2014-05
KERESKEDELMI ÉLET

Készüljön a nyári vendéglátásra!

2014-05-01
Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Tájékoztató fórumot szervezett a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete a megyei iparkamarával közösen. A minden évben nagyszámú érdeklődőt vonzó szezon-felkészítő immár 14. alkalommal zajlott, idén a Club Tihanyban.

Elsőként az élelmiszer-biztonság területét érintő aktualitásokra,különös tekintettel a nyári hőségre vonatkozó tudnivalókra hívta fel a figyelmet dr. Leitold József igazgató főállatorvos (Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság)

A rossz tárolás és a megfelelő hűtés hiányában akár néhány óra alatt is képesek óriási mértékben elszaporodni az élelmiszert tönkretevő, betegséget okozó baktériumok. A vendéglátás alapja a megfelelően tárolt alapanyag és készétel, a kifogástalan elő- és ételkészítés, a tárolás és a hűtés. A nyári meleg (hőség) különös odafigyelést kíván! Nem elég az orra hagyatkozni, figyelni kell a hőmérőt is, intett a szakember.

Élelmiszer-biztonsági aktualitások a nyári hőségben

Milyen elváltozást okoz a baktériumok szaporodása

Strukturális változások az ételben

1.000.000.000 bakt/ml

Romlás látható jelei

100.000.000 bakt/ml

Erős bűzhatás

10.000.000 bakt/ml

Szageltérés érezhető

1000.000 bakt/ml

Tej savanyodása

100.000 bakt/ml

Jó minőség

1000 – 10.000 bakt/ml

A hőmérséklet hatása a baktériumszaporodásra

A baktériumszám 5C-on 72 óra alatt lényegesen nem változik.

A baktériumszám 10C-on 72 óra alatt 100X –ra nő.

A baktériumszám 12C-on 72 óra alatt 10.000x –re nő.

A baktériumszám 15C-on 72 óra alatt 1.000.000x -ra nő

 

A baktériumok szaporodásához szükséges hőmérsékletek

Mit tegyünk?

Tartsuk a baktériumszámot 100.000/ ml alatt!

Alacsony kiindulási szám

Megfelelő tárolási hőmérséklet

Korszerű ételkészítési technológiák

Alacsony kiindulási baktériumszám

Friss, jó minőségű alapanyagok

Szakosított tárolás, előkészítés

Tisztaság, higiénia

Megfelelő tárolási hőmérséklet

Megfelelő tárolási hőmérséklet, a gyártó előírásai szerint !

Hűtőhőmérséklet < 5 C

Fagyasztó < -18 C

Belsőségek < 4 C

Korszerű ételkészítési technológiák

Cook-chill (főzés-hűtés),

Cook-freeze (főzés-fagyasztás)

Sous-vide (vákuum alatt)

Konfitálás (régi-új)

Technológiák, amelyek különleges műszaki feltételeket igényelnek

Nagy adagszámú étkeztetést, gyors kiszolgálást tesznek lehetővé biztonságosan

Megőrzik az ételek élvezeti értékét

Hosszabb eltarthatósági időt biztosítanak.

Jogszabályváltozások

852/2004/EK rendelet Az Élelmiszer higiéniáról

2008 évi XLVI törvény: Az élelmiszerbiztonságról és hatósági felügyeletéről

210/2009 Kormány rendelet: A kereskedelmi tevékenység végzéséről

57/2010 Kormányrendelet :Az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről

62/2011 VM rendelet: A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről

1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról

71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet Az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról

Várható: a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelet

FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK EU ÉS HAZAI SZINTEN IS

Külön engedélyes tevékenységek

Csak a járási élelmiszerbiztonsági hatóság engedélyével végezhető:

Vendéglátóipari termékek készítése, forgalmazása

Friss hús

Hűtést igénylő tejtermék

Cukrászsütemények

Fagylalt

Halak, kétéltűek, tengeri puhatestűek nyers húsa

Enyhítések - ételek előkészítése

Mosó vagy mosogató medencével és kézmosó, kézfertőtlenítési lehetőséggel is felszerelt, a keresztszennyeződés kockázatának elkerülését biztosító külön előkészítő helyiség vagy hely szükséges:

a) nyershús előkészítéséhez,

A főző térben lehet, tálalótérben nem

b) zöldség, gyümölcs, gomba tisztításához és a tojás fertőtlenítéséhez.

Nem lehet a főző-, és tálaló térben

Enyhítések: Szakosított tárolás

Általános szabály: Az alapanyag, a hőkezelést igénylő félkész termék, valamint a késztermék csak külön hűtőtérben tárolható.

A külön hűtőtérben kell tárolni, olyan módon, hogy egymást ne szennyezhessék:

a) nyers húsok,

b) kültakarójában lévő, illetve zsigereletlen elejtett vad,

c) hidegvérű állatok húsa,

d) hűteni kívánt tisztítatlan zöldség, gyümölcs, gomba, a felületén nem kezelt héjas tojás,

e) nyers tej.

Enyhítések: Szakosított tárolás 2.

A fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerek, hőkezelést nem igénylő félkész- és késztermékek egy hűtőtérben is tárolhatók.

A fagyasztott, teljes felületükön becsomagolt alapanyagok, félkész termékek és késztermékek közös mélyhűtő-térben is tárolhatók

Enyhítések – mosogatás

A fogyasztói edények és az ételkészítéshez és tálaláshoz használt üzemi edények és eszközök (a továbbiakban együtt: üzemi edény) mosogatását térben vagy időben el kell különíteni egymástól, a keresztszennyeződést kizáró módon.

Időbeni elkülönítésnél: fertőtlenítés!! kötelező

Új jogszabály: fogyasztók tájékoztatása

Az élelmiszereken a következő adatokat kötelező feltüntetni:

•a) az élelmiszer neve;

•b) az összetevők felsorolása;

•c) minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó, a II. mellékletben szereplő, vagy a II. mellékletben szereplő anyagokból vagy termékekből származó összetevő vagy technológiai segédanyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is;

Új jogszabály: Fogyasztók tájékoztatása a vendéglátásban is!

A tájékoztatás lehet:

• szóban (a kiszolgálóknak ismerniük kell az ételeket),

• étlapon,

• tájékoztató feliraton, táblán,

• ételhez mellékelt kísérődokumentumon,

• reklámanyagon, megrendelőlapon stb.,

• élelmiszer csomagolásán

Információt kell adni a más előállítótól származó élelmiszer (pl. sósperec, amely nyomokban f  ldimogyoró t tartalmaz) kiszolgá lá sa esetén is.

Házi fagylalt készítése

Főzött fagylalt külön helyiségben készíthető (kiv.: zárt technológia esetén)

Csak erre a célra használt, jelölt eszközök

Csak szakképzett cukrász készítheti

Pasztőrözési hőmérséklet (65 C 30’ ; 70 C 10’ ; 82 C 30”)

Nyers tojás: pasztőrözés előtt hozzáadni

Anyaghányad nyilvántartásban: fogyaszthatósági idő, vagy 72 óra

Termelési v. műszaknaplót kell vezetni (lejárati idő!)

A tároló edényen a lejárati időt címkével jelölni kell

Fagyi hőmérséklet értékesítés helyén ≤ -14 C

Fagylalt forgalmazás higiéniai szabályai

Dekoráció: csak tiszta élelmiszerrel dekorálható

Különböző időben készítettek nem keverhetők össze

Adagoló kanál:

Átfolyó vizes kanálöblítő / tégelyenkénti spatula

Textillel, szivaccsal nem érintkezhet

Javasolt a pénzkezelés és fagyi adagolás elkülönítése

Lágyfagylalt:

Használati utasítás szerint,de

≤ 12 óra

Léfagylalt hőmérséklet ≤ 8 C

Zárt rendszer 0 – 4 C esetén ≤72 óra

71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet Az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról

Transz-zsírsav: növényi olajok keményítési eljárása –hidrogénezése – során keletkeznek.

Érrendszeri károsodást, szív és érrendszeri megbetegedést okoz. Növeli a „rossz” koleszterin szintet.

Előfordul: csokibevonó, hidrogénezett margarinok, sütőipari termékek, cukrászati készítmények.

Határérték: 2 g/ 100 g zsír

Hatálya: végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek, nem vonatkozik az állati eredetű zsírokra

FIGYELEM!

A dohányzás ártalmaira, a nemdohányzók védelmére vonatkozó legfontosabb előírásokra, a dohányzást tiltó, illetve a dohányzó helyet kijelölő – a használatát március 1-je óta kötelező – táblákra, feliratokra, és a nemdohányzók védelmére hozott törvények megszegőit sújtó bírságokra. Dr. Andrásofszky Enikőmegyei tisztifőorvos hívta fel a figyelmet. Tájékoztatóját ezen az oldalunkon érheti el.

Szavatosság, jótállás: módosultak a szabályok

2014-05-05
Hogyan kell eljárnia vállalkozónak, ha a termék, amelyet a fogyasztó cégétől vagy üzletében vásárolt, meghibásodott? Figyelem! A rendelet május 14-től érvényes.

Hogyan kell eljárnia vállalkozónak, ha a termék, amelyet a fogyasztó cégétől vagy üzletében vásárolt, meghibásodott? Figyelem! A rendelet május 14-től érvényes.

Megjelent a vállalkozó és a fogyasztó közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló (19/2014. (IV. 29. NGM) rendelet.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet.

Ezek a változások

1. § (1)E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít.


(2) E rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a Polgári Törvénykönyv szerinti termékszavatossági igény érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell.


2. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.


3. § (1) Szavatossági igénye érvényesítésekora szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára.

 

(2) A szerződés megkötésétbizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

 

4. § (1)A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f ) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.

 

(2) Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.


(3) A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.


(4)A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módona fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.


(5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is –öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

 

(6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számítotthárom évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.

 

(7) A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak.


5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.


6. § (1) Kijavításra vagy – a 4. § (5) bekezdése szerinti esetben – a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekébenaz ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni
a) a fogyasztó nevét és címét,
b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
c) a dolog átvételének időpontját, továbbá
d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

 

(2) Az (1) bekezdésben előírtak a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők.

 

7. § (1) Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni,a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.

 

(2) A javítószolgálat a kijavítást az 5. §-ban előírtak betartásával köteles elvégezni.

 

(3) A javítószolgálat a kijavítás iránti jótállási igény intézésekor a 6. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával köteles eljárni.

 

8. § (1)A 4–6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.


(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

 

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

 

10. §E rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

 

11. §Hatályát veszti a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet.

Forrás: Magyar Közlöny

Figyelem! SZÉP-költés várható!

2014-05-06
Várhatóan megnövekszik a SZÉP kártyás fizetések száma, mert e hónap végéig használhatják fel tulajdonosaik (vendégek, vásárlók, fogyasztók, szolgáltatásokat igénybe vevők) a nekik 2012-ben utalt, de még el nem költött juttatást.

Várhatóan megnövekszik a SZÉP kártyás fizetések száma, mert e hónap végéig használhatják fel tulajdonosaik (vendégek, vásárlók, fogyasztók, szolgáltatásokat igénybe vevők) a nekik 2012-ben utalt, de még el nem költött juttatást.

2,7 milliárd forint az a pihenőkártyákra utalt összeg, amelyik május 31-én „lejár” – hívja fel a kártyabirtokosok figyelmét a nemzetgazdasági tárca. Ezt követően a kártyán lévő felhasználatlan összeget a kártyakibocsátó bankok visszautalják a munkáltatóknak, vagyis azok a kártyabirtokosok számára elvesznek.

A minisztérium részletes információval is szolgál, hogy hol, milyen feltételekkel használhatók fel a kártyákon lévő pénzek.

Ennek ismeretében várható, hogy a fent nevezett összeg jelentős hányada május végéig a vendéglátásba, kereskedelembe kerülhet!

TUDJUNK RÓLA! Papírtörlő vagy kézszárító?

2014-05-07
Baktériumot terjesztenek a meleg levegőt fújó elektromos kézszárítók (?) – riogatják látogatóikat egyes internetes hírportálok.

Baktériumot terjesztenek a meleg levegőt fújó elektromos kézszárítók (?) – riogatják látogatóikat egyes internetes hírportálok.

A nemzetközi tudományos élet szereplőinek magyarázataira hivatkozó írások azt boncolgatják: vajon a vendéglátósok tudják-e, milyen veszélyt rejtenek a készülékek, amelyek már szinte egyetlen étteremből, kávézóból sem hiányoznak?

A diabetika.info és a twice.hu értesülése szerint a „… szakemberek most arra figyeltek fel, hogy a kézmosás után még mindig maradnak baktériumok a bőr felületen, amelyeket a papírtörlő könnyedén eltávolít, azonban a kézszárító nem bántja a kórokozókat, csak a vizet távolítja el, de még egy ennél meghökkentőbb dolgot is észrevettek.

Mindezt, természetesen egy érdekes kísérlettel bizonyították be: egy, a kísérletre jelentkező személy ujjvégein megszámolták a baktériumokat, miután az illető papírtörlővel, illetve a kézszárító segítségével vízmentesre törölte kézfejét. A teszt során kiderült: a papírtörlőt használva a kézről 40–60 százalékos arányban eltűntek a bacik, azonban a szárító esetében 255 százalékkal (!) több kórokozó került a kézre.

Ennek oka, hogy a szárítóban ezek a mikroorganizmusok remekül érzik magukat, mivel meleg van és páradús a levegő is, így a mosott kézre egyszerűen a gép ráfújja azokat. A kutatók szerint ezek a baktériumok nem igazán veszélyesek, legtöbb esetben az immunrendszer elbánik velük…”

Törölni vagy szárítani?

2014-05-07
Baktériumot terjesztenek a meleg levegőt fújó elektromos kézszárítók (?) – riogatják látogatóikat egyes internetes hírportálok.

Baktériumot terjesztenek a meleg levegőt fújó elektromos kézszárítók (?) – riogatják látogatóikat egyes internetes hírportálok.

A nemzetközi tudományos élet szereplőinek magyarázataira hivatkozó írások azt boncolgatják: vajon a vendéglátósok tudják-e, milyen veszélyt rejtenek a készülékek, amelyek már szinte egyetlen étteremből, kávézóból sem hiányoznak?

A TUDJUNK RÓLA! rovat folytatását ezen az oldalon találja.

Szálláshely-, éttermi és italszolgáltatás: mind rizikós

2014-05-07
Ma a vendéglátás az egyik legkockázatosabb szektor Magyarországon.

Ma a vendéglátás az egyik legkockázatosabb szektor Magyarországon.

A felmérésen nyugvó tényt ma sajtóközleményben tudatta a Bisnode nemzetközi cégminősítő, amelyik a vendéglátás egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta.

A vendéglátás és szálláshely szolgáltatás iparág bedőlési aránya meghaladta az eddig listavezető építőiparét, szól az egyik megfogalmazás. Feltehetően a kuponos oldalakon a vendéglátás árait lenyomó akciók sem tesznek jót a szektornak.

A vizsgálatba a következő főtevékenységekkel rendelkező cégeket vonták be

5510. Szállodai szolgáltatás,

5520. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,

5530. Kempingszolgáltatás,

5590. Egyéb szálláshely-szolgáltatás,

5610. Éttermi, mozgó vendéglátás,

5620. Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás,

5621. Rendezvényi étkeztetés,

5629. Egyéb vendéglátás,

5630. Italszolgáltatás

Majdnem hatszor annyi az étterem, mint a szálloda

Több mint 25 ezer cég foglalkozik ma Magyarországon valamilyen éttermi vagy italszolgáltatási szolgáltatással, míg alig több mint 4 ezer szálláshely szolgáltatással, derül ki a Bisnode elemezéséből.

Nem meglepő, hogy a szektorból a legtöbb vállalkozás – 57 százalék – éttermi, mozgó vendéglátás főtevékenységgel van bejegyezve.

Az elemzés nem tartalmazza azokat az egyéni vállalkozókat, akik valamilyen vendéglátási tevékenységet folytatnak, valamint azon társas vállalkozásokat sem, amelyek nem főtevékenységként jelöltek meg valamilyen vendéglátással kapcsolatos TEÁOR számot.

Hol működik a legtöbb vendéglátó cég?

Területileg Zala, Somogy, Veszprém, és Vas megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás a vendéglátóiparban. Azaz a társas vállalkozások számához viszonyítva a Balaton környékén működik a legtöbb vendéglátó és szállodai szolgáltató cég.

Egyre több vendéglátó cég válik fizetésképtelenné

 

Idén a vendéglátással foglalkozó vállalkozások bedőlési aránya meghaladta az évek óta listavezető építőiparét, így vált jelenleg a legkockázatosabb szektorrá.

A szektoron belül azonban a különböző főtevékenységgel rendelkező cégek fizetésképtelenné válása igen változó.

A vendéglátás, azaz az éttermi és italszolgáltatás jóval kockázatosabb, mint a szálláshely szolgáltatás.

Az italszolgáltatással foglalkozó cégek bedőlési aránya 6 százalék közelében van.

 

Az éttermi és mozgó vendéglátással foglalkozó vállalkozások közül is 100-ból több mint 4 megy egy éven belől „csődbe”.

A szállodai szolgáltatással foglalkozó cégek esetén a bedőlési arány 3 százalék körül van.

Felszámolások, kényszertörlések

A felszámolások és a kényszertörlési eljárások száma is jelentősen megemelkedett a szektorban, míg a végelszámolások száma – 2013 első negyedévét összehasonlítva az idei év első 3 hónapjával – csökkent.

Kijelenthető: a vendéglátó és szálláshely-szolgáltató cégek nem saját elhatározásból, hanem inkább külső kényszerre zárnak be.

Az éttermi vendéglátás és italszolgáltatás esetén egy év alatt közel hétszeresére nőtt a kényszertörlések száma, és közel 60 százalékkal nőtt a felszámolások száma is.

A teljes iparágban ma naponta 8 cég ellen indul kényszertörlési eljárás, 5 ellen felszámolás, ami igen magas szám, mutat rá a nemzetközi cégminősítő.

Biznisznek is tartják

Azonban az új cégek alakítása nem állt meg a szektorban – a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás kockázatosságának növekedése ellenére sem.

Mindkét területen megduplázódott az új cégalapítások száma. Jelenleg havonta átlagosan 225 cég alakul a szektorban és ennek is 90 százaléka a vendéglátásban.

A nagyszámú cégbedőlések miatt azonban nagyon kis mértékben ugyan – csupán 0,2 százalékkal –, de mégis csökkent a szektorban működő vállalkozások száma egy év alatt, derült ki a felmérésből.

Hol és kinek biznisz ma a vendéglátás?

2014-05-07
Ma a vendéglátás az egyik legkockázatosabb szektor Magyarországon.

Ma a vendéglátás az egyik legkockázatosabb szektor Magyarországon.

A felmérésen nyugvó tényt ma sajtóközleményben tudatta a Bisnode nemzetközi cégminősítő, amelyik a vendéglátás egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta.

Az elemzésről szóló beszámolót ezen az oldalunkon találja.

Jobban betartották a szabályokat a vállalkozások

2014-05-08
Javuló eredményekkel zárultak az élelmiszer-kereskedelemben tartott tavaszi szezonális ellenőrzések.

Javuló eredményekkel zárultak az élelmiszer-kereskedelemben tartott tavaszi szezonális ellenőrzések.

Elsősorban a gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékeket vizsgálta az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság legutóbb, amikor húsvét előtt nagyszabású akciót hirdetett a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások ellenőrzésére – számolt be a hírről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A mérleg: csaknem 3 ezer ellenőrzés, 16 ezer megvizsgált hazai és külföldi élelmiszertétel és összesen mintegy 12 és félmillió forint bírság.

Tojás, gyümölcs ellenőrzése

A javuló eredmények és adatok azt bizonyítják, hogy a vállalkozások a korábbiakhoz képest szabálykövetőbbek lettek.

Kiemelt szempont volt, hogy a tojások jelölésén a származási hely a vásárlók számára egyértelműen azonosítható legyen.

A magyar eredetűként jelölt zöldség-gyümölcs esetében is fokozott hangsúlyt kapott a termékek származásának ellenőrzése.

Transzzsírsav tartalom jelölése, felhasználása

A vendéglátó-étkeztető vállalkozásoknál és a cukrászatokban a transzzsírsav tartalmú alapanyagok felhasználására vonatkozó eljárások és nyilvántartások ellenőrzésére is sor került.

Konkrétumok

A két hetes időszakban országosan összesen 2 951 ellenőrzést végeztek a szakemberek.

A feltárt szabálytalanságok miatt 58 alkalommal figyelmeztetett a hatóság, és 176 esetben összesen 12 540 246 Ft bírságot szabtak ki.

Az ellenőrzések alkalmával megvizsgált 16 222 hazai és külföldi élelmiszer tétel 3,3 százalékát (438 tételt) kellett kivonni a forgalomból 9 tonna mennyiségben, amelynek értéke meghaladta a 6 millió forintot.

Az élelmiszerek forgalomból történő kivonásának leggyakoribb oka a jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta volt, előfordulási arányát tekintve azonban egyik sem érte el a vizsgált tételek 1 százalékát.

Higiénia, higiénia, higiénia!

Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben megállapított különböző hiányosságok előfordulási aránya hasonló a 2013-ban tapasztalttal, első helyen a higiéniai hiányosságok állnak.

A nyomon követhetőségre vonatkozó hibák előfordulási aránya 4 százalékról 2,4 százalékra csökkent.

A forgalomból kivont élelmiszerek aránya a vizsgált tételek számához képest kis mértékben (2,6 százalékról 3,3 százalékra) emelkedett a húsvét előtti két hétben végzett ellenőrzések alapján.

Tavalyi okok, idei okok

Az okokat tekintve 2013-ban a lejárt fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idejű termék, idén a jelölési hibás tétel volt több, de az előfordulási arányát tekintve egyik sem érte el az 1 százalékot sem idén, sem a megelőző évben, tájékoztatott a NÉBIH.

A kézműves fagylalt napján a készítők is tájékozódhatnak

2014-05-08
A mai "fagylalt-napi" tanácsait a fogyasztóknak szánja a hatóság, de a vállalkozók is érthetnek belőle.

A mai "fagylalt-napi" tanácsait a fogyasztóknak szánja a hatóság, de a vállalkozók is érthetnek belőle.

Akár vendéglátó üzletben, akár utcai árusnál veszi valaki a fagylaltot, néhány dologra érdemes odafigyelnie – hívja fel a fogyasztók figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NBIH).

A közérthetően fogalmazott tájékoztatót a fagylaltkészítő vállalkozásoknak sem árt (akár sokadszorra is!) átolvasni!

A fagylaltfogyasztás legfontosabb, az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal elvárásaira is figyelmeztető szabályok

A fagylalt cukrászati technológiával, speciális fagyasztással, jellemzően a fogyasztás helyszínén készülő, vendéglátó-ipari termék.

Pasztőrözéssel, vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel készül, élelmiszer-adalékanyagok (pl. habosítók, sűrítők) és járulékos anyagok (pl. gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, gyümölcskonzerv stb.) hozzáadásával.

Külön kategóriába sorolják a hagyományos, kézműves fagylaltot, amelyet különleges technológiával készít a cukrászmester.

Amit a vásárló elvár!

Hazánkban évtizedek óta nem volt fagylaltmérgezés, amely többek között a szakemberek hozzáértésének, az előállításhoz és forgalmazáshoz szükséges jó műszaki feltételeknek és a forgalmazás hatósági felügyeletének is köszönhető.

Azonban, mivel gyorsan romló élelmiszer, a fagylalt esetében is érdemes körültekintően vásárolni.

Állandó hőmérsékletű, folyamatos hűtést igényel, már néhány °C hőmérsékletemelkedés is gyors olvadáshoz, a baktériumok szaporodásához, és minőségromláshoz vezethet.

Fontos, hogy az árusítópult környezete legyen rendezett, tiszta, pormentes, és a fagylaltpult biztosítsa a termék legalább -8 °C-os hőmérsékletét és szennyeződéstől való védelmét.

A jól működő adagolópultban a fagylalt állaga láthatóan nem túl lágy, nem olvadt.

A fagylaltra közvetlenül ráhelyezett díszítések ehetőek, ízlésesek és tiszták legyenek.

Lényeges szempont, hogy folyóvizes kanálöblítőt, vagy minden tégelyben külön adagoló eszközt, spatulát használjanak és a leöblített kanalat ne a pultra helyezett szivacsra, törlőruhára ütögetve víztelenítsék.

A jó minőségű fagylaltban nincsenek jégdarabok, mert az a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezik.

Az igényesen üzemeltetett fagylaltozóban a frissen készült fagylaltot nem töltik a korábban készült fagylaltra, a tölcsért védik a szennyeződéstől, és kiszolgáláskor szalvétával adják át a kiválasztott nyalánkságokat a vásárlónak.

A kiszolgáló személyek megjelenése ápolt és higiénikus, a kezük tiszta, kézékszereket nem viselnek, bőrükön nincsenek sérüléses elváltozások – sorolja fel a vállalkozóktól elvárt fagylaltkészítési és forgalmazási igényeket a hivatal.

*

A nyári szezonra – különös tekintettel a hőségben végzett vendéglátói tevékenységekre – vonatkozó további hatósági tájékoztatókért, információkért kattintson erre az oldalunkra.


Somogy megye: Aktuális kérdésekről tájékoztatnak

2014-05-09
Az érdeklődők a közeljövőben Balatonszárszón, Fonyódon és Kaposváron tehetik fel személyesen is kérdéseiket az ellenőrző hatóságok képviselőinek, vezető szakembereinek és juthatnak a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges aktuális információkhoz.

Az érdeklődők a közeljövőben Balatonszárszón, Fonyódon és Kaposváron tehetik fel személyesen is kérdéseiket az ellenőrző hatóságok képviselőinek, vezető szakembereinek és juthatnak a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges aktuális információkhoz.

Szakmai, érdekképviseleti program keretében szervez szemináriumot (vállalkozói fórumot) a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), amelyen munkaügyi, fogyasztóvédelmi, népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, adóigazgatási (például az online pénztárgép működtetésére való átállással kapcsolatos, stb.) jogszabályi előírásokról, hatósági ellenőrzésekről, vállalkozói véleményekről (kérdőív tapasztalatai), valamint a vállalkozások működését érintő aktuális témákról és javaslatokról tartanak – a Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei és a NAV képviselőinek bevonásával – előadást és konzultációt.

A TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0019

„KISOSZ kapacitásfejlesztés a Dél-Dunántúli régióban”

program keretében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

a régióban működő három megyei tagegyesülettel együtt

érdekképviseleti tevékenységét fejleszti.

A szervezők és a meghívott szakemberek tájékoztatást nyújtanak a kereskedők és vendéglátók munkaadói érdekképviseletének vállalkozókat segítő tevékenységéről, uniós fejlesztési forrásokról, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági kérdésekről.

Meghívottak

Munkaügyi-, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, NAV Somogy Megyei Adóigazgatósága, Móring József Attila országgyűlési képviselő

Az első szeminárium (fórum)

Ideje: május 14. (szerda) – 8.30 órától

Helyszíne: Fonyód, Ady E. u. 1; Balaton kollégium

A második szeminárium (fórum)

Ideje: május 21. (szerda) – 11 órától

Helyszíne: Kaposvár, Németh István fasor 37, Kisosz székház

A harmadik szeminárium (fórum)

Ideje: június 11. (szerda) 8.30 órától

Helyszíne: Balatonszárszó, Véndiófa étterem, Kossuth L. u. 2.

 

A szemináriumokra (fórumokra) a szervezők várják az érdeklődő vállalkozókat,

a jelenlegi tagokat és mindazokat, akik szeretnének az érdekképviselethez csatlakozni!

Itt tájékozódhatnak a vállalkozók

2014-05-09
Az érdeklődők a közeljövőben Balatonszárszón, Fonyódon és Kaposváron tehetik fel személyesen is kérdéseiket az ellenőrző hatóságok képviselőinek, vezető szakembereinek és juthatnak a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges aktuális információkhoz.

Az érdeklődők a közeljövőben Balatonszárszón, Fonyódon és Kaposváron tehetik fel személyesen is kérdéseiket az ellenőrző hatóságok képviselőinek, vezető szakembereinek és juthatnak a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges aktuális információkhoz.

Szakmai, érdekképviseleti program keretében szervez szemináriumot (vállalkozói fórumot) a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), amelyen munkaügyi, fogyasztóvédelmi, népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, adóigazgatási (például az online pénztárgép működtetésére való átállással kapcsolatos, stb.) jogszabályi előírásokról, hatósági ellenőrzésekről, vállalkozói véleményekről (kérdőív tapasztalatai), valamint a vállalkozások működését érintő aktuális témákról és javaslatokról tartanak – a Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei és a NAV képviselőinek bevonásával – előadást és konzultációt.

*

A programról és a szemináriumok (fórumok) helyéről, idejéről ezen az oldalunkon írunk.

Jobb tanács nincs: ha lefagy frissítse, jelentse és írjon számlát!

2014-05-13
Ezt javasolják a pénztárgép-üzemeltetőknek, ha az üzleteikben működtetett online berendezéseik nyitáskor nem indulnának megfelelően, vagy a nap folyamán „lefagynának”.

Ezt javasolják a pénztárgép-üzemeltetőknek, ha az üzleteikben működtetett online berendezéseik nyitáskor nem indulnának megfelelően, vagy a nap folyamán „lefagynának”.

Azt azonban észben kell tartani, hogy a kapcsolat rendszeres megszakadását – vagy a gép kikapcsolva tartását – az adóhatóság azonnal érzékeli, és ellenőrzést kezdeményezhet, hívta fel a figyelmezt az Origo.

Egy pénztárgép-forgalmazó a hírportál megkeresésére – nevének elhallgatása mellett – elmondta, hogy „… a hasonló technikai problémák oka 95 százalékban a pénztárgépek szoftveres hibája. (…) A rendszerrel szemben meglehetősen bonyolult szabályokat követelt meg az adóhatóság és a programot rohamtempóban, szinte „éles” tesztelés nélkül kellett megírni. (…) Normális esetben csak a tesztekre másfél évet adnak, nálunk mindenre csak pár hónap volt, nem csoda, hogy ez első verziók tele vannak hibákkal”, mondta.

A pénztárgépek többségénél már most a harmadik szoftverfrissítés fut, és a szakember szerint még legalább fél év kell ahhoz, hogy zökkenőmentesek legyenek a megoldások, értesült a hírportál.

A „lefagyásos helyzet” általában jó pár újraindítás után megoldódik, a gép magára talál, és ezt követően az üzemeltetők már tudják küldeni a bevételi adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

A hírportál által megkérdezett üzletekben azt mondták, hogy a leállás alatt érkező vevőktől, vendégektől elnézést kérnek, magyarázkodnak, és kézzel írják a számlákat. Az eladott termékeket pedig, amit eladtak, felszolgáltak, később beütik a gépbe, amikor újraindult a rendszer.

Mi lehet a teendő?

A szakember azt javasolja, hogy működtetők jelezzék a problémát a forgalmazójuknak, ugyanakkor a szoftverfrissítéssel elvileg semmi teendőjük nincs, azt a rendszer mindig automatikusan elvégzi.

Így is ellenőriznek

Az adóellenőrök nem próbavásárlással, hanem a bolt előtti szemlével kezdik az eljárást, nézik a bemenő és kijövő potenciális vásárlók számát, és saját mobileszközeiken élőben látják, hogy közben a kereskedő mit üt be.

Ezután jön a próbavásárlás, és ha arra hivatkoznak, hogy rossz a pénztárgép, akkor megkérik a kereskedőt az adott időszakra vonatkozó kézzel írt nyugták bemutatására.

Ha a boltosnak például délelőtt egyáltalán nincs lejelentett forgalma, délután pedig rendre kiugró a bevétel, szinte biztos lehet abban, hogy hamarosan kopogtatnak nála - fogalmaz a hírportál.

Az Origo a témában megkereste a NAV-ot. Az adóhatóság a meghibásodásokkal kapcsolatban későbbre ígért tájékoztatást.

Apropó: engedélyezés, hitelesítés…

2014-05-14
Tény, hogy újabb online adatkapcsolatra képes pénztárgép forgalmazására bólintott rá az engedélyezési hivatal – de hatósága továbbra is ellenőriz. Ön se hagyja figyelmen kívül, hogy mit és hogyan!

Tény, hogy újabb online adatkapcsolatra képes pénztárgép forgalmazására bólintott rá az engedélyezési hivatal – de hatósága továbbra is ellenőriz. Ön se hagyja figyelmen kívül, hogy mit és hogyan!

Mérőeszközök ellenőrzése

A hónapok óta tartó nagy online pénztárgép-mizériában ne feledkezzen meg arról, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) az Ön kereskedelmi és/vagy vendéglátó egységében működtetett mérőeszközök (mérlegek, súlyok) hitelességére is kíváncsi, amelyet tanúsítvánnyal igazol (vagy nem igazol), összeveti a mérőeszköz adatait, ellenőrzi a tanúsító jeleket, megállapítja az engedélyezett típussal való azonosságot.

A szakhatóság idei, 2014-es országos ellenőrzési tervében még ez is szerepel:

A mérőeszköz hitelesítése hatályát veszti, ha…

- a hitelesítésben meghatározott időtartam eltelt,

- a hitelesítési törvényes tanúsító jelet eltávolították vagy megsérült,

- a hitelesítési bizonyítványt megváltoztatták,

- a hitelesítési törvényes tanúsító jelet vagy bizonyítványt

érvénytelenítették,

- a mérőeszközön javítást vagy olyan változtatást végeztek, amely

annak metrológiai jellemzőit befolyásolhatta,

- a helyhez kötött mérőeszközt áthelyezték

Melyik az ellenőrzött dokumentum?

A hitelesítési bizonyítvány.

A hivatkozott jogszabály

A mérésügyről szóló 1991. XLV. Törvény 13§-a, és a végrehajtására kiadott 127/1991 (X.9.) korm. rendelet 12-13.§-a.

Mi alapján ellenőriz a hatóság?

Panaszbejelentéskor, véletlenszerűen választ vagy egyéb hatósági megkeresés alapján.

Szankciók

A felelős személy írásbeli figyelmeztetése,

a figyelmeztetésnek az al6bbiakat kell tartalmaznia:

– az ügyfél figyelmének felhívása arra, hogy megsértette a mérésügyi jogszabályban (……) és/vagy a hatósági határozatban foglalt előírásokat;

– az ügyfél felszólítása – legalább 20 napos határidő kitűzésével - arra, hogy szüntesse meg az ellenőrzés során feltárt jogsértő helyzetet, valamint a merőeszköz használatának megtiltása;

– az ügyfél figyelmének felhívása arra, hogy a jogsértő helyzet megszüntetésének elmaradása milyen jogkövetkezményekkel járhat;

– amennyiben az ügyfél-figyelmeztetésre már sor került, és a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében nem történtek meg a megfelelő intézkedések,

akkor:

– a hitelesítés érvénytelenítése és a mérőeszköz használatának megtiltása,

– döntés a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről (lezárásról).

Részletek

 

Arról is tájékozódhat, hogy a szakhatóság aktuálisan mikor, milyen szempontrendszer alapján végzi ellenőrzéseit! Információt ezen az oldalon talál.

*

Kibővült a lista

Az online pénztárgépek forgalmazási engedélyeivel kapcsolatos LEGAKTUÁLISABB jegyzék erről az oldalról elérhető.


Figyeljen, csőbe ne húzzák az álrevizorok!

2014-05-15
Sajtóértesülésekre hivatkozva arra figyelmeztet az adóhatóság, hogy országszerte álellenőrök inzultálhatják a vállalkozókat.

Sajtóértesülésekre hivatkozva arra figyelmeztet az adóhatóság, hogy országszerte álellenőrök inzultálhatják a vállalkozókat.

Amint arra a hatóság közleménye utal, az utóbbi napokban több sajtóorgánum is foglalkozott furcsa ellenőrzésekkel és bírságokkal, amelyeket egyes vállalkozók a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tulajdonítanak.

A leírtak alapján egyértelmű, fogalmaznak a felhívásban, hogy ezekhez semmi közük a NAV munkatársainak, az állítólag megtörtént esetek egyetlen részletükben sem azonosíthatóak az adóhivatal revizorainak jogszabályban meghatározott ellenőrzései gyakorlatával.

Ilyen a hiteles hatósági ellenőrzés!

A NAV hatáskörébe tartozó ellenőrzések tartalmi és formai követelményeit szigorú jogszabályok határozzák meg.

Ezek alapján a próbavásárlásokat, operatív helyszíni ellenőrzéseket legalább két adóellenőr végzi, akik személyazonosságukat kötelesek névre szóló, arcképes, hologrammal ellátott szolgálati igazolvánnyal igazolni, ellenőrzési jogosultságukat pedig a nevükre kiállított megbízólevéllel alátámasztani.

Az ellenőrzésről a helyszínen jegyzőkönyv készül, amelyet az adózó, illetve jelen lévő képviselője, valamint az eljáró revizorok aláírnak.

A jegyzőkönyvben foglaltakra az adózó észrevételt tehet.

Ha az ellenőrök mulasztást állapítanak meg, annak tényéről és szankciójáról a NAV határozatot hoz, amelynek jogerőre emelkedése után 15 napon belül esedékes a bírság megfizetése.

Tehát a revizor az adózótól a helyszínen alapvetően nem kérhet, és nem vehet át pénzt, csak speciális esetben.

Speciális esetnek számít

… olyan külföldi árusok ellenőrzése, akik Magyarországon adóköteles tevékenységet folytatnak adószám nélkül, és erre fényt derít a helyszíni revízió.

Az adóellenőr, ilyen esetben, megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel, és egyben határozatot is hoz, amelyet szóban kihirdet.

A határozatban lehetőség van a mulasztási bírság biztosítékaként az árukészletet lefoglalni.

A megbírságolt személyt ebben az esetben is megilleti a jogorvoslat lehetősége, azonban a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

Ha a megbírságolt külföldi személy hajlandó a helyszínen kifizetni a mulasztási bírság összegét azért, hogy áruinak lefoglalását a NAV megbízásából eljáró ellenőr feloldja, akkor az átvett összegről szabályszerű nyugtát kell kiállítania a revizornak.

Egyéb esetekben a helyszíni ellenőrzéskor a revizor pénzt nem vehet át az ellenőrzött adózóktól.

Ezt javasolja a NAV

1. A NAV az adózóknak azt javasolja, hogy minden ellenőrzés során győződjenek meg az ellenőrzést végzők személyazonosságáról és az ellenőrzésre feljogosító megbízólevél meglétéről.

2. Tartsák szem előtt azt is, hogy a helyszíni vizsgálatról minden esetben jegyzőkönyvnek kell készülnie, amit a hatóság és az adózó képviseletében jelenlévőknek alá kell írniuk.

3. Gyanúra adhat okot, ha ezek közül bármelyik elmarad, vagy a dokumentumok hitelessége megkérdőjelezhető. Ilyenkor ajánlatos rendőrt hívni, aki tisztázhatja a helyzetet.

Csalásra figyelmeztet a csalás elleni hivatal

2014-05-15
Figyelmeztetést adott ki tegnap az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), értesít az adóhatóság.

Figyelmeztetést adott ki tegnap az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), értesít az adóhatóság.

Az OLAF arról értesült, hogy számos szervezet kapott olyan üzeneteket, amelyek úgy tűnnek, mintha az OLAF küldte volna azokat.

A kiadott figyelmeztetés megerősítette, hogy ezek az üzenetek nem az OLAF-tól származnak.

Kérik, hogy akik ilyet kapnak,

ne nyissák meg a csatolt fájlt,

illetve ne válaszoljanak az üzenetek küldőjének!

Az eredeti figyelmeztetést és az üzenetek képi megjelenésének illusztrációját itt tekintheti meg.

 


Sérelemdíjat kérhetnek a megbántott alkalmazottak

2014-05-19
Hogy a munkavállalót, megsértése miatt milyen további hátrány érte munkahelyén, azt már nem kell bizonyítania abban az esetben, ha bíróság előtt kér elégtételt korábbi munkaadójától.
Hogy a munkavállalót, megsértése miatt milyen további hátrány érte munkahelyén, azt már nem kell bizonyítania abban az esetben, ha bíróság előtt kér elégtételt korábbi munkaadójától.

Nem csak elnevezésében, de tartalmában is más az idevonatkozó jogi passzus március közepe óta. Várhatóan többen fognak perelni.

Meg fognak szaporodni azoknak a munkavállalói kereseteknek a száma – a Polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-től módosult szabályai miatt –, amelyekben a munkavállalók személyiségi jogsértés miatt perelik egykori munkaadójukat, mondta el az Origo-nak dr. Szent-Ivány Ágnes, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Megváltozott például az elnevezés: személyiségi jogsértés esetén a nemvagyoni kár megtérítéseként nem kártérítést , hanem sérelemdíjat ítélhetnek meg a munkavállalónak.

Elég a tény

De a tartalom is módosult: immár nincs szükség arra, hogy a megsértett munkavállaló azt bizonyítsa, a sérelem miatt ilyen vagy olyan hátrány érte.

Ezt követően a munkavállalónak elég azt bizonyítani, hogy a munkáltató megsértette az ő valamely személyiségi jogát (például: testi épség, egészség, hátrányos megkülönböztetés; a becsület és a jó hírnév, magántitok, személyes adatok védelme stb.).

Így – a korábbi szabályozással ellentétben – a sérelemdíjra való jogosultság megállapításához nincs szükség a jogsértéssel okozott kár, hátrány bizonyítására, de az okozott hátrány bekövetkezte (testi, lelki, szociológiai) és mértéke befolyásolhatja a sérelemdíj összegét, és „bírói mérlegelés tárgyát képezi”, fogalmaz a szakértő.

Az elévülési idő

Munkaviszonnyal összefüggésben okozott jogsértés esetén a sérelemdíjra vonatkozó igényt 3 éves általános elévülési időn belül és csak személyesen lehet érvényesíteni.

Ha bűncselekménnyel elkövetésével okozzák a személyiségi jogsértést, akkor 5 év (például: rágalmazás) az elévülési idő.

Milyen következményei lehetnek a változásoknak?

Előreláthatólag azoknak a munkavállalói kereseteknek a száma fog megszaporodni, hívja fel a figyelmet az ügyvédi iroda szakértője, ahol eddig az okozott hátrány (például: magánéleti, mentális károk) bizonyítása nehéz volt az igény- érvényesítés során (például: munkahelyi mobbing ( munkahelyi terror), egyenlő bánásmód sérelme stb.). Hogy mit nevezünk munkahelyi terrornak, azt ezen az oldalon tanulmányozhatja

Mi vonatkozik majd a munkáltatók személyiségi jogaira?

Feltehetően könnyebb lesz a munkáltatóknak is a munkavállalókkal szemben érvényesíteni az üzleti titkok megsértésére vonatkozó igényüket – a fent említett szabályok következtében.

Ügyvezetők, cégvezetők felelőssége

Az új Ptk. új alapokra helyezi a vezető tisztségviselő (például: ügyvezetők) felelősségét.

A korábbi, az úgynevezett felróhatóságon alapuló felelősség helyett kimondja: a vezető tisztségviselők a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel (a társasággal) szemben, fogalmaz a szakértő.

A szerződésszegés miatti kártérítési felelősség alól a megbízási jogviszonyban alkalmazott ügyvezető csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A munkaviszonyban lévő ügyvezető felelősségi szabályai nem változtak: tehát a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Nem kell megtéríteni azt a kárt,

– amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy

– amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy

– amely abból származott, hogy a munkáltató a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Ki a felelős a harmadik személynek okozott kárért?

Új szabály rögzíti a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károk körében a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét.

Ennek keretében az új Ptk. kimondja: ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Mindkét felelősségtípus esetében a bírói gyakorlatnak kell majd kialakítania azokat az elveket, amelyek alapján a vezető tisztségviselő felelőssége megállapítható lesz, vagy mentesítésére kerül sor – mondta el végezetül az Origo-nak az ügyvédi iroda szakértője.

Sérelemdíjért perelhet az alkalmazott

2014-05-19
Hogy a munkavállalót, megsértése miatt milyen további hátrány érte munkahelyén, azt már nem kell bizonyítania abban az esetben, ha bíróság előtt kér elégtételt korábbi munkaadójától.

Hogy a munkavállalót, megsértése miatt milyen további hátrány érte munkahelyén, azt már nem kell bizonyítania abban az esetben, ha bíróság előtt kér elégtételt korábbi munkaadójától.

Nem csak elnevezésében, de tartalmában is más az idevonatkozó jogi passzus március közepe óta. Várhatóan többen fognak perelni.

Az új szabályozás értelmezéséért és további információkért lépjen a Jogszabályváltozások,… oldalunkra

Járműalkatrész-kereskedelem: folytatódnak az ellenőrzések

2014-05-19
Soknak tartja a hatóság azokat a balesetveszélyes járműalkatrészeket, amelyeket a kereskedőknél tartott ellenőrzések során találtak.

Soknak tartja a hatóság azokat a balesetveszélyes járműalkatrészeket, amelyeket a kereskedőknél tartott ellenőrzések során találtak.

Az alkatrész-forgalmazók országos ellenőrzése során több mint 21 ezer járműalkatrész közül valamivel kevesebb, mint 3 ezer nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, tájékoztatott közleményben a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH).

Május 5-9. között összesen 352 helyszínen vizsgálta az alkatrész-forgalmazók és -kereskedők tevékenységét az NKH Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala a fővárosi, valamint a megyei kormányhivatalok közreműködésével.

Pontosan 21 968 alkatrészt vizsgáltak meg, amelyekből 2912-nél minőségi vagy engedélyezési problémát találtak.

Mit ellenőriztek kiemelten?

A kormány- és fékberendezésekre, a futóműre és az alvázra, valamint az üzemanyag-ellátó rendszerre és a kocsiszekrényre voltak kíváncsiak leginkább az ellenőrök, elletve, hogy rendelkeznek-e megfelelő minősítéssel és jóváhagyással a forgalmazott jóváhagyás- vagy minősítés kötelezett alkatrészek, továbbá, hogy szabályosan működnek-e a vizsgálták az alkatrész-forgalmazó vállalkozások?

Ellenőrzési tapasztalatok

- A NEM márkakereskedésben vagy hivatalos viszonteladónál rendelt gyári vagy utángyártott alkatrészek minősége nem minden esetben felel meg az előírásoknak.

- Előfordult, hogy sem a terméken, sem a tartozékon, sem a csomagolásán nem tüntettek fel jóváhagyási jelet.

- Több helyen a jogszabálysértés miatt az ellenőrök kezdeményezték az alkatrész forgalmazásának megtiltását, mert – amint azt az NKH közleményében hangsúlyozta – a nem megfelelően minősített alkatrésszel felszerelt jármű nem képes ugyanazt a terhelést elviselni, ezért közúti közlekedésre alkalmatlan és balesetveszélyes.

Figyelem! Folytatódnak az ellenőrzések

A hatóság – az emberélet védelme és a közlekedésbiztonság növelése érdekében – a jövőben folytatja az ellenőrzéseket.

SZAK-TANÁCS: Mindent eladhatunk, ha mi is értékesnek tartjuk

2014-05-19
Minden termék nagyobb eséllyel talál vevőre, ha azt a kiskereskedelemben dolgozó igazán értékesnek tartja, és ennek megfelelően kínálja.

Minden termék nagyobb eséllyel talál vevőre, ha azt a kiskereskedelemben dolgozó igazán értékesnek tartja, és ennek megfelelően kínálja.

A vevők érzelmeire hatva szinte bármit el lehet adni, hívja fel a kereskedők figyelmét a Business Insider. A HVG arról számol be, hogy az üzleti magazin adott pár tippet, hogyan lehet egy terméket értékesebbé varázsolni, és – sok esetben így még az ártól is függetlenül – eladni.

A legfontosabb, hívják fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelemben dolgozók mennyire tekintik értékesnek azt a terméket, amit el akarnak a vásárlóknak adni.

A figyelemfelkeltés

Az üzleti magazin arra biztat, érdemes még azelőtt felkelteni az érdeklődést, vágyakozást a termék iránt, mielőtt azt a vásárlónak még részletesen bemutatnánk.

Például mondjuk így:

– „mindjárt hozom azt a terméket, amit imádni fog", vagy

– "várjon egy kicsit, és hozom az önnek tökéletesen megfelelő árut".

Emellett nem csak odatenni érdemes a terméket a vásárló elé, hanem inkább be kell azt mutatni.

A bemutatás, próba

Érdemes például két kézzel odaadni az árut, ez azt mutatja, hogy fontos, értékes termékről van szó.

A vásárlóknak a bemutatás után ki is kell próbálniuk a terméket, ezzel is jobban tudnak kötődni az adott áruhoz, szól a szakértő tanácsa.

Ha a potenciális vásárlók nekiállnak megfogdosni, bekapcsolni például a terméket, nagyobb az esélye, hogy meg is fogják vásárolni.

Emellett nem igazán érdemes a termék jó tulajdonságairól beszélni, inkább segíteni kell a vásárlónak abban, hogy ő maga tapasztalja ezeket meg.

Gyakorolni is kell az eladás technikáját!

Ha a kiskereskedelemben mindezt jól is akarják csinálni, akkor érdemes elpróbálni ezt az alkalmazottak között, és később kiértékelni, hogy mi ment jól, illetve rosszul, aztán „élesben” is bevetni ezeket a kisebb praktikákat, figyelmeztet a lap tanácsával.

Minden eladható, amit igazán értékesnek tartunk

2014-05-19
Minden termék nagyobb eséllyel talál vevőre, ha azt a kiskereskedelemben dolgozó igazán értékesnek tartja, és ennek megfelelően kínálja.

Minden termék nagyobb eséllyel talál vevőre, ha azt a kiskereskedelemben dolgozó igazán értékesnek tartja, és ennek megfelelően kínálja.

Értékesítéshez kapcsolódó jó tanácsokat a következő oldalunkon, a SZAKMAI SEGÉDANYAGOK között talál.


Magyar online pénztárgép-rendszer: a világon a legfejlettebb, legbiztonságosabb

2014-05-20
A világ legfejlettebb és legbiztonságosabb online pénztárgép-rendszere működik Magyarországon – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

A világ legfejlettebb és legbiztonságosabb online pénztárgép-rendszere működik Magyarországon – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

A fentieket a tárcavezető nemrégiben Budapesten mondta, miután köszöntette annak az üzletnek a vezetőjét, ahol a százezredik online pénztárgépet állították üzembe, tudósít a MTI.

A miniszter megfogalmazása szerint olyan rendszert fejlesztettek ki a magyar informatikusok, amely iránt nemzetközi érdeklődés is van.

Egy kérdésre azt válaszolta, hogy nem hosszabbítják meg a pénztárgépek vásárlásához kapható 50 ezer forintos állami támogatás igénybevételére rendelkezésre álló határidőt. Megvolt a lehetőség arra, hogy a kedvezményhez hozzájussanak a vállalkozások.

Az átállás befejeződéséről Varga Mihály azt mondta: nem minden kereskedő köti be azonnal a pénztárgépet, vannak ugyanis idényjellegű árusítások. A miniszter szerint még két hulláma lesz a folyamatnak, egyik a nyári turistaszezon, a másik pedig karácsony előtt, amikor még gépeket fognak vásárolni a vállalkozások.

Segítünk, ha webáruházat is működtetne

2014-05-21
A webáruházak jogszerű működtetéséhez és a fogyasztói panaszok elkerüléséhez szakmai konzultáción kaphatnak gyakorlati tanácsokat, ötleteket, információkat a vállalkozók. A program a KISOSZ országos szervezete tagjai számára ingyenes!

A webáruházak jogszerű működtetéséhez és a fogyasztói panaszok elkerüléséhez szakmai konzultáción kaphatnak gyakorlati tanácsokat, ötleteket, információkat a vállalkozók. A program a KISOSZ országos szervezete tagjai számára ingyenes!

Az e-kereskedelem és a fogyasztóvédelem aktuális kérdéseiről szervez konzultációt a Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete (KISOSZ) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ és a Csongrád megyei iparkamarában működő Enterprise Europe Network irodával közösen.

A program a KISOSZ országos szervezete tagjai számára ingyenes!

Ideje: 2014 június 3 (kedd), 15 órától

Helyszíne: Szeged, Szeged, Párizsi krt. 8-12, iparkamara székháza

A témáról:

A konzultációval egybekötött tájékoztatón a fogyasztói elvárások és a fogyasztói panaszok tapasztalatainak bemutatása mellett a vállalkozások gyakorlati tanácsokat, tippeket kaphatnak az Európai Fogyasztói Központ vezetőjétől. A szakember arról tájékoztat, hogy a vállalkozók hogyan tudják webáruházukat jogszerűen működtetni, valamint hogyan tudják a fogyasztói panaszokat elkerülni.

Emellett – az előadás keretében – kiemelt hangsúlyt kapnak a június közepén hatályba lépő új európai és magyar szabályozás legfontosabb újdonságai és a jelenlegi szabályhoz képest bekövetkező változások is – ezzel is segítve a vállalkozások jövőbeli jogkövető magatartását

Tervezett program

 

14.30- Regisztráció

15.00 - E-kereskedelem és fogyasztóvédelem –
a jogszerű és fogyasztóbarát e-shop, gyakorlati kérdések és válaszok a vállalkozások részére, különösen tekintettel az új magyar szabályozásra – dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ igazgatója

16.30 - Kérdések, konzultáció

 

Részvételi szándékát ezen az oldalon jelezheti

*

Bővebb információ a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesületénél kérhető.

Telefon: +36 62 485 610 vagy + 36 30 315 44 90

E-mail: info@kisoszszeged.hu

Ön azt kínálja, amire van kereslet?

2014-05-22
Tényleg arra költenek az emberek, amit a gazdaságkutató jósolt? Most ellenőrizheti, hogy azt kínál-e vállalkozása, amit leginkább érdemes?

Tényleg arra költenek az emberek, amit a gazdaságkutató jósolt? Most ellenőrizheti, hogy azt kínál-e vállalkozása, amit leginkább érdemes?

Ön mit tapasztal? Saját észrevételeit egyeztesse a fél éve közzétett prognózissal.

Az előrejelzés, szándéka szerint támogatja a cégek üzleti stratégiáját – az üzleti folyamatok és a termékek/szolgáltatások iránti kereslet jó tervezhetősége érdekében –, amely átfogó, pontos képet ad a háztartások vásárlóerejéről, fogyasztásáról, valamint a változások hátterében meghúzódó jövedelmi folyamatokról – fogalmazza meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Lássuk tehát, hogy alakult az intézet tavaly október végén közzétett jelentése, amely a háztartások jövedelmi és fogyasztási folyamatait jelzi 2014-től 2018-ig.

A költés sorrendje:

1. Élelmiszerek és alkoholmentes italok

2. Szeszes italok, dohányáru

3. Ruházat és lábbeli (szolgáltatással együtt)

4. Lakásfenntartás, háztartási energia

Lakásbérleti díj

Lakáskarbantartás, -javítás összesen

Lakáskarbantartáshoz anyagok

Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások

Vízellátás és egyéb lakásszolgáltatások összesen

Vízellátás

Szemétszállítás

Szennyvízelvezetés

Máshova nem sorolt lakásszolgáltatások

Elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok összesen

Elektromos energia

Gáz, vezetékes

Palackos, gáz

Folyékony tüzelőanyagok

Szilárd tüzelőanyagok

Központi fűtés, távhő

5. Lakberendezés, háztartásvitel

6. Egészségügy

Gyógyszerek, gyógyáruk, gyógyászati segédeszközök összesen

Járóbeteg-ellátás összesen

Kórházi szolgáltatások

7. Közlekedés

8. Hírközlés

Postai díjak

Telefonkészülék, egyéb hírközlő berendezés

Telefon- és egyéb hírközlési szolgáltatások

Ebből:

telefondíj: vezetékes

telefondíj: mobil (saját előfizetéses)

telefondíj: mobil (saját kártyás)

internet-előfizetés díja

9. Kultúra, szórakozás

Audiovizuális technika, fotó-optika, információ-feldolgozás összesen

Audiovizuális technika

Fotó-optika

Információfeldolgozás

Kép- és hanghordozók

Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása

Egyéb szórakozási és kulturális célú tartós javak összesen

Játékszerek, sport- és hobbicikkek, kertészkedés, hobbiállatok összesen

Játékszerek, hobbicikkek

Sportszerek, kempingcikkek

Virágok, kertészkedés

Hobbiállatok

Hobbiállatokkal kapcsolatos szolgáltatás

Szórakoztatási és kulturális szolgáltatások összesen

Szórakoztatási és sportszolgáltatások

Kulturális szolgáltatások

Szerencsejáték

Újság, könyv, papír és írószer összesen

Szervezett társasutazás

10. Oktatás

11. Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

12. Egyéb termékek és szolgáltatások

Testápolás összesen

Egyéb, máshova nem sorolt személyes használati cikkek összesen

Szociális ellátás

Biztosítás összesen

Életbiztosítás

Ingatlanbiztosítás

Egészségbiztosítás

Gépjármű- és utazási biztosítás

Egyéb biztosítás

Máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások

Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatások

Váltson profilt! Vagy ne váltson!

2014-05-22
Tényleg arra költenek az emberek, amit a gazdaságkutató jósolt? Most ellenőrizheti, hogy azt kínál-e vállalkozása, amit leginkább érdemes?

Tényleg arra költenek az emberek, amit a gazdaságkutató jósolt? Most ellenőrizheti, hogy azt kínál-e vállalkozása, amit leginkább érdemes?

Ön mit tapasztal? Saját észrevételeit egyeztesse a fél éve közzétett prognózissal.

A folytatásért lépjen VÁLLALKOZÁSOK rovatunk oldalára.


Flottakártya: a kis cégeknek is megéri

2014-05-23
Már két-három cégautó üzemeltetési költségei is csökkenthetők, ha úgynevezett flottakártyával tankolunk, számolta ki a szakértő.

Már két-három cégautó üzemeltetési költségei is csökkenthetők, ha úgynevezett flottakártyával tankolunk, számolta ki a szakértő.

Üzemanyagtöltő állomások tapasztalati szerint nőtt a flottakártyát használó kisvállalkozások száma az utóbbi években. Egyre több kis cég tudja flottakártya használatával kontrollálni az üzemanyag-vásárlásra szánt kiadásait, számolt be írásában a HVG.


A vállalkozások flottakártyát akárhavi 300 literes fogyasztástól igénybe vehetik, és már ennél a mennyiségnél is literenként bruttó 5 forintot takaríthatnak meg.

Ha egy kisebb vállalkozás 3 olyan személygépkocsival rendelkezik, amelyek átlagfogyasztása 7 liter, ezzel pedig évente körülbelül 30 ezer kilométert tesznek meg, akkor egy év alatt 6 300 liter üzemanyagot fogyasztanak, s így a flottakártya használatával elérhető megtakarítás éves szinten legalább 30 ezer forint lesz. A kedvezmény mértéke természetesen a megtett kilométerek számával együtt nő, tette közzé a szakértői okfejtést a gazdasági lap.

Mecénás, szponzor, támogató? Kinek jár kedvezmény?

2014-05-23
Így vehet igénybe adó- vagy adománykedvezményt, ha vállalkozásának szívügye a kultúra vagy a sport támogatása.

Így vehet igénybe adó- vagy adománykedvezményt, ha vállalkozásának szívügye a kultúra vagy a sport támogatása.

Alább az idei évre vonatkozó szabályokat (Tao. tv. 1. § (3) bekezdés, 4. § 1/a. pont, 7. § (1) bekezdés z) pont, 22. §, 22/C. §, 3. számú melléklet B) rész 15., 17. pont) részletezzük.

Ki kaphat adókedvezményt?

a) a filmalkotás támogatója,
b) az előadó-művészeti szervezet támogatója,
c) a látvány-csapatsportok támogatója

(A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 22. §-ában, illetve 22/C. §-ában foglalt feltételek szerint.)

a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig [ alaptámogatás] – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással – a Tao. tv. 3. számú melléklet B)részének 15. pontja alapján – nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

Ily módon az adókedvezmény, valamint az adóalapnál elismert költség, ráfordítás egyidejű (bevallásban történő) érvényesítésének lehetőségét – a hivatkozott előírás alapján – a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelvi rendelkezése alapozza meg. A Tao. tv. ezen rendelkezése értelmében ugyanis:„ Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.”

Amennyiben az adózó…

– közhasznú filmelőállítót (ideértve a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. [MNF Zrt.] kincstárnál e célra vezetett számlájára történő befizetést is),

közhasznú előadó-művészeti szervezetet, illetve

– a látvány-csapatsportágak valamelyikében tevékenykedő közhasznú szervezetet ( például egyesületet, alapítványt, nonprofit gazdasági társaságot)

támogat ( részesít alaptámogatásban),

dönthet úgy is, hogy a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja szerinti csökkentő tétel alkalmazását választja, amely esetben viszont – az említett alapelvi rendelkezésre is figyelemmel, a Tao. tv. kifejezett rendelkezése hiányában – nem jogosult a Tao. tv. 22. § (1) bekezdése, illetve 22/C. § (1), (2) bekezdése szerinti adókedvezmény igénybevételére. Ez esetben a támogatott szervezettől kapott igazolás birtokában az adomány[Tao. tv. 4. § 1/a. pont] összegének ráfordításként elszámolt összegével – a Tao. tv. 3. számú melléklet B)részének 17. pontja alapján – nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét.

Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele

 

többek között –, hogy az adózó…

– az a) és b) pont szerinti támogatás esetén a Tao. tv. 22. § (6) és (7) bekezdése szerint meghatározott kiegészítő támogatást a Tao. tv. 22. § (8) bekezdése szerint arra jogosult szervezet részére a támogatás juttatásának adóévében megfizesse, illetve

– a c) pont szerinti támogatás esetén a Tao. tv. 22/C. § (3a) és (3b) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást a Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdése szerint arra jogosult szervezet számára átutalja.

A kiegészítő támogatást a filmalkotás támogatása alapján támogatási igazolásra jogosult támogató – 2014. január 1-21. között döntése szerint – az MNF Zrt., vagy a filmelőállító gazdasági társaság részére, illetve 2014. január 22-étől kizárólag az MNF Zrt. részére utalja.

Az előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a kiegészítő támogatást a támogatási szerződés keretében nyújtó támogató – döntése szerint – vagy a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium [EMMI], vagy az alaptámogatásban részesített előadó-művészeti szervezet részére utalja.

A kedvezményezett

A kiegészítő sportfejlesztési támogatáskedvezményezettje a 2013. december 31-ét követően nyújtott támogatás (juttatás) esetében szponzori vagy támogatási szerződés alapján az adózó döntése szerint:

– a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy

– a támogatott látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány, vagy

– a sportköztestület (MOB).

Adomány címén nem csökkenthető

Arra nincs mód, hogy a támogató az alaptámogatás utáni adókedvezmény érvényesítése mellett – az ahhoz kapcsolódóan, bármely adóévben – közhasznú szervezetnek nyújtott kiegészítő (sportfejlesztési) támogatásösszegével adomány címén csökkentse az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja alapján. A kiegészítő (sportfejlesztési) támogatás teljesítését ugyanis jogszabály írja elő kötelező jelleggel az alaptámogatás utáni adókedvezményre jogosultság feltételeként.

Adomány címén érvényesíthető

Annak azonban nincs akadálya, hogy a közhasznú szervezetnek nyújtott kiegészítő (sportfejlesztési) támogatásnak megfelelő összeg – ha az adózó az ahhoz „kapcsolódó” alaptámogatás után adókedvezmény igénybevételére nem jogosult (például a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt) – adomány címén érvényesíthető legyen az adóalapnál igazolás birtokában a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja alapján.

 

Támogatás esetén

Az sem zárható ki, hogy az adózó akár az alaptámogatásnak, akár a kiegészítő (sportfejlesztési) támogatásnak megfelelő összeget az általános szabályok szerinti (nem adomány) támogatásnak tekintse.

Ez esetben a támogató nem jogosult sem a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontja, sem a 22. § (1) bekezdése, illetve 22/C. § (1), (2) bekezdése szerinti kedvezmény igénybevételére.

Az ilyen támogatások ráfordításként elszámolt összegével – a támogatott szervezettől kapott [Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pont szerinti tartalmú] nyilatkozatok birtokában – nem kell megnövelni a támogató adózás előtti eredményét ˜– tájékoztat a  NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya.

LAZÍTÓ – Máshol így (is) árusítanak

2014-05-23
Ha van ideje, meghívjuk, nézegessen képeket arról, hogy a világ más tájain hogyan kínálják portékáikat a kiskereskedők.

Ha van ideje, meghívjuk, nézegessen képeket arról, hogy a világ más tájain hogyan kínálják portékáikat a kiskereskedők.

Montreal, New York, Las Vegas, Párizs, Bécs, Berlin, London, Amszterdam és Bejrút – Vladimir Antaki fotós ezekben a városokban örökítette meg az embereket a pult mögött. A képekből a nlcafe.hu. tett közzé egy válogatást.

A fotós meglehetősen sajátos véleménye szerint az eladók olyanok, mintha egy városi templomot őriznének, mégsem figyelünk oda rájuk.

A képeket (és a további fotókat) itt nézheti meg.


Fogyasztóvédelmi referens: alkalmazásuk hol kötelező?

2014-05-26
A kis- és közepes vállalkozások döntő többsége nem köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni.

A kis- és közepes vállalkozások döntő többsége nem köteles fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni.

Olvasói kérdésre válaszolva: a fogyasztóvédelmi törvény 2013. évi novemberi, valamint decemberi módosításainak értelmében 2014. február 1-től a nagyvállalatok, továbbá közszolgáltatók jelentős részének kötelező fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni.

Mely vállalkozásoknak kötelező fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni?

Azoknak a vállalkozásoknak kötelező fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amelyek

a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó (vagyis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy fogyasztókat érintő) tevékenységet folytat, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik, azonban nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá.

A fentiek értelmében tehát:

azon vállalkozás (beleértve a közszolgáltatókat is) köteles legalább egy fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, amely összes foglalkoztatotti létszáma 250 fő, vagy annál több, vagy éves nettó árbevétele az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy tulajdonosai között az állam, vagy az önkormányzat legalább 25 százalékban tulajdonosként jelenik meg.

Ez alól kivételt képez azon eset, amikor a tulajdonos helyi önkormányzat az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkezik.

Forrás: fogyasztovedelmiereferens.hu

Jogszabályok

1997. évi CLV. törvény

Hatályos: 2014.02.01 - 2014.02.17

Innen elérhető. 

2013. évi CCXXXI. törvény

Hatályos: 2013.12.31 - 2013.12.31

Ezen az oldalon elérhető.

2004. évi XXXIV. Törvény

Innen elérhető

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról1


A vétlenek is jussanak támogatáshoz!

2014-05-30
A KISOSZ azt kérte a minisztériumtól: az online kasszák beüzemelésekor kapják meg az 50 ezer forintos állami támogatást azok a vállalkozók, akik önhibájukon kívül nem jutottak hozzá a kitűzött határidőig a berendezésekhez.

A KISOSZ azt kérte a minisztériumtól: az online kasszák beüzemelésekor kapják meg az 50 ezer forintos állami támogatást azok a vállalkozók, akik önhibájukon kívül nem jutottak hozzá a kitűzött határidőig a berendezésekhez.

Dr. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke a Népszava megkeresésére elmondta: miközben eddig mintegy 100 ezer online kasszát már bekötöttek a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adatbázisába – vagyis üzembe helyezték ezeket a berendezéseket – további 68 ezer regisztrált gép után a vállalkozók most már biztosan nem kapják meg a pénztárgép cserére meghirdetett 50 ezer forintos állami támogatást. Igaz a számuk folyamatosan csökken, mert időközben sokan csődbe mentek (az első negyedévben mintegy ezren), vagy a korábbinál kevesebb kasszára tartanak igényt.

A napilap közlése szerint még így is jelenleg 30-35 ezer vállalkozó, a több mint 40 ezer pénztárgépe után „járó” 2 milliárd forintot meghaladó támogatástól esett el. A gazdasági tárca először ugyanis január 31-ig adott határidőt a kasszák beüzemelésére.

Az előzmények

Mint ismeretes, nem sokkal a határidő lejárta előtt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) visszavonta az Alt Cash, illetve a Japan Cash néhány pénztárgépre korábban kiadott engedélyét. Emiatt a szaktárca módosított a határidőn, s aki mindenben követte az előírásokat és „jó” gépet rendelt, annak februárig, aki a zárolt pénztárgépek valamelyikét rendelte meg, vagy az időközben a vállalkozók előlegeivel együtt köddé vált Patkós Kft.-nél rendelt berendezést, április végéig helyezhette – volna – üzembe az online pénztárgépét. Csakhogy ezrek kaptak e-mailt, levelet a forgalmazóktól, hogy legföljebb májusban, vagy június-júliusban tudják szállítani a kasszát. Emiatt nem kaphatja meg sok mikro- és kisvállalkozó az 50 ezer forintos állami támogatást.

A javaslat

Antalffy Gábor a Népszavának elmondta: „… több érdekvédelmi szervezettel együtt azt kértük a minisztériumtól, a pénztárgép munkabizottság ülésén, hogy hagyja a határidők tologatását, amire már amúgy sem hajlandó a tárca, hanem, aki önhibáján kívül nem kapta meg a korábbi határidők lejártáig az online pénztárgépét, az a beüzemeléskor juthasson hozzá a támogatáshoz. A KISOSZ elnöke határozottan visszautasította azokat a kormányzati részről sejtetett vádakat, hogy amíg nem online kasszát használnak, addig a kereskedők csalnak.”

Amint az a napilap írásából kiderül, sok vállalkozó előre befizette a kassza teljes összegét a Patkós Kft.-nek, vagy a visszavont kasszák forgalmazóinak, s a NAV ezeket az összegeket átutalta az új szállítóknak.

Jó néhány cég ennek ellenére nem szállította le április 30-ig a pénztárgépet, s emiatt a jóhiszemű vállalkozó elesett az 50 ezer forintos támogatástól, sőt, a forgalmazó még rajta követeli a az állami támogatás meghiúsulása miatt kieső összeget is.

„A forgalmazók azt mondják – érvel az írásban még egy másik, az ügy képviseletére alakult szervezet egyik alapítója is –, hogy akkor szállítanak, ha a kereskedő kifizeti ezt az 50 ezer forintot, mi meg azt mondjuk, hogy a forgalmazó hibája miatt a vállalkozók ne fizessenek, s ha a cég perel, nagy valószínűséggel elveszti a pert, írja a napilap.

A munkáltató lakáscélú támogatást adhat – adómentesen

2014-05-31
Lakáshitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és más, a hitelhez kapcsolódó költségek megfizetéséhez támogatást nyújthat a munkáltató.

Lakáshitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és más, a hitelhez kapcsolódó költségek megfizetéséhez támogatást nyújthat a munkáltató.

Erre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)1. számú mellékletének2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja ad lehetőséget, tájékoztat az adóhatóság.

Az utóbbi módosítást a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb, tájékoztat az adóhatóság.

(A támogatás folyósításának eljárási rendjét a Magyar Közlöny 50. számában közzétett 15/2014. (IV.3.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, amely 2014. április 4-én lépett hatályba, de a rendelkezéseit a 2014. január 1-jétől nyújtott támogatásokra már alkalmazhatják a munkáltatók.)

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás adható…

– belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

– belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez,

belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez,

– a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint meghatározott korszerűsítéshez,

[az előzőekben felsoroltak az Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.1. alpontja szerintlakáscélú felhasználásnakminősülnek]

munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése révén,

– lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek

(pl. kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez.

Mi minősül lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitelszerződésnek?

- a szerződéskötés időpontjától függetlenül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, kivéve a felújítási célból felvett hitelszerződést,

- az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de a szerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható, hogy a hitelfelvétel lakáscélú felhasználás céljából történt,

– az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a – szerződésből megállapítható módon – az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

1. Adómentesség értékhatára

Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

2. A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha

- a támogatást hitelintézet, kincstár útján a Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére [Rendelet 2. §],

- a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta; (A feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül),

- a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,

- a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak a Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.

3. Adómentesség feltételeinek vizsgálata

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket nem kell ismételten igazolni még akkor sem, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.

A Rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató és a hitelintézet vagy a kincstár között létrejött külön megállapodás alapján az adómentesség fennállásáról – vagy annak hiányáról – szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár állítsa ki és adja át a munkáltatónak. Ilyen megállapodás esetén is a munkáltatónak kell beszereznie a korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegéről az igazolást vagy a magánszemély nyilatkozatát.

A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e munkáltatói lakáscélú támogatásban.

4. Támogatás folyósítása

A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja.

Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

5. A 30 százalékos és az 5 millió forintos értékhatár vizsgálata

A támogatás adómentességének értékhatárát (1. pont) a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzéséről szóló érvényes szerződés, lakás építése (építtetése), alapterületének növelése, korszerűsítése esetén a támogatás felhasználását igazoló számlák, vagy az építkezés várható költségeit tartalmazó költségvetés alapján kell vizsgálni.

Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a 30 százalékos arányra vonatkozó feltétel a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés alapján is vizsgálható, ha a szerződés tartalmazza a szükséges adatokat.

A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlap, vagy ha az erre vonatkozóan nem tartalmaz adatot, a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. [Rendelet 4-5. §]

6. A méltányolható lakásigény vizsgálata

A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg. [Korm. rendelet 3. §]

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma

- egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

- három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

- négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni. Lakószobának az alkalmazott padlóburkolat jellegétől függetlenül azt a helyiséget kell tekinteni, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a helyiség ennél nagyobb, azt két szobaként kell számításba venni. A 6 négyzetmétert meghaladó, de legfeljebb 12 négyzetméter hasznos alapterületű helyiséget fél lakószobának kell tekinteni. A lakószoba további jellemzője, hogy az legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés szempontjából nincs jelentősége annak, ha a lakás szobaszáma nem éri el a Korm. rendeletben meghatározott alsó határt. Így nem lehet kizáró ok az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításánál, ha pl. a munkavállaló négytagú családjával csak egy másfélszobás lakásban lakik.

A lakás szobaszámáról és a szobák alapterületéről a munkavállalónak kell nyilatkoznia.

Az együttköltöző vagy együttlakó családtagok számát a családtagok lakcímkártyájának másolata vagy a Rendeletben meghatározott esetben a munkavállaló nyilatkozata igazolja.

Együttköltöző családtag a házastárs, az élettárs és a kiskorú (18 év alatti) gyermek. Együttköltöző családtagként vehető figyelembe továbbá az a 25. életévét még el nem érő személy (gyermek), aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, valamint az a nagykorú, de megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A méltányolható lakásigény meghatározásánál gyermeknek tekintendők a vérszerinti, az örökbe fogadott, a gyámolt és a nevelt gyermekek is. Együttköltöző családtagnak kell tekinteni az építtető (vásárló) vagy házastársa (élettársa) szüleit (ideértve a mostoha és nevelőszülőket is), nagyszüleit, testvéreit is. [Korm. rendelet 3. és 7. §]

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Korm. rendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet igazolja.

7. Mely időpontra kell vizsgálni a méltányolható lakásigénynek való megfelelést?

A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az adómentesség igazolására előírt határidőig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható. Amennyiben a méltányolható lakásigény feltételét már bármely korábbi időpontban vizsgálták, a feltételeknek való megfelelés a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával bizonyítható.

8. Támogatás felhasználásának igazolása

A támogatás felhasználását a munkavállalónak legkésőbb

- a támogatásfolyósításának évét követő év május 31-éig,

- lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás eseténa folyósítás évét követő második év május 31-éig

kell igazolnia.

A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló okiratok, bizonylatok a következők:

- lakásvásárlásaesetén az adásvételi szerződés és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okirat (vagy a tulajdoni lap), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okirat,

- lakásépítése, építtetése, alapterületének növeléseesetén a jogerős építési engedély, valamint a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla,

- lakáskorszerűsítéseesetén a támogatás felhasználását igazoló – a folyósítást megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére szóló – számla,

- a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvetthitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, valamint a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okirat, számlakivonat. Nincs szükség ezen igazolás beszerzésére akkor, ha ezt a támogatást a magánszemély önálló hitelszámlájára vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

Az eredeti okirat, bizonylat helyett elfogadható annak másolata is.

Ha a Rendeletben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja, tájékoztat az adóhatóság.