2014-04
KERESKEDELMI ÉLET

Munkaügyi ellenőrzések – botlások, csúszások ellen

2014-04-01
Megcsúszás, megbotlás miatti munkabalesetek megelőzésére és a munkáltatók tájékoztatására indított kampányt a szakhatóság. Fél éven át kiemelt munkaügyi ellenőrzések várhatók!

Megcsúszás, megbotlás miatti munkabalesetek megelőzésére  és a munkáltatók tájékoztatására indított kampányt a szakhatóság. Fél éven át kiemelt munkaügyi ellenőrzések várhatók!

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága információja szerint a Munkafelügyeleti Vezetők Bizottsága (SLIC) idén a munkahelyeken elszenvedett megcsúszások és megbotlások miatti munkabalesetek megelőzése érdekében indított kampányt, amelynek célja a balesetek, sérülések megelőzése.

Videó segíti a megelőzést

A tájékoztató tevékenységet segíti az EU-OSHA által a fent nevezett témakörében készített Napo videó is, amely ezen az oldalon elérhető.

Ellenőrzés és tájékoztatás egyben

A kampány előkészítésére és koordinálására munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata az ellenőrzési, valamint a munkaadókat és munkavállalókat célzó tájékoztatók előkészítése.

A tájékoztató kampány keretében a megcsúszás, megbotlás lehetséges helyzeteit bemutató interaktív oktatóprogramok készülnek – a lehetséges megelőzést is bemutatva.

A kampány – egyéb ágazatok mellett – a vendéglátóiparban (HoReCa) és a kis- és nagykereskedelemben (raktározás) tevékenykedők figyelmét igyekszik felhívni.

Az akcióba Magyarország is bekapcsolódik – a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységén keresztül.

Áprilistól fokozott munkaügyi ellenőrzések lesznek!

Ez azt jelenti, hogy a munkavédelmi felügyelők 2014. áprilisától egy fél éven keresztül a munkáltatóknál fokozottan ellenőrizni fogják, hogy a munkáltatók hoztak-e megfelelő intézkedéseket a megcsúszás és megbotlás miatti munkabalesetek megelőzése érdekében.

Szükség esetén a felügyelők kötelezni fogják a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére, súlyos és közvetlen veszélyeztetés észlelése esetén nem tekinthetnek el a munkavédelmi bírság kiszabásától sem.

A kampány célja a hiányosságok megszüntetése, ezáltal a munkabalesetek számának csökkentése, mutat rá a munkaügyi szervezet.

A vizsgálatok eredményeit 2015 februárjában az Európai Unió szintjén összesítik és kiértékelik.

Bárki, bármikor, bárhol: árulkodó adatok

A bizottság állásfoglalása szerint a kampány témájának kiválasztása főként statisztikai adatok és különféle forrásokból származó elemzések alapján történt.

Minden gazdasági ágazatban a balesetek oka legtöbbször a megcsúszás, megbotlás és elesés.

Az Európai Unióban az összes munkabaleset 24 százalékát teszik ki az ilyen balesetek.

„A munkabalesetek körülményei és okai az EU-ban” című 2008-ban megjelent kiadvány szerint a 3 napnál hosszabb munkakieséssel járó munkabalesetek 14 százaléka elesésből adódott. A még nem végleges adatok szerint ez a szám 2010-ben 15 százalék volt.

Ezek szerint a legtöbb esés nem magasból, hanem azonos szinten történik.

Tevékenységek szerinti bontásban nézve az azonos szinten történő esés miatti munkabalesetek viszonylagos gyakorisága a termelésben a legnagyobb, 24 százalék, a szállítmányozás, raktározás és építőipar területén 15 százalék, a kereskedelemben pedig 14 százalék az arányuk.

Az idősebbek körében gyakoribb az elesés

Az idősebb munkavállalók körében az elesések a leggyakoribb munkabalesetek. A 45-54 év közötti munkavállalók esetében 27 százalék alatti, az 55-64 év közötti korcsoportban már 33 százalék, a 65 éves vagy idősebbek körében pedig már 45 százalék az elesések aránya az összes munkabalesetet tekintve.

Az elcsúszás, megbotlás komoly következményekkel járhat, súlyos sérüléseket, akár csonttörést, agyrázkódást is okozhat. A munkaképtelenség időtartama az esetek 35 százalékában legalább egy hónap.

A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalóról

Mindegyik Európai Uniós tagállam átültette nemzeti szabályozásába a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 89/391/EGK Tanácsi irányelvet.

Az 5. cikk értelmében a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről a munkavégzéssel kapcsolatos minden területen.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelmi minimumkövetelményekről konkrétan az 1989. november 30-i 89/654/EGK Tanácsi irányelv rendelkezik (első egyediirányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében). Ennek az irányelvnek az alkalmazásában munkahely „az a hely, amelynek célja, hogy munkaállomásnak adjon helyet a vállalkozás, valamint a telephely helyiségeiben, és minden más olyan hely a vállalkozás, illetve a telephely területén, amelyhez a munkavállaló munkavégzése során hozzáfér.”

Ilyen az ideális munkahely

Ennek értelmében az egészségre és biztonságra vonatkozó követelményeket a munkaállomásokon felül a közlekedési útvonalakon is biztosítani kell.

A munkahelyről szóló irányelv 1. melléklete számos rendelkezést tartalmaz, amelyek betartásával csökkenthető az elcsúszás, megbotlás kockázata:

– „8.1. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.”

– „9.1. A helyiségek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak  vagy lejtők, és a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.”

– „12.1. A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat, rakodórámpákat úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy biztosítható legyen a gyalogosok vagy járművek könnyű, biztonságos és megfelelő áthaladása, mégpedig olyan módon, hogy azok ne veszélyeztessék az e közlekedési utak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.”

Ezeket a követelményeket alkalmazni kell a vállalkozás telephelyén a fő közlekedési útvonalakra (a munkaállomásokhoz vezető útvonalakra), a munkaeszközök ellenőrzése és karbantartása során használt közlekedési útvonalakra, valamint a rakodóhelyekre (rakodórámpákra), továbbá a szabadtéri munkahelyekre is.

– „21.1. Az olyan szabadtéri munkaállomásokat, közlekedési útvonalakat és más területeket vagy szabadtéri berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük során használnak, vagy ahol tartózkodnak, oly módon kell megszervezni, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan közlekedhessenek.”

– „21.2. A szabadtéri munkahelyeket megfelelő mesterséges fénnyel kell megvilágítani akkor, ha nincs elegendő természetes fény.”

– „21.3. d) Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaállomáson alkalmazzák, az ilyen munkaállomást lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók ne tudjanak elcsúszni vagy elesni.”

Jog

Az 1989. november 30-i 89/654/EGK Tanácsi irányelv rendelkezéseit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet ültette át a magyar jogrendszerbe.

Megelőző tevékenységek

Az elcsúszás, megbotlás megelőzésekor különösen a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• Az utak felülete (padlózat, lépcsők, szabadtéri felületek síkossága)

• Szennyeződések és akadályok (akadályok az utakon, munkafolyamatokból eredő csúszós felületek, a nem munkafolyamattal összefüggő elcsúszás és megbotlás veszélye, kockázata, valamint a szabadtérről a munkahelyre bevitt hó, sár és nedvesség)

• Emberi tevékenységek (kézi anyagmozgatás, szabályok betartása)

• Munkakörnyezet (megvilágítás, biztonsági jelzések)

• Munkavégzés során alkalmazott lábbeli

• Takarítás (rendrakás)

A munkahelyi kockázatértékelésnek, valamint a munkavédelmi irányításnak mindezen tényezőkre ki kell terjedniük, hívja fel a figyelmet a Munkafelügyeleti Vezetők Bizottsága (SLIC).

Képek - itt és a főoldali ajánlón: kovox.hu

Számla vagy nyugta. Együtt tilos!

2014-04-01
Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani, hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani, hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Agy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan – nyomatékosítja figyelmeztetésében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasatát az adóhatóság.

Ezért, szól a tájékoztatás, abban az esetben, ha az adóalany az adott ügyletről – nem az online pénztárgéppel előállított – számlát bocsát ki, az ügylet adatait nem kell beütnie az online pénztárgépbe.

Amennyiben pedig az online pénztárgépből történő nyugtakibocsátást követően kerül sor számlakibocsátásra (például azért, mert a vevő olyan időpontban jelzi, hogy számlát kér, amikor a nyugta kibocsátására vonatkozó parancs már nem vonható vissza), akkor a nyugtát sztornírozni kell!

Amennyiben az ügylet adatainak az online pénztárgépben történő rögzítése valamilyen okból (például az ellenértéknek a pénztárgépben való rögzítése céljából) mégis szükségessé válik, arra csak „nem adóügyi bizonylat” – ot lehet kiállítani, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Röviden – friss hírek, információk

2014-04-02
Két téma, amiről most szólunk: munkaadók támogathatnak adómentesen; aktuális pályázati eredmények és a nyertesek listája.

Két téma, amiről most szólunk: munkaadók támogathatnak adómentesen; aktuális pályázati eredmények és a nyertesek listája.


A munkaadók ötévente 5 millió forinttal adómentesen támogathatják alkalmazottaik lakáshiteleinek törlesztését.

Az erről szóló rendeletet ma írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A magyar családok átlagos adóssága 7 millió forint, az 5 milliós támogatásból a devizahitelek is visszafizethetők.

A lakást építők, az új vagy használt lakást vásárlók az építési költség, illetve a vételár 30 százalékáig használhatják fel a munkaadói támogatást, amely akár havi 80 ezer forint adómentes jövedelmet is jelenthet számukra, írja a kormányportál.

*

Pályázat – munkahelyteremtő beruházásokra

A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) kiírt idei munkahelyteremtő beruházási pályázaton 1254 vállalkozás kap összesen 13 milliárd forint támogatást, ami 6541 új munkahely létrehozását segíti.

A nyertes pályázók emellett vállalják összesen csaknem 18 ezer meglévő munkahely megőrzését is.

A munkahelyteremtő pályázat vissza nem térítendő támogatásainak összegét tekintve a szabolcsi pályázók voltak a legsikeresebbek, csaknem 2 milliárd forintot nyertek el a 13 milliárdból, de jelentős összeghez juthatnak a békésiek, a baranyaiak, a borsodiak és a Pest megyeiek is.

Ágazatok szerint a feldolgozóipar vezet, az összes pályázat mintegy 32 százaléka ebből az iparágból jött. Ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítás, a szolgáltatást támogató tevékenységek, az építőipar, valamint a szálláshely és vendéglátás.

A nyertesek döntő többsége, 1164 vállalkozás húsz millió forint alatti összegre pályázott.

Pályázat – gyakorlati képzésre

Döntés született a gyakorlati képzést folytató vállalkozásoknak és intézményeknek szóló pályázat nyerteseiről is, s a kiírók az eredetileg tervezett 5,4 milliárd forint helyett 7,5 milliárd forintra növelték a keretet.

A nyertesek tanulónként 1,5 millió forintot, illetve egy vállalkozás összesen 15 millió forintot kaphat technológiai fejlesztés végrehajtására, hogy a hozzá érkező tanulók vállalati körülmények között korszerű képzést kaphassanak.

A kiírásra több mint 1800 pályázat érkezett be; a formailag megfelelő jelentkezéseknek több mint 90 százaléka támogatható a megemelt, 7,5 milliárd forintos keretből.

A támogatás odaítéléséről vagy elutasításáról a vállalkozások írásban kapnak értesítést a munkaügyi központoktól, tudatja a kormányportál.

Kik nyertek?

A nyertes pályázók listája innen elérhető.


Szak-Értő: Milyen nyugdíjra számíthat a vállalkozó?

2014-04-07
Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni? Íme a megoldás.

Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni? Íme a megoldás.

Közismert, hogy a vállalkozók egy része minimálbérre van bejelentve. Érdemes tehát felkészülniük arra, hogy rendszeres és megfelelő mértékűmegtakarítás hiányában nagyon alacsony nyugdíjjal kell majd számolniuk, mutat rá a tényekre a Piac és Profit okleveles adószakértője.

Érdemes minél előbb lépni

A szakértő okfejtése szerint egy vállalkozónak ugyanis megvan az az előnye, hogy nemcsak az adózott pénzéből gondoskodhat időskoráról, hanem a vállalkozásban lévő pénzeszközökkel is gazdálkodhat attól függően, hogy milyen vállalkozási formában – egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságban – folytatja a tevékenységét.

Ha társaságban, akkor fontos tényező, hogy milyen jogviszonyban ténykedik a vállalkozásában. Munkaviszonyban, személyesen közreműködő tagként, tisztségviselőként, vagy csak azért, mert tulajdonos.

Egyéni vállalkozóként, sajnos, nincs érdemi lehetőségünk arra, hogy a vállalkozásból önmagunkról gondoskodjunk, vagy egyéb juttatásokhoz jussunk - a magánszemélyi megoldásokra kell koncentrálni.

Társas vállalkozóként viszont két eszközünk van arra, hogy nyugdíjcélra a vállalkozásból építsünk fel megtakarítást.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás hosszabb távú tervezést igényel, és a megtakarítás mindkét esetben kikerül a vállalkozásból, tehát a végeredmény a magánszemélynél landol, vagy szerencsétlen esetben öröklődik.

Az önkéntes nyugdíjpénztárban különösen érdemes mielőbb tagságot létesíteni, mivel van egy törvényben előírt kötelező várakozási idő, ami 10 év. Ez azt jelenti, hogy a tagság létesítésétől 10 évnek el kell telnie ahhoz, hogy a pénztár bármilyen kifizetést teljesítsen, még akkor is, ha időközben az illető betöltötte a nyugdíjkorhatárt. (Ez alól kivétel, aki 2013. január 1. előtt lépett be a pénztárba, annak csak 3 évet kell teljesítenie, ha elérte a korhatárt.) A várakozási idő viszont nem egy pénztárhoz kötődik, ha valaki időközben átlép egy másik pénztárba, nem veszít évet.

Adókedvezmény nyugdíjbiztosításra

A befizetett összeg 20 százaléka jár szja-kedvezményként (legfeljebb évi 130 ezer forint) a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra. Korábban nem is igen létezett a termék a hazai piacon, ám a törvény hatására a nagyobb biztosítók szinte kivétel nélkül bővítették portfóliójukat. Az adókedvezmény azokra a konstrukciókra jár, amelyek esetében a biztosító csak a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság megszerzésekor, a biztosított egészségi állapotának legalább 40 százalékos mértékű károsodásakor vagy a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve halál esetén szolgáltat.

Önkéntes nyugdíjpénztár: munkaviszony sem szükséges

A vállalkozó a saját cégétől akkor kaphat önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulást, ha munkaviszonyos. Ebben az esetben havonta akár a minimálbér 50 százalékáig, azaz 2014-ben legfeljebb 50 750 forintig kedvező adózású (35,7 százalék) tagdíjat fizethet. Apró szépséghiba, hogy az 500 ezer forint feletti összeg után már magasabb, 51,17 százalék adót kell fizetni, tehát nem érdemes teljesen kihasználni ezt a lehetőséget. Sőt, ha egyéb béren kívüli juttatást is kap a cégtől, azt is figyelembe kell venni a plafonösszeg számításakor.

Van egy másik lehetőség is a nyugdíjpénztári gyűjtögetésre, ami adózás szempontjából még kedvezőbb, és nem feltétele a munkaviszony sem, ez pedig a támogatói adomány. Ekkor a vállalkozás adományt nyújt a pénztárnak, és rendelkezik arról, hogy a pénztártagok mely körének kívánja adni a támogatást. Ez a vállalkozásnál a megfelelő igazolás mellett elismert költség, adója nincs, a magánszemélynél viszont adóköteles jövedelem, aminek 78 százaléka után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t kell fizetni. Ez összesen 33,54 százalék, de ebből 20 százalék, maximum 150 ezer forint visszakérhető a pénztári számlára.

Életbiztosítás: csak személyesen közreműködőknek

A másik lehetőség, hogy vállalkozóként nyugdíjalapot képezzünk, az életbiztosítás. Ahhoz, hogy a cégből elszámolható költség legyen a biztosítási díj, munkaviszonyos, személyesen közreműködő tag vagy vezető tisztségviselői minőség szükséges.

Olyan biztosítási terméket érdemes keresni, amire nincs adókötelezettség a díj fizetésekor. Ez jellemzően a teljes életre szóló (haláleseti) életbiztosítás, amiben az a lehetőség is megvan, hogy egy idő után a cégből fizetett szerződést a vállalkozó átveszi magánszemélyként, és visszavásárlást kér. Ennek a kifizetésnek a jelenlegi szabályok szerinti adókötelezettsége 16 százalék szja és 27 vagy 14 százalék eho (utóbbi a 2013. január 1. után kötött és legalább 10 évet megélt szerződésekre igaz).

A biztosítási megoldás előnye az adómentesség mellett, hogy az 500 ezres korlát sem sújtja.

Egészségügyi célra szintén lehet alkalmazni akár egészségpénztári befizetést, akár biztosítást. A szabályok hasonlóak, mint a nyugdíjnál: a pénztári tagdíj-hozzájáruláshoz munkaviszony kell, pénztári adományhoz, biztosításhoz elegendő a személyes közreműködés. A cégtulajdonosoknak azonban a többi adómentes vagy kedvező adózású juttatásról sem kell lemondaniuk, hisz a legtöbb esetében nem feltétel a munkaviszony, elegendő a személyes közreműködés, hívja fel a figyelmet a gazdasági lap okleveles adószakértője.


A vállalkozó is lesz nyugdíjas egyszer

2014-04-07
Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni? Íme a megoldás.

Mit tehet a vállalkozó, ha nem minimálnyugdíjas akar lenni? Íme a megoldás.

Következő oldalunkon, a folytatásban az adószakértő tanácsait tolmácsoljuk.

SZAK-ÉRTŐ: Így (is) nőhet a kisvállalkozás

2014-04-07
Több vevője lehet annak, aki ismeri a törvény kínálta lehetőségeket.

Több vevője lehet annak, aki ismeri a törvény kínálta lehetőségeket.

Először érdemes azt tisztázni, melyek a kisvállalkozások működését és fejlődését gátló leggyakoribb körülmények?

Ilyen a kiszámíthatatlan üzleti környezet; amikor nehéz hitelhez jutni, ráadásul a kölcsöntőke jövedelmezősége alacsonyabb, mint az ára; az euróban megkötött kereskedelmi szerződések árfolyamkockázata, az ezzel lekötött erőforrások miatti versenyhátrány; az elmaradó beruházások miatt folyamatosan csökkenő vállalati vagyon; a nagyvállalatokra szabott adminisztrációs terhek és a bonyolult adózási rendszer – sorolja a HVG adó- és számviteli tanácsadója.

Szakmai körökben közismert, s a felmérések is azt igazolják, hogy a vállalkozások közel háromnegyede a vevőik számának növelésében látja a siker kulcsát, míg egyharmaduk a költségek csökkentését tartja megoldásnak cége problémáira.

A szakértő szerint ebben részint igazuk is van: a vállalkozások jellemzően már így is árversenyben állnak egymással, igyekeznek a lehető legtakarékosabban bánni a kiadásokkal, azok további lefaragása – és ezzel az áru, a szolgáltatás minőségének romlása – többet árt, mint használ.

A varázsszó tehát a vevők, megrendelők számának növelése. Kimondani és elhatározni persze könnyű, megvalósítani viszont nehéz.

„A marketing elhivatott gurui számos olyan megoldást dolgoztak ki, amelyekkel egy apró vállalkozás, a maga szűkös pénzügyi kereteivel is sikerrel kecsegtető reklámkampányba foghat. Becsületére legyen mondva az említett guruknak, e módszerek általában működnek is – amíg van rájuk pénz.
Sikeres vállalkozó ismerősöm szerint – sokadik generációs kereskedőcsalád sarjaként a nagyapjától tanulta a szakmát – a vevőt a boltban kell megfogni, nem az újságokban, a televízióban vagy az interneten.
Sejtem, mit mondana erre egy reklámszakember. Viszont az ő boltjában mindig van vevő, nem is kevés, és mindig van valamilyen akció, valamilyen kedves meglepetés a vásárolt áru mellé.
A vállalkozók sokat panaszkodnak a „multikra”, mondván képtelenség bírni velük a versenyt, az ilyen-olyan akcióikkal, sokszor a beszerzési ár alatt kínált termékeikkel elhódítják a vásárlókat.
Igen, a „multik” ezt bírják tőkével, míg a kisvállalkozó viszont nem. A kisvállalkozók azonban kihasználhatnák az adótörvények adta lehetőségeket! Szerintem a „multik” ezt (is) teszik.
Biztosan minden vállalkozó – akár kereskedő, akár gyártó –, gondolt már arra, milyen jó lenne, ha a hűséges vásárlók, a viszonteladók ajánlanák őt egymásnak, dicsérnék a termékeit. Jó lenne a kifutó vagy romlandó árukészlettől is idejében megszabadulni” – vélekedik a gazdasági lap szakértője.

Mivel ösztönözhetjük erre a vásárlókat?

– vásárlások utáni kedvezménnyel, visszatérítés formájában

– promóciós nyereménnyel (főnyereményként vagy kisebb szóróajándékként)

ajándékként a termékhez csomagolva

– hűségprogramba építve (a gyűjtött pontok utalványra válthatók be).

Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.14. pontja szerint adómentes természetbeni juttatás a vevőnek üzletpolitikai (reklám) céllal adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható, valamint az áruminta.

Az áruminta fogalmát az idézett jogszabályi hely részletezi, csak az annak megfelelő termék átadása lehet adómentes e jogcímen.

Az árengedmény, a visszatérítés adómentességének feltétele az, hogy az akciót a vevők, potenciális vevők széles körében nyilvánosan meghirdesse a kereskedő – ez azt jelenti, hogy a tényleges üzletfeleken túl más személyek is értesülhetnek erről –, meghatározva azokat a kritériumokat (vásárolt érték, termék stb.), amelyeknek ha megfelel a vásárló, akkor részese az akciónak. Fontos, hogy az ajándék nem lehet vetélkedő, verseny díja, és az akció nem tartozhat a szerencsejáték-törvény hatálya alá.

A vállalkozás fentiekre fordított kiadásait levonhatja a társasági adó alapjából ( Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pont).

Az üzleti partnerek – alvállalkozók, bizományosok, viszonteladók – támogatását üzleti ajándékkal ( ennek pontos fogalmát az Szja-tv. 3. § 27. pontjában találjuk), mondjuk ingyenesen adott szolgáltatással, termékkel, utalvánnyal honorálhatja a cég.

Ez már nem adómentes, sőt, még egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni utána, de a közterheket a cég állja, így a megajándékozott öröme töretlen marad. Az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint ( ) kell az adót és járulékot megfizetnie (a juttatás értékére vetítve ez 51,17 százalék) a társaságnak.

A társasági adótörvény szerint e juttatás, illetve közterhei is elismert költségek. Természetesen ezek a juttatások is pénzébe kerülnek a cégnek, de előnyük, hogy biztosan és közvetlenül a vásárlóhoz jutnak el – ösztönözve őt az újabb vásárlásra és a cég ajánlására az ismerősöknek – míg a hirdetések nem biztos, hogy célba érnek, mutat rá a szakértő.

Még mivel fejleszthető egy kisvállalkozás?

2014-04-07
Több vevője lehet annak, aki ismeri a törvény kínálta lehetőségeket.

Több vevője lehet annak, aki ismeri a törvény kínálta lehetőségeket.

A folytatásban közreadjuk azokat az információkat, amelyekre a szakértő hívja fel a figyelmet.

Munkáltatói támogatás – adómentesen

2014-04-08
A munkáltató ötévente 5 millió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésén kívül – a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét.

A munkáltató ötévente 5 millió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésén kívül – a dolgozójának azért, hogy törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét.

Múlt pénteken lépett életbe a miniszteri rendelet, amelynek tervezetéről a minap már írtunk.

A rendelet

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 NGM-rendelet a 2014. április 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben.

A munkáltató kötelezettségei

Az adómentesség feltételeinek utólagos vizsgálatát a rendelet a munkáltatóra bízza és részletesen tartalmazza a munkavállalói, illetve hitelintézeti kötelezettségeket is.

Amennyiben a munkáltató nem kíván a feltételek vizsgálatával foglalkozni, akkor ennek a feladatnak az elvégzését rábízhatja egy hitelintézetre is, amellyel minimálisra csökkenthető az adminisztráció, írja közleményében a szaktárca.

Egyes forgalmazók jogi eljárásra számíthatnak

2014-04-10
Egyes étrend-kiegészítő készítmények forgalmazói jogosulatlanul használják az OÉTI logóját!

Egyes étrend-kiegészítő készítmények forgalmazói jogosulatlanul használják az OÉTI logóját!

Kereskedelmi kommunikációjukban (szórólapok, hirdetések, stb.) úgy használják az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) logóját – vélhetőleg hitelességük megalapozására, kialakítására vagy erősítésére, ennél fogva forgalmuk növelésére –, hogy azt az intézet nem engedélyezte,

Amint arról közleményben tájékoztatnak, egyetlen étrend-kiegészítő termék tekintetében sem adtak felhasználási jogot az OÉTI védjegy használatához. A történtek ismeretében a szükséges jogi eljárásokat az érintett forgalmazók ellen – a tisztességes vállalkozók érdekében – megindították.

További információk:

A bejelentett étrend-kiegészítők és a jogerős határozattal a forgalomból kitiltott termékekről ezen az oldalon tájékozódhat.

Ha nem számlát, akkor nyugtát!

2014-04-10
Amennyiben az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Amennyiben az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A fentiekkel az adóhatóság figyelmeztet az áfa-törvény (2007. évi CXXVII. törvény) 166.§ (1) bekezdésére, illetve a 165.§ (1) bekezdés b.) pontjára.

Mikor mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany?

A hivatkozott szabályok alapján akkor, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát.

Az áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Pénztárgéppel

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 1. mellékletében meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Ellenőrzéskor nincs szankció

Az adóalanyok által alkalmazott ezen gyakorlat (amely az adóalany adminisztrációs kötelezettsége teljesítését számos esetben megkönnyítheti) nem kifogásolható, egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat adó-, ezáltal pedig költségvetési kockázatot nem hordoz magában.

Bizonylat hiányában mulasztási bírság

A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár, figyelmeztet az adóhatóság.

Szezonfelkészítő – aktuális információk vállalkozóknak!

2014-04-14
A nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülést segíti a KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete és partnerszervezete azzal, hogy a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak tájékoztató fórumot rendez Tihanyban.

A nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülést segíti a KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete és partnerszervezete azzal, hogy a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak tájékoztató fórumot rendez Tihanyban.

Az április 24-ei szezonfelkészítő rendezvényen a résztvevők első kézből – szakhatóságok vezetőitől, képviselőitől – értesülhetnek a vállalkozások működtetéséhez nélkülözhetetlen legaktuálisabb információkról.

A KISOSZ tagegyesülete évről-évre a Veszprém megyei iparkamarával közösen szervezi a mindig nagyszámú érdeklődőt vonzó szezonfelkészítőt.

Itt az érdeklődők évről-évre a legaktuálisabb tudnivalókkal ismerkedhetnek meg

(Fotó-archív: Kereskedelmi Élet 2012. május)

Az ideihez hasonló kiemelkedő eseményeken egy-egy központi és számtalan fontos más téma kerül napirendre – amelyek jelentősen befolyásolják a kereskedelmi, vendéglátó vállalkozások jelenét és jövőjét.

A fórum résztvevőinek lehetőségük lesza jelenlévő szakembereknek kérdéseket is feltenni, amelyekre a helyszínen azonnal választ kapnak !

*

S z e z o n f e l k é s z í t ő     R e n d e z v é n y


A rendezvény időpontja: 2014. április 24. (csütörtök) 10.30 óra

Helyszíne: Club Tihany Zrt. (Tihany, Rév u. 3.)


P R O G R A M

10:00 - 10:30 Regisztráció

10:30 - 10:40 Megnyitó

( Dr. Markovszky György a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke)

10:40 - 11:10 Ami az egyiknek sikerül... Ausztria és Magyarország turizmusszervezésének  különbségei

( Balogh Károly Zsolt a Magyar TDM Szövetség elnöke)

11:10 - 11:40 Online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások

( Dégi Zoltán igazgató – a Nemzeti Adó - és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága)

11:40 -12:10 Tájékoztató a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírásokról

( Dr. Andrásofszky Enikő megyei tisztifőorvos – Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv)

12:10 -12:40 Tájékoztató az élelmiszer-biztonság területét érintő aktualitásokról,  különös tekintettel a nyári hőségre

(Dr. Leitold József igazgató főállatorvos – Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság)

12:40 -13:00 Kérdések, válaszok, zárszó

(Vágó Péter elnök – KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete)

13:00 Büféebéd

J e l e n t k e z é s

A szervezők kérik, hogy az érdeklődők

2014. április 18 - ig

szíveskedjenek jelezni részvételüket!

a 06 (88) 429 008 / 111 telefonszámon

vagy a

beni.szilvia@veszpremikamara.hu e-mail címen.

VESZPRÉM megye – Szezonfelkészítő fórum

2014-04-14
A nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülést segíti a KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete és partnerszervezete azzal, hogy a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak tájékoztató fórumot rendez Tihanyban.

A nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülést segíti a KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete és partnerszervezete azzal, hogy a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak tájékoztató fórumot rendez Tihanyban.

Az április 24-ei szezonfelkészítő rendezvényen a résztvevők első kézből – szakhatóságok vezetőitől, képviselőitől – értesülhetnek a vállalkozások működtetéséhez nélkülözhetetlen legaktuálisabb információkról.

A KISOSZ tagegyesülete évről-évre a Veszprém megyei iparkamarával közösen szervezi a mindig nagyszámú érdeklődőt vonzó szezonfelkészítőt.

Itt az érdeklődők évről-évre a legaktuálisabb tudnivalókkal ismerkedhetnek meg

(Fotó-archív: Kereskedelmi Élet 2012. május)

Az ideihez hasonló kiemelkedő eseményeken egy-egy központi és számtalan fontos más téma kerül napirendre – amelyek jelentősen befolyásolják a kereskedelmi, vendéglátó vállalkozások jelenét és jövőjét.

A fórum résztvevőinek lehetőségük lesza jelenlévő szakembereknek kérdéseket is feltenni, amelyekre a helyszínen azonnal választ kapnak !

*

S z e z o n f e l k é s z í t ő     R e n d e z v é n y

A rendezvény időpontja: 2014. április 24. (csütörtök) 10.30 óra

Helyszíne: Club Tihany Zrt. (Tihany, Rév u. 3.)

P R O G R A M

10:00 - 10:30 Regisztráció

10:30 - 10:40 Megnyitó

( Dr. Markovszky Györgya Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke)

10:40 - 11:10 Ami az egyiknek sikerül... Ausztria és Magyarország turizmusszervezésének  különbségei

( Balogh Károly Zsolta Magyar TDM Szövetség elnöke)

11:10 - 11:40 Online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások

( Dégi Zoltán igazgató – a Nemzeti Adó - és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága)

11:40 -12:10 Tájékoztató a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírásokról

( Dr. Andrásofszky Enikőmegyei tisztifőorvos – Veszprém Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv)

12:10 -12:40 Tájékoztató az élelmiszer-biztonság területét érintő aktualitásokról,  különös tekintettel a nyári hőségre

(Dr. Leitold Józsefigazgató főállatorvos – Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság)

12:40 -13:00 Kérdések, válaszok, zárszó

(Vágó Péterelnök – KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete)

13:00 Büféebéd

J e l e n t k e z é s

A szervezők kérik, hogy az érdeklődők

2014. április 18 - ig

szíveskedjenek jelezni részvételüket!

a06 (88) 429 008 / 111 telefonszámon

vagy a

beni.szilvia@veszpremikamara.hu e-mail címen.

Indul az ellenőrzés: az már gyanús, ha kevés forgalmi adat érkezik

2014-04-15
Nem titkolja az adóhatóság, hogy ellenőrei mostantól felkeresik azokat a kereskedőket és vendéglátókat, akiknél kétséges a szabályszerű számla- és nyugtaadás, valamint valós forgalomnak megfelelő online adatszolgáltatás.

Nem titkolja az adóhatóság, hogy ellenőrei mostantól felkeresik azokat a kereskedőket és vendéglátókat, akiknél kétséges a szabályszerű számla- és nyugtaadás, valamint valós forgalomnak megfelelő online adatszolgáltatás.

Az ügyeskedőket akarják kiszűrni, ezért célzottan ellenőrzik az online pénztárgépek megrendelését, üzembe helyezését és szabályos működtetését. Jelenleg mintegy 73 ezer online adatkapcsolatra képes pénztárgép üzemel a vállalkozásoknál, derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójából.

A semmi és a kevés vizsgálatra ad okot

A hatóság követi és elemzi a pénztárgépek online adatforgalmát, és azoknál a vállalkozásoknál rendel el vizsgálatot, amelyektől gyanúsan kevés vagy netán semmilyen forgalmi adat sem érkezik.

Van vagy nincs pénztárgép?

A revizorok azokat is ellenőrzik, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek online pénztárgépet, vagy akik a megrendelt online pénztárgépet nem vették át, vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki.

Az adatok egyértelműen igazolnak

A mulasztók célirányos kiválasztása – az államkassza érdekein túl – védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat, és ott meg sem jelennek a revizorok, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van.

Ez a jogsértés f élmillióba került 

Budapest egyik frekventált éttermi övezetében az egyik próbavásárláskor az online pénztárgép működése ellenére sem kaptak szabályos pénztárgépi bizonylatot a revizorok. Mint kiderült, az étteremben egy régi típusú géppel nyomtatták a vásárlók megtévesztésére alkalmas blokkot, az online pénztárgépet pedig csak próbaüzemben működtették.

A NAV a jogsértést félmillió forint mulasztási bírsággal szankcionálta.

Az ellenőrzés óta érkező adatok arról tanúskodnak, hogy az étterem felhagyott bevételei eltitkolásával, tájékoztat a hatóság.

Mire számíthatnak a szabályszegők?

Azok a vállalkozások, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat – azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól –, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak.

A jogkövető piaci szereplőknek és az államkasszának is kárt okozó magánszemélyeket akár 500 ezer forintra, gazdasági társaságokat pedig akár 1 millió forintra is büntetheti a NAV.

Méltányos elbírálást ígérnek

2014-04-16
Szándékos adóelkerülés vagy csak hiba történt? Ezt is figyelembe fogja venni az adóhatóság, amikor egy adózó nem teljesítette kötelezettségét.

Szándékos adóelkerülés vagy csak hiba történt? Ezt is figyelembe fogja venni az adóhatóság, amikor egy adózó nem teljesítette kötelezettségét.

A tisztességes eljáráshoz való jogot az alaptörvény biztosítja, s ezt minden eljáró hatóságnak garantálnia kell, tudta meg az MTI a Nemzeti Adó- és Vámhivatal információját.

A hatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez, szól a hatóság tájékoztatása.

Az adóhatóság tavalyi tájékoztatójában megfogalmazott méltányos megközelítés mára már szervesen beépült az ellenőrzési folyamatokba, ezért nem tartották szükségesnek, hogy azt idén külön kiemeljék.

Nincs tehát arról szó, hogy az ellenőrzések során ne érvényesülne a prevenció, a jogkövetés elősegítése, illetve a károkozási potenciál mértékének vizsgálata. Bármely adóigazgatási eljárás során fokozottan előtérbe kerül az adózó mulasztása, jogsértése mögötti szándéka, a konkrét jogsértés súlya, elkövetésének gyakorisága, melyet az adóhivatal minden jogkövetkezmény, kötelezettség előírásánál figyelembe is vesz.

Legyen az adózó jogkövető!

Az ellenőrzések egyik célja a jogkövető magatartás elősegítése, az adózó által alkalmazott rossz könyvelési módszerekre történő rávilágítás, a helytelen adózási gyakorlat megszüntetése, és emellett a szándékos adóelkerülők magatartásának feltárása, ilyen irányú gyakorlatuk megszüntetése, az elkövetett jogsértés adózási következményeinek megállapítása, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőjogi felelősségre vonás.

A hatósági tájékoztatóban az is megfogalmazódott, hogy idén a csalárd magatartási formák terjedése miatt az azokkal szembeni fellépés hangsúlyozottabbá vált, ami ugyancsak igazolja a jogsértések mögötti szándék mérlegelésének elvét.

Evésre költenek leginkább az emberek

2014-04-25
Tovább nőtt a szaküzletekben kapható élelmiszerek, élelmiszer jellegű termékek forgalma az elmúlt évben. Tavaly február óta az éttermekben és szálláshelyeken is többet költöttek a vendégek.

Tovább nőtt a szaküzletekben kapható élelmiszerek, élelmiszer jellegű termékek forgalma az elmúlt évben. Tavaly február óta az éttermekben és szálláshelyeken is többet költöttek a vendégek.

Tovább élénkült a háztartások fogyasztása, ami forgalomnövekedést hozott a kiskereskedelemben. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a vegyes kiskereskedésekben valamivel kevesebb pénzt hagytak a vevők, mint a szaküzletekben.

A mérőszámok azt mutatják, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmen belül a forgalom döntő hányadát (78,7 százalék) az élelmiszer jellegű vegyes üzletek adták, ahol az értékesítés volumene 3,9 százalékkal csökkent, miközben az élelmiszer, dohány, ital szaküzleteké – a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt – 119,5 százalékkal volt több, mint tavaly februárban, tájékoztatnak az adatok.

Hol, miből, mennyi fogyott még?

Növekedtek az eladások…

- az iparcikk jellegű vegyes (12,3 százalék),

- a textil, ruházati és lábbeli (9,o százalék)

- a bútor- műszakicikk (8,4 százalék)

- a használtcikk (3,8), valamint

- a gyógyszer, gyógyászatitermék, illatszerüzletekben (1,4 százalék)

- a gépjármű- és járműalkatrész üzletek eladásai februárban 2,2 százalék

nőttek.

Kisebb volt a forgalom…

- a könyv, a számítástechnika, egyéb iparcikk szaküzletekben (4 százalék)

Italra, dohányárura kevesebbet költöttek

Tavaly óta reálértéken legnagyobb mértékben (11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza – a dohányáruk fogyasztásának jelentős (16,5 százalékos) és a szeszes ital fogyasztásának kismértékű (1 százalékos) csökkenésének következtében.

Változtak a dohányzási szokások

A dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ben e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos) még inkább arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak a dohányzási szokásaikon.

Cigarettavásárlásra az előző évinél 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, míg a cigarettadohány-, pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.

2013-ban jelentősen megváltozott a vásárolt dohányáruk összetétele, a cigarettán kívüli egyéb dohányáruk aránya 4,4 százalékponttal emelkedett, és így már a dohánytermékek közel ötöde tartozik e csoportba.

Mire költöttek még többet?

A nem alapvető szükségletekre – ruházkodásra, lakberendezésre, kultúrára és szórakozásra, valamint vendéglátásra és üdülésekre – változatlan áron a 2012. évinél többet költöttek tavaly.

Melyik régióban mennyi a háztartások fogyasztása?

A 3793 ezer háztartás több mint negyede Közép-Magyarországon él,

Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön körülbelül a 15–15 százaléka, míg Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon körülbelül 10–10 százaléka.

Az egyes régiókban nagyon eltérő jövedelmi helyzetben vannak a háztartások.

A legkedvezőbb helyzetben lévő közép-magyarországi háztartások, míg a legkedvezőtlenebb anyagi körülmények között az észak-magyarországi háztartások vannak, hasonlóan az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élőkéhez.

A jövedelmi helyzet és a fogyasztás aránya

A jövedelmi helyzet természetesen meghatározza a fogyasztás színvonalát is.

A közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint – az országos átlag 123 százaléka.

A közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli háztartások fogyasztása kismértékben (0,9 és 1,8 százalékkal) meghaladja az országos átlagot, míg a többi régió háztartásai kevesebbet költöttek annál.

A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százalékával egyenlő. (2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt.)

Érdemes részt venni az e-gazdaságban

2014-04-23
Versenyképességüket növelhetnék a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői, döntéshozói és tulajdonosai, ha több infokommunikációs ismeretük volna és cégük jobban jelen lenne az e-gazdaságban.

Versenyképességüket növelhetnék a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői, döntéshozói és tulajdonosai, ha  több infokommunikációs ismeretük volna és  cégük jobban jelen lenne az e-gazdaságban. 

Még mindig kevés vállalkozás működtet a cége, termékei, szolgáltatásai bemutatására, eladására alkalmas jó (!) internetes honlapot, és kínál valódi üzlete mellett webes vásárlási lehetőséget is. Pedig a jövő csakis azoknak kínál jelentős fejlődést (talpon maradást), akik észrevehetők az e-gazdaságban.

Az elmúlt tíz évben csaknem megkétszereződött az internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya, így ma már eléri a 85 százalékot – ez azonban még mindig elmarad az uniós átlagtól, az üzleti alkalmazást használókról már nem is szólva, tájékoztatott egy minapi konferencián Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár.

2020-ra a mikro- és kisvállalkozások 99 százaléka rendelkezzen internet-hozzáféréssel, 80 százaléka pedig internetes jelenléttel! Ez a kormány szándéka, jelentette ki a helyettes államtitkár

A tervek szerint a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítására 39 milliárd forint, míg a versenyképes IKT (infokommunikációs technikai) szektor fejlesztésére 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében, 2014-2020 között, hangzott el a rendezvényen.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: közel a bevallás határideje

2014-04-24
Az élelmiszerlánc valamennyi (!) szereplőjét érintő kötelezettségnek 2014. május 31-ig kell eleget tenni.

Az élelmiszerlánc valamennyi (!) szereplőjét érintő kötelezettségnek 2014. május 31-ig kell eleget tenni.

Fontos változás!

Elsősorban a végső fogyasztó számára értékesítő mikrovállalkozások vagy kistermelők választhatnak: bevallási és fizetési kötelezettségüknek a 20 000 forintos átalányösszeggel, vagy tételes bevallással kívánnak-e eleget tenni, tájékoztat a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája.

Díjfizetés

A felügyeleti díj megfizetése két egyenlő részletben történik.

Az első részletet – azaz a díj 50 százalékát – 2014. július 31-éig, míg a másodikat 2015. január 31-éig kell átutalni

a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 célszámlájára.

További információk

A bevallás elkészítéséhez szükséges regisztrációról, meghatalmazásról, illetve magáról a bevallás elkészítéséről részletes tájékoztatók ezen az oldalon olvashatók.

A bevallással kapcsolatos kérdésekben a NÉBIH Felügyeleti-díj Ügyfélszolgálata a 06-1/336-9024-es telefonszámon, vagy a felugyeletidij@nebih.gov.hu elektronikus levélcímen áll az ügyfelek rendelkezésére.

Kitiltható a babakocsi az üzletből?

2014-04-28
Megszegi az egyenlő bánásmód követelményét az az üzlettulajdonos, aki (elfogadható indok nélkül) nem engedi, hogy a vásárló bevigye a babakocsit az üzletébe

Megszegi az egyenlő bánásmód követelményét az az üzlettulajdonos, aki (elfogadható indok nélkül) nem engedi, hogy a vásárló bevigye a babakocsit az üzletébe.

Erre hívja fel a figyelmét a fogyasztóvédelem azoknak, akik megoldást NEM keresve, kategorikusan kizárják a babakocsival betérni szándékozókat a boltjukból.

Amint az a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tájékoztatásából kiderül, nemrégiben egy édesanya azért fordult a hatósághoz, mert egy üzlet működtetője megtagadta a kiszolgálást arra hivatkozva, hogy - a bolt ablakán képi megjelenítéssel elhelyezett tiltás ellenére - babakocsijával belépett a vevőtérbe.

Mivel az eljárás során tartott helyszíni szemlén kiderült, a vásárlóknak a megfelelő nagyságú terület állt rendelkezésükre - a vállalkozás alapos ok nélkül korlátozta a babakocsival érkező vásárlók üzletbe való belépését.

Tehát azok a boltosok, akik szóban, írásban, vagy akár már eleve piktogram kihelyezésével jelzik, hogy nem szívesen látnak bent az üzletben „babakocsis vásárlót’”, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy megszegik az  egyenlő bánásmód követelményét.(Jogszabályért klikk az előzőkhöz – a szerk.)

A hely szűkösségére való hivatkozás is csak bizonyos esetekben lehet alkalmas a kimentésre, szól a hatóság intelme.

Az arra való utalások, hogy például a babakocsi kereke esős időben bepiszkítja a padlófelületet, vagy a babakocsi jelenléte megkönnyíti az esetleges lopásokat - nem mentesítenek az egyenlő bánásmód megsértésétől.

Hátrányos megkülönböztetés okán eljárás indulhat

Ilyen esetekben a  fogyasztóvédelmi hatóság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja a termék forgalmazása vagy a szolgáltatás nyújtása során felmerülő hátrányos megkülönböztetés körülményeit - és eljár a fentiekhez hasonló magatartást tanúsító vállalkozással szemben.

Szerdán lejár a határidő! Nincs hosszabbítás!

2014-04-28
Nem tervezi az online kasszákhoz igényelhető állami támogatás igénybevételére nyitva álló határidő újabb meghosszabbítását a nemzetgazdasági tárca.

Nem tervezi az online kasszákhoz igényelhető állami támogatás igénybevételére nyitva álló határidő újabb meghosszabbítását a nemzetgazdasági tárca.

Április 30-ig azaz e hét szerdáig kell üzembe helyezni az online pénztárgépet ahhoz, hogy a berendezésenként 50 ezer forintos állami támogatásra pályázni lehessen. A NAV adatai szerint eddig közel 60 ezerpénztárgép után vették igénybe a támogatást.

Kiket ellenőriznek elsősorban?

A revizorok az adóhatóság kockázatelemzőinek számítása, értékelése alapján keresik fel azokat a vállalkozásokat, amelyek online kasszái visszaélésről árulkodó adatokat küldenek a hivatalba.

A nemzetgazdasági tárca közlése szerint „… az online pénztárgépre való áttérés szükségességét egyetlen tisztességes vállalkozó sem kérdőjelezi meg.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kereskedők és szolgáltatók minden ötödik esetben „megfeledkeztek” a nyugtaadásról.

Az intézkedés pozitív hatását az egyes gazdasági ágazatok forgalmi adatai is igazolják.

Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például 2013 áprilisa óta év végéig bezárólag összesen 175 milliárd forinttal nagyobb forgalomról adtak számot, mint a 2012. év azonos időszakában.
A NAV kockázatelemzőihöz több mint 247 millió nyugta és egyszerűsített számla érkezett be eddig, a bizonylatok összértéke meghaladta a 477 milliárd forintot.

VESZPRÉM megye: Így készüljön a nyári szezonra!

2014-04-29
Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Tájékoztató fórumot szervezett a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete a megyei iparkamarával közösen. A minden évben nagyszámú érdeklődőt vonzó szezon-felkészítő immár 14. alkalommal zajlott, idén a Club Tihanyban.

A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások

A fenti címmel dr. Andrásofszky Enikő megyei tisztifőorvos hívta fel a figyelmet a dohányzás ártalmaira, a nemdohányzók védelmére vonatkozó legfontosabb előírásokra, a dohányzást tiltó, illetve a dohányzó helyet kijelölő – a használatát március 1-je óta kötelező – táblákra, feliratokra, és a nemdohányzók védelmére hozott törvények megszegőit sújtó bírságokra. A következőkben ezeket ismertetjük részletesen!

(„Az élelmiszerbiztonság a nyári hőségben” és „Az online pénztárgépek ügyét érintő aktuális információk” elnevezésű összeállításunkat keresse a holnapi oldalainkon!)

*

Nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások

–  Magyarország Alaptörvénye - 2011. április 25.

–  1997. évi CLIC. tv. - Az egészségügyről

–  1993. évi XCIII. tv. - A munkavédelemről

–  1999. évi XLII. tv. - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes       szabályairól

–  2005. évi III. tv. - az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének kihirdetéséről - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 májusában megtartott Közgyűlésén fogadták el a tagországok a Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményt, Magyarország 2004. április 7. óta Részes Fél, a Keretegyezményt a 2005. évi III. törvény hirdette ki.

–  39/2013. (II. 14.) Korm. Rendelet - a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól

–  2/1998. (I. 16.) MüM rendelet - a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

1999. évi XLII. tv. Bevezetőjében az Országgyűlés figyelemmel van:

– a magyar lakosság népegészségügyi mutatóira

– csökkentse a kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét

– védelmet nyújtson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

– egészségtudatos szemléletmód elterjedésére

– a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartására - nincs biztonságos egészségügyi határértéke

– az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok biztosítására

– a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességére, elismerve a méltányolható fogyasztási szokásokat

2014. MÁRCIUS 1-TŐL KÖTELEZŐ JELZŐTÁBLÁK

¢ a dohányzást tiltó, illetve a  dohányzásra kijelölt helyet jelölő feliratok és jelzések szembetűnően, világosan és egységesen mindenki számára, négy nyelven felismerhetőek legyenek.

A táblák, feliratok és további információk  ezen az oldalunkon   megtekinthetők, letölthetők.

A felirattal szemben támasztott követelmények

– legalább A4 méretben

– „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” „TILOS A DOHÁNYZÁS”  piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük

– magyar nyelvű szöveges tartalom mellett angolul, németül, franciául és oroszul is

– fel kell tüntetni a 06 40 200 493-as helyi tarifával hívható kék számot, ahol a leszokáshoz nyújtanak támogatást, és a törvényelőírásainak megszegésével kapcsolatban is észrevételt lehet tenni

– szerepelnie kell a leteszemacigit.hu weboldalnak is, amelyen keresztül szintén a leszokni vágyók kaphatnak segítséget

Európában bevezetett tiltások (forrás: OEFI)

1. Teljes tiltás az összes zárt munkahelyre és nyilvános helyre vonatkozóan Írország: 2004. március; Cyprus: 2010. január; Nagy-Britannia: 2006 március – 2007 július régiótól függően; Spanyolország: 2011. január; Magyarország2012. január

2. Átfogó tilalom(a dohányzás csak elkülönített dohányzó szobákban megengedett )

3. Részleges korlátozás/védelem(Jellemzően a vendéglátóipari egységekben nem tiltott, vagy csak részben tiltott, illetve még megengedett légcserét biztosító berendezések használata)

AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI BÍRSÁG ÖSSZEGE

– a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 forint,

– a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése,

valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén,

legalább 100 000 forint, legfeljebb 250 000 forint az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében,

illetve

v legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 forint az intézmény, szervezet, üzemeltető

vagy gazdasági társaság tekintetében

Statisztika: Felnőtt dohányzási felmérés – 2013

– 2013-ban a felnőtt magyar lakosság 19%-a naponta , 2%-a alkalmanként dohányzik, míg 57%-uk nemdohányzó.

– 2013-ra jelentősen csökkent a dohányzók és különösen a naponta rágyújtók aránya, és ennek következtében  emelkedett a leszokottak aránya.

– Az alkalmi dohányzók aránya a fiatalok és a középkorúak körében mindkét nem esetében kismértékben (0,5-2%) nőtt 2013-ra.

– Az eredményekből megállapíthatjuk, hogy 2013-ban mind a férfiaknál, mind a nőknél a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők dohányoztak a legtöbben. (Kerekítve a középfokú végzettséggel rendelkező férfiak 31%-a, a nők 21%-a.)

Készüljön a nyári szezonra!

2014-04-29
Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Élelmiszerbiztonság a nyári hőségben; a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások; az online pénztárgépek ügyét érintő aktualitások: információk első kézből!

Tájékoztató fórumot szervezett a kereskedő és vendéglátó vállalkozásoknak a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete a megyei iparkamarával közösen. A minden évben nagyszámú érdeklődőt vonzó szezon-felkészítő immár 14. alkalommal zajlott, idén a Club Tihanyban. 

A jelenlévőknek a hatóság szakértői, vezető tisztségviselői adtak a vállalkozások működtetéséhez nélkülözhetetlen és aktuális információkat.

A fenti témákban elhangzott részletes tudnivalókért lépjen erre az oldalunkra.


Az online pénztárgépek jelene

2014-04-30
Az online pénztárgépek működtetésének aktuális kérdéseiről hallhattak információkat azok a kereskedő és vendéglátó vállalkozók, akik részt vettek a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete és a megyei iparkamara által szervezett nyári szezonnyitó rendezvényen.

Az online pénztárgépek működtetésének aktuális kérdéseiről hallhattak információkat azok a kereskedő és vendéglátó vállalkozók, akik részt vettek a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete és a megyei iparkamara által szervezett nyári szezonnyitó rendezvényen.

A minden évben nagyszámú érdeklődőt vonzó szezon-felkészítő immár 14. alkalommal zajlott, idén a Club Tihanyban.

A tudnivalókról Dégi Zoltán igazgató (Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém megyei Adóigazgatósága) tájékoztatta a jelenlévőket.

Legfontosabb jogszabályok

A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervízeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság részére történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (un. régi pénztárgép rendelet), hatály: 2013.02.16 - 2013.11.16.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (un. új pénztárgép rendelet), hatály: 2013.11.16-tól

A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépekre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról szóló 16/2013 (VI. 3.) NGM rendelet (un. támogatási rendelet), hatály: 2013.06.04-től

A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (un. átmeneti rendelet), hatály: 2013.11.16-tól

Egyéb tájékoztatók, egyedi kérdések feltevésére szolgáló lehetőség:

www.nav.gov.hu – kiemelt témákonline pénztárgép

penztargep@nav.gov.hu

Legfontosabb jogszabályok:

tevékenységi besorolással kapcsolatban

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 177/2008/EK rendelete a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a 2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet

Új pénztárgéprendelet

- (48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet) -

1. számú melléklete:

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre:

  1. Az 1-5. pontban felsorolt kiskereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, kölcsönzési, javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt.

Kivétel:

- a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet;

- a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme;

- az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja;

- a termelői borkimérés;

- az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

  1. Az alábbi kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt (TEÁOR’08 47.1 – 47.7 és 47.91):

- élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (47.11);

- iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (47.19);

- zöldség, gyümölcs (47.21); hús-, húsáru (47.22); hal (47.23); kenyér, pékáru, édesség (47.24); ital (47.25); dohányáru (47.26); egyéb élelmiszer (47.29);

- gépjárműüzemanyag (47.30);

- számítógép, periféria, szoftver (47.41); telekommunikációs termék (47.42); audio-, videoberendezés (47.43) ;

- textil (47.51); takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló (47.53); vasáru, festék, üveg (47.52);

- villamos háztartási készülék (47.54); bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk (47.59);

- könyv (47.61); újság-, papíráru (47.62); zene-, videofelvétel (47.63);

- sportszer (47.64); játék (47.65); ruházat (47.71); lábbeli, bőráru (47.72); óra, ékszer (47.77); illatszer (47.75);

- gyógyszer (47.73); gyógyászati termék (47.47);

- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel (47.76);

- egyéb máshova nem sorolt új áru (47.78)

- használtcikk bolti kiskereskedelem (47.79);

- csomagküldő, internetes kiskereskedelem (47.91) – a csomagküldő kereskedelem esetén kizárólag annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi vendéglátási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 56 .1 és 56 .3 ):

- éttermi, mozgó vendéglátás (56.10);

Éttermi, mozgó vendéglátás

(TEÁOR’08 56.10):

Az éttermi, mozgó vendéglátás magában foglalja a fogyasztók kiszolgálását étellel úgy, hogy felszolgálják nekik, mialatt ők ülnek vagy a fogyasztók kiszolgálják saját magukat a kitett ételekből (svédasztal) vagy elfogyasztják a kész ételt az adott helyiségben vagy elviszik onnan vagy akár kiszállíttatják.

Idetartozik még az ételek elkészítése és felszolgálása azonnali közvetlen fogyasztásra motoros vagy nem motoros járműből vagy élelmiszer-szállító kocsiból.

Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:

- az étterem,

- az önkiszolgáló étterem,

- a gyorsétterem,

- a pizzaszállító,

- az előre elkészített és csomagolt ételek elfogyasztására alkalmas étkezőhely,

- a közlekedési eszközben működő étterem, bár, ha elkülönült egységként üzemel,

TEÁOR’08 56.10-ből online pénztárgép használatára nem kötelezett:

- a fagylaltos kocsi,

- a mozgó élelmiszer-szállító,

- az ételkészítő piaci bódé.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi vendéglátási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 56 .1 és 56 .3 ):

- éttermi, mozgó vendéglátás (56.10);

- Italszolgáltatás (56.30).

Italszolgáltatás (TEÁOR’08 56.30):

Az italszolgáltatás szakágazatba tartozik az italoknak előállítása és felszolgálása a helyszínen, azonnali közvetlen fogyasztás céljából.

Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:

- a bár,

- a kocsma, borozó,

- a koktélbár,

- a diszkó (túlnyomóan ital felszolgálásával),

- a söröző,

- a kávézó,

- a gyümölcslé-árusító bár,

TEÁOR’08 56.30-ból online pénztárgép használatára nem kötelezett:

- a mozgó italárus.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi vendéglátási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 56 .1 és 56 .3 ):

- éttermi, mozgó vendéglátás (56.10);

- Italszolgáltatás (56.30).

  1. Az alábbi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 55.1 – 55.3):

- szállodai szolgáltatás (55.10);

Szállodai szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10):

Ebbe a szakágazatba tartozik az elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára, tipikusan napi vagy heti időtartamra a látogatók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartoznak a bútorozott, néhány esetben teakonyhával felszerelt vendégszobák és lakosztályok. A vendégek részére további szolgáltatások nyújthatók: pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, uszoda, edzőterem, pihenési, szórakozási szabadidős lehetőségek, konferencia- és rendezvénylétesítmények.

Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:

- szálloda,

- üdülőszálloda,

- apartmanszálloda,

- motel,

- gyógyszálloda,

- konferenciaszálloda,

- kaszinószálloda,

- motorhotel,

- panzió.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik :

- ház, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves időtartamra.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi vendéglátási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 56 .1 és 56 .3 ):

- éttermi, mozgó vendéglátás (56.10);

- Italszolgáltatás (56.30).

  1. Az alábbi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 55.1 – 55.3):

- szállodai szolgáltatás (55.10);

- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (55.20) ;

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.20):

Ebbe a szakágazatba tartozik a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek. Ezek a szálláshelyek különböző formában működhetnek. Lehetnek apartmanok, többszintes épületben vagy épületcsoportban levő lakások, egyszintes bungalók, nyaralóházak, falusi házak, faházak. Egyáltalán nem vagy minimális kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak.

Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:

- gyermeküdülő, egyéb üdülőház,

- vendégház és bungaló,

- falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül,

- ifjúsági szálló,

- turistaszálló, hegyi menedékhely,

- menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátrak, hálózsákok elhelyezésére.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik :

- a rövid időtartamú szálláshely-szolgáltatás napi takarítással, ágyneműcserével, étel- és italszolgáltatással,

- a házak, illetve bútorozott vagy bútorozatlan lakások vagy apartmanok bérbeadása tartós használatra, jellemzően havi vagy éves időtartamra.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre: üdülési, egyéb szálláshely szolgáltatók (falusi szálláshely szolgáltatók) – TEÁOR’08 55.20

TEÁOR '08

TESZOR '08

ÖVTJ '14

 

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

55.20

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.20.19

Egyéb szálláshely-szolgáltatás napi takarítás nélkül

552011

Falusi szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR '08

TESZOR '08

ÖVTJ '14

 

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

Kód

Megnevezés

55.20

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.20.19

Egyéb szálláshely-szolgáltatás napi takarítás nélkül

552006

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás m.n.s.

 

Online pénztárgép használatára nem kötelezettek köre:

TEÁOR’08 55.90 szakágazati tevékenységek (egyéb szálláshely-szolgáltatás):

- hosszabb távú bérbeadás,

- nem egy konkrét személy használatába adják az ingatlant,

- „diákszállás”, „munkásszállás” nem életvitelszerű, hosszabb tartózkodás,

- a szolgáltatás igénybevevői nem jelentkeznek be.

- TEÁOR’08 68.20 szakágazati tevékenységek

- (saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése):

- az ingatlan életvitelszerű használatáról szól,

- vállalkozások üzleti céllal, magánszemélyek ideiglenesen bejelentkeznek.

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély:

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében - nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 57/A. § (1) bekezdése)

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § h) pontjában rögzíti az egyéb szálláshely fogalmát:

„h) egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat”

A szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározását a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23. pontja tartalmazza:

„23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása”

A fizetővendéglátó többféle adózási mód közül is választhat.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi vendéglátási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 56 .1 és 56 .3 ):

- éttermi, mozgó vendéglátás (56.10);

- Italszolgáltatás (56.30).

  1. Az alábbi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany (TEÁOR’08 55.1 – 55.3):

- szállodai szolgáltatás (55.10);

- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (55.20) ;

- kempingszolgáltatás (55.30) .

Kempingszolgáltatás

(TEÁOR’08 55.30):

Ebbe a szakágazatba tartozik:

- a rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, kamionparkban, üdülési járműparkban, horgász- és vadásztáborban nyújtott szálláshely-szolgáltatás,

- a kemping a járművek részére hely és elhelyezés biztosítása,

- menedék vagy táborhely biztosítása sátrakhoz vagy hálózsákokhoz.

Nem ebbe a szakágazatba tartozik :

- hegyi menedékhely, faház, ifjúsági szálló.

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Az alábbi kölcsönzési tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt (TEÁOR’08 77.1 – 77.2 és 77.33):

- személygépjármű kölcsönzése (77.11);

- gépjárműkölcsönzés – 3,5 tonna fölött (77.12);

- szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (77.21);

- videokazetta, lemez kölcsönzése (77.22);

- egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (77.29);

- irodagép kölcsönzése – beleértve: számítógép (77.33).

    1. Az alábbi javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt (TEÁOR’08 95.1 – 95.2):

- számítógép, -periféria javítása (91.11);

- kommunikációs eszköz javítása (91.12);

- szórakoztatóelektronikai cikk javítása (91.21);

- háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása (95.22);

- lábbeli, egyéb bőráru javítása (95.23);

- bútor, lakberendezési tárgy javítása (95.24);

- óra-, ékszerjavítás (95.25);

- egyéb személyi, háztartási cikk javítása (95.29).

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

    1. Gyógyszertárak
    2. Az alábbi nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében (TEÁOR’08 46.2 – 46.7):

- gabona, dohány, vetőmag, takarmány (46.21); dísznövény (46.22); élőállat (46.23); bőr (46.24);

- zöldség, gyümölcs (46.31); hús, húskészítmény (46.32); tejtermék, tojás, zsiradék (46.33);

- Ital (46.34); dohányáru (46.35); cukor, édesség (46.36); kávé, tea, kakaó, fűszer (46.37); egyéb élelmiszer (46.38); élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme (46.39);

- textil (46.41); ruházat, lábbeli (46.42); óra, ékszer (46.48);

- gyógyszer, gyógyászati termék (46.46);

- bútor, szőnyeg, világítóberendezés (46.47); elektronikus háztartási cikk (46.43);

- porcelán-, üvegáru, tisztítószer (46.44); illatszer (46.45); egyéb háztartási cikk (46.49);

- számítógép, periféria, szoftver (46.51); elektronikus, híradástechnikai berendezés és alkatrészei (46.52); irodabútor (46.65); egyéb irodagép, -berendezés (46.66);

- mezőgazdasági gép, berendezés (46.61); szerszámgép (46.62); bányászati-, építőipari gép (46.63); textilipari gép, varró-, kötőgép (46.64);

- egyéb máshova nem sorolt gép, berendezés (46.69);

- fém, érc (46.72); fa-, építőanyag, szaniteráru (46.73);

- fémáru, szerelvény, fűtési berendezés (46.74);

- üzem-, tüzelőanyag (46.71); vegyi áru (46.75); egyéb termelési célú termék (46.76);

- hulladék (46.77).

Online pénztárgép használatára kötelezettek köre:

A hatályos szabályozás egyértelműen tevékenység üzletben, mozgóboltban történő végzéséhez köti a gépi nyugtaadási kötelezettség teljesítését.

KITELEPÜLÉSnincs pénztárgép használati kötelezettség!

Mindig a ténylegesen folytatott tevékenység határozza meg a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget, és nem a bejelentett (de nem végzett) tevékenység.

Az un. pénztárgép rendelet módosításával előírásra került, hogy az online pénztárgép megvásárlása előtt az pénztárgép üzemeltetőjének az adóhatóságtól egy un. üzembehelyezési kódot kell kérnie az erre a célra rendszeresített PTGREG adatlapon.

A pénztárgép használatára kötelezett adóalany gépi nyugtaadási kötelezettsége alól kizárólag akkor mentesülhet, ha minden termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nyújtás alkalmával – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott adattartalmú – számla kibocsátásáról gondoskodik.

Ezzel kapcsolatosan az un. átmeneti rendelet a számlakibocsátáshoz kapcsolódóan bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

A számlakibocsátáshoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség:

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében foglalt tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát – az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában – a számla kibocsátásának keltét alapul véve naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik.

A pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki (amely) a nyugtakibocsátási kötelezettségét kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, köteles ezt a tényt az állami adóhatóságnak a Rendelet 1. melléklete szerinti tevékenységének megkezdését követő 5 napon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton bejelenteni.

Amennyiben a bejelentés megtételét követően az adóalany a tevékenységét megszünteti, köteles ezt a tényt a tevékenység megszüntetését követő 5 napon belül az állami adóhatóságnak az e célra rendszeresített nyomtatványon elektronikus úton bejelenteni.

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség alól 2014. december 31-ig mentesülnek azok a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyok, akik vagy amelyek a nyugtakibocsátási kötelezettségüknek 2013. szeptember 1-jét megelőzően kizárólag számla kibocsátásával tettek eleget.

Pénztárgép rendelés:

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett pénztárgépek típusai, engedélyszáma, a pénztárgép neve, a forgalmazó neve, címe, továbbá a visszavont forgalmazási engedélyekre vonatkozó adatok, valamint a kiterjesztett forgalmazási engedélyek adatai és a módosított forgalmazási engedélyek adatai a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján megtalálhatóak, mely elérhető a NAV internetes honlapján keresztül is.

Az un. átmeneti rendelet egyrészt gyártói visszaigazolást tett kötelezővé a már leadott megrendelésekről, továbbá 2013. november 15-ét követően az online pénztárgépek megrendelése esetén kötelezővé tette az erre a célra kialakított felület igénybe vételét (eBEV felületen történő rendelés), illetve a forgalmazók részére adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a 2013. november 15-ig felvett megrendelésekről.

FIGYELEM!

Az élelmiszer-biztonság területét érintő aktualitásokra, különös tekintettel a nyári hőségre vonatkozó tudnivalókra hívta fel a figyelmetdr. Leitold Józsefigazgató főállatorvos (Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság) A tájékoztató ezen az oldalunkon elérhető.

A dohányzás ártalmaira, a nemdohányzók védelmére vonatkozó legfontosabb előírásokra, a dohányzást tiltó, illetve a dohányzó helyet kijelölő – a használatát március 1-je óta kötelező – táblákra, feliratokra, és a nemdohányzók védelmére hozott törvények megszegőit sújtó bírságokra. Dr. Andrásofszky Enikő megyei tisztifőorvos hívta fel a figyelmet. Tájékoztatóját  ezen az oldalunkon érheti el.