2014-06
KERESKEDELMI ÉLET

SOMOGY megye – Küldöttgyűlés, díjátadás, vállalkozói fórum

2014-06-02
A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete május 21-én megtartotta a 2013. évet értékelő Küldöttgyűlését/Küldött-Testületi ülését.

A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete május 21-én megtartotta a 2013. évet értékelő Küldöttgyűlését/Küldött-Testületi ülését.

A szakmai munkaadói egyesület választott testületeinél időközi választást tartottak – tájékoztatta lapunkat a megyei szervezet vezetősége –, amelyen Nagy Sándor vendéglátósésSzabó Jánoskereskedő üzletkörű vállalkozókat a húsz fős Küldött-Testület tagjává választották.

A megyei elnökség tagja lettTácsiknéKenesei Lavínia siófoki kereskedő, a felügyelő bizottság elnökének – a korábbi FEB alelnököt –Stadler Lászlót, nagyatádi virágkereskedőt, alelnöknekSzili Józsefet, zamárdi vendéglátóst választották.

A KISOSZ somogyi tagegyesülete gratulál az érdekképviselet újonnan megválasztott tisztségviselőinek, és kéri a tagokat, segítsék a közösség érdekében végzendő munkájukat.

Eredményesnek ítélték a tavalyi munkát

A KISOSZ somogyi tagegyesületének választott képviselői eredményesnek ítélték – a kereskedői és vendéglátó szakma képviseletében és érdekében – az elmúlt évben tett kezdeményezéseket, a tájékoztató munkát, valamint a tagsággal kialakult interaktív kapcsolatot.

Az egyesület stabil gazdálkodást folytat, az elmúlt évben 9 fő vállalkozó csatlakozott az érdekképviselethez és 89 fő folytatott szakképesítést nyújtó tanulmányokat KISOSZ szervezésében indított képzéseken.

KISOSZ Emlékplakett

Másfél évtizedes hagyomány, hogy a Küldött-Testületi ülésen átadják – a megyei elnökség által a kiemelkedő szakmai vagy közösségi munka elismeréseként adományozott –KISOSZ emlékplakett erkölcsi elismeréseket.

2014-ben a kitüntetésben

az alábbi KISOSZ tagok részesültek:


Kanizsai Ágnes(fotónkon):balatonfenyvesi, majd hévízi telephelyű, divatáru-ruházat-ékszer üzletkörű kereskedő, a Silka Fashion tulajdonosa.


Papp József (fotónkon balra) és Pap Zoltán:kaposvári telephelyű vendéglátósok, a Bárány Fogadó üzemeltetői.

és

Szendrey Sándorné:a siófoki telephelyű Sándor Étterem tulajdonosa.

Borsi András:siófoki telephelyű vendéglátós, a Hintaló Vendéglő tulajdonosa.

(Képek: KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete)

Vállalkozói fórum

A Küldöttgyűlést követően megtartott vállalkozói fórum előadásait nagy érdeklődés követte, amelyena jelenlévő tagság, valamint a meghívott kereskedők és vendéglátósok vettek részt, közli beszámolójában a megyei szervezet.

A meghívott szakhatóságoktól Brantmüller Zsoltnéigazgató (Fogyasztóvédelmi Felügyelőség), Szántó Vilmosnéigazgatóhelyettes és Hetesi Gábor osztályvezető(NAV Somogy Megyei Adóigazgatósága), valamint a Munkavédelmi Felügyelőségtől Gelencsér Zoltán tartott előadást és válaszoltak a jelenlévők kérdéseire.

A Küldöttgyűlést/Küldött-Testületi ülést, valamint a TÁMOP 2.5.3. projekt keretében megtartott KISOSZ szemináriumot, vállalkozói tájékoztató fórumot követően sajtótájékoztatóra kerül sor.

Az eseményről itt tájékozódhat bővebben, illetve erről a helyről érheti el az összefoglalót.


 


Küldöttgyűlés, díjátadás, vállalkozói fórum Somogyban

2014-06-02
A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete megtartotta a 2013. évet értékelő Küldöttgyűlését/Küldött-Testületi ülését.

A Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete megtartotta a 2013. évet értékelő Küldöttgyűlését/Küldött-Testületi ülését.

A szakmai munkaadói egyesület választott testületeinél időközi választást tartottak – tájékoztatta lapunkat a megyei szervezet vezetősége…

A részletekért lépjen erre az oldalunkra.


Alkalmi vagy idénymunkára kit (nem) lehet foglalkoztatni?

2014-06-04
A beköszöntő idegenforgalmi szezonban megnövekszik az idény vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánók száma. A munkáltatókat a foglalkoztatásukkal kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk.

A beköszöntő idegenforgalmi szezonban megnövekszik az idény vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánók száma. A munkáltatókat a foglalkoztatásukkal kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatjuk.

A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 60. § (1) bekezdése)

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható (Mvt. 49. § (1) bekezdése), ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

A munkára való alkalmasságról

külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján

kell dönteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személyekre és a munkáltatóikra az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény külön előírást is tartalmaz.

A munkáltató kötelessége

E törvény 6. §-ában foglaltak értelmében a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

A „meggyőződés" módjáról e törvényben nem esik szó, ezért nehéz kérdés a munkáltató számára, hogy mi alapján döntheti el azt, hogy veszélyezteti-e az elvégzendő munka a dolgozó egészségét, testi épségét, pl. hőségriadó alatt a tűző napon végzett munka, vagy esetleg van-e olyan betegsége (magas vérnyomás, epilepszia stb.), ami miatt bizonyos munkafeladatok elvégzésére alkalmatlan.

Csak orvos dönthet

Mivel a munkáltatónak jellemzően nincs olyan szakképzettsége, amely alapján megalapozott véleményt tudna alkotni az elhelyezkedni kívánó személy egészségi állapotáról, a „meggyőződés” megfelelő módon csak orvosi vizsgálattal történhet.

Szükség van-e korlátozásra?

Az idénymunka és az alkalmi munka jellegéből adódóan az orvosi vizsgálat (foglalkoztathatósági vizsgálat) célja annak véleményezése, megállapítása, hogy a munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet.

A munkáltató tehát úgy tud megfelelő módon meggyőződni arról, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó személy az adott munka elvégzésére alkalmas, hogy figyelembe veszi a munkavállaló számára kiállított foglalkoztathatósági szakvéleményben foglaltakat…

A munkáltatóknak szóló további részletes tudnivalókat erről az oldalról lehet elérni.


BÉKÉS megye – Küldöttgyűlés, beszámolók és tájékoztatás

2014-06-05
Kiemelkedő eredményekkel zárta az elmúlt évet a Kereskedők, Vállalkozók Békés megyei Szervezete, és az idei tervek sem múlják alul a tavalyit, hangzott el az érdekképviselet május 28-án megtartott Küldöttgyűlésén.

Kiemelkedő eredményekkel zárta az elmúlt évet a Kereskedők, Vállalkozók Békés megyei Szervezete, és az idei tervek sem múlják alul a tavalyit, hangzott el az érdekképviselet május 28-án megtartott Küldöttgyűlésén.

Békés megye egyik legerősebb érdekképviselete a helyi KISOSZ, hangsúlyozta a 2013-as évértékelő beszámolójában a megyei tagegyesület titkára, Czibula Zoltán. Majd a szép számban jelenlévők egyebek mellett olyan tényekkel és adatokkal is megismerkedhettek, amelyek alátámasztották a kijelentést.

A jelen

A szervezet az egyre szélesedő gazdasági, oktatási és érdekképviseleti feladatokat júniustól összesen 22 főállású alkalmazottal és mintegy 80 külsős munkatárssal látja el; az ország különböző pontjain 5 irodát, kirendeltséget, ügyfélszolgálatot működtet; tavalyi árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, ismertette egyebek mellett a vezető tisztségviselő. (A megyei tagegyesület tevékenységébe a következő címen  tud betekinteni: www.alfakepzo.hu )

Korszerűen, a világra nyitottan

Majd hozzátette: a fenti összeget, a tervek szerint, idén 15 százalékkal kívánják növelni. Úgy fogalmazott, Békés megyében megéri tagnak lenni, mert a magas színvonalú szolgáltatások mellett a tagok, a ténylegesen befizetett tagdíj 150 százalékát díjkedvezményként – más fizetős szolgáltatások árából – levonhatják.

A megyei szervezet élen jár a számítástechnika alkalmazásában, hangzott el az összejövetelen. Mint kiderült, Békés megyében a helyi KISOSZ rendelkezik a legkorszerűbb számítógépes tanteremmel, weblappal, internet alapú CRM típusú ügyfélkezelési rendszerrel.

Az Európai Unióban általános gyakorlat, hogy az érdekvédelmi szervezetek iskolarendszeren kívüli felnőttoktatással is foglalkoznak. Ezt a példát követve a az egyik legkeresettebb képző-, oktatóbázissá vált az Alfaképző védjeggyel megkülönböztetett KISOSZ tagegyesület.

Szélesíthető érdekvédelmi feladatok

Az érdekvédelmi szervezeteknek a változásokhoz alkalmazkodni kell, keresni az új lehetőségeket, feladatokat…

„…Az érdekvédelmi kör bővítését szolgálná, ha felvállalnánk a dohány kiskereskedők érdekvédelmét is – indítványozta beszámolójában a tagegyesület titkára. – Ezt az is indokolja – mondta –, hogy több tagunknak is sikerült dohánykoncessziót nyerni. Az ő javaslatukat vittük tovább – fogalmazott –, amikor az országos szövetség taggyűlésén kezdeményeztük, hogy a KISOSZ-nak fel kellene vállalnia a dohány-kiskereskedelem érdekvédelmét – a közismert helyzetre való tekintettel. Az új tagozat megalakítása jelentősen növelhetné a taglétszámot is országszerte – mutatott rá Czibula Zoltán.

Elmondta még: „…kezdeményezni fogjuk, hogy legyen egy pályázati lehetőség (a mezőgazdaságban már lehetővétett gyakorlathoz hasonlóan), amelynek segítségével fiatal kezdő vállalkozók támogatással átvehetnék a nyugdíjba vonulók üzleteit. Információk szerint a szakminisztérium ígéretet tett a téma mielőbbi megtárgyalására….”

Pályázni, pályázni, pályázni!

A küldöttgyűlésen tájékoztatás hangzott el a várható pályázati lehetőségekről, amelyeket, várhatóan a közeljövőben hirdetnek meg és amelyre a kereskedő, vendéglátó vállalkozók is sikerrel jelentkezhetnek!

Ilyen lesz többek között (munkacímen):

– a TÁMOP 2.1.3. alkalmazottak képzése

a Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása

az üzleti környezet fejlesztése

vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztése

információs ismeretek fejlesztése

esélyegyenlőség elősegítése

eszközbeszerzés, telephelybővítés

gyakornokok foglalkoztatása (100 százalékos támogatást fog élvezni)

munkahelymegőrzés

költséghatékony energiafelhasználás

A beszámoló végén azt tanácsolta a jelenlévőknek Czibula Zoltán, hogy vállalkozásuk hatékony működtetése érdekében mielőbb ismerkedjenek meg a Polgári törvénykönyv (Ptk.) új szabályival.

( Figyelem! A Ptk. teljes joganyagát ezen az oldalon megtalálja)

A megyei tagegyesület Felügyelőbizottságának 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót Csüllög Terézia ismertette.

Az Elnökségi és a Felügyelőbizottsági beszámolókat a jelenlévők elfogadták.

Terítéken a munkaügy

Az összejövetel szakmai meghívottjaként Vízhányó László, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal osztályvezetője tartott tájékoztató előadást a munkaügyi ellenőrzések idei irányelveiről, illetve ismertette a kereskedőket, vendéglátósokat érintő aktuális jogszabályokat, majd számtalan jól hasznosítható, a vállalkozói tevékenységet segítő gyakorlati tanácsot is adott a jelenlévőknek.

Figyelem! A békéscsabai tájékoztatóban elhangzottakról az alábbi elérhetőségeken is tájékozódhat.

1. NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának  2014. évi ellenőrzési terve

2. Az Ellenőrzési irányelvek

Munkaüggyel kapcsolatos további információkat az ingyenesen hívható 06 80 204 292 (zöld számon) is kérhet!

Kiemelkedő eredmények Békésben

2014-06-05
Stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás, szélesebb körű feladatok, sikeres pályázatok. Mindez azt mutatja, már a tavalyi évben is kiemelkedő fejlődés jellemezte a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetét.

Stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodás, szélesebb körű feladatok, sikeres pályázatok. Mindez azt mutatja, már a tavalyi évben is kiemelkedő fejlődés jellemezte a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetét.

Az idei tervek pedig, várhatóan további előrelépéseket garantálnak, hangzott el a KISOSZ békési tagegyesületének május 28-ai Küldöttgyűlésén, ahol a vállalkozói tevékenységet segítő információk is elhangzottak…


A részletekért lépjen erre az oldalunkra!


Egészségesen működő család tud csak sikeres családi vállalkozást működtetni

2014-06-09
Kétségkívül hasznos, de nem könnyű a családtagokkal egy vállalkozásban dolgozni. Viták ellen pszichológiai szerződés?

Kétségkívül hasznos, de nem könnyű a családtagokkal egy vállalkozásban dolgozni. Viták ellen pszichológiai szerződés?

Nem teremt könnyű helyzetet, amikor a családtag egyszerre munkatárs vagy esetleg akár főnök is. Nem véletlen, hogy kevés családi cég tud több generáción keresztül talpon maradni. Bukásukat pedig nem egyszer az okozza, hogy a belső feszültségek szétfeszítik a kereteket, fogalmazta meg a HR Portál szakértője.


Az alap a megfelelő kommunikáció


Ahhoz, hogy egy családi cég sikeresen működhessen, a családnak magának is egészségesen kell működnie, és leginkább ki kell alakítani egy megfelelő kommunikációt, ugyanis, ha ennek az alapjai nincsenek jó előre meghatározva, a szerepzavarok, feszültségek nem csak a céget, hanem a családot is tönkretehetik.

A konfliktusok feloldásának egyik lehetősége, fogalmaz a szakértő, hogy az érintettek mediátorhoz (közvetítő, békéltető) fordulnak, aki mintegy „neutrális résztvevőként” igyekszik a félrecsúszott kommunikációt újra megnyitni, egy nyerő-nyerő szituációt létrehozni, mintegy tolmácsként működve a felek között.


Elsődleges a feladatok pontos meghatározása


– Mikor, hol kezdődhetnek előbb a bajok?

– Azt mondják, hogy a barátság és az üzlet nem igazán férnek meg egymás mellett. Valahol így van ez akkor is, ha az üzleti élet és a családi vállalkozás alappillérei már jóval a vállalkozás beindítása előtt nincsenek nagyon pontosan megfogalmazva, tisztázva, éppen azért, hogy a későbbiekben ne adjon félreértésekre okot az, hogy ki mit gondolt feladatot saját magának és a másiknak – válaszolt a szakmai hírportál kérdésére Gönczi Dorka igazságügyi mediátor. – A francia tradicionális családi borászatok, a holland családi sajtüzemek és a több generáción átívelő sikeres olasz divatcégek egészen biztosan nem követték el azt a hibát, hogy úgy indítottak el egy vállalkozást, hogy előzetesen nem tisztázták, kinek mi a dolga. Sebastiannak a megrendelések feladása, Robertonak a könyvelés vezetése, Juliannak a kereskedelmi kapcsolatok feltérképezése és édesapjuké pedig a szerződések aláírása. Természetesen, mindenkinek a maga területén a maga vállalati-üzleti felelősségével.

A   b a j,   t e h á t   o t t   k e z d ő d i k, ha az üzleti tervnek nem része egy olyan belső kommunikációs stratégia kialakítása – és minden résztvevővel való közös megfogalmazása –ami majd megóvja a tagokat a konfliktusoktól.

Ha ugyanis ez nincs meg, évek múltán derül ki, hogy a „legkisebb fiú” valójában sosem akart volna borász lenni.


– Nyilván itt plusz stressz rakódik mindenkire a kétféle szerep miatt. Ráadásul a feszültséget a szereplők óhatatlanul átviszik egyik színtérről a másikra?


– Ez így van, és sajnos minden tekintetben erodálja a tagok teljes kapcsolati-érzelmi hálóját – folytatja a szakember. – Sokszor „projektálnak” (terveznek, javasolnak): a munka kapcsán felmerült esetleges kudarcot a családi életben verik le egymáson, hol kemény sértődéses játszmákkal, hol felelősségre vonással, hol pedig egyszerűen – és sajnos ilyen is előfordult már – válással. Ilyen esetben azonban borulhat a családi vállalkozás, és könnyen elúszhatnak a várt sikerek, de olyanra is volt példa a gyakorlatunkban, hogy a házaspár a válás után sokkal jobban tudta intézni a közös családi vállalkozás ügyeit.

M e g s z ű n t e k a családon belül kialakult férfi-női szerepeknek való megfelelési kényszerek, amitől gördülékenyebbé vált a közös vállalkozás hatékony üzemeltetése, működtetése.


– El lehet-e ilyen esetben a kettőt élesen választani?

– Nem lehet, vagy legalábbis nagyon tudatosnak kell hozzá lenni. Például a vállalkozást kitaláló szellemi szülőatyának/szülőanyának nem szabad visszaélni azzal, hogy ő találta ki az alapgondolatot, amire vállalkozást szeretnének majd alapítani. Ez sokszor visszatérő sérelem azon családtagoknál, akik úgy érzik, hogy egy lépéssel lemaradtak a szellemi ötletgazda mögött, ezért némiképp kompenzálniuk kell magukat azzal, hogy bizonyos területeken meg kizárólagosságot követelnek maguknak (pl. „enyém a sajtókapcsolatok ápolása”).

Amennyiben azonban egy nagyon pontosan definiált kommunikációs, felelősségi területeket és hatásköröket jól leosztó stratégát is megfogalmaznak a felek, némiképp ezzel kénytelenek is elismerni egymást azon a területen, ami a sajátjuk.

H a   e l f o g a d j á k, hogy a vállalkozás bizonyos területéért – például az online marketingért vagy a logisztikáért – egyvalaki felel, akkor a többieknek bízni kell benne, és elfogadni, hogy ahhoz ő ért a legjobban.Ezek által a szerepük felértékelődik, és kölcsönösen el fogják egymást ismerni azokon a területeken is, ami nem a sajátjuk – ez pedig önmagában pozitív érzéseket keltő dolog.


Értő figyelem, aktív hallgatás


– Melyek azok a kommunikációs technikák, amelyekkel ezek a feszültségek megelőzhetők, vagy már a kipattanás pillanatában feloldhatók, vagy ha már elromlott a helyzet kibogozható?

Elsősorban az értő figyelem és az aktív hallgatás technikája lehet segítség a vitás kérdések kezelésénél.

Ne próbáljuk meg azonnal elmondani a saját véleményünket, hangerővel, verbális agresszióval kísérelve meg legyőzni a másikat, mert abból vélhetően inkább hangzavar lesz, mint konszenzus.

A másik végighallgatása közben érdemes elgondolkodni rajta, miért mondja, amit mond, hiszen könnyen lehet a két vitatkozó fél véleménye között van a megfelelő megoldás.


Viták ellen pszichológiai szerződés


A   h a r m a d i k,   l e g h á l á s a b b   e s z  k ö z az úgynevezett pszichológiai szerződés. Papírra írva, a tagok által aláírva. Mint egy házirend. Ennek kell tartalmaznia mindazt az esetleges konfliktusforrást, amin el szoktak csúszni egy vállalkozásban.

Tehát egy ilyen szerződésnek egészen a legbagatellebbnek tűnő észrevételt is tartalmaznia kell éppen azért, hogy a későbbiekben „ne vágják egymás hátába a családtagok a nagy kést”. A felelősségi körök, a hatáskörök, a döntési körök és az érzelmi érintettség furcsa kombója lehet egy ilyen szerződés, de azon túl, hogy lelkiekben jót tesz a tagoknak, gördülékenyebbé is teszi a közös munkát, hiszen ezáltal mindegyik fél úgy érzi, hogy amit vállalt, azért egyedül ő hurcolható meg, őt lehet felelősségre vonni, de egyben ünnepelni is.

A   k ö z ö s   s i  k e r   é r d e k é b e n mindenképp azt tanácsoljuk a családi vállalkozást indítóknak, hogy készítsenek ilyet, de azoknak is melegen ajánljuk, akik már érzik, hogy a vállalkozásukra valahogy rávetült a hagyományos családi szerepkörök árnyéka.


– Mi a tapasztalat, mik az ösztönös reakciók, válaszok a családban?  Meg lehet a család(vállalkozás)tagokat tanítani arra, hogy másként viselkedjenek?

– Nyilván ez sem megy egyik pillanatról a másikra. Azt ösztönös reakciók természetesen igen eltérőek, hiszen mindenki a személyisége és a vérmérséklete szerint reagál, ezek nem szoríthatóak minden esetben tudatos keretek közé. Elsőre közhelyesnek hangzik, de két alapvető dolog szem előtt tartása segíthet a heves reakciók kezelésében.

Egymás véleményének és gondolatainak tiszteletben tartása a családon belül, legyen szó a hétköznapokról, vagy üzleti tranzakciók kezeléséről alapvetően képes meghatározni a kommunikációt.

A másik dolog, amit soha nem szabad szem elől téveszteni: az érdek közös, ugyanazt, az adott vállalkozás sikerességét igyekszik megvalósítani mindenki a saját elgondolásai alapján.

É s ,   b i z o n y   v á l a s z t a n i u k   k e l l   v a l a k i t – akár időről időre újra – aki a végső döntéseket hozza, akinek a szavát a vitás a kérdésekben elfogadja mindenki – mondta végezetül a mediátor a szakmai hírportál kérdéseire.

Családi vállalkozás – Viták ellen pszichológiai szerződés?

2014-06-09
Kétségkívül hasznos, de nem könnyű a családtagokkal egy vállalkozásban dolgozni. A viták, olykor elkerülhetetlenek…

Kétségkívül hasznos, de nem könnyű a családtagokkal egy vállalkozásban dolgozni. A viták, olykor elkerülhetetlenek…

Hogyan lehet optimálisan együttműködni, nap mint nap jó érzéssel tevékenykedni és végső soron sikerre vinni egy vállalkozást, ha abban családtagok dolgoznak együtt – sok esetben alá- és fölérendelt viszonyban is.

A segítő gondolatokat a folytatásban olvashatják.


Online kereskedelmi szabályok: péntektől változnak

2014-06-08
Az internetes kereskedelemben a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályai június 14-től lépnek hatályba.

Az internetes kereskedelemben a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályai június 14-től lépnek hatályba.

Az új jogszabály – amelyet csak a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni – szélesebb, egyben bővülő tájékoztatási kötelezettséget írt elő a "webshopok” üzemeltetőinek, tájékoztat az Országos Sajtószolgálat.

Hatályát veszti egyúttal (június 13-tól) az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

Lényeges változás

Online vásárlások esetében az elállási jog gyakorlása az eddigi 8 munkanap helyett 14 napra módosul, így a kívánt termék átvételétől, avagy szolgáltatás esetén a szerződés aláírásától bővül az elállásra adott határidő.

Az online-vásárlót tájékoztatni kell!

Amennyiben erről a jogáról a fogyasztó nem kap tájékoztatást, az elállási idő 12 hónapra nő, így a Kormányrendelet komolyan szankcionálja a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását.

 

Az elállási nyilatkozat elküldése a határidő utolsó napján is megfelelőnek minősül. (A fogyasztónak kell azt bizonyítani, hogy a jogát szabályszerűen gyakorolta.)

 

A vállalkozásnak az elállásról szerzett tudomásszerzéstől számított 14 napon belül vissza kell fizetnie a pénzt.

A vállalkozásnak joga van visszatartani az összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem küldte, annak visszaküldését nem igazolta.

Jogi háttér

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól1 ezen az oldalon tájékozódhat. 

Webkereskedelem – jövő péntektől változnak a szabályok

2014-06-08
Az internetes kereskedelemben a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályai június 14-től lépnek hatályba.

Az internetes kereskedelemben a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályai június 14-től lépnek hatályba.

A részletekről ezen az oldalunkon tájékozódhat.


Online pénztárgép – Szolgáltasson adatokat a számlákról!

2014-06-06
Adatokat vár az adóhatóság azokról a számlákról, amelyeket pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki a berendezés üzemeltetője.

Adatokat vár az adóhatóság azokról a számlákról, amelyeket pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki a berendezés üzemeltetője.

Ennek a kötelezettségnek aPTGSZLAA adatlapon (a nagybetűkre kattintva az adatlap elérhető!) tehet eleget az adózó, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Ellenben, nem kell benyújtani a PTGSZLAA adatlapot, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban számlakibocsátás nem történt.

Az adatszolgáltatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a nyugta helyett számla vagy egyszerűsített adattartalmú számla (a továbbiakban együtt: számla) kibocsátása történik.

Milyen ügyletek számlái után kell adatot szolgáltatni?

– amelyek a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott (pénztárgépes nyugtaadási kötelezettséggel járó) tevékenység keretében teljesültek, és

– amelyek tekintetében az adóalanyt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 166. § (1) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terhelte.

Mikor kell nyugtát adni?

Az adóalanyt akkor terheli nyugtaadási kötelezettség, ha az ellenérték készpénzzel illetve készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése (ide tartozik a bankkártyával történő fizetés is) az ügylet teljesítéséig megtörténik és az adóalany mentesült a számlaadási kötelezettség alól.

Azon esetek, amelyekben az adóalany nem mentesülhet

a számlaadási kötelezettség alól, a következők:

– az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy,

– a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek az adót is tartalmazó ellenértéke eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,

– a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történik meg,

– a vevő személyétől és az ellenérték megtérítésének módjától függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése az ügylet (Áfa tv. szerinti) teljesítését követően történik,

– adóalany illetve nem adóalany jogi személy előleg fizetése,

az előleget fizető személyétől függetlenül, a 900 ezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű előleg fizetése.

A kibocsátott számla adatairól nem kell adatot szolgáltatni, tekintve, hogy a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt.

Azon ügyletek körében, amelyek teljesítésével összefüggésben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli, speciális esetet képeznek azok, amelyeknél a teljesítést megelőzően előleg fizetése történik. Az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján ugyanis az előleg átvételéhez nem kapcsolódik nyugtaadási kötelezettség, s ezért előlegről történő számlakibocsátás esetén nyugtaadási kötelezettséget kiváltó számlázásról nem beszélhetünk, ugyanakkor nyugtakibocsátást kiváltó számlázás olyan ügylet tekintetében is megvalósulhat, amely ügylethez kapcsolódóan előleg fizetése történt. Amennyiben ilyen ügyletről kerül sor nyugta helyett számla kibocsátására (függetlenül attól, hogy az előleget számlázták-e) az adatszolgáltatást az ügylet teljesítéséről kibocsátott számla („végszámla”) kibocsátásának időpontját figyelembe véve kell teljesíteni, és a PTGSZLAA-01 lapon az áfa összeg (g) és az áfával növelt összeg (i) oszlopokban az előleg összegét is tartalmazó értéket kell feltüntetni.

Példák

Amennyiben pl. egy panzió részére az augusztus 8-a és 10-e közötti időszakra vonatkozó szálláshely július 16-ai lefoglaláskor bankkártyával 50000 Ft előleg fizetése történik, a vendég augusztus 10-ei távozásakor SZÉP kártyával további 50 000 Ft fizetésére kerül sor, és a panzió augusztus 10-én nyugta helyett számlát ad, akkor az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni.

A szálláshely szolgáltatás számláját a 2014. augusztus 4-től 2014. augusztus 10-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni oly módon, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfával növelt összegként 100000 Ft, áfa összegként 15250 Ft szerepeljen.

Amennyiben az adott szálláshely szolgáltatás teljes ellenértékének bankkártyával történő megfizetése július 16-án megtörténik, és az adóalany már ebben az időpontban kibocsátja a számlát oly módon, hogy azon szerepel az is, hogy a szálláshely szolgáltatás teljesítési időpontja 2014. augusztus 10-e (vagyis az előlegszámla egyben végszámla szerepét is betölti), akkor a számla a 2014. július 14-étől 2014. július 19-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban szerepeltetendő, az előzőek szerinti tartalommal.

Az NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdése alapján valamennyi számláról adatot kell szolgáltatni, ezért az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nyugta helyett kibocsátott számlát módosító illetve sztornírozó számlára is.

Ilyen számla kibocsátása esetén a PTGSZLAA-01 lapon a módosító illetve sztornó számla számán, számlatípusán túl meg kell adni az előzmény (módosított, érvénytelenített) számla számát is, az áfa összeg, áfával növelt összeg oszlopokban pedig a különbözet szerepeltetendő (előjelhelyesen).

Így pl., ha a példa szerinti esetben a panzió a foglalás lemondása miatt 2014. július 22-én sztornózza a július 16-án kibocsátott számláját, akkor a sztornó számlát a 2014. július 21-étől 2014. július 27-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásában kell szerepeltetnie úgy, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfa összegként -15250 Ft, áfával növelt összegként -100000 Ft szerepeljen – tájékoztat az adóhatóság.

Figyelem! Beindultak a főszezoni ellenőrzések

2014-06-10
Megkezdődtek a nyári idegenforgalmi főszezonban szokásos fogyasztóvédelmi ellenőrzések.

Megkezdődtek a nyári idegenforgalmi főszezonban szokásos fogyasztóvédelmi ellenőrzések.

Az ellenőrök a sok vendéget vonzó vízparti nyaralóhelyek, városközpontok vendéglátóipari egységek, strandok, wellness és gyógyturisztikai helyek, vizsgálatára koncentrál kiemelt figyelemmel, hogy a kereskedők, vendéglátók, szolgáltatók betartják-e a tevékenységükhöz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeket.

További helyszínek

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vizsgálata érinti még a különféle rendezvényekre, vásárokra, helyi fesztiválokra kitelepült kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeket is.

Továbbá akülönböző gasztronómiai, szabadidős és kulturális rendezvények, illetve fesztiválokterületén működő vendéglátó kitelepüléseket, az idegenforgalmilag frekventált helyeken működő vendéglátó-ipari egységeket (pl. éttermek, sörözők, büfék, lacikonyhák) és a turisták által is látogatott vásárcsarnokok, továbbá a bevásárlóközpontokban (plázákban) található vendéglátó-ipari egységeket egyaránt.

Természetesen a turisztikailag frekventált helyszíneken működő vendéglátóipari egységek ellenőrzésén túl sor kerülhet — a helyi adottságoknak megfelelően — a kevésbé kiemelt területeken található vendéglátóipari egységek ellenőrzésére is.

Mit ellenőriz a hatóság?

A vendéglátó-egységekesetében az ellenőrzések elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások kiszűrésére, valamint az árfeltüntetésre vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának ellenőrzésére terjednek ki.

 

Próbavásárlások

 

Az ellenőrzési helyszíneken a felügyelőségek munkatársai próbavásárlásokat is végeznek, amelyek segítségével ellenőrzik többek között

- az árfeltüntetés és az árfelszámítás helyességét,

- a külső és belső ártájékoztatás egyezőségét,

- az űrtartalomra vagy tömegre értékesített termékek mennyiségi megfelelőségét,

- a mérőeszközök hitelességét és a mérések megfelelőségét,

- a felszolgálási díjra vonatkozó szabályoknak való megfelelést,

- a termékek forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért való külön díj felszámításának szabályszerűségét,

- a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítését egyaránt.

 

Szankciók – lesz lehetőség a gyors hibajavításra

Ahol a jogsértés súlya nem indokolja és a vállalkozás is gyorsan kijavítja a hibát, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a hatóság munkatársai a kötelezés és a figyelmeztetés eszközével élnek elsősorban, ugyanakkor az idei évben islehetőség lesz feliratkoznia hatóság által vezetettpozitív listára, amelyen azok a vállalkozások szerepelnek amelyek mindenben megfeleltek a jogszabályi követelményeknek.

 

Termékbiztonság

 

Piacfelügyeleti vizsgálatokkor a főszezonban a hatóság elsősorban

- a gyermekjátékokra,

- a gyermekek által használt népszerű sporteszközökre,

- a kerti bútorokra, illetve

- az elektromos grillek

biztonsági ellenőrzéseire koncentrál, illetve gondoskodik arról, hogy a korábban letiltott termékek se lehessenek fellelhetők a kereskedelemben.

 

Tájékozódás és tájékoztatás

Érdemes tudni, hogy a fogyasztóknak – a nagyobb rendezvények helyszínén – közvetlen panasztételre is lesz lehetőségük, aGoogle Playenés azApple Store-banis megtalálható az NFH okostelefon-alkalmazásával. (A nevekre kattintva a szolgáltatások elérhetők)

Így foglalkoztasson diákot!

2014-06-12
A diákmunka legaktuálisabb szabályainak felvonultatásával segítünk abban, hogy Ön törvényesen foglalkoztathassa a nyári keresetre vágyó iskolásokat, akik a néhány napon belül elkezdődő szünetben akár már tizenöt éves koruktól is vállalhatnak munkát.

A diákmunka legaktuálisabb szabályainak felvonultatásával segítünk abban, hogy Ön törvényesen foglalkoztathassa a nyári keresetre vágyó iskolásokat, akik a néhány napon belül elkezdődő szünetben akár már tizenöt éves koruktól is vállalhatnak munkát.

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás szabályait a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza. Az Mt. határozza meg, hogy a munkavállalókkal hogyan létesíthető munkaviszony, a fiatalkorú munkavállalókat milyen korlátozások betartásával szabad foglalkoztatni.

Hogyan lehet munkaviszonyt létesíteni?

Az Mt. fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét, fogalmazza meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

Kivételes szabályként azonban

· az iskolai szünet tartama alatt a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy, (Iskolai szünet alatt nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás.)

· gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében. (Természetesen ilyen foglalkoztatási jogviszony nem csupán az iskolai szünet tartama alatt létesíthető).

A munkáltató kötelezettsége, a munkaszerződés tartalma

A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést kötelezően írásba kell foglalni, ami a munkáltató kötelezettsége.

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét.

Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő - diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről.

Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges! Gyakran jelent problémát, fogalmaz a tájékoztató, hogy a 18. életévét még be nem töltött személlyel megkötött munkaszerződésről hiányzik a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása. A korábbi szabályok alapján ugyanis a 16. életévét betöltött személy szabadon, a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül létesíthetett munkaviszonyt. Az új Mt. változatlanul fenntartotta azt a 2012. január 1-jétől beiktatott szabályt, hogy a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul.

Ki számít korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak?

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 2:11. §-a alapján korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú (18. életévét be nem töltött személy), aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

A 14. életévet be nem töltött diákról

Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be – tehát cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt természetesen csak a sporttevékenység, modellkedés, művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

Bejelentési kötelezettség

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is – ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül.

Egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka

Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszak(ok)ra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében azonos munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra.

E foglalkoztatási formánál nem szükséges írásbeli munkaszerződés megkötése (bár a munkavállaló kérheti az írásba foglalást); az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka ugyanis az adóhatóság felé történő bejelentéssel jön létre ( az adóhatósági bejelentést még a munkavégzés megkezdése előtt teljesíteni kell)..

Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági jogviszonyt és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, amely biztosítja számára a munkalehetőséget. Iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jogszerűen csak nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval létesíthető.

A munkavégzés korlátai fiatalkorúaknál

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

Éjszakai munka: a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam.

Rendkívüli munkavégzés: a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet.

Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. ( Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól, esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre. Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés alapján teljesítendő munkaidővel.)

Munkaközi szünet, pihenőidő

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozások a pihenőidő kiadásával kapcsolatban

· a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (az egyébként irányadó általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot kell vasárnap kiadni).

· ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Fontos!

A Munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

A rendes és a pótszabadság szabályai

A nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság – részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, amelyhez az életkortól függően jár pótszabadság.

Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság helyett a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak.

(Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20 + 5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár. A diák munkavállalónak – a foglalkoztatás rövidsége miatt – gyakran nem adják ki természetben a szabadságot; ilyenkor a munkaviszony befejeződésével a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani a munkavállaló részére (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód

A diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

A munkabér

A munkabért meg lehet állapítani időbérben ( havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is.

A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2014. évre vonatkozóan jelenleg a 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni.

Melyik díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani?

8 óra

6 óra

4 óra

havi bér

101 500

76 125

50 750

heti bér

23 360

17 520

11 680

napi bér

4 670

3 502,5

2 335

órabér

584

584

584

Munkabér végzettség, szakképesítés 

Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik , részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár. Ennek összege 2014-ben:

havibér esetén 118 000 Ft/hó,

hetibér esetén 27 160 Ft/hét,

napibér esetén 5 430 Ft/nap és

órabér esetén 679 Ft/óra.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetén alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Fagylaltforgalmazók figyelem! Óvatosan a dekorációval!

2014-06-13
A fagylalt díszítésekor a látvány helyett az élelmiszerbiztonság legyen a legfontosabb! Erre kéri felhívásában a termék forgalmazóit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A fagylalt díszítésekor a látvány helyett az élelmiszerbiztonság legyen a legfontosabb! Erre kéri felhívásában a termék forgalmazóit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Nem szabad elfelejteni, figyelmeztet az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, hogy a fagylalt – összetétele miatt – kiváló táptalaj a mikroorganizmusoknak, ezért különös gondossággal kell óvni tisztaságát.

Mi kerüljön a fagylalt tetejére?

A látványpultokból adagolt fagylaltok díszítésére az ehető, előkészítést nem igénylő élelmiszer-díszek (csokoládé- és kekszdarabok, cukorka-szóratok, marcipánfigurák) használata javasolt.

Ezek ehetőek, méretük alapján nem gátolják az adagolást, és a fagylaltba keveredett törmelékeik nem okozhatnak fulladásveszélyt, vagy „kellemetlen meglepetést” a fogyasztónak, szól a hatósági javaslat.

Friss gyümölcsök – nagyobb odafigyelés

A friss gyümölcsdekorációk már komolyabb figyelmet igényelnek, hisz ezeket alaposan meg kell mosni, esetenként hámozni is.

A földieper például harsogó színei és lédús megjelenése miatt kedvelt dekoráció, de zöld szárával és a csészelevelekkel együtt – amelyek egyébként nem fogyaszthatók – már rosszul tisztítható, így talajbaktériumok kerülhetnek vele a fagylaltba.

A sárgadinnye héján számos talajbaktérium található, amit hámozás nélkül nem lehet eltávolítani.

A héjas citromról és narancsról pedig már köztudott, hogy penészedést gátlóval és viasszal kezeltek, ezért – a nem biotermékek – a fagylalttal közvetlen érintkezésre nem alkalmasak.

Élő virágok, friss növények – alkalmazásuk aggasztó

Élelmiszerbiztonsági szempontból szintén aggasztó a tégelyes fagylaltok élő virágokkal, friss növényekkel (pl. bodzavirág, rózsa, árvácska) és nem ehető növényi részekkel, levelekkel való díszítése.

Ezek a gondos tisztítás ellenére is apró rovarokat, permetezőszer maradványokat és káros anyagokat tartalmazhatnak.

Dekorálás előtt azt is meg kell vizsgálni, hogy az „ehető” virág valóban ehető-e, vagy valamilyen méreganyagot tartalmaz, esetleg ismeretlen allergén-forrásként „díszíti” a fagylaltot.

Dekortárgyak – baleset- és fulladásveszély

Előfordul az is, hogy olyan, a fagylalt ízét, fantázianevét idéző tárgyakat helyeznek közvetlenül a tégelyekbe, amelyek nem tisztítottak, vagy nem tisztíthatók megfelelően (pl. whiskys üveg, kókuszhéj, italos doboz), illetve felületükön az élelmiszerrel nem érintkezhető festék vagy lakkréteg van.

Nem szabad elfelejteni, hogy a dekortárgyak, vagy törmelékeik nem csak szennyezhetik és fertőzhetik a fagylaltot, de baleset- és fulladásveszélyt is jelentenek.

TALLÓZÓ – Miért hívná a vendég a „gasztrorendőrséget”?

2014-06-15
A jólértesültség fél siker, ezért érdemes ismerni azoknak a véleményét, akik befolyásolhatják a közvéleményt, mások mellett a potenciális vendégeket.

A jólértesültség fél siker, ezért érdemes ismerni azoknak a véleményét, akik befolyásolhatják a közvéleményt, mások mellett a potenciális vendégeket.

Bár intenzíven (mi több, hónapról-hónapra) javulónak titulálja a hazai éttermek helyzetét az Origo szakírója, mégis felsorol néhány tévedést, amiért értesítené – ahogy ő fogalmaz - a„gasztrorendőrséget”.

Citromkarika

„Biztosan másnak is feltűnt már az a jelenség, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy jó pohár ásványvizet kapni. Vagy, ha már itt tartunk: kólát. A hazai vendéglátásban ugyanis hosszú évek óta makacsul tartja magát az az elképzelés, miszerint üres pohárba tölteni az ásványvizet, vagy kólát nem igazán illendő, az a pincér, amelyik ilyet csinál, semmiképpen nem érdemel komolyabb borravalót. Úgyhogy mindig kell a pohárba tenni valamit. Ez a valami évszaktól, italtól függetlenül egy citromcikkely vagy -karika. Hiszen a citrom olyan szuper dolog, hogy mindenbe kell, egyébként is, ki akar üres vizet inni, nem igaz? Vagy kólát.

A jelenség nem sajátosan magyar, de az alkalmazási módja igen: olyan helyeken, ahol a csapvíz iható, de nem különösebben jó ízű, a citromkarika a kellemetlen ízek palástolására szolgál, vagy üdítő esetében ugyanolyan helykitöltő szerepe van, mint a sok jégnek. Viszont amikor a víz majdnem mindenütt kisüveges ásványvizet jelent alapesetben, semmi nem indokolhatja ezt.

Hazudozás

Magyarországon nincs rendes borjúhús, úgyhogy teljesen fölösleges úgy csinálni a tetszőleges átlagos, vagy azt alulról közelítő helynek, mintha minden héten Bécsig szaladnának, hogy szerezzenek rendes borjút, amikor ezt még az igazán jó éttermek közül sem mindegyik engedheti meg magának. Persze tudom én, hogy snassz kiírni a borjú bécsi helyett, hogy bécsi szelet, vagy rántott hús (érdekes egyébként, hogy a mucsai Bécsben nem ciki a wiener schnitzel), meg aztán nem is lehet kétszeres áron adni a sertéskarajt, ha nem hazudjuk azt, hogy borjú. De attól még undorító dolog ez, és átverés is, olyan átverés, amivel a Nébihnek kellene foglalkoznia. 

Porcukor

Kevés dolog tartja magát annyira a hazai éttermekben, mint az a tévképzet, hogy a jó desszerten annyi porcukor van, amennyi véletlenül belélegezve azonnali légúti elégtelenséget okoz. Legyen szó palacsintáról, valamilyen piskótáról, vagy túrógombócról, a porcukor olyan elmaradhatatlan, mint a hús-krumpli mellé odapakolt, művészi igényességgel megformázott funkció nélküli narancs és almadarabok, vagy salátalevélre helyezett fehér- és lilakáposzta. Az utóbbi díszítési mánia hála istennek már tényleg csak az eleve nagyon kínos helyeken fordul elő, ezzel szemben a porcukrozás még mindig nagyon pörög, a roppant trendinek és gasztronómiailag relevánsnak gondolt ún. bulinegyed – egyébként nem rossz – helyein is bármikor beleszaladhatunk. Mondjuk amilyen színvonalon van még mindig az éttermi cukrászat, kicsit érthető, hogy el kell takarni a palacsintákat.

Zene

Tisztázzuk egyszer s mindenkorra: a zene nem kötelező kelléke az ebédnek és vacsorának. A hangos, tetszőleges rádióból szóló zene meg pláne nem az. Akkor sem, ha – mint az üzletvezetők általában állítják - a vendégek nagy részének általában csendiszonya van.

Ő-zés/becézés

Igazi pincérbetegség, tízből kilencen egész biztosan elkapták már. Ne a dadogós-nyekegős, szüneteket kitöltő ő-zésre gondoljanak, hanem a megszemélyesítésre, amikor mutató névmásként, „ez/az” helyett használják. „- Milyen a csirke? – Ő egy ropogósra sült pipimell, akármilyen öntettel.” Akinek erre nem szorul ökölbe az agya, és nem rándul össze, mint akit hasba lőttek, annak teljesen fölösleges olyan helyre mennie, ahol késsel-villával kell enni.” – mondott véleményt az Origo szakírója.



A kisebb teher enyhíthetne

2014-06-16
A munkaadók kiadásainak csökkentése – a jelenlegi gazdasági körülmények között – növelné a termelékenységet és a foglalkoztatottak számát.

A munkaadók kiadásainak csökkentése – a jelenlegi gazdasági körülmények között – növelné a termelékenységet és a foglalkoztatottak számát.

Ha kevesebb lenne a szociális hozzájárulási adó, vagyis a korábbi munkáltatói járulékok összege, az nagyjából 350 milliárd forintból 5 százalékkal mérsékelhetné a mostani 27 százalékos terhet, vélekedett a Magyar Nemzet megkeresésére Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az adószakértő szerint – írja a napilap - a személyi jövedelemadó mérséklése a belső kereslet bővülését hozhatná, vagyis a lakosság nagyobb összegeket költhetne. A 16 százalékos adókulcs kilenc százalékra csökkentése után az államkasszának – egyes számítások szerint – nagyjából ötszázmilliárd forintnyi bevételkieséssel kellene számolnia. Azt ugyanakkor szinte lehetetlen számszerűsíteni, hogy a teherenyhítés – a makrogazdasági adatokat vizsgálva – mennyi idő alatt és milyen jellegű kedvező hatásokat hozhatna mondta el a szakember a napilapnak.

Vendéglátás - biztató adatok

2014-06-17
Hétévnyi visszaesés után tavaly mérsékelt növekedést regisztráltak a vendéglátásban.

Hétévnyi visszaesés után tavaly mérsékelt növekedést regisztráltak a vendéglátásban.

Ha csekély mértékben is, de a korábbi stagnálás (–0,2 százalék) után csekély mértékben, 0,3 százalékkal nőtt a volumen, írta meg „Magyarország, 2013” című, most megjelent kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forgalom

A pozitív fordulatot a negyedik negyedév jelentette, akkor 4,6 százalékkal nőtt a vendéglátóhelyi forgalom volumene. Amint az az összefoglalóból kiderül, az országban található mintegy 56 ezer vendéglátóhely eladási forgalma tavaly 757 milliárd forint volt. Ebből a kereskedelmi vendéglátóhelyek 658 milliárd forintot könyvelhettek el, 1,2 százalékkal többet, mint 2012-ben. (Eladási volumenük a harmadik negyedévet kivéve minden negyedévben bővült.)

A teljes vendéglátásból 13 százalékos részesedéssel rendelkező munkahelyi forgalom volumene 5,4 százalékkal visszaesett 2012-höz képest. Miközben 2013 első három negyedévében egyre kisebb volt a csökkenés mértéke, a negyedik negyedévben a munkahelyi vendéglátás volumene is növekedésbe fordult – írja kiadványában a KSH.

Foglalkoztatás

A vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban folyamatosan növekvő foglalkoztatás a válság mélypontját követően megtorpant. 

2013-ban összesen 160 ezren dolgoztak az ágazatban, 4 ezerrel kevesebben, mint 2012-ben.

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó, de több, különböző ágban működő, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások közel 28 ezer főt alkalmaztak, 0,9 százalékkal többet, mint a megelőző évben.

Beruházások

A beruházások - az évek óta tartó csökkenés után - tavaly bővültek az ágazatban Folyó áron 37 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, 5,6 százalékkal több az előző évinél. Ez főként a második negyedévi szállodaépület-felújításoknak és -bővítéseknek köszönhető, amikor a beruházások 80 százalékkal haladták meg a 2012. második negyedévit.

Vendégéjszakák

A kereskedelmi szálláshelyeken 2013-ban 5,3 százalékkal több vendég 4,6 százalékkal több vendégéjszakát töltött el az előző évhez képest. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 9,9 százalékkal növekedett és megközelítette a 300 milliárd forintot, miközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás árindexe – a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben – 3,1 százalékkal nőtt.

A szállodák szobakihasználtsága a megelőző évek folyamatos növekedés után tovább javult, és 2013-ban 49,8 százalék volt, ami a válság kirobbanása óta a legkedvezőbb arány - azonban még mindig elmarad a válság előtti, 2007. évitől.

Készüljön: egyre többen akarnak majd kártyával is fizetni!

2014-06-18
Segíteni fogja az új fizetési megoldások elterjedését a nemzetgazdasági tárca, mert ez olcsóbb, egyszerűbb, gyorsabb és a fogyasztók is egyre inkább igénylik.

Segíteni fogja az új fizetési megoldások elterjedését a nemzetgazdasági tárca, mert ez olcsóbb, egyszerűbb, gyorsabb és a fogyasztók is egyre inkább igénylik.

A szaktárca fontos szakpolitikai feladatának nevezte egy fővárosi pénzügyi rendezvényen az új fizetési megoldások kereteinek biztosítását Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, jelentette a távirati iroda.

Mint elmondta, Magyarországon 2013 második felében folytatódott az elektronikus fizetési módok elterjedése, miközben a készpénzfelvételi tranzakciók száma csökkent.

Tavaly bővült a kártyákkal lebonyolított vásárlások száma, és dinamikusan nőtt az internetes vásárlások aránya, ugyanakkor a készpénzfelvételek értéke messze meghaladja a kártyás vásárlásokét, vagyis van hová fejlődni - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Fejlődött a fizetésikártya-elfogadó hálózat is: a terminálok száma 4,6 százalékkal nőtt fél év alatt, és a terminálok 36 százaléka már érintésmentes kártyákat is elfogad.

Balogh László szerint fontos az ügyfélpénzek védelme, a nyomon követhetőség, az adatvédelem, a verseny elősegítése, valamint a biztonság.

Hozzáfűzte, a szabályozásnak nem szabad drágítania vagy ellehetetlenítenie a szolgáltatásokat, de a fogyasztókat is kellőképpen védeni kell.

Az a fizetési rendszer nevezhető optimálisnak, amelyik költséghatékony, megfelel a reálgazdaság igényeinek , vagyis például igazodik a kereskedelmi forgalomhoz, a helyszínhez, az áru típusához, emellett gyors és nemzetközi fizetéseket is lehetővé tesz, fejtette ki a helyettes államtitkár .

Úgy vélte, a készpénzhasználat komoly költségeket jelent az elektronikus fizetéssel szemben például az őrzésen, tároláson, szállításon, vagy a hamisítás elleni védelmen keresztül. Ennek össztársadalmi költsége éves szinten 309 milliárd forint, amiből akár 60 milliárdot is meg lehetne spórolni.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az elektronikus fizetési módoknak is van költségük, például az üzemfolyamatosság biztosítása vagy az adatvédelem, de ezek a költségek nem haladják meg a készpénzhasználatáét.

Balogh László szerint szorgalmazni kell a kártyahasználat és a készpénzmentes fizetési eszközök térnyerését, a készpénzhasználat mérséklése "perspektivikus stratégiai célkitűzés", mivel a túlzott készpénzhasználat nemzetgazdasági hátrányokkal járhat.

*

Kevesen mosnak kezet, miután bankjegyhez nyúltak.

A tényt a MasterCard (MC) kutatásaira hivatkozva írta meg a Napi Gazdaság. A lap azt írja, hogy a MC 12 országra terjesztette ki kutatását. Magyarországon a megkérdezettek 84 százaléka szerint koszos a készpénz, ennek ellenére mindössze 26 százalékuk mossa meg a kezét minden alkalommal, miután pénzhez ért.

A kutatás készítői szerint egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer egészségre ártalmas baktérium lehet. A 12 ország átlageredménye szerint az európaiak kétharmada véli úgy, hogy nem higiénikus kézbe venni egy érmét vagy egy bankjegyet, mégis csak minden ötödik felnőtt mos kezet, miután pénzhez ért.

Érdekességként megemlítik, hogy egy állat megsimogatása után 47 százalék, a tömegközlekedésben való utazást követően pedig 36 százalék azok aránya, akik feltétlenül kezet mosna.

Mutassa meg, mi van a pincéjében!

2014-06-22
Ha fehérbort termel, és forgalmaz, s úgy értékeli, hogy a nedű nagyobb figyelmet érdemelne, induljon a megmérettetésen!

Ha fehérbort termel, és forgalmaz, s úgy értékeli, hogy a nedű nagyobb figyelmet érdemelne, induljon a megmérettetésen!

A Nemzeti Borkiválóság Program célkitűzése – amint azt Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón elmondta, – a magyar borok piacra jutásának segítése, a bel- és külföldi értékesítési lehetőségek javítása, a magas színvonalú kereskedelmi megjelenés támogatása.

Ehhez kapcsolódva szervezik meg az Országkóstoló programsorozatot, amely keretében a hazai borokat versenyeztetik.

A nyári fehérbor-mustra után jövő tavasszal a magyar vörös borokat veszik górcső alá.

A kiválasztott borok számára jövő nyáron szervezik meg a Nemzeti Borkiválóságok Versenyét, amelyen a legjobb borok a Nemzeti Borkiválóság Védjegyet kapják meg.

Az Országkóstoló nem hagyományos borverseny, hangsúlyozta a miniszter, mivel az Országos Borbíráló Bizottság által meghatározott minőségi szint felett minden Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható – első körben fehér – bort bemutatnak a nagyközönségnek. A borokat az Országos Borszakértői Bizottság fogja zsűrizi. Az eredmények alapján egy kiadványt készít a szaktárca Nemzeti Borkiválóságok címmel.

Fizetnek a versenybe nevezett nedűkért

A miniszter elmondása szerint a programsorozat szakít a hagyományos borversenyek filozófiájával, azaz, ingyen bort nem kérnek a bírálathoz a gazdáktól, a szervezők minden bort megvásárolnak. piaci áron.

A kereskedők lehetőséget kapnak

A miniszter beszámolt arról, hogy stratégiai együttműködést ajánl a borkereskedők számára. A cél az, hogy a borkereskedőkkel folyamatos párbeszéd alakuljon ki. A kereskedőknek részt kell vállalniuk a kevésbé ismert kiváló minőségű borok megismertetésében, továbbá az egyéni ízlés formálásában, valamint vállalniuk kell a hazai fajták előnyben részesítését. Számítanak rájuk továbbá abban is, hogy marketing stratégiájuk részévé teszik az Országkóstoló legjobb borainak megismertetését, piacra juttatását. A szaktárca pedig vállalja, hogy az Országkóstoló eseményein, kiadványaiban megjelenési lehetőséget kapnak a kereskedők.

Nem a verseny – megmutatkozás

A kétfordulós megmérettetés nem verseny a hagyományos értelemben, mivel nem pontozzák a borokat, és nem lesz sorrend a borászatok és borok között sem. Minőségi borokat kívánnak a közönség elé tárni, amelyek közül a fogyasztók kiválaszthatják az ízlésüknek legmegfelelőbbet, hangsúlyozta Horkay András, az Országos Borszakértői Bizottság elnöke.

Az Országkóstolóra augusztus 9-ig regisztrálhatnak a bortermelők a kormányzati portálon.

Tájékoztató

Fehérborok Országkóstolója 2014.

A nevezni kívánt fehér borokból 4 palackot és a jelentkezési lapot2014. június 4. és 2014. július 4. napja közötta NÉBIH BAII (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság) budapesti központjában (NÉBIH BAII - 1118 Budapest Higany u. 2.) lehet leadni.

Nyitva tartás:

Hétfőtől-csütörtökig: 08:00-15:30
Péntek: 08:00-12:00

Nevezhetnek az alábbi feltételeknek megfelelő bortételek:

· magyar és külföldi fehérszőlő fajták (házasítások is);

· kereskedelmi forgalomban kapható (2014. december 31-ig min. 500 palack);

· rendelkezik NÉBIH forgalomba hozatali engedéllyel, vagy a forgalomba hozatali engedély iránti kérelem az Országkóstoló jelentkezési lappal egyidejűleg benyújtásra kerül;

· száraz, félszáraz, félédes, édes borok valamint borkülönlegességek;

· kiskereskedelmi bruttó beszerzési ára min. 750 Ft

Figyelem! Egy pincészet max. 3 bortételt küldhet az Országkóstolóra.


Jelentkezési lap_Fehérborok Országkóstolója_2014 (85KB)

Tájékoztató_Fehérborok Országkóstolója_2014 (161KB)

Munkaügyi razziák – országszerte

2014-06-23
Akcióellenőrzés keretében vizsgálják a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségét a munkaügyi felügyelők, az egész ország területén.

Akcióellenőrzés keretében vizsgálják a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettségét a munkaügyi felügyelők, az egész ország területén.

A tervben előírtaknak megfelelően július 4-ig tartanak a munkaügyi ellenőrzések, hívta fel lapunk figyelmét az információra a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete.

Amint az a hírből kiderül, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve arról tájékoztatja a munkáltatókat, hogy az ellenőrzés elsősorban a bejelentés nélküli foglalkoztatásra, a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásra, a részmunkaidőre történt bejelentés melletti, teljes munkaidős munkavégzésre, és a harmadik országbeliek engedély nélküli foglalkoztatására terjed ki.

Ön egyéni vállalkozó? Rendszerezze ismereteit!

2014-06-23
Tájékoztató jelent meg az egyéni vállalkozókra vonatkozó idei jövedelem- és járulékfizetési szabályokról.

Tájékoztató jelent meg az egyéni vállalkozókra vonatkozó idei jövedelem- és járulékfizetési szabályokról.

Jó néhány újdonságra is rábukkanhat, de a korábbi információi helyességéről is meggyőződhet az, aki áttanulmányozza az adóhivatal most közzétett összefoglalóját.

Az egyéni vállalkozók működését meghatározó általános tudnivalóktól kezdve információt kaphatunk a jövedelem megállapításán, a vállalkozói személyi jövedelemadón, a bevételt növelő tételeken, bevételt csökkentő kedvezményeken, költségeken, az értékcsökkenési leíráson, a veszteségelhatároláson, a vállalkozói adóalap és a minimum jövedelem, valamint a jövedelem utáni adó megállapításán, a vállalkozói osztalékalap és az adó mértékén, a nyilvántartásokon, az egyéni cég alapításán, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelésén keresztül az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályaiig.

A tájékoztató továbbá kitér az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeire, az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási szempontból történő csoportosítására, a Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozóra, a járulékfizetési kötelezettségre, a nyugdíjjárulék, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék alapra, a járulékok megfizetése alól történő mentesülésre, a járulékok megfizetésére, bevallására, a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségre és egyebek mellett még a szociális hozzájárulási adóra, megfizetésére, bevallására, nyilvántartására is.

A részletes tájékoztatót innen elérheti.


Milliós lehetőségek régi és új vállalkozások számára is

2014-06-25
Faktoringon keresztül is hozzájuthatnak majd olcsó finanszírozáshoz a kis- és középvállalkozások.

Faktoringon keresztül is hozzájuthatnak majd olcsó finanszírozáshoz a kis- és középvállalkozások.

A Növekedési Hitelprogramban részt vevő hitelintézetek faktoring keretében is nyújthatnak majd finanszírozást kis- és középvállalkozások részére, tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Monetáris Tanács döntéséről.

Mi a faktoring lényege?

A faktoring útján olyan vállalkozások is kedvezményes forráshoz juthatnak, amelyek tevékenységében a rövid lejáratú finanszírozás kiemelt fontossággal bír, de megfelelő biztosítékok hiányában nem részesülhetnek forgóeszközhitelben, ugyanakkor jó kockázati besorolású vevőkörüknek köszönhetően a faktoring elérhető alternatívát jelent számukra.

Az új finanszírozási forma továbbá azon vállalkozások számára is előnyös lehet, amelyek jelenleg forgóeszközhitelből finanszírozzák likviditási igényüket, de faktoringra való áttérés révén felszabaduló biztosítékaikat beruházási hitelek felvételekor fedezetként használhatják fel.


Az új feltételek értelmében m egszűnik a részvételre jogosult kis- és középvállalkozások alapítási dátumára vonatkozó korlátozás – azaz, az újonnan alapított vállalkozások is hozzájuthatnak a finanszírozáshoz.

Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások minél szélesebb köre férhessen hozzá a kedvezményes finanszírozáshoz, a továbbiakban a 2014. február 28. után alapított kkv-k (ideértve az ezt követően őstermelői igazolványt kiváltókat) is igényelhetnek hitelt a program keretében, szól az MNB közleménye.

A június 30-án hatályba lépő új finanszírozási forma (Terméktájékoztató)  innen elérhető.


Nem mindenki vendég, aki annak látszik

2014-06-26
Figyelem, megkezdődtek a nyári, idegenforgalmi ellenőrzések!

Figyelem, megkezdődtek a nyári, idegenforgalmi ellenőrzések!

A fogyasztóvédelmi felügyelők kiemelt figyelmet fordítanak idén nyáron a rendezvényekre kitelepült egységekre, de folynak már a vendéglátó- és szórakozóhelyeken tartott szezonális rutinvizsgálatok is, tájékoztatott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Főleg hol és mit?

A hatóság elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó vízparti nyaralóhelyek, strandok, wellness és gyógyturisztikai helyek, városközpontok vendéglátó-ipari egységeinek ellenőrzésére koncentrál.

Kiterjed a témavizsgálat az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, a fesztiválokra kitelepült kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekre is.

Mindemellett ellenőrzik a fiatalkorúak dohány-, illetve alkoholtermékekkel történő kiszolgálását is.

Próbavásárlás

A fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai az ellenőrzések helyszínén próbavásárlásokat végeznek.

Mit ellenőriznek?

Már javában vizsgálják

- az árfeltüntetés és árfelszámítás helyességét,

- a külső és belső ártájékoztatás egyezését.

- az űrtartalomra vagy tömegre értékesítetett termékek mennyiségi megfelelőségét,

- a mérőeszközök meglétét, azok hitelességét,

- a termékforgalmazás szabályszerűségét,

- a nyugta illetve számlaadási kötelezettség teljesítését.

Új feladatok ad a munkavédelem – Szerepe van az érdekegyeztetésnek

2014-06-30
A munkahelyi betegségek megelőzésének javítása érdekében további feladatokat állít a kis- és középvállalkozások elé az új uniós stratégia. Döntő lehet az érdekegyeztetés.

A munkahelyi betegségek megelőzésének javítása érdekében további feladatokat állít a kis- és középvállalkozások elé az új uniós stratégia. Döntő lehet az érdekegyeztetés.

Egészségvédelmi és munkahely-biztonsági stratégiai keretprogramot fogadott el a 2014-2020 közötti időszakra az Európai Bizottság, tájékoztatta a Hr Portált Andor László, az Európai Bizottság magyar biztosa.

Amint azt a szakmai oldal megtudta, az új uniós munkavédelmi stratégia kiemelt hangsúlyt helyez a munkahelyi egészségvédelemre vonatkozó uniós jog végrehajtásának a javítására, különösen a kis- és középvállalkozások szintjén. Ebben, egyebek mellett fontos célkitűzés a munkahelyi betegségek megelőzésének javítása, a meglévő és új kockázatok beazonosítása és kiküszöbölése révén. A stratégia ugyancsak figyelmet fordít az öregedő társadalom szükségleteire.

Milyen lehetőségek kínálkoznak a feladatok végrehajtására?

A célok eléréséhez, megvalósításához a stratégia számos lehetőséget kínál, tájékoztatott a biztos.

„Így például a vállalatok olyan technikai segítségnyújtásban részesülhetnek majd, mint az internetes, ágazatra szabott interaktív kockázatfelmérő platform (OiRA).

Ahol szükséges, a jelenlegi szabályok egyszerűsítése és a felesleges adminisztratív terhek eltörlésére is sor kerülhet, de olyan módon, hogy a munkavállalók egészsége és biztonsága továbbra is magas szintű védelmet élvezzen… Fontos cél továbbá a statisztikai adatgyűjtés javítása és a munkafelügyeleti eszközök erősítése…

Az uniós szabályok már eddig is segítették a balesetek és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzését és világszinten is példaként szolgáltak. E szabályok figyelembe vétele fontos ahhoz, hogy a dolgozók egészségesebbek, motiváltabbak, hatékonyabbak legyenek, és a munkahelyükről is keveset hiányozzanak. Az új stratégia meg fogja könnyíteni a vállalatok számára a meglévő szabályok alkalmazását és az olyan újabban erőteljesebben felmerülő problémák kezelését, mint például a munkahelyi stressz.

Támogatások

A munkahelyi egészségügyre és biztonságra vonatkozó szabályok végrehajtására uniós források is rendelkezésre állnak: ilyen eszköz az Európai Szociális Alap (ESZA) és a foglalkoztatás és a szociális innováció támogatására létrehozott uniós alap (EaSI).

Jogok, védettségek

A stratégiában uniós jogszabály garantálja például a dolgozók minimális fizetett szabadsághoz való jogát, a maximális heti munkaidőt és a munkavállalók azon jogát, hogy az őket érintő döntésekről konzultáljanak velük és tájékoztassák őket, fogalmazott a biztos.

Emellett európai rendelkezések védik a dolgozókat, például a munkáltató csődje esetén, továbbá a határozott idejű szerződésekkel történő visszaélések és a munkahelyi diszkrimináció ellen is.

Különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi stresszre és balesetekre, ugyanis ezek a munkavédelmi veszélyek a magyar munkavállalók szerint is a legfőbb kockázatot jelentik.

Az egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz Magyarországon évente átlagosan 440 milliárd forintos veszteséget okoz. Ez az oka továbbá a kieső munkanapok több mint felének is, mutatott rá Andor László.

A stratégia üzenete

Más tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is fontos, hogy a kis- és közepes méretű vállalatok is betartsák a munkahelyi egészégre és biztonságra vonatkozó szabályokat.

Fontos, hogy elegendő munkafelügyelő végezzen vizsgálatokat, és az ellenőrzések is hatékonyak legyenek. Ez egyébként az új stratégia egyik üzenete is.

Miért fontos a munkakörülmények javítása?

A munkavégzés körülményei összefüggnek a dolgozó elkötelezettségével. Folytatta a biztos. Mint elmondta, a témában végzett kutatások egyértelműen kimutatják, hogy minél jobbak a munkavállaló számára biztosított körülmények, annál hatékonyabban fog dolgozni, növelve ezzel a vállalatok versenyképességét is.

A vállalatoknak is be kell látniuk, hogy kifizetődő befektetésről van szó. Nem kizárólag a magasabb termelékenység miatt, hanem azért is, mert így egyenlő esélyekkel versenyeznek az EU egységes piacán. Nem 28 különböző szabályrendszernek kell megfelelniük, és a rossz munkakörülmények között dolgoztató tisztességtelen konkurensektől sem kell tartaniuk. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra, amelyek az európai aktív korú társadalom jelentős részét alkalmazzák.

Uniós szinten elmondható, hogy a viszonylag jobb munkakörülmények az utóbbi években jelentősen romlottak. Ezzel szemben Magyarországon úgy tűnik, a válság hatására a legtöbb helyen állandósultak a már korábban is rossznak mondható munkakörülmények, mondott véleményt az uniós biztos… Nem csak a foglalkoztatás mértéke csökkent az utóbbi évek alatt, jelentősen romlottak a dolgozók munkakörülményei is.

Mivel elégedetlenek a munkavállalók?

A munka mennyisége, intenzitása és a hosszú munkanapok az elégedetlenség leggyakoribb forrásai Európa-szerte. A rendelkezésre álló adatok minden országban a munkahelyi stressz növekedéséről árulkodnak. Ennek különféle okai lehetnek: a bizonytalanság, az egyes szektorokra és országokra jellemző feszített munkatempó, a mobilitás csökkenése, valamint a részidős vagy határozott időre szóló munkaszerződés kényszere.

Az érdekegyeztetés szerepe vitathatatlan

Andor László végül leszögezte: az erőteljesebb és fenntartható növekedéshez nem elég csupán a fizikai infrastruktúrát és a munkavállalók képzettségét javítani: beruházni kell a jobb munkakörülményekbe is.

Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai éppen azok, amelyek a szociális beruházások és a munkahelyi védelem magas szintjét sikeresen összhangba hozták a rugalmassággal, a termelékenységgel, és a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetéssel.

Példájuk is mutatja, hogy az oktatásból a munka világába történő átmenet segítése, valamint a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem támogatása jó beruházás. Ezáltal nő a foglalkoztatottság, az idősek hosszabb ideig aktívak maradnak, és a társadalombiztosítási rendszerek is fenntarthatóbbá válnak, írta meg a szakmai hírportál.

Online pénztárgépek – Hogy állunk?

2014-06-27
Jelenleg 117 ezernél is több online pénztárgép továbbítja az adatokat. Eddig 670 milliárd forint értékű nyugtáról érkezett információ az adóhatóságnak.

Jelenleg 117 ezernél is több online pénztárgép továbbítja az adatokat. Eddig 670 milliárd forint értékű nyugtáról érkezett információ az adóhatóságnak.

A feketegazdaság felszámolásában nagy előrelépést jelentett az online pénztárgépek bevezetése, jelentette ki a Napi Gazdaság megkeresésére Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese.

Mint fogalmazott, a jelek szerint az áfabevételek emelkedése már nem illúzió.

Információi szerint a statisztikai adatok a kiskereskedelemben jelentős forgalomemelkedést mutatnak, közölte.

Ellenőrzések, ellenőrzések!

A revizorok által feltárt adókülönbözet 83-86 százaléka évek óta az áfát érinti, ezért az adóhivatal folytatja a tételes áfanyilatkozatokkal és a pénztárgépekkel kapcsolatos ellenőrzéseket.

Ugyancsak kiemelt feladat a személyi jövedelemadózás ellenőrzése, hogy feltárják az adózatlan jövedelmeket – tette hozzá.

Figyelem, körvonalazódik a jövő! Lesz okoskereskedelem?

2014-06-29
A vásárlási – és csomagküldési – szokások alapvetően megváltoznak a jövőben. Érdemes már ma tudni róla és felkészülni rá!

A vásárlási – és csomagküldési – szokások alapvetően megváltoznak a jövőben. Érdemes már ma tudni róla és felkészülni rá!

Tanulmányt készíttetett a Deutsche Post DHL, amelyben több külső szakértő bevonásával megpróbálja megjósolni, hogy 2025-ben hogyan vásárolnak majd az emberek világszerte, tudta meg az Origo.

Egyelőre csak az látszik, írja a hírportál, hogy az elektronikus kereskedelem térhódításával a globális csomagküldés szerepe felértékelődik, a forgalom egyre nő. A német postavállalat tavaly már egymilliárdnál több csomagot szállított, amire még sosem volt példa, és ez nagyrészt az internetes rendelések következménye. Az Origo részt vett a tanulmány berlini bemutatóján, ahol kiderült, hogy a jövőkutatók négy forgatókönyvet voltak kénytelenek felvázolni, mert szinte lehetetlen pontosabban megmondani, milyen lesz a helyzet 2025-ben.

I. – Digitális Kánaán

A leginkább optimista jóslat szerint 2025-ben dübörög a világgazdaság, és gyors iramú a technológiai fejlődés. A 2010-es évek gazdasági válságából az innováció mentette meg a világot, az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság számít a legfejlettebb államnak. Bár Kínában, Indiában és Brazíliában a középosztály kereseti szintje elmarad a nyugatitól, a globalizáció következtében a jövedelmi különbségek már nem jelentősek, a fogyasztási szokások pedig világszerte nagyon hasonlóak.

Az informatika gyors ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben, az okosszemüvegek és okos kontaktlencsék teljesen elterjedtek, hétköznapi dolognak számítanak. Az utcák, a lakások, az energetikai rendszerek, a ruhák tele vannak érzékelőkkel, és folyamatosan küldik, illetve értelmezik az emberek által hagyott digitális nyomokat.

A fejlett világban már 90 százalékban a szoftverek hozzák meg a mindennapi döntéseinket, többek között azt is, hogy mikor, hol és mennyi élelmiszert vagy ruhát vásároljunk. A fürdőszobatükör reggelente felismeri, hogy mennyire fáradt a belenéző ember, és annak megfelelő erősségű kávét főzet a konyhában. Az otthoni falakba épített érzékelők a testhőmérsékletből és pulzusból felmérik, mennyire kimerült a munkából hazaérkező lakó, és a hangulatához igazítják a világítást.

Az új üzleti modell

Dél-Koreából indult és e szerint az utcai boltok jórészt már csak virtuális bemutatótermek.

Az áruház 3D-s animációban jeleníti meg a kínálatát, amely mindig annak az ízléséhez és igényeihez alkalmazkodik, aki éppen bent jár a boltban.

Vásárolni szinte sehol sem lehet helyben, a virtuális kínálatot átböngészve a rendelést online kell leadni, valamilyen okos technikai eszközről, táblagépről, szemüvegről vagy akár kontaktlencséről.

Széles körben elterjedt az a megoldás, amely a vásárlóról rendelkezésre álló óriási mennyiségű adat alapján nem megrendelésre, hanem automatikusan kezdeményezi a vásárlásokat.

Az ügyfélnek kérés nélkül kiszállítják azt az árut, amelyre a szokásai alapján éppen szüksége lehet, és ha tetszik neki, akkor megtartja, illetve kifizeti, ha nem tetszik, akkor visszaküldi.

A csomagküldő cégek mindent bárhova kiszállítanak a megrendelés napján, részben drónok segítségével.

Ebben a jövőképben Kelet-Európában a kereskedelem 40 százaléka folyik online csatornákon, ugyanannyi, mint a világ legfejlettebb régióiban.

A felmérés ugyan külön kezeli Európa keleti, illetve nyugati felét, de minden eredménye azt mutatja, hogy ennek 2025-ben már nem lesz jelentősége, hiszen az adatok ugyanazt a fejlettségi szintet mutatják.

Mire számíthatunk Magyarországon?

Ha így lesz, Magyarországon óriási fejlődésnek kell végbemennie 10 év alatt, mert jelenleg az online kereskedelem éves piacát mindössze 200 milliárd forintra becsülik, ami 3 százalék alatti részesedést jelent (a fejlett világban ez 6 százalék körül van), és az élelmiszerek, illetve a napi fogyasztási cikkek több ezer milliárd forintos éves forgalmát még nem is számolták bele.

A forgalom több mint 90 százaléka ma Magyarországon mintegy 100 online bolt kezében koncentrálódik, és új szereplők nagyon nehezen tudnak belépni a piacra.

II. – A szabadidőre költ majd leginkább a jól fizető középosztály

Az elsőnél kevésbé derűlátó, de még mindig meglehetősen nagy fejlődést feltételező második forgatókönyv szerint 2025-re a világ történetében először kialakul egy globális középosztály, amelynek tagjai jelentős elkölthető jövedelemmel rendelkeznek.

A jólét e verzió szerint annak köszönhető, hogy a nemzetközi kereskedelmet radikálisan liberalizálták, az energia és a nyersanyagok ára kedvezően alakult, illetve Kína, India, Brazília és Indonézia nagy gazdasági fellendülést élt meg.

A mindennapi élet középpontjában nem a munka, hanem a szabadidő eltöltésének módja áll, ezt a trendet egyrészt Amerikában a legnépszerűbb sportok köré szerveződő, másrészt a Dél-Koreából kiinduló online játékos közösségek indították el, elterjesztve az egész világon.

A technológia kevésbé fejlett, mint az első forgatókönyvben, de az okos eszközök globálisan elterjedtek, és a digitális érzékelők körbeveszik a mindennapi élet színtereit. 

A jövő kiskereskedelme

A kiskereskedelem jelentős része online csatornákon zajlik, a vezető kereskedő oldalak két stratégiát követnek: vagy mindent árulnak egy helyen, és az alacsony áraikkal verhetetlenek, vagy egy bizonyos rétegigényt elégítenek ki, azt viszont professzionálisabb szinten és világszerte bárhol. Utóbbira az ad jó lehetőséget, hogy a vásárlói közösségek az új internetes megoldásoknak köszönhetően globálisan szerveződnek.

A világ leginkább fejlett részein, Amerikában és Európában a nagyáruházak jelentős része tematikus bemutatóteremmé, egyben közösségi élményt nyújtó hellyé változik.

A nagyobb boltok fő funkciója az, hogy a később online csatornákon megvett terméket ki lehet próbálni.

A konyhai felszereléseket árusító bolt például hatalmas konyhává változik, ahol tanácsokat kapni és főzni lehet, a sportfelszereléseket áruló üzletben mindent élesben ki lehet próbálni, a raftingos sarokhoz kis mesterséges pálya tartozik.

A fizetés jövője

Már nemcsak a készpénzes, hanem a hitelkártyás fizetés is erősen visszaszorulóban van, néhány fejlett országban gyakorlatilag el is tűnt, helyét az integrált online fizetési megoldások vették át.

Ebben a szcenárióban Kelet-Európában (a kontinens nyugati felével egyetemben) a kereskedelem 25 százaléka terelődik elektronikus csatornákra, de ez 5 százalékkal elmarad az amerikai aránytól.

Magyarországnak a fizetés terén is van mit behozni, az egyik nagy magyar internetes webáruház vezetője a napokban egy konferencián például azt mondta, a fizetéseknek még mindig csak 10 százaléka kártyás, 10 százaléka átutalásos, és a 80 százaléka készpénzes. Ráadásul ezek az arányok nálunk egyelőre nem mozdulnak, annak ellenére sem, hogy az offline világban a kártyahasználat nő.

„Nem hiszem, hogy 2025-ben, de akár már három-öt év múlva, olyan élesen szétválasztható lenne az e-kereskedelem a hagyományos kereskedelemtől, mint ma" – mondja Kis Ervin Egon elektronikuskereskedelmi tanácsadó. Szerinte ma még az e-kereskedelem döntő többségét a webshopok forgalma adja, és ez alatt olyan online értékesítési folyamatot értünk, amely általában világosan elválik a hagyományos kereskedelemtől.

Mégis a weben a jövő: jön az okoskereskedelem?

Az okostelefonok és egyéb hordható, folyamatos online jelenlétet biztosító eszközök terjedése azonban ezt az éles határt fokozatosan elmossa, hiszen a web az otthoni számítógép képernyőjéhez képest jelentősen kitágul, és behálózza a valós teret. Szerinte a jövőben nem is e-kereskedelemről és hagyományos kereskedelemről fogunk beszélni, hanem a kettő elemeit ötvöző smart commerce-ről, azaz okoskereskedelemről.

II. – Itthon ez tűnik a legvalószínűbbnek: az ár döntő tényező marad

A harmadik verzió azt az esetet vázolja fel, amikor a fejlett világban csak mérsékelt, de stabil gazdasági fejlődés tapasztalható. A növekedés motorjai a feltörekvő ázsiai gazdaságok maradnak, a mai helyzethez hasonlóan.

A lakosság költéseit – a második forgatókönyvvel ellentétben – nem a szabadidős tevékenységek, hanem továbbra is a munkában elért eredmények határozzák meg. A vásárlásoknál azonban a kényelem és a hatékonyság sokkal fontosabb szerepbe kerül, és ez viszi online irányba a kereskedelmet.

A „világfalu jelenség” a mérsékelt gazdasági fejlődés miatt kevésbé jellemző, a regionális különbségek meghatározóak maradnak. A fejlett világban a kényelem, a fejlődő országokban azonban az ár a döntő tényező.

Ez a szcenárió tekinthető magyar szemmel a legkevésbé futuristának, egyben a leginkább valószínűnek.

A technológia

A technológia fejlettsége nem éri el az első két forgatókönyvben leírtakat, a fejlődés csak odáig jut el, hogy a kereskedelem jelentős része (a fejlett világban, beleértve Kelet-Európát is, 20 százalékban) terelődik elektronikus csatornákba, és a különböző okos eszközökről minden elérhető.

A boltok bemutatótermekké válnak

A nagyvárosokban elszaporodnak az olyan boltok, amelyek bemutatótermekként működnek, és a vásárlást csak online módon fogadják.

A gyártók a vevői adatok alapján nagy pontossággal jósolják meg a vevők igényeit, a logisztikai cégek pedig a fejlett piacokon azonnali szállítást garantálnak.

A kisebbeknek össze kell fogniuk!

A nemzetközi online kereskedelem azonban néhány nagy társaság kezében összpontosul, a kisebb piaci szereplők csak összefogva tudnak fellépni, és csak kiegészítő szolgáltatásokkal.

Az áruátvétel

Az interneten rendelt árut a vevők a házak vagy a lakóhely közelében telepített pontokon veszik át, a rendszer nem sokban különbözik a mai legfejlettebb megoldásoktól, csak elterjedtebb náluk, és olajozottabban működik.

IV. – Ahol a kicsiké a jövő

A negyedik, legkevésbé ígéretes jövőkép egy stagnáló világgazdaságból indul ki, ahol a válságból lassan kilábaló fejlett országok és a feltörekvő ázsiai nagyhatalmak közötti kereskedelem alig fejlődik.

A fogyasztásnak a világ fejlett országaiban is csak 15, a fejlődő régiókban mindössze 10 százaléka vándorol az internetre, az offline (hagyományos) áruházak meghatározó szerepben maradnak. Néhány nagyobb logisztikai cég kezébe kerül a nemzetközi kereskedelem, a helyi piacokon viszont a kisebbek tarolnak, tudósít az Origo.

A kereskedelem jövője. Készüljön rá!

2014-06-29
A vásárlási – és csomagküldési – szokások alapvetően megváltozhatnak a jövőben. Érdemes már ma tudni róla és felkészülni rá!

A vásárlási – és csomagküldési – szokások alapvetően megváltozhatnak a jövőben. Érdemes már ma tudni róla és felkészülni rá!

Tanulmány készült, amely négy változatot jósol a kereskedelemnek. A rendkívül érdekes elemzés nagy hangsúlyt helyez a várható magyar viszonyok értékelésére is. A további információkat Tanulmányok, elemzések című rovatunkban olvashatja.