2014-11
KERESKEDELMI ÉLET

Adó a kommerszre is

2014-11-03
Bővülni fog a népegészségügyi termékadó (neta) alá tartozó termékek köre.

Bővülni fog a népegészségügyi termékadó (neta) alá tartozó termékek köre.

 

A kommersz alkoholos italok is a neta hatálya alá kerülnek majd a jövőben - egyebek mellett erről tájékoztatott Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A termékadóból - 2011-es bevezetése óta - több mint 55 milliárd forint folyt be az államkasszába.

Az államtitkár szerint a termékadó jelentőségét az adja, hogy ebből a bevételből történt és történik az egészségügyi dolgozók béremelése.

Az intézkedés nyomán körülbelül 3,5 milliárd forint pluszbevételre számít a kormány.

A jelen

A Népegészségügyi Termékadó és az alá tartozó termékek 2014-ben itt elérheti.

A csillag útbaigazít

2014-11-03
Megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolási, illetve minősítési rendszere október 25-én.

Megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolási, illetve minősítési rendszere október 25-én.

A szállodák esetében az 1-től 5 csillagig terjedő minősítés helyébe a HOTELSTARS harmonizált európai minősítő rendszer lépett, emlékeztet a fogyasztóvédelmi hatóság.

Ez az új tanúsító védjegyrendszerbe való belépés azonban önkéntes a szállodák (hotelek) részére.

 

A HOTELSTARS logója védjegyoltalom alatt áll ugyan, de a csillag, mint kategóriajelzés nem, így azt bármelyik szálloda használhatja.

A tapasztalatok szerint különösen lényeges a csillagok – akár a névben, akár egyéb kereskedelmi kommunikációban történő – megjelenítése, mert az adott szálláshely kiválasztása során a fogyasztót ez is befolyásolja a döntés meghozatalában, fogalmaz a fogyasztóvédelem.

Témavizsgálatok

Idén kiemelt figyelmet fordított a hatóság a szálláshelyek vizsgálatára a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) – annak érdekében, hogy ellenőrzéseivel biztosítsa a Hotelstars védjeggyel nem rendelkező, régi besorolást használó szállodák szolgáltatásaira vonatkozó jogszabályi előírások megtartását, szól a tájékoztatás.

 

Az említett ellenőrzési helyszíneken túl sor került a „gyógyszálló/gyógyszálloda” megnevezést alkalmazó, valamint egyéb okból esetlegesen megtévesztő elnevezést használó szálláshelyek ellenőrzésére is.

A témavizsgálat teljes ideje alatt szúrópróbaszerűen összesen 126 szálláshelyet ellenőriztek, amelyek közül 120 szálloda, további 6 pedig „gyógyszálló/gyógyszálloda” megnevezésű volt. A területi felügyelőségek – szálloda és gyógyszálló/gyógyszálloda vonatkozásában – összesen 32 esetben állapítottak meg valamilyen jogsértést (25 százalékos kifogásolási arány).

 

Nyolc megyében nem volt kifogás

8 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) az ott ellenőrzés alá vont valamennyi szálláshely (36) az elvárt követelményeknek maradéktalanul megfelelt (40 százalék).

 *

Az ellenőrzésekről szóló részletes vizsgálati jelentés innen elérhető.

 

Idén a tíz-, jövőre a húszezres újul meg

2014-11-04
Új 10 ezer forintos bankjegy kerül forgalomba decembertől – sok, szabad szemmel látható és láthatatlan biztonsági megoldással.

Új 10 ezer forintos bankjegy kerül forgalomba decembertől – sok, szabad szemmel látható és láthatatlan biztonsági megoldással.

Az új fizetőeszközt szeptember 1-jén mutatták meg – 2-ától törvényes fizetőeszközzé vált – és decembertől jelenik meg fokozatosan a forgalomban. Jövő év végén a húszezer forintos bankjegyek cseréje is elkezdődik, írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A legnagyobb címlettel kezdődik a csere

A jelenlegi bankjegykészlet megújítását egyrészt az időszerűség indokolja, fogalmaz a pénzintézet tájékoztatójában, ugyanis az több mint másfél évtizede van szolgálatban.

Másrészt a technika rohamos fejlődése miatt egyre könnyebbé válik a pénzhamisítók dolga, egyszerű irodai nyomtatók és fénymásolók is egyre inkább alkalmasak hamis bankjegyek előállítására.

Ugyanakkor jellemző tendencia, hogy a legmagasabb értékű címletek kerültek a hamisítás célkeresztjébe, így érthető, hogy az MNB első körben a tíz- és húszezresek megbízhatóvá tételével foglalkozik, áll az információban.

Biztonsági megoldások

Az új bankjegyen szabad szemmel látható és nem látható biztonsági megoldások is helyet kaptak, azok rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.

„A bankjegy papírjában olyan – fény felé tartva, átnézetben látható – vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik és az MNB betűk mellett a biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés.”

Megújult a hologram is, azon az értékjelzésen túl az országcímer is helyet kapott.

A hologramfólia egyes elemei – így például az esztergomi bazilika kupolája – fluoreszkálnak, ezek UV-lámpa segítségével ellenőrizhetők.

A vakok és gyengénlátók tájékozódását egy jól tapintható, nagy festékréteg-vastagságú felület segíti.

Az új tízezrest itt mutatjuk.

Kinek, milyen teendői lesznek?

Az új tízezres, majd később a húszezres bevezetése kapcsán a lakosságnak semmi teendője nem lesz, feladata egyedül a kereskedelmi bankoknak, a Magyar Postának és a készpénz-logisztikai szolgáltatóknak lesz, ugyanis olyan technikai berendezéseket kell beszerezniük – vizsgáló- és feldolgozógépek –, amelyek alkalmasak az új bankjegy valódiságának felismerésére.

Az MNB az új pénz használatára vonatkozó bankjegyismereti képzést tart, valamint nyomtatott és online – akár okostelefonról is elérhető – ismeretanyaggal segíti a bankjegy decemberi forgalomba kerülését.

A jelenlegi tízezres továbbra is érvényes

A jelenleg is használt tízezresek továbbra is érvényes fizetőeszközök maradnak, amelyeket minden hitelintézet és a Magyar Posta a jövőbeni bevonástól számított három évig köteles díjmentesen és korlátozás nélkül átváltani a törvényes fizetőeszközre.

Ugyanilyen kondíciókkal az MNB lakossági pénztárában az állampolgárok húsz évig cserélhetik régi bankjegyeiket új típusúra.

További információk:

- Megújított 10000 forintos biztonsági elemek – itt.

- Megbízható ellenőrzés UV-A/C lámpával – itt.

- A bankjegyellenőrzés pénztári lehetőségei – itt.


Figyelem! Ez a pénztárgép felülvizsgálatának menete

2014-11-05
Az üzemeltetőknek évente kell felülvizsgáltatniuk online pénztárgépeiket.

Az üzemeltetőknek évente kell felülvizsgáltatniuk online pénztárgépeiket.

A munkát olyan szervizzel kell elvégeztetni, amelyik az adóhatóság nyilvántartásában szerepel.

A követelmény végrehajtásához szükséges részletes információkat, iránymutatást   ezen az oldalon találja.

A felülvizsgálat ideje

Az éves felülvizsgálatot első alkalommal a pénztárgép első üzembe helyezését követő egy éven belül kell elvégeztetni, emlékeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A felülvizsgálatot ezt követően évente meg kell ismételni, úgy, hogy az egymást követő felülvizsgálatok között legfeljebb egy év telhet el.

Mi a szerviz feladata

Az éves felülvizsgálat során a szerviz elsődleges feladata az illegális beavatkozások kiszűrése és feltárása, fogalmaz tájékoztatójában az adóhatóság.

Emellett ellenőrzi, és szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrző egység (AEE) akkumulátorát is.

 

Miért szigorú a hivatal?

2014-11-06
A feltárt szabálytalanságok indokolják, hogy a hatóság szigorúan lép fel az élelmiszerágazat szereplőivel szemben és folyamatosan ellenőrzi a piacok, kereskedők kínálatát.

A feltárt szabálytalanságok indokolják, hogy a hatóság szigorúan lép fel az élelmiszerágazat szereplőivel szemben és folyamatosan ellenőrzi a piacok, kereskedők kínálatát.

Sajtótájékoztatón fogalmazott így nemrégiben az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Zsigó Róbert a budapesti Nagyvásárcsarnokban arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben több zöldség-gyümölcs forgalmazónál, áruházláncok központi raktáraiban, csomagolóknál, nagykereskedőknél tartott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (NÉBIH KÜI).

Mint elmondta, a hatóság több tonna bizonytalan eredetű élelmiszert vont ki a forgalomból és semmisített meg, megakadályozva, hogy a nem biztonságos termékek eljussanak a magyar vásárlókhoz.

Az államtitkár kiemelte: amennyiben egy élelmiszer vagy takarmány eredete nem követhető nyomon, akkor az a termék nem biztonságos, fogyasztása az emberek és az állatok számára is egészségügyi kockázatot jelent. Ezért a NÉBIH folyamatosan ellenőrzi a piacok, termelők, kereskedők kínálatát.

Az államtitkár megerősítette: a kormányzat továbbra is fel fog lépni a silány minőségű, emberi fogyasztásra alkalmatlan, veszélyes élelmiszerek piacra jutásával, és az azokat forgalmazókkal szemben.

Meddig és hogyan kell bejelenteni a számlázó programot?

2014-11-06
Legkésőbb 2014. november 15-ig be kell jelentenie az adóhatóságnak a programmal kapcsolatos adatokat annak a vállalkozásnak, amelyik már most is számlázó programot használ.

Legkésőbb 2014. november 15-ig be kell jelentenie az adóhatóságnak a programmal kapcsolatos adatokat annak  a vállalkozásnak, amelyik már most is számlázó programot használ .

Más a számítógépes, más az internetes

Eltérő a bejelentési kötelezettség, attól függően, hogy valaki offline (számítógépre telepített) vagy online (interneten elérhető) programot használ

Adatbejelentés számítógépre telepített – offline mód - esetén :

a) program neve, azonosítója;
b) fejlesztőjének neve és – ha van – adószáma,
c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának neve, adószáma,
d) beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén –a rendeltetésszerű használatbavétel időpontja.

Adatbejelentés interneten elérhető online számlázó programok esetén:

a) az online számlázó rendszer neve, és elérhetősége,

b) az online számlázási szolgáltatást nyújtó neve, adószáma,

c) az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja.

Mindkét fajta bejelentésnek 30 napon belül kell megfelelni - ez vonatkozik arra az esetre is, ha a felhasználó beszünteti a program használatát.

A bejelentést elmulasztók akár bírságra is számíthat, emlékeztet dr.Tóth Renáta ügyvéd, a harmonet.hu szakértője.

Forrás: KISOSZ Vas megyei tagegyesülete

Vállalati tanácsadás-támogatott program

2014-11-10
A Vállalati tanácsadás elnevezésű programot – támogatásközvetítő szervezetként – a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) hirdette meg és bonyolítja le – együttműködésben partnereivel.

A Vállalati tanácsadás elnevezésű programot – támogatásközvetítő szervezetként – a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) hirdette meg és bonyolítja le – együttműködésben partnereivel.

*






Lassan lezárulnak a támogatott vállalati tanácsadások

A vállalkozások nagy érdeklődése és jelentős számú pályázata miatt a Közép-Dunántúli régióban már korábban felfüggesztésre került a „Hatékony vállalkozásokért – Vállalati tanácsadás a Közép-Dunántúli régióban” című KDOP-1.4.1-10-2010-0001 számú pályázati kiírás, a támogatott vállalkozások pedig folyamatosan hajtják végre saját programjaikat és lassan zárják a pályázati szakaszt.

A programot támogatásközvetítő szervezetként az OTP Bank Nyrt., az OTP Hungaro-Projekt Kft., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány MVA, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ, és a Komárom-Esztergom megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hirdette meg, és bonyolítja le.

A pályázati kiírás során a KKV vállalkozások az általuk a versenyképesség javítása, a működés hatékonysága és növekedési lehetőségeik biztosítása érdekében igénybe vett szolgáltatásokhoz kaphattak támogatást. Ilyen kiemelt szakterületek a vállalati stratégia, a szervezetfejlesztés, az on-line megjelenés és e-kereskedelem, a technológia- és termékfejlesztés, valamint a marketing és a napi működéshez szükséges közbeszerzési, jogi, pénzügyi, ügyviteli, munkaügyi és szakfordítási feladatok. A vállalkozások e szakterületeken legfeljebb 16 millió forint összköltségű projektekhez 50%-os intenzitású támogatást kaphattak, azaz legfeljebb 8 millió forintot.

A pályázati programok sikeres végrehajtása érdekében a kiíró a pályázat végrehajtására rendelkezésre álló időt meghosszabbította, de a vállalkozásoknak továbbra is hat hónap áll rendelkezésre programjaik végrehajtására. A programidőszak alatt eddig összesen 272 db pályázat került benyújtásra, ezek közül a támogatásközvetítő konzorcium támogatásra alkalmasnak 216 db pályázatot talált. A régión belül a legtöbb sikeres pályázatot Fejér megyében nyújtották be, az összes pályázat 48,6%-ával, a második legtöbbet Veszprém megyében 30,6%-kal, és a legalacsonyabb az érdeklődés Komárom-Esztergom megyében volt a pályázatok 20,8%-ával. A támogatott projektek tervezett összköltsége 1.335.597.250,-Ft, a program ennyi vállalkozói fejlesztéshez járul hozzá, a konkrét támogatásokra vonatkozó forrásigény pedig 599.779.335,-Ft. A vállalkozások által kért támogatások a következő három szakterületen fogalmazódtak meg legmagasabb mértékben: vállalati stratégia, marketing és szervezetfejlesztés. A programok végrehajtására adott határidő meghosszabbítását indokolja, hogy szeptember 1-jéig 81 olyan program zárult le, amelyre a támogatás kifizetése már megtörtént, ezek összege együttesen 192.151.394,-Ft. A vállalkozások az anyagaikat jóváhagyásra már leadták, azt a támogatásközvetítő elfogadta további 15 vállalkozás esetében, a napokban e vállalkozások részére kifizetésre kerül 49.241.000,-Ft. A projektből még hátralévő időszak alatt megvalósítás alatt áll még 37 db vállalkozói program, és a forráshiány miatt tartaléklistára került cégek is készen állnak arra, hogy forrásfelszabadulás esetén a saját programjukat végrehajtsák.

Ezekhez a projektekhez a támogatásközvetítő konzorcium biztosította a pályázati feltételek kidolgozását, a pályázat honlapjának és internet ügyfélkezelésének megvalósítását, a beérkező pályázatok formai és tartalmi ellenőrzését, a pályázatokról való döntést követően a támogatási szerződés megkötését a programok elindulásához. Az egyes projektek befejezése után a konzorcium elvégezte a program végrehajtására vonatkozó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzését, pénzügyi ellenőrzését, és jóváhagyó döntés esetén biztosította a vállalkozások részére a támogatások utófinanszírozású kifizetését. Ezzel az eljárással a támogatásközvetítő szervezet az állami kezelő szervezetek helyett biztosította az alacsony támogatással járó, de rendkívül sok mikro-, kis- és középvállalkozás részére a pályázatok lebonyolítását. A szeptember 1-jéig kifizetett támogatásokból megállapítható, hogy egy projektre átlagosan 2.372.240,-Ft esik, és a programok átlagos támogatási intenzitása 48,16%. A támogatásközvetítő szervezetet alkotó konzorcium szervezetei megállapították, hogy az általuk végzett támogatásközvetítői tevékenység biztosította, hogy a vállalati tanácsadás pályázati kiírás, akárcsak az általuk kezelt többi régióban, a Közép-Dunántúlon is sikeresen hozzájárul a rendkívül nagy számú KKV vállalkozás versenyképességéhez és működéséhez.

Termékjelölés: év végén változások!

2014-11-12
Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011/EU. Megváltoznak az általános jelölési elemek – amelyek december 13-tól lesznek kötelezőek.

Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011/EU. Megváltoznak az általános jelölési elemek – amelyek december 13-tól lesznek kötelezőek.

A dokumentum nem csupán a jelölésekről, hanem az élelmiszerekről szóló tájékoztatásról szól, vagyis széles körben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikációt, tájékoztat az Élelmiszer Szaklapra hivatkozva az élelmiszeronline.hu.

A vállalatok számára egyértelműbb, átláthatóbb lesz az új szabályozás, megnő a jogbiztonság, egyszerűsödik a rendszer, miután egy rendeletben szerepelnek a legfontosabb szabályok, mondta el korábban Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának helyettes vezetője.

Élesben 2016 december 13-tól

Új előírás például, hogy a tápértéket is fel kell majd tüntetni az élelmiszereken. Nagy feladat ez a vállalatok és a hatóságok számára - fogalmaz a főosztályvezető-helyettes-, ezért erre két év átmeneti időszakot, „türelmi időt” biztosít a rendelet. Vagyis, a tápérték jelöléseknek 2016. december 13-tól kell kötelezően megjelenniük a termékeken.

2014 és 2016 között is lehet önkéntesen tápértéket feltüntetni, de már kizárólag az új előírások szerint. Azaz, a kétlépcsős bevezetéssel elegendő felkészülési időt kapnak a vállalkozások.

Allergének jelölése – lényeges módosítás

Idáig is kötelező volt az élelmiszerek allergén tartalmáról tájékoztatást adni, de ezentúl az összetevők sorában jól láthatóan ki kell emelni ezeket.

FONTOS!

A másik újdonság, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is tájékoztatást kell adni a fogyasztóknak az ilyen összetevőkről.

A vendéglátóipari termékekről

A 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet (hatályos: 2013.08.01-től) a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről.

A jogszabályt ezen az oldalon  találja.

Apróbetűk kizárva


A rendelet előírja a minimális betűméretet, mivel a fogyasztók korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Emellett szabályozza a csomagoláson a rendelkezésre álló jelölhető felület függvényében a kötelezően feltüntetendő információkat. A tápérték jelölést ha elegendő felület áll rendelkezésre, akkor kötelező jelleggel táblázatos formában kell megjeleníteni.

A legkötelezőbbek

Három kötelező elem van, amelynek még a legkisebb felületre is fel kell kerülnie, ez a név, az allergéntartalom és a minőségmegőrzési idő.

Ellenőrzés és szankciók

Az élelemiszer-ipari termékek ellenőrzését továbbra is három hatóság látja el: a Nébih, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)és az ÁNTSZ.

A szankciók sem változnak, és az elkövethető hibák is ugyanazok.

A különbség csupán annyi, hogy ezentúl a különféle rendeletek helyett mindössze egyhez kell igazodni.

Ami a szankciókat illeti: ezentúl is a figyelmeztetés az első fokozat, mivel nem az a cél, hogy büntessen a hatóság, hanem hogy együtt gondolkodva értelmezzük a rendeletet, és annak szellemében jó gyakorlatokat dolgozzunk ki, emelt ki a szakember.

INBÉ helyett RBÉ

2007-2008 környékén vízválasztónak számított a TÉT Platformon belül a jelölési munkabizottság megalakulása, amelynek az volt a célja, hogy az irányadó beviteli érték európai bevezetését követően segítse a magyarországi meghonosítást.

Újdonság volt akkoriban, hogy a vállalatok önkéntesen eldönthették, a kötelező jelöléseken túlmenően további információkat tüntetnek fel termékeik csomagolásán, annak érdekében, hogy a magyar vásárlók még korrektebb, részletesebb tájékoztatást kapjanak – mondta Kiss Beáta, a TÉT Platform Jelölési munkabizottságának vezetője. Ez egy plusz vállalás volt akkor, ami sok vállalatnál elindított egy újfajta gondolkodást, felvetett egy kérdést, hogy egy csomagoláson szabadon rendelkezésre álló felületet marketing célokra, vagy a fogyasztók még részletesebb tájékoztatására használjanak fel.

Sokan csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez.

Az 1169/2011/EU rendelet új fejezetet nyit, miután 2014. december 13-tól az eddig alkalmazott INBÉ jelölést már nem lehet alkalmazni, helyette az RI (azaz referencia beviteli érték) jelölés alkalmazásáról dönthetnek önkéntesen a cégek.

A távértékesítés újdonságai


Az élelmiszer-forgalmazással, vagy azzal is foglalkozó webáruházak üzemeltetőinek fel kell készülniük arra, hogy a jelenleg igen szűkösnek minősíthető információkészletüket jelentősen bővíteniük kell. Ugyanez igaz lesz a mobil értékesítési alkalmazásokra, vagy a mobil eszközökön elérhető bármilyen értékesítési oldalakra is

Hasznos tudnivalók - összefoglaló

Kötelező elemek

• az élelmiszer neve
• összetevők
• allergének
• összetevők mennyisége
• nettó mennyiség
• minőségmegőrzési idő
• tárolási, felhasználási feltételek
• felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe
• származási hely
• felhasználási útmutató
• alkoholtartalom 1,2% felett
• tápértékjeölés

Tápértékjelölés

Kötelező elemek


• energia

• zsír /telített zsírsavak
• szénhidrát /cukrok
• fehérje
• só

Önkéntes elemek

• egyszeresen telítetlen zsírsavak
• többszörösen telítetlen zsírsavak
• poliolok
• keményítő
• rost
• bármely a rendelet XIII. mellékletében felsorolt, szignifikáns mennyiségben jelenlevő vitamin és ásványi anyag


A tápértékjelölés kötelező lesz legkésőbb 2016. december 13-tól az előrecsomagolt élelmiszerekre. Már korábban is lehet az új szabályok szerint jelölni, a rendelet többi elemével összhangban. Önkéntes információt továbbra sem lehet a kötelező tájékoztatás „rovására” jelölni.

Allergének

Az allergének jelölése kötelező, a nem előrecsomagolt élelmiszerek estében is. Ez következő esetekre érvényes: ha egy élelmiszert előrecsomagolás nélkül kínálnak a végső fogyasztónak; vendéglátásnak, közétkeztetésnek; a fogyasztó kérésére az értékesítés helyén csomagolják, illetve a közvetlen értékesítés céljából előrecsomagolják. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a kötelező elemekről a tagállamok hozhatnak nemzeti jogszabályokat.

Felelősségi körök

Elsődleges felelős az az élelmiszer-vállalkozó, akinek a neve vagy cégneve alatt forgalomba hozzák a terméket. Ugyanakkor a lánc valamennyi tagja felelősséggel tartozik a saját hatáskörén belül a jelölési információk meglétéért és pontosságáért.

Önkéntes tápértékjelölés - változások

Az előre csomagolt élelmiszereken önkéntesen feltüntetett tápértékjelölés jogi szabályozása a közeljövőben több tekintetben megváltozik. Itthon a TÉT Platform által kidolgozott „Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ)” kifejezés élelmiszereken történő feltüntetésének lehetősége 2014. december 13-tól megszűnik.

Az addig az időpontig legyártott, INBÉ feliratot tartalmazó élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak majd. A változás oka az, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet előírásai alapján a fenti időponttól kezdve a tápértékjelölés az élelmiszereken csak a rendeletnek megfelelő módon alkalmazható.

A jogszabály továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a gyártók a kötelezően feltüntetendő tápértékjelölés mellett önkéntes módon, kiegészítő tájékoztatást is feltüntessenek az élelmiszerek tápanyagtartalmával kapcsolatban. Ennek feltételeit is tartalmazza a rendelet és az útmutató.

Az új rendszer ha csak kis mértékben is, de eltér majd a korábban Európa-szerte, így hazánkban is széles körben alkalmazott INBÉ kézikönyv előírásaitól. A legfontosabb eltérés egyebek mellett az lesz, hogy az „Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett a „Referencia Beviteli Érték” szóösszetételt kell majd használni.

Határidők

• Általános előírásokra kötelezően alkalmazandó: 2014. dec. 13.

• Tápértékjelölésre kötelezően alkalmazandó: 2016. dec. 13.

Jog-infó

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet

innen letölthető.


Termékek jelölése: jön a változás!

2014-11-12
Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011/EU. Megváltoznak az általános jelölési elemek – amelyek december 13-tól lesznek kötelezőek.

Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011/EU. Megváltoznak az általános jelölési elemek – amelyek december 13-tól lesznek kötelezőek.

A részletes információkat – kiemelten a vendéglátásra vonatkozókat is – ezen az oldalunkon találja.

VESZPRÉM megye – Vállalati tanácsadás

2014-11-11
A Vállalati tanácsadás elnevezésű programot – támogatásközvetítő szervezetként – a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) hirdette meg és bonyolítja le – együttműködésben partnereivel.

A Vállalati tanácsadás elnevezésű programot – támogatásközvetítő szervezetként – a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) hirdette meg és bonyolítja le – együttműködésben partnereivel.

Lassan lezárulnak a támogatott vállalati tanácsadások

A vállalkozások nagy érdeklődése és jelentős számú pályázata miatt a Közép-Dunántúli régióban már korábban felfüggesztésre került a „Hatékony vállalkozásokért – Vállalati tanácsadás a Közép-Dunántúli régióban” című KDOP-1.4.1-10-2010-0001 számú pályázati kiírás, a támogatott vállalkozások pedig folyamatosan hajtják végre saját programjaikat és lassan zárják a pályázati szakaszt.

A programot támogatásközvetítő szervezetként az OTP Bank Nyrt., az OTP Hungaro-Projekt Kft., a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány MVA, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ, és a Komárom-Esztergom megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hirdette meg, és bonyolítja le.

*

"Vállalati tanácsadás" a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviseleténél – innen elérhető.

A pályázati kiírás során a KKV vállalkozások az általuk a versenyképesség javítása, a működés hatékonysága és növekedési lehetőségeik biztosítása érdekében igénybe vett szolgáltatásokhoz kaphattak támogatást. Ilyen kiemelt szakterületek a vállalati stratégia, a szervezetfejlesztés, az on-line megjelenés és e-kereskedelem, a technológia- és termékfejlesztés, valamint a marketing és a napi működéshez szükséges közbeszerzési, jogi, pénzügyi, ügyviteli, munkaügyi és szakfordítási feladatok. A vállalkozások e szakterületeken legfeljebb 16 millió forint összköltségű projektekhez 50%-os intenzitású támogatást kaphattak, azaz legfeljebb 8 millió forintot.

A pályázati programok sikeres végrehajtása érdekében a kiíró a pályázat végrehajtására rendelkezésre álló időt meghosszabbította, de a vállalkozásoknak továbbra is hat hónap áll rendelkezésre programjaik végrehajtására. A programidőszak alatt eddig összesen 272 db pályázat került benyújtásra, ezek közül a támogatásközvetítő konzorcium támogatásra alkalmasnak 216 db pályázatot talált. A régión belül a legtöbb sikeres pályázatot Fejér megyében nyújtották be, az összes pályázat 48,6%-ával, a második legtöbbet Veszprém megyében 30,6%-kal, és a legalacsonyabb az érdeklődés Komárom-Esztergom megyében volt a pályázatok 20,8%-ával. A támogatott projektek tervezett összköltsége 1.335.597.250,-Ft, a program ennyi vállalkozói fejlesztéshez járul hozzá, a konkrét támogatásokra vonatkozó forrásigény pedig 599.779.335,-Ft. A vállalkozások által kért támogatások a következő három szakterületen fogalmazódtak meg legmagasabb mértékben: vállalati stratégia, marketing és szervezetfejlesztés. A programok végrehajtására adott határidő meghosszabbítását indokolja, hogy szeptember 1-jéig 81 olyan program zárult le, amelyre a támogatás kifizetése már megtörtént, ezek összege együttesen 192.151.394,-Ft. A vállalkozások az anyagaikat jóváhagyásra már leadták, azt a támogatásközvetítő elfogadta további 15 vállalkozás esetében, a napokban e vállalkozások részére kifizetésre kerül 49.241.000,-Ft. A projektből még hátralévő időszak alatt megvalósítás alatt áll még 37 db vállalkozói program, és a forráshiány miatt tartaléklistára került cégek is készen állnak arra, hogy forrásfelszabadulás esetén a saját programjukat végrehajtsák.

Ezekhez a projektekhez a támogatásközvetítő konzorcium biztosította a pályázati feltételek kidolgozását, a pályázat honlapjának és internet ügyfélkezelésének megvalósítását, a beérkező pályázatok formai és tartalmi ellenőrzését, a pályázatokról való döntést követően a támogatási szerződés megkötését a programok elindulásához. Az egyes projektek befejezése után a konzorcium elvégezte a program végrehajtására vonatkozó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzését, pénzügyi ellenőrzését, és jóváhagyó döntés esetén biztosította a vállalkozások részére a támogatások utófinanszírozású kifizetését. Ezzel az eljárással a támogatásközvetítő szervezet az állami kezelő szervezetek helyett biztosította az alacsony támogatással járó, de rendkívül sok mikro-, kis- és középvállalkozás részére a pályázatok lebonyolítását. A szeptember 1-jéig kifizetett támogatásokból megállapítható, hogy egy projektre átlagosan 2.372.240,-Ft esik, és a programok átlagos támogatási intenzitása 48,16%. A támogatásközvetítő szervezetet alkotó konzorcium szervezetei megállapították, hogy az általuk végzett támogatásközvetítői tevékenység biztosította, hogy a vállalati tanácsadás pályázati kiírás, akárcsak az általuk kezelt többi régióban, a Közép-Dunántúlon is sikeresen hozzájárul a rendkívül nagy számú KKV vállalkozás versenyképességéhez és működéséhez.

A cafeteria jövője (?)

2014-11-17
Már körvonalazódnak a cafeteriát meghatározó szabályok, bár a végső forma a parlamenti szavazás után dől el.

Már körvonalazódnak a cafeteriát meghatározó szabályok, bár a végső forma a parlamenti szavazás után dől el.

Abban a körben – kétszázezer forintos határig –, amelyben a dolgozók nyolcvan százaléka kap valamilyen cafeteria szolgáltatást, semmi nem változik jövőre, tájékoztatta a gazdasági miniszter a HÍR Tv-t.

Elmondta még azt is, hogy a kétszázezer forint feletti összegeknél kedvező lenne a támogatást célzottan használni, ezért ezt csak a SZÉP-kártyára lehet majd felvenni.

A cafeteria fennmarad még, de a felhasználását a gazdaság számára hasznosabb irányba kellene terelni – fogalmazott Varga.

Erről döntenek

A parlamentnek benyújtott adótörvény módosítások alapján a juttatások 2015. évi közterheit a HR-Portál szakértője foglalta össze

Adómentes juttatások és azok értékhatára

1. Munkába járás költség kiegészítés: a bérlet árának 14 százaléka
2. Sporteseményre szóló belépő: nincs korlát
3. Kulturális szolgáltatás: 50 000 Ft/év
4. Kockázati biztosítások: minimálbér 30 százaléka/hó
5. Teljes életre szóló életbiztosítás (visszavásárlási értékkel): nincs korlát (2018. január 1-től adóköteles)
6. Számítógép használat: nincs korlát
7. Bölcsődei szolgáltatás: nincs korlát
8. Lakáscélú támogatás (hiteltörlesztésre is): 5 millió Ft / 5 év

Egyes meghatározott juttatások (közteher 51,17 százalék)

1. Béren kívüli juttatások összesen legfeljebb 450 ezer forintig

· Üdültetés: minimálbér/év/fő
· Étkezési Erzsébet-utalvány: 8 000 Ft/hó
· Munkahelyi étkeztetés: 12 500 Ft/hó
· Széchenyi Pihenő Kártya: 450 000 Ft/év
(szálláshely 225 000 Ft + vendéglátás 150 000 Ft + szabadidő 75 000 Ft)
· Iskolakezdési támogatás: minimálbér 30 százaléka/év/gyerek
· Helyi bérlet: a bérlet áráig
· Iskolarendszerű képzés : minimálbér 2,5 szerese/év
· Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás: minimálbér 50 százalék/hó
· Önkéntes egészség-/
· önsegélyező-pénztári tagdíj hozzájárulás: minimálbér 30 százaléka/hó
· Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató: minimálbér 50 százaléka/hó

2. Adóköteles biztosítási díj: nincs korlát

3. Ajándék utalvány: minimálbér 10 százaléka 3 alkalom/év

Emelt adóalappal adózó juttatások (közteher 65,79 százalék)

1. A béren kívüli juttatások tételes értékhatár feletti része
2. A béren kívüli juttatások tételes értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 450 ezer forint feletti része
3. Szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, vagy arra szóló utalvány

A juttatásokat érintő közteherváltozásokat az itt elérhető táblázatban találja.

A szabályok csak a parlamenti szavazást követően lesznek véglegesek, addig még módosulhatnak!

A tervezett változás a legnépszerűbb elemek esetén 15,47 százlékos költségnövekedést jelent, ha a teljes közterhet a munkáltató viseli.

Amennyiben áthárítja a munkavállalókra, akkor a nettó jövedelem csökken 10 százalékkal változatlan keretösszeg esetén, írja a szakértő.

HEVES megye – Lehetőség kereskedőknek, vásározóknak

2014-11-18
Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

*

Kereskedők, vásározók, figyelem!

Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon

a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

 

Az immár 23. alkalommal zajló, hagyományosan nagyszabású,

rendkívül sok érdeklődőt vonzó rendezvény idén

 

november 24-től december 23-ig tart.

 

A szervezők kulturált környezetben, közterület-használati engedéllyel,

igényes megjelenésű sátrakkal

és a szemételszállítás biztosításával várják

a kitelepülni szándékozókat – az ország valamennyi pontjáról.

-----------------------------------

 

Érdeklődni és jelentkezni a Heves megyei KISOSZ-nál lehet.

 

Telefon: 

06/ 36 516-476

06/ 36 516-469

06/ 70 405-8321

Az egri vásárba hívják a kereskedőket, vásározókat

2014-11-18
Eger belvárosában, a piacon szervez idén is karácsonyi vásárt a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

Eger belvárosában, a piacon szervez idén is karácsonyi vásárt a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

 

A kereskedőknek, vásározóknak lehetőséget kínáló eseményről, az árusítás feltételeiről  ezen az oldalunkon tájékozódhat.

 

Gyorshír – a cafeteriáról is

2014-11-18
Az Országgyűlés elfogadta a 2015-ös adótörvényeket.

Az Országgyűlés elfogadta a 2015-ös adótörvényeket.

A Kormány az adórendszer súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztási, forgalmi típusú, valamint a környezetvédelmi- és egészségvédelmi célú adókra helyezi át. Maradnak a különadók is 2015-ben – tudatja egyebek mellett a nemzetgazdasági tárca.

A módosítók közül a legtöbb embert a cafeteria szabályainak változása érinti. A Kormány kezdeményezte a béren kívüli juttatásokat érintő közterhek rendszerének átalakítását. Jövőre a kedvezményes juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, a 200 ezer forint feletti rész pedig csak Szép-kártyára utalható.

Miből lesz nyereség?

2014-11-15
Törvénymódosításra tett javaslatot a KISOSZ, más partnerszervezethez hasonlóan. Az érdekképviseletek a nemzetgazdasági miniszterhez fordultak.

Törvénymódosításra tett javaslatot a KISOSZ, más partnerszervezetéhez hasonlóan. Az érdekképviseletek a nemzetgazdasági miniszterhez fordultak.

A megkeresés szerint az NGM által az Országgyűlésnek benyújtott „Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII sz. törvény módosításról” szóló T/l 705 sz. törvényjavaslat több ponton is érinti a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat, így a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) körébe tartozó vállalkozásokat is.

A KISOSZ vállalkozásai mikro-, kis- és középvállalkozások, tevékenységük döntő részben élelmiszer- napi cikk kiskereskedelmi forgalmazás, jelentős szerepet töltenek be a vidék, a kistelepülések lakosságának ellátásban. Ezért a T/l 705 sz. törvényjavaslatban szereplő rendelkezések számos helyen érintik a KISOSZ vállalkozásait.

Ezekből legnagyobb teherként az alábbi rendelkezés sújtja a KISOSZ egészét, mint élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozásokat.

1. A Társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. sz. törvény (Tao) 6. § (7) és (8) bekezdése jelenleg rendelkezik arról, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimum az összes – bizonyos tételekkel korrigált – bevétel 2 százaléka, amelyet azonban a (8) bekezdés a) pontja alapján csökkenteni lehet az eladott áruk beszerzési értékével (ELABE) és az eladott közvetített szolgáltatás értékével.

2. Az említett törvényjavaslat 46. § 1. pontja hatályon kívül helyezné a Tao 6.§ (8) bekezdés a) pontját, azaz a minimál adó alapjává tenné az ELABE-t és a továbbszámlázott szolgáltatások értékét is.

Ezzel olyan tételt tenne a Tao törvény a minimál nyereség alapjává, amely a kiskereskedelemben továbbszámlázott összegként jelenik meg, jellemzően a nettó árbevétel 80-85 százalékát teszi ki.

3. Az élelmiszer kiskereskedelemben a nyereségszint – kedvező esetben – 1,5-1,8 százalékos mértékű.

De vidéken, községekben, kistelepüléseken többségében nyereség alig képződik, így a minimál-adó tartósan veszteségessé tenné az itt végzett tevékenységet.

Ez azzal is járna, hogy a KISOSZ vállalkozásai – amelyek a hazai kistelepülések jelentős hányadában üzemeltetnek élelmiszer kiskereskedelmi boltot – kénytelenek lennének üzleteiket bezárni. Így ezeknek a településeknek a lakossága élelmiszer és napi cikkek tekintetében ellátatlan maradna.

*

A KISOSZ és a társ-érdekképviseletek arra kérték a minisztert, segítsen abban, hogy a Tao törvény 6. § (8) bekezdésének a) pontját a Parlament az adótörvények módosítása során ne helyezze hatályon kívül, illetve az érintettek találjanak megoldást a differenciált alkalmazására, mint például az élelmiszerlánc felügyeleti díj esetében.

A fent említett, a 2015. évi adózási szabályozással összefüggő problémán túlmenően is jelentkeznek olyan tételek, amelyek alapvetően érintik a vállalkozói szférát (így például a cafétéria rendszer).

Ezért mindenképpen az a javaslat, hogy a Vállalkozói Szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívása soron kívül történjék meg.

Amennyiben a VKF soron kívüli összehívására bármely ok miatt nem kerülne sor, úgy feltétlenül indokolt a Monitoring Bizottság ülésének megtartása – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár részvételével, javasolják az érdekképviseletek.

SOMOGY megye – Fórum a zárva vagy nyitva tartásról

2014-11-20
A boltok vasárnapi zárva- vagy nyitva tartásáról érdekképviseleti fórumokon mondhatnak véleményt, egyeztethetik nézeteiket és fogalmazhatják meg kezdeményezéseiket a vállalkozók.

A boltok vasárnapi zárva- vagy nyitva tartásáról érdekképviseleti fórumokon mondhatnak véleményt, egyeztethetik nézeteiket és fogalmazhatják meg kezdeményezéseiket a vállalkozók.

A KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete – mint a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro- és családi vállalkozások munkaadói érdekképviselete – az élénk vitát kiváltó témában vállalkozói fórumot szervez Kaposváron és Siófokon, tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei tagegyesület.

A rendezvényen a vasárnapi nyitva/zárva tartás szabályozásáról szóló T/1914 számú törvénytervezetről, a mobil abc-ről, az üzletek működését előíró jogszabályokról és egyéb, a vállalkozásoknak fontos témákról konzultálhatnak, cserélhetnek véleményt és tehetnek javaslatokat az érdeklődők, résztvevők, szakértők.

***

A fórumok időpontja és helyszíne

2014. november 24. (hétfő) 15 óra – Kaposvár

Németh István fasor 37. – A KISOSZ Székház oktatóterme

 

2014. december 1. (hétfő) 15. óra – Siófok

Kálmán Imre sétány13. – Kálmán vendéglő

 

***

Még a fórum előtt tegye meg észrevételeit!

A somogyi KISOSZ arra buzdítja a véleményalkotókat, hogy még a fórum előtt telefonon(06 30 993 3933) vagy e-mailben ( kisosz@somogy.hu) osszák meg a szervezőkkel észrevételeiket javaslataikat, amelyek segíthetik a fórumokra történő felkészülést.

Akkor és most

A somogyi KISOSZ emlékeztet: Magyarország európai uniós csatlakozása előtt Somogy megyéből tíz évvel ezelőtt már indult egy hasonló tartalmú érdekképviseleti kezdeményezés, amelyben a KISOSZ–ÁFÉSZ-ek SM Szövetsége–Kereskedelmi Alkalmazottak Szervezete (KASZ) vett részt…

Majd a szervezet idéz a tagjainak 2004. március és augusztus között küldött hírleveleiből, amelyekben, mint fogalmaz, a felsorolt indokok egy része ma is aktuális érvként használható…

„Multinacionális cégek üzletei folyamatos nyitva tartása megváltoztatta a lakosság bevásárló szokásait, és sokan – a kis üzletek korábbi vevőköre – szombaton és vasárnap családi programként „shoppingol” a nagy üzletekben.

A kis üzletek üzemeltetőinek emberi és anyagi teherbírása véges, ezért ismét felvetődött – versenysemlegességi szempontból is –, hogy a kereskedelmi üzletek nyitva tartását(kivéve a szezonális területeken és időszakban) az Európai Uniós tagországhoz, Ausztriához hasonlóan kellene korlátozni.

A kereskedelmi dolgozók szakszervezete részéről is többször elhangzott hasonló kezdeményezés.

Az Európai Uniós csatlakozást követően várhatóan még szigorúbb lesz a munkaügyi ellenőrzés (pihenőnapot szombaton vagy vasárnap kell kiadni, a túlmunka elszámolása emeltdíjas, a napi foglalkoztatás korlátozott).

Tudom, hogy a téma felvetése vitát fog kiváltani, de ezt annak érdekében teszem, hogy a szakmai érdekképviselet számára kiérlelt alternatív döntési javaslatok álljanak rendelkezésre az Önök véleménye alapján.

Kezdeményeztem, hogy országos felmérés készüljön, és az ezzel kapcsolatos kérdőívet csatoltan megküldöm, melyet szíveskedjen valamennyi pont kitöltésével március végéig a KISOSZ címére (7401 Kaposvár, Pf. 74.) visszaküldeni. stb…”

(2004. március 11-én asomogyi KISOSZTagoknak megküldött – kereskedelmi üzletek vasárnapi zárva tartásával is foglalkozó hírlevele)

„Az Ausztriai kereskedelmi nyitvatartási renddel kapcsolatban többen kérdezték, hogy konkrétan milyen az osztrák szabályozás.

A boltok nyitva tartásának szabályozása Ausztriában:

1. A tartományi kormányok hatásköre a nyitva tartás szabályozása, emiatt eltérések mutatkoznak. Általában maximalizálva van a nyitvatartási idő, 55 órán át lehet egy bolt nyitva hetente. Ennek az 55 órának 7-19.30 óra közé, szombaton 7-17 óra között kell lennie. Vasárnap az üzletek zárva tartanak.

2. Léteznek eltérések is, amelyeket általában rendelet szabályoz: ez a turisztikai övezetekre,repülőterekre és állomásokra, különleges eseményekre és helyszínekre vonatkozik.

3. A nyitvatartási időt tartományi törvény (Landgesetz) határozza meg. Ez azonban nem szabályoz minden részletet, s ezáltal a kormányzóknak (Landeshauptmann) lehetősége nyílik arra, hogy felmentést adjanak a törvény alól (ld. turisztikai övezetek).

A nyitva tartás szűkítése a multik és a kicsik közötti aránytalanságot csökkenthetik és a változtatásból a vendéglátó helyek is profitálhatnak…”

(KISOSZ 2004. április 14. hírlevél – 2004. április 19.)

„A Parlament őszi időszakában napirendre kerül „ A Kereskedelemről és a kereskedelmi igazgatásról szóló törvényjavaslat „amelynek elvi szempontjait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egy írásos tervezetben összefoglalta (a törvényi javaslat elfogadása hatályon kívül helyezné a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényt). Az Európai Unió tagállamaiban a kereskedelmi igazgatásra vonatkozó szabály nemzeti hatáskörbe tartozik.

A közösségi vívmányok hangsúlyozzák, hogy a tagállamoknak a kereskedelmi vállalkozások számára olyan szabályozási környezetet kell kialakítaniuk, amely egyszerű, átlátható, betartható és egyenlő esélyt teremt a piaci működéshez. Az anyag foglalkozik az állam és a helyi önkormányzatok kereskedelemmel kapcsolatos feladataival, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásának általános feltételeivel, az üzleten kívüli árusítás szabályozásával, a nagy alapterületű üzletekre vonatkozó különös szabályokkal, az üzletek nyitva tartásával, beszerzési ár alatti értékesítéssel, kereskedelmi tevékenységet folytató mikro- és kisvállalkozások támogatásával.

A kereskedőket és vendéglátósokat egyaránt érintő törvényi javaslat elvi szempontjai (GKM anyag) közül 4 oldalt tájékoztatásul és véleményalkotás, valamint javaslattétel céljából csatoltan megküldök(a teljes anyag a KISOSZ helyi Csoportelnökénél és Megyei Küldötteknél elolvasható).

Az Osztrák típusú kereskedelmi nyitvatartási rend Magyarországi meghonosításaelőnyösen érintené a néhány személlyel működő családi és mikrovállalkozásokat és a vasárnapi nyitva tartás általános bevezetése néhány kivétellel (Ausztriához és Németországhoz hasonlóan) a várható életmódváltozást követően a vendéglátásra is pozitív hatást gyakorolhatna.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) – elsősorban munkavállalói érdekből – szintén célul tűzte ki Európai Uniós gyakorlat alapján a vasárnapi nyitva tartás általános korlátozását. A munkavállalói érdekképviselettel kialakított megyei együttműködés alapján tájékoztatás és egyetértés esetén aláírás céljából csatoltan megküldöm a KASZ által összeállított aláírási ívet, melyet kitöltés esetén augusztus 15-ig szíveskedjék a KISOSZ címére visszaküldeni.”

(KISOSZ 2004. július 21. hírleveléből )

Nyitva vagy zárva? Ön hogy gondolja?

2014-11-20
A boltok vasárnapi zárva- vagy nyitva tartásáról érdekképviseleti fórumokon mondhatnak véleményt, egyeztethetik nézeteiket és fogalmazhatják meg kezdeményezéseiket a vállalkozók.

A boltok vasárnapi zárva- vagy nyitva tartásáról érdekképviseleti fórumokon mondhatnak véleményt, egyeztethetik nézeteiket és fogalmazhatják meg kezdeményezéseiket a vállalkozók.

A KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete – mint a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro- és családi vállalkozások munkaadói érdekképviselete – az élénk vitát kiváltó témában vállalkozói fórumot szervez Kaposváron és Siófokon – tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei tagegyesület.

A rendezvények helyéről, idejéről és a céljáról ezen az oldalunkon tájékozódhat.


Mikor, mire lesz kíváncsi a revizor?

2014-11-24
Mutatjuk, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – vendéglátókra, kereskedőkre vonatkozó – jövő évi ellenőrzési tervét.

Mutatjuk az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – vendéglátókra, kereskedőkre vonatkozó – jövő évi ellenőrzési tervét.

 

Alább arról tájékoztatunk, hogy a célzott vizsgálatokra milyen típusú egységekben és mikor számíthatnak a kereskedő, vendéglátó vállalkozók – országszerte.

 

Vendéglátás

 

Szálláshellyel rendelkező táborok – 2015. június 15. - 2015. augusztus 31. között

 

Szórakoztató-vendéglátóipari egységek – 2015. március 15-30., továbbá 2015. szeptember 16-30. között – valamint munkaidőn túl, illetve hétvégén, az esti órákban

 

Kereskedelem

Vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítő készítményeket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között.

 

Étrend-kiegészítő készítmények közül a kiemelt célcsoportot képező fogyás elősegítését célzó termékeket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között.

 

Anyatej-helyettesítő tápszereket, mint különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között.

 

Csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabona alapú tejpépet, mint különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket forgalmazó egységek

2015. március 01. és 2015. december 31. között.

 

Glutén-érzékenyeknek szánt élelmiszereket, mint különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között.

 

Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek közül az izomtömeg-növelő készítményeket, mint különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között

 

Cumikat és cuclikat forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között

 

Iskolabüfék – 2015. március 01. és 2015. december 31. között

 

Kozmetikai termékeket forgalmazó egységek – 2015. március 01. és 2015. december 31. között

 

Faanyagvédőszereket forgalmazó egységek – 2015. január 1.és 2015. december 31. között.

 

Előnyt jelenthet a kicsiknek

2014-11-25
A KISOSZ támogatja és a plázastop néven közismert szabályozás idei módosítását.

A KISOSZ támogatja és a plázastop néven közismert szabályozás idei módosítását.

Bár az érvényben lévő szabályozás szerint idén év végén lejárna a plázastop, a kormány egy módosítóval gondoskodik arról, hogy január elseje után se lehessen bevásárlóközpontot építeni külön engedély nélkül, foglalta össze a hvg.hu.

A módosító javaslat szerint – amely 2015. január elsején lép életbe – külön engedélyre lesz szükség az eddigi 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter feletti bruttó eladótérrel rendelkező kereskedelmi ingatlanok építéshez vagy az ekkora méretnél nagyobbra bővítéshez, foglalta össze a hvg.hu.

A december 31-ig érvényes szabályozás (plázastop) 300 négyzetméterben húzta meg a „szabad” építés határát. Előzetes szakhatósági állásfoglalást is lehet kérni, ami egy évig maradhat érvényben.

A kormánynak január elsejétől arra is lehetősége lesz, írja a szakmai hírportál, hogy rendeletben szabályozza a 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi építmények létesítésének különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeit, az azoktól való eltérés feltételeit, valamint az előzetes engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit.

További változás még…

Csak ott lehet a jövőben 5 ezer négyzetméternél nagyobb áruházat építeni, ahol az ingatlan kötöttpályás közlekedési eszközzel – vonat, metró, villamos – is elérhető. A jövő nagyáruházainak energiaszükségletük 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezniük, elemezte a módosítást a Napi Gazdaság is.

A 300 négyzetméternél nagyobb eladóterű kereskedelmi létesítmények építésének vagy bővítésének tilalma alól csak a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést – a földművelésügyi és nemzetgazdasági tárcák képviselőiből álló bizottság javaslatára –, magához vonva ezzel az önkormányzatoktól a kiskereskedelmi létesítmények engedélyezésének jogát.

Csongrád megye - Aki játszik, nyerhet

2014-11-27
Ön mennyire ismeri a vállalkozói léthez kapcsolódó fontos információkat? A KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete kérdéseket tesz fel, és értékes nyereményeket ígér.

Ön mennyire ismeri a vállalkozói léthez kapcsolódó fontos információkat? A KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete kérdéseket tesz fel, és értékes nyereményeket ígér.

 

Az ajándékokon kívül próbára teheti tájékozottságát az, aki kiválasztja a helyes válaszokat a megyei érdekképviselet tesztjében.

 

Az ismeretterjesztő teszt, illetve a játékban való részvételnek nem feltétele, hogy a kitöltő vállalkozó legyen vagy saját vállalkozás indítását tervezze.

 

A nyertes a nyereményt saját részére felhasználhatja vagy egy által választott (saját vagy más) vállalkozás részére is felajánlhatja, tudatja a tagegyesület.

A játékkal kapcsolatos további tudnivalókat erről az oldalról érheti el.


Tájékozódhat is, aki játszik

2014-11-27
Ön mennyire ismeri a vállalkozói léthez kapcsolódó fontos információkat? A KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete kérdéseket tesz fel - és értékes nyereményeket ígér.

Ön mennyire ismeri a vállalkozói léthez kapcsolódó fontos információkat? A KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete kérdéseket tesz fel - és értékes nyereményeket ígér.

 

A tudnivalók és a nyeremények iránt érdeklődők kattintsanak erre az oldalra.


Új jövedéki szabályok drágítanak

2014-11-29
Szigorodik a házi pálinkafőzés szabályozása és megszűnik az alkoholtermékek adójának differenciálása a jövő évtől.

Szigorodik a házi pálinkafőzés szabályozása és megszűnik az alkoholtermékek adójának differenciálása a jövő évtől.

A várható változásokat korábban a Kereskedelmi Élet is jelezte,

A módosítások szerint az alkoholoknál megszűnik a differenciált adómérték, így valamennyi kategóriára egységesen 333.385 Ft/AHL adóösszeg érvényes. Kivételt csupán a kedvezményes adómértékkel bér- és magánfőzött pálinka jelent, összegezte az Origo. Az új elvárásokat a T/1705 számú törvényjavaslat tartalmazza. (A dokumentum itt elérhető)

Csak a gyümölcspárlatok és a tiszta gyógynövényesek mentesülnek

Új adónem is megjelenik: népegészségügyi termékadó (neta) sújtja az alkoholtermékeket.

Mentességet csupán a tiszta gyümölcspárlatok, valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét gyógynövényből készült szeszesitalok élveznek.

Ez alapján biztos, hogy megdrágulnak a kommersz italok, így árban közelebb kerül a minőségi pálinkákhoz, így a neta közvetve fellendítheti azok forgalmát.

A népegészségügyi termékadó az alkoholtartalom függvényében a következőképpen alakulhat:

1,2 tf% < alkoholtartalom ≥ 5,0 tf% 20 Ft/liter termékadó

5,0 tf% < alkoholtartalom ≥ 15,0 tf% 100 Ft/liter termékadó

15,0 tf% < alkoholtartalom ≥ 25,0 tf% 300 Ft/liter termékadó

25,0 tf% < alkoholtartalom ≥ 35,0 tf% 500 Ft/liter termékadó

35,0 tf% < alkoholtartalom ≥ 45,0 tf% 700 Ft/liter termékadó

45 tf% < alkoholtartalom 900 Ft/liter termékadó

Ez lesz a pálinka és a pálinkafőzők sorsa

Eddig az a személy minősült a magánfőzőnek, aki saját tulajdonú gyümölcsből állított elő párlatot.

Ez megváltozik, 2015-től magánfőzést csak olyan végezhet, aki gyümölcstermesztő.

A magánfőzésben lepárlás évi mennyisége évi 200 liter tiszta szeszről 50 literre csökken.

Hová kell a „pálinkaadót” fizetni

A házi pálinkafőzés földrajzi helye szerinti önkormányzatot illeti a magánfőzést terhelő évi 1000 forint adó.

A berendezés működtetését jelenteni kell

Az eddigiekhez képest újabb negatív változás, hogy a már meglevő lepárló készülék tulajdonosára bejelentési kötelesség vonatkozik, amelyet január 15-ig meg kell tenni.

Az újonnan beszerzett eszközt is 15 napon belül regisztráltatni kell a helyi önkormányzatnál.

Az erre vonatkozó bejelentést 2015. január 15-ég kell megtenni.

Az otthon főzött pálinka utáni adóbevallási kötelezettséget a tárgyévet követő év első hónapjának tizenötödik napjáig szükséges teljesíteni.

Régi/új fogalom: bérfőzési szeszadó

A bérfőzés sem marad a régiben: megszűnnek az adómentességre vonatkozó szabályok, vagyis ismét életbe lép a bérfőzési szeszadó.

Ennek mértéke évi 50 liter pálinkáig 1670 Ft/hlf. 

Aki túllépi a kedvezményes keretet, annak a párlat után 3333,85 Ft/hlf összegű adóval kell számolnia, foglalta össze a hírportál szakértője.