2014-03
KERESKEDELMI ÉLET

Online pénztárgép – A számlázók jövő januárig haladékot kaptak

2014-03-03
Akik már az online pénztárgépekre való átállást megelőzően is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek – azoknak az adatszolgáltatásban 2015. január 1-ig türelmi időt biztosít a szaktárca.

Akik már az online pénztárgépekre való átállást megelőzően is kizárólag számlaadással tettek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek – azoknak az adatszolgáltatásban 2015. január 1-ig türelmi időt biztosít a szaktárca.

Akik az online pénztárgép használata helyett a számlaadást választják, azoknak a számláikról heti adatszolgáltatást kell teljesíteniük, döntött a pénztárgép átállás gyorsítása érdekében a minisztérium, jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)..

Ám a jogszabály kihirdetése óta számos gazdasági szereplő jelezte – tudatja a tárca –, hogy a következő hónaptól nyújtandó adatszolgáltatási kötelezettségüknek informatikai okokból nem tudnak határidőre megfelelni – ezért nekik 2015 január 1-ig nem kell hetente adatot szolgáltatniuk.

Azoknál a vállalkozóknál, akik a korábbi pénztárgéphasználatot váltják fel a számlázás gyakorlatával, a határidő változatlan. Ennek a vállalkozói körnek az első adatszolgáltatást 2014. március 6-án kell teljesítenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Ellenőrzési tevékenysége során az adóhatóság természetesen szem előtt tartja, hogy az adatszolgáltatás kezdeti időszakában az adózóknál felmerülhetnek technikai problémák, értelmezési kérdések, szól a minisztériumi információ.

A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Elsősorban a munkaidő és a pihenőidő betartását ellenőrizték

2014-03-04
Elsődlegesen a munkaidő és a pihenőidő szabályinak betartását ellenőrizte még tavaly ősszel – kiemelt akció keretében – a munkaügyi hatóság az élelmiszer- és dohányboltokban, áruházakban, standokon, pékségekben, éttermekben, szálláshely-szolgáltatóknál.

Elsődlegesen a munkaidő és a pihenőidő szabályinak betartását ellenőrizte még tavaly ősszel – kiemelt akció keretében – a munkaügyi hatóság az élelmiszer- és dohányboltokban, áruházakban, standokon, pékségekben, éttermekben, szálláshely-szolgáltatóknál.

A közelmúltban közzétett jelentés szerint a vizsgálatok célja az volt, hogy a renitens munkáltatóknál felderítsék a munkaidő és pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértésével és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértéseket, valamint megállapítsák a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével, munkabér védelmével kapcsolatos szabálytalanságokat, ezáltal felszámolják a tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások jogsértő foglalkoztatási gyakorlatát.

A munkaügyi hatóság ezen felül természetesen vizsgálta a munkavállalók törvényes foglalkoztatását (a munkaszerződés és bejelentés nélküli, illetőleg a színlelt szerződéssel és a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatást) és a munkavállalói alapjogok érvényesülését, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalókat megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását, tájékoztatott a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

Fókuszban a kereskedelmi és a vendéglátóipari ágazat:

hétvégén is ellenőriztek

Az ellenőrzések megszervezésénél kiemelt figyelmet fordított a hatóság arra, hogy – akár társhatóságokat is bevonva – ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túlis tartsanak ellenőrzéseket.

Ellenőrzések, eljárások: még folyamatban!

A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapításokat a jelentés elkészítésekor ismert adatok figyelembevételével rögzítették, jelzi a hatóság.

Ezek figyelembevételével ismertetjük  alább a hatósági vizsgálatok tapasztalatait

„A célellenőrzés során 811 foglalkoztató közel 4300 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá, vizsgálva elsősorban a munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés szabályainak érvényesülését, a munkáltatók nyilvántartási kötelezettségével, illetőleg a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével és munkabér védelmével, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos jogsértéseket.

Az ellenőrzött munkáltatók 85 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában várható szabálytalanság megállapítása.

Súlyos szabálytalanságok

A célellenőrzés során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt – szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről összesen körülbelül 170 db munkaügyi bírság kiszabása várható.

Kisebb súlyú szabálytalanságok

A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 254 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 263 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, 21 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság.

Figyelem!

Ellenőrzéskor a társhatóságok is vizsgálódnak!

 

Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a rendőrség, közlekedési hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság és a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveinek bevonásával zajlott.

A legtöbb társhatósággal közös munkaügyi ellenőrzés azonban a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelőségeivel közösen történt.

A felügyelőségek beszámolói szerint a közös ellenőrzések megszervezése és kivitelezése többnyire zökkenőmentes, gyors és hatékony volt, a célellenőrzés keretében vizsgált munkáltatók esetében általában szabálytalanság feltárása is történt.

Tipikus jogsértések

Az ellenőrzött foglalkoztatóknál jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia:

- munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),

- munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése,

- jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás

- munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése,

- pótlékokra vonatkozó szabályok (műszakpótlék, valamint éjszakai bérpótlék) megszegése,

- napi és heti munkaidővel kapcsolatos jogsértések,

- garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése.

A munka- és pihenőidővel

kapcsolatos jogsértések kapcsán hozott intézkedések

A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályszegéseken belül kiemelkedően magas számban intézkedtek a felügyelők a munkaidő-beosztás szabályinak megsértése okán, fogalmaz a jelentés.

Ezen túl az intézkedések közel ötöde vonatkozott a munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértésre, 10 százaléka a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésére.

A célvizsgálat tapasztalatai szerint a pihenőidőre vonatkozó szabályok a munkaidős rendelkezésekhez képest kisebb mértékben csorbultak.

Az elkövetett szabálytalanságok közül a munkaidőre (napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) és pihenőidőre vonatkozó szabályokon túl a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) mellett a jogviszony (munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve a garantált bérminimumra és bérpótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság.

A foglalkoztatók több ízben megszegték a munkabér védelmére, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályokat, értesít a hatósági közlemény.

A legtöbb intézkedést a kereskedelemben hoztak

A célellenőrzés kapcsán a kereskedelem a legtöbb intézkedéssel érintett, továbbá ebben az ágazatban fordult elő a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló is. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy jellemzően nem a feketefoglalkoztatással, hanem éppen a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével találkozott a hatóság a kereskedelmi vállalkozások kapcsán.

A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése természetszerűleg gyakran oka a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak.

Megállapítható továbbá, hogy jellemzően a nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók kevesebb típusú jogsértést követnek el, mint az alacsonyabb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók, utóbbi munkáltatók esetében azonban gyakran előfordul, hogy több, akár három, négy különböző, a munka- és pihenőidő tárgykörébe tartozó jogsértést is elkövetnek.

A foglalkoztatottnak pihenni regenerálódnia kell!

A munka- és pihenőidő vonatkozásában a vizsgálat tapasztalatai szerint számos munkáltató esetében a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével lehetett találkozni, illetve előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét.

Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak , mellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga (napi, illetve heti pihenőidő, valamint a munkaközi szünet be nem tartása). Ezek a szabálytalanságok megfosztják a foglalkoztatottakat a pihenés, regenerálódás lehetőségétől és a munkavállalók túlterheltsége miatt akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a munkavégzés során.

Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést).

A célellenőrzéssel érintett foglalkoztatók egy részénél a munkaügyi hatóság a feketemunka tárgykörében bejelentés nélküli, illetve több esetben munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg.

A bejelentés elmulasztása – a tapasztalatok szerint – leggyakrabban az írásba foglalt munkaszerződéssel történő munkaviszony vonatkozásában jelentkezett, de számos esetben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kapcsán valósult meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a feketefoglalkoztatás megvalósulási formája jellemzően az, hogy – az ellenőrzés elmaradásában bízva – a foglalkoztató a be nem jelentett munkavállaló munkaviszonyát még az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban az illetékes állami elsőfokú adóhatóság felé bejelenti.

Hagyományos és részmunkaidő, színlelt munkaszerződés

Emellett több esetben előfordult, hogy a munkavállalók hagyományos munkaviszonyban, részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett.

Ezeken kívül színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor a célellenőrzés során.

Egy alkalommal harmadik országbeli állampolgár szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során, fogalmaz a hatósági tájékoztató.

Jellemző szabálytalanság volt még – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása.

Melyek a jogsértések okai?

Első csoportba sorolandó a szabályozás nem megfelelő ismerete, ugyanis a munkáltatók egy része egyszerűen nincs tisztában a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal, így az ide vonatkozó rendelkezéseket nem tartják be.

Emellett vannak munkáltatók, akik bizonyos szabályok megszegését jellemzően gazdasági szükséghelyzettel próbálják igazolni. Ide tartozik például a szabadság ki nem adása a megnövekedett megrendelések száma miatt, vagy a munkabér ki nem fizetése a megrendelések elmaradása miatt bekövetkezendő fizetésképtelenség eredményeként.

A harmadik jogsértési típus lehet a nyilvánvalóan szándékosan elkövetett jogsértés, a vonatkozó jogszabályok tudatos figyelmen kívül hagyása, az adó és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés kísérlete.

A munkavállalók nagy része a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokkal nincs tisztában, amely így a munkáltatók részéről visszaélésre, a munkavállalók tudatlanságának kihasználásához vezethet. Természetesen ennek van másik oldala is, amikor a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve saját érdekében nem mer fellépni.

A munkaidő-beosztásnak a munkavállaló felé történő írásbeli – vagy annak minősülő - tájékoztatási kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, hiszen így próbálják ellehetetleníteni a túlmunka vizsgálatát, amely azonban a munkavállalót anyagilag hátrányosan érintheti.

Gyakori szabálytalanság volt, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról a munkavállalót nem tájékoztatták. A jogsértés alkalmas a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabálytalanságok megállapításának megnehezítésére és a munkavállalók megtévesztésére, mivel szinte követhetetlen a rendes és rendkívüli munkaidő mértéke.

A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött – különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében – a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll.

A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik meg a munkáltatók részéről. Ezen szabálytalanság további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely több más szabálytalanság megvalósulását leplezheti.

Emellett bizonyos vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket, és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására.

A munkaidő-nyilvántartást érintő szabálytalanságokkal kapcsolatban a munkáltatók számos esetben a munkavállalók munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztásaira hivatkoztak, annak ellenére, hogy a jogszabály egyértelműen a munkáltató kötelezettségeként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget.

A feketefoglalkoztatásnál vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabban tartható. A felügyelőségek beszámolói szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést számos munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja, mivel

ismeri a jogszabályi kötelezettséget és a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik, azonban – bízva a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában – azt a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, ha már elkerülhetetlen (pl.: hatósági ellenőrzés, munkavállaló kifejezett kérése) a bejelentés megtétele.

A feketefoglalkoztatás hátterében rendszerint a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg, melynek keretében a munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentésének egy részét „megspórolni”. A munkáltatók (amennyiben a helyszínen jelen vannak) gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás, elfelejtették a bejelentést, vagy sok dolguk volt, ezért nem volt rá idejük, illetőleg a könyvelőnek leadták a bejelentéshez szükséges adatokat, aki azonban elmulasztotta a bejelentést.

A jogviszony megszűnésévével összefüggésben elkövetett szabálytalanságok esetén gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat.

A hatóság szerint kedvezőtlenek a tapasztalatok!

Összességében kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése érdekében elrendelt célellenőrzés, fogalmaz a jelentés.

Továbbra is jelentős volt ugyanis a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások száma és a munkavállalókat érintő jogsértési arány is, melyen belül a célellenőrzés tárgyát képező jogsértések továbbra is jelentős arányt képviselnek.

Kiemelendő emellett az ellenőrzések csekély valószínűségére alapozó kockázatvállaló munkáltatói magatartás, amely igen elterjedt és a célellenőrzés tapasztalatai alapján számottevő mértékű.

A jogsértések ezen típusainak komoly következménye, hogy a munkavállaló jelentős mértékű „túlfoglalkoztatásának” megvalósulása mellett az új, legális (adózó) munkahelyek létesítésének társadalmi és kormányzati célkitűzése nem tud kellő hatékonysággal és ütemben megvalósulni. Emellett a jogsértések okán csorbulhat a jogviszonyban álló foglalkoztatottak garanciális jogainak (pihenéshez, szabadsághoz való alapjogok) érvényesülése és az elvégzett (rendkívüli) munkához kapcsolódó anyagi ellenszolgáltatás megfizetésének elmaradásával a munkavállalók nem jutnak hozzá a törvényben biztosított munkabérükhöz.

Az ellenőrzések a várakozásoknak megfelelően (a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai szerint) alátámasztották a célellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a munka és

pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is – annak versenyt torzító és a szürke- és feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző hatásával együtt - jelen vannak a gazdaságban és a munka világában, ismertette a munkaügyi hatóság.

A foglalkoztatás szabályossága is terítékre került

2014-03-04
A vállalkozók szabályos foglalkoztatási és munkaügyi feladatait igyekszünk segíteni azzal, hogy részletesen beszámolunk a szakhatóság legutóbbi célellenőrzésének tapasztalatairól.

A vállalkozók szabályos foglalkoztatási és munkaügyi feladatait igyekszünk segíteni azzal, hogy részletesen beszámolunk a szakhatóság legutóbbi célellenőrzésének tapasztalatairól.

 

Elsődlegesen a munkaidő és a pihenőidő szabályinak betartását ellenőrizte még tavaly ősszel – kiemelt akció keretében – a munkaügyi hatóság az élelmiszer- és dohányboltokban, áruházakban, standokon, pékségekben, éttermekben, szálláshely-szolgáltatóknál. Az eredmények nemrégiben kerültek nyilvánosságra.

Részletes beszámolónkat – amely a fentieken kívül a vizsgált foglalkoztatások szabályosságára (szabálytalanságaira) is kitér (!) ezen az oldalunkon  olvashatja.

Online pénztárgép – Figyelem! Másképp kell adatot szolgáltatni

2014-03-05
Módosult a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.

Módosult a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyok számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége.

A március 1-jétől hatályos módosítás az adatszolgáltatás következtében az adatszolgáltatás szempontjából két időszak különíthető el, tájékoztat az adóhatóság.

Az adatszolgáltatás két időpontja:

I.

2014. február 28 – 2014. december 31.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák – ellenőrzés elvégzéséhez szükséges – valamennyi adatáta számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követőentörténik.

Az a pénztárgép használatra kötelezett adóalany, aki saját döntése alapján bizonylatkibocsátási kötelezettségének már 2013. szeptember 1-jét megelőzőenis nyugta helyett kizárólag számla kibocsátásával tett eleget, 2014. december 31-ig mentesülaz adatszolgáltatási kötelezettség alól.

A mentesülés tényét az adóalany köteles az állami adóhatóságnak

2014. március 17-ig

elektronikus úton (PTGSZLAB adatlapon) bejelenteni.


II.

2015. január 1-jétől

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegéta számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget

azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása

2014. december 31-ét követően történik

Tehát :

2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki/amely bizonylatadási kötelezettségét kizárólag számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé, figyelmezet a Nemzeti Adó- és Vámhivata l

VESZPRÉM megye – Lezajlottak az első kereskedő mestervizsgák

2014-03-10
Az ország első kereskedő mestereit a KISOSZ készítette fel!

Az ország első kereskedő mestereit a KISOSZ készítette fel!

Rendhagyó tanfolyam keretében a Pápa és Vidéke ÁFÉSZ öt hallgatóját kereskedő mestervizsgára készítette fel a KISOSZ Veszprém megyei szervezete – tájékoztatta lapunkat az érdekképviselet. Szakmai elméletet, gyakorlatot, pedagógiai és vállalkozói ismereteket hallgattak a jelöltek, akik februárban a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által felállított mestervizsga bizottság előtt adtak számot tudásukról. A bizottság, mind az öt hallgatót – szakmai, emberi tudásuk alapján – alkalmasnak találta arra, hogy átvegyék a mesterfokozatot igazoló díszoklevelet.

Az érdekképviselet gratulál az első kereskedő mestereknek.

Mestervizsgára felkészítés

A referencia alapján az KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete várja további kereskedelmi cégek, vállalkozók jelentkezését kereskedő mestervizsga felkészítőre – akik eleget szeretnének tenni annak a kötelezettségnek, hogy tanulót mesterfokozat mellett fogadhatnak 2015-től.

Kereskedő mesterek Pápán

2014-03-10
Az ország első kereskedő mestereit a KISOSZ készítette fel!

Az ország első kereskedő mestereit a KISOSZ készítette fel!

Rendhagyó tanfolyam keretében a Pápa és Vidéke ÁFÉSZ öt hallgatóját kereskedő mestervizsgára készítette fel a KISOSZ Veszprém megyei szervezete – tájékoztatta lapunkat az érdekképviselet…

További részleteket ezen az oldalunkon talál.

BÉKÉS megye – Dohányzást tiltó táblák: a régit is érti mindenki

2014-03-10
Békés megyében több vállalkozó is nehezményezi és fölösleges pénzkidobásnak tartja a táblacseréket

Békés megyében több vállalkozó is nehezményezi és fölösleges pénzkidobásnak tartja a táblacseréket.

Több megkeresés is érkezett az elmúlt napokban aKereskedők Vállalkozók Békés Megyei Szervezetéhez (KISOSZ).A panaszosok nem értenek egyet azzal a rendelettel, amelynek értelmében immáron egységesen és öt nyelven kell feltüntetni a dohányzási tilalmat a közforgalmú intézményekben, írta meg a beol.hu.

„Érdekvédelmi szervezetként fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a problémára. A minket megkereső vendéglátósok, kereskedők szerint ez a döntés csak újabb bürokratikus terhet jelent – tudta meg a hírportál Czibula Zoltántól, a KISOSZ megyei titkárától. A titkár ozzátette, arról nem is beszélve, hogy jó néhány egységes arculattal jelentkező cégnél ez a változtatás rengeteg pluszköltséget jelent.

– A KRESZ-ben használatos egyezményes jelzéseket is minden országban, mindenki érti. Az áthúzott cigaretta piktogram is egyértelmű. Nem is értjük, miért szükséges ez a változtatás, mondta a hírportál megkeresésére az érdekképviselet titkára.

Négy nyelven kell tiltani a dohányzást

A dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő feliratok, illetve jelzések szembetűnően, világosan és egységesen mindenki számára, négy nyelven felismerhetőek legyenek – ez a célja annak az új szabályozásnak, amelyet 2014. március 1-óta kell alkalmazni.

A feliratok meglétét – a nemdohányzók védelmét szolgáló szabályok betartásával együtt – a járási, kerületi kormányhivatalok népegészségügyi intézetei ellenőrzik.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény (Nvt.) értelmében a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni, int az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala.

A feliratok formájára, tartalmára eddig csak ajánlás létezett:

március 1-óta azonban mindenhol egységessé és ezzel egyértelművé váltak a jelzések.

Ennek részeként mostantól a feliratokat legalább A/4 méretben kell kihelyezni, a jó láthatóság és olvashatóság érdekében pedig a minimális betűnagyságot is meghatározza a vonatkozó kormányrendelet(39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet).

A táblákon ez és így álljon!

Fontos kitétel, hogy a magyar nyelvű szöveges tartalom mellett angolul, németül, franciául és oroszul is szerepelnie kell a „Dohányzásra kijelölt hely”, illetve a „Tilos a dohányzás!” felhívásoknak.

A felirat vagy jelzés anyaga szabadon választható, azonban a felirat vagy jelzés mérete, színe, betűtípusa, betűmérete meg kell, hogy feleljen a jogszabályban foglaltaknak.

Az új táblákon fel kell tüntetni a helyi tarifával hívható 06 40200493-as, úgynevezett kék számot, ahol egyfelől a leszokáshoz nyújtanak támogatást, másrészt az Nvt. előírásainak megszegésével kapcsolatban is észrevételt lehet tenni.

Szerepelnie kell a www.leteszemacigit.huinternetes hivatkozásnak is, amelyen keresztül szintén a leszokni vágyók kaphatnak segítséget.

A „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS
felirat, illetve jelzés letölthető az ÁNTSZ honlapjáról innen.

Az Nvt.-vel kapcsolatos további információk találhatók az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján itt.


Négy nyelven kell tiltani a dohányzást

2014-03-10
A dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő feliratok, illetve jelzések szembetűnően, világosan és egységesen mindenki számára, négy nyelven felismerhetőek legyenek – ez a célja annak az új szabályozásnak, amelyet 2014. március 1-óta kell alkalmazni.

A dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő feliratok, illetve jelzések szembetűnően, világosan és egységesen mindenki számára, négy nyelven felismerhetőek legyenek – ez a célja annak az új szabályozásnak, amelyet 2014. március 1-óta kell alkalmazni.

A feliratok meglétét – a nemdohányzók védelmét szolgáló szabályok betartásával együtt – a járási, kerületi kormányhivatalok népegészségügyi intézetei ellenőrzik.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény (Nvt.) értelmében a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni, int az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala.

A feliratok formájára, tartalmára eddig csak ajánlás létezett:

március 1-óta azonban mindenhol egységessé és ezzel egyértelművé váltak a jelzések.

Ennek részeként mostantól a feliratokat legalább A/4 méretben kell kihelyezni, a jó láthatóság és olvashatóság érdekében pedig a minimális betűnagyságot is meghatározza a vonatkozó kormányrendelet(39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet).

A táblákon ez és így álljon!

Fontos kitétel, hogy a magyar nyelvű szöveges tartalom mellett angolul, németül, franciául és oroszul is szerepelnie kell a „Dohányzásra kijelölt hely”, illetve a „Tilos a dohányzás!” felhívásoknak.

A felirat vagy jelzés anyaga szabadon választható, azonban a felirat vagy jelzés mérete, színe, betűtípusa, betűmérete meg kell, hogy feleljen a jogszabályban foglaltaknak.

Az új táblákon fel kell tüntetni a helyi tarifával hívható 06 40200493-as, úgynevezett kék számot, ahol egyfelől a leszokáshoz nyújtanak támogatást, másrészt az Nvt. előírásainak megszegésével kapcsolatban is észrevételt lehet tenni.

Szerepelnie kell a www.leteszemacigit.huinternetes hivatkozásnak is, amelyen keresztül szintén a leszokni vágyók kaphatnak segítséget.

A „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS
felirat, illetve jelzés letölthető az ÁNTSZ honlapjáról innen.


Az Nvt.-vel kapcsolatos további információk találhatók az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján itt.

*

Dohányzást tiltó táblák: a régit is érti mindenki

Békés megyében több vállalkozó is nehezményezi és fölösleges pénzkidobásnak tartja a táblacseréket.

Több megkeresés is érkezett az elmúlt napokban aKereskedők Vállalkozók Békés Megyei Szervezetéhez (KISOSZ).A panaszosok nem értenek egyet azzal a rendelettel, amelynek értelmében immáron egységesen és öt nyelven kell feltüntetni a dohányzási tilalmat a közforgalmú intézményekben, írta meg a beol.hu.

„Érdekvédelmi szervezetként fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét a problémára. A minket megkereső vendéglátósok, kereskedők szerint ez a döntés csak újabb bürokratikus terhet jelent – tudta meg a hírportál Czibula Zoltántól, a KISOSZ megyei titkárától. A titkár ozzátette, arról nem is beszélve, hogy jó néhány egységes arculattal jelentkező cégnél ez a változtatás rengeteg pluszköltséget jelent.

– A KRESZ-ben használatos egyezményes jelzéseket is minden országban, mindenki érti. Az áthúzott cigaretta piktogram is egyértelmű. Nem is értjük, miért szükséges ez a változtatás, mondta a hírportál megkeresésére az érdekképviselet titkára.

Ismerje meg a fogyasztó és vállalkozó közötti szerződés új szabályait

2014-03-13
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések megújult szabályai június 14-től válnak kötelező érvényűvé.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések megújult szabályai június 14-től válnak kötelező érvényűvé.

A jogszabály ( 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet - Magyar Közlöny 2014/30. száma) rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, tájékoztat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Egyben hatályát veszti az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) kormányrendelet.

A rendelet 31. §-a értelmében:

 

(1) A 9. §, a 11. § (1), (3)–(5) és (7) bekezdésében, a 12. § (1) és (3) bekezdésében, a 14–17. §-ban és a 18. § a)pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.

(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

A rendelet hatálybalépéskori szövege az alábbiakban olvasható, vagy elérhetőerről a linkről.

Leírás: http://www.nfh.hu/data/cms34911/elvalaszto.jpg

 

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés d)pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. §(1) E rendeletben foglaltakat a fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) kell alkalmazni.

(2) E rendelet meghatározza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait, továbbá a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat.

(3) E rendeletet akkor kell alkalmazni, ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusát átültető jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(4) E rendeletben foglaltaktól a fogyasztó javára a felek megállapodása eltérhet.

2. §Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a)a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokra;

b)a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra;

c)az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre;

d)a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre;

e)a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződésre;

f)az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, vagy átruházására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést;

g)olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása;

h)a lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződésre, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti ingatlanközvetítői tevékenységre, valamint ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződést;

i)az utazási szerződésre;

j)a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződésre;

k)a közjegyző által okiratba foglalt szerződésre;

l)élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésre;

m)az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésre;

n)az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződésre.

3. §A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti személyszállítási szolgáltatásokkal és a légi közlekedésről szóló törvény szerinti légi személyszállítással kapcsolatos szerződésre kizárólag a 7. § és a 15. § (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.

2. Értelmező rendelkezések

4. §E rendelet alkalmazásában:

1. digitális adattartalom:digitális formában előállított vagy nyújtott adat;

2. fogyasztó:a Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogyasztó;

3. járulékos szerződés:olyan fogyasztói szerződés, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez kapcsolódó egyéb termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt;

4. jelentős átalakítás:meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül

a)a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység;

b)az a)pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy

c)az a)pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység.

5. jótállás:a Polgári Törvénykönyv szerinti, valamint külön jogszabályban a fogyasztói szerződésekre meghatározott kötelező jótállás;

6. nyilvános árverés:olyan értékesítési módszer, amelynek során a vállalkozás az árverező által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében szerződéskötésre tesz ajánlatot a fogyasztóknak, akik az árverésen személyesen megjelennek vagy ennek lehetősége számukra biztosított, és amelyen a sikeres licitáló arra vállal kötelezettséget, hogy az ajánlatban foglaltak szerint szerződést köt. Nem minősül nyilvános árverésnek a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére álló árverési célú internetes honlap használata;

7. pénzügyi szolgáltatás:a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenysége;

8. szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés:olyan fogyasztói szerződés, amely nem minősül termék adásvételére irányuló szerződésnek;

9. tartós adathordozó:olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél;

10. távollévők között kötött szerződés:olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak;

11. távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz:olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz;

12. termék:ingó dolog, kivéve a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolog; terméknek minősül a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia;

13. üzlethelyiség:

a)bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja;

b)bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja;

14. üzlethelyiségen kívül kötött szerződés:olyan fogyasztói szerződés,

a)amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg;

b)amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a)pontban meghatározott körülmények között;

c)amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy

d)amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése;

15. vállalkozás:a Polgári Törvénykönyvben meghatározott vállalkozás.

5. §E rendelet alkalmazásában

a)termék adásvételére irányuló szerződésnek minősül az olyan, szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés is, amely alapján a vállalkozás termék tulajdonjogának az átruházására is köteles;

b)nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen végzett értékesítő tevékenység.

II. FEJEZET

A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI

3. A szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartásra és a fizetési eszköz használati díjára vonatkozó szabályok

6. §Ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás biztosítja, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj nem terheli. E rendelkezés nem érinti az elektronikus hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel.

7. §(1) A vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek egy adott fizetési mód igénybevételéért díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását tiltják.

4. Nem kért értékesítés

8. §(1) A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés.

(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.

III. FEJEZET

AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

5. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

9. §(1) Üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót

a)a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

b)a vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről;

c)a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen kívül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról és a postaköltségről), vagy, ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

d)a teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

e)a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről;

f)határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

g)a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;

h)a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

i)a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

j)a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

(2) A vállalkozást nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség azon információk vonatkozásában, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalóak.

(3) Az (1) bekezdés e)pontja szerinti tájékoztatást a vállalkozás a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható.

10. §Nem kell alkalmazni a 9. §-t az olyan mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződésre, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek.

IV. FEJEZET

AZ ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL KÖTÖTT ÉS A TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

6. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás

11. §(1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót

a)a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben;

b)a vállalkozás nevéről;

c)a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár;

d)a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c)pont szerint megadott címtől eltér;

e)a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról

a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel;

f)határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról;

g)a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül;

h)a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról;

i)a 20. § szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. §-ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról;

j)arról, hogy a 20. § szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és – a távollévők között kötött szerződés esetében – a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

k)arról, hogy a fogyasztó a 26. § szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. § vagy a 19. § esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. § szerinti felmondási jogát;

l)arról, ha a 29. § alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. § szerinti jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. § szerinti jogát;

m)a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről;

n)az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről;

o)arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról;

p)határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

q)a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;

r)a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;

s)a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;

t)a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

u)a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően;

v)a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról;

w)a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

(2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e)és f)pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j)pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket.

(3) Nyilvános árverés esetén a vállalkozás (1) bekezdés b), c)és d)pontjában meghatározott adatai helyett az árverező vállalkozás azonos adatai is megadhatók.

(4) Az (1) bekezdés i), j)és k)pontjában meghatározott tájékoztatás az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is megadható.

(5) A vállalkozás az (1) bekezdés m)pontja szerinti és az n)pontban a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a 3. mellékletben foglalt mintatájékoztató útján is megadható.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak.

(7) Az e §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

7. Aszerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén

12. §(1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a fogyasztóval papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón közli. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

(2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy a szerződéskötést papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m)pontja szerint adott nyilatkozatát.

(3) Az olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, ahol a fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás javításra vagy karbantartásra irányuló szolgáltatását, és a szerződő felek azonnal teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, feltéve, hogy a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg kétszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatás megadásának napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget

a)a vállalkozás papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén– más tartós adathordozón közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdés b)és c) pontjában előírt tájékoztatást, továbbá az ellenszolgáltatás teljes összegét vagy annak kiszámítási módját, a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt;

b)a vállalkozás közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdésének a), i)és l)pontjában előírt tájékoztatást, azonban a fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján nem köteles azt papíron vagy más tartós adathordozón átadni, és

c)a szerződéskötés visszaigazolása tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást.

13. §A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten, tartós adathordozón közölni.

8. Aszerződéskötésre vonatkozó formai követelmények távollévők között kötött szerződés esetén

14. §Távollévők között kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást – világos és közérthető nyelven – a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie.

15. §(1) Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q)és r)pontjában meghatározott információkra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

(3) A kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az elfogadott fizetési módokat.

16. §Ha a szerződést olyan távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával kötik meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése előtt a vállalkozás az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján közli legalább a 11. § (1) bekezdés a), b), e), f), i), p)és q pontjában előírt tájékoztatást. A 11. § (1) bekezdésében meghatározott további információkat a vállalkozás a 14. §-sal összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.

17. §Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul. E § nem érinti a vállalkozás 16. §-ban meghatározott kötelezettségét.

18. §A távollévők között kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza

a)a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta; és

b)ha a fogyasztó a 29. § m)pontja szerinti nyilatkozatot tett, az erre vonatkozó visszaigazolást.

19. §A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten közölni.

9. A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog

20. §(1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. § szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.

(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát

a)termék adásvételére irányuló szerződés esetén

aa)a terméknek,

ab)több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik,az utoljára szolgáltatott terméknek,

ac)több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak,

ad)ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,

a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

b)szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától

számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.

(3) A (2) bekezdés a)pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

10. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának jogkövetkezménye

21. §(1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i)pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

(2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.

11. A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása

22. §(1) A fogyasztó a 20. §-ban biztosított jogát

a)a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy

b)az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja.

(2) A vállalkozás internetes honlapján is biztosíthatja a fogyasztó számára a 20. §-ban meghatározott jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását. Ebben az esetben a vállalkozás tartós adathordozón haladéktalanul visszaigazolja a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.

(3) A 20. §-ban meghatározott jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a 20. § (2) bekezdésében, illetve a 21. §-ban meghatározott határidő lejárta előtt elküldi.

(4) A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a 20. §-ban meghatározott jogot e §-sal összhangban gyakorolta.

12. A vállalkozás kötelezettségei a fogyasztó elállása vagy felmondása esetén

23. §(1) Ha a fogyasztó a 22. §-nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

(2) A 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

(3) Ha a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

(4) Termék adásvételére irányuló szerződés esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az (1) bekezdésben meghatározott összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.

13. A fogyasztó kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén

A folytatásért lépjen erre az oldalra. http://www.nfh.hu/magyar/informaciok/hirek/jsz_140307_2.html

Más lesz a vállalkozó és fogyasztó közötti szerződés

2014-03-13
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések megújult szabályai június 14-től válnak kötelező érvényűvé.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések megújult szabályai június 14-től válnak kötelező érvényűvé.

A jogszabály (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet - Magyar Közlöny 2014/30. száma) rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, tájékoztat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

A kormányrendelet és az azzal kapcsolatos egyéb információk erről az oldalunkról elérhető.

Hétfőig kell jelezni, ha haladékot kér a számlák jelentésére!

2014-03-14
Amennyiben az online adatkapcsolatra képes pénztárgép beüzemelése helyett a számlaadás mellett döntött, azt március 17-ig, hétfőig lehet az adóhatóságnak jelezni.

Amennyiben az online adatkapcsolatra képes pénztárgép beüzemelése helyett a számlaadás mellett döntött, azt március 17-ig, hétfőig lehet az adóhatóságnak jelezni.

Elvileg lehetőség van arra, hogy egy kereskedő úgy döntsön, hogy online adatkapcsolatra képes pénztárgép helyett minden tranzakcióról számlát állít ki. Azt a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyt, aki bizonylatkibocsátási kötelezettségének nyugta helyett kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségét gépi nyugtakibocsátással teljesíti. Így tehát elkerülhető a kassza mizéria, írja a Piac és Profit.

A Magyar Közlöny 2014. február 28-i 31. számában megjelent 11/2014 (II.28.) NGM rendelet módosította az 50/2013 (XI.15.) NGM rendeletet. A rendelet 9/A §-a értelmében…

Nyugta helyett számla – heti adatszolgáltatás

… azon adózók, akik tevékenységük alapján pénztárgép használatára kötelezettek, de az áfa tv. 166. § (2) bekezdése alapján nyugta helyett minden esetben számlát adnak vásárlóiknak, heti adatszolgáltatásra kötelezettek, amelyet a tárgyhetet követő negyedik munkanapig kell benyújtani az állami adóhatósághoz aPTGSZLAA nyomtatványon.

Mentesítés

A módosító rendelet egy 9/B §-sal egészítette ki a rendeletet, mely a 2014.12.31-ig terjedő időszakra vonatkozóan mentesíti az adatszolgáltatási kötelezettség alól azon adózókat, akik már 2013. szeptember 1-ét megelőzően is kizárólag számlát adtakminden olyan vásárlójuknak, akiknek, ha nyugtát adtak volna, azt a jogszabályok értelmében kizárólag pénztárgéppel tehették volna meg.

A mentesülés feltétele

Ha az adózó az adatszolgáltatás alóli mentesség tényét a módosító rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül – vagyis jelen esetben: 2014.március17-ig – bejelenti az állami adóhatóságnak.

A szállásadói szolgáltatásról

2015. január 1-től mindenkinek pénztárgépköteles lesz a szállásadói szolgáltatás.

Az üzemeltető ezt azzal válthatja ki, ha nyugta helyett mindig számlát ad.

Ezen túlmenően viszont rendszeresen be kell majd küldeni elektronikusan a havi összesítő bevallást. Hogy hogyan, arról itt találja a részleteket.

 


Érdemes még ma elküldeni a fizetési felszólításokat

2014-03-14
Érdemes március 15-ig kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésre – mert ettől a naptól az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.

Érdemes március 15-ig kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésre – mert ettől a naptól az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.

A most életbelépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyanis az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást, hívja fel a figyelmet a Piac és Profit. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott. (A szállítói hitelezés még mindig komoly probléma a magyar gazdaságban.)

Bár az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésekor fennálló szerződésekre a régi Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályait kell alkalmazni, de a jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.

Nem csak pénzkövetelés létezik

A követelés elévülésének legfontosabb következménye az, hogy azt bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Követelés alatt nemcsak a pénzkövetelést kell érteni, hanem bármely, szerződésből fakadó követelést. Az elévülés a kötelezett szempontjából azt jelenti, hogy ő az elévült követelés teljesítését megtagadhatja – írtaAndor Ágnesjogász szakértői cikkére hivatkozva az üzleti lap.

Főszabály szerint a követelések 5 év alatt évülnek el.

Ha a felek az elévülési idő hosszát szeretnék 5 évtől eltérően megállapítani, ezt a megállapodást írásba kell foglalni.

A korábbi szabályozással ellentétben tehát nemcsak 5 évnél rövidebb, hanem 5 évnél hosszabb elévülési időben is megállapodhatnak a felek.

Elévülési idő

Egy dolgot nem lehet: az elévülési időt a szerződésben teljesen kizárni.

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Ha a teljesítés idejére a felek határidőt tűztek ki, akkor a határidő utolsó napja az esedékesség időpontja.

Nem érdemes sokáig húzni a fizetést

Jelentős kockázatot vállalnak azok a magyar cégvezetők, akik forgalmuk nagy részét utólagos fizetéssel, hosszú fizetési határidőkkel bonyolítják – az új Ptk. hatálybalépése után.

A tavaly uniós rekordot döntő hazai szállítói hitelezési arány miatt 2014-ben felértékelődik a naprakész céginformáció, a hitelbiztosítás és a professzionális követeléskezelés szerepe a magyar kkv-k között.

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított 1 éves (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos) határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél (1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapnál) kevesebb van hátra.

Az elévülés a bírósági eljárás jogerős befejezésétől, azaz a követelés tárgyában hozott határozattól kezdődik újra. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Az új Polgári törvénykönyv szerint bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is, azaz ez az eljárás is megszakítja az elévülést, írja a Piac és Profit.

Az üzembe helyezési kód csak „egyszerhasználatos”

2014-03-17
Sikertelen üzembe helyezés után a kód megadásával az adóhatóságtól kérhet segítséget az online pénztárgép üzemeltető.

Sikertelen üzembe helyezés után a kód megadásával az adóhatóságtól kérhet segítséget az online pénztárgép üzemeltető.

A megadott üzembe helyezési kóddal többen sikertelenül próbálták munkára fogni frissen vásárolt online pénztárgépüket, tájékoztatja a közvéleményt az adóhatóság.

Amint arra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhívja a figyelmet, ha egy üzembe helyezési kóddal megkezdték valamely pénztárgép üzembe helyezését, úgy – még ha az üzembe helyezés adott esetben nem is volt sikeres – az adott üzembe helyezési kód más pénztárgép üzembe helyezéséhez már nem használható fel, illetve más üzembe helyezési kóddal az adott pénztárgép már nem helyezhető üzembe.

Mi a megoldás?

A fentiekre tekintettel, amennyiben az adott üzembe helyezési kóddal a pénztárgép üzembe helyezése nem volt sikeres, úgy azopg.teszt@nav.gov.huemail címen az üzembe helyezési kód megadásával kérhet segítséget – szól a hatósági tájékoztató.

Béren kívüli juttatás – munkaviszony fenntartása mellett

2014-03-18
Amennyiben a munkáltató előre adja az Erzsébet-utalványt a munkavállalónak, akkor béren kívüli juttatásként kell utána adózni – azzal a kikötéssel, hogy a munkaviszony fennmarad.

Amennyiben a munkáltató előre adja az Erzsébet-utalványt a munkavállalónak, akkor béren kívüli juttatásként kell utána adózni – azzal a kikötéssel, hogy a munkaviszony fennmarad.

Az szja törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész, írja az adóhatóság minapi tájékoztatójára hivatkozva a HVG.

A gazdasági lap okfejtése szerint az Erzsébet-utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára adható, a rendelkezés csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) januárra a teljes 8 ezer forintos juttatás béren kívüli juttatásként.

Az utólagos juttatás törvényi lehetősége nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával. Így nincs akadálya az utóbbinak. Ilyenkor a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad.

Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély a munkaviszony megkezdett hónapjainak és a 8 ezer forintnak a szorzatánál több Erzsébet-utalványt kapott, a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét önellenőrzés útján utólag módosítania kell.

A munkáltatónál ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség is felmerül, írja a NAV tájékoztatójára hivatkozva a gazdasági hetilap.

Aranyigazságok a vállalkozás továbbéléséért

2014-03-18
Az alábbi – tipikus – hibák elkerülésével talán meg lehet előzni, hogy megbukjon egy vállalkozás – legalábbis a szakértő állítása szerint.

Az alábbi – tipikus – hibák elkerülésével talán meg lehet előzni, hogy megbukjon egy vállalkozás – legalábbis a szakértő állítása szerint.

Az időnként ironikusnak tetsző megfogalmazás mögött azért alapigazságok rejlenek, amelyeket egyetlen cégvezetőnek sem árt (újra)olvasni. A Smallbiztrends összeállítását a HVG tette közzé.

Túlléped a céges költségvetést

Ha a családi kasszában sem tudsz rendet tartani, akkor a saját vállalkozásodban miért tudnál? Bár a céges költségvetés sok papírmunkát igényel, jó hír, hogy cégvezetőként nem kell ezekkel foglalkoznod. Erre ott van a könyvelő vagy az a munkatárs, akinek ez a feladata a cégnél.

Nincs pénzügyi terved

Ha egy vállalkozás nem termel pénzt, ez azt jelenti: nincs elképzelésed arról, hogy miként szólítsd meg a vevőid. Minden héten időt kell szakítod arra, hogy elemezd az értékesítés számait, és korrigálj, ha szükséges. Ellenkező esetben simán beleállsz a földbe a vállalkozásoddal.

Mindent te csinálsz a cégben

Nemcsak az amerikai, de a magyar kisvállalkozók gyakori hibája is, hogy mindent ők végeznek a cégükben. De vajon van-e olyan catering cég, amelyik a szakáccsal szállítja ki az ételt? Persze, a munkaerő pénzbe kerül, a munkaerő nélkül viszont garantált a bukás.

Nem a megfelelő dologra koncentrálsz

Minden vállalkozásnak van főtevékenysége, az, amire eredetileg alapították. Sok cégvezető szétforgácsolja magát, mert azokat a tevékenységeket is megpróbálja fejleszteni, amelyek nem tartoznak szorosan hozzá az ügyfélszerzéshez. Például szép dolog az ütős vállalati honlap, de csak akkor, ha az értékesítést támogatja.

Nem fizetsz adót

Hát igen. Ez Magyarországon is gyakori. Sok cégvezető úgy tekint az adóelkerülésre, mint amivel a vállalkozás jövedelemtermelő képességét tudja növelni. Például, nem fizet áfát, vagy a munkára rárakódó közterheket. Amellett, hogy ez teljesen illegális, könnyen megpecsételheti a céged sorsát is.

Nem emelkedsz ki a versenytársak közül

Ha nem ismered a saját céged erősségeit, és azt, hogy a terméked/szolgáltatásod miben más, mint a versenytársaké, akkor jó eséllyel tönkremegy a vállalkozásod. Egyáltalán: minden vállalkozás alapkérdése, hogy mitől tudom jobban csinálni ugyanazt, mint mások? Ha ezzel nem vagy tisztában, jó esetben is csak vegetálni fogsz a vállalkozásoddal.

A cégek bukása megelőzhető (?)

2014-03-18
Az alábbi – tipikus – hibák elkerülésével talán meg lehet előzni, hogy megbukjon egy vállalkozás – legalábbis a szakértő állítása szerint.

Az alábbi – tipikus – hibák elkerülésével talán meg lehet előzni, hogy megbukjon egy vállalkozás – legalábbis a szakértő állítása szerint.

Az időnként ironikusnak tetsző megfogalmazás mögött azért alapigazságok rejlenek, amelyeket egyetlen cégvezetőnek sem árt (újra)olvasni…

A folytatásért lépjen erre az oldalunkra!

A vállalkozóknak is jár béren kívüli juttatás

2014-03-18
A béren kívüli juttatásokat a legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe, pedig sok pénzt takaríthatnának meg velük.

A béren kívüli juttatásokat a legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe, pedig sok pénzt takaríthatnának meg velük.

Amikor még aktívak vagyunk, amikor még benne vagyunk a sűrűjében, hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a saját jövőnkről. Az ügyvezetők többsége ugyanis napról-napra él, a cége mindennapos feladataiban veszik el, pedig már ilyenkor sem árt felkészülni az időskorra. A legtöbb cégvezető nem is gondol a nyugdíjas korra, azzal a felkiáltással, hogy ő nem lesz nyugdíjas. „Ennek ellenére elég sok nyugdíjast látunk az utcán, pedig senki sem annak született” – mondta a rendezvény szakmai előadója egy kis- és középvállalkozóknak (kkv) szervezett szakmai találkozón, tudósít a Piac & Profit.

A szakember arról beszélt, hogy a cégben keletkező jövedelem sokszor csak komoly adóteherrel vehető ki, ennek elkerülésére olyan megoldást kell találni, amely mérsékelheti ezt a veszteséget. Habár a magyar kkv-k általában nem foglalkoznak vele, a cafeteria az az eszköztár, amelyet a legkisebb cégek ugyanúgy hasznosíthatnak, mint a multik.

Cafeteria néven az összes olyan béren kívüli juttatást nevezzük, amelyet a munkabéren felül, nem készpénzben nyújt a munkáltató. (Itt olvashat az aktuális cafeteria szabályokról.)

Juttatások típusai

Adómentes juttatások

Ami ezekben közös, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére nincs adóterhe. Ide tartozik többek között a hiteltörlesztési hozzájárulás, bölcsődei gondozás, távolsági bérlet, egészség- és életbiztosítás, teljes életre szóló biztosítás.

Kedvezményes, 37,5 százalék közterhű juttatások évi 500 ezer forint értékig

Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, iskolakezdési utalvány, Önkéntes nyugdíjpénztár, helyi bérlet, munkahelyi étkeztetés, stb.

Egyes meghatározott juttatások, 51,17 százalékos közteherrel

Ebbe a kategóriába bármi bekerülhet, ami áru, vagy szolgáltatás. Adózási szempontból ide kerülnek azok a juttatások, amelyek magasabb összegűek, mint a törvényben megszabott cafeteria értékhatár. Ide tartozik az ajándékutalvány, 10 150 forint értékben, évente legfeljebb háromszor.

A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb juttatást a cégtulajdonos is igénybe veheti, akár munkaviszonyban áll a cégénél, akár írásban rögzítetten személyesen jár el a cég ügyeiben. Ügyelnie kell ugyanakkor arra, hogy vannak olyan juttatási formák, amelyek csak munkaviszonyban érvényesülnek: mint a foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, vagy az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj.

Amit a cégvezető is igénybe vehet

Ugyanakkor a sportbelépőket, a kockázati élet és egészségbiztosításokat, vagy a teljes életre szóló biztosítást azonban ugyanúgy igénybe veheti a cégvezető is. 

Az igazi kakukktojás az adományként nyújtott önkéntes pénztári támogatás, amely ugyan adóköteles (37,5 százalék) ám ebből 20 százalék visszaigényelhető, így rendkívül kedvezően adható, évi 150 ezer forintos értékhatárig, méghozzá elsősorban nem munkaviszonyban álló cégtulajdonosok számára.

Habár a juttatások értékhatárai miatt nagyobb összegek így nem vehetőek fel, sok esetben megoldást jelenthet az adómentes, vagy kedvezményes adózású elemek igénybevétele. 100 ezer forint kifizetésnél ugyanis, ha a cégvezető munkabérként veszi fel, nettó 50973 forintot kap kézhez, osztalékként 63 ezer forintot, az 51,17 százalékos cafeteriaelemmel 66151 forintot, a 37,5 százalékos elemmel 73692 forintot, míg az adományként nyújtott önkéntes pénztári támogatásként 86460 forintot kap kézhez. „Nem mindegy tehát, mennyit takarítunk meg” – hangsúlyozta a szakmai előadó összegzését az üzleti lap.

Ön tud róla? Béren kívüli juttatás a vállalkozóknak is jár

2014-03-18
A béren kívüli juttatásokat a legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe, pedig sok pénzt takaríthatnának meg velük.

A béren kívüli juttatásokat a legtöbb vállalkozó sokszor nem veszi igénybe, pedig sok pénzt takaríthatnának meg velük.

Amennyiben jól hasznosítható információkra van szüksége a témával kapcsolatban, lépjen erre az oldalunkra!

Ajándék a munkáltatótól, kis költséggel

2014-03-19
A munkáltató, elismerése jeléül ajándékot is adhat a munkavállalónak, de még saját magát is megjutalmazhatja. Így teheti olcsón.

A munkáltató, elismerése jeléül ajándékot is adhat a munkavállalónak, de még saját magát is megjutalmazhatja. Így teheti olcsón.

Az első körülmény, amelyet ajándékozásnál tisztázni kell, hogy az a személy, akit megajándékoznánk, milyen kapcsolatban van a vállalkozással. Mást kaphat a munkavállaló, és mást a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa, írja okleveles adószakértőjére hivatkozva a Piac és Profit.

Utalvány, koncert- színházjegy, -bérlet

A szakember szerint, amennyiben munkavállalóról van szó, elég széles a paletta, mert több olyan kedvező adózású juttatás is van, amelyet – már előre tervezve – év vége előtt akár nagyobb összegben is adhatunk. Ilyen lehet például a SZÉP kártya, amit ha év közben nem használunk ki, akár egyszerre is feltölthetünk év végén, kellemes időtöltésre, pihenésre buzdítva a dolgozóinkat. Ha a karácsonyi bevásárlást szeretnénk megtámogatni, jól jöhetnek az utalványok. Az étkezési Erzsébet-utalványt is kiadhatjuk év végén egyszerre, ha év közben nem tettük, vagy kevesebbet adtunk.

De kellemes és adózás szempontjából olcsó megoldás, ha színház- vagy koncertjeggyel, -bérlettel lepjük meg a munkavállalóinkat, vagy olyan utalvánnyal, ami erre váltható be. Ezt akár 50 ezer forintig tehetjük adómentesen.

Ezeket a juttatásokat a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa is kaphatja ugyanolyan feltételekkel, mint a munkavállalók!

Kicsit drágább megoldás az ajándékutalvány, amely sokféle termékre, szolgáltatásra beváltható. Ennél viszont arra is figyelnünk kell, hogy egy-egy alkalommal egy személynek ne adjunk többet a minimálbér 10 százalékánál. Ha mégis előfordulna, akkor minden dolgozónk egyformán kapjon, vagy készítsünk hozzá szabályzatot, amiben definiáljuk, milyen csoportnak milyen értékben adunk, javasolja a szakértő.

Fontos, hogy bármelyik mellett döntünk év végi pluszjuttatásként, figyelembe kell vennünk, amit év közben már kiadtunk, máskülönben előfordulhat, hogy túllépjük az adómentes vagy kedvező adózású korlátokat, szól az intelem

Lakáscélra adható adómentes támogatás

Az szja-törvény 94 szóból álló mondatban fogalmazza meg a lakáscélra adható adómentes támogatás feltételét. Ez a korábbi szabályokhoz képest csak annyiban változott, hogy hiteltörlesztésre is fordítható: „A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).”

Élet- és egészségbiztosítások: idén változnak a szabályok

Az élet- és balesetbiztosításokkal körültekintően kell eljárni, hogy valóban megfelelnek-e az adómentességi feltételnek. Nem árt tudnunk azt sem, hogy a befizetett díjat melyik időszakra tudjuk elszámolni.

A biztosításokkal kapcsolatban 2014-ben ismét változnak a szabályok.

Talán a legfontosabb – amit egyébként eddig is le lehetett vezetni a jogszabályokból –, hogy kifejezetten nevesíti az adótörvény, hogy azt a konstrukciót, amiben a biztosítónak nincs kockázata, tehát legfeljebb a befizetett díj hozammal növelt értékére vállal kötelezettséget, nem lehet kockázati biztosításnak tekinteni.

A tisztán kockázati élet- és egészségbiztosítások egy hónapra jutó díja továbbra sem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát , ám nem feltétlenül havonta kell fizetni.

Idei újdonságok, változások

Szigorodtak az utalványok szabályai. Nem lehet juttatásnak minősíteni az olyan utalványt, amelyet vissza lehet váltani (kivéve, ha a munkáltató még kiosztás előtt teszi).

Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatos változás, hogy az egyéni tagdíjbefizetés után járó 20 százalékos szja-kedvezmény maximuma egységesen 150 ezer forint lesz, tehát kortól függetlenül, és akár egy pénztárba történő befizetés esetén is. Az önkéntes pénztári adomány összegének 78 százaléka után a magánszemélyt az ideivel megegyezően 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Mivel megmaradt az adomány összegének és a saját befizetésnek a 20 százalékos kedvezménye, a végleges közteher változatlanul 13,54 százalék.

A sokat szajkózott öngondoskodás térnyerését ösztönzi egy új kedvezmény. 2014-től a magánszemély, szerződőként, a nyugdíjbiztosításra befizetett összegének a 20 százalékát kedvezményként visszakérheti. Első látásra ismerősnek tűnik a biztosítási kedvezmény, azonban annyiban eltér a régitől, hogy ez a visszatérítés nem a saját bankszámlára, hanem a biztosítási számlára történik, azaz a megtakarítást növeli. Az adó-visszatérítést az önkéntes pénztárakhoz és a NYESZ számlához hasonlóan az adóbevallásban tett nyilatkozattal lehet kérni, és 30 napon belül kiutalják, ha nincs adótartozásunk. A kedvezmény összege maximum 130 ezer forint lehet.

A sokféle nyugdíjkedvezményt azért a másik oldalról korlátozza a törvénymódosítás.

Az önkéntes pénztári, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján igénybe vett kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Tehát, ha valaki teljesen kihasználja a 150 ezer forintos önkéntes pénztári kedvezményt saját befizetésre és/vagy adományra, és mondjuk a NYESZ számlájára is visszakap 50 ezret, akkor nyugdíjbiztosítására már csak maximum 80 ezret tud igénybe venni a 130-ból.

Munkáltatótól lakáscélra

Várhatóan a legnagyobb érdeklődés a lakáscélú munkáltatói támogatás bővítését övezi majd, véli a szakértő.

Eddig ez az adómentes vissza nem térítendő támogatás lakás vásárlására, építésére, bővítésére, korszerűsítésére volt adható. Januártól már a meglévő – akár hitelintézettől, akár korábbi munkáltatótól felvett – lakáshitel törlesztésére, visszafizetésére is fordítható. A feltételei az eddigi támogatásokkal megegyeznek: támogatható a kormányrendelet szerinti méltányolható lakásigény, a bekerülési érték 30 százaléka, ötévente maximum ötmillió forinttal. A támogatás folyósításában, szintén a korábbiakhoz hasonlóan, a pénzintézeteknek lesz szerepük, írja az üzleti lap, okleveles adószakértőjére hivatkozva.

Kis költséggel is adhat ajándékot a munkáltató

2014-03-19
A munkáltató, elismerése jeléül ajándékot is adhat a munkavállalónak, de még saját magát is megjutalmazhatja. Így teheti olcsón.

A munkáltató, elismerése jeléül ajándékot is adhat a munkavállalónak, de még saját magát is megjutalmazhatja. Így teheti olcsón.

Amennyiben kíváncsi arra, hogy ennek mi a módja, akkor a folytatásért lépjen erre az oldalunkra!

Vigyázat! Csaló pályázatírók portyáznak!

2014-03-20
Magukat pályázatírónak nevező csalók tűntek fel, akik a vállalkozók megtévesztésével akarnak pénzhez jutni.

Magukat pályázatírónak nevező csalók tűntek fel, akik a vállalkozók megtévesztésével akarnak pénzhez jutni.

A veszélyre közleményben hívja fel a figyelmet a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz), értesült a HR Portál. A szervezet arról tájékoztat, hogy a csalók az utóbbi időben olyan vonzó feltételű kiírással kecsegtetik a cégeket, amely nem létezik, és a jövőben sem várható.

A Pátosz példaként jelezte: a csalók telefonon azzal keresik meg a vállalkozásokat, hogy bármely régióban 70-80 százalékos támogatással 500 ezer és 60 millió forint közötti támogatást kaphatnak, cserében semmit sem kell vállalniuk, csupán 2 éven belül fel kell használniuk a támogatást. Néha elhangzik az is, hogy utófinanszírozás helyett már előre kiutalják a támogatást.

A csalók leginkább a regisztrációs díjra „utaznak”

Ehhez a telefonálókkal kell szerződést kötni, akik 100-120 ezer forint plusz áfa „regisztrációs díj” ellenében mindent elvégeznek majd. A hitetlenkedőket azzal próbálják meggyőzni, hogy gyorsan ki akarják osztani a Magyarország elleni „túlzottdeficit-eljárás” megszüntetésével felszabadult EU-forrásokat, ezért március 31-éig lehet csak benyújtani a pályázatokat.

A telefonálók célja a „regisztrációs díj” beszedése a nem létező kiíráshoz –írja közleményében a Pátosz.

A szövetség azt tanácsolja, hogy senki ne fizessen előre semmilyen díjat, ameddig meg nem győződött a kiírás létezéséről a kódszám alapján –ebben ingyenes tanácsadással segít a Pátosz.

Nyílt titok lenne a vállalkozások könyvelése (?)

2014-03-20
Szükség lenne egy olyan informatikai rendszerre, amellyel a cégek könyvelési rendszereibe is betekinthetne az adóhatóság, állítják szakértők.

Szükség lenne egy olyan informatikai rendszerre, amellyel a cégek könyvelési rendszereibe is betekinthetne az adóhatóság, állítják szakértők.

A rendszer bevezethető lenne, és ezzel több száz milliárd forintra tehetne szert az államkassza, hiszen egyszerűen kiszűrhetővé válnának az adóügyi visszaélésre szakosodott bűnözői körök, véli a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, értesült a Magyar Nemzet.

Az elképzelés szerint elektronikus hálózat köthetné össze a vállalkozások könyvelését és az adóhivatal rendszerét, vagyis a hatóság rövid úton információt szerezhetne az ügyletekről, a céges kapcsolatokról, a pénzmozgásokról.

A megoldás lehetővé tenné, hogy a hatósági emberek akár az íróasztal mellől elvégezhessék a legfontosabb adóügyi, nyomozati ellenőrzéseket. A szakmai elképzelés az áfacsalások visszaszorítását tűzte ki célul.

Más szakértők úgy tudják, hogy hasonló rendszer Hollandiában, Portugáliában, Németországban is működik, ezekben az országokban bizonyos feltételek mellett az adóhatóság betekinthet cégek könyvelésébe, írta meg a napilap.

Adómemória kiíratása: szervizzel vagy szerviz nélkül

2014-03-23
Az alábbiak szerint kell eljárni a hagyományos pénztárgépek 2013-ra vonatkozó adómemóriájának kiíratásával kapcsolatban. A műveletet az üzemeltető maga is elvégezheti.

Az alábbiak szerint kell eljárni a hagyományos pénztárgépek 2013-ra vonatkozó adómemóriájának kiíratásával kapcsolatban.


Pénztárgép használatára kötelezettek esetén

Elektronikus naplóval nem rendelkező– ún. „kontrollszalagos” –  pénztárgépek adómemória kiíratására vonatkozó szabályok

A 48/2013 (XI. 15.) NGM rendelet 69. § (2) bekezdése értelmében a régi 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szabályainak hatályon kívül helyezés előtti előírásait kell alkalmazni, ennek megfelelően év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását– a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az adómemória kiíratását 2013. december 31-i fordulónappal kell elvégezni.

Abban az esetben, amennyiben a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonására még nem került sor, úgy nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak az új, online pénztárgép üzembe helyezésével és a kontrollszalagos pénztárgép használatból történő kivonásával egyidejűleg, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre kerül sor.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.


Elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépe  adómemória kiíratására vonatkozó szabályok


A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 71. § (4) bekezdése értelmében az elektronikus naplós pénztárgépek adómemóriáját – a 2013. január 1. és a használatból történő kivonás közötti időszak vonatkozásában – az üzemeltető főszabály szerint 2014. február 28-ig köteles kiíratni.

Abban az esetben, amennyiben az elektronikus naplós pénztárgép használatból történő kivonására 2014. február 28-át követő időpontban kerül csak sor, nem kifogásolható, ha az adómemória kiíratására is csak ezt követően kerül sor, a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közti teljes időszakra vonatkozóan egyszerre.

Az adómemória kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti, vagy azzal szervizt, illetve más személyt is megbízhat, arról egyik esetben sem kell adatot szolgáltatni az állami adóhatóság felé.


Pénztárgép használatára nem kötelezettek esetén

A pénztárgép használatára nem kötelezettek által üzemeltett pénztárgép esetén az adómemória kiíratását – a kontrollszalagos és az elektronikus naplós pénztárgépre vonatkozóan egységesen – a 48/2013. (XI. 15) NGM rendelet 73. § (3) bekezdése szabályozza. Ennek értelmébena pénztárgép adómemóriáját ki kell íratni adómemória csere esetén, a bevétellel való egyeztetés érdekében az adóévet követő második hónap utolsó napjáig, illetve az állami adóhatóság alkalmazottjának felhívására.

A pénztárgép adómemóriájának kiírását az üzemeltető maga is elvégezheti vagy azzal szervizt, illetve más, szerviznek vagy műszerésznek nem minősülő személyt is megbízhat. A szerviz, illetve amennyiben az adómemória kiírást nem szerviz végzi, az üzemeltető köteles a kiírást bejegyezni a pénztárgépnaplóba.

Szervizzel

Az adómemória kiíratásáról a pénztárgép használatára nem kötelezett üzemeltetők esetében adatot kell szolgáltatni az állami adóhatóság felé.

Amennyiben a pénztárgép adómemóriájának kiírását a szerviz végzi el, úgy erről a PTGTAX adatlap kitöltésével kell adatot szolgáltatnia.

Szerviz nélkül

Amennyiben az adómemória kiírását nem a szerviz végzi, úgy az adatszolgáltatást a pénztárgép üzemeltetőjének a PTGTAXUZ adatlap kitöltésével kell teljesítenie, figyelmeztet az adóhatóság.

TALLÓZÓ – Lesznek nemzeti italboltok is?

2014-03-23
Nemzeti dohányboltok után akár nemzeti italboltok is nyithatnak – legalábbis erről olvasni szerte az interneten. A kormányszóvivő cáfol, értesült a HVG.

Nemzeti dohányboltok után akár nemzeti italboltok is nyithatnak – legalábbis erről olvasni szerte az interneten. A kormányszóvivő cáfol, értesült a HVG.

A választások után jöhetnek a nemzeti italboltok, az élelmiszerüzletekben csak a sör és a bor maradhat – sokan erre számítanak, és kormányzati körökből is ezzel egybecsengő információk érkeznek, ami alapján az ötlet nem tűnik légből kapottnak, írja a HVG nyomán a HRportál. A feltételezések szerint a kormány a dohánypiachoz hasonlóan állami monopóliummá tenné a szeszes italok árusítását.

A hvg.hu-nak egy kormányzati terveket ismerő forrás azt mondta, döntés még nem született az italboltokról, de a választások után bevezethetik a rendszert, melyben az úgynevezett tömény alkoholos italok vagy égetett szeszes italok kiskereskedelmét kötnék koncesszióhoz, a söröket és a borokat továbbra is árulhatnák az élelmiszerboltok. Eszerint a koncesszióhoz kötött italok körébe tartozna a vodka, a gyomorkeserű, a likőr, a vermut, a rum, a brandy, a whisky és a gin. Abban ellentmondanak egymásnak a piaci információk, hogy a pálinka bekerülne-e ebbe a körbe. A bizonytalanság érthető, a kormány évek óta kitart a pálinkafőzés szabadsága mellett, ami a 2010-ben alakult kabinet első szimbolikus lépései között kapott helyett.

Az elmúlt másfél évben, 2012 ősze óta időről időre többször is felröppentek már a nemzeti italboltokról szóló hírek. A sajtóértesülések előtt Lázár János már 2012 októberében határozottan utalt arra, hogy nem bánná, ha az alkoholárusítás a jelenleginél jóval szabályozottabb keretek között zajlana.

„A kiskereskedelem szereplői rettegnek”

A kiskereskedelmi szektor szereplői rettegnek attól, hogy végül a tömény italok kiskereskedelmét állami monopóliummá tevő változat valósul meg. Ha ez együtt jár majd azzal, hogy a jelenlegi körülbelül 40 ezer élelmiszerboltból és élelmiszer jellegű vegyesboltból a sör és a bor kivételével kitiltják az alkoholt, az nagyon sok kisboltot tönkretehet, a bevételkiesés alapján pedig az élelmiszerláncoknak lehet a legnagyobb érvágás, a tömény italok kiskereskedelme ugyanis sokkal nagyobb üzlet, mint a dohánykereskedelem.

A trafikpályázat meghirdetése idején a dohánytermékek kiskereskedelmén 4 százalék körüli árrés volt, ez tavaly júliustól emelkedett 10 százalékra. Az égetett szeszek többségét viszont nagyjából 20-35 százalékos árréssel tudják forgalmazni az élelmiszerláncoknál, a kisebb boltoknál ennél nagyobb, akár 100 százalékos árrés is előfordulhat.

Az értesülés a kormány szerint „kacsa”

A Kormányzati Információs Központ ugyanis cáfolja azt a sajtóhírt, amely szerint a kormány nemzeti italboltok nyitását tervezné a választások után - mondta Giró-Szász András, kormányszóvivő szerdán az MTI kérdésére, írta meg a HVG nyomán a HR Portál.


Ezt beszélik. Ön hallotta már?

2014-03-24
A hírek szerint a boltosok és a vendéglősök már keresik az online kasszarendszer „kiskapuit”.

A hírek szerint a boltosok és a vendéglősök már keresik az online kasszarendszer „kiskapuit”.

A Magyar Nemzet írása szerint az online pénztárgépből küldött jelentés kikerülésének egyik módja az, amikor a boltos csak a pénztárgép mellé helyezett számítógéppel nyomtatja ki a számlát, amely így nem kerül be a Nemzeti Adó- És Vámhivatal (NAV) adatbázisába, értesült az Origo.

A kisebb települések üzletei úgy próbálják elkerülni az adófizetést, hogy összebeszélnek, előre megegyeznek egy havi átlagos bevallott forgalomban, így a rendszerben nem keletkezik kiugró adat, ami automatikusan felkeltené az ellenőrök gyanúját.

A vendéglátósok a törzsvendégekkel összejátszva találhatnak kiskaput, ilyenkor a kiszolgáló megbeszéli a vendéggel, hogy a fogyasztás valódi értékének csak egy részéről állít ki számlát. Így a NAV-nál keletkezik adat, a valós forgalom egy része azonban nem adózik. A törzsvendégekről pedig biztosan tudhatják, hogy nem adóellenőrök és nem fogják jelenteni az esetet.

Az új technológiának köszönhetően az adóellenőrök megtehetik, hogy az üzlet bejáratától nem messze állva figyelik a valós forgalmat. Ha pedig a boltba láthatóan folyamatosan betérnek a vevők, ugyanakkor az online rendszer nem mutat tranzakciókat, azonnal felmerülhet a csalás gyanúja – írta meg a napilapra hivatkozva a hírportál.

Már ellenőrzik, vajon tényleg bezárt-e, aki jelezte

2014-03-24
Megkezdte azoknak a vállalkozásoknak az ellenőrzését az adóhivatal, amelyek nem igényeltek online pénztárgépet arra hivatkozva, hogy megszüntetik a működésüket.

Megkezdte azoknak a vállalkozásoknak az ellenőrzését az adóhivatal, amelyek nem igényeltek online pénztárgépet arra hivatkozva, hogy megszüntetik a működésüket.

A NAV sajtóreferense arról tájékoztatta a HR Portál-t, hogy „…tavaly az év végi ellenőrzéskor több adózó is arra hivatkozott: azért nem rendelt online adatkapcsolatra is képes pénztárgépet, mert december 31-vel bezár. Ezeket a nyilatkozatokat számon tartjuk és megnézzük, valóban így történt-e. Vizsgáljuk azt is, hogy aki nem rendelt online pénztárgépet, de kiváltotta az üzembe helyezési kódot, az vajon ezt miért nem tette meg” – mondta Aszalós Andrea.

(Akik nem voltak pénztárgép vásárlására kötelezettek, azoknak is elektronikusan kell jelenteniük forgalmukat, de kaptak egy év türelmi időt, hívja fel a figyelmet a szakmai hírportál.)

Elmondása szerint országszerte több tízezer ilyen vállalkozás van. A pontos számot azért nem lehet megmondani, mert sokan több kódot is rendeltek, ami mögött pedig nincs ugyanannyi külön vállalkozás, véli a sajtóreferens

„A NAV régiókra bontva ellenőrzi ezeket a vállalkozásokat, az egyes térségekben folyamatosan keresik meg a cégeket. Ahol még mindig üzemel a cég, akár úgy is, hogy az adószámát visszaadta, ott bírságokat szabnak ki” – jelezte a sajtóreferens.

Példaként említett egy céget, amely adószám nélkül is folytatta élelmiszerboltjában az értékesítést, ráadásul a felhalmozott termékek egy részének már le is járt a szavatossága. Miután a cég az adószámát visszaadta, a NAV-nál úgy jelent meg, hogy a vállalkozás megszűnt, a gyakorlatban viszont ugyanúgy működött, mint ha szabályos gazdaági tevékenységet folytatna.

“Ilyenkor a volt céget képviselő személy felel a mulasztásokért – mutatott rá Aszalós Andrea. Hozzátette: az említett konkrét ügyben többféle bírságot szabnak ki, mert nem csak szabálytalan gazdasági tevékenység végzéséről van szó, hanem számlákat sem adott ki a vállalkozás. Valamilyen formában minden érintett céget megvizsgál a NAV. Az esetek többségében kimennek az ellenőrök a helyszínre és megnézik, hogy valóban szünetel-e a vállalkozás – hangsúlyozta Aszalós Andrea.

Így kell jelenteni a számlákat a NAV-nak

Március elejétől, vagyis e hét végétől már gyűjtenie kell az adatokat azoknak a cégeknek, amelyek az online kassza bevezetése helyett bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kizárólag számlával kívánják teljesíteni. Most végre az is kiderült, hogy kell benyújtani az adatokat.

A következő összeállításból kiderülhet, mit tegyünk, és mit ne tegyünk ellenőrzés esetén. A javaslatot a Piac & Profit szakértői állították össze.

Kedvezmény jár a kisgyermekes munkavállalók után

2014-03-24
A korábbinál több kedvezményt érvényesíthetnek a munkáltatók, ha olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akik az anyasági ellátás alatt vagy után vállalnak munkát.

A korábbinál több kedvezményt érvényesíthetnek a munkáltatók, ha olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akik az anyasági ellátás alatt vagy után vállalnak munkát.

Mint ismeretes, idén januártól a munkáltatók már a gyermekgondozási díj folyósítása alatt is érvényesíthetnek kedvezményeket – erre korábban csak a gyed után volt lehetőség, tájékoztat az adózóna.hu.

Szocho mentesség

A munkáltató a foglalkoztatás első 3 évében a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer forint után mentesül a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig a 27 százalék helyett 12,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizethet akkor, ha olyan munkavállalót foglalkoztat, aki legalább három gyermek után kap családi pótlékot, illetve aki gyedben, gyesben vagy gyetben részesül vagy részesült.

A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnése után 69 hónapig, de legfeljebb öt évig érvényesíthető.

Példák

Ha egy háromgyermekes, családi pótlékra jogosult anya 2012. szeptember 1-jén állt munkába és beteg gyermekre tekintettel jelenleg is gyesben részesül, havi keresete 2013-ban és 2014-ben is 120 ezer forint.

Munkáltatóját a kedvezményezett foglalkoztatás öt évére, azaz 2017. augusztus 31-éig illeti meg legfeljebb havi 100 ezer forint után az adókedvezmény érvényesítésének a joga.

Ez idő alatt összesen 1 millió 212 ezer forint kedvezményt vehet igénybe.

A munkáltató a kedvezményezett foglalkoztatás első három évére – legkorábban a kedvezmény eddigi formáját bevezető jogszabály hatályba lépésének napjától 2013. január 1-jétől – 2015. augusztus 31-éig 27 százalékos mértékben, majd a kedvezményezett foglalkoztatás negyedik és ötödik évére, tehát 2015. szeptember 1-je és 2017. augusztus 14,5 százalékos mértékben érvényesíthet adókedvezményt.

Ha egy gyedről visszatérő, egygyermekes anya 2014. február 1-jétől munkát vállal. Munkabére havi 120 000 forint.

Munkáltatója a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, 20 ezer forint után pedig meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.

A foglalkoztatás harmadik évében a foglalkoztató 100 ezer forint után a 27 százalék helyett 12,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, a 20 ezer forint után pedig a 27 százalékot.

A munkáltató megtakarítása 822 ezer forint (24 x 27 000 + 12 x 14 500), informál a szakportál.

Több kedvezmény a kisgyermekes alkalmazottak után

2014-03-24
A korábbinál több kedvezményt érvényesíthetnek a munkáltatók, ha olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akik az anyasági ellátás alatt vagy után vállalnak munkát.

A korábbinál több kedvezményt érvényesíthetnek a munkáltatók, ha olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akik az anyasági ellátás alatt vagy után vállalnak munkát.

Mint ismeretes, idén januártól a munkáltatók már a gyermekgondozási díj folyósítása alatt is érvényesíthetnek kedvezményeket – erre korábban csak a gyed után volt lehetőség, írja az Adózóna.

A folytatásért lépjen erre az oldalunkra.


Vigyázat! Csalók a banki utalások körül

2014-03-27
Pénzforgalmi csalási kísérletekre hívta fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség a minap.

Pénzforgalmi csalási kísérletekre hívta fel a figyelmet a Magyar Bankszövetség a minap.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írják: banki tapasztalatok szerint az utóbbi időkben elszaporodtak az olyan csalások, amelynek során az elkövetők a saját számlájukra térítenek el másnak szánt átutalásokat, értesült a Magyar Nemzet

Jellemzően olyan vállalkozásokat, intézményeket károsítanak meg így, amelyek rendszeresen fizetnek egy üzleti partnerüknek nagyobb összegeket.

A visszaélők magukat a partnercég képviselőjének adják ki, és azt közlik a fizetésre kötelezettekkel, hogy a kedvezményezett számlaszáma megváltozott, új számlaszámként pedig a sajátjukat adják meg.

A megtévesztett vállalkozás, intézmény által átutalt összegeket gyorsan továbbutalják, rendszerint külföldre.

Legyen óvatos!

A csalások megelőzéséhez és kiszűréséhez szükséges a számlatulajdonos ügyfelek fokozott körültekintése és aktív közreműködése – hangsúlyozza a bankszövetség.

A szervezet azt javasolja, hogy a számlatulajdonosok a velük kapcsolatban álló üzleti partnertől érkező, bankszámlaszám-változásra vonatkozó értesítést kezeljék fokozott óvatossággal, tartalmát ellenőrizzék a közléstől eltérő csatornán is, lehetőleg a megszokott kapcsolattartón keresztül, illetve a partner egyéb publikus adatközléseiben.

Veszély esetén értesítse a bankot, a rendőrséget!

Amennyiben egy vállalkozás, intézmény hasonló visszaélési kísérletet észlel, illetve ilyen jellegű csalás áldozatául esik, azonnal értesítse a számlavezető bankját, valamint a rendőrséget – áll a bankszövetség közleményében.

Figyelem! Kiemelt ellenőrzések lesznek húsvétig

2014-03-27
A kültéri vendéglátóhelyek, a dísznövény-kereskedések és az internetes kereskedők május 2-ig fokozott ellenőrzésre számíthatnak

A kültéri vendéglátóhelyek, a dísznövény-kereskedések és az internetes kereskedők május 2-ig fokozott ellenőrzésre számíthatnak.

Az évszakra jellemző vásárlói szokásokra tekintettel ellenőrzi fokozott éberséggel az adóhatóság a fent említett vállalkozásokat – más szolgáltatók mellett.

Az MTI értesülése szerint a revizorok elsősorban a fővárosi és pest megyei helyszínekre fókuszálnak, de az országban bárhol megjelenhetnek az ünnepi forgalom ellenőrzésére.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye a piacokon és a vásárcsarnokokban a társhatóságokkal közösen ellenőrzik a szabályok betartását. Az ellenőrök elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e számlát, nyugtát a bevételeikről, bejelentik-e alkalmazottaikat és igazolni tudják-e árujuk eredetét.

Ellenőrzésekre munkaidőn túl, hétvégén és éjszaka is lehet számítani, figyelmeztet a NAV.

A szabályok megszegése akár egymillió forintos bírságot és több évet érintő adóellenőrzést is maga után vonhat.

A kötelező jótállás szabályai: módosultak

2014-03-28
A fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik.

A fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik.

A jótállás lényege, hogy a kereskedőnek (illetve a gyártónak) kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt, hívta fel a figyelmet a kormányrendelet változásaira az Origo.

Amint az a módosult jogszabályból kitűnik, a vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó (illetve gyártó), de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra.

A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie. Ezt a szabályt az indokolta, hogy az olcsó hőpapírra másolt jegyek pár hónap alatt elhalványodtak.

Ha a vásárló nem tudja bemutatni a jótállási jegyet, de birtokában van a nyugta vagy a számla, azzal is érvényesítheti a jótállást.

A jótállási jegyre a jövőben rá kell nyomtatni azt is, hogy jogvita esetén a vásárló a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhat.

Kötelező elismervényt adni

Amennyiben a vállalkozó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról a fogyasztót legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni.

A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni.

Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, (gyártási, azonosítási szám, stb.) a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Szállítás

Amennyiben a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – a járművek, továbbá a 10 kilogrammnál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével – a vállalkozó köteles gondoskodni.

Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozó elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

Hasznos lehet az alávetési nyilatkozat

Azokban az esetekben, ha véleménykülönbség alakul ki a fogyasztó és a szolgáltató között a minőségi kifogás megítélésében, úgy a fogyasztó panasszal fordulhat a Békéltető Testülethez, ahol a két fél között szakmailag jól felkészült tanácstagok vizsgálják meg a kialakult vitát, és attól függően, hogy a tanács határozatához alávetési nyilatkozatot tesz-e a szolgáltató, hozza meg határozatát, vagy ajánlását a vita rendezésére.

A Békéltető Testület a vitákat főként szakmai szempontok alapján vizsgálja. A szolgáltatók, az eddigi tapasztalatok alapján, előzetesen nem szívesen tesznek alávetési nyilatkozatot, pedig azzal a fogyasztók bizalmát nyerhetnék el, hiszen egy szolgáltatás megrendelésénél a megrendelő szívesebben fordul olyan vállalkozáshoz, akiről tudja, hogy az tevékenységéért egy szakmai szervezet előtt is vállalja a felelősséget.

Miért nem kap hitelt egy kisvállalkozás?

2014-03-28
Kis- és közepes vállalkozások (kkv) maradnak hitel nélkül, hiába biztosít a Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékos fix kamatra olcsó forrást.

Kis- és közepes vállalkozások (kkv) maradnak hitel nélkül, hiába biztosít a Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékos fix kamatra olcsó forrást.

A fentiekre olvasói visszajelzésekből derült fény, ezért az Origo utánajárt: a bankok vajon milyen okokkal utasítják el a hitelért folyamadó kkv-ket.

Meglepő dolgokra bukkantunk, kommentálta értesülését a hírportál.

· Nincs üzleti terv.

E nélkül a bank nem tudja megállapítani, miből fizeti vissza a vállalkozás a hitelt. Nem csak az üzleti terv hiánya jelenthet problémát, hanem az is, ha az nem megalapozott. Például: a cég 50 százalékos árbevétel növekedést vár üzleti tervében ám az előző évek gazdálkodási eredményeiből ez nem támasztható alá.

· A tulajdonos nem elkötelezett.

Ha egy vállalkozás kizárólag hitelből szeretne fejleszteni, miközben annak tulajdonosa minden hasznot kivon a cégből, az nem jó ajánlólevél a bankoknál.

· Nincs tiszta lap,

azaz a hitel fedezetéül felkínált ingatlan tulajdoni lapján például haszonélvezeti jog van bejegyezve.

· Nincs profit.

A társaság könyvei szerint a vállalkozás profit nélkül vagy csak minimális haszonnal működik. Ez azért riasztó a bankok számára, mert a háttérben „adóoptimalizálási” törekvésekre utal.

· Idegen pálya.

A vállalkozás olyan tevékenységre kér hitelt, amelyben nincsenek tapasztalatai. Banki szemszögből itt már sokkal inkább tőke- vagy tulajdonosi kockázatról és nem a klasszikus hitelkockázatról van szó.

· Átláthatatlan számlamozgások.

Cégcsoport esetén fordulhat elő az a bankok számára szintén nem túl bizalomgerjesztő jelenség, hogy a vállalkozások egymás között átláthatatlan módon számláznak és hiteleznek.

· Korábbi hitelből fakadó korlátozások.

A korábban kötött hitelszerződésben szereplő korlátozások miatt a vállalkozás csak korábbi hitelezőjétől kaphat kölcsönt. Ilyenkor reális alternatíva, hogy az új hitelből a régit váltják ki.

· Projekttársaság.

A bankok ma már nem szeretik az új tevékenységre alapított új vállalkozásokat. Ha ugyanis mégsem jön be a terv, a tulajdonos könnyedén bedöntheti a vállalkozást. A válság kitörése után pont az ilyen projekt cégeknél dőlt be a legtöbb hitel.

· Átláthatatlan tulajdonosi kör.

Magas megvalósíthatósági kockázat. Ez leginkább pályázati önerő finanszírozás vagy pályázati előfinanszírozás esetén fordul elő. Leginkább azért, mert az adott vállalkozásnak nincs kézzel fogható tapasztalata, múltja az adott területen.

· Rövid távú célok.

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás rövid távú finanszírozási problémáira (például vevőkövetelések kezelésére) szeretne hosszú futamidejű hitelt felvenni.

· Adótartozás.

· Ingyen pénz.

A Növekedési Hitelprogramban részt venni kívánó vállalkozások körében gyakorta tapasztalható, hogy azt hiszik, az olcsó forrás fejében nem kell megfelelniük a klasszikus hitelfelvétel szabályainak. Pedig a kockázatokat ennél a programnál is a bank viseli. Ha az adós nem fizet, a kapott forrást a banknak kell az MNB-nek visszafizetnie.

Mi is az a hitelképesség?

A vállalkozás akkor lehet hitelképes, ha a hitel törlesztésének forrását nagy valószínűséggel azonosítani lehet a korábbi évek beszámolóiban és az új tevékenységet is tartalmazó üzleti terv alapján, derül ki a hírportál összegzéséből.

TALLÓZÓ: Nem kellett nyolcszáz trafik

2014-03-28
A legutóbbi, negyedik trafikkoncessziós pályázaton 127 dohányboltnyitási jog talált gazdára, azonban 865 koncesszióra nem tudtak nyertest hirdetni – írja a Világgazdaság Online.

A legutóbbi, negyedik trafikkoncessziós pályázaton 127 dohányboltnyitási jog talált gazdára, azonban 865 koncesszióra nem tudtak nyertest hirdetni – írja a Világgazdaság Online.

Nagy valószínűséggel lesz ötödik kör is a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. koncessziós pályázatán, mivel a negyedik alkalommal 865 trafikjog ragadt benn, miközben csak 127 talált gazdára.

Az NDN adatai szerint 567 darab érvényes pályázat érkezett be, pedig a kiírás összesen 992 koncessziós jogosultságot foglalt magában.

A Világgazdaság Online átnézte a nyertesek listáját, amely a nyertes pályázó és a település nevét tartalmazza. Eszerint a legsikeresebb jelentkező Pekó László volt, aki öt dohányboltot üzemeltethet a következő húsz esztendőben.

A sok kiadatlan koncesszió eredete, hogy például a második körben 876 kistelepülési trafikjogra senki sem jelentkezett. A népszerűségnek az sem használ, hogy a dohánykereskedelem átalakítása óta hatalmas mértékben csökkent a legálisan eladott dohánytermékek mennyisége – minden bizonnyal az illegális kereskedelem javára. A trafik végül nem bizonyult olyan jó üzletnek, mint amire sokan számítottak: az erősen korlátozott termékkörből adódó alacsony forgalom már több üzletet csődbe vitt, írta meg értesüléseit és véleményét a gazdasági hírportál.