2014-02
KERESKEDELMI ÉLET

TALLÓZÓ: Száz kasszakárosult tüntetett

2014-02-02
Kormányrendelet készül annak érdekében, hogy a piacról kivont pénztárgépeket megrendelő kiskereskedőket ne érhesse kár – ígérte az adóügyekért felelős helyettes államtitkár.

Kormányrendelet készül annak érdekében, hogy a piacról kivont pénztárgépeket megrendelő kiskereskedőket ne érhesse kár – ígérte az adóügyekért felelős helyettes államtitkár.

Utcára vonult pénteken a Facebook-on szerveződött „Online Pénztárgép Cserére Kötelezettek” csoport száz tüntetője: jogbiztonságot és piaci esélyegyenlőség követelve a Nyugati Pályaudvartól a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elé vonultak, írta meg a Népszabadság.

Azért tiltakoztak, mert súlyos károkat okozott nekik az, ahogy a kormány az online adatkapcsolat tartására alkalmas pénztárgépekre való átállást eddig kezelte. A minisztérium nevében Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár vette át a tüntetők petícióját, amelyben többek között azt követelték, hogy függesszék fel és világítsák át a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) működését, továbbá a már piacon lévő pénztárgépeket azonos feltételekkel vizsgálják be.

Mit tesz a kormány?

Kormányrendelet készül a helyzet rendezésére, így abban fogják szabályozni, hogy a piacról a múlt héten váratlanul kivont, az Alt Cash Kft. által forgalmazott kasszákat megrendelő kiskereskedőket ne érhesse kár - mondta Pankucsi Zoltán.

Úgy fogalmazott: amint az Alt Cash kijavítja a szoftverhibát a gépén, úgy azt újra benyújthatja engedélyeztetésre. A helyettes államtitkár egyelőre nem tud arról, hogy az Alt Cash újra benyújtotta volna a gépet engedélyezésre.

Az inkriminált vizsgálat

A tüntetők közül sokan hangot adtak azon vélekedésüknek, hogy az engedélyezési hatóság kivételes szigorral lépett fel az Alt Cash gépével szemben. Mint megírtuk, sajátos módon történt az Alt Cash gép bevizsgálása.

A hivatal által szerződtetett igazságügyi szakértő ugyanis úgy tudott hamis bizonylatot nyomtatni az eszközzel, hogy „meghekkelte” a gépet, azaz felbontotta a gép vázát és a forráskód birtokában manipulálta a gép adóügyi ellenőrző egységét.

Pankucsi Zoltán erre úgy reagált, hogy azért jártak el így az Alt Cash gépével szemben, mivel csak „erről a gépről érkezett be olyan információ, hogy adócsalásra alkalmas lehet”. (Úgy tudni, az adóhivatal volt az, amely jelezte a gyanúját az engedélyezési hivatal felé.) Mindez felveti a kérdést: a többi gépet egyáltalán nem vizsgálták ilyen szempontból?

Ungor Júlia, a szervezők közül elmondta: érthetetlen, hogy a hatóság miért csak az Alt Cash gépével járt el ilyen szigorúan.

A szervező – aki maga is kiskereskedő – úgy tudja: a többi, piacon lévő pénztárgépnél is észleltek a felhasználó kiskereskedők szoftverhibát, így szerinte volt olyan gép, amely 27 százalék helyett nem létező, 37 százalékos áfatartalommal növelt árat továbbított az adóhatóság szervere felé.

Kiskereskedők az ügyről

Mindenesetre tény: az Alt Cash-en kívül más céget nem állított így félre a hivatal. Ungor Júlia szerint a piacon nem is az árelőny, hanem azért rendeltek sokan Alt Cash-gépet, mivel évek óta együtt dolgoznak a szerinte megbízható, kiépült szervizháttérrel rendelkező céggel.

Ungor úgy véli, sokan kivárják, sikerül-e újra engedélyeztetni a piacról szoftverhiba miatt bevont Alt Cash-gépet.

Sok kereskedő ugyanis már szeptember 30. előtt rendelt ilyen kasszát, így a hatályos jogszabály szerint ők február 28-ig várhatnak, mivel az 50 ezer forintos állami támogatás megszerzéséhez addig kell beüzemelniük az online kasszákat.

A már leszállított Alt Cash pénztárgép dobozával jött el tüntetni Sztehló László kereskedő, aki már a készülék teljes árát kifizette, amikor a hatóság bevonta a kassza forgalmi engedélyét. – A múzeumba vigyem a kasszámat? – kommentálta a kiskereskedő az engedélyezési hivatal eljárását.

Hozzá hasonlóan jó pár kiskereskedő már kifizette a pénztárgép teljes vételárát. A kereskedő nevetségesnek tartja az engedélyezési hivatal eljárását mondván: ha felbontják a gázóra plombáját, úgy a gázóra is manipulálható, mégsem cserélteti le az összes gázórát a hatóság.

Talányos vizsgálat

December eleje óta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálatot indított a pénztárgépek engedélyezése ügyében ismeretlen tettes ellen, vesztegetés gyanújával. Ennél konkrétabb gyanút a rendőrség eddig nem fogalmazott meg. Egyelőre nem tudni, hogy a rendőrségi eljárással összefüggésben, vagy a pénztárgép-hálózatosítás során felmerült esetleges problémák miatt menesztette Király Pétert, az MKEH eddigi vezetőjét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön.

A tüntetők azt is tudni akarták, hogy milyen kártalanítást kapnak az időközben köddé vált Patkó-Cassa Kft. ügyfelei, ám Pankucsi Zoltán kitérőleg csak úgy válaszolt, hogy a kormány megvizsgálja ennek a lehetőségét is, írta meg szombati számában a napilap.

*

626 darab gép, egyenként 77 ezer forint előleg

Országos, európai és nemzetközi elfogatóparancs alapján immár világszerte keresi a rendőrség a Patkós-Cassa Kft. ügyvezető igazgatóját.

A BRFK közleményére hivatkozva a Népszabadság arról számolt be, hogy Bognár Kinga szóvivő tájékoztatása szerint a rendőrség továbbra is várja az egykor online pénztárgépek forgalmazását hirdető Patkós-Cassa károsultjainak jelentkezését. A Patkós-Cassa nem gyártója, csak viszonteladója volt egy bizonyos online pénztárgép típusnak. Neve még jóval a nyomozás elrendelése után is olvasható volt a NAV honlapján az online kasszák beszerzésére, telepítésére és karbantartására jogosult cégek sorában, csak a nyomozás hírére kirobbant botrány hatására törölték onnan.

A Patkós-Cassa 626 darabot rendelt a Montel Informatikai Kft. által kínált pénztárgépből. A cég be is szerezte a kért mennyiséget, de mivel a Patkós-Cassa egy fillért sem fizetett nekik, nem adták át a gépeket sem a Patkós-Cassának, sem azoknak a kiskereskedőknek, akiknek a nevében megrendelték azokat. Annak ellenére sem, hogy a kereskedők kifizették a Patkós-Cassa által kért 77 ezer forintos előleget, majd a megrendelők adatait átadta a Montelnek, akik fel is töltötték azokat a NAV internetes oldalára.

A Patkós-Cassa károsultjai a Facebookon önálló csoportot hoztak létre. Történeteikből egy meglehetősen gondosan felépített csalás rajzolódik ki. Előbb csak egy előlegszámlát kaptak a megrendelők, miután azt kifizették, megkapták az importőr visszaigazolását, és megtörtént a nyilvántartásba vételük a NAV-nál. November közepe táján kaptak egy sürgető e-mailt, hogy azonnal utalják át a vételár hiányzó részét, mert változtak a jogszabályok, és aki nem fizet időben, annak visszautalják a már kifizetett előleget, de az illető garantáltan elbukja az állami támogatást. A fizetés határidejeként december 15-ét jelölték meg.

Mindenki fizetett is, december 15. után azonban már sem telefonon, sem e-mailben nem volt elérhető a Patkós-Cassa. A BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztályának nyomozói 20-án már csak a cég hűlt helyét találták a cégnyilvántartásban (és más iratokon is) feltüntetett telephelyén.

A károsultak fizethetnek újra

A Patkós-Cassa-károsultak még ma sem tudják, mi lesz velük. A dolgok jelen állása szerint a döntően kiskereskedőkből álló becsapottaknak újra ki kell fizetniük a pénztárgép árát, ha folytatni akarják a működésüket.

Náluk a kormány nem tett olyan gáláns ajánlatot, mint az Alt Cash volt ügyfelei esetében (ahol a visszavont engedélyű gépet megrendelők újabb, kötelező vásárlásánál az előleget már az állam állja majd).

Névtelenül bejelentést lehet tenni

A rendőrség azt kéri, aki tudja, hogy jelenleg hol tartózkodik a kft. ügyvezető igazgatója, Patkós Péter Gábor, hívja a (06-1) 457-5700-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható (06-80) 555-111 Telefontanú zöldszámán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén, tájékoztatott szombati számában a napilap.

Szerződéssel újak lesznek a szabályok

2014-02-02
Más szabályok vonatkoznak március közepétől a vállalkozásokra és a fogyasztókra – amennyiben adásvételi szerződést kötnek.

Más szabályok vonatkoznak március közepétől a vállalkozásokra és a fogyasztókra – amennyiben adásvételi szerződést kötnek.

Rendkívül jelentős változásokat hoz a március 15-től életbe lépő új Polgári törvénykönyv, hívja fel a figyelmet szakértőjére hivatkozva az Origo.

Fogyasztói adásvétel

A fogyasztó vevőt védő új rendelkezés, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában az eladó vállalkozó a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő rendelkezésére bocsátani a dolgot.

Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a fogyasztóval kötött adásvétel esetén a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a dolog fuvarozónak történő átadásakor azonban csak akkor száll át a fogyasztó vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, és a fuvarozót nem az eladó ajánlotta.

Elővásárlási jogra vonatkozó szabályok

Bizonyos feltételek esetén arra is lehetőség lesz, hogy az elővásárlási jogosultak a már megtett elfogadó nyilatkozatukat visszavonják. Ezen visszavonó nyilatkozatot attól számított 8 napon belül jogosultak megtenni, hogy a tulajdonos joghatályosan tájékoztatta őket arról, hogy a dologra vonatkozóan többen éltek elővásárlási jogukkal.

Az új Ptk. rögzíti azt is, hogy, ha ugyanazon dolgon több személynek van szerződésen alapuló elővásárlási joga, a jog gyakorlása csak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében történhet, figyelmeztet a hírportál szakértője.

Harminc napos igényérvényesítési határidő

Az új törvény meghatározza az elővásárlási jog megsértése esetén történő igényérvényesítés határidejét. Az elővásárlási jog megsértése esetén a sérelmet szenvedő fél a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kérheti a bíróságot, hogy állapítsa meg a szerződés vele szembeni hatálytalanságát.

A hatálytalanság megállapíthatóságának az is feltétele, hogy az elővásárlásra jogosultaz igényérvényesítéssel egyidejűleg ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tegyen, és igazoljateljesítőképességét.Fontos szabály, hogy a hatálytalanságból eredő igények a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesíthetők – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Ingó és ingatlan

Az új polgári kódex lehetőséget ad a tulajdonjog biztosítékként történő fenntartására. Ez ennyit jelent, hogy az eladót a vételár kiegyenlítéséig továbbra is megilleti majd a tulajdonjog fenntartás joga.

Új szabály, hogy a tulajdonjog fenntartás tényét be kell jegyeztetni a megfelelő nyilvántartásba.

Ingatlan esetén ez az ingatlan-nyilvántartás, ingó dolgok esetén, vagy az újonnan felállítandó hitelbiztosítéki nyilvántartás vagy a már létező közhiteles nyilvántartások – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Amennyiben az ingóra vonatkozó tulajdonjog fenntartás bejegyzése elmarad, az eladót nem védi a tulajdonjog fenntartás biztosítéka, mivel a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző fél megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát és a vevő által harmadik személy javára alapított zálogjog is létrejön.

Kép a főoldali ajánlón: player.hu

Termékdíjfizetés – kevesebb adminisztrációval

2014-02-03
Csökken a termékdíjfizetési kötelezettséghez kapcsolódó adminisztráció a legkisebbeknél.

Csökken a termékdíjfizetési kötelezettséghez kapcsolódó adminisztráció a legkisebbeknél.

A korábbi negyedéves helyett évente mindössze egyszer lesz bevallási- és befizetési-kötelezettsége több ezer kisadózónak – tájékoztat a vidékfejlesztési tárca sajtóirodája. A könnyebbséget az jelenti, hogy a nevezettek a kisebb adminisztrációt jelentő rendszerbe kerülnek azzal, hogy egy jogszabályváltozás bevezeti a csekély mennyiségű kibocsátó fogalmát. A kategóriába tartozó kibocsátók az összes termékkör után átalánydíjat fizethetnek majd.

A tojás ára: nagyobb betűméretben kell feltüntetni

2014-02-03
Hamarosan meghatározott betűnagysággal kell feltüntetni az üzletekben a tojás egységárát. Az előírás április 20-tól hatályos.

Hamarosan meghatározott betűnagysággal kell feltüntetni az üzletekben a tojás egységárát. Az előírás április 20-tól hatályos.

A darabárat mutató címkénél maximum 20 százalékkal lehet kisebb a kilós ár címkéje – tájékoztat a Magyar Közlöny 2014/7. szám, 2014. január 21-én megjelent szabályozás.

A rendelet pontosan

„(1) Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tojás forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 23-i 589/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott tojás esetében – a 4. § e) pontja szerint feltüntetendő egységár betűméreténél legfeljebb 20 százalékkal kisebb betűméretben – fel kell tüntetni a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat is.”

(A nemzetgazdasági miniszter 1/2014. (I. 21.)NGM rendelete a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet módosítása)

A korábbi kifogások

A Baromfi Termék Tanács (BTT) még tavaly fordult az illetékes tárcákhoz a kiskereskedelmi láncok kifogásolható és hibás árfeltüntetési gyakorlata miatt, írta meg a trademagazin.hu.

A lépés azt jelzi, hogy a minisztérium nem volt elégedett az eddigi kereskedelmi gyakorlattal, azaz túl kicsinek találta a kilós árcímkéket – reagált a hírre a Buksza internetes fogyasztóvédelmi magazin. Tény – fogalmaz a lap –, hogy sok boltban nagyon apró betűvel írják ki a kilós árat, de akadnak boltok, legalábbis a Buksza több olyanban járt, ahol a kilós ár nem mindig volt feltüntetve.

A tojás kilós árát tavalyelőtt a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére vezették be. Az agrártárca akkor azzal indokolta a lépést – emlékeztet a lap –, hogy a kisebb méretű S-es vagy M-es méretű tojások tömegre vetített ára 11-38 százalékkal magasabb volt, mint a nagyobbaké. A minisztérium akkor azt is közölte: a kilós árra azért van szükség, mert a magyar tojástermelőknek gondot okoz, hogy a legkisebb méretű, S jelöléssel ellátott tojások letörik a normál vagy nagyobb méretűek árát.

A boltok ráadásul az S-es tojásokkal igyekeznek becsalogatni a vásárlókat, márpedig a tárca szerint ez a marketingfogás azért volt aggasztó, mert a legkisebb méretű tojás nagy része az Európai Unió más tagállamaiból érkezett, ahol szerintük étkezési tojásként eladhatatlan lenne az S-es méretű tojás, írja az internetes portál.

Pályázat – Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért

2014-02-03
Hat kategóriában díjazzák idén is a legjobb vállalkozói elképzeléseket.

Hat kategóriában díjazzák idén is a legjobb vállalkozói elképzeléseket.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottsággal közösen 2014-ben is pályázatot hirdet a „Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért” díjak elnyerésére, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca.

A „Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért” pályázat Európa-szerte felkutatja és elismeri a vállalkozások és a vállalkozáspolitika legsikeresebb támogatóit, tudatosítja a vállalkozások hozzáadott értékét, valamint bátorítja a potenciális vállalkozókat. A Díj céljai közé tartozik a vállalkozási tevékenység ismertségének fokozása, illetve a legjobb elképzelések és gyakorlatok bemutatása.

A Díjra való nevezés két kiválasztási szakaszban zajlik: nemzeti és európai szinten. Az európai fordulóba két nemzeti projektet juttat tovább a magyarországi szakmai zsűri. Az Európai Zsűri Nagydíját – amelynek díjazottja bármely kategóriából kikerülhet – az a pályázat nyeri el, amely Európa legkreatívabb és leginspirálóbb vállalkozói kezdeményezésének bizonyul.

Az Európai Vállalkozási Díj kategóriái a következők:

• A vállalkozói kedv ösztönzése

• A vállalkozói ismeretek növelése

• Az üzleti környezet fejlesztése

• A vállalkozások külpiacra lépésének elősegítése

• A zöldgazdaság ösztönzése

• Vállalkozás a társadalmi esélyegyenlőségért

A pályázati kiírás, a jelentkezés lap és az eljárási kézikönyv a minisztérium internetes oldalán található, úgynevezett kapcsolódó anyagok közül letölthető.

A nevezéseket a kkvdij@ngm.gov.hu e-mail címre várják.

Nevezési határidő: 2014. április 20.

További információk elérhetők a Díj hivatalos Facebook oldalán és az Európai Bizottság honlapján is.

Kiskereskedelmi különadó – nem ütközik az uniós jogba

2014-02-05
Ítéletet hozott az Európai Bíróság a bolti kiskereskedelmi tevékenység ágazati különadójának – jelenleg már hatályát vesztett – uniós joggal való összeegyeztethetőségéről.

Ítéletet hozott az Európai Bíróság a bolti kiskereskedelmi tevékenység ágazati különadójának – jelenleg már hatályát vesztett – uniós joggal való összeegyeztethetőségéről.

A Bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar ágazati különadó volt. Ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás – Magyarország számára pozitív eredménnyel – lezárult, írja közleményében a nemzetgazdasági tárca.

A kormány üdvözli a Bíróság döntését, hiszen megerősíti a magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósított meg a különböző értékesítési formák, így a franchise-jellegű értékesítés és az üzletláncban történő értékesítés között sem, fogalmaz közleményében a tárca.

Az ítélet nyitva hagyja ugyanakkor azt a kérdést, hogy sértheti-e az uniós jogot a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó ágazati különadó kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-összeszámítási szabálya bizonyos esetekben.

Ennek eldöntését az Európai Bíróság a hazai bíróságra bízta.

A magyar bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó törvényi szabály milyen mértékben érintette a külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozással rendelkező hazai cégeket, zárul a közlemény.

Kasszatámogatás: tízezrek elveszítik

2014-02-05
Azért veszítik el tízezrek a pénztárgépcserére szóló állami támogatást, mert – a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint – az 500 millió forintos forgalomnál kevesebbel rendelkező kereskedők csak a január 31-ig üzembe helyezett gépekre igényelhetik azt.

Azért veszítik el tízezrek a pénztárgépcserére szóló állami támogatást, mert – a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint – az 500 millió forintos forgalomnál kevesebbel rendelkező kereskedők csak a január 31-ig üzembe helyezett gépekre igényelhetik azt.

A Népszabadság információjára hivatkozva azt írta meg a napi.hu, hogy a rendelet szerint ez alól csak azok a kereskedők jelentenek kivételt, akik október elseje előtt rendelték meg a gépet - nekik február 28-ig kell üzembe helyezniük azt.

A lap emlékeztet arra, hogy korábban a szaktárcánál 10 milliárd forintra becsülték a kasszacsere-támogatás várható összegét, az adóhatóság adatai alapján azonban úgy tűnik, ennek javát megspórolják.

A legfrissebb statisztika szerint mintegy 140 ezer darab gépre adtak le megrendelést – ebből 22 ezerre november eleje óta a NAV honlapján keresztül. Az adóhivatalnál 235 ezer kasszára kértek regisztrációs kódot, írja a gazdasági hírportál.

Sikertippek kisvállalkozóknak

2014-02-05
Termékértékesítés, pénzügyek, vevő- vagy/és munkahelyi kapcsolatok – szakértői tippek (nem csak) kezdő kisvállalkozóknak.

Termékértékesítés, pénzügyek, vevő- vagy/és munkahelyi kapcsolatok – szakértői tippek (nem csak) kezdő kisvállalkozóknak.

Hazai viszonyok között is megfontolandók, jól alkalmazhatók azok a tanácsok, amelyeket az amerikai Forbes gazdasági magazin honlapján talált a HVG. Alább ezekből idézünk.

Az intelligencia kiválasztása!

Válasszunk olyan csapatot magunk köré, amelynek tagjai okosabbak és sokkal jobban értenek az adott dologhoz, mint mi. Különösen a pénzügyi és technológiai tanácsadók lehetnek hasznosak egy friss cég számára, javasolja a gazdasági magazin szakértője.

Készítsen üzleti tervet!

Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az üzleti terv egy olyan fikció, amely részletesen meghatározza a vállalkozás különböző üzleti lépéseit egy idősoron. E nélkül nem lehet sikeres a vállalkozás, ám önmagában az üzleti terv sem garantálja a sikert.

Készítsen személyes pénzügyi tervet!

Ez segít a vállalkozás céljaira is koncentrálni: mikor, mennyi pénzt, milyen formában szeretnénk kivenni személyes céljainkra a vállalkozásból. A sikeres kisvállalkozások általában visszaforgatják a bevételeiket a vállalkozásba az első két-három évben. Pénzt személyes célra még ez alatt is ki lehet venni a cégből: ügyvezetésért, személyes közreműködésért, munkavégzésért.

"Utazzon" a biztonságra!

Biztosítsa vagyoni eszközeit és humán erőforrásait. Így mérsékelheti veszteségeit bármely váratlan esemény bekövetkeztekor.

Viselje gondját az alkalmazottainak!

A megbecsülés a legjobb motiváció. Ennek egyik záloga a hosszú távú munkavállalói csomagok, a biztos és kiszámítható jövőkép a cégnél.

Sűrűn jutalmazza a cég kulcsembereit!

A cég fejlődésének egyik motorja a kulcsemberek sűrű jutalmazása. Bár mindenki pótolható, a konkurencia rövidtávon óriási károkat tud okozni, ha elcsábítja a cég kulcsemberét.

Gondoljon az utódlására!

A sikeres cégvezető pontosan tudja, hogy előbb-utóbb vissza kell vonulnia az üzlettől. Nagyra nőtt cégeknél a távozás egy kisebb sokkal ér fel, úgyhogy készítsen tervet arról, hogy kinek, miért, mikor és hogyan adja át a stafétabotot.

Állandóan vizsgálja felül az üzleti tervét!

A cégeknek ugyanúgy megvan az életciklusuk, mint az embereknek. Gyermekkor, kamaszkor, felnőttkor, öregkor, halál. Készüljön fel ezekre úgy, hogy frissíti az üzleti tervét az egyes szakaszoknak megfelelően, javasolja az amerikai gazdasági magazin.

Kisvállalkozóknak: tippek a sikeres céghez

2014-02-05
Termékértékesítés, pénzügyek, vevő- vagy/és munkahelyi kapcsolatok – szakértői tippek (nem csak) kezdő kisvállalkozóknak.

Termékértékesítés, pénzügyek, vevő- vagy/és munkahelyi kapcsolatok – szakértői tippek (nem csak) kezdő kisvállalkozóknak.

Minden bizonnyal ismerősek lesznek a következő intelmek, jó tanácsok, de, talán abban egyetértünk, hogy még a legtapasztaltabb cégvezetőknek sem árt újra felidézni azokat.

A folytatásért lépjen erre az oldalunkra.

Visszavont pénztárgép – az előleget támogatásként fizetik vissza!

2014-02-06
Vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki a visszavont forgalmazási engedélyű (!) pénztárgépekre kifizetett előleget (vételárat).

Vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki a visszavont forgalmazási engedélyű (!) pénztárgépekre kifizetett előleget (vételárat).

Amint az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ma délelőtt közzétett tájékoztatójából kiderül, módosították a pénztárgépek cseréjéhez nyújtott támogatásról szóló rendeletet (16/2013. (VI. 3.) NGM. Ennek értelmében a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleget (vételárat) támogatás formájában fizetik ki.

Ez a támogatás – hasonlóan a pénztárgép cseréjéhez korábban nyújtott állami támogatáshoz – csekély összegű (de minimis), vissza nem térítendő támogatásnak minősül.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódóan kifizetett összeg, de legfeljebb a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép helyett megrendelt új pénztárgép vételárának korábbi támogatás szerinti (általános esetben 50 ezer forint) támogatás-tartalommal csökkentett összege.

(A támogatás mértékének meghatározása a nyilatkozat tartalmát leíró részben részletesen olvasható.)

Az üzemeltető támogatási igényét 2014. február 16-ig jogosult benyújtani az állami adóhatósághoz, amely határidő jogvesztő. (Tekintettel arra, hogy 2014. február 16. munkaszüneti nap, így a támogatási kérelem legkésőbb 2014. február 17-én meg benyújtható.) – szól a hatósági információ,

A támogatás annak az üzemeltetőnek adható, aki…

… az MKEH által A017, illetve A018 számon engedélyezett pénztárgépre vonatkozó megrendeléssel, illetve ilyen üzembe helyezett pénztárgéppel rendelkezik, és

… a megrendelésről a pénztárgép forgalmazó az adóhatóság felé adatot szolgáltatott, vagy a megrendelést az üzemeltető az eBEV felületen adta le.

Amint arra az adóhatóság felhívja a figyelmet, hogy ha az üzemeltető több visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép tekintetében teljesített kifizetést, de nem valamennyi helyett szerez be új pénztárgépet, úgy csak az újonnan beszerzett pénztárgépek számának megfelelő támogatásban részesíthető.

Támogatásigénylés régi kóddal

Általános esetben a támogatás az eBEV felületen egy másik, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre leadott megrendeléssel egyidejűleg igényelhető.

A támogatás a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre leadott megrendelésnél megadott üzembe helyezési kód felhasználásával kérhető.

Azok az üzemeltetők, akik a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép helyett…

… 2014. február 1-jéig már intézkedtek egy másik, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgép beszerzése, illetve üzembe helyezése felől, vagy

… 2014. február 1-jét követően, de a rendelési felület informatikai fejlesztését megelőzően intézkedtek egy másik pénztárgép beszerzése, illetve üzembe helyezése felől, vagy

… a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép helyett másik pénztárgép beszerzéséről és üzembe helyezéséről megrendelés leadása nélkül intézkednek,

a támogatást nem a pénztárgép beszerzésére irányuló megrendeléssel egyidejűleg, hanem attól függetlenül – önálló támogatási nyilatkozattal – az eBEV felületen igényelhetik.

Ezen esetekben tehát nem szükséges újabb megrendelés leadása!

Nyilatkozat a 7. héten

Azoknak az üzemeltetőknek, akik már üzembe helyezett A017 engedélyszámú pénztárgéppel rendelkeznek, illetve akik a központi rendelési felület használata nélkül közvetlenül vásároltak és helyeztek üzembe pénztárgépet – a 7. héten lesz lehetőségük az eBEV felületen a nyilatkozat megtételére, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesítést küld részükre.

Új gép, új kód

Amennyiben a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép már üzembe helyezésre került – fogalmaz az adóhatóság –, az üzemeltetőnek az újonnan megrendelt/megvásárolt online pénztárgép beüzemeléséhez új üzembe helyezési kódot kell igényelnie.

A támogatás igénylésekor az üzemeltetőnek nyilatkoznia kell a következőkről:

– az igényelt támogatás az üzemeltető által igénybe vett más csekély összegű (de minimis) támogatásokkal együttesen nem haladja meg a vonatkozó európai uniós jogi aktusokban meghatározott küszöbértékeket, és

– a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódó követelést a támogatás erejéig térítés nélkül engedményezi az állam javára,

– amennyiben halászati de minimis támogatásként veszi igénybe a támogatást, hozzájárul ahhoz, hogy a NAV a szabad egyéni de minimis keret ellenőrzése céljából az MVH-tól adatokat kérjen, valamint az adatait a nyilvántartási rendszer működéséhez az MVH részére átadja és ebből a célból az adatait kezelje, felhasználja.

A nyilatkozatnak – többek között – tartalmaznia kell:

– a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódóan kifizetett, illetve támogatásként igényelt összeget;

Az üzemeltetőt megillető támogatás mértéke főszabály szerint a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódóan teljesített kifizetésről szóló számla szerinti ellenérték. Mindez azt jelenti, hogy a nyilatkozatba azt az összeget kell beírni, amit az üzemeltető ténylegesen kifizetett és számlával igazolni is tud.

Miután a nyilatkozatot pénztárgépenként kell benyújtani, a nyilatkozatba kizárólag az adott pénztárgépre kifizetett összeg írható be, függetlenül attól, hogy esetlegesen egyszerre több pénztárgépre történt előleg/vételár fizetés.

Amennyiben az üzemeltető az A017 vagy A018 engedélyszámú pénztárgép teljes vételárát kifizette és a pénztárgép üzembe helyezése is megtörtént, a számla szerinti érték a támogatás összege – függetlenül attól, hogy a számla szerinti értékből az üzemeltető az 50 ezer forintos állami támogatás összegét nem közvetlenül fizette meg az eladónak.

Abban az esetben, amennyiben az üzemeltető az A017 vagy A018 engedélyszámú pénztárgép teljes vételárát kifizette, de a pénztárgép üzembe helyezésére nem került sor, a támogatás mértéke – ha a korábbi megrendelés támogatási tartalommal bíró üzembe helyezési kód felhasználásával történt – a számla szerinti érték csökkentve a támogatás összegével (általános esetben 50 ezer forinttal).

– az A017, illetve A018 számon engedélyezett pénztárgép eladójának nevét és adószámát.

Az eladó minden esetben az, aki részére a kifizetés megtörtént, vagyis aki a számlát kiállította. Mindez azt jelenti, hogy a nyilatkozatban nem feltétlenül azt kell eladóként feltüntetni, akinél az üzemeltető a pénztárgép rendelést leadta, akivel személyes kapcsolatban állt, hanem azt, aki részére a számlát kiállította, vagyis akinek a most támogatásként igényelt összeget kifizette.

 

Nyilatkozat

A „Nyilatkozat a 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet 13/A. § szerinti támogatás igénybevételéhez” az eBEV felületen nyújtható be.

Amennyiben a támogatás maximális összege az újonnan megrendelt/beszerzett pénztárgép teljes vételára, úgy az adóhatóság hivatalból az eBEV felületen elérhető tájékoztatóban szereplő árakat veszi figyelembe.

Ettől eltérő vételárat az üzemeltető az újonnan megrendelt/beszerzett pénztárgépre vonatkozó szerződéssel és a kifizetésről szóló számlával igazolhat, hívja fel a figyelmet a NAV.

Az üzemeltető az állami adóhatóság részére – a nyilatkozat megtételét követő 15 napon belül – köteles másolatban átadni vagy postára adni:

– a követelés alapjául szolgáló szerződést (amennyiben a szerződés módosítására sor került, úgy az eredeti szerződést és a módosítást egyaránt), továbbá

– a szerződés alapján teljesített kifizetés alapjául szolgáló számlát, és

– a kifizetés teljesítését igazoló dokumentumot (kifizetés átutalással történt teljesítése esetén az - átutalást igazoló kivonatot, készpénzben történő teljesítés esetén az erről szóló nyilatkozatot).

A másolatban megküldött iratokon fel kell tüntetni az „eredetivel mindenben megegyező” szöveget és minden oldalon cégszerű aláírást kell elhelyezni.

Dokumentumok leadása

A fenti dokumentumokat személyesen a NAV ügyfélszolgálatain lehet leadni, vagy postai úton kell megküldeni az adózó illetékessége szerinti adóigazgatóság központi címére, a borítékon feltüntetve, hogy „Online pénztárgéphez kapcsolódó állami támogatás”.

A gyorsabb ügyintézés érdekében javasolt a dokumentumokhoz mellékelt kísérőlevélben feltüntetni azt az üzembe helyezési kódot, amelyhez kapcsolódóan a nyilatkozat beküldésre került, továbbá az adószámot.

Határozat, átutalás

Fenti dokumentumok, valamint az üzemeltető nyilatkozata alapján az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az üzemeltetőt megillető támogatást, amelyet főszabály szerint az új megrendelésben megjelölt eladó részére utal át, az eladó – adóhatósághoz bejelentett – pénzforgalmi számlájára.

Amennyiben az új pénztárgép beszerzésére megkötött szerződés alapján a teljes vételár kiegyenlítésre került, úgy a támogatást az állami adóhatóság közvetlenül az üzemeltető részére, annak – adóhatóságnál nyilvántartott – pénzforgalmi számlájára folyósítja.

Az állami adóhatóság a támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha az üzemeltető

– a támogatásra nem jogosult,

– hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú kérelmet nyújt be,

– egyéb jogszabályi feltételeknek nem felel meg.

Az üzemeltető nem jogosult támogatásra, ha a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép eladója már teljesített részére kifizetést, illetve amennyiben a támogatás megállapítását követően teljesít ilyen kifizetést, azt az állam részére meg kell térítenie, figyelmeztet az adóhatóság.

Továbbá, miután ezen támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, az üzemeltetőnek nyilatkoznia kell a támogatás nyújtását megelőző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról, valamint mindazon feltételeknek való megfelelőségről is köteles nyilatkozni, amelyet különböző jogszabályok (pl. Áht., Ávr.) a de minimis, illetve az állami támogatás feltételeként előírnak.

Támogatásra csak az jogosult, aki valamennyi feltételnek megfelel!

A hatóság értesít

Az állami adóhatóság a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép eladóját értesíti az engedményezés megtörténtéről és az engedményezett követelés összegéről.

A visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgéppel az adóalany nem tud eleget tenni a jogszabályban foglalt nyugtakibocsátási kötelezettségének.

A nyugtakibocsátás módjai

Az adóalany nyugtakibocsátási kötelezettségének érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező online pénztárgéppel, illetve annak beszerzéséig hagyományos pénztárgéppel, vagy kézi előállítású nyugtával tehet eleget.

Számlakibocsátás: bejelentés és adatszolgáltatás

2014-02-06
Tájékoztató jelent meg a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségéről.

Tájékoztató jelent meg a pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségéről.

Azt a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyt, aki bizonylatkibocsátási kötelezettségének nyugta helyett kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségét gépi nyugtakibocsátással teljesíti.

Kizárólagos számlakibocsátás, pénzátvételi hely

Kizárólagos számlakibocsátás alatt azt kell érteni, hogy az adóalany valamely pénzátvételi helyén – pénztárgép használatra kötelezett tevékenységéhez kapcsolódóan – kizárólag számlát bocsát ki.

Pénzátvételi helynek minősül minden olyan hely, ahol az adóalany nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik.

Azt a tényt, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalany bizonylatkibocsátási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget, köteles az állami adóhatóságnak az alábbi – nem jogvesztő – határidőig bejelenteni:

a) a tevékenységét újonnan kezdő adóalany a pénztárgép használatra köteles tevékenység megkezdését követő 5 napon belül,

b) a tevékenységét már folytató adóalany 2014. január 23-t követő 15 napon belül, vagyis 2014. február 7-ig.

A bejelentést a PTGSZLAB adatlapon elektronikus úton kell megtenni, mely 2014. február 3-ától a NAV honlapjáról, illetve ezen az oldalon letölthető. 

Tevékenység megszüntetése

Amennyiben a bejelentés megtételét követően az adóalany pénztárgép használatra köteles tevékenységét megszünteti, ezt a tényt is köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, a tevékenység megszüntetését követő 5 napon belül. Az erre vonatkozó bejelentést szintén a PTGSZLAB adatlapon kell megtenni.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A bejelentés megtételét követően az adatszolgáltatási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóalany be nem üzemel online pénztárgépet annak érdekében, hogy nyugtakibocsátási kötelezettségét a továbbiakban azzal teljesítse.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák valamennyi adatát a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig – elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak. ( Az ezzel kapcsolatos részleteket, szabályokat későbbre ígéri a hatóság – a Szerk.).

Adatszolgáltatási kötelezettség – február 28. után

Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követően történik, tájékoztat az adóhatóság.

SZAK-ÉRTŐ: Olcsóbban is foglalkoztathat

2014-02-09
Ön, munkáltatóként ismeri azokat a legális eszközöket, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik a foglalkoztatási költségeket? Mi most tovább adjuk, amit a szakértőtől megtudtunk.

Ön, munkáltatóként ismeri azokat a legális eszközöket, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik a foglalkoztatási költségeket? Mi most tovább adjuk, amit a szakértőtől megtudtunk.

„A legkézenfekvőbb megoldás élni azokkal a gyakorlatilag alanyi jogon járó adókedvezményekkel, amelyekkel a legmagasabb közteher, a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó csökkenthető.” – írja  munkajogi és HR tanácsadó szakértőre hivatkozva a HR Portál.

„E lehetőségek közös pontja, hogy igénybevételükhöz nincsen szükség semmilyen külön teendőre: az egyes munkavállalók foglalkoztatása után automatikusan jár az adókedvezmény.

Néhány esetben szükséges hozzá külső hatóság igazolása, azonban azokat az adott állásra pályázó munkavállaló egyszerűen be tudja szerezni, így nincs más dolgunk, mint ezeket az igazolásokat eljuttatnunk a bérszámfejtőnknek.

Szakképzettséget nem igénylő munkakör – szochó-kedvezmény

A legismertebb ilyen kedvezmény az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akciótervben foglalt Szociális hozzájárulási adóból adott kedvezmény. Az adó (röviden: szochó) mértéke alapesetben 27 százalék: mint láthatjuk, ez az egyik legtetemesebb foglalkoztatást sújtó közteher.

Az adókedvezmény igénybevételének legegyszerűbb esete, amikor szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. Ebben az esetben az adó mértéke 27 százalék helyett csupán 14,5 százalék, a munkabér első 100 ezer forintja után.

E kedvezmény igénybevételéhez nincs szükség másra, csupán arra, hogy az adott munkavállalót a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) 9-es kategóriájába sorolt munkakörben foglalkoztassuk.  Ezt a KSH oldalán találjuk. Figyelni kell arra, hogy ebben a kategóriában valóban csak a legegyszerűbb munkakörben foglalkoztatott munkavállalók szerepeltethetők. Amennyiben a munkavállaló munkaköre nem illeszthető be a KSH oldalán adott leírásokba, akkor utánuk az adókedvezmény nem érvényesíthető. Fontos, hogy ebből a szempontból nem az számít, hogy az adott munkavállalónak mi a végzettsége, hanem az, hogy a munkaköre igényli-e azt a végzettséget. Csak az ilyen munkavállalónak adható az alacsonyabb összegű minimálbér a magasabb összegű garantált bérminimum helyett.

25 év alatti pályakezdő

Automatikusan 100 százalék adókedvezmény illeti meg azt a munkáltatót, aki 25 év alatti pályakezdőt foglalkoztat.

Pályakezdőnek minősül mindenki, akinek nincs még 180 napi biztosítással járó jogviszonya, azaz korábban sehol nem dolgozott még összesen 180 napot. Azon munkavállaló után, aki az adóhivatal igazolása alapján még soha összesen 180 napot nem dolgozott, és 25 év alatti, a 27 százalékos adót tehát nem kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. életévét be nem tölti. Amennyiben a nálunk dolgozó, vagy munkát kereső fiatal 25 év alatti, de már bárhol máshol már összesen 180 napnál többet dolgozott, akkor utána az adót csökkentett, 14,5 százalékos mértékben kell megfizetni egészen addig, amíg a 25. születésnapját be nem tölti.

55 év feletti munkavállaló

Ugyanekkora mértékű kedvezményt érvényesíthetünk automatikusan, minden külön igazolás nélkül az 55 éven felüli munkavállalóink után. Fontos azonban, hogy ebben az esetben is az adókedvezmény maximum 100 ezer forintos adóalapig vehető igénybe: amennyiben az érintett munkavállaló fizetése ezt az összeget meghaladja, akkor a kedvezmény a 100 ezren felüli rész után már nem érvényesíthető, de a 100 ezer alatti rész után igen.


Példa: ha a fizetés 200 ezer forint, akkor az adó mértéke: 100 000 forint x 14,5 százalék = 14 500 forint. Ehhez adódik 100 000 forint x 27 százalék = 27 000 forint. Összesen: 41 500 forint.

Tartósan álláskereső

Szintén adókedvezmény jár a tartósan álláskeresők foglalkoztatása után.

Az minősül tartósan álláskeresőnek, aki a megelőző 275 napból legalább 183 napot munka nélkül volt, a közfoglalkoztatást nem számolva. Az ilyen személy foglalkoztatása 2 évig 100 százalék szochó kedvezmény jár, a harmadik évben pedig csupán 14,5 százalék adót kell fizetni utánuk.

Anyasági ellátás

Hasonló módon jár az adókedvezmény az anyasági ellátásban részesülő munkavállalók után az ellátás (gyes vagy gyed) folyósítása alatt az első 2 évben a 27 százalékos szochó adó alól teljes mértékben mentesül, míg a 3. évben a megfizetendő adó csupán 14,5 százalék. Még kedvezőbbek a feltételek abban az esetben, ha 3 vagy többgyermekes anya foglalkoztatásáról van szó.

Szabad vállalkozási zóna

Hasonlóan kedvezően lehet alkalmazottakat foglalkoztatni az úgynevezettszabad vállalkozási zónákban, amennyiben az új munkavállaló a vállalkozás létszámát bővíti. Az ilyen zónák felsorolását külön  kormányrendelet tartalmazza.

Jellemző feltételek

Az adókedvezmények közös vonása, hogy minden esetben legfeljebb 100 ezer forintnyi bruttó munkabér után érvényesíthetők”, tájékoztat blogjában Hoffmann Gábor Csaba Munkajogi és HR tanácsadó.

Kép a főoldali ajánlón: illusztráció/Kereskedelmi Élet

Így lehet olcsóbb a foglalkoztatás

2014-02-09
Ön, munkáltatóként ismeri azokat a legális eszközöket, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik a foglalkoztatási költségeket? Mi most tovább adjuk, amit a szakértőtől megtudtunk.

Ön, munkáltatóként ismeri azokat a legális eszközöket, amelyekkel a vállalkozások csökkenthetik a foglalkoztatási költségeket? A szakértő az alábbiakat tanácsolja.

A részleteket ezen az oldalunkon olvashatja. 

Több volt az olasz, orosz és cseh vendég

2014-02-10
A megnövekedett vendégforgalomnak köszönhetően tavaly decemberben a kereskedelmi szálláshelyeket kínáló vállalkozásoknál nőtt a foglalkoztatottság, magasabb volt a bevétel.

A megnövekedett vendégforgalomnak köszönhetően t avaly decemberben a kereskedelmi szálláshelyeket kínáló vállalkozásoknál nőtt a foglalkoztatottság, magasabb volt a bevétel. 

Amíg Németországból, Ausztriából és az Egyesült Királyságból kevesebben vendégeskedtek az elmúlt év decemberében a hazai szálláshelyeken, addig az olasz, az orosz és a cseh turisták által eltöltött vendégéjszakák száma emelkedett (2,4; 20 és 9,8 százalékkal).

Belföldi vendégforgalom

Decemberben a belföldi vendégek 658 ezer éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 6,6, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 8,9 százalékkal bővült az egy évvel ezelőttihez hasonlítva, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A belföldivendég-forgalom – a nyugat-dunántúli turisztikai régió kivételével – az összes régióban nőtt.

A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalmának 80 százalékát fogadó szállodáiban a vendégéjszakák számában 7,7 százalékos növekedés mutatkozott az előző év decemberéhez képest.

Szállodák szobakihasználtsága: taroltak az öt- és négycsillagosok

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 40 százalékos volt, ami 1,1 százalékponttal több a 2012. évinél.

A vizsgált időszakban az ötcsillagos egységek szobáinak igénybevétele kiemelkedő, 57 százalékos, a négycsillagos és a gyógyszállodák szobakapacitás-kihasználtsága 45 százalékos volt.

Szobák bruttó átlagára

Decemberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 610 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR ) 6 200 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Összesen 21 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 11 milliárd

forint.

Decemberi vendéglátás – több volt a bevétel

A vendéglátásból 5,6 milliárd forint folyt be, 203 millióval több, mint 2012. decemberben. A forint/euró havi átlagárfolyama 301 forint volt, 16 forinttal gyengébb a 2012. decemberinél.

Széchenyi Pihenőkártya

A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján decemberben 1547 egység fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát . A belföldi vendégek az év utolsó hónapjában 1,1 milliárd forint értékben fizettek ezzel a fizetőeszközzel a szálláshelyeken.

Összehasonlítva a 2012. decemberben beváltott üdülési csekk, valamint a SZÉP-kártya együttes forgalmával, ez 11 százalékos növekedést jelentett.

Foglalkoztatás – nőtt

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – különböző főtevékenységű – vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 28 ezer főt foglalkoztattak, ami 0,9 százalékkal haladta meg a múlt év decemberi értéket.

Kereskedelmi szálláshelyek száma

2013. december 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2188 volt, ezen belül 904 szálloda 52 ezer szobával, 856 panzió 9 ezer szobával működött.

Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 428 volt.

Javulnak a weben (is) kereskedők

2014-02-10
Az elektronikus kereskedelemben (is) tevékenykedő vállalkozások az ellenőrzéseket követően igyekeznek a hiányosságokat mielőbb orvosolni.

Az elektronikus kereskedelemben (is) tevékenykedő vállalkozások az ellenőrzéseket követően igyekeznek a hiányosságokat mielőbb orvosolni.

Így minősítette az ágazat résztvevőit a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a nemrégiben lezajlott ellenőrzések tapasztalatainak összegzéseként.

Amint az az NFH tájékoztatójából kiderült, tavaly 1031 vizsgálat zajlott az elektronikus kereskedelemben, 60 százalékkal több, mint 2012-ben. Ugyanakkor csökkent az olyan ügyek aránya, amelyekben elmarasztalás történt, néhány éve pedig még 80 százalék felett volt a jogosnak ítélt fogyasztóvédelmi kifogások aránya, tudta meg a Világgazdaság.

A múlt évben az esetek egynegyedében talált kifogást az NFH, míg az előző évben még 30 százalékában. A hatóság, ezekben az esetekben jellemzően kötelezéssel vagy bírságkiszabással élt, de előfordult, hogy a két szankciót együttesen alkalmazták.

Az NFH közlése szerint 20 esetben róttak ki bírságot, összesen 1,285 millió forint értékben.

Mennyit is fizet a vállalkozó?

2014-02-10
A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest.

A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest.

Ma is érvényes a főállású egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra az a rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) által meghatározott mértékű minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesíteniük kell akkor is, ha nem vesznek fel a vállalkozásból jövedelmet, foglalja össze a tudnivalókat a Piac és Profit szakértője.

Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, – egyéni vállalkozó mindig, – és a főtevékenység középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási alapjaként.

Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el, a minimálbért kell alapul venni. Természetesen, ha a társas vállalkozó körülményei lehetővé teszik, hogy munkaviszonyban dolgozzon, akkor a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nincs járulékminimum. De soha ne feledkezzünk meg arról, figyelmeztet a szakértő, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet! Nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 118 000forint,

hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,

napibér alkalmazása esetén 5430 forint,

órabér alkalmazása esetén 679 forint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.

A járulékkulcsok változatlanok

nyugdíjjárulék 10%

természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%

munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%)

szociális hozzájárulási adó 27%

A járulékalapok mértéke szintén változatlan: nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél, mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese, a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5 százaléka.

A mértékek ugyan változatlanok maradtak, de mivel emelkedett a járulékalap a minimálbér növelése miatt, ezért 2014-ben tovább emelkedett a vállalkozók által befizetendő közteher.

Ha jól választunk, nincs vita a NAV-val

A mikrogazdálkodói beszámoló egyszerűbb, olcsóbb, és kevesebb ponton tud belekötni az adóhatóság. Természetesen, mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai. Lássuk, konkrétan mi mindent kell átgondolni, mielőtt erre váltana egy cég!

A főfoglalkozású evás egyéni és társas vállalkozókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá bejelentett főállású kisadózókra ezek a járulékszabályok nem vonatkoznak.

Tudni kell azt is, hogy ha a főállású vállalkozó ténylegesen vesz fel jövedelmet, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadót is fizetnie kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha csupán a garantált bérminimumnak (118 000 Ft/hó) megfelelő mértékű a felvett jövedelme a főállású vállalkozói jogviszonyában, akkor is meg kell fizetnie a táblázatban szereplő minimum-járulékot a diktált járulékalapok után, az szja mellett.

2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó-kötelezettség sincs, hangsúlyozza a gazdasági hírportál szakértője.

Témavizsgálat a szív és a szeretet jegyében

2014-02-12
Kiemelt ellenőrzést indított a Valentin nappal kapcsolatos kereskedelem és szolgáltatások témakörében az adóhatóság.

Kiemelt ellenőrzést indított a Valentin nappal kapcsolatos kereskedelem és szolgáltatások témakörében az adóhatóság.

Elsősorban a Valentin-napi termékeket, szolgáltatásokat nyújtó kereskedőket éttermeket, cukrászdákat, virágüzleteket, csomagküldőket, internetes kereskedőket, kuponos internetes weboldalakat, alkalmi árusokat ellenőriz a napokban nagyobb intenzitással a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), tudta meg az Origo. Az információ szerint a hatóság Budapesten és Pest megyében fog akciózni – de érdemes vidéken is nagyobb eséllyel számítani a felügyelőkre.

A NAV szerint február 14. körül megélénkül a forgalom, ezért van szükség a kiemelt figyelemre.

Mit vizsgálnak?

A felügyelők azt ellenőrzik, hogy az árus rendelkezik-e adószámmal, rendben elszámolt-e a bevételeivel, bejelentették-e az alkalmazottakat és tudják-e igazolni az áru eredetét.

A mulasztók egymillió forintig terjedő bírságot kockáztatnak, írta meg a hírportál.

Pénztárgép: az állami támogatásért hétfőig lehet nyilatkozat tenni!

2014-02-12
Azok, akik február 10-ig nem tudtak nyilatkozatot tenni a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett vételárról (előlegről) – a következők szerint járhatnak el, hogy hozzájuthassanak a vissza nem térítendő támogatáshoz.

Azok, akik február 10-ig nem tudtak nyilatkozatot tenni a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett vételárról (előlegről) – a következők szerint járhatnak el, hogy hozzájuthassanak a vissza nem térítendő támogatáshoz.

Ahogy arról korábban már írtunk, vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleget (vételárat).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban erről tájékoztat: adózói jelzések alapján több esetben előfordult, hogy az adózó annak ellenére nem tudott nyilatkozatot tenni a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleg (vételár) támogatás formájában történő kifizetéséről, hogy érvényes megrendeléssel rendelkezett visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre.

Az okok

Ennek oka, szól a hatósági közlemény, hogy az adott megrendelésről nem érkezett adatszolgáltatás a forgalmazótól, illetve azt nem az eBEV felületen adták le, így ezekről a megrendelésekről az adóhatóság információval nem rendelkezik.

A támogatási igény érvényesítésének menete, feltételei

A támogatás érvényesítése érdekében a fenti adózók az állami adóhatóság részére – személyesen a NAV ügyfélszolgálatain keresztül, vagy postai úton az adózó illetékessége szerinti adóigazgatóság központi címére – megküldve juttathatják el az állami adóhatósághoz támogatási igényük érvényesítése érdekében az alábbiakat:

– Jelen tájékoztatás mellékletét képező, cégszerűen aláírt nyilatkozatot az állami támogatás igénybe vételéről, továbbá ennek mellékleteként másolatban

– a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre megkötött szerződést (amennyiben a szerződés módosítására sor került, úgy az eredeti szerződést és a módosítást egyaránt), továbbá

– a szerződés alapján teljesített kifizetés alapjául szolgáló számlát, és

– a kifizetés teljesítését igazoló dokumentumot (kifizetés átutalással történt teljesítése esetén az átutalást igazoló kivonatot, készpénzben történő teljesítés esetén az erről szóló nyilatkozatot).

A másolatban megküldött iratokon fel kell tüntetni az „eredetivel mindenben megegyező” szöveget és minden oldalon cégszerű aláírást kell elhelyezni. Kérjük, hogy a fenti iratokat tartalmazó borítékon minden esetben tüntessék fel, hogy „Online pénztárgéphez kapcsolódó állami támogatás”annak érdekében, hogy a NAV ügyintézését elősegítsék.

A fentiekben meghatározott nyilatkozat, illetve annak mellékletei hiányában a támogatási igény érvényesítésére – ha az adott megrendelésről nem érkezett adatszolgáltatás a forgalmazótól, illetve azt nem az eBEV felületen adták le – nincs lehetőség.

A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az adózó a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép helyett új, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépet rendeljen meg az eBEV-en keresztül a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre leadott megrendelésnél felhasznált üzembe helyezési kód felhasználásával, vagy – külön megrendelés nélkül – ezen üzembe helyezési kód felhasználásával üzembe helyezett új, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgéppel rendelkezzen.

A nyilatkozat kitöltéséhez további hasznos információkat tartalmaz a NAV honlapján 2014. február 6-án megjelent „Tájékoztató a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleg (vételár) támogatás formájában történő kifizetéséről”

 

II.

Azon adózók, akik/amelyek részére a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépek üzembe helyezésre kerültek, az eBEV felületen, a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép üzembe helyezéséhez felhasznált üzembe helyezési kódra leadott nyilatkozattal igényelhetik a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleg (vételár) támogatás formájában történő kifizetését.

A támogatás feltétele ebben az esetben is, hogy az adózó a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép helyett új, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépet rendeljen meg az eBEV-en keresztül, vagy – külön megrendelés nélkül – új, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgép beszerzése iránt intézkedjen az alábbiak figyelembe vételével.

Az új pénztárgép beszerzéséhez az adózónak a PTGREG adatlap beadásával új üzembe helyezési kódot kell igényelnie, amely üzembe helyezési kód felhasználásával kell a fentiek szerint a megrendelés/beszerzés iránt intézkedni.

A nyilatkozat leadása időben megelőzheti az új megrendelés eBEV felületen történő leadását, illetve az eBEV felületen történő megrendelés leadása nélkül beszerzett pénztárgép üzembe helyezését, de a támogatást az állami adóhatóság csak azt követően ítéli meg, hogy megtörtént a megrendelés eBEV-en keresztül történő leadása, vagy – külön megrendelés nélkül – új, érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgép beszerzése és üzembe helyezése.

III.

Azon adózók, akik/amelyek a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépek helyett új, érvényes forgalmazási engedélyű és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgép beszerzése iránt az eBEV-en történő megrendelés nélkül intézkedtek és már az újonnan beszerzett pénztárgép üzembe helyezésére is sor került, ebben az esetben az eBEV-en, a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép üzembe helyezéséhez felhasznált üzembe helyezési kódra leadott nyilatkozattal igényelhetik a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleg (vételár) támogatás formájában történő kifizetését.

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti esetben a nyilatkozat eBEV felületen keresztül történő megküldésére csak azt követően nyílik lehetőség, hogy az újonnan beszerzett pénztárgép üzembe helyezése megtörtént. Az üzembe helyezés megtörténtéig az adózó csak az eBEV felületen keresztül történő megrendeléssel egyidejűleg tudja leadni nyilatkozatát.

A jelen Tájékoztatóban foglalt eltéréssel a fenti esetek tekintetében is irányadó a NAV honlapján 2014. február 6-án megjelent „Tájékoztató a visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépekre kifizetett előleg (vételár) támogatás formájában történő kifizetéséről”

Mindenkinek!

A határidő február 17.

 

Minden érintett adózó tekintetében az állami támogatás igénybevételére vonatkozó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő 2014. február 17., mely határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Mindezek alapján 2014. február 18-án 0.00 órát követően a nyilatkozat kitöltésére nincs lehetőség, az ezt követően előterjesztett kérelmeket az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, tájékoztat a NAV.

Program az érdekképviseleti munka fejlesztéséért

2014-02-17
A vállalkozásokért végzett érdekképviseleti munka fejlesztése a célja annak a pályázati programnak, amelyben a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az Észak-Magyarországi régióban működő három megyei (Borsod, Heves, Nógrád) tagegyesületével együtt vesz részt.

A vállalkozásokért végzett érdekképviseleti munka fejlesztése a célja annak a pályázati programnak, amelyben a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az Észak-Magyarországi régióban működő három megyei (Borsod, Heves, Nógrád) tagegyesületével együtt vesz részt.

A program nyitórendezvénye február 11-én zajlott a KISOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének miskolci székházában. Az eseményen dr. Antalffy Gábor (fotónkon a felszólaló), az országos szövetség ügyvezető elnöke, illetve Számadó Endréné (fotónkon a felszólaló mellett)  projektmenedzser tájékoztatta a megjelenteket. A meghívottak között voltak az IPOSZ és a LIGA szakszervezetek BAZ-megyei képviselői is, mások mellett dr. Fodor Tibor megyei érdekvédelmi tanácsadó.

A program céljai

A közreműködő szervezetek a – szociális párbeszédben és konzultációban résztvevő – szövetség révén kívánják kapacitásukat megerősíteni és együttműködésüket elősegíteni annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudják képviselni tagjaik érdekeit, hogy ők képesek legyenek véleményeiket, javaslataikat eljuttatni a munkaügyi és a szakpolitika alkotás folyamatába, illetve a döntéshozatalba – tudatták a program résztvevői közös közleményben.

A TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0038 „KISOSZ kapacitásfejlesztés az Észak-Magyarországi régióban” elnevezésű programmal a résztvevők vállalkozói kérdőíves felmérést készítenek, a vállalkozók részére tájékoztató fórumokat, szemináriumokat és konferenciákat szerveznek, kiadványokat készítenek, kialakítják közös szakértői bázisukat a munkaadói és munkavállalói társ-érdekképviseletekkel, elkészítik régiós szervezetfejlesztési tervüket, valamint tisztségviselőivel és szakmai apparátusával együtt képzéseken és kompetenciafejlesztésen vesznek részt.

A pályázat további célja a munkáltatók és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése az új munkajogi szabályozás alkalmazásának vizsgálatán, munkavállalói ismeretek oktatásán, valamint naprakész vállalkozói ismeretek elérhetővé tételén és vállalkozói konzultációk megszervezésén keresztül – szól a közlemény.

A program résztvevői – a foglalkoztatás szintjének emelése érdekében – a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseit, a vállalkozói zónák kialakításának lehetőségeit szeretnék megismertetni a régióban; továbbá a hátrányos helyzetű munkavállalók magasabb szintű alkalmazása érdekében a helyi képzés és szemináriumok szervezése kiegészül az esélyegyenlőségi szempontok ismertetésével. Mindehhez a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban egyébként jogszabályilag még nem kötelező esélyegyenlőségi tervek készítéséhez szempontrendszert és mintadokumentációt adnak a vállalkozásoknak – fogalmaz a közlemény.

A régióban különösképpen hangsúlyos feladat, hogy az országos szervezeti központtól földrajzilag távolabb eső területeken is megerősítsék meglévő tagszervezeteik humánerőforrását, bővítsék a taglétszámot és fejlesszék a tagság kompetenciáit.

A KISOSZ partnerei a pályázat megvalósításában

Munkaadói szervezetek: a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) tagszervezetei, úgymint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, a Magyar Iparszövetség (OKISZ), és az Ipartestületek Országos Szövetsége a (IPOSZ).

Munkavállalói szervezetek: LIGA Szakszervezetek – amellyel a KISOSZ már a kisvállalkozások és a munkavállalók részére biztosított JOGPONT+ hálózat működtetésében is együttműködik – zárul a közlemény.

Fotók – itt és a főoldali ajánlón: KISOSZ Borsod megyei tagegyesülete


A vállalkozásokért fejlesztik tevékenységüket

2014-02-17
A vállalkozásokért végzett érdekképviseleti munka fejlesztése a célja annak a pályázati programnak, amelyben a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az Észak-Magyarországi régióban működő három megyei (Borsod, Heves, Nógrád) tagegyesületével együtt vesz részt.

A vállalkozásokért végzett érdekképviseleti munka fejlesztése a célja annak a pályázati programnak, amelyben a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az Észak-Magyarországi régióban működő három megyei (Borsod, Heves, Nógrád) tagegyesületével együtt vesz részt.

A program nyitórendezvénye február 11-én zajlott a KISOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének miskolci székházában. Az eseményen dr. Antalffy Gábor (fotónkon a felszólaló), az országos szövetség ügyvezető elnöke, illetve Számadó Endréné (fotónkon a felszólaló mellett) projektmenedzser tájékoztatta a megjelenteket. A meghívottak között voltak az IPOSZ és a LIGA szakszervezetek BAZ-megyei képviselői is, mások mellett dr. Fodor Tibor megyei érdekvédelmi tanácsadó.

A program további részleteiről ezen az oldalunkon tájékozódhat.

Fotók itt, a folytatásban és a főoldali ajánlón: KISOSZ Borsod megyei tagegyesülete


Így használja a csere-pénztárgépet!

2014-02-17
Hogyan kell eljárnia az üzemeltetőnek, ha meghibásodik az online pénztárgépe? Tájékoztatónkból kiderül, ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a nyugtaadásra és a csere-pénztárgép használatára.

Hogyan kell eljárnia az üzemeltetőnek, ha meghibásodik az online pénztárgépe? Tájékoztatónkból kiderül, ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a nyugtaadásra és a csere-pénztárgép használatára.

Jogi háttér

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

(továbbiakban: Rendelet) előírásai szerint:

– A pénztárgép meghibásodása esetén mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a meghibásodás bekövetkeztétől a pénztárgép megjavításáig vagy a cseregép biztosításáig, illetve a meghibásodott pénztárgép helyett üzembe helyezett pénztárgép üzembe helyezéséig, de legfeljebb a meghibásodás napjától számított 15. napig. /1. § (3) bekezdés a) pont/

– Az üzemeltető kérésére a szerviz köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére. A javítás ideje a megjavított pénztárgép visszaszolgáltatásáig, a javíthatatlannak minősített pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 8. napig, a nem javított pénztárgép visszaszolgáltatása esetén a pénztárgép más szerviz általi azonnali megjavításáig vagy e más szerviz által a biztosítandó cserepénztárgép rendelkezésre bocsátásáig, de legfeljebb a pénztárgép visszaszolgáltatásától számított 15. napig tart. /42. § (1)-(2) bekezdés/

– A szerviz köteles a cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a pénztárgépnaplóban feltüntetni. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia. /42. § (3) bekezdés/

A cseregép üzembe helyezéséről, valamint annak visszaszolgáltatásáról a szerviz az erre rendszeresített nyomtatványon az üzembe helyezést, illetve a visszaszolgáltatást követő 5 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. /42. § (4) bekezdés/

Javíthatatlan a pénztárgép, ha azt műszerész állapította meg, és erről a szerviz jegyzőkönyvet vett fel. /42. § (5) bekezdés/

A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a cserepénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett. /42. § (6) bekezdés/

Cseregép megszemélyesítése

A csere pénztárgépként használt pénztárgépet a szerviz által igényelt üzembe helyezési kóddal, a szerviz nevére kell megszemélyesíteni az alábbiak szerint.1

(1 A PTGREG adatlapon jelölni kell, hogy az üzembe helyezni kívánt pénztárgép cserepénztárgép.)

Üzemeltető neve és székhelye: a szerviz adatai.

o Az adott pénztárgép típusa által nyújtott lehetőségektől függően a cseregép szerviz általi átadásakor az azt aktuálisan használó adózó adatait a bizonylat szabadon programozható részeire (pl., reklámsorok) kell programoznia a műszerésznek. 2

(2 Bizonylat-minta a közlemény mellékletében.)

Üzlet neve: „mint szerviz által biztosított”

Üzlet irányítószám: (üres)

Üzlet település: „CSERE PÉNZTÁRGÉP”

Az üzlet közterület nevében utalni kell arra, hogy a pénztárgépet átmenetileg használó adózó adatai a bizonylat melyik részén találhatók („Adózó adatai lent”)

Adószám: a szerviz adószáma

A csere pénztárgépként üzemeltetett online pénztárgépeket offline üzemmódban kell működtetni. Ennek érdekében a szerviznek a szolgáltatási szerződés megkötésekor kérnie kell a távközlési szolgáltatótól a cserepénztárgép adóügyi ellenőrző egységébe épített SIM chip felfüggesztett (suspend) állapotba helyezését.

Csere pénztárgép átadása, visszaadása és jelölése

A csere pénztárgépet az átmeneti üzemeltető részére történő átadáskor a szerviz olyan módon programozza be, hogy a kibocsátott bizonylat alkalmas részén megjelenjenek az átmeneti üzemeltető adatai. Az átadás tényét, annak helyét, időpontját, az átvevő adózó adatait, a cserepénztárgép göngyölített egyenlegnek állását a cserepénztárgép naplóban rögzíteni kell.

A csere pénztárgép visszavételekor a szerviz:

- kiolvassa a csereidőszakban keletkezett naplófájlokat és elektronikus formában átadja az üzemeltető részére (az üzemeltető saját használatára)

- gondoskodik a csereidőszakban keletkezett bevétel beviteléről a pénztárgépbe az alább részletezett módon

- a javított pénztárgép pénztárgépnaplójában rögzíti a visszavétel tényét, dátumát, idejét, illetve a pénztárgép göngyölített egyenlegének állását

A csere pénztárgépen az AP számmal megegyező méretben és láthatósággal fel kell tüntetni a „csere pénztárgép” feliratot.

A csereidőszakban keletkezett bevétel bevitele

A csereidőszak bevételének bevitelére a megjavított vagy új (nem csere-) pénztárgépen külön adóügyi napot kell nyitni. Ezen az adóügyi napon kizárólag a csereidőszakban keletkezett bevételt kell bevinni, majd az adóügyi napot le kell zárni.

A csereidőszak egy-egy napjának bevételét lehetőség szerint egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell bevinni. Amennyiben ezt az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, a csereidőszak egy-egy napjának bevételét több nyugtára is el lehet osztani.

Az adategyezőség igazolása érdekében az üzemeltetőnek az így keletkező, egy-egy nap bevételét tartalmazó nyugtát vagy nyugtákat össze kell tűzni a csereidőszakban (a csere pénztárgépen) keletkezett adott napi forgalmi jelentéssel.

A csereidőszakban keletkezett bevételek bevitelére szolgáló adóügyi nap lezárásakor keletkező napi forgalmi jelentést csatolni kell a cserepénztárgép naplóhoz.

Adatvédelmi megfontolások

A szerviznek gondoskodnia kell róla, hogy a cserepénztárgépet igénybe vevő adózó és a szerviz viszonyában adatvédelmi kifogások ne merülhessenek fel.

Mivel a cserepénztárgépben működő AEE-ben halmozódnak a gépet átmenetileg használó adózók értékesítési adatai, a szerviz felelőssége gondoskodni róla, hogy a gépet átmenetileg használó adózó a korábbi időszakok értékesítési adatait ne ismerhesse meg. Ilyen alkalmas módszer lehet a kiolvasáshoz szükséges jelszó vagy egyéb azonosító titokban tartása, az e célra szolgáló USB csatlakozó levédése alkalmas védőszalaggal, vagy egyéb alkalmas módszer.

A pénztárgépnapló

Csere pénztárgépek esetén a cseregép pénztárgépnaplója a csere pénztárgépet üzemeltető szerviz tulajdonában van és azt a csereidőszakban is a szerviz őrzi. Mivel AP szám alapján a csere pénztárgép azonosítható, esetleges NAV ellenőrzéskor nem okozhat problémát a cseregép pénztárgép naplójának helyi hiánya.

Egyéb tudnivalók

Csere pénztárgép kizárólag a javítás idejére, a Rendeletben foglalt ideig használható, nem használható normál pénztárgépként.

Tartalék pénztárgépek

Nem tekintendő csere pénztárgépnek az olyan pénztárgép, amit egy adózó a saját elhatározásából a saját nevére személyesít meg, és az üzemben levő pénztárgépeinek meghibásodása esetén azok gyors pótlására kívánja használni. Az ilyen „tartalék” pénztárgépekre nem vonatkoznak a jelen tájékoztatóban foglaltak.

A tartalék pénztárgépek működtetésében nem kifogásolható az alábbi két modell egyike sem:

1. Meghibásodás esetén a tartalék gépet üzembe állítja és a meghibásodott gép a javítás után a tartalék gép lesz.

2. Meghibásodás esetén az adott pénztárgép helyére beállítja a tartalék gépet, majd javítás után az eredetit állítja vissza az eredeti helyére.

A tartalék pénztárgépeket – működtetésük során – online módon kell üzemeltetni.

Egy adózóhoz tartozó több telephely (üzlet) esetén nem kifogásolható az a gyakorlat, hogy a tartalék gépen üzemeltetési helyként „változó telephely”, vagy a székhely címe van megadva.

Ha egy tartalék pénztárgép előre láthatólag huzamosabb ideig (legalább 15 napig) egy adott telephelyen fog működni, akkor az üzemeltetőnek kötelező a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatása érdekében a PTGTAXUZ nyomtatványt kitölteni .

Minta a cseregéppel kiállított bizonylat képére

A minta ajánlásként szolgál, a bizonylat konkrét képe az adott pénztárgéptípus által nyújtott lehetőségektől is függ.

Nyugta kerekítéssel (fizetés forinttal)

123456789 123456789 123456789 123456789

SZERVIZ NEVE

SZERVIZ SZÉKHELYE

MINT SZERVIZ ÁLTAL BIZTOSÍTOTT

CSERE PÉNZTÁRGÉP

ADÓZÓ ADATAI A REKLÁMSORBAN

SZERVIZ ADÓSZÁMA

------ NYUGTA ------

UTIKÖNYV 1 115

A00

SZALÁMI   1 234

C00

1,234 kg * 1000 Ft/kg

-------------------------------------------------------------

ÖSSZESEN: 2 349 Ft

KÉSZPÉNZ: 2 500 Ft

VISSZAJÁRÓ:    150 Ft

KEREKÍTÉS:        1 Ft

ELADÓ CÉG NEVE

ELADÓ CÉG SZÉKHELYE

ÜZLET NEVE

ÜZLET CÍME

ELADÓ CÉG ADÓSZÁMA

NYUGTASZÁM: 1234/00001

2011.01.15. 11:15

NAV Ellenőrző kód:ABC09

AP XXXXXXXXX

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Már ellenőrzik az online pénztárgépek adatait

2014-02-18
Az online pénztárgépek üzemeltetőinek „rutinvizsgálata” mellett már javában tartanak a kiemelt ellenőrzések is.

Az online pénztárgépek üzemeltetőinek „rutinvizsgálata” mellett már javában tartanak a kiemelt ellenőrzések is.

Megkezdte az eddig bekötött online pénztárgépekről beérkezett adatok elemzését az adóhatóság, írta meg a Napi Gazdaság értesülésére hivatkozva az Origo.

Akik a kiemelt ellenőrzés alá tartozhatnak

Azok a kereskedők, akik a korábbi adóbevallásaikhoz képest eltérő gazdasági működést mutatnak – kiemelt ellenőrzésre számíthatnak, de az új vállalkozásoknak, a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont cégeknek, és a bevallások szerint „alvó vállalkozásoknak” sem átlagos lesz a megítélésük.

A hírportál úgy tudja: ha például hirtelen megugrik az elkönyvelt bevétel, (mert korábban a vállalkozás a forgalmának egy részét a szürke-fekete zónában végezte) akkor elindulhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata. Meg lehet bukni azon is, ha papíron nincs alkalmazottja a boltnak, azonban a pénztárgépet az adatok alapján többen is használják.

Visszavont pénztárgép – Jelezni kell, ha a forgalmazó megtéríti a vételárat

2014-02-20
Egyes megrendelőinek megtérítette a visszavont engedélyű pénztárgépek vételárát a korábbi forgalmazó. Az ügyletet a megrendelő köteles jelezni az adóhatóságnak.

Egyes megrendelőinek megtérítette a visszavont engedélyű pénztárgépek vételárát a korábbi forgalmazó. Az ügyletet a megrendelő köteles jelezni az adóhatóságnak.

A következők szerint kell eljárniuk azoknak – tájékoztat az adóhatóság –, akik részére a korábbi forgalmazó a vételárat visszatérítette, ugyanakkor a megrendelő korábban eljuttatta az – 16/2013. (VI.3.) NGM rendelet 13/A. § szerinti – állami támogatás igénybevételére szolgáló nyilatkozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Teljes összegű vételár visszatérítése 

Amennyiben a vételárat a korábbi forgalmazó a megrendelő részéreteljes összegben visszatéríti, és az adóhatóság az –16/2013. (VI.3.) NGM rendelet 13/A. § szerinti – állami támogatás odaítéléséről még nem hozott határozatot, úgy a vételár visszafizetésének tényét amegrendelő– írásban – haladéktalanuljelezzeaz illetékes adóigazgatóság részére.

Figyelem: az illetékes adóigazgatóság értesítésével – amennyiben a támogatás kiutalása még nem történt meg – a 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet 13/A. § szerinti támogatási kérelem visszavontnak minősül.

A vételár egy részének visszatérítése 

Amennyiben a korábbi forgalmazó az online pénztárgép vételárának csakegy részét téríti meg, úgy ezt a tényt is – írásban – a megrendelő haladéktalanuljelezzeaz illetékes adóigazgatóság részére. Ebben az esetben a bejelentésben jelölje meg, hogy a nyilatkozatban feltüntetett, támogatásként igényelt összegből mekkora összeg maradt fenn.

Szállásszolgáltatás: ahol van online pénztárgép, ott nem kell adatközlés

2014-02-20
Már több olyan engedélyezett online pénztárgéptípus is rendelkezésre áll, amely a szállodákban alkalmazható.

Már több olyan engedélyezett online pénztárgéptípus is rendelkezésre áll, amely a szállodákban alkalmazható.

A fentiek ismeretében a szállodaiparban nincs fennakadás az online pénztárgépek kifejlesztésében, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca.

Az információ szerint, mivel a pénztárgéprendelet a szállodai berendezéseket nem nevesíti speciális pénztárgépként, számos panzióban jelenleg online kiskasszával tesznek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek. A rendeletben előírt követelményeknek minden más ágazat meg tudott felelni, hangsúlyozza a minisztérium.

A kereskedelmi, és az ásványolajipar ágazat, a gyógyszerészeti szakma, illetve az éttermet üzemeltetők hamarosan teljes egészében áttérnek az online pénztárgépekre – náluk, az üzembe helyezett új berendezések száma folyamatosan emelkedik, szól a tárca információja.

A kereskedelmi szálláshelyek működtetőinek!

A minisztérium kéri a szállodaipar szereplőit, hogy a többi piaci szereplőhöz hasonlóan kezdjék meg a mielőbbi átállást az online pénztárgépekre, különös tekintettel az átállási határidőkre.

Természetesen a szállodaiparban tevékenykedőknek arra is lehetőségük van, hogy online pénztárgép használata helyett – a számlázáshoz kapcsolódó szigorúbb jogszabályi előírások betartása mellett – áttérjenek a számlázó programok használatára.

Amennyiben így döntenek, a számlázási szándékot előzetesen be kell jelenteniük az adóhatóságnak, majd hetente adatot kell szolgáltatniuk a kibocsátott számlák tartalmáról.

Fontos!

Az adatszolgáltatás semmilyen személyes adatot nem érint, ezért a szállodavendégek továbbra is biztonságban érezhetik magukat.

A szállodák az adatszolgáltatás alól mentesülnek, ha áttérnek az online pénztárgép használatára, hívja fel a figyelmet a minisztérium.

CSONGRÁD megye – Törvényekről tájékoztattak

2014-02-24
„Vállalkozások generációváltása, illetve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i változásainak hatása a gazdasági élet szereplőire” címmel tájékoztató előadást szervezett tagjainak a Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete.

„Vállalkozások generációváltása, illetve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i változásainak hatása a gazdasági élet szereplőire” címmel tájékoztató előadást szervezett tagjainak a Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete.

Amint arra a megyei KISOSZ információjában leszögezi, a február 18-ai előadást azért rendezték, mert „…mindenestül felforgatja az üzleti világ jogi játékszabályait a leendő Ptk., amely – felfogásában, szerkezetében és tartalmában is – merőben más lett, mint a korábbi.”

Megismerni és alkalmazkodni hozzá még a jogászoknak is komoly kihívást jelent, a gazdasági élet „civil” képviselőire pedig különösen nagy terhet ró – fogalmaz közleményében a megyei érdekképviselet.

A rendezvény előadója a tagegyesület együttműködő partnere, dr. Kodácz Kinga ügyvédnő volt, akihez – folytatódik az információ – az általános tájékoztató után számolatlanul érkeztek a kérdések. Többeket érdekelt, például a kft-k feltőkésítésének, a felelősségnek, az egyéni- és társas vállalkozás üzletrészének megöröklésének jövőbeni rendje, illetve a felszámolási eljárás megindításának mikéntje és anyagi vonzata.

A résztvevők visszajelzése alapján bebizonyosodott, hogy a vállalkozóknak szükségük van a működésüket meghatározó és segítő, széleskörű ismereteket nyújtó, „elsőkézből” érkező információkra, a szakszerű, de könnyen érthető tájékoztatókra – amilyeneket a KISOSZ ad át tagjainak.

Fotók – itt és a főoldali ajánlón: Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete

Törvényes tájékoztatók Csongrádban

2014-02-24
A kft-k feltőkésítésének, a felelősségnek, az egyéni- és társas vállalkozás üzletrészének megöröklésének jövőbeni rendje, illetve a felszámolási eljárás megindításának mikéntje és anyagi vonzata.

A kft-k feltőkésítésének, a felelősségnek, az egyéni- és társas vállalkozás üzletrészének megöröklésének jövőbeni rendje, illetve a felszámolási eljárás megindításának mikéntje és anyagi vonzata.

Ez volt a témája annak az érdeklődéssel várt rendezvénynek, amelyet a KISOSZ Csongrád megyei tagegyesülete hívott életre nemrégiben.

A rendezvény céljáról ezen az oldalunkon tájékozódhat.


Fotók – itt és a főoldali ajánlón: Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete


Nyilatkozni kell, jogos-e az igény és a döntés

2014-02-25
Még hangsúlyosabbá válnak a békéltető testületi eljárások.

Még hangsúlyosabbá válnak a békéltető testületi eljárások.

Jelentős változás történt a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény-ben az elmúlt időszakban – így módosult a békéltető testületi eljárásokra vonatkozó 2014. január 13-ától hatályos rendelkezés is, tudatja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Igénybe vehető, de…

Ennek értelmében a békéltető testületi eljárást a vállalkozások (és a fogyasztók is) önkéntesen vehetik igénybe, azonban a testület eljárásában fontos, hogy a vállalkozás legalább arról nyilatkozzon, a fogyasztó igényét jogosnak tartja-e, valamint, hogy kötelezőként fogadja-e el a békéltető testület döntését.


Ha nem így tesz a vállalkozó, akkor…

A januári módosítás értelmében amennyiben a vállalkozás ezen nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a jogsértést – jogkövetkezményt alkalmazhat a vállalkozással szemben.

 


A rendelkezés:

Fgytv. 45/A. §(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi

a)a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással,

b)a gyermek- és fiatalkorúak védelmével,

c)a fogyasztói csoporttal,

d)a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, valamint

e)a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó – békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő, e törvényben és – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

 

A hatóság felszólít

Amennyiben a vállalkozás az Fgytv. 29. § (8)[*] bekezdésében (alább) foglalt nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ának figyelembevételével.

 

[*]Fgytv. 29.§ (8) bekezdés:

Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

A hatóságnak figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

Online pénztárgép – Kötelező adatszolgáltatás

2014-02-25
A pénztárgéphasználatra kötelezett bizonylat-kibocsátási kötelezettségét kizárólag számlával teljesítő adózók adatszolgáltatási kötelezettségéről tájékoztató jelent meg.

A pénztárgéphasználatra kötelezett bizonylat-kibocsátási kötelezettségét kizárólag számlával teljesítő adózók adatszolgáltatási kötelezettségéről tájékoztató jelent meg.

A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdése szerint azt a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyt, aki nyugtakibocsátási kötelezettségének kizárólag számla kibocsátásával tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki nyugtaadási kötelezettségét gépi nyugtakibocsátással teljesíti – tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Kizárólagos számlakibocsátás

A fenti kifejezés alattazt kell érteni, hogy az adóalany az egyébként pénztárgép használatra kötelezett tevékenységéhez kapcsolódó nyugtaadási kötelezettségét az adott pénzátvételi helyen kizárólag számla bocsátásával teljesíti.

Azt a tényt, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalany bizonylat kibocsátási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget, a PTGSZLABadatlapon, elektronikus úton kell bejelenteni. A bejelentés megtételét követően az adatszolgáltatási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóalany a tevékenységét befejezi vagy adott pénzátvételi helyen online pénztárgépet helyez üzembe.

Az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségének pénztárgép használatra kötelezett tevékenysége tekintetében olyan módon köteles eleget tenni, hogy a PTGSZLAAadatlapon az e tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott számlák adatát a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, naptári hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig(csütörtök) elektronikus úton megküldi az állami adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. február 28-át követőentörténik. A beadást első alkalommal – a 2014. március 1. és 2. vonatkozásában – a 9. héttől kell teljesíteni.

Az első beadási határidő: 2014. március 6.

 

Az PTGSZLAA adatlap a NAV honlapjáról, illetve erről a oldalról már letölthető.

Tévedés esetén kérelemre is kiutalják a támogatást

2014-02-27
Amennyiben az online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgép tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kóddal került megszemélyesítésre, kérelemmel akkor is kiutalják az állami támogatást.

Amennyiben az online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgép tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kóddal került megszemélyesítésre, kérelemmel akkor is kiutalják az állami támogatást.

Ha az online pénztárgép 2013. és 2014. évi beszerzéséhez nyújtott – általános esetben 50 ezer forint összegű támogatásra jogosító üzembe helyezési kóddal rendelkező üzemeltető a pénztárgép üzembe helyezésekor tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kódot adta át az eladó részére, vagy az eladó tévedésből nem a támogatásra jogosító üzembe helyezési kódot használta fel a pénztárgép üzembe helyezésekor…,

… az állami adóhatóság, kérelemre, kiutalja a támogatás összegét, tájékoztat az adóhatóság.

 

A támogatás kiutalása az üzemeltető vagy az eladó részére történhet:

1. Ha az üzemeltető részére az eladó a pénztárgépet támogatással nem csökkentett, teljes vételáron értékesítette, úgy az üzemeltetőnek a támogatás összegének kiutalása érdekében az állami adóhatósághoz be kell nyújtania:

– jelen tájékoztató 1. számú mellékletét képező kérelmet, valamint másolatban

– a támogatásra jogosító, fel nem használt üzembe helyezési kódról kiadott igazolást,

– a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolást,

– az értékesítésről kibocsátott számlát.

2. Ha az eladó az üzemeltető részére a pénztárgépet támogatással csökkentett vételáron értékesítette, úgy a támogatás összegének kiutalása érdekében az eladónak az állami adóhatósághoz be kell nyújtania:

– jelen tájékoztató 2. számú mellékletét képező kérelmet, valamint másolatban

– a támogatásra jogosító, fel nem használt üzembe helyezési kódról kiadott igazolást,

– a felhasznált üzembe helyezési kódról kiadott igazolást,

– az értékesítésről kibocsátott számlát.

A kiutalás menete

A támogatás kiutalására vonatkozó fenti kérelmet, valamint annak mellékleteit személyesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain, vagy postai úton az adózó illetékessége szerinti adóigazgatóság központi címére megküldve lehet benyújtani.

Az üzemeltető vagy az eladó által benyújtott kérelmet az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül határozattal bírálja el.

Az állami adóhatóság a támogatás összegét a kérelemnek helyt adó határozat alapján hivatalból utalja ki a kérelmező, azaz az 1. pont szerinti üzemeltető vagy 2. pont szerinti eladó részére.

Mikor történik elutasítás?

Az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha annak előterjesztésére 2014. április 30-a után, vagy az érintett pénztárgép üzembe helyezésére 2014. január 31-ét, illetve – meghatározott feltételek fennállása esetén – 2014. február 28-át követően került sor.

Csak arra válaszol a hatóság, ami a hatáskörébe tartozik

2014-02-27
Az adóhatóság a dohánytermékek értékesítésével kapcsolatban mostantól csak a közvetlen hatáskörébe tartozó tájékoztatókat tesz közzé és csak ilyen érdeklődői kérdésekre fog válaszolni.

Az adóhatóság a dohánytermékek értékesítésével kapcsolatban mostantól csak a közvetlen hatáskörébe tartozó tájékoztatókat tesz közzé és csak ilyen érdeklődői kérdésekre fog válaszolni.

A jövőben mellőzni fogja a honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az olyan kérdések megjelenítését, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.

Ennek értelmében egyebek mellett nem tájékoztat a dohánybolt belső kialakításával, a 18 éven aluliakra vonatkozó előírásokkal, a nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatatási kötelezettség tartalmával, formájával és módjával kapcsolatosan, szól az értesítés.

Mielőtt kérdezne, használja a Trafiktörvény menüpontot!

A hivatal azt kéri az érdeklődőktől, hogy mielőtt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Dohánytörvény) gyakorlati végrehajtásával kapcsolatosan a trafik@nav.gov.hu email címre kérdést tennének fel, a hatósági honlapon közzétett tájékoztató anyagokból, illetve a Gyakran ismételt kérdések (GyIK) menüpont alatt már megjelenített kérdésekből és válaszokból tájékozódjanak.

Amennyiben a tájékozódni kívánók a feltett kérdésekre az előzőekből sem kapnak megfelelő választ, bár az megítélésük e szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó problémakört érint – tehát engedélyezéssel, engedély módosításával, dohánytermék beszerzésével, értékesítésével, egyéb termékek forgalmazásának bejelentésével kapcsolatos – úgy a hivatal természetesen továbbra is rendelkezésre áll a trafik@nav.gov.hu e-mail címen.