2014-09
KERESKEDELMI ÉLET

Jelentse, hogy mit használ!

2014-09-02
Újra emlékeztetünk: a jelenleg használt vagy a használatból kivont számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert be kell jelenteni az adóhatósághoz.

Újra emlékeztetünk: a jelenleg használt vagy a használatból kivont számlázó programot és/vagy online számlázó rendszert be kell jelenteni az adóhatósághoz.

Ahogy azt lapunkban már korábban megírtuk, a bejelentésre kötelező törvény október 1-jétől lesz hatályos.

A most használt programok

Mint ismeretes, a 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok, igénybe vett online számlázó rendszerek, továbbá használatba vett, számla kibocsátására alkalmas saját fejlesztésű programok adatait

az adóalanynak 2014. november 15-ig kell bejelenteni!

A használatból kivont programok

A 2014. október 1-je és 2014. október 15-e között használatból kivont számlázó program, online számlázási szolgáltatás igénybevételének befejezését ugyancsak

2014. november 15-ig kell az adóhatósághoz bejelenteni.

Egyéb esetekben…

… a bejelentési kötelezettséget a számlázó program rendeltetésszerű használatbavételétől, illetve használatból való kivonásától számított 30 napon belül, valamint az online számlázó szolgáltatás igénybevételének kezdetétől, illetve az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésétől számított 30 napon kell teljesíteni.

A számlázó program: a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is.

Ennek értelmében a bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a többfunkciós informatikai megoldásokra is – például komplex ügyviteli rendszerek – amelyek más funkciók mellett számla kibocsátására is alkalmasak.

Online számlázó rendszer: az általános fogalomhasználat szerint a hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszer értendő.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.1 a használt számlázó program

- nevét, azonosítóját,

- fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát,

- értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát,

- beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program esetén –

a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját;

1.2 a használt online számlázó rendszer

- az online számlázó rendszer nevét és elérhetőségét,

- az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát,

- az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját;

2.1 a használatból kivont számlázó program

- 1.1 pont szerinti adatait,

- használatból történő kivonásának időpontját;

2.2 a használatból kivont online számlázó rendszer

- 1.2 pont szerinti adatait,

- az online számlázási szolgáltatás igénybevétele befejezésének időpontját.

A számlázó program azonosítója: bármilyen, a fejlesztő által meghatározott szám-, betű-, vagy egyéb karakterkombináció lehet, ami a számlázó program egyedi azonosítására szolgál (ami alapján a fejlesztő, a forgalmazó a számlázó programot az értékesítéskor nyilvántartásba veszi).

A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor a vevőt, felhasználót tájékoztatni kell a számlázó program nevéről és azonosítójáról!

A számlázó program frissítése, verzióváltása

Ez esetben nem kell ismételten bejelentést tenni, miután ez esetben a használatba vett és már bejelentett program nem – csak annak működése

– változik, vagyis a korábbi név és azonosító alapján maga a program továbbra is beazonosítható marad.

Ha az adóalany nevében más állítja ki a számlát

Ekkor a számlázó programot használó adóalanynak azt az adóalanyt kell tekinteni, akinek/amelynek a nevében a számlázó programmal a számlát kibocsátják, vagyis nem a meghatalmazottat.

Mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ténylegesen (fizikálisan) – a képviseleti szabályok figyelembe vételével – a bejelentési kötelezettségnek a meghatalmazott tegyen eleget.

Bejelentés

A bejelentés teljesítéséhez az adóhatóság a SZAMLAZO megnevezésű nyomtatványt rendszeresíti.

A SZAMLAZO adatlap internetes kitöltő-ellenőrző programja és a hozzá tartozó kitöltési útmutató 2014. október 1-jétől lesz letölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  honlapjáról (http://www.nav.gov.hu/ Letöltések/ Nyomtatványkitöltő programok/Egyszerű keresés/Összetett keresés.

Illetve erre az oldalra kattintva is elérhető. A nyomtatvány elektronikus kitöltését ezúttal is aktív súgó segíti.

A nyomtatvány és kitöltési útmutatója előzetesen, tájékoztató jelleggel 2014. szeptember 1. óta a honlapon elérhető.

A „SZAMLAZO” benyújtása

A SZAMLAZO nyomtatvány elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetőleg papír alapon nyújtható be 2014. október 1-jétől az állami adóhatóságnak.

Mondjon le az italról is?

2014-09-04
A dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül jövőre.

A dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül jövőre.

Kormányközeli, de meg nem nevezett forrásra hivatkozva írta meg a fentiekről szóló értesülését a Napi Gazdaság.

A lap úgy tudja, hogy az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették, megvalósításáról pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel.

A tervezetet a trafikokéhoz hasonlóan alakítják ki, tehát törvényi szinten rögzítik a szeszes italok árusításának szabályait.

Az is biztosnak tűnik, hogy – a dohányboltok monopóliumával megegyező módon – jövőre kizárólag az erre létrehozott, az állam által előzetesen engedélyezett italüzletekben kapható majd alkohol.

Mennyi fogy, hányan kereskednek?

Tavaly fejenként közel 13 liter tiszta szeszt fogyasztottak a magyarok, a WHO felmérése szerint.

 

Itthon az ilyen készítmények terítését 40-50 nagykereskedő, valamint a gyártók végzik, tőlük viszont további 30 ezer kiskereskedő és még 75-80 ezer vendéglátóhely vesz át szeszes italokat, köztük főként kocsmák folytatnak alkoholértékesítést, derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összesítéséből.

A világban kik és hogy árulnak alkoholt?

Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Kanadában már hosszú ideje nem kapható szeszes ital szupermarketekben, az ilyen jellegű termékekhez csak külön erre a célra kijelölt üzletekben (bottle és liquor shop) lehet hozzájutni.

Európában elsősorban a skandináv országokban szigorítottak a hatóságok. Finnországban, Norvégiában és Svédországban rendre 4,7, 4,8, illetve 3,5 százalékos alkoholtartalom felett csak speciális üzletekben vásárolható alkoholtartalmú ital. Dániában és Izlandon csak az erre kijelölt üzletekben lehet szeszes italhoz jutni, értesült a gazdasági napilap..

Munkaügyi adminisztráció – sok cégnél elavult!

2014-09-03
A kereskedelemben leginkább alkalmazott papír alapú munkaidő-nyilvántartás több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek.

A kereskedelemben leginkább alkalmazott papír alapú munkaidő-nyilvántartás több tekintetben sem felel meg a munkaügyi ellenőrzések által támasztott követelményeknek.

Erre következtetetésre jutott felmérése alapján nemrégiben a könyvvizsgálattal és professzionális tanácsadással foglalkozó tanácsadó cég, a BDO Magyarország. A minap közzétett elemzésből egyebek mellett kiderült: b ár a kereskedelmi munkáltatók többsége alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást, ez ma még szinte kizárólag munkaidőkeretben történik. Továbbá, a döntő többség a Kúria döntését követően sem változtatott a vasárnapi pótlék fizetésének gyakorlatán.

*

A több mint száz, többségében 100-250 munkavállalót foglalkoztató kereskedelmi vállalkozás részvételével zajló felmérés a szektort érintő legutóbbi változások tükrében vizsgálta a hazai kereskedelem munkaügyi vonatkozásait.

Ahol eddig volt, szinte mindenütt megmaradt a vasárnapi pótlék

A felmérés többek között kitért a kereskedelmi munkáltatók vasárnapi pótlékkal kapcsolatos fizetési gyakorlatára, amely a hazai kiskereskedelemre jellemző vasárnapi nyitva tartáshoz kapcsolódik.

(Az elemzés külön is fókuszált a Kúria tavalyi évben hozott vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntésének esetleges jogkövetkezményeire. Mint ismeretes, a Kúria tavaly kimondta, hogy a budapesti bevásárlóközpontban működő üzletek rendeltetésük folytán vasárnap is működő munkáltatónak minősülnek, így nem kötelesek munkavállalóik számára vasárnapi pótlékot fizetniük.)

Meglepő módon a felmérésben résztvevő válaszadók többsége nem ismerte a Kúria vasárnapi pótlékkal kapcsolatos döntését.

A felmérésből az derült ki, hogy a kereskedelmi munkáltatók döntő többsége (98 százalék) nem változtatott a pótlékfizetési gyakorlatán, a cégek mintegy kétharmada továbbra is fizeti a vasárnapi pótlékot dolgozóinak. A pótlékot fizetők 92 százaléka továbbra is tételesen számolja el a vasárnapi pótlékot, és mindössze 8 százalékuk építette azt be az alapbérbe.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: továbbra sem népszerű az elszámolási időszak

A BDO Magyarország által megkérdezett kereskedelmi munkáltatók 58 százaléka él az egyenlőtlen munkaidő-beosztás lehetőségével. Noha az elszámolási időszak immár a második éve szintén választható rugalmas munkaidő-szervezési módszer, ezzel a lehetőséggel mindössze 1 százaléknyi munkáltató élt.

Munkaügyi ellenőrzés a kereskedelemben

A felmérésben részt vevő munkáltatók 35 százalékát érintette a tavalyi év második felében kereskedelmi munkaügyi célvizsgálat, ezek 14 százaléka valamilyen hatósági intézkedéssel zárult. A válaszadók 83 százaléka a jelenlegi szigorú és büntetésorientált hozzáállás helyett tanácsadást és több felvilágosítást várna a munkaügyi ellenőrzésektől, különösen olyan időszakban, amikor egy viszonylag új jogszabály kapcsán még sok a bizonytalanság.

Munkaidő nyilvántartás a kereskedelemben

A kereskedelmi munkáltatók 67 százaléka továbbra is papíralapon vezeti a munkaidő-nyilvántartásokat. Ugyanakkor a munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatók csupán 46 százaléka tudja a munkavégzés helyszínén bemutatni a teljes munkaidőkeretre vonatkozó munkaidő nyilvántartásokat. „Sok munkáltató nincs tudatában, hogy a munkaügyi ellenőrzés Kúria által is megerősített gyakorlata alapján a munkáltatók olyan nyilvántartást kötelesek vezetni, amely a hatóság és a munkavállalók számára is azonnal hozzáférhető és ellenőrizhető.” - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője.

Mettől-meddig?

További érdekes adat, hogy az elektronikus munkaidő-nyilvántartást használó munkáltatók esetében a válaszadók 76 százaléka a tényleges munkahelyre történő érkezést és az onnan történő távozást tartja nyilván, holott a munkáltató a Munka törvénykönyve előírásai szerint a munkaidő kezdő és befejező időpontját köteles nyilvántartani.

Megyénként eltérő ellenőrzési gyakorlatok

„A felmérésben résztvevők közül többen kiemelték, hogy a munkaidő nyilvántartásokkal kapcsolatos munkaügyi ellenőrzési gyakorlat sem egységes, egyes megyékben például a munkaügyi ellenőrzés során eljáró munkaügyi felügyelők megkövetelik, hogy a munkaidő-nyilvántartásokon annak ellenére feltüntessék a munkaközi szünet mértékét és a kiadás időpontját, hogy ez a jelenleg hatályos jogszabályokban nincs előírva.” – mutatott rá Máriás Attila.

Munkaközi szünet a kereskedelemben

Főszabály szerint a hat órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet jár a munkavállalóknak, kilenc óra után további 25 perc illeti őt meg. A kereskedelemben azonban a legkülönfélébb munkaközi szünetekkel találkozunk.

Fontos tudni, hogy a főszabálytól eltérően kiadott munkaközi szünetekről a munkáltatónak a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben külön kell rendelkeznie. Ezzel azonban mindössze a munkáltatók 24 százaléka él, többségük (68 százalék) egyoldalúan, mindössze tájékoztatóban közli ezt a munkavállalókkal.

Munkáltatói észrevételek a szabályozás kapcsán

A válaszadók 74 százaléka szerint volna még mindig mit javítani a szabályozáson is, főként az egyszerűsítést, a jobb átláthatóságot hiányolják. A konkrétumok közül a legtöbb megkérdezett a munkaidő-nyilvántartásokkal, a szabadságolással, illetve a távolléti díjjal kapcsolatos rendelkezéseket említették (ez utóbbi azért is érdekes, mert ennek kapcsán 2013 augusztusában már lezajlott egy érdemi egyszerűsítés).

A felmérésben résztvevő válaszadók egyike sem fogalmazott meg változtatási igényt sem a vasárnapi, rendes munkaidőben történő foglalkoztatás jelenlegi szabályaival, sem konkrétan a vasárnapi pótlékkal kapcsolatban, továbbá senki nem kifogásolta a „többműszakosság” hatályos kritériumait sem – mutat rá a BDO Magyarország felmérése.

Így adjon szállást!

2014-09-07
Megmutatjuk, hogy milyen törvényi előírásokat kell betartania, ha nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként folytat szálláshely-szolgáltatási tevékenységet.

Megmutatjuk, hogy milyen törvényi előírásokat kell betartania, ha nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként folytat szálláshely-szolgáltatási tevékenységet.

Többféle tevékenységi és adózási forma közül választhat, ha magánszemélyként kíván szállást adni és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtani.

Legfeljebb 8 szoba és 16 ágy

Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül(tehát a magánszemély saját célra épített épülete is hasznosítható), ahol aze célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Kis helyen, falusi körülményekkel

Falusi szálláshelynek az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken találhatóolyan egyéb szálláshelytekinthető

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével –

, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Legfeljebb 90 nap

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az lehet,aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerintiegyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek, adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

1.

Bejelentkezés az adóhatósághoz

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (1) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, ezért az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózónakaz adószám megállapítása végett, a tevékenység megkezdését megelőzően be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál a ’T101 számú nyomtatványon– kivéve, ha a magánszemély kizárólag ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat, mert ilyenkor az Art. 22. § (16) bekezdésében foglaltak alapján mentesül az adószám megszerzéséhez előírt bejelentkezési kötelezettség alól.

2.

ÖVTJ-kód, engedély, jóváhagyás, záradék

A bejelentkezés során a magánszemélynek be kell jelenteniegazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, afő- és egyéb tevékenységi köröketa mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerintiÖVTJ-kódok szerint.

Ha pedig az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót,

és a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával adószámot állapít meg

az adózó számára.

A tevékenység szabályozói

Az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyek esetében az általuk végzett tevékenységeket az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet szabályai szerint kell azonosítani.

Figyelem!

A gyakorlatban sok esetben nehézséget okoz annak meghatározása az adózók számára, hogy a bejelentkezés során az adatlap kitöltésekor melyik ÖVTJ-kódot kell kiválasztani a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.), illetőleg a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet határozza meg.

A Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a Kertv. értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatásalatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni.

Szálláshely-üzemeltetési engedély, igazolás

A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyként folytató szolgáltatók számára a jegyzőegyébszálláshely-üzemeltetési engedélyt adki (a falusi szálláshelyet üzemeltetőknek is), illetőleg a tevékenység végzésének engedélyezéséről a magánszemélynek igazolást állít ki, mely igazolás tartalmazza a magánszemély által üzemeltetett szálláshely típusát is.

Az egyéb szálláshely-szolgáltatók („szoba kiadók”)

a következő TEÁOR’08, illetve ÖVTJ’14 kódok alá sorolódnak

TEÁOR’08

TESZOR’08*

ÖVTJ’14*

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

55.20

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.20.19

Egyéb szálláshely-szolgáltatási napi takarítás nélkül

552006

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás m.n.s.

az 552006 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú üdülési célú tartózkodás céljára nyújtott egyéb, átmeneti szálláshely-szolgáltatást jelenti, amely egyáltalán nem vagy minimális kiegészítő szolgáltatásokat nyújt.

A magánszemély szolgáltatóknak az552006 ÖVTJ’14 kódotkell feltüntetniük ’T101 számú adatlap A01 lapjának 7. rovatában.

(KSH által közzétett ’ÖVTJ 2014 tartalom’ című kiadvány)


A falusi szálláshely követelményeinek megfelelő falusi szálláshely-szolgáltatók

(akik szintén egyéb szálláshely-engedéllyel rendelkeznek)

a következő TEÁOR’08, illetve ÖVTJ’14 kódok alá sorolódnak

TEÁOR’08

TESZOR’08*

ÖVTJ’14*

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

55.20

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.20.19

Egyéb szálláshely-szolgáltatási napi takarítás nélkül

552011

Falusi szálláshely-szolgáltatás

Az 552011 Falusi szálláshely-szolgáltatás jellemzően a napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatást, illetőleg a vendégszoba, lakrész, vendégház keretében nyújtott szálláshely-szolgáltatást jelenti.

A magánszemély szolgáltatóknak az 552011 ÖVTJ’14 kódot kell feltüntetniük a ’T101 számú bejelentőlapon.

ATEÁOR’08 55.9és azÖVTJ’14 559001kódok alá tartozó „Egyéb szálláshely-szolgáltatás” nem foglalja magában az üdülési célú tartózkodást – és ezért a turisztikai célú hasznosítással összefüggő tevékenységek ezen kódok alá nem sorolhatók be!

(KSH által közzétett ’ÖVTJ 2014 tartalom’című kiadvány)

Forrás: KISOSZ Pest megyei tagegyesülete, illetve Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nemzeti italboltok – Nem téma?

2014-09-08
Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, és ez a téma nem is szerepel a napirendjén – cáfolta a Kormányszóvivői Iroda a Napi Gazdaság múlt heti értesüléseit.

Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, és ez a téma nem is szerepel a napirendjén – cáfolta a Kormányszóvivői Iroda a Napi Gazdaság múlt heti értesüléseit.

Amint arról már mi is  írtunka gazdasági lap Kormányközeli, de meg nem nevezett forrásától úgy tudja, hogy a dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül jövőre. 

Az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót véglegesítették, megvalósításáról pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel; a tervezetet a trafikokéhoz hasonlóan alakítják ki, tehát törvényi szinten rögzítik a szeszes italok árusításának szabályait – szóltak a napilap információi.

Véleményük szerint az is biztosnak tűnik, hogy a dohányboltok monopóliumával megegyező módon jövőre kizárólag az erre létrehozott, az állam által előzetesen engedélyezett italüzletekben kapható majd alkohol…

A cáfolatról a Magyar Nemzet online változata múlt csütörtökön számolt be.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK megye – A véletlenül mulasztókat figyelmeztetik

2014-09-09
Hétfőn Szolnok, kedden Karcag, szerdán Túrkeve, csütörtökön Tiszaföldvár, pénteken Cserkeszőlő vállalkozói várhatják biztosan a megyei adóhatóság munkatársait.

Hétfőn Szolnok, kedden Karcag, szerdán Túrkeve, csütörtökön Tiszaföldvár, pénteken Cserkeszőlő vállalkozói várhatják biztosan a megyei adóhatóság munkatársait.

Októberben lesz harmadik esztendeje, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Adóigazgatóság nyilvánossá teszi, melyik településen végez operatív ellenőrzéseket.

Az ellenőrzések földrajzi környezetének nyilvánosságra hozatala azt a célt szolgálja, tájékoztat a regionális szervezet, hogy„… ha lennének olyan adózók, akik figyelmetlenségből, vagy külső, zavaró körülmények hatására nem tennének eleget a bizonylatadási kötelezettségüknek”, nekik – segítő szándékkal – előre felhívják a figyelmüket a fokozott odafigyelésre, körültekintésre.

 

Amint az a tájékoztatóból kiderül, a hivatal szándéka nem az, hogy az egyszeri, véletlen mulasztókat sújtsa, hanem azokat kívánja tetten érni, akik előre megfontoltan és rendszeresen akarják eltitkolni bevételeiket.

Itt biztosan, máshol talán

 

A hatóság ugyanakkor nyomatékosítja: a közzétett adatok nem azt jelentik, hogy az adóhatóság munkatársai más területeken nem fognak ellenőrzéseket végezni, csupán azt, hogy a bejelentett területeken teljes bizonyossággal jelen lesznek a revizorok.

Tájékozódjon!

Ha Ön is időben meg akarja tudni, hogy Jász-Nagykunk-Szolnok megyében hétről-hétre hol lesznek teljes bizonyossággal ellenőrzések, lépjen erre az oldalra.


Tájékoztatjuk a fix helyszínekről

2014-09-09
Hétfőn Szolnok, kedden Karcag, szerdán Túrkeve, csütörtökön Tiszaföldvár, pénteken Cserkeszőlő vállalkozói várhatják biztosan a megyei adóhatóság munkatársait.

Hétfőn Szolnok, kedden Karcag, szerdán Túrkeve, csütörtökön Tiszaföldvár, pénteken Cserkeszőlő vállalkozói várhatják biztosan a megyei adóhatóság munkatársait.

„Lapozzon” a  következő oldalunkra, és elnavigáljuk oda, ahol napra pontosan mindig megtudhatja, melyik településen szállnak ki az adóhatóság munkatársai Jász-Nagykun-Szolnok megyében.


Próbavendégeskedés – Egy helyszín, napi több alkalom

2014-09-05
Változatos módszerekkel - akár szokatlan helyen és időben - folynak tovább a vendéglátóhelyek átfogó ellenőrzései. És nem biztos, hogy csak a fővárosban…

Változatos módszerekkel - akár szokatlan helyen és időben - folynak tovább a vendéglátóhelyek átfogó ellenőrzései. És nem biztos, hogy csak a fővárosban…

Az online pénztárgéprendszer adatai alapján valószínűsíthető bevételek eltitkolását igyekszik feltárni célzott vizsgálataival a Közép-Magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Egy-egy helyszínre naponta akár többször is visszatérnek augusztus eleje óta a revizorok, így ellenőrzik a főváros belső kerületeiben működő vendéglátóhelyek nyugtaadási fegyelmét, adta hírül a hatóság.

Nemcsak a helybenfogyasztást, de az ételkiszállítást is vizsgálják

Például így:

Ennek az ellenőrzési sorozatnak a részeként néhány fiatal revizor - mintha csak egy laza délutáni piknikre készülnének - a VI. és a VII. kerület különböző éttermeiből étel- és italkiszállítást rendelt a városligeti tóhoz. A megrendelések sorban meg is érkeztek, azonban egy olyan vendéglős sem akadt, aki szabályos pénztárgépi nyugtát mellékelt volna a csomaghoz,a cech végösszegét csupán - a vásárlók megtévesztésére alkalmas, első ránézésre szabályos pénztárgépi nyugtának látszó - pincérblokkon tüntették fel.

A futárokmeglepődve, de együttműködve vették tudomásul az ellenőrzést, mely többük foglalkoztatási jogviszonyának rendezetlenségét is feltárta.A bírságok kiszabása folyamatban van, összegük egyenként akár milliós nagyságrendű is lehet, tájékoztatott a hatóság.

Nyugtaadás – Látszik, ha megszakítják

2014-09-10
Az online pénztárgépek üzembe helyezésével nem csak a szabályosan kiállított bizonylatokról értesülhet az adóhatóság, hanem „egyéb jelenségekről” is – amelyek még helyszíni ellenőrzéseket is indokolttá tehetnek.

Az online pénztárgépek üzembe helyezésével nem csak a szabályosan kiállított bizonylatokról értesülhet az adóhatóság, hanem „egyéb jelenségekről” is– amelyek még helyszíni ellenőrzéseket is indokolttá tehetnek.

A pénztárgépek a megszakított nyugtákról is küldenek adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, tájékoztat a hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

Indokolt vagy nem?

A megszakítás lehet indokolt – például az összeg elütése vagy a vásárlás megszakítása miatt –, de utalhat nem rendeltetésszerű használatra is.

A billentyű árulkodik

A pénztárgép billentyűzetén rögzített, de megszakított nyugta a szabályos nyugtához nagymértékben hasonlít, ugyanakkor a napi adóköteles forgalomban nem jelenik meg.

Az online pénztárgépektől kapott adatokból azonban a NAV látja az ilyen nyugták számát, sőt, akár nyugtánkénti részletezettséggel a rajtuk szereplő összegeket is.

Az így kapott adatokat elemezve a hatóság célirányosan ellenőrizheti az indokolatlanul sok megszakított nyugtát produkáló vállalkozásokat.

A megszakítások indoka és oka

Az elfogadható indokok mellett több esetben vélhetően az a megszakítás oka, hogy a bevétel „ne hagyjon nyomot”. Sőt, előfordult az is – szól a hatósági tapasztalat –, hogy a munkáltató tudta nélkül az alkalmazott vagy kisegítő családtagként a vállalkozó lánya próbált egy kis plusz jövedelemhez jutni, így önálló akciójával nemcsak az állami költségvetést, hanem saját munkaadóját is megkárosította.

A vizsgálat útja, módja

Az adóellenőrök ilyen esetekben az adózó, illetve a kiszolgálást végzők nyilatkozatai mellett megvizsgálják az egyéb iratokat, dokumentumokat, például a jelenléti íveket is azért, hogy kiderüljön, ki és miért szakította meg a pénztárgépi nyugta kiállítását.

Megelőzés, szankciók

Az adóhivatal– apróbavásárlások és a mulasztások miatti szankciók mellett – egyéb bizonyítási eszközökkel, például a pénztárgépadatok elemzésével és forgalomszámlálásokkal is igyekszik ösztönözni a szabályok betartását.

 

Igazolni kell a pályakezdő munkaviszonyát

2014-09-11
15 napnál nem régebbi igazolást kell kérni a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után járó adókedvezmény igénybevételéhez.

15 napnál nem régebbi igazolást kell kérni a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után járó adókedvezmény igénybevételéhez.

 

A huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló után igénybe vehető

– a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával kiszámított, szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető –

részkedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással(egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja –, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

 

(A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 4. §-ával módosított, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (6) bekezdése alapján)

 

Figyelem! Az igazolás iránti kérelmet erről az oldalról letöltheti.


Dicséret a jogkövető vállalkozásoknak

2014-09-12
„Évről évre javul a vállalkozások jogkövető magatartása.”

„Évről évre javul a vállalkozások jogkövető magatartása.”

 A kijelentést a fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, Koszorús László tette néhány napja Budapesten, az idegenforgalmi szezont értékelő sajtótájékoztatón.

A tavalyi évhez hasonlóan javuló tendenciáért a helyettes államtitkár a rendezvényen köszönetét fejezte ki, tudatja a Kormányportál.

Előbb kötelezés, figyelmeztetés

 „Az egyre sűrűbbé váló hatósági ellenőrzések során a legfontosabb feladat a vállalkozások jogkövető magatartásra való ösztönzése.Ennek eléréséhez a bírság csak egy a lehetséges eszközök sorában, és semmiképpen sem cél.

Ahol a jogsértés súlya nem indokolja és a vállalkozás is gyorsan kijavítja a hibát, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a hatóság munkatársai elsősorban a kötelezés és a figyelmeztetés eszközével élnek”, közölte a helyettes államtitkár.

Kevesebb volt a kifogás

 Az idegenforgalmi főszezonban a felügyelőségek összesen 1792 vendéglátó-ipari egység vizsgálatát folytatták le. A felügyelők 554 egységnél állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. A tavalyi 33 százalékhoz képest idén 31százalék volt a kifogásolási arány.

 Azok a vállalkozások, amelyek mindenben megfeleltek a jogszabályi követelményeknek idén is felkerülhettek a hatóság által vezetett pozitív listára, amelyen jelenleg 2300 vállalkozás szerepel.

Netinformációk – nem csak vásárlóknak

2014-09-13
A webáruházat is működtető kereskedőknek érdemes szem előtt tartani: a szakértők, alkalmanként „internet szerte” (is) figyelmeztetik a fogyasztókat, aktuálisan hogyan szaporodnak vagy módosulnak a vásárlói jogaikat meghatározó szabályok.

A webáruházat is működtető kereskedőknek nem árt szem előtt tartani: a szakértők, alkalmanként „internet szerte” (is) figyelmeztetik a fogyasztókat, aktuálisan hogyan szaporodnak vagy módosulnak a vásárlói jogaikat meghatározó szabályok. 

 

A netes vásárlástól egyoldalúan el lehet állni és vissza lehet kérni a kereskedőtől a már kifizetett összeget. Sőt, még indokolni sem kell az elállást – mutatott rá például nemrégiben egy átlagos magazin-portálon (harmonet.hu) dr. Tóth Renáta. Ez azt jelenti – fejtegette a szakértő –, hogy ha nem tetszik egy ruha színe, vagy mégsem áll jól, esetleg bármilyen okból a megrendelt termék nem olyan, mint amilyennek a vásárló elképzelte, akkor visszaküldheti a terméket. A jogszabály azért adja ezt az igen kedvező lehetőséget a netes vásárlóknak, mert a vásárlás előtt nem volt lehetőség a termék megvizsgálására, ellenőrzésére, kipróbálására.

Fontos!Az elállásra 14 naptári nap áll rendelkezésre! Ez egy újabb kedvezmény a vásárlóknak, mivel a határidő korábban csak 8 nap volt!


határidőt onnan kell számítani, amikor a futár vagy a postás kézbesíti a terméket.

A jogszabály kimondja ugyanis, hogy:
„A fogyasztó az elállási vagy felmondási jogát

a)termék adásvételére irányuló szerződés esetén


Aa)a terméknek,


Ab)több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek,


Ac)több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,


Ad)ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;


B)szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától
számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.”

Forrás: KISOSZ Vas megyei tagegyesülete


Reklámadó – Hamarosan itt egy bevallási határidő

2014-09-14
Szeptember 20-án azoknak a vállalkozásoknak kell bevallást benyújtaniuk, amelyek augusztus 15-31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be.

Szeptember 20-án azoknak a vállalkozásoknak kell bevallást benyújtaniuk, amelyek augusztus 15-31. között reklámközzétételről szóló számlát fogadtak be. 

A megrendelő az - írjaaz RSM DTM blogján  Fekete Titusz Zoltán adómenedzser – akinek az érdekében végső soron a reklámközzététel történik. A megrendelő soha nem esik a reklámadó hatálya alá – amennyiben a megrendeléshez közvetítőt vesz igénybe.

 

A partner reklámközzétevő-e?

 

A reklámadó rendszerében mindenkinek azt kell megvizsgálnia, hogy az, akivel megrendelőként szerződéses kapcsolatban áll, reklámközzétevőnek minősül-e.

 

A megrendelőnek át kell tekintenie azt,

-hogy közvetlen szerződéses kapcsolatban van-e olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerinti az igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul,

 

-befogadott-e olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól,

 

-rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó-kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz,

 

-meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfaösszeget nem tartalmazó nettó reklámköltése.

 

Reklámközzétevőnek minősül, aki…

 

-médiaszolgáltatásban Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

-napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat Magyarország területén elérhetővé tevő, nem Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató,

-Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben közzétett reklám esetén a sajtótermék kiadója,

-a szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

-reklámelhelyezésére szolgáló bármely járművet reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

-a nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

-az ingatlant reklám céljára hasznosító személy, szervezet,

- az interneten túlnyomórészt magyar nyelven reklámot közzétevő,

- az interneten túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétevő.

 

A megrendelőnek azt kell vizsgálni, hogy havi szinten…

 

-áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg, vagy a szerződés szerint igénybe vett szolgáltatás tartalmában arra irányul-e?

-fogadott-e be olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, illetve a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól?

-rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklámközzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?

-meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltése?

 

A szakértő további tanácsai

 

1.Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, a reklámadó szempontjából nincs további teendő. Azonban mindenképpen el kell kérni (elég másolatban is) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni.

Az egyes adókötelezettségek meghatározásakor érdemes körültekintőnek lenni, mert például a reklámadó-törvény alkalmazásában nyomtatott anyagon értenünk kell minden olyan reklámhordozót, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, illetőleg az ingatlanon közzé tett reklám alatt nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem az ingatlan belterének bármely felületén elhelyezett reklámot is érteni kell.

 

2.A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. A törvény hatályba lépését követő első időszakban ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá. Így a visszamenőleges adóztatás tilalma miatt a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez.

Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses teljesítés áfa szerinti teljesítési időpontja.

 

3.Habár a jogalkotó meghatározza, hogy a nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, mégis elmondható, hogy nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. A nyilatkozat számlán történő megtétele egyszerűsítheti a nyilatkoztatás rendjét, mert ebben az esetben a nyilatkozatnak nem kell feltétlen a cégjegyzésre jogosulttól származnia, hanem elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Viszont láncmegrendelések esetén érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Mivel már nem biztos, hogy a számlát szívesen szeretnénk megmutatni, inkább lehet megoldás egy külön okiraton megtett nyilatkozat.

A nyilatkozat tartalmában kötött, attól tartalmilag nem lehet eltérni.A reklám-közzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell, hogy tartalmazza:

- az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy

- az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

 

Az a nyilatkozat, amely tartalmában arról szól, hogy a szerződéses partner nem alanya az adónak, mert adóköteles tevékenységet nem folytat, nem felel meg a törvényi előírásnak, ezért a megrendelő törvényben szabályozott tartalmú nyilatkozat hiányában nem szabadul az adófizetési kötelezettsége alól.Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjág, azaz a bevallási határidőig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrizni.

Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának – ha azt nem a számlán teszi meg – a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem biztos, hogy elegendő.

 

4.A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklámközzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.

A 2,5 millió forint meghatározásakor az áfá-val csökkentett nettó összeget kell nézni.

 

Nem forintban kiállított devizás számlákra a törvény nem ad eligazítást. Ezért az adóalap meghatározásánál alkalmazhatónak látszik mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, sőt, mivel a törvény a megrendelői oldal adóztatási pontját a számla kézhezvételéhez köti, így a számviteli, illetve áfa előírásoktól eltérően szintén védhetőnek látszik a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása az ellenérték forintban történő meghatározására, tanácsolja a blog adómenedzsere.

 

*

Formanyomtatvány

 

1494 Bevallás – a 2014. évi reklámadó adóelőlegéről, az adóelőleg-kiegészítéséről, a 2014. évi reklámadóról, reklám-közzététel megrendelőt terhelő havi kötelezettségéről  ezen az oldalon érhető el.


Kérdéses az alkoholárusítás

2014-09-15
Többen tudni vélik – a korábbi Kormány-cáfolat ellenére –, hogy már el is kezdődtek az egyeztetések a hazai alkoholárusítás megreformálásáról.

Többen tudni vélik – a korábbi Kormány-cáfolat ellenére –, hogy már el is kezdődtek az egyeztetések a hazai alkoholárusítás megreformálásáról.

A nemzeti italboltok esetleges létrejöttével kapcsolatosan korábban számtalan sajtóvélekedés látott napvilágot, amelyeket a Kormányszóvivői Iroda közleményben cáfolt. (Az erről szóló összefoglalóinkat  ezen az oldalunkon találja – a szerk.)

 

Csak a tömény alkoholos italok és az égetett szeszek kiskereskedelmét kötik majd koncesszióhoz – ahogyan azt korábban a dohánytermékekkel is tették –, így sört és bort másutt is lehet majd árulni, vélekedik a HVG.

 

Már csak azon folyik a vita a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italok árusítását korlátozzák majd az erre szakosított boltokban.

A gazdasági lap informátorai úgy tudják: ha az előbb említett változások bekövetkeznek, az „borlobbi eredményes küzdelmének” lesz az eredménye.

 

Alkoholfogyasztás: csak meleg helyeken?

 

A vendéglátóhelyeken, várhatóan azt a korlátozást vezetik be, hogy csak a meleg ételt is kínáló büfékben és éttermekben lehet alkoholt fogyasztani.

 

Piaci szereplők most a HVG-nek megerősítették azt is: elképzelhető, hogy a tavaly kialakított és nagy arányban hatalomközeli nemzeti trafikok előnyt élveznek majd a pályáztatáskor az alkoholárusítási jogért, írta meg a hvg.hu.

 

Több termékért kell kötelező jótállást vállalni

2014-09-16
Egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása jelentősen módosult – szeptember 15-től.

Egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása jelentősen módosult – szeptember 15-től.

 

Kötelező jótállás nem minden termékre vonatkozik, csak arra, amelyik a kormányrendelet (151/2003. IX. 22.–  innen elérhetőhatálya alá tartozik, tájékoztat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

 

Fontos! Kötelező jótállás csak fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyban értelmezendő,mely nem jelenti azt, hogy vállalkozás vásárlása esetén a kereskedő nem biztosíthatna jótállást. Ez esetben azonban az vállalt, szerződéses jótállásnak minősül, melynek feltételeit a kereskedő – a szavatossági jogok tiszteletben tartása mellett – maga állapíthatja meg.

 

(A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:163.§ (1) bekezdése alapján a vállalkozások közötti jogviszonyban egy év kellékszavatossági jog biztosítandó.)

 

A kereskedő/gyártó a szakszerviz általi üzembe helyezést előírhatja, kivéve, ha az aránytalan terhet ró a fogyasztóra. Ez utóbbi kitételt, miszerint hogy aránytalan-e az üzembe helyezési költség, egyedi ügyekben a bíróság jogosult felülvizsgálni.

 

jótállási jegy átadása fizikálisan szükséges- a kormányrendelet alapján -, annak online rendelkezésre bocsátása nem elégít ki minden vonatkozó előírást.

Ez, általánosságban 10 ezer forint feletti vételárú, olyan tartós használatra rendelt termékekre vonatkozik, mint például a háztartási készülékek, motoros kerti gépek és kéziszerszámok, hírközlési eszközök, híradástechnikai, információ- és irodatechnikai készülékek.

 

Új elem: a  villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 ezer forint eladási ár felett, így különösen a mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcornkészítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló.

 

Ezen túl  kötelező jótállás vonatkozik a 10 ezer forint feletti napszemüvegekre, az egészségmegőrző termékekre(például elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz), a gyermekgondozási cikkekre (például pelenkázó-, illetve mosdatóállvány, babakocsi, magas és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés), gyermekmegfigyelő berendezésekre (például légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző), gyermekhintára, csúszdára.

 

Kötelező jótállást kell vállalni mostantól a 10 ezer forint feletti ékszerekreis, a mérőműszerekre, generátorokra, tápegységekre, vadászathoz, horgászathoz, sporthoz kapcsolódó eszközökre, villamos energiával működtetett szépségápolási eszközökre, mint például a hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epilátor, villanyborotva.

 

Új előírás, és egyben kivétel az értékhatárt tekintve, hogy a nemes és félnemes szőrmés bőrből készült szőrmeruházati termékekre50 ezer forint eladási ár felett kell kötelező jótállást biztosítani.

 

Fontos! Az előzőekben felsorolt (valamint a kormányrendelet mellékletében szereplő) termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei is jótálláskötelesek 10 000 forint eladási ár felett.

Jót játszott a hatóság

2014-09-17
Szelíd taktikát alkalmazott a hatóság: remek pedagógiai érzékkel, „burkolt igyekezettel” próbálta jogkövetésre ösztönözni a vállalkozásokat.

Szelíd taktikát alkalmazott a hatóság: remek pedagógiai érzékkel, „burkolt igyekezettel” próbálta jogkövetésre ösztönözni a vállalkozásokat.

 

Marketingfogásnak sem volt utolsó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legutóbbi felhívása, amellyel az egyik legnépszerűbb internetes közösségi oldalon játékot hirdetett „Kedvenc fagyizóm” elnevezéssel – persze a vendégeknek, vásárlóknak.

 

A terv „üzenete”

 

A játék valódi célja azonban – vélhetőleg (!) – a nyári szalmonellafertőzések elkerülése volt. Hogy a fagylaltkészítők, forgalmazók a legmelegebb hónapokban is a legnagyobb körültekintéssel készítsék termékeiket – a gyártás, a forgalmazás és a kiszolgálás során messzemenőkig szem előtt tartva a szakmaiságot és a jogszabályban foglalt követelményeket.

 

Amint arról a hivatal most beszámolt, az egy hónapig tartó játékot nem várt érdeklődés övezte: több mint 3 ezren adtak le mintegy 12 ezer szavazatot a fogyasztók által ajánlott 400 fagylaltozóra.

 

A „célok”

 

A „Kedvenc fagyizóm” játékba a fogyasztók maguk nevezhették be az általuk kiemelkedőnek ítélt fagylaltozókat, majd az íz,a választék, a felszolgált különlegességek, az ár/érték arány, a személyzet kedvessége és az üzlet tisztasága alapján értékelték 1-5-ig terjedő skálán.

 

A voksok alapján kialakult egy „fagyizóböngészde” oldal is, ahol bárki kedvére kereshetett a fagyizók között.

 

A fogyasztók szavazatai alapján a kedvenc fagyizók 2014-ben:

 

1. Puncs Fagyizó – Nagykanizsa

2. Hisztéria Cukrászda – Tápiószecső

3. Melódia Cukrászda – Seregélyes

Elektromos hulladékok – gyűjtés, szállítás, kezelés

2014-09-21
A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések gyűjtési, szállítási kezelési követelményei megszigorodtak. Mutatjuk, mi vonatkozik leginkább a forgalmazókra és milyenek az ellenőrzések.

A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések gyűjtési, szállítási kezelési követelményei megszigorodtak. Mutatjuk, mi vonatkozik leginkább a forgalmazókra és milyenek az ellenőrzések.

 

Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó követelményeket – a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletet – a 108/2014. számú Magyar Közlönyben hirdették ki és 2014. augusztus 9-én lépett hatályba.

(Az új jogszabály életbelépésével hatályát vesztette a 2013. január 1.-től érvényes, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.)

(…) 11. A forgalmazó kötelezettségei

22.§ (1) A forgalmazónak felajánlott használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételére a 3. § rendelkezéseit, a forgalmazónak felajánlott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételére és gyűjtésére a

4. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A forgalmazó a hulladékbirtokos által felajánlott olyan elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, amelynek egyik oldala sem haladja meg a 25 cm-t, a legalább 400 m2 alapterületű elektromos, elektronikus berendezés értékesítésére alkalmas eladótérrel rendelkező kiskereskedelmi tevékenységet végző üzletében vagy közvetlenül az üzlet előtt, mellett a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti, ha a hulladékbirtokos azt a részére átvételre felajánlja.

(3) A forgalmazó a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés közvetlen átvétele vagy speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényben történő gyűjtés útján teljesíti.

A gyűjtőedényt jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(4) Ha a fogyasztó a forgalmazótól új elektromos, elektronikus berendezést vásárol, és azt a forgalmazó a fogyasztónak házhoz szállítja, a forgalmazó a fogyasztó által felajánlott, a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a fogyasztótól, hulladékbirtokostól átveszi és elszállítja.

(5) Ha a forgalmazó a hulladék kezeléséről nem saját maga gondoskodik, a visszavitt elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét, illetve az átvett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét elkülönítetten és hiánytalanul át kell adnia a gyártó vagy az átvételre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező jogosult részére.

23.§ (1) A forgalmazó az e rendelet szerinti kötelezettségéről a fogyasztót, a hulladékbirtokost tájékoztatja.

(2) A fogyasztók, hulladékbirtokosok forgalmazó általi tájékoztatására a 7. §

(3)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

12. Az újrahasználatra vonatkozó szabályok

24.§ (1) Használt elektromos, elektronikus berendezés kizárólag a 3. mellékletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hozható ismételten forgalomba.

(2) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés csak azt követően hozható forgalomba, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést tisztítás, javítás és ellenőrzés útján újrahasználatra megfelelően előkészítettek, és az aHt. 9.§ (1)bekezdésében és 3.mellékletében meghatározott valamennyi feltételt teljesíti.

(3) Ha a 3. mellékletben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az újrahasználatra előkészíteni kívánt használt elektromos, elektronikus berendezést hulladéknak kell tekinteni, és a Ht. 31.§ (2)bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodni kell annak kezeléséről. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 108. szám 11885

13. A gyűjtésre, a szállításra és a kezelésre vonatkozó szabályok

25.§ (1) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést – különösen az ózonlebontó anyagokat és fluorozott, üvegházhatást okozó gázokat tartalmazó hőcserélő berendezések hulladékát, a higanyt tartalmazó fénycsövek hulladékát és a fotovoltaikus panelek hulladékát – elkülönítetten kell gyűjteni.

(2) Ha az elektromos, elektronikus berendezés nem háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, és a nem természetes személy hulladékbirtokos a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú elektromos, elektronikus berendezéssel, a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó  szervezet által üzemeltetett gyűjtőhelyen a jogosultnak átadja, és annak kezelési költségeit megfizeti.

(3) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést az átvételi helyhez, valamint az átvételi helytől a hulladék kezelésének helyére történő szállítása során nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(4) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítását és gyűjtését úgy kell végezni, hogy a berendezésben lévő veszélyes anyagok elkülönítése, újrahasználatra előkészítése, újrafeldolgozása maradéktalanul biztosítható legyen. Az újrahasználatra előkészítés és az újrafeldolgozás különösen akkor biztosítható, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítása és gyűjtése során a hulladék nem károsodik, szennyeződik, és nincs kitéve az időjárás hatásainak.

(5) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítását a 9. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően kell végezni.

26.§ (1) A kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot és legalább a következő anyagokat, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket kell eltávolítani (eltávolítás):

a) a PCB, valamint PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott PCB-t tartalmazó berendezéseket;

b) a higanyt tartalmazó összetevőket, így különösen a kapcsolókat, a háttérvilágítást biztosító lámpákat;

c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemeket, akkumulátorokat;

d) a mobiltelefonok nyomtatott áramköri lapjait általánosan, továbbá egyéb eszközök nyomtatott áramköreit, ha a nyomtatott áramköri lap felülete nagyobb, mint 10 cm2;

e) a tonereket (a folyadékos, zselés és színes tonereket egyaránt);

f) a brómtartalmú gyulladásgátló szert tartalmazó műanyagokat;

g) az azbeszthulladékot, valamint az azbeszttartalmú összetevőket;

h) a katódsugárcsöveket;

i) a fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), a részlegesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (HCFC), a fluorozott szénhidrogéneket (HFC), a szénhidrogéneket (HC);

j) a gázkisülés elvén működő lámpákat;

k) a 100 cm2-nél nagyobb felületű folyadékkristályos kijelzőket (lehetőség szerint burkolattal együtt), valamint azösszes olyan kijelzőt, amelynek háttérvilágítását gázkisüléses lámpával oldották meg;

l) a külső elektromos vezetékeket;

m) a külön jogszabály szerint meghatározott nehezen feldolgozható kerámiaszálakat tartalmazó összetevőket;

n) a radioaktív alkotókat tartalmazó összetevőket, kivéve a határérték alattiakat;

o) a 25 mm-nél nagyobb magasságú, 25 mm-nél nagyobb átmérőjű vagy hasonló méretű, veszélyes anyagokat tartalmazó elektrolitikus kondenzátorokat.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a következő alkatrészeket és összetevőket kell eltávolítani:

a) a katódsugárcsövek esetében a fluoreszkáló réteget;

b) az ózont lebontó gázokat tartalmazó elektromos, elektronikus berendezések és az olyan elektromos, elektronikus berendezések esetében, amelyek globális felmelegedési potenciálja a15-ös értéket meghaladja, így különösen a habokat és hűtőberendezéseket, a gázokat ki kell vonni és azokat kezelni kell; az ózont lebontó gázokat az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletében előírtaknak megfelelően kell kezelni;

c) a gázkisüléses lámpák esetében a higanyt.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kizárólag az(1) és (2)bekezdésben meghatározott előkezelést követően kezelhető.11886 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 108. szám

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az ne akadályozza az elektromos, elektronikus berendezés vagy a berendezés egyes összetevőinek környezetvédelmi szempontból megfelelő újrahasználatát és újrafeldolgozását.

(5) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően meg kell mérni.

(6) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelése során az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

27.§ A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelésére – a tárolást is ideértve – szolgáló helyen a következő feltételeket kell biztosítani:

a) mérleg a kezelt hulladék tömegének mérésére,

b) át nem eresztő felületek és víz-, illetve időjárásálló borítás a megfelelő területeken, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, szükség esetén ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,

c) megfelelő hulladéktároló hely a szétszerelt alkatrészekhez, összetevőkhöz,

d) megfelelő tartályok a szárazelemek, a PCB/PCT tartalmú kondenzátorok és egyéb veszélyes hulladék, így különösen a radioaktív hulladék tárolására, valamint

e) vízkezelő berendezések, az egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően.

14. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok

28.§ A gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az átvállalónak és a közvetítő szervezetnek az e kötelezettségek átvállalása alapján végzett tevékenységét az OKTF ellenőrzi.

29.§ Ha agyártó és az átvállaló között létrejött megállapodás alapján agyártó, az átvállaló a tárgyévi átvételi és gyűjtési kötelezettséggel érintett hulladékmennyiséget nem igazolja, az átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, az OKTF a kötelezettséggel érintett hulladék kezeléséről agyártó vagy az átvállaló által nyújtott vagyoni biztosíték terhére, azarra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik. (…)

FONTOS!

A rendelet teljes terjedelmében innen elérhető.

Agyártó kötelezettségeinek átruházása 8. oldaltól.

A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele 10. oldaltól.

A forgalmazókra vonatkozó legfontosabb passzusok a 12. oldaltól.


PÁLYÁZATOK – Könnyebbítést ígérnek

2014-09-22
A pályázatokhoz nem lesz szükség a következő időszakban bankgaranciára, a folyamatok – a várakozások szerint - egyszerűbbé, átláthatóbbá és korrupciómentessé válnak.

A pályázatokhoz nem lesz szükség a következő időszakban bankgaranciára, a folyamatok – a várakozások szerint - egyszerűbbé, átláthatóbbá és korrupciómentessé válnak.

Ezt ígérte egy múlt pénteki vállalkozói beruházás átadási ünnepségéna Miniszterelnökséget irányító miniszter.

Lázár János arról tájékoztatott, hogy október-novemberben várhatóan több tucat pályázat jelenik majd meg a 2014-2020-as időszak részeként, miközben zajlik az előző etap lezárása. A kormány könnyíteni fog a támogatási feltételeken, jelentősen csökkennek az adminisztratív terhek, mondta.

Tények, adatok

Néhány nappal ezelőtt kötötték meg azt a 34,5 milliárd eurós Európai Unió és Magyarország közötti szerződést és megállapodást, amely a 2014 és 2020 közötti fejlesztéseknek a keretét adja. A támogatási keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják majd.

Így kell ki- és bejelentgetni a számlázóprogramokat

2014-09-18
Már tanulmányozhatja, hogy milyen módon kell majd be- és kijelenteni számlázó programját és online számlázó rendszerét.

Már tanulmányozhatja, hogy milyen módon kell majd be- és kijelenteni számlázó programját és online számlázó rendszerét.

 

Amint arról korábban már részletesen tájékoztattunk , új számlázó program vagy online számlázási szolgáltatás vásárlásakor az adóalany köteles 30 napon belül bejelenteni az adóhatósághoz a számlázó program főbb adatait.

Az aktuálisan használt programokról november 15-ig kell az adóhatóságnak számot adni.

És, mint ismeretes, a használatból kivont programokat is ugyanígy kell jelenteni.

Most pedig megjelentek azok a MINTA-nyomtatványok, amelyeket, várhatóan a fenti kötelezettségekhez kell majd használni. Az adóhatóság kitöltési útmutatót is mellékel az adatszolgáltatást kérő oldalak mellé, ami megkönnyíti az eligazodást.

Mi micsoda?

Számlázó program – minden számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is.

Bejelentési kötelezettség – kiterjed azokra a többfunkciós informatikai megoldásokra is – például komplex ügyviteli rendszerek – amelyek más funkciók mellett számla kibocsátására is alkalmasak.

Online számlázó rendszer – az általános fogalomhasználat szerint – a hálózaton keresztül elérhető, számlázó szolgáltatást nyújtó rendszer.

Kettős bejelentési kötelezettség – Amennyiben kettős funkcionalitásban használja a számlázó programot és online számlázó rendszert, kettős bejelentési kötelezettség terheli az adózót.

Felvásárlási okiratot előállító program – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 202. § (4) bekezdésében foglaltakból következően a felvásárlási okiratra – 202. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – az Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően a felvásárlási okiratot előállító programot is számlázó programként kell bejelenteni.

Innen elérheti valamennyi nyomtatványtervezetet

 

Kitöltési útmutató a  SZAMLAZO nyomtatványhoz

Számlázó főlap tervezet- Számlázó programok és online számlázó rendszerek használatba vételéről és használatból történő kivonásáról

SZÁMLAZO-01 – Számlázó programok és online számlázó rendszerek használatba vételéről és használatból történő kivonásának bejelentése

SZAMLAZO nyomtatvány és kitöltési útmutató tervezet_2




 

Pályázatok munkaadóknak – Mutatjuk, ha még nem ismeri

2014-09-26
Munkahelymegőrzés támogatására az a munkaadó kaphat támogatást, aki a vállalkozása működésével összefüggő ok miatt kívánná megszüntetni munkavállalója munkaviszonyát.

Munkahelymegőrzés támogatására az a munkaadó kaphat támogatást, aki a vállalkozása működésével összefüggő ok miatt kívánná megszüntetni munkavállalója munkaviszonyát.

Ez év december 31-ig érvényes a pályázati kiírás.

(A munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya).

További kitétel a pályázat elnyeréséhez, ha a munkaadó…

- a támogatás iránti kérelmét az illetékes kirendeltséghez benyújtja,
- a támogatási kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti nehézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését,
- a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja, továbbá
- írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatott létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre,
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
- vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását,
- vállalja, hogy a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a kérelem benyújtását megelőző hónapban (kérelemben megjelölt telephely szerinti megyében lévő valamennyi) telephelyén meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát megtartja, munkaviszony megszüntetésére a működési körében felmerülő okból felmondással, illetőleg felmentéssel vagy közös megegyezéssel nem kerül sor.

Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, az átlagos statisztikai állományi létszám megtartásának kötelezettsége a kérelemben megjelölt telephely szerinti megyében lévő valamennyi telephelyét érintően irányadó.

Amennyiben a támogatási igény a megyében meglévő telephelyek közül két vagy több telephelyet érint, úgy telephelyenként külön-külön, de egy időben kell benyújtania a támogatás iránti kérelmet.

A támogatás időtartama:
A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta, utólag folyósítható.

A munkahelymegőrző támogatás mértéke:
A támogatás - mint vissza nem térítendő támogatás - mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és szociális hozzájárulási adó együttes összegének 25-90 százalékáig terjedhet.

A támogatás havi mértéke:
munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150%-át.

A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel - az adójogi jogszabályoknak megfelelően - a Start kártyák, Rehabilitációs kártya valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv által nyújtott kedvezmények is érvényesíthetőek.

A munkáltató jogosult eldönteni, hogy amennyiben az alkalmazni kívánt személy START kártyával is rendelkezik, és a Munkahelyvédelmi Akció terv keretében nyújtott kedvezmények valamelyike is érvényesíthető utána, akkor melyiket veszi igénybe, ugyanis mindkettő kedvezmény nem érvényesíthető.

A támogatás igénylése:
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségén lehet benyújtani.

A támogatás elbírálása, folyósítása:
A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a kirendeltség hatósági szerződést köt.

További információk ezen az oldalon: 

*

Így lehet az alkalmazottak helyközi utazására támogatást igényelni

A munkaadó nyerheti el a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás-támogatást is.

Támogatás alanya, mértéke, időtartama:

Helyközi utazás- támogatást igényelhet a munkaadó, valamint az a személy, aki legalább 6 hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – nyilvántartott álláskereső.

A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható.

A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető, ha a munkaadó…,

a. olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, és

b. hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – működési körével összefüggő okból - nem szüntette meg ,valamint

c. megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – 1/2012. (I.26.) NGM rendelet 11. § - ában foglalt feltételeknek.

A megyei (fővárosi) kormányhivatal járási hivatalának járási/fővárosi kerületi hivatalának munkaügyi kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség) a munkáltató költségét a 39/2010. (II.

26.) Kormányrendelet 3. § és 4. § - ban foglaltak alapján térítheti meg az alábbiak szerint:

a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni;

A munkáltató azon munkavállaló esetében, aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

A támogatás igénylése:

A munkaadó támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó kirendeltségen adhatja be, a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.

Ha a munkavállaló is kéri az őt terhelő utazási költség megtérítését, azt csak a munkaadó kérelmével együtt nyújthatja be a foglalkoztatást megelőzően.

 

A támogatási kérelem elbírálása:

A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a kirendeltség hatósági szerződést köt. Amennyiben a munkavállaló is kéri az őt terhelő rész támogatását, úgy a kirendeltség a munkavállalóval is hatósági szerződést köt.

A támogatás folyósítása:

A munkaadó a támogatást havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig a kirendeltség részére beküldött elszámoló lapon igényelheti, melyhez csatolni kell a költségelszámolás hiteles bizonylatát.

A helyközi utazás támogatásának általános szerződési feltételei (munkaadó részére) - ezen az oldalon tájékozódhat.


Pályázhat – Ha internetes kereskedelemmel is foglalkozna

2014-09-25
Mikro-, kis- és középvállalkozások korszerű internetes megjelenésének támogatására, webáruház létrehozására és mentorálására is van lehetőség.

Mikro-, kis- és középvállalkozások korszerű internetes megjelenésének támogatására, webáruház létrehozására és mentorálására is van lehetőség.

A pályázat visszavonásig érvényes, az eredményhirdetés folyamatos, összértéke 1 millió forint.

A pályázat kiírásával a webáruház szakértőkből álló Netlight Kft célja, hogy a hazai kisvállalkozókat korszerű internetes kereskedelmi megoldásokkal, online marketing eszközökkel támogassa a további fejlődésében. Ennek támogatására még  100 olyan már működő kkv-t keres, amely foglalkozik kereskedelemmel, de nem elégedett a forgalommal.

A cél, hogy a jelentkezők 80 százaléka elérje a havi 1 millió forintos forgalmat. Ennek elérése érekében megkapják a megfelelő webáruház szoftvert, a domain nevet, a szükséges tárhelyet és olyan webáruház használati és marketingtámogatást, ami eddig több száz kkv-nak segített a milliós cél elérésében.

A pályázaton elnyerhető támogatás
1 komplett webáruház és a hozzá tartozó mentorprogram.
A nyertes pályázónak, a Támogató rendelkezésére bocsájt 1db webáruház szolgáltatáscsomagot, az alábbi díjtételekkel, és tartalommal:
1)1 db ügyfél által választott új, vagy már meglévő domain név (díjmentes)
2)1 db webáruház szoftver, melyet csak a cégünk szerverén futtatunk,
Ez a szoftver felelős a webáruház működéséért (díjmentes)
3)1 db virtual szerver, mely a cégünk szerverparkjában üzemel,
Ez a tárhely felelős a webáruház üzemeléséért, ezen tárolódnak az adatok. (díjmentes)

Figyelem! A pályázat további része díjköteles.

További információk a pafi.hu oldaláról elérhetők. 

Ötletet adhat cafeteriára

2014-09-29
Akár az elfogadóhelyként működő vállalkozások vezetőjeként, de akár munkáltatóként is várják véleményét a cafeteria-rendszerek fejlesztése érdekében.

Akár az elfogadóhelyként működő vállalkozások vezetőjeként, de akár munkáltatóként is várják véleményét a cafeteria-rendszerek fejlesztése érdekében.

A CafeteriaTrend magazin immár ötödik alkalommal hirdeti meg Az év Cafeteria rendszere díjat.

A lap hírlevele szerint a szinte tökéletes szabályozások közül kell majd választaniuk. Az elsőbbséget jelentheti a cafeteria-rendszer zártsága, mennyire keveset kell az adminisztrációnak manuálisan excel táblázatokkal foglalkoznia. Van, amikor az innovációt díjazzák vagy a dolgozói a dolgozói kommunikáció minősége emel ki egy pályázót, rta meg a HR-Portal.

A magazinnál a jó cafeteria 5 alappillére mentén értékelnek: munkáltató-, munkavállaló érdekei, törvényi megfelelés, optimális adminisztráció, szolgáltatói kapcsolatok.

Idén az Ön segítségét is kérik, hogy kiválaszthassák azt a fókuszt, ami majd dönthet a kiválók közt.

„Díjazzuk idén a zöld cafeteriát, aki kevés papírt használ. Vagy nézzük, ki mennyit fejlődött az előző évhez képest? Legyen értékesebb a robotizált folyamat, vagy, inkább amelyikben sokat beszélgetünk személyesen a dolgozókkal? Vagy nyerjen az, aki vizsgálja a dolgozók elégedettségét is a rendszerrel kapcsolatban?
Ha van ötlete (és lehet ez akár teljesen vicces is, hiszen ezek is inspirálják a bizottságot), hogy mi legyen az idei értékelés fókusza, mi alapján billenjen a mérleg nyelve a két kiváló közül az egyik felé, írjon  Fata László email címére!", kéri az ötletelőket a magazin

Pályázatok – Innen is elérheti a kitöltési útmutatókat

2014-09-27
Az érdeklődő mikro-, kis- és középvállalkozások néhány napon belül megismerhetik a feltételeket.

Az érdeklődő mikro-, kis- és középvállalkozások néhány napon belül megismerhetik a feltételeket.

Érdemes mostantól rendszeresen felkeresni a szechenyi2020honlapot, mert a Miniszterelnökség azt ígérte, hogy már ezen a héten feltöltik az új uniós pályázatokhoz szükséges kitöltési dokumentációkat.

Az érintett szaktárcáknak és a Miniszterelnökségnek október 6-áig kell előkészíteni minden olyan szabályozási és egyéb feltételt, amely a pályázatok kiírásához szükséges, tájékoztat az MTI-hez eljutott közlemény.

A válasz szerint a kormány képviselői több fórumon is részt vesznek a héten, hogy az új időszak változásairól tájékoztatást adjanak.

Október elején 9 pályázat jelenik meg 120 milliárd forint keretre a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési forrásokból, jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A kitöltési dokumentációkat  idekattintva elérheti.