg a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Jegyzőkönyv, felmondólevél nélkül nem szabad kijelenteni a dolgozót, mert a felmondás jogellenes lesz.

A felmondást indokolni is kell.

Komoly követelmény, hogy az indoklás okszerű, valós és világos legyen.

Gyakori hiba, hogy a munkavégzéssel, a munkavállaló képességeivel van probléma, mégis átszervezéssel és más munkáltatói érdekkörben felmerülő okkal próbálkoznak, mert azt védhetőbbnek gondolják.

Az ilyesfajta indoklások szinte mindig fennakadnak a bíróságokon.

Sokkal célravezetőbb a nem jól teljesítő dolgozó hiányosságait néhány napig részletesen naplózni, majd ebből egy részletes indoklást összeállítani.

A felmondás indokolhatóságát már a munkaszerződés elkészítésekor meg kell alapozni: a munkaköri leírás és a munkavégzési szabályok megfelelő rögzítése nélkül nehéz indokolni, hogy milyen elvárásnak nem felelt meg a munkavállaló.

A felmondásban utalni kell arra is, hogy a munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ezt a kitételt szinte mindig lefelejtik a munkáltatók.

A „közös megegyezésnek” kétségtelenül sok előnye van, ám a sorrend fontos:

szigorúan tilos először a közös megegyezéssel próbálkozni, majd annak sikertelensége esetére a felmondást kilátásba helyezni.

Ez a sorrend ugyanis kényszernek, fenyegetésnek minősül, és még ha a munkavállaló aláírja is a közös megegyezést végül, azt a fenyegetésre tekintettel utóbb sikerrel fogja megtámadni, figyelmeztet a szakjogászra hivatkozva a napilap.

Felmondás – csakis jogszerűen

2015-01-16
A munkáltatók általában pocsék felmondásokat írnak, és alapvető szabályokat sem tartanak be, szól egy szakértői kijelentés.

A munkáltatók általában pocsék felmondásokat írnak, és alapvető szabályokat sem tartanak be, szól egy szakértői kijelentés.

Hogy Ön ne essen ebbe a hibába, mutatjuk, mire érdemes figyelnie. Lépjen erre az oldalunkra.


Táppénz vagy betegszabadság?

2015-01-19
Több újdonságra is figyelni kell idén a munkáltatónak, ha a dolgozó táppénzre vagy betegszabadságra megy.

Több újdonságra is figyelni kell idén a munkáltatónak, ha a dolgozó táppénzre vagy betegszabadságra megy.

Az új Munka törvénykönyve kimondja:

a betegszabadság a betegség első 15 napjára jár,

a táppénz pedig a további időszakra, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, gyűjtötte össze az újdonságokat a piacesprofit.hu.

Miért más?

A legalapvetőbb különbség az, hogy a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár utalja, míg ezzel szemben – akiknek jár – a betegszabadságot a munkáltató finanszírozza.

A betegszabadság csak hétköznapokra és fizetett ünnepekre jár, szombat/ vasárnapra nem vehető ki.

A táppénz minden naptári napra jár, ez évi változás viszont, hogy kivétel a betegszabadságot követő pihenőnap és a heti pihenőnap, amelyekre nem jár a táppénz.

A betegszabadságot a munkáltató orvosi igazolás alapján adja ki, de vannak esetek, amikor a dolgozót a keresőképtelenség első napjától számítva nem betegszabadság, hanem táppénz illeti meg…. Ilyen eset, ha a keresőképtelenség oka üzemi baleset, vagy foglalkozásból adódó megbetegedés, ha a munkavállaló gyermeke betegsége miatt keresőképtelen vagy terhesség miatt válik keresőképtelenné, illetve, ha esetleg valamilyen közegészségügyi ok miatt tiltják el a munkavégzéstől

Mennyi táppénz jár?

A táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani a táppénz összegét.

Az alapszámításhoz az időszakra kifizetett és bevallott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell osztani a naptári napokkal.

Táppénz számításához a munkabér pótlékokkal együtt számított összegét kell figyelembe venni.

Több mint 180 napos biztosítási jogviszony esetén a táppénz maximuma a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka.

Ha a táppénz előtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbér jelenti az alapot.

A táppénznek viszont nemcsak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.

Felmondási tilalom – 3 alapszabály

A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében.

Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg.

Felmondási védelem – mikor, kire vonatkozik, és kire nem?

Fontos: megszűnt a táppénzen lévők felmondási védelme: akik betegség miatt keresőképtelenek, elbocsáthatók, és munkaadóként a táppénz alatt is közölhetjük velük ezt a tényt.

A felmondási időt viszont akkor kezdik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket, és a munkába visszatérnének.

Így az új szabályok szerint már nincs értelme annak, hogy valaki az elbocsátás elől „táppénzre meneküljön”.

(Táppénzre menekülni leginkább akkor szoktak a munkavállalók, ha már kevés van a nyugdíjig, főállásuk mellett fusiznak, vagy cégvezetőként a járulékfizetést szeretnék megúszni.

A táppénzcsaláshoz szükség van egy olyan orvosra is, aki a keresőképtelen állapot fennállása nélkül igazolja a munkavállaló táppénzre való jogosultságát.

Ez addig működik, illetve működhet a gyakorlatban, amíg a munkaadó magánnyomozót fogad fel, vagy állami segítséget kér a táppénzcsaló lebuktatására.)

Kevesen tudják, de bevett állami eszköz is létezik: lehet kifejezetten kérni az OEP-nél az alkalmazott keresőképtelenségének felülvizsgálatát.

Ilyenkor 15 800 forint befizetéséért cserébe az egészségbiztosítás által kijelölt ellenőrző főorvos ellenőrzi a beteg orvosi papírjait, addigi kezelését, állapotát – méghozzá akár a kezelőorvosának jelenlétében, a „tartózkodási helyén”, vagyis az otthonában is.

Ha úgy találja, hogy szimuláns, akkor a vonatkozó kormányrendelet szerint javasolhatja a táppénz folyósításának megszüntetését.

A táppénzcsalás előfordulásának gyakoriságát és jelentőségét mutatja, hogy 2012 óta bekerült a Büntető Törvénykönyvbe is: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Országos Vásárnaptár – január

2015-01-15
Mi, hol, mikor? Országos állat-, kirakodó-, régiség- és autóvásárok, nagyvásárok, búcsúk időpontjai.

Mi, hol, mikor? Országos állat-, kirakodó-, régiség- és autóvásárok, nagyvásárok, búcsúk időpontjai.


Január 3. szombat

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

 

Január 4. vasárnap

Lajosmizse – országos állat- és kirakodóvásár

Miskolc – régiségvásár

Pécs - országos állat- és kirakodóvásár, autóvásár

 

Január 8. csütörtök

Csongrád - országos állatvásár

Komádi – országos állatvásár

Ónod – országos állat- és kirakodóvásár

Pécs – régiségvásár

 

Január 10. szombat

Jászberény – országos állatvásár

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

 

Január 11. vasárnap

Dunaújváros – országos kirakodóvásár

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

Pécs - országos kirakodóvásár, autóvásár

Szeged - országos kirakodóvásár

Szentes - országos állat- és kirakodóvásár, használtcikk piac

 

Január 13. kedd

Zalaegerszeg – országos kirakodóvásár

 

Január 15. csütörtök

Edelény – országos állat- és kirakodóvásár

 

Január 17. szombat

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

Mohács – országos állat- és kirakodóvásár

 

Január 18. vasárnap

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

Mórahalom – országos állat- és kirakodóvásár

Pécs - országos kirakodóvásár, autóvásár

 

Január 24. szombat

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

 

Január 25. vasárnap

Dunaújváros – országos kirakodóvásár

Miskolc – használtcikk piac, autóvásár

Pécs - országos kirakodóvásár, autóvásár

 

Január 26. hétfő

Verpelét – országos kirakodóvásár

 

Január 29. csütörtök

Pécs – régiségvásár

 

Forrás: iparosujsag.hu

 

Országos vásárok januárban

2015-01-15
Mi, hol, mikor?

Mi, hol, mikor?

Amennyiben szüksége van rá, ezen az oldalunkon megtalálja, az országos állat-, kirakodó-, régiség- és autóvásárok, nagyvásárok, búcsúk helyszíneit, időpontjait.

 


Higiénia, nyomonkövethetőség: kevesebb a hiba, de mutatjuk, mire figyeljen még

2015-01-20
Élelmiszerbiztonsági és minőségi követelmények meglétét ellenőrizték az évvégi ünnepek előtti megnövekedett forgalomban.

Élelmiszerbiztonsági és minőségi követelmények meglétét ellenőrizték az év végi ünnepek előtti megnövekedett forgalomban.

A címben jelzett témák ellenőrzésekor a korábbi évitől már jobb eredményekről számol be a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A kiemelt vizsgálódás alábbi részletei azt is megmutatják,

hol és mire kell jobban figyelni!

Ezek voltak a kiemelten ellenőrzött termékek

Friss hús, a hal és haltermékek, a pácolt, füstölt nyers vagy főtt húskészítmények, a virsli, az édesipari termékek, a méz, a déligyümölcsök, a borászati termékek közül a borok és a pezsgők.

Hol vizsgálódtak?

A fokozott ellenőrzés egyaránt érintette az élelmiszer előállító és forgalmazó létesítményeket, beleértve a karácsonyi ünnepi vásárokat, rendezvényeket és az állatszállításokat is.

Tavaly december 1-31 között…

– 5045 ellenőrzést végeztek az ellenőrök,

a feltárt szabálytalanságok miatt 69 alkalommal figyelmeztetést,

145 esetben – összesen 21,6 millió Ft értékben – bírság kiszabását alkalmazták szankcióként.

Higiéniai hiányosságokat az ellenőrzések 4,2 százalékában találtak (egy éve ez az arány 5,1 százalék volt.)

a termékek minősége – a tavalyi 4,6 százalékkal szemben – 2 százalékos arányban nem volt megfelelő.

a vizsgált élelmiszerek 1,7 százalékánál volt hiányosság a nyomon-követhetőséget tekintve (egy éve ez az arány is magasabb, 2,5 százalék volt.)

a megvizsgált 18 826 élelmiszertétel 1,5 százalékát kellett kivonni a forgalomból (ennek a mennyisége 6,2 tonna volt.)

a kistermelői tevékenység ellenőrzése során, a regisztrációval nem rendelkező kistermelők kiszűrése érdekében 17 esetben kellett eljárni.

Szezonális zöldség-gyümölcs termékek ellenőrzése

389 forgalmazónál 1195 tételt vizsgáltak meg,

60 esetben szabtak ki bírságot (összesen csaknem 2 millió forintot.)

a laboratóriumi vizsgálatok 4 mézminta esetében cukorral történt hamisítás gyanúját állapították meg, a megerősítő vizsgálatok folyamatban vannak, tájékoztatott a (NÉBIH).

Összefoglaló táblázatért kattintson ide!


CSONGRÁD megye – Küldöttválasztás volt, új iroda lesz

2015-01-21
„A szegedi csoportban sikeresen lezajlott a küldöttválasztás, valamint a csoportelnökség megválasztása is…”, számol be tagjainak Facebook-oldalán a megyei KISOSZ vezetése.

„A szegedi csoportban sikeresen lezajlott a küldöttválasztás, valamint a csoportelnökség megválasztása is…”, számol be tagjainak Facebook-oldalán a megyei KISOSZ vezetése.


Első sor balról jobbra:

Sóti József, Csiszár István(csoportelnökségi tag),

Pásztiné Mészáros Éva,

Varga Ferencné,

Suhajdáné Harkai Franciska,

Martonosi Lajosné,

Zádori Zoltán.

Második sor balról jobbra:

Tari Árpád (küldött és csoportelnökségi tag),

Katona László, Fodor Géza,

Pavuk Péter (küldött és csoportelnök),

Horváth Gábor

*

Értesítjük, hogy Egyesületünk irodája január végén új helyre költözik.

Ezen a helyszínen az ügyfelek a földszinten, akadálymentesen érhetnek el bennünket, illetve a közelben (a Nagykörút túloldalán) ingyenesen parkolhatnak.

Az iroda rendelkezik tárgyaló-oktatóteremmel, ahol a kiscsoportos képzéseknek és rendezvényeknek továbbra is helyet biztosíthatunk.


Költözésünk január 22-23-án zajlik.

Ebben az időszakban mobiltelefonon és e-mailben állunk rendelkezésükre.

Január 26-tól már teljes körűen az új irodában várjuk a megkereséseket.

Többi elérhetőségünk változatlan marad.

Az új cím: 6721 Szeged Szilágyi u.2. fsz.7.”

Forrás és további információk: www.kisoszszeged.hu

Csongrádi KISOSZ: Januári újdonságok

2015-01-21
A szegedi KISOSZ csoport megválasztotta küldötteit, valamint a csoportelnökséget.

A szegedi KISOSZ csoport megválasztotta küldötteit, valamint a csoportelnökséget.

A nemrégiben megválasztott tisztségviselők nevét és a róluk készült fotót ezen az oldalunkon megtalálja.

A Csongrád megyei KISOSZ január 26-tól működő új irodájának címét, elérhetőségét itt közöljük.


Alaposabb, mélyrehatóbb ellenőrzéseket ígérnek

2015-01-23
Kevesebb lesz az ellenőrzés – viszont az egyes vizsgálatok időtartama nőni fog.

Kevesebb lesz az ellenőrzés – viszont az egyes vizsgálatok időtartama nőni fog.

Alaposabb, mélyebb ellenőrzéseknek kívánja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) alávetni a vállalkozásokat idén, derül ki közleményükből.

A frissebb szemlélet és a 2015-ös új, ellenőrzési program – amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyott –alkalmazásától a problémák valódi megoldását várják a szakemberek.

Elsősorban azokon a területeken lesznek kiemelt vizsgálatok, amelyeken a korábbi években magas lett a kifogásolási arány.

A célzott vizsgálatok a fogyasztók életét, testi épségét és egészségét veszélyeztető magatartások kiszűrésére irányulnak.

Az ellenőrzések a fogyasztók legszélesebb körét érintő problémákat kívánják orvosolni.

Kiemelt ellenőrzési területek – 2015

Termékbiztonsági – piacfelügyeleti – vizsgálatok

A hatóság továbbra is kiemelt figyelmet szentel a veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kiszorítására.

A termékspecifikus ellenőrzések keretében az NFH egyebek mellett vizsgálja

Szolgáltatás-ellenőrzési területek

Laboratóriumi vizsgálatok

Így szabályos a fizetés

2015-01-27
Munkabér és a személyi alapbér. Mi a különbség? Melyik, mikor, hogyan adható?

Munkabér és a személyi alapbér. Mi a különbség? Melyik, mikor, hogyan adható?

Munkabérnek minősül minden, a dolgozónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás, foglalta össze a piacesprofit.hu.

Mi nem számít bele a (bruttó) munkabérbe?

a természetbeni juttatások – amelyek lehetnek a munkáltató által előállított termékek vagy szolgáltatások

a céges eszközök – például telefon vagy gépjármű magáncélú használata,

a cafeteriaelemek – mint az étkezési jegy stb.,

a költségtérítések – így a bérlet, útiköltség-térítés, telefonszámla-hozzájárulás stb,

a táppénz.

Fontos: a bér összegét az adott országban érvényes törvényes pénznemben kell megállapítani.

A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. ( Idekattintva tájékozódhat.) 

A munkabér kifizetésének módja

Általában havonta, utólag, a tárgyhónapot követő 10. napig egy ízben kell elszámolni és kifizetni.

A munkavállaló munkahelyén (munkáltató telephelyén) kell kifizetésnek megtörténnie, általában munkaidőben vagy kérésére elutalni azt a dolgozó részére.

Késedelem esetén a polgári jogban meghatározott késedelmi kamat jár.

Amennyiben a munkavállaló nincs a munkahelyén a bérfizetés napján, kérésére bérét az utolsó benn töltött munkanapon kell kifizetni.

A bért a dolgozónak kell átadni, kivéve, ha másnak erre meghatalmazást adott.

A dolgozónak a béréről részletes elszámolást kell kapnia, hogy ellenőrizni tudja a számításokat.

Amennyiben a bér fizetése munkaszüneti, vagy pihenőnapra esik, az előtte lévő munkanapon kell kifizetni.

Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb volt, a munkaviszony végén kell elszámolni.

Munkabér – készpénzben

A hatályos munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészről készpénzben, másrészről bankszámlára történő átutalással.

Bár a munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, ezzel a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fenn bankszámlát.

Mi szabályozza?

A munkabért a munkaszerződés vagy külön megállapodás rögzítheti.

A személyi alapbér

Az időbérről, más néven személyi alapbérről viszont kizárólag az írásba foglalt munkaszerződésben kell megállapodnunk a dolgozóval.

Ez a megállapodás akkor is kötelező eleme a munkaszerződésnek, ha a felek kizárólag teljesítménybérben állapodnak meg.

Erre azért van szükség, mert a törvény értelmében bizonyos esetekben munkavégzés nélkül is kell munkabért fizetni, ilyenkor az időbért veszik alapul.

A személyi alapbér a kötelező legkisebb munkabérnél kevesebb nem lehet, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Fontos előírás, hogy a személyi alapbér egy része megállapítható meghatározott időre és bizonyos követelménye megszabásával, és annak lejártával döntenek annak fenntartásáról vagy módosításáról (mért napi munka).

Mikor lehet levonni a bérből?

A munkabérből csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a dolgozó hozzájárulása alapján lehet bármit levonni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Jogszabály és egyéb megállapodás alapján levonandó tételek

–jövedelemadó, illetve előleg,
–egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék,
–munkavállalói járulék,
–a munkabér terhére nyújtott előleg

A béren kívüli juttatások – cafeteria

200 ezer forintos keretig nem változtak, ám efelett durva módosítások léptek életbe 2015. január elsejétől, azonban még mindig megéri cafeteriát adni a dolgozóknak. (Lakáshitel-támogatás – komoly adminisztrációval. Itt tájékozódhat.)

A levonás, bérből való letiltás

A levonáshoz jogerős, végrehajtható bírósági ítélet vagy végzés, illetve hatósági határozat szükséges.

A levonás mértékére, sorrendjére és egyéb kérdéseire a bírósági végrehajtásról szóló 1994:LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A bérből való letiltás annak 50 százaléka, valamint a táppénz 33 százalékáig terjedhet.

Levonás esetén sorrendben a tartásdíj áll első helyen, ez minden más tartozást megelőz.

Munkabér túlfizetés

Amennyiben munkabér-túlfizetés történt, a munkáltató ezt 60 napon belül, írásban követelheti vissza a dolgozótól.

Amennyiben a dolgozó 30 napon belül nem fordul bírósághoz, levonható a béréből.

A havi munkabérnek végrehajtás alól mentes része a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő, melyből levonni nem lehet általában.

A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le.

A levonás alól mentes munkabérrész nem ruházható át.

A munkáltató a levonásmentes munkabérrésszel szemben nem élhet beszámítással.

Ezenfelül tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató (képviselője) vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a dolgozó munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa, foglalta össze a hírportál..

Szabad vasárnap – a vendéglátásnak lehetőség

2015-01-28
„A szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók, azaz a turisztikai szakma egyetért a vasárnapi pihenőnap bevezetésével, a szabad vasárnap ugyanis a szabadidő-turizmus fellendülését vetíti előre”.

„A szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók, azaz a turisztikai szakma egyetért a vasárnapi pihenőnap bevezetésével, a szabad vasárnap ugyanis a szabadidő-turizmus fellendülését vetíti előre”.

A fenti kijelentést Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára tette egy – több érintett intézménnyel, szervezettel közösen tartott – tegnapi sajtótájékoztatón.

Az ágazat felkészült

Hozzátette: az ágazatban dolgozók – a munkavállalók mintegy 11 százaléka – felkészültek a megnövekvő forgalom kiszolgálására.

A helyettes államtitkár utalt az Institute for Health and Productivity Management (Egészség és Munkahelyi Termelékenység Intézet) nemzetközi felmérésére, miszerint a munkahelyi hiányzások 50-60 százaléka a fáradtságra és a stresszre vezethető vissza. Az amerikai székhelyű nonprofit intézet szerint a dolgozók egészségére, rekreációjára fordított összeg a vállalatoknak legalább 2-3 szoros megtérülést eredményez, a kipihent munkaerő jobban teljesít.

A motivált munkavégzéshez szükség van a feltöltődésre, amihez a vasárnapi pihenőnap bevezetése is hozzájárulhat – mondta Ruszinkó Ádám.

A sajtótájékoztatón a szabadidő- turisztikai ipar ismert szereplői, a múzeumok, a fürdők, és az állat- és növénykert képviselői egyetértettek abban, hogy a szabad vasárnapok bevezetésével megélénkül a forgalmuk, nőhet a látogatottságuk.

Javult a szórakozóhelyek tűzvédelme – de mutatjuk, mire figyeljen Ön is

2015-01-30
Elsősorban a befogadóképességet és a bent tartózkodók létszámát, illetve a menekülési feltételek teljesülését vizsgálták tavaly a katasztrófavédelem helyi szervei.

Elsősorban a befogadóképességet és a bent tartózkodók létszámát, illetve a menekülési feltételek teljesülését vizsgálták tavaly a katasztrófavédelem helyi szervei.

Általános tapasztalat: a rendszeres ellenőrzések és az üzemeltetők egyre jobb hozzáállása eredményeként javult a szórakozóhelyek tűzvédelmi helyzete, derült ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatás közleményéből.

Közel hatszáz tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottak tavaly az ország számos szórakozóhelyén.


A szórakozóhelyek biztonságának fontos feltétele

– megfelelőek legyenek a kiürítési útvonalak,

– a vészkijáratokat nyitni lehessen,

– az irányfények működjenek.

Tűzoltókészülékek és berendezések: mit ellenőriztek?

– mennyire megközelíthetők,

– karbantartásuk rendszeres-e,

– a használati szabályok betartását,

– a tárolást,

– az elektromos hálózatok állapotát és leválasztásuk kialakítását,

– a szükséges jelölések jól láthatóak-e.

– az ezekhez kapcsolódó dokumentációk (tűzriadó-terv, kiürítési alaprajz stb.) meglétét és megfelelőségét is.

Országos ellenőrzési adatok, tapasztalatok

A hatóságok 593 ellenőrzést tartottak, 149 létesítménynél találtak kisebb hiányosságokat.

Jellemző volt, hogy a vészkijárat ajtaját a rendezvény ideje alatt zárva találták, vagy azt különböző anyagokkal eltorlaszolták .

Előfordult, hogy a biztonsági jelek, a biztonsági világítás, vagy az irányfény elhelyezése nem volt megfelelő, de ezek, illetve a tűzoltókészülékek karbantartása is elmaradt egyes helyeken, továbbá volt, ahol a felülvizsgálatukat mulasztották el.

Olyan esettel is találkoztak az ellenőrök, amikor ugyan az üzemeltető felülvizsgáltatta a villamos berendezéseket, azonban a feltárt hiányosságokat nem küszöbölték ki, vagy a javítást nem dokumentálták.

Egyéb dokumentációs hiányosságok is akadtak: néhol a tűzvédelmi szabályzatot , máshol a tűzriadótervet nem tudták bemutatni .

Két szórakozóhelyen a résztvevők létszáma meghaladta az engedélyezettet ,

ezért a hatóság szakemberei a legszigorúbb szankciót alkalmazták – azonnal véget vetettek a rendezvénynek.

A katasztrófavédelem valamennyi esetben intézkedett a hiányosságok megszüntetése érdekében, hatósági felhívást vagy kötelezést adtak ki.

A hatóság konklúziója

Általánosságban elmondható, szól a közlemény, hogy a szórakozóhelyek tűzvédelmi helyzete évről évre javul, ez elsősorban a rendszeres hatósági ellenőrzéseknek köszönhető, a vissza-visszatérő kontrollnak betudhatóan a szórakozóhelyek üzemeltetői egyre inkább tisztában vannak kötelezettségeikkel, és fontos szempontnak ítélik a biztonságot.