2014-10
KERESKEDELMI ÉLET

Számlázóprogram – A könyvelőknek nem tetszik

2014-10-03
Közleményben tiltakoznak a könyvelők a Nemzetgazdasági Minisztérium úgynevezett „számlarendeletének” előírásai miatt.

Közleményben tiltakoznak a könyvelők a Nemzetgazdasági Minisztérium úgynevezett „számlarendeletének” előírásai miatt

„Vajon mikor lesz a számlázóprogram kivonva a használatból? A számlázószoftverből a folyamatos adatlekérdezést és a próbaszámlázást biztosítani kell?

Ezekre a kérdésekre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről azt válaszolták, hogy…

… „a használatból kivonásnak minősül, ha az adózó azzal a céllal fejezi be a számlázó program vagy online számlázó rendszer használatát, hogy azzal a továbbiakban nem kíván számlát kiállítani. A használatból történő kivonás az adózó saját üzleti döntése, annak bejelentésére azért van szükség, hogy az adóhatóság által vezetett nyilvántartás teljes körű és zárt legyen. Fentiek értelmében a használatból történő kivonás nem a számlázó program leselejtezését jelenti." …

Hozzáteszik, hogy próbajelleggel történő számlakibocsátáshoz szükséges feltételeket viszont továbbra is biztosítani kell!

Egy licensz futtatható környezetben való fenntartása irreális kötelezettségekkel járhat, és bár egy 2006-ban az akkori szabályoknak megfelelő szoftver jogilag megfelelne, az ma már egészen egyszerűen nem fut.

A szoftverek kivonásával – ahogy a pénztárgépeknél is – gondoskodni kellett volna a kivonás tárgyidőponti dokumentálásának szabályozásáról, amiről az NGM elfeledkezett.

Így nem szabad meglepődni, ha a NAV végelszámolási osztályai „búcsúzóképpen” a próbaszámlázást felveszik a vizsgálati programjukba.”

– írja közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), tájékoztat az Országos Sajtószolgálatra hivatkozva az MTI.


Békési vendéglősöket is dicsértek

2014-10-02
Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

Csak az ellenőrző szervek megnevezéséből lehet következtetni, hogy egyrészt talán Békéscsabán lehettek elégedettek a felügyelők.

Amint az a hatósági információból kiderül, a revizorok az ottani vendéglátóhelyeken azt vizsgálták, hogy kiszolgálják-e szeszes itallal a 18 év alatti fiatalokat. A szakemberek szeptember 26-án négy, jellemzően fiatalok által látogatott helyet ellenőriztek, és a pultosok egyik esetben sem szolgálták ki a vásárlással próbálkozó tinédzsert.

Ám: a felügyelőség és a rendőrség a kedvező tapasztalat ellenére további ellenőrzéseket tervez annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkenjen az olyan vendéglátóhelyek, üzletek száma, ahol a középiskolások hozzájuthatnak alkoholos italokhoz, szól a hatósági közlés.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton ugyancsak szeptember 26-án éjjel öt helyi vendéglátó egységet és szórakozóhelyet ellenőrizték. A revíziók célja – a gyermek- és fiatalkorúak biztonságának fokozása – a 18. életévüket be nem töltött személyek alkoholfogyasztásának visszaszorítása volt.

„Az ellenőrzések sikerrel zárultak, a felügyelőség munkatársai fiatalkorú személyek alkohollal történő kiszolgálását nem tapasztalták”, hangsúlyozza a hivatalos megfogalmazás.

Szabolcsi vendéglősöket is dicsértek

2014-10-02
Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

Csak az ellenőrző szervek megnevezéséből lehet következtetni, hogy egyrészt talán Békéscsabán lehettek elégedettek a felügyelők.

Amint az a hatósági információból kiderül, a revizorok az ottani vendéglátóhelyeken azt vizsgálták, hogy kiszolgálják-e szeszes itallal a 18 év alatti fiatalokat. A szakemberek szeptember 26-án négy, jellemzően fiatalok által látogatott helyet ellenőriztek, és a pultosok egyik esetben sem szolgálták ki a vásárlással próbálkozó tinédzsert.

Ám: a felügyelőség és a rendőrség a kedvező tapasztalat ellenére további ellenőrzéseket tervez annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkenjen az olyan vendéglátóhelyek, üzletek száma, ahol a középiskolások hozzájuthatnak alkoholos italokhoz, szól a hatósági közlés.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton ugyancsak szeptember 26-án éjjel öt helyi vendéglátó egységet és szórakozóhelyet ellenőrizték. A revíziók célja – a gyermek- és fiatalkorúak biztonságának fokozása – a 18. életévüket be nem töltött személyek alkoholfogyasztásának visszaszorítása volt.

„Az ellenőrzések sikerrel zárultak, a felügyelőség munkatársai fiatalkorú személyek alkohollal történő kiszolgálását nem tapasztalták”, hangsúlyozza a hivatalos megfogalmazás.

Fiatalkorúak kiszolgálása – Jó hírek!

2014-10-02
Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

Külön hírben közölte a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy nem talált szabálytalanságot négy és öt, jellemzően fiatalok által látogatott vendéglátóhelyen (vélhetőleg) Békéscsabán és a szabolcsi Fehérgyarmaton.

A folytatást a Békés megyei tagegyesület oldalán és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagegyesület oldalán is olvashatja.


Minimálbér jövőre? Ők így vélekedtek

2014-10-07
A megkérdezett cégvezetők zöme számít a minimálbér emelésre. Bár, bizonyos ágazatok nehezen élik majd meg a változásokat.

A megkérdezett cégvezetők zöme számít a minimálbér emelésre. Bár, bizonyos ágazatok nehezen élik majd meg a változásokat.

Ez derül ki abból az elemzésből, amelyet a Policy Agenda készített megrendelésre.

(A kis- és középvállalatok körében végzett felmérés reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A kutatás 2014. szeptember 17-28. között zajlott on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.)

Mint ismeretes, a minimálbér bruttóösszege jelenleg 101 500 forint, nettó értéke 66483 forint. Azonban, az ősszel kezdődő tárgyalások eredményeként módosulhat jövő évtől kezdve, világít rá az intézet.

A felmérés szerint cégvezetők 86 százaléka azt gondolja, hogy emelkedni fog a minimálbér 2015-ben. Az összes megkérdezett harmada 105 ezer forint feletti legkisebb munkabért valószínűsít, sőt 12 százalékuk nem tartja elképzelhetetlennek a bruttó 109 ezer forint feletti összeget sem. Ez utóbbi több mint 7 százalékos növekedést jelentene.

A kutatásban vizsgálták azt is, hogy a cégvezetők szerint mekkora minimálbér emelést tudnának kigazdálkodni a vállalkozások.

A válaszadók 33 százaléka nem lenne képes a jelenlegi adóterhek mellett újabb növelést elviselni, a többség pedig támogatna egy többéves bérmegállapodást

A kutatóintézet feltette a kérdést, hogy cégvezetőként mit gondol arról, ha 3-5 éves időszakra megállapodna a kormánya szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a minimálbérmértékéről?

Mint kiderült, a cégvezetők 54 százaléka örülne egy ilyen megállapodásnak, mert ezáltal kiszámíthatóbb lenne a gazdasági környezet. 33 százalékuk mondta azt, hogy nem támogatna egy ilyet, mert a gazdasági feltételek folyamatosan változnak, nem lehet ilyen távra előre tervezni. A válaszadók 14 százaléka egyelőre nem tudott állást foglalni a kérdésben.

A kutatás alapján az látszik – közli a kutatócég -, hogy a magyar kkv- szektorban tevékenykedők többsége tudja, és számol is azzal, hogy emelkedni fog jövőre a minimálbér összege. Azonban, nyilvánvalóan vannak olyan ágazatok, amelyek a jelentős létszámú minimálbéren, vagy annak a szintnek a környékén foglalkoztatottak miatt nehezen élik meg ezeket a váltásokat. A többség támogatna egy többéves bérmegállapodást, amely így szerintük kiszámíthatóbb környezetet teremtene, derül ki a Policy Agenda elemzéséből.

Kereskedők figyelem! Ellenőrzik a déligyümölcsöket!

2014-10-08
Március közepéig számíthatnak a déligyümölcs-forgalmazók a hatósági ellenőrzésekre. A revizorok a minőséget vizsgálják.

Március közepéig számíthatnak a déligyümölcs-forgalmazók a hatósági ellenőrzésekre. A revizorok a minőséget vizsgálják.

Hazánkban szeptember végétől március közepéig tart a déligyümölcsök szezonja. Figyelembe véve, hogy a déligyümölcsök minősége a szezon kezdeti szakaszában nem mindig kielégítő, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy a hatóság kiemelten ellenőrizze e termékek minőségét, írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Mit?

Az ellenőrzések során a hatóság elsősorban a citrusféléket ( mandarin, narancs, grépfrút), az avokádót és a kereskedők polcain egyre nagyobb mennyiségben megjelenő egzotikus gyümölcsöket ( mangó, ananász) vizsgálja.

Hazánkban az egy főre eső évi déligyümölcs-fogyasztás közel 12 kilogramm, ami jelzi az intézkedés fontosságát, indokol a hatóság..

Miért?

Vizsgálni kell a szabvány szerinti valamennyi minőségi paramétert, tehát az ellenőrzés célja…

… a citrusféléknél:penészes, romlóhibás, esetleg fagyott gyümölcsök, nem megfelelő létartalom, az érlelés során bekövetkező etilén perzseltség,

… az avokádónál:éretlen vagy túlérett, romlóhibás gyümölcsök,

a banánnál:túlérett vagy az érlelés során elkövetett hibák miatt ízetlen, zöld gyümölcsök

kiszűrése.

Hogyan?

A nem megfelelő minőségű termékek árupiacról történő kivonásával és a helyes forgalmazói magatartás ( folyamatos áruleválogatás, megfelelő tárolási körülmények és a nyomonkövethetőség biztosítása) kialakításával érhető csak el, hogy a vásárlók jó minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan termékekkel találkozzanak a boltok polcain.

Az ellenőrzések eredményeiről és tapasztalatairól a NÉBIH a későbbiekben folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot, ígéri a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság.

SZAK-ÉRTŐ: Ne legyen túl közvetlen vezető!

2014-10-09
Veszélynek van kitéve az a főnök, aki túlságosan közvetlen az alkalmazottaival, inti a tanácsadó a kisvállalkozásukat vezető munkáltatókat is.

Veszélynek van kitéve az a főnök, aki túlságosan közvetlen az alkalmazottaival, inti a tanácsadó a kisvállalkozásukat vezető munkáltatókat is.

A túlzott közvetlenség számos buktatót rejthet, amelyek visszahatnak a cég üzleti sikereire és sokszor a cég imázsára is, fejtegeti szakmai blogbejegyzésében dr. Erdős Zsuzsanna
etikett tanácsadó és coach.

„Ne értsük félre: a közvetlenség, a természetesség, a megközelíthetőség mind-mind vonzó tulajdonságai egy vezetőnek, amelyek bizalmat és lojalitást eredményezhetnek– fogalmaz a szakember. Olyan erények ezek, amelyet – ha személyiségtípusától távol is áll – tudatosan kell egy vezetőnek gyakorolnia. Ha ugyanis ez sikerül, akkor a munkahelyi légkör kötetlen sallangmentessége jó táptalaja lehet a kreativitásnak és meglepő módon a személyes felelősségvállalásnak is. Ez a légkör ugyanis a kölcsönös tiszteleten és elismerésen alapul, ahol mindenki tudja a szerepét.

Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz,  bizalmas – kevesekhez!

A vezető túlzott közvetlensége, a láthatatlan – de a munkatársak számára is érezhető – határ nyilvánvaló átlépése mögött, az okok széles skálája húzódhat meg a tapasztalatlanságtól, a megfelelési vágyon át, a manipulatív szándékig.

Mi az ok?

A vezető beavatja a munkatársakat olyan témákba és problémákba, amelyek nem tartoznak rájuk.

Ennek két hátulütője lehet, egyrészt a munkatársak szerepzavarba kerülnek és később kéretlenül olyan kérdésekben véleményt szándékoznak nyilvánítani vagy döntést befolyásolni, amely nem tartozik a kompetenciájukba.

Emellett óvatlanul a vezető azt is kockáztatja, hogy nem látják munkatársai őt kompetensnek, illetve alkalmasnak a vezetésre.

A félreértelmezett „nyitott ajtó politika”

Az a vezető, akihez bármikor bármivel be lehet menni – ha mást nem csinál rosszul egy dolgot biztosan, a saját munkáját rosszul szervezi. (Emellett például, komoly teret enged annak, hogy a munkatársak valahányszor elakadnak, ahelyett, hogy maguk akarnának megoldást találni a problémájukra, azonnal szaladnak a főnökhöz, és így valójában a vezető fog dolgozni helyettük, vezetői szintre felhozva a lejjebb delegált döntéseket.)

A magánélet megbeszélése

Mindig nehéz kérdés, mit és mennyit osszunk meg magunkról.

Az egymás magánéletének olyan mélységig való ismerete, amely egy sokat látott családterapeutát is zavarba hozna, később nemtelen pletykák és bántó személyeskedések alapja lehet.

(Az etikett szerinti egyik alapvető tabu társalgási téma éppen a magunk és mások magánélete.)

Mégis a félreértelmezett közvetlenség egyik jól felismerhető és nem szerencsés jele, ha egy munkahelyen mindent, mindenféle stílusban ki lehet mondani.

Amikor az egymásnak, illetve a vezetőnek való humoros és kevésbé humoros „beszólások”, a sikamlós történetek, a pikáns megjegyzések, a mások kárára való élcelődések mindennaposak.

Mi a túlzásba vitt közvetlenség oka?

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a túlzott közvetlenség oka, a széles körben elterjedt tegeződében rejlik.

Vitathatatlan, mivel a tegeződéshez az a képzet társul, hogy csak azzal tegeződünk, akivel közelebbi ismeretségben (meghittebb viszonyban) vagyunk, csakugyan kelthet olyan illúziót, hogy a tegeződés a bizalmaskodásra, a keresetlen stílusra is feljogosít. Ami, természetesen nem igaz.

A tegeződés önmagában, nem jogosít fel semmire (különösen manapság nem, amikor boldog boldogtalan a megismerkedés után szinte azonnal tegeződik).

A tegeződés csak egy társalgási stílus, amelynek éppen úgy megvannak a játékszabályai, mint bármely másik kommunikációs stílusnak és jól tegeződni – különösen egy alá-fölérendeltségi viszonyban – finom arányérzéket kíván mindkét féltől.

A tegeződés nem jelenti, hogy megváltozik a pozíciónk vagy a szerepünk, mint ahogyan azt sem, hogy az udvariassági fordulatokat, gesztusokat vagy olyan varázsszavakat mint a kérem, köszönöm, ne kellene éppen úgy használni, mint például magázódáskor.

Tegeződve is ki lehet jelölni finoman, ám egyértelműen a határokat, és ki is kell!

Mi a következménye a vezető túlzott közvetlenségének?

A tisztelet megfakulása, a felelősségi körök elmosódása, a személyes számon kérhetőség nehézkessé válása.

Feszültebb helyzetekben könnyebben hangzanak el meggondolatlanságok, repkedhetnek a nyomdafestéket nem tűrő, egymást sértő kifejezések.

A túlzott közvetlenség másik nagy buktatója, hogy a legritkábban egyoldalú, vagyis a vezető ilyen viselkedésére, a munkatársak hasonló viselkedése a válasz.

Nemcsak a vezetővel, de egymással szemben is, és ez – ne legyenek illúzióink – nem tesz jót a munkahelyi légkörnek.

Talán elsőre meglepőnek tűnik, de a munkatársak szeretnek „felnézni” a vezetőjükre.

Szeretnek büszkék lenni, nemcsak a munkájukra, de a csapatra is ahol nap mint nap dolgoznak, ezért is nehéz megtalálni megfelelő egyensúlyt.

A legnyitottabb vezetőnek sem egyenlőnek kell lennie, hanem – Artúr király „mintájára” – elsőnek kell lennie, az egyenlők között.

Ha egy vezető belecsúszott ebbe a hibába, jogos lehet a kérdése, módjában áll-e változtatni rajta?

Mivel ez egy rossz szokás, amely gyökeret is ver addigra, mire a vezető felismeri ezt a gyengeségét, következetességgel és fegyelmezett munkával ismét megfelelő irányba állítható a hajó orra. Azonban itt igaz sajnos: Róma sem egy nap alatt épült fel.

Érdemes hát vezetőként is megszívlelnünk a mondást: Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz,bizalmas – kevesekhez, javasolja a tanácsad ó.

Mértéktartó közvetlenség: beválhat

2014-10-09
Komoly gondokkal számolhat előbb-utóbb az a főnök, aki túlságosan közvetlen az alkalmazottaival, inti a tanácsadó a kisvállalkozásukat vezető munkáltatókat is.

Komoly gondokkal számolhat előbb-utóbb az a főnök, aki túlságosan közvetlen az alkalmazottaival, inti a tanácsadó a kisvállalkozásukat vezető munkáltatókat is.

Ha kíváncsi arra, hogy milyen a legoptimálisabb viselkedésmód, hangnem, modor, amelyet egy cégvezetőnek érdemes beosztottjaival szemben képviselni, illetve tőlük elvárni, akkor a folytatásért lépjen erre az oldalunkra.


Új pályázati rendszer: egyszerűen szolgáltat

2014-10-10
Kevesebb bürokráciával és sokkal szolgáltatóbb típusú rendszerrel fogja magát szembetalálni az, aki a jövőben az uniós támogatásokra fog pályázni, ígéri többedszerre a kormány.

Kevesebb bürokráciával és sokkal szolgáltatóbb típusú rendszerrel fogja magát szembetalálni az, aki a jövőben az uniós támogatásokra fog pályázni, ígéri többedszerre a kormány.

Amint azt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a jövőben csak elektronikus formában lehet majd pályázni, és a megújuló elektronikus felületen követni lehet majd a teljes pályázati életcikluson keresztül az ügyintézési folyamatot.

(Az új kitöltési útmutatókat már most tanulmányozhatják az érdeklődők. A dokumentumokat erről az oldalunkról is elérheti.)

Csökken a pályázathoz beadandó dokumentumok száma, például az adóhatósági, cégnyilvántartási, illetve földhivatali papírokat az intézményrendszer szerzi be.

Egyszerűbb lesz a változások bejelentése is, a jövőben elegendő lesz egyetlen változást bejelentő űrlapot kitölteni, és majd az intézményrendszer dönti el, hogy azt változás bejelentésként vagy támogatási szerződés módosításaként kell-e értelmezni.

A területi programok, illetve a közösségvezérelt helyi fejlesztések esetében a helyi szereplőknek lehetőségük lesz a kiírásban, illetve a döntésben részt venni, a 300 millió forint alatti beruházásoknál pedig egyszerűsített eljárást vezetnek be.

A vállalkozások közteherviselését figyelembe veszik a biztosíték nyújtási kötelezettségüknél, az előlegnyújtásnál pedig a projekt sajátosságait is szem előtt tartják, és ehhez kapcsolják a kifizetés ütemezését – jövő év január elsejétől. Ha valaki a vállalt ütemezés szerint végzi a beruházását, annál a fenntartási kötelezettség ideje alatt a garancia mértéke jelentősen csökken.

A jövőben a támogatást szinte annak teljes összegében kifizetik, és csak az utolsó 10 százalék lehívásához kell igazolni az önerő rendelkezésre állását.

A „jó pályázókat” honorálják, a „rosszakat” pedig szankcionálnák azzal, hogy azok, akik a 2007-2013-as időszakban nem fejezték be a projektjüket a vállalt határidőben és módon, azok a 2014-től induló időszakban addig nem juthatnak támogatáshoz, amíg be nem fejezték az előzőt.

Nem jelennek meg olyan pályázati kiírások, amelyek keretösszege 1 milliárd forint alatt lenne, továbbá a pályázati felhívás megjelenése és a benyújtási időtartam kezdete között legalább 30 napnak el kell telnie.

Csökken a pályázatokhoz elszámolható közvetlen és közvetett költségek mértéke. A fejlesztésekre rakódó, de annak nem a szakmai érdemi megvalósítására fordított költségtételek együttesen 12,5 százalékban lettek maximalizálva, ellentétben a korábbi időszakkal, amikor azok elérhették a 35,5 százalékot is.

A közvetlen költségek mértéke maximálisan 7 százalék lehet, míg korábban fél százaléktól 12 százalékig mozgott. Ezen belül a terület előkészítésére a korábbi 0-6 százalék helyett maximum 2 százalékot, a projekt előkészítésére, tervezésre a korábbi 0,5-6 százalék helyett legfeljebb 5 százalékot lehet az új időszakban elszámolni.

A közvetett költségek mértéke maximálisan 5,5 százalékot tehet ki a korábbi 6-23,5 százalék helyett. Például a projektmenedzsmentre 2-12 százalék helyett legfeljebb 2,5 százalékot, közbeszerzésre 1-1,5 százalék helyett 1 százalékot, műszaki ellenőrzésre 2-7 százalék helyett 1 százalékot, könyvvizsgálatra 0,5-1 százalék helyett maximum 0,5 százalékot, tájékoztatásra a korábbi 0,5-2 százalék helyett 0,5 százalékot lehet fordítani, jelentette a Magyar Távirati Iroda.

HÉTVÉGI SOROK – Revizorok metamorfózisa

2014-10-11
Akár papnak is beöltöznek az adóellenőrök, úgy mennek be étterembe enni – majd felfedik kilétüket. De más nagyszabású átalakulásra is vállalkoznak egy ideje – csakhogy eleget tegyenek a munkakörükkel járó elvárásoknak.

Akár papnak is beöltöznek az adóellenőrök, úgy mennek be étterembe enni – majd felfedik kilétüket. De más nagyszabású átalakulásra is vállalkoznak egy ideje – csakhogy eleget tegyenek a munkakörükkel járó elvárásoknak.

Olykor pikírt, nyílt kritikákat is megfogalmazó, egyedi hangvételű összeállítással rukkolt elő a HVG szerzőpárosa a hatósági ellenőrzések jelenéről.

„… Busójárás, végbél: mindenhova benéznek

Az utóbbi pár évben jelentősen nőtt az adóhatósági dolgozók kreativitása, a legváratlanabb helyeken tudtak felbukkanni. A 2014-es busójáráson például – nem busónak öltözve –jelentek meg az adóhatóság munkavállalói, és édességeket, illetve pékárut árusító vállalkozókat bírságoltak meg a próbavásárlások után.

Az adóhatóság dolgozói ennél meredekebb helyekre is merészkednek. Két éve például egy gasztroenterológus magánpraxisába tért be két illető, aki anya és lányakéntmutatkozott be a doktornőnek, és arra kérték az orvost, hogy vizsgálja meg az idősebbiket, mivel véres a széklete, és attól tart, hogy ez a végbéldaganat jele. Az orvos megvizsgálta az illetőt, ezek után pedig, mivel nem adott nyugtát, kapott is egy 300 ezres bírságot. A doktornő ritkán látható perverziónak minősítette az akciót.

A szolgáltatások területén a plasztikai sebészek sem kerülnek kívül a hatóság látókörén. 2011-ben például az adóhatóság egyik hölgy dolgozója – azt nem tudni milyen beavatkozás megelőlegezéseként –900 ezer forintot adott egy plasztikai sebésznek, ám nyugtát nem kapott. 2014-ben ugyanakkor potenciaerősítő, fogyasztó-, testépítő szereket is vásárolt a NAV a netről, és ha már akcióztak, az illegális weboldalak ellen feljelentést tettek.

Sorozatlövők

Van, amikor egy füst alatt egy sor embert jól megszórnak bírságokkal. Pár hete történt, hogy a revizorok népes baráti társaságnakálcázták magukat, hogy lebuktassanak egy szabolcsi feketefuvarozót, aki interneten hirdette telekocsi-szolgáltatását. A “vállalkozás” papíron sem létezett, adószáma sem volt, ráadásul a fuvardíjról se számlát, se nyugtát nem adott, sőt az alkalmi sofőrtársa bejelentéséről is megfeledkezett, állítja a NAV. A történetben a slusszpoén az, hogy az út során az ellenőrök sok helyen megálltak a kocsival, több próbavásárlást is tartottak, amelyek felénél szintén szabálytalanságokat tapasztaltak, jött is a bírság.

Az adóhatóság egyik legkedveltebb területe a turizmus. Zala megyében példáulmotoros turistáknak álcázták magukat az ellenőrök, a Balaton-parti kempingek szolgáltatását 53 esetben ellenőrizték alig pár hete, és több mint 3,2 millió forintos bírságot szabtak ki a számla, illetve nyugta adásának elmulasztása miatt. A motoros túra során volt, hogy a NAV-osok betértek egy kicsit teniszezni is, és a pálya bérleti díjáról sem kaptak számlát: ekkor is büntettek.

Barátkoznak, közben pedig…

Ezek után nem is csoda, ha az adóellenőröket sokan megvetik, pedig csak végzik a dolgukat. Tudja ezt jól az adóhivatal is, amely barátkozni próbál az emberekkel, amikor fesztiválokon– például a Sziget Fesztiválon is évek óta– standot állítanak fel, tájékoztatnak, igyekeznek elfogadtatni magukat az emberekkel. De ekkor sem állják meg, hogy ne büntessenek. Nemrég a budai borfesztiválon is ott voltak, és miközben azt ecseteltékaVelvetújságírójának egy pavilonban álló NAV-osok, hogy érzik, nem kedvelik őket, stresszlabdákat, kis füzetecskét és golyóstollat osztogattak, addig több társuk a borfesztiválon próbavásárolt és büntetett.

Alkalom szüli az ellenőrt

Volt olyan alkalom, amikor az adóhatóság emberei a “puszta véletlen” alapján cselekedtek. Az ellenőrök mellett elhaladó furgon ugyanisfelkeltette a dolgozók figyelmét, a furgonból különféle pékáruk és cukrászkészítmények vásárlására buzdították az egyik borsodi kistelepülés lakosságát. A próbavásárlás után kiderült, hogy a vállalkozó a helyszínen található számlatömbjeit régóta nem használta, az utolsó bizonylat kibocsátása óta már több mint öt hónap telt el.

 

Az adóhatóság dolgozóilecsaptak illegális ebtenyésztőre is: egy próbavásárlás során 80 ezer forintért egy kutyát, illetve kutyatápot is vásároltak, ám nyugtát itt sem kaptak. Arról nem látott hír napvilágot, hogy mi lett az eb sorsa a vásárlás után.

 

A NAV-osok a neten más termékek után is érdeklődnek. Idén márciusban például a Vateránvásároltak ékszereket, majd ezt követően elfogtak egy hajdúdorogi árusítót, aki semmilyen engedéllyel nem rendelkezett.

Pálinkáznak, zumbáznak– pedig ez női műfaj

Az adóellenőrök előszeretettel mennek rá a pult alatt pálinkát árusítókra is. A házi pálinkafőzés ráadásul mennyiségben limitált is (50 liter évente), illetve csak személyes használatra készíthető. Az utóbbi években többször volt olyan, hogy egyszerű vásárlóknak álcázva magukat adóellenőrök vonultak ki pálinkát venni, de volt arra is példa, hogy neten, szabálytalanul hirdetett pálinkáracsaptak le a NAV-osok. Az eladó ebben az esetben igen óvatlan volt: az egyik közismert oldalon hirdetett, ráadásul igen nagy mennyiséget, és személyes átvételt ajánlott, vagyis házhoz hívta az ellenőröket ebben az esetben.

Egy másik alkalommal ugyanakkor a NAV dolgozója alaposan megizzadhatott az ellenőrzés alatt,ugyanis zumbaórán vett részt Baranyában. Maguknak keresték a bajt a revizorok, nem voltak tisztában azzal, hogy ez az elmúlt pár évben felkapottá vált mozgást nők űzik, az adóellenőrök férfiak voltak.A NAV-dolgozók több problémával is szembesültek az ellenőrzés során: még csak-csak kimagyarázták magukat a hölgytársaság előtt, deférfiöltöző híján a mellékhelyiségben kellett átöltözniük. Emellett pedig latinos zenére kellett ugrálniuk az inkognitóban levő revizoroknak egy órán át. A zumbaoktató viszont nem adott számlát, így megbüntették.

Mintha a közelmúltban megszaporodtak volna ezek az akciók, ennek pedig nyoma van az elmúlt egy-két hónap híreiben.

A NAV maga sem titkolta, hogy átfogó ellenőrzősorozatot végzett Budapesten éttermeknél, kávézóknál (ez a nyáron amúgy is szokás), de többször is visszamentek leellenőrzött helyekre, és két éttermet (egyik exkluzív) és egy kávézótbe is zárattak, mert sokadszor törvénysértésen kapták az üzemeltetőket, tulajdonosokat. Egyik cukrászdátolyan sűrűn látogatták, hetente többször is, hogy a cukrászda a törzsvendégeknek járó névre szóló csészét készíttetett, ráírva: NAV. Az is szokatlan, hogy két héten belülkétszer is razziáztakés sorra büntettek kínaiak érdekeltségében levő üzleteket az Ázsia Centerben és a China Martban augusztus végén, szeptember elején.

Rosszul érezzük

Arra gondoltunk, hogy a megszaporodni látszó akciók, arról tanúskodó közlemények összefüggésben lehetnek azzal, hogy szeptember 1-je után minden arra kötelezettnek (a kiskereskedelemben, a gyógyszertárakban, benzinkutaknál, szállodáknál) csak online pénztárgépet lehet használni, és erre igyekszik rászorítani a vállalkozókat a NAV az intenzív, nyomásgyakorlásként is felfogható akciókkal és azok kommunikálásával.

Rákérdeztünk, hogy mintha az eddigieknél több anyagot adnának ki, és van-e összefüggés az online kasszás határidő és az akciók, közlemények között.

A NAV kioktatott minket: azt írják, hogy a közlemények gyakorisága a NAV 2011-es létrejötte óta „lényegében nem változott, a kérdés előtti megállapítás szubjektív, elképzelhető, hogy Ön korábban ritkábban olvasta közleményeinket”.

Mindennapi kérdés az álruha

Az adóhatóság szerint egyébként teszik a dolgukat, és fontos, hogy az emberekben is tudatosuljon, az adófizetési kötelezettségüknek eleget kell tenniük. „A NAV tevékenységének része a tájékoztatás, amelynek fontos eleme a legérdekesebb és az adómorálra vélhetően hatással lévő esetek nyilvánosságra hozatala. Az állam és a tisztességes adózók kárára elkövetett pénzügyi visszaélések és bűncselekmények nyilvánosságra hozatalával változhat ezek társadalmi megítélése, ami javíthatja az adózási fegyelmet és erősítheti az adótudatosságot. Tapasztalataink szerint az intenzív sajtókommunikáció az adóelkerülés megelőzésében is szerepet játszik."”A tájékoztatás a NAV szerintsegít abban, hogy az adózók tudják, hogy mikor, milyen kötelezettségeik vannak, és azokat hogyan kell teljesíteniük.

Az adóhivatal viszont megkerülte az érdemi válaszadást, amikor azt feszegettük, hogy érzésünk szerint a 2010-es kormányváltás óta sokkal több olyan közlemény jön ki tőlük, amelyben mindennapi lebukásról szólnak, hogy bárki érezheti, ha nem fizet adót, elkaphatják, de kíváncsiak voltunk arra, hogy csak a közlemények szaporodtak meg a kormányváltás óta és ugyanannyit razziáztak korábban, mint 2010 után, vagy az akciók is sűrűbbé váltak a rezsimváltás óta.

A NAV csak arra tért ki válaszában, hogy 2011-ben vonták össze az APEH-et a Vám- és Pénzügyőrséggel, így lett NAV, azóta közös stratégia mentén dolgoznak a szakterületek, és „egy kommunikációjában és feladataink ellátásában is hatékonyabb szervezet jött létre”.

A hvg.hu azonban beszélt olyan magas rangú NAV-vezetővel, aki elmondta, hogy a kormányváltás óta rágyúrtak arra, hogy sokkal több közleményt adjanak ki, és ötletelnek a hivatalban, hogy milyen „álruhát” tudnak még felvenni, hogy minél több szakma képviselői érezzék, jobb, ha az adószabályokat betartják, mert bármikor lebukhatnak.

Érik atrocitások a NAV-ellenőröket?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon szoktak-e egyes ellenőrzések tettlegességig fajulni, ám a NAV itt is semmitmondó választ adott: közölte, hogy az adóellenőröket érő atrocitásokkal kapcsolatban nincsen statisztikájuk.

Figyelem a legnépszerűbbeket is

A próbavásárlásokra kitérve a NAV annyit közölt, hogytovábbra is kiemelt figyelmet fordítanak a népszerű, nagy közönséget vonzó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások fokozott ellenőrzésére. Ezért ellenőrzik a revizorok és pénzügyőrök például a luxus-szépségszolgáltatókat, orvosokat, ügyvédeket stb., valamint a frekventált, nagy tömegeket vonzó vendéglátóegységeket és rendezvényeket.

A karakán könyvelő kibabrált velük

Az adóellenőrök agyába jól befészkelte magát egy történet.Két adóellenőr, magukat egyszerű állampolgárnak kiadva, bement egy adószakértő irodájába, hogy segítséget kérjen egy konkrét ügyben. Az adószakértő tanácsot adott a hozzá betérőknek, hogy mit csináljanak, aztán kérte a jussát, de számlát, nyugtát nem adott. Ekkor a revizorok felfedték magukat, kijelentették, hogy megbüntetik, és elmondták, hogy ők lényegében próbavásárlást végeznek, emiatt a pénzt visszakérik. Az adószakértő a bírság miatt nem ellenkezett, de nem tágított attól, hogy ő bizony szolgáltatást nyújtott, amiért viszont megilleti a felszámított díj–írta mégazOrigoegy korábbi cikkében. A történet annak iskolapéldája, hogy a feketéző adószakértőt lebuktatni drágább, mintha egy étteremben tesztelnék a szabályok betartását. Egy adószakértő ugyanis nincs megilletődve, ha kiderül a turpisság, és ahol csak tud, a szabályok keretén belül megnehezíti a revizorok dolgát.

Volt egy másikeset is,akkor egy jogász vizsgálatába tört bele abicskájuk.Egy vidéki ügyvédnél például próbavásárlást tartottak az ellenőrök, adásvételi szerződést írattak az ügyvéddel, aki mindenben szabályosan járt el. Az ellenőrök ugyanakkor visszakérték a szolgáltatásért adott pénzüket, az ügyvéd viszont erre nemet mondott, arra hivatkozva, hogy megdolgozott a pénzéért, és az ügylet, amiben megállapodtak, létrejött. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt mondta, az ügyvéd a megbízás döntő részét teljesítette, ezért a munkadíj arányos része jár neki.

Így megy ez

Az adószakértő és az ügyvéda pénzt jogosan követelte a revizoroktól. De nem mindenkinek, aki lebukott, jár vissza a summa. A szolgáltatóknak (ha elvégezték a szolgáltatást) igen, de ha terméket ad el a vállalkozó, vagy étteremben kiszolgálják az ellenőröket, akkor bizony nemcsak bírságotkap a vállalkozó, de a pénzét sem kapja meg– de az árut visszakaphatja.

Kérdésünkre a NAV leírta, hogyan néz ki egy próbavásárlás menete.Az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolnia a revizornak, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. Amennyiben a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatónál vagy egyéb, megrendelésen alapuló értékesítőnél kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt terméket kiszállító személy az ellenőrzéskor hatósági tanúként közreműködik. Az adóhivatal a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó– az erre vonatkozó felszólítás után– visszatérítette. Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot– amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg– a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja.

Honnan van az ellenőrzésekre pénz?

Vagyis a próbavásárlás nem olcsó mulatság az adóhivatalnak sem.

A szolgáltatásnál például bukhatják az akár– egy elvégzett plasztikai műtét vagy fogorvosi beavatkozás esetén– borsos, sok tíz- vagy százezer forintosszolgáltatás árát.

Hiába próbáltuk azonban kideríteni a NAV-tól, hogy az akciók össze vannak-e kötve a büntetési tételekkel, vagyis van-e valami ösztönzés a minél vadabb és gyakoribb bírságolásra, az adóhatóság válaszából ez nem derül ki.

Azt sem árulták el, hogy mennyi pénzük van az akciókat finanszírozni. Csak annyit írtak, hogy „az adóellenőröknek és a pénzügyőröknek minden évben meghatározott összeg áll a rendelkezésükre. Ebből finanszírozzák a próbavásárlásokat, próbafogyasztásokat és a próbaszolgáltatásokat. Minden adófőigazgatóság rendelkezik saját költségkerettel. Aszezonális, esetleg nagyobb akciókat a NAV központi költségvetési keretéből finanszírozzák."

Egy, az adóhatóság rendszerét ismerő forrásunk szerint ugyan nincs összekötve közvetlenül a büntetés és az akciók finanszírozása, de mégis közvetve van egy érdekeltségi rendszer. Az adóigazgatóságok negyedévenkénti értékelésekor szerepet játszanak, milyen akciókat és milyen eredménnyel végeztek. Ezen felül pedig az igazgatóság munkatársainak mozgóbérét amikor elosztják, akkor is van szerepe abban, hogy ki hogyan dolgozott, mennyit büntetett.

A bírság az állami kasszába kerül

2014 augusztusáig országosan csaknem 47 ezer nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzését végezték a revizorok, minden ötödik valamilyen mulasztás megállapításával végződött, valamint az eddigi jogerős határozatok alapján közel 870 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV (a bírságokat az adóhatóságnak be kell fizetnie a központi büdzsébe, a próbavásárlásokat a saját költségvetéséből finanszírozza a NAV)…”

Leírás: http://os.mti.hu/img/spacer.gif

Ha helyesbítene, ha visszavonna

2014-10-14
Módosult az élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz kapcsolódó elektronikus bevallási rendszer.

Módosult az élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz kapcsolódó elektronikus bevallási rendszer.

Amennyiben az ügyfelek a bevallási időszak lezárását (minden év május 31.) követően – az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevalláshoz tartozó fizetési bizonylatok elkészülte után – kívánják helyesbíteni vagy visszavonni beadott bevallásukat, azt kizárólag a NÉBIH Felügyeleti Díj és Forgalmazói Ellenőrzési Igazgatóságához intézett kérelem beadásával tehetik meg.

A kérelemnek tartalmaznia kell az utólagos módosítás (önrevízió) indoklását is, tájékoztat közleményben a hatóság.

A változás október 1-jétől hatályos, tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A hivatal munkatársai az érdeklődőknek az alábbi elérhetőségeken adnak információkat a témával kapcsolatosan:

Postacím:1525 Budapest Pf. 30.

Email: felugyeletidij@nebih.gov.hu

Telefon: 06 (1) 336-9024

Tudjon róla! A szerviz is jelenti, ha áll a pénztárgép

2014-10-13
A szerviz is köteles jelenteni az adóhatóságnak, ha a pénztárgépet javításra átveszi, és azt is, ha utána visszaadja üzemeltetőjének.

A szerviz is köteles jelenteni az adóhatóságnak, ha a pénztárgépet javításra átveszi, és azt is, ha utána visszaadja üzemeltetőjének.

Az augusztus 1-től érvényes jogszabály értelmében 3 munkanap áll rendelkezésére a szerviznek, hogy a fent említett kötelezettségének eleget tegyen.

Akár az üzemeltető viszi be a pénztárgépet a szervizbe, akár a szerviz szállítja azt el az üzemeltetési helyről, jelenteni kell. Még akkor is, ha a pénztárgép akár csak átmenetileg is kikerül az üzemeltető rendelkezése alól és azért kerül a szervizhez, hogy megjavítsák, figyelmeztet a hatóság.

Annak nincs jelentősége, hogy a javításra való átvétel és a pénztárgép visszaadása között mennyi idő telik el. Így a szerviz akkor is köteles adatot szolgáltatni, ha a pénztárgép ugyanazon a napon belül került a szervizhez és onnan vissza, az üzemeltetőhöz.

Árueredet - Az adózók többsége már szabálykövető

2014-10-15
A számla- és nyugtaadással, valamint a foglalkoztatással van gond, de az áruk eredtéről a többség már számot tud adni.

A számla- és nyugtaadással, valamint a foglalkoztatással van gond, de az áruk eredtéről a többség már számot tud adni.

Kiemelt figyelemmel kísérte nyáron a zöldség- és gyümölcskereskedők, vendéglátósok, romkocsmák, strandok területén működő vállalkozások, horgásztavak környékén árusítók működését az adóhatóság.

Tapasztalatok

Még mindig magas azok száma - derül ki a revízió összegzéséből -, akik nem adnak sem nyugtát, sem számlát.

A 12 ezret meghaladó nyugtaellenőrzésből minden ötödik esetben talált hibát a hatóság.

Foglalkoztatás

Mintegy 2500 alkalommal ellenőrizték a foglalkoztatás szabályszerűségét, ennek eredménye nemcsak a klasszikus „fekete foglalkoztatás”, hanem a késedelmes bejelentés feltárása is volt. A 2500 ellenőrzésből minden harmadik esetben tapasztaltak jogsértést az adóellenőrök és a pénzügyőrök.

Nyugta- és számlaadás

A munkaidőben történő ellenőrzések során javult - viszont a megszokottól eltérő időben (késő délután, éjszaka, hétvégén) romlott a nyugta- és számlaadás fegyelme.

Árueredet

Pozitív eredményt mutatnak viszont az árueredet vizsgálatával kapcsolatos megállapítások, ugyanis kiderült, hogy az adózók többsége az előírásoknak megfelelően jár el, áll a jelentésben.

Példa-beszéd

Egy dél-dunántúli gyógyfürdő fagylaltozóját mulasztási bírság kiszabása mellett 12 napra be kellet zárni, mivel a vállalkozó nem használta az online pénztárgépét. A tulajdonos azonban a nyári csúcsforgalommal járó busás hasznot nem akarta elszalasztani - fogalmaz a hatósági beszámoló - ezért a szomszéd üzlethelyiségben újra kinyitott és ismét belekezdett a fagylalt árusításába. A bizonylat kiállítására azonban kézinyugtát használt, hiszen a pénztárgépe a lezárt helyiségben maradt. Az újbóli ellenőrzés során az ellenőrök megállapították, hogy adózó nem ad szabályos nyugtát, így kénytelenek voltak ismételt mulasztási bírságot kiszabni, valamint az újonnan nyílt üzletet is bezárni.

Összegzés

Az adóhatóság munkatársai a fent nevezett szakterületeken több mint 15 ezer ellenőrzést végeztek, amelyből csaknem minden negyedik esetben találtak valamilyen hiányosságot.

A mulasztási bírságok összege meghaladja az 530 millió forintot.

Mindezeken túl 70 esetben rendeltek el 12 napos üzletbezárást, 6 esetben üzletbezárást helyettesítő bírságot róttak ki.

Reklámadó –Tisztul a kép (?)

2014-10-16
Adófizetésre nem kötelezetteknek adóelőleget sem kell fizetniük, és bevallást sem kell tenniük.

Adófizetésre nem kötelezetteknek adóelőleget sem kell fizetniük, és bevallást sem kell tenniük.

A fentieket az adóhatóság egyértelműsíti a reklámadó nyomtatvány  kitöltési útmutatójában.

Volt bonyodalom és félreértés éppen elég, amióta csak megismertük a reklámadó tervezetet és a végleges jogszabályt. Amint arról már mi is többször beszámoltunk, évi 500 millió forint reklámbevétel alatt nem kell reklámadót fizetni (az adó kulcsa 0 százalék), valamint, ha a reklám közzétevője (például Google, Facebook), erről nyilatkozatot nem bocsát ki, akkor a reklámadó alanya a reklám megrendelője, de csak akkor, ha havonta összesen több mint 2,5 millió forintot költ el ezen a módon reklámra.

A nyilatkozat gyűjtése…

…, adótanácsadók véleménye szerint nemcsak kötelező, hanem elemi érdeke is az érintetteknek – hivatkozik információira a pesti iparkamara.

A törvény szerint a reklámadó alanyainak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán (vagy más okiraton) nyilatkozniuk kell arról, hogy az adókötelezettség őket terheli.

Amennyiben ez a nyilatkozat elmarad, akkor a reklám megrendelője válik az adó alanyává, méghozzá akkor, ha az általa reklámra költött összegek havi összértéke meghaladja a 2,5 millió forintot; ilyenkor az összeghatárt meghaladó rész 20 százaléka az adó, amelyet a tárgyhónapot követő hó 20-ig kell bevallani és megfizetni. Az elsőre nehezen érthető szabályok nyilvánvalóan olyan szolgáltatókra vonatkoznak, mint a hazai online reklámpiaci tortából egyre nagyobb szeletet kihasító Google és Facebook: a két világcég például nyilván nem fog nyilatkozatot adni arról, hogy magát a magyar reklámadó alanyának tekinti, így az itt elköltött hirdetések után – a havi 2,5 milliós összeghatár felett – a reklámozó fizet.

A nyilatkozatok gyűjtése azoknál a cégeknél is nagy jelentőségű,

amelyek nem fizetnek reklámadót, így adóbevallást sem tesznek:

revízió esetén a nyilatkozatok igazolják,

hogy a reklámadó-bevételük nem érte el az adóköteles szintet.

További információk, illetve a reklámadóval összefüggő, legutóbb megjelent módosítások ( az előbbi, kiemelt betűkre kattintva elérhet) a július 15-i Magyar Közlönyben jelentek meg.

A vásárlók kedvelik a hagyományos üzleteket

2014-10-18
Nincs még vége a tradicionális árusításnak, a boltokban való vásárlásnak. Másképp: van jövője a hagyományos kereskedésnek (is).

Nincs még vége a tradicionális árusításnak, a boltokban való vásárlásnak. Másképp: van jövője a hagyományos kereskedésnek (is).

A kijelentést kutatásai alapján tette a Geometry Global. Az e-kereskedelem vártnál lassúbb fejlődésének tulajdonítható, hogy a szakértők úgy látják, egyhamar mégsem kell lehúzni a rolókat a hagyományos üzleteken….

Népszerűek a bevásárló utcák

Rendszeres online vásárlónak mindössze a megkérdezettek 7 százaléka mondta magát. Ez 2011-hez képest 2 százalékos növekedést jelent –hivatkozik a Geometry Global kutatására Origo.

„Az online vásárlás sokak által megjósolt forradalma még nem következett be. Egyrészt, az emberek vásárlási döntéseiben még mindig fontos szerepet játszanak a bevásárló utcák és az ott zajló élet. Másrészt számos biztonsági, adatvédelmi és más típusú akadályt látnak a fogyasztók az online vásárlásban” – magyarázza Cesar Montes, a Geometry Global stratégiai igazgatója.

„Minden esetre a trend pozitív, az online csatornák iránt való érdeklődés egyre nő, amit jól mutat az is, hogy a rendszertelen vásárlások száma látványosan, 59 százalékról 89-ra ugrott az elmúlt három év során. Ráadásul egy-egy termékkategóriának kifejezetten ez a terepe” – tette hozzá Montes.

Változás – később

A Geometry Global legfrissebb Connected Shopper tanulmánya szerint három tényező akadályozza az online vásárlások elterjedését. Az egyik visszatartó erő a biztonsági, adatvédelmi okokban keresendő, hiszen sokan még mindig nem érzik biztonságosnak a netes fizetést. Mindössze a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozta azt, hogy megéri számára kiadni személyes adatait cserében az e-kereskedelem által nyújtotta előnyökért. A kutatásban részt vevők 69 százaléka elismeri, hogy az e-kereskedelem megkönnyíti az emberek életét és 67 százalék egyetért azzal az állítással, hogy a következő években az online vásárlás teret hódít és az összvásárlások jelentős részét teszi majd ki.

Másrészt az e-kereskedelem vártnál lassúbb fejlődése nagyban tulajdonítható annak, hogy vásárlók kedvelik a hagyományos üzletek.

Az igazi boltok hatalma

A válaszadók 88 százaléka elsősorban azért megy be egy boltba, hogy lássa „élőben” a terméket, 65 százalék pedig itt tájékozódik az árakról. Ugyanakkor egyre inkább jellemző a digitális eszközök használata a hagyományos boltokban is: tízből hatan használják a mobiljukat vagy tabletjüket, ha fizikailag belépnek egy üzletbe. Árakat hasonlítanak össze, véleményeket olvasnak, lefotózzák az adott terméket, vagy éppen leellenőrzik, hogy online kedvezőbb áron be tudnák-e azt szerezni, írja a hírportál.

Kellenek még a boltok

2014-10-18
Nincs még vége a tradicionális árusításnak, a boltokban való vásárlásnak. Másképp: van jövője a hagyományos kereskedésnek (is).

Nincs még vége a tradicionális árusításnak, a boltokban való vásárlásnak. Másképp: van jövője a hagyományos kereskedésnek (is).

Nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy az e-kereskedelem mégsem fejlődik olyan ütemben, mint ahogy azt korábban sejteni vélték a szakemberek. Ez az oka annak, mutat rá egy tanulmány, hogy a közeljövőben még biztosan nem néptelenednek el a hagyományos üzletek, kisboltok.

Ha érdeklik a további részletek a vásárlói szokásokról, lépjen erre az oldalunkra.


Zöldség- és gyümölcskereskedőknek! Befigyel a hatóság

2014-10-20
Az őszi szezonális zöldségek és gyümölcsök minőségét és nyomonkövethetőségét vizsgálja fokozottan a hatóság országszerte.

Az őszi szezonális zöldségek és gyümölcsök minőségét és nyomonkövethetőségét vizsgálja fokozottan a hatóság országszerte.

Már nem csak a déligyümölcs-kereskedők áruit ellenőrzi márciusig fokozott figyelemmel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NEBIH) – ahogy azt nemrégiben megírtuk – , hanem a szezonra jellemző termékeket árusító kollégáikat, illetve az importőrök tevékenységét is.

Október elején a hivatal már a fővárosban elkezdte a tematikus vizsgálatokat.

Tekintettel arra, hogy az idei almatermés jó minőségű, bőséges és sokféle, a hatóság felhívta a kereskedők és a vásárlók figyelmét a termékkategóriák közötti különbségekre.

Alma és alma között van különbség

Az élelmiszerlánc valamennyi tagja számára fontos, szól a figyelmeztetés, hogy egyértelműen meg tudják különböztetni a minőségi étkezési almát a leginkább ipari felhasználásra szánt léalmától. A friss piaci előírásoknak megfelelő, étkezési gyümölcs nemcsak beltartalmában és élvezeti értékében, hanem méretében és külső tulajdonságaiban is eltér a léalmától, ami elsősorban jégverés miatt nagyon gyakran varas és héjhibás.

Ez tűnt föl

A Lehel Csarnok ellenőrzése során a NÉBIH szakemberei a legtöbb kiskereskedő és őstermelő áruját rendben találták, ám 10 tétel esetében a hatóság mintegy 200 kilogrammnyi hazai és importból származó gyümölcs helyszíni megsemmisítését rendelte el.

A megsemmisítés oka egy tételnél jelöletlenség és a nyomonkövethetőség hiánya volt, a többi tétel esetében minőségi kifogások miatt kellett kiwit, citromot és ananászt a pultokról eltávolítani. Egy tétel esetében a minőség átválogatással javítható volt.

Az ellenőrzés kiterjedt az őstermelők termékeinek eredetére és minőségére is. Az őstermelők közül a hatóság egy ceglédberceli árus termékeit találta kiemelkedően jó minőségűnek, aki igazoltan saját gazdaságában termelte a gyümölcsöket.

Az ellenőrzés országos – importőröket is vizsgálnak

A fővárosi piacok ellenőrzése mellett a NÉBIH országszerte is figyelemmel kíséri a zöldség-gyümölcs importőrök tevékenységét is, hiszen a közelmúltban – elsősorban az uniós embargóra adott orosz válaszlépések miatt – látványosan megnövekedett a szomszédos országok felől Magyarországra irányuló, sokszor ismeretlen eredetű dömpingáruk forgalma.

Példa-beszéd

A hatóság ellenőrei több mint 10 tonna jelöletlen paprikát, paradicsomot és szamócát találtak abban a lengyel teherautóban, ami október 15-én akadt fenn egy mélységi ellenőrzésen Parassapusztánál.

A paprika és paradicsom hiányosan kitöltött nemzetközi szállítólevelén szereplő érkezési cím hamisnak bizonyult, a szamócáról pedig az importőr semmiféle dokumentációt nem tudott bemutatni.

A hatóság Nógrád megyei zöldség-gyümölcs ellenőre a szállítmányt további intézkedésig zárolta. Az árura megsemmisítés vár, az szállítmány tulajdonosára pedig bírság, ami az áru értéke alapján akár több milliós nagyságrendű is lehet, figyelmeztet a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Fiatalkorúak kiszolgálása – kiemelten kezelik

2014-10-19
Egyre eredményesebbek hazánkban is a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések. Ám lesz terület, amelyet kiemelt figyelemmel kísér majd a hatóság.

Egyre eredményesebbek hazánkban is a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések. Ám lesz terület, amelyet kiemelt figyelemmel kísér majd a hatóság.

Ezek közé tartozik – tájékoztatott közleményben az Egészségügyért Felelős Államtitkárság – a dohányfüst-mentes területek kiterjesztése, az egészségvédő figyelmeztetések egyre nagyobb mértékű alkalmazása és méretük növekedése (egyebek között a vendéglátóhelyeken, üzletek környékén), illetve a dohánytermékekre kivetett adók emelése.

A megállapítás a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény Részes Feleinek hatodik alkalommal megrendezett konferenciáján fogalmazódott meg, amelyen a magyar delegáció is részt vett.

Megfogalmazódott még, hogy az ár- és adóintézkedések hatásos és fontos eszközei többek között a dohányfogyasztás csökkentésének, különösen a fiatalok körében.

Nehézséget okoz ugyanakkor a dohányipar befolyása és beavatkozása, illetve a nemzeti koordinációs mechanizmusok gyengesége, a tiltott kereskedelem felszámolása.

Továbbra is kiemelt feladat a fiatalok „eltérítése”

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításának eredményei alapján 2013-ra jelentősen csökkent a dohányzók aránya – azonban a fiatalok körében kevésbé jelentős a pozitív hatás.

A 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés szerint a felnövekvő generáció naponta dohányzó fiataljai nagyobb eséllyel maradnak felnőttként is rendszeres dohányosok.

Fontos, hogy a fiatalok dohányzással és passzív dohányzással kapcsolatos véleményét és szokásait megváltoztassuk, hangsúlyozza az államtitkárság közleménye.

Figyelem! 

Mindezek ismeretében várható, hogy a törvény előírásainak betartását (fiatalkorúak dohánytermékkel való kiszolgálása, a dohányzó helyek kijelölése, stb.) a továbbiakban is maximális elvárásokkal és szigorral fogják a hatóságok ellenőrizni!

Jó hír! Várhatóan kevesebb zenei jogdíjat kell fizetni a vendéglátásban

2014-10-27
A KISOSZ is évek óta sürgette: legyen méltányosabb a vendéglátói vállalkozások által fizetendő szerzői jogdíjak összege. Sikerült.

A KISOSZ is évek óta sürgette: legyen méltányosabb a vendéglátói vállalkozások által fizetendő szerzői jogdíjak összege. Talán így lesz...

A tervek szerint a 2015-től kezdődően a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjak mértékét átlagosan 19,5 százalékkal csökkentené a zenei szerzőket képviselő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, tudta meg az Origo.

A hírportál információi arról szólnak, hogy a szervezet be is nyújtotta az erről szóló díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

A díjszabástervezetről a végső döntést a közigazgatási és igazságügyi miniszter hozza meg, decemberre várható a jóváhagyás.

A díj mértéke a lakosok számától függ

A tervezetben az áll, hogy a szerzők, előadók és kiadók csökkentik, egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket: a javaslat a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe.

A jogvédő iroda szerint ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, és a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.

Megint szólhat a zene

A mostani könnyítésnek azért lehet pozitív hatása, mert az elmúlt években számos helyen megszüntették a zeneszolgáltatást a díjak emelkedése miatt, összegezte a hírportál.

Vállalkozói generációváltás: a KISOSZ segítséget nyújt

2014-10-29
Újabb érdekképviseleti feladatok kijelölése és a megvalósításukhoz szükséges munkák elindítása; kérdőíves helyzetfelmérés – vállalkozásokról; tájékoztató fórumok, szakmai szemináriumok, konferenciák – vállalkozóknak; szakértői bázis kialakítása a munkaadói és társ-érdekképviseletekkel. Eredményesen zárult a KISOSZ „Kapacitásfejlesztés a Nyugat-Dunántúli régióban” elnevezésű programja.

Újabb érdekképviseleti feladatok kijelölése és a megvalósításukhoz szükséges munkák elindítása; kérdőíves helyzetfelmérés – vállalkozásokról; tájékoztató fórumok, szakmai szemináriumok, konferenciák – vállalkozóknak; szakértői bázis kialakítása a munkaadói és társ-érdekképviseletekkel. Eredményesen zárult a KISOSZ „Kapacitásfejlesztés a Nyugat-Dunántúli régióban” elnevezésű programja.

Szombathelyen tartotta projektzáró eseményét a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége az érdeklődőknek, a régióhoz tartozó tagegyesületek és a sajtó képviselőinek.

A részletekről és a projekt tapasztalatairól dr. Antalffy Gábor (fotónkon), az országos szövetség ügyvezető elnöke tájékoztatott – értesítette szerkesztőségünket a KISOSZ Vas megyei tagegyesülete.


A KISOSZ többletszolgáltatással áll

a vállalkozók rendelkezésére

– Az a célunk, hogy a szociális partnerek munkájának elősegítése érdekében kiírt pályázati program keretében megerősítsük az érdekképviseletet, megkeressük azokat a mikro- és kisvállalkozókat, egyéni és családi vállalkozásokat, akiknek az érdekképviselet többletszolgáltatást tud nyújtani, s ugyanakkor együttműködjünk azokkal a szociális partnerekkel, itt helyben is, akik ugyancsak ezért dolgoznak – mondta az elnök-ügyvezető. – A program keretében kérdőíves felmérésé készült – folytatta –, minden megyében száz-száz vállalkozót kérdeztünk meg, hogyan értékelik saját helyzetüket, hogyan látják a foglalkoztató-képességüket, hogyan élték túl a válságot és milyenek a hitel- és banki kapcsolataik.

Tájékoztató füzet készült

A program keretében készítettünk egy munkajogi tájékoztató füzetet, mert ebben a kormányzati ciklusban változott a Munka törvénykönyve, amelynek részleteit sok vállalkozó nem ismert, ezért azt sem tudja, hogyan tud élni a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeivel.

Regionális fejlesztési terv

Készült még egy nagy szakmai anyag, egy regionális fejlesztési terv, amelynek segítségével felmértük a régióban működő három megyei KISOSZ szervezet működését, készítettünk egy elemzést, és arra is kíváncsiak voltunk, hogyan lehet a szolgáltatásainkat továbbfejleszteni, az érdekképviseleti munkát javítani.

Fórumok, továbbképzések, szemináriumok

A tagságot is igyekeztünk megszólítani: minden régióban 18 vállalkozói fórumot tartottunk egy év alatt, két olyan szemináriumot, amelyeken szakmai továbbképzést biztosítottunk a vállalkozóknak, illetve két, egyenként százfős szakmai rendezvényünk is volt, ahová a régión túlról is jöttek érdeklődők.

A KISOSZ egyik célja lett, hogy

segítse a vállalkozói generációváltást

A KISOSZ arra készül az elkövetkező években, hogy elősegítse a vállalkozói generációváltást. Érdekképviseletünk egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a vállalkozások átörökítését, tehát, azok, akik a rendszerváltás óta vállalkozókként dolgoztak, tisztességgel vissza tudjanak vonulni, az új, fiatal vállalkozóknak pedig legyen területük, ahol tevékenységeikkel kibontakozhatnak.

Most állt meg a létszámelbocsátás

a vállalkozásoknál

A kérdőíves felmérés azt igazolta – folytatta az elnök ügyvezető, – , hogy a mikro- és kisvállalkozások lassabban reagálnak a világban végbenő változásokra. Mint ismeretes, a válság elején a nagyvállalatok rögtön elbocsátották a dolgozók egy részét, míg a „kicsik” megpróbálták megtartani alkalmazottaikat. Ennek egyebek között az az oka, hogy a kisvállalkozás vezetője és az alkalmazott között személyesebb a kapcsolat, jobban ismerik egymást, ezért a munkaadó nehezebben küldi el a munkavállalót, még akkor is, ha ezt a vállalkozás helyzete megkívánná. Ezért aztán, mire az országban elmúlt a válság negatív hatása és a gazdasági folyamatok elindultak fölfelé, a mikro- és kisvállalkozói kör még mindig létszámelbocsátónak számított. A felmérés azt igazolta, hogy, bár már a fejlődés megindult, a létszámelbocsátás még csak most állt meg.

Amire szükség van: 

uniós források, tőkeinjekció, hitelek

Most kezdenek a vállalkozások talpra állni, de sokat ront a helyzetükön, hogy a banki kapcsolataik ennyire rosszul alakultak – összegezte az országos szövetség vezetője. – A KISOSZ elmondta a kormányzatnak többször is, hogy nem csak a magánszemélyeknek van baja a devizahitelekkel, a törlesztésekkel, nagyon sok kkv is devizahitelben adósodott el, mert azzal próbált fejleszteni, de gondjaik vannak a törlesztésekkel is. Ugyanakkor óriási probléma, hogy nincs forgóeszközhitel, saját banki kapcsolataikkal nem jutnak hitelhez, míg azt látják, hogy a költségeik emelkednek... Ezeket tudtuk meg a felmérésünkből… Azt látjuk még, hogy a vállalkozások tartalékai kimerültek, nagyon várnak az uniós forrásokra, tőkeinjekcióra, hitellehetőségekre, mert csakis ezekkel lehet biztosítani a fennmaradásukat – zárta tájékoztatóját dr. Antalffy Gábor.

A tájékoztatóról készült videofelvétel innen elérhető

Fotó: VMIK-videó

Élen a vállalkozások

2014-10-29
A versenyszférában jött létre az új munkahelyek jelentős része.

A versenyszférában jött létre az új munkahelyek jelentős része.

Ezt hangsúlyozta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a ma délelőtti „Béremelés és foglalkoztatás 2015-ben” címmel tartott kormányszóvivői tájékoztatón. Kurucz Éva szóvivő hozzátette, jelenleg 4 millió fölött van a foglalkoztatási ráta.

Mégis zárva? Vagy nyitva?

2014-10-31
Elrendelné az üzletek zárva tartását egy jövő héten kormány elé kerülő törvénymódosító javaslat.

Elrendelné az üzletek zárva tartását egy jövő héten kormány elé kerülő törvénymódosító javaslat.


Vasárnaponként és munkaszüneti napokon tartsanak zárva bizonyos kereskedelmi egységek. Ez a KDNP korábbi javaslata, amely újra terítékre kerül, tudta meg a Magyar Nemzet.

A javaslat értelmében 2015 március elsejétől a hét utolsó napján és a munkaszüneti napokon nem tarthatnak nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek.

A korlátozás alól mentesülnek a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, az újság- és virágárusok.

A pékségek külön szabályok alapján nyitva lehetnek vasárnap is, de maximum délig – ez áll a törvényjavaslatban, amely a napilap a birtokába került.

Bizottság döntene

A vasárnapi nyitva tartásra „más típusú egységek is kaphatnak engedélyt” a jövőben, de erről bizottság fog döntést hozni. Egyebek mellett, például az alapján, hogy mennyire jelentős idegenforgalmi környezetben helyezkedik el a kereskedelmi objektum.

BŐVEBBEN…

További javaslatok

Vasárnap tilos lesz kinyitniuk a plázáknak, boltoknak, hipermarketeknek, írja a HVG is, a napilapra hivatkozva.

A törvénytervezet szerint – folytatódik a gazdasági hírportál bővebb információja – az alaptézis, amelyhez minden boltnak igazodnia kell, azt mondja ki, hogy a boltok naponta 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva, de vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartaniuk.

Vasárnap a tejivók és a pékségek nyithatnak ki, de azok is csak félműszakban (reggel 5 és 12 óra között), az újság- és virágárusok 6-12 óra között lehetnek nyitva.

Mi lesz a kisboltok sorsa?

Azokra a boltokra nem vonatkozna a nyitvatartási tilalom, amelyek árusítótere 400 négyzetméter alatt marad.

Mielőtt azonban a kisboltok üzemeltetői fellélegeznének, hozzáteszik: feltéve, „ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet”.

Vagyis: ha a bolt családi vállalkozásként működik, és ott a rokonok dolgoznak – magyarázza a szakíró.

Nyitva lehetnek vasárnap: a trafikok, benzinkutak, gyógyszertárak, éttermek, kávézók, mozik, színházak, piacok, pályaudvarokon és a reptéren levő üzletek.

Az éjjelnappali boltok maradhatnak.

A települési önkormányzatok azonban szabályozhatják az este 10 és reggel 6 között nyitva tartó üzletek nyitvatartási rendjét.

Ellenőrzés – a tervezet szerint

A jövő márciustól életbe lépő regulák betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi majd.

A törvénysértőkre először a törvények által eddig lehetővé tett szankciók (például pénzbírság kiszabása) mellett először 5-15 napra (majd, újabb törvénysértés esetén 30, 90, 365 napra) bezárathatja az üzletet.