2014-01
KERESKEDELMI ÉLET

Pénztárgépcsere – Fix az eredmény

2014-01-02
Sikerrel járt a KISOSZ és partnerszervezeteinek kezdeményezése: a nemzetgazdasági tárcával való közös egyeztetések eredményeként a kormány maximalizálta az online pénztárgépek üzemeltetési költségét; hatósági áras lesz a berendezések adatátviteli díja.

Sikerrel járt a KISOSZ és partnerszervezeteinek kezdeményezése: a nemzetgazdasági tárcával való közös egyeztetések eredményeként a kormány maximalizálta az online pénztárgépek üzemeltetési költségét; hatósági áras lesz a berendezések adatátviteli díja.

Amint arról lapunkban már több esetben is beszámoltunk, nemrégiben szakmai egyeztetések zajlottak a pénztárgépcserét kísérő problémák és az adattovábbítási árak kérdésében. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) a vállalkozók érdekében a kormány segítségét kérte.

A tárgyalások eredményéről most a nemzetgazdasági tárca adott hírt: eszerint az új pénztárgépek beüzemelésének lesz egy havonta jelentkező fix költsége, tekintettel arra, hogy a folyamatos adatkapcsolatot külső piaci szereplők szolgáltatják.

Ezért a nemzetgazdasági miniszter rögzített hatósági ár bevezetéséről döntött, amely a „kiskasszás” vállalkozások esetében, gépenként nettó 1 500 forintra csökkenti a havonta jelentkező díjat, a PC alapú kasszát üzemeltetők körében pedig nettó 2 500 forintban állapítja meg a havi üzemeltetési költséget.

(A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a jövőben kiemelten vizsgálja, hogy a szolgáltató ne tudjon kibújni a hatósági ár megállapítása alól, illetve ne tudja az egyéb költségeit ráterhelni az üzemeltetőre, fogalmaz a tárca sajtóközleménye.)

Állami támogatás – továbbra is igényelhető

Az online pénztárgépekre való átállás gördülékeny megvalósulása érdekében módosult a pénztárgépvásárlást támogató rendelet, ezért a vállalkozók jövőre is csökkentett áron juthatnak pénztárgéphez.

Ennek értelmében az 500 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások – legfeljebb 5 pénztárgép után – gépenként 50 ezer forintos támogatásban részesülnek.



Mérlegeljen, válasszon, más számra utaljon!

2014-01-02
Kisvállalkozóknak szóló adózási ajánlat és egy új információ…

Kisvállalkozóknak szóló adózási ajánlat és egy új információ…

Ha gondolja, válassza a katát!

A kisvállalkozásoknak érdemes lenne a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választaniuk – legalábbis a szakminisztérium okfejtése és ajánlása szerint. Az adóalanyiság év közben is válaszható, a feltételek megléte esetén, derül ki az információból.

Ez az adózási forma – a nemzetgazdasági tárca szerint – nemcsak adminisztrációs szempontból végtelenül egyszerű és rugalmas, hanem jelentős adómegtakarítást is eredményez a kisvállalkozóknak.

Azoknak a vállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem éri el a 6 millió forintot, érdemes megfontolni a belépést. Hiszen nincs még egy olyan adózási mód vagy forma Magyarországon, amely ilyen minimális közteherviselési kötelezettséget jelent, fogalmaz az ajánlás.

Adómegtakarítás

Az adminisztrációs terhek csökkenése mellett jelentős adómegtakarítással is járhat, ha – akár az evás, akár az átalányadózó – vállalkozók kata-alannyá válnak. Éves 6 milliós bevétellel számolva például egy evás mérnök majd másfélmillió forintot, egy átalányadózó fodrász több mint 720 ezer forintot spórolt volna idén, ha a katát választotta volna, fogalmaz a javaslat.

Évente egyszeri, rövid bevallás – idén már nyilvántartás sem kell

A katás vállalkozó a könyvelésre kifizetett költséget is megtakaríthatja, mivel adóügyeit, önállóan, saját maga is el tudja intézni.

A kisadózóknak évente egyetlenegy – pár soros – bevallást kell beadniuk. Sőt 2014-től már nyilvántartást sem kell vezetniük, ha a bevételeikről az összes nyugtát vagy számlát megőrzik, és azokból egyértelműen megállapítható a bevétel megszerzésének időpontja is.

Alanyi mentesség lehetősége

A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet az áfában, hiszen így lesz ténylegesen minimális az adminisztráció: mindössze egyetlen bevallás február 25-én. Az a vállalkozó, aki jövőre alanyi mentességet szeretne az áfában, vagyis nem szeretne áfa bevallást készíteni, annak az adóhivatalnál azt minden év december 31-ig kell jeleznie.

Év közben is választható

A kata feltételeinek megfelelő vállalkozó bármikor, év közben is dönthet úgy, hogy a KATÁ-t választja.

Az sem probléma, ha év közben kiderül, hogy mégsem a kisadózás a legjobb forma. Csak ezt a döntést be kell jelentenie. A bejelentés hónapjának utolsó napjával a vállalkozó kisadózói mivolta már meg is szűnik.

Nem gond az sem, ha a kisadózó bevétele végül meghaladja a 6 millió forintot: a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni.

50 vagy 25 ezer forint az adó

A katás vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a nem főállású után pedig havi 25 ezer forint tételes adót fizet.

És még, ami fontos!

Mindezzel kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is, összegzi az ajánlat .

*

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályairól ezen az oldalon tájékozódhat.

Az adónemmel kapcsolatos további információk innen elérhetők. 

Vendéglátósok figyelem! Más lett a számlaszám!

Megváltozott az elnevezése és a számlaszáma is a televíziókészülékek üzemben tartási pótdíj beszedési számlának.

Mostantól a jogutód:

NAV TV-készülék üzemben tartási díj beszedési számla

Költségvetési számla száma: 10032000-06056418 Adónem kód: 227

A 2014. január 1-jétől érvényes számlaszámok jegyzéke itt található.

SOMOGY megye – Kérdőíves felmérés és vállalkozói fórumok kezdődnek

2014-01-02
Egy vállalkozókat megszólító felméréshez e-mailben küldi el kérdéseit tagjainak hamarosan a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete. A szervezet tájékoztató fórumokra is invitál – januárban háromszor.

Egy vállalkozókat megszólító felméréshez e-mailben küldi el kérdéseit tagjainak hamarosan a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete. A szervezet tájékoztató fórumokra is invitál – januárban háromszor.

A tagegyesület szerkesztőségünkhöz eljuttatott információja szerint a somogyi KISOSZ j anuár 13-án indítja a vállalkozói kérdőíves felmérést, amelyet e-mailben küld ki valamennyi vendéglátós és kereskedő üzletkörű tagjának – valamint a KISOSZ – szakképesítést nyújtó – tanfolyamain tanuló vállalkozóknak.

Ön mit javasolna és milyen intézkedéseket vár?

A kérdőíveket elektronikusan lehet kitölteni, s a válaszokat január 26-a után összesítik, elemzik. Amint az a közleményből kiderül, a megyei szervezet a kérdőíves felméréssel objektív módon szeretné megismerni a vállalkozások helyzetét, és javaslatokat vár, hogy a vállalkozók milyen intézkedést vár a döntéshozóktól (országgyűlési képviselők, minisztériumok, helyi önkormányzat, stb.), valamint milyen területen vár több segítséget az érdekképviselettől.

Vállalkozói fórumok – ahol tájékozódhat!

Vállalkozókat érintő szakmai kérdések megvitatására szervez az érdeklődőknek fórumot januárban három alkalommal a somogyi érdekképviselet – kötetlen formában.

Egyebek mellett téma lesz, például: hogyan érinti a vendéglátós, kiskereskedelmi szakmát a balatoni halászat időszakos felfüggesztése, jogszabályok változása, online pénztárgépek helyzete, vállalkozói kérdőív által is érintett szakmai területek, mint a forgalom-, jövedelmezőség alakulása, az esetleges alkohol koncesszió bevezetése, stb.).

A vállalkozói fórumok időpontja és helye

2014. január 14. (kedd) 9.30 Siófok,Kálmán Imre sétány 13.

– Kálmán vendéglő

2014. január 14. (kedd) 17.00 Balatonboglár, Erzsébet u. 91.

– Kis Szieszta étterem

2014. január 15. (szerda) 17.30 Kaposvár, Németh I. fasor 37.

– KISOSZ székház oktatóterme

A vállalkozói fórumokon az érdeklődők a választásuk szerinti helyen és időpontban vehetnek részt.

Kérdeznek és tájékoztatnak is

2014-01-02
Egy vállalkozókat megszólító felméréshez e-mailben küldi el kérdéseit tagjainak hamarosan a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete. A szervezet tájékoztató fórumokra is invitál – januárban háromszor.

Egy vállalkozókat megszólító felméréshez e-mailben küldi el kérdéseit tagjainak hamarosan a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete. 

A szervezet tájékoztató fórumokra is invitál – januárban háromszor.  

A részleteket itt olvashatja.


Változások –2014 (1.)

2014-01-03
A társadalombiztosítási (tb) járulékokra és a személyi jövedelemadóra (szja) és az illetéktörvényre vonatkozó szabályok január 1-jétől több ponton is módosultak, értesült az MTI.

A társadalombiztosítási (tb) járulékokra és a személyi jövedelemadóra (szja) és az illetéktörvényre vonatkozó szabályok január 1-jétől több ponton is módosultak, értesült az MTI.

Alább a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat a fontosabb módosulások közül.

*

Kiegészül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók a jövő évtől adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is.

A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig.

Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.

Jövőre a korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmarad az eddigi 50 ezer forintos keret.

A béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.

További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.

Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.

Járulékok

A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból.

E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.

A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6 660 forintról 6 810 forintra emelkedik.

Kisadók

Január 1-jétől változik a népegészségügyi termékadó (neta), a közműadó, az energiaadó, a regisztrációs adó, a kata, a hitelintézetek számára pedig bevezetnek egy egyszeri különadót.

A jövő évtől a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, illetve 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú szörpök is a neta hatálya alá kerülnek, az adó mértéke literenként 200 forint lesz.

A regisztrációs adó úgy változik, hogy átalakítás esetén a negatív regisztrációsadó-különbözet csak akkor lesz visszaigényelhető, ha a jármű magasabb környezetvédelmi besorolásba került.

Az energiaadót érintő változás, hogy a gazdálkodók január 1-jétől az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adót az elévülési időn belül egy későbbi adómegállapítási időszakban levonhatják vagy visszaigényelhetik.

A kisadózó vállalkozások számára a helyi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően lehetővé vált, hogy adóévenként döntsenek az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról.

A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lesz lehetőség. Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezhetnek.

További változás, hogy előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.

A környezetvédelmi termékdíj módosításának egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése 2014. július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni.

A raktárak adóhatósági engedély alapján 5 éves időtartamban működhetnek, azonban a feltételek fennállása esetén az engedélyt újabb 5 évre meg lehet hosszabbítani.

Illetéktörvény – változások

A házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti vagyonátruházás illetékmentes lesz, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül az illetékteher alól.

Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (jelenleg csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak.

A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.

Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Egyértelművé válik az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

A 2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget, így, ha az új szabályok szerint - tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében - megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, az utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.

Az illetékekre vonatkozó teljes jogszabály a módosításokkal ezen az oldalon található.

Helyi iparűzési adó-változások

Jövőre a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozó adóalanyok adóévre is választhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ha valamilyen okból már nem tartják racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatják az általános szabályok alkalmazását is, s továbbra is kata-alanyok maradhatnak.

A kata hatálya alá tartozó vállalkozók eddig csak a kata-alanyiság időszakának egészére választhatták a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, vagyis csak akkor léphettek ki az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a kata-alanyiságot is megszüntették.

További kata-információkat ezen az oldalunkon talál.

Az áfatörvény változásai

A fordított adózás ezután kiterjed az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, amelyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel.

Módosul az időszakos elszámolás szabályozása, ezekben az esetekben az elszámolási időszak zárónapja minősül majd teljesítési időpontnak, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre a jelenlegi szabályozás marad érvényes.

Szintén az ellenérték esedékességét kell majd a teljesítés időpontjának tekinteni olyan termékértékesítéseknél, szolgáltatásoknál, amelyeket a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesít, és elszámolásukra a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.

További változás, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is.

A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentést olyan termékek, szolgáltatások esetében lehet alkalmazni bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.

A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztették azzal, hogy azokat nem csupán a jogutódlással, vagy apport útján, hanem az üzletág-átruházás keretében megszerzett vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell.

Az új szabályokat a 2014. január 1-jén vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy kívánja-e az új szabályokat visszamenőlegesen alkalmazni.

Elektronikus nyugtaadás

Nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége.

Csökken az ügyintézési idő a kormányablakoknál

Január 1-jétől harmincról huszonegy napra csökken az eljárás ideje a kormányablakoknál, az eddiginél több ügyet lehet egy helyen intézni, és ingyenes lesz a bűncselekmény miatt elvesztett vagy megrongálódott személyi okmányok pótlása a kormányablakokkal összefüggő törvények módosítása értelmében.

Az új szabályok szerint családi pótlék vagy taj-kártya igénylésekor a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűsödnek a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is.

Az anyakönyvi kivonat már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető és nem kell illetéket fizetni azoknak a személyi okmányoknak a pótlásakor, amelyek bűncselekmények során rongálódtak meg vagy vesztek el. A pótolt papírokat az eredeti kártyák érvényességével állítják ki.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap-másolat és térképmásolat kiadására is lehetőség lesz a kormányablakban.

Jövedéki adó-változások

Megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége.

A jövedéki biztosítékok megemelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Amennyiben a biztosíték megemelése szükséges, de egy bejegyzett kereskedő vagy adóraktár ezt elmulasztja, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői- vagy az adóraktári engedélyt akár fel is függesztheti, illetve visszavonhatja.

A pálinkafőzés jövedéki szabályozásában további könnyítések lépnek életbe.

Így például lehetőség nyílik a látvány-szeszfőzdékben történő értékesítésre, tudományos és oktatási célra pedig adómentesen lehet alkoholterméket előállítani.

Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén és a kenőolaj forgalmazását a jövő évtől jövedéki engedélyhez köti a törvény.

Az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében a szárított és fermentált dohány birtoklása és kereskedelme előzetes regisztrációs eljáráshoz lesz kötve, és nagymértékben nő a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható jövedéki bírság mértéke. Emellett a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktár részére lehet majd értékesíteni.

Az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jén a jelenlegi 27 százalékról; a döntés a jövő évi adótörvényekkel együtt lép hatályba, a szakértők szerint a mérséklés ellenére a területről származó adóbevételek várhatóan szinten maradnak a szektor fehéredésének köszönhetően.


A szakminiszter a döntés november eleji bejelentésekor arról beszélt, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentésében az első lépés a mostani mérséklés, és nem tartotta kizártnak, hogy 2014-ben további áfacsökkentések is jöhetnek.


Közérdekű bejelentések, panaszok

Január 1-jétől a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján bárki fordulhat állami vagy helyi önkormányzati szervhez oly módon is, hogy személyes adatai csak az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető, ami főként korrupciós ügyekben lehet indokolt.

Az ilyen bejelentéseket a hivatal úgy dolgozza fel, hogy az ne tartalmazza a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot, és a bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz. Részletes információkat ezen az oldalunkon talál.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

Vízóra

Törvénymódosítás írja elő azt, hogy az átalánydíjas fogyasztóknak 2015. december 31-ig vízórát kell felszereltetniük. A mérő helyét a fogyasztónak kell kialakíttatnia, a szolgáltató viszont nem tagadhatja meg az óra felszerelését.

Hitel

A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet


A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

Forrás: délmagyar.hu

A vállalkozókat, munkáltatókat is érintő változásokról

2014-01-03
A társadalombiztosítási (tb) járulékokra és a személyi jövedelemadóra (szja) és az illetéktörvényre vonatkozó szabályok január 1-jétől több ponton is módosultak, értesült az MTI.

A társadalombiztosítási (tb) járulékokra és a személyi jövedelemadóra (szja) és az illetéktörvényre vonatkozó szabályok január 1-jétől több ponton is módosultak, értesült az MTI.

Jogszabályváltozások, kormányzati intézkedések elnevezésű rovatunkban a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat a fontosabb módosulások közül.

A részleteket ezen az oldalunkon keresse!


Mit nem tesznek a sikeresek?

2014-01-06
Kitartás, optimizmus, megállíthatatlanság – a sikeres vállalkozó irigylésre méltó erényei. Az igazán erős egyéniségek tudják, hogyan tehetnek szert mindezekre.

Kitartás, optimizmus, megállíthatatlanság – a sikeres vállalkozó irigylésre méltó erényei. Az igazán erős egyéniségek tudják, hogyan tehetnek szert mindezekre.

Például azzal, ha elkerülnek bizonyos dolgokat, amelyek visszahúzzák, megnehezítik vagy akár kudarcba is fullaszthatják terveiket.

Tartson velünk, vegyük át, hogy a szakmai és üzleti praktikákon túl mit érdemes megtenni – vagy éppen elkerülni a szellemileg, érzelmileg erős embereknek is, hogy mindennapjaikban, munkájukban. A mentálisan erős emberek…

1. Soha nem sajnáltatják magukat

A sztárvállalkozók, topvezetők soha sajnáltatják magukat. Ők azok, akik megtanulták, hogy felelősséget vállaljanak tetteikért és az eredményeikért, és tudják, hogygyakran az élet sem igazságos. Képesek kilábalni a nehéz helyzetekből, és hálásak a tanulságokért.

Ha kiderül, hogy valami nem sikerült elsőre, legfeljebb ilyeneket lehet hallani tőlük: „Nem gond, megoldjuk!” … „Na, majd legközelebb sikerül!”

2. Nem félnek a változástól

A mentálisan erős emberek elfogadják a változásokat, és szívesen állnak a kihívások elé. A legnagyobb “félelemük”-et nem a változás jelenti, hanem az egyhangúság, és hogy elbizakodottakká válnak. A változások azonban éltetik őket, mert mindig képesek maguknak bebizonyítani, hogy még mindig ők a legjobbak.

3. Nem panaszkodnak a körülményekre

A sikeres, mentálisan erős embereknem panaszkodnak a rossz közlekedésre, elveszett poggyászra, vagy a többi emberre, mert felismerik, hogy ezekre a tényezőkre általában nincs ráhatásuk. A rossz helyzeteket felismerik, ahogyan azt is, hogy a megoldást mindig asaját válaszuk és a hozzáállásuk jelenti, és persze kihasználnak minden lehetőséget a megoldásra.

5. Nem aggódnak más emberek véleménye miatt

… sőt, őket sem lehet hallani, hogy másokról rossz véleményt mondanának. A mentálisan erős ember arra törekszik, hogy kedves, udvarias, határozott, és tisztességes legyen, örömet okozzon másoknak, de ha kell, nem fél kiállni magáért.

Így lesznek ők végül azok, akik stresszes helyzetben is képesek megmutatni másoknak a helyes utat.

6. Nem félnek kockázatot vállalni

A mentálisan erős ember hajlandó a kockázatokat mérlegelni, és vállalni: ez persze teljesen mást jelent, mint hanyatt-homlok fejest ugrani valamibe, vagy éppen ostoba kockázatokat vállalni.

De a mentális erő segít abban, hogy az egyén képes legyen alaposan mérlegelni a kockázatokat és előnyöket, teljes mértékben értékelni a lehetséges hátulütőket, és még a legrosszabb forgatókönyvet is végiggondolni, mielőtt intézkedést hozna.

7. Nem ragadnak le a múltban

A mentális erő nem a semmiből jön,hanem a múltban megtanultakból, a megtapasztalásokból, kihívásokból származik, de a mentálisan erős ember képes legyőzni a korábbi csalódások hátráltató emlékképeit, és nem ragad le a fantáziálásban.Ez az, ami a legtöbb energiát adja a mindennapokban és megteremti az optimális jelent és jövőt!

8. Nem követik elugyanazokat a hibákat újra és újra

Ugye ismerjük az őrület definícióját? „Az őrület definíciója, ha ugyanazt a dolgot újra és újra megtesszük, de mindig eltérő eredményt várunk.”/Albert Einstein/

Ez az, amikor ugyanazon tetteket hajtjuk végre újra és újra, miközben reméljük, hogy ezúttal más és jobb eredmény fog születni, mint amit korábban tapasztaltunk. A mentálisan erős ember teljes felelősséget vállal múltbeli viselkedéséért és hajlandó tanulni a hibákból.

A kutatások azt mutatják, hogy a pontos önreflexió ésönismeret az egyik legnagyobb erőssége a látványosan sikeres vezetőknek és vállalkozóknak.

9. Nem veszik zokon mások sikerét

Az igazán erős jellemmel rendelkező személyek valódi örömet és izgalmat éreznek mások sikerei miatt is. Nem féltékenykednekvagy sértődnek meg, amikor mások nagyobb sikert érnek el ugyanakkora teljesítmény mellett. Nem csüggednek el, hanem kétszer akkor erővel küzdenek a siker érdekében, mint mások.

10. Nem adják fel egy kudarc után

Minden kudarc egy újabb esélyt ad arra, hogy a jövőbeni változtatás javulást hozzon.

Még a legnagyobb vállalkozók is hajlandók elismerni, hogy a korai erőfeszítéseik sok kudarcot hoztak számukra. A mentálisan erős emberek hajlandóak arra, hogy újra és újra elinduljanak a siker felé vezető úton, mindaddig, amíg a kudarcok során megtapasztalt dolgokat le nem győzik, ésközelebb nem kerülnek a végső céljukhoz.

11. Nem félnek az egyedülléttől

A mentálisan erős emberek élvezik, sőt kincsnek tartják azt az időt, amit egyedül tölthetnek el. A nyugalmat, a csendet arra használják fel, hogy feltöltődjenek, és még produktívabbakká váljanak. Ez nem azt jelenti, hogy nem boldogok másokkal, viszont, szívesen vannak egyedül is.

1 2. Nem várnak azonnali eredményt

Legyen szó akár egy edzéstervről, táplálkozási módszerről, vagy induló vállalkozásról, a mentálisan erős emberek hosszú távra rendezkednek be.Ők jól tudják, hogyaz azonnali eredmények ritkán jönnek. Ők azok, akik az eredményeket a siker felé vezető úton apránként mérik,és meg is ünnepelik minden mérföldkőnél.Megértik, hogy a valódi változás időbe telik.

4. Nem siklanak el az apró részletek felett

Feltűnt Önnek, hogy a listában a 3-as után az 5-ös pont jött, és kimaradt a 4-es? Fontos tanulság: a mentálisan erős emberek számára az apró részletek is fontossággal bírnak, mert a siker titkát sokszor éppen egy apró hiányosság felismerése mutatja meg.

(Az összeállítást a Forbes.com “Mentally Strong People: The 13 Things They Avoid” cikke nyomán publikálta a motivator.ma)

Bátrak, derűsek, sokszínűek – ők a sikeresek

2014-01-06
Kitartás, optimizmus, megállíthatatlanság – a sikeres vállalkozó irigylésre méltó erényei. Az igazán erős egyéniségek tudják, hogyan tehetnek szert mindezekre.

Kitartás, optimizmus, megállíthatatlanság – a sikeres vállalkozó irigylésre méltó erényei. Az igazán erős egyéniségek tudják, hogyan tehetnek szert mindezekre.

És hogy mégis mit NEM tesznek a sikeresek, arra 12 + 1 pontban itt mutatjuk a válaszokat.


Pénztárgépcsere – Idén így lehet támogatást igényelni

2014-01-07
Megjelent az üzemeltetőknek szóló hivatalos tájékoztató arról, hogy január 1-jétől milyen formában lehet támogatást igényelni az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek beszerzéséhez.

Megjelent az üzemeltetőknek szóló hivatalos tájékoztató arról, hogy január 1-jétől milyen formában lehet támogatást igényelni az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek beszerzéséhez.

Az adóhatóság információja szerint a 2013. december 31-éig megvásárolt, illetve üzembe helyezett online pénztárgépek esetében a támogatást a forgalmazó a 1311-es – az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésére szolgáló 2013. évi – nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával igényelheti.


A 2014-ben üzembe helyezett pénztárgépek után a támogatás a 1411-es – az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésére szolgáló 2014. évi - nyomtatványon igényelhető.


A 1411-es nyomtatvány letölthető innen.

Pénztárgépcsere-támogatás – A héten eldől, meddig lehet kérni

2014-01-07
Elsősorban a kereskedőkön, vendéglátósokon múlik, hogy mikor cserélik le hagyományos kasszájukat az adóhivatali adattovábbításra alkalmas on-line pénztárgépre. A gépek ugyanis a forgalmazóknál vannak, jelzi a szaktárca közleményében.

Elsősorban a kereskedőkön, vendéglátósokon múlik, hogy mikor cserélik le hagyományos kasszájukat az adóhivatali adattovábbításra alkalmas on-line pénztárgépre. A gépek ugyanis a forgalmazóknál vannak, jelzi a szaktárca közleményében.

A vállalkozók már több mint 60 különböző típusú, engedélyezett pénztárgépből válogathatnak. A NAV eddigi vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók nagy többsége jogkövető, és a szabályokat betartva megrendelték már az on-line pénztárgépet. A forgalmazói visszajelzések azt mutatják, hogy folyamatosan érkeznek az újabb pénztárgép-szállítmányok az országba.

Mindezek ismeretében a Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépekre való átállás megfelelő ütemének biztosítása érekében javaslatot tesz a pénztárgép-cserét figyelemmel kísérő Munkabizottságnak arra, hogy az 50 ezer forintos állami támogatás végső igénybe vételi határideje 2014. január 31. legyen.

A tárca javaslatot tesz – az átállással érintett minden piaci szereplőt képviselő – Munkabizottságnak.

A NAV adatai alapján a minisztérium álláspontja szerint elegendő 2014. január 31-ig meghosszabbítani a támogatás igénybevételéhez szükséges, on-line kasszák beszerzésére nyitva álló határidőt.

A javaslat értelmében: az a kisvállalkozó juthat az állami támogatás összegével csökkentett áron on-line pénztárgéphez, aki 2014. január 31-ig beüzemeli az új kasszát.

A döntés a Munkabizottság álláspontjának ismerete után, előreláthatólag még ezen a héten megszületik, fogalmaz közleményében a tárca.



Pályázat – Energiatudatos vállalkozóknak hirdetik

2014-01-07
Nem csak díjazzák, de példaképül is állítják a tudatos energia-felhasználó kisvállalkozásokat.

Nem csak díjazzák, de példaképül is állítják a tudatos energia-felhasználó kisvállalkozásokat.

A pályázattal azokat a vállalkozásokat kívánják díjazni, amelyek működésük során következetesen törekednek a tudatos energiagazdálkodásra, és ebben a tekintetben példaképként állíthatók más cégek számára. A pályázóknak be kell mutatniuk eddigi energiatudatos intézkedéseiket, beruházásaikat és azok eredményeit. A pályázatot az MVM Partner Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. energiakereskedő cége hirdeti, írta meg a Hvg.

A beérkező pályamunkákat a cégek mérete szerint három kategóriában bírálja el és díjazza a szakmai zsűri. 
A díjakat 2014 májusában adják át egy konferencián, amelyen bemutatják a nyertes pályaműveket. 
Pályázni az energiatudatosság.mvmp.hu oldalon lehet.

Minimálbér, garantált bérminimum: kinek, mikor, mi számít?

2014-01-09
A munkáltatóknak szóló tájékoztatót tett közzé az adóhatóság, amely a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához ad részletes útmutatót.

A munkáltatóknak szóló tájékoztatót tett közzé az adóhatóság, amely a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához ad részletes útmutatót.

A táblázatokba foglalt segédanyag a minimálbérre, a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához, a garantált bérminimumra, illetve a minimum-járulékalap összegére vonatkozóan ad eligazodási lehetőséget – a vonatkozó törvények

*

A részletes tájékoztatót ezen az oldalon találja.


Per esetén is marad a kód és a támogatás

2014-01-09
Elérhetetlenné vált egy online pénztárgép-viszonteladó, miután számos megrendelést kapott. A cég a berendezések kiszállítása és beüzemelése előtt tűnt el a forgalmazók és a felhasználók elől.

Elérhetetlenné vált egy online pénztárgép-viszonteladó, miután számos megrendelést kapott. A cég a berendezések kiszállítása és beüzemelése előtt tűnt el a forgalmazók és a felhasználók elől.

 

Adózói bejelentések alapján az állami adóhatóság értesült arról, hogy számos adózó rendelt online pénztárgépet a Patkós-Cassa Informatikai Kft-től, mint viszonteladótól, aki azonban a pénztárgép beüzemelését megelőzően mind az adózók, mind pedig az érintett forgalmazó számára elérhetetlenné vált.” – tette közzé a mai napon a NAV.

A Patkós-Cassa Informatikai Kft. által a pénztárgép forgalmazójának átadott megrendelésekről a pénztárgép forgalmazó az állami adóhatóság részére adatot szolgáltatott.

A teljesítetlen szerződést bíróság vizsgálja

Az, hogy a viszonteladó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét a megrendelő, illetve a forgalmazó irányába, az az érintettek közötti polgári jogviszony keretében értékelhető magatartás. A gazdasági élet szereplői közti polgári jogi jogviszony egyes kérdései kívül esnek az állami adóhatóság hatáskörén, az esetleges büntetőjogi felelősség kivizsgálása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Kapcsolatfelvétel tisztázhatja a további teendőket

A hatóság azt javasolja, hogy amennyiben az adózó a Patkós-Cassa Informatikai Kft-n keresztül rendelt online pénztárgépet, vegye fel a kapcsolatot a pénztárgép forgalmazójával a további teendők tisztázása érdekében.

A meglévő kód érvényes és támogatásra is jogosít

Egyben felhívják a figyelmet, hogy az állami adóhatóság által adott, az online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges (illetve a támogatás igénybe vételére jogosító) egyedi kód mindaddig felhasználható, amíg annak igénybevételével az online pénztárgép üzembe helyezésre nem kerül.

Ennek megfelelően, amennyiben az adózó támogatási tartalommal rendelkező üzembe helyezési kóddal rendelkezik, azt nem veszítette el, a támogatási igényét továbbra is érvényesíteni tudja, szól a hatósági értesítés.

Sok panasz érkezett az ajándékokra is

2014-01-09
Írásban és telefonon is érkeztek a bejelentések országszerte a fogyasztóvédelmi szervekhez: az ünnepekre vásárolt élelmiszerekre, ajándékokra egyaránt volt panasz bőven.

Írásban és telefonon is érkeztek a bejelentések országszerte a fogyasztóvédelmi szervekhez: az ünnepekre vásárolt élelmiszerekre, ajándékokra egyaránt volt panasz bőven.

A hatóság soknak ítéli, hogy 2013 decemberében körülbelül 230 darab tartós használatra rendelt termékre vonatkozó, illetve 43 darab élelmiszerrel kapcsolatos írásbeli, telefonos, továbbá személyes fogyasztói panasz érkezett be országos szinten az egyes megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) hétvégi telefonos ügyfélszolgálatára is közel 50 hívás érkezett a két ünnep között a tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában, szól a sajtóközlemény.

A tájékoztatás tisztázhatta is a problémát

Főleg a telefonos, illetve a személyes megkeresések kapcsán volt jellemző, hogy a hatóság munkatársa által adott részletes tájékoztatás elegendő volt az egyes fogyasztói problémák feloldásához, így hatósági eljárás lefolytatása nem volt indokolt.

Szintén gyakori volt továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskör hiányában a megfelelő szervhez irányították az egyes fogyasztókat problémájuk kapcsán, fogalmaz a sajtószolgálat.

Termékmegjelölés, minőségi kifogások

Az élelmiszerekkel kapcsolatos panaszok főleg a termékmegjelöléssel kapcsolatban merültek fel, így több jelzés is érkezett azzal összefüggésben, hogy a termék csomagolásán feltüntetett összetevőkhöz képest a termék ténylegesen mást tartalmaz. Ezen túlmenően több fogyasztó kifogásolta az egyes élelmiszerekkel kapcsolatban felmerülő minőségi problémákat (pl.: sajt állaga, szódavíz szénsav-tartalma, mákos bejgli máktartalma).

Jegyzőkönyv hiánya, elhúzódó javítások

 

A tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos panaszok gyakori tárgyai voltak a táblagépekkel és mobiltelefonokkal összefüggésben felmerülő meghibásodások. A fogyasztói megkeresések elsősorban arra irányultak, hogy a minőségi kifogás megtételekor nem került sor jegyzőkönyv felvételére, illetőleg többen is a garanciális javítás elhúzódását kifogásolták. Sok esetben jelezték továbbá a fogyasztók, hogy nem tudták felvenni a kapcsolatot az egyes szervizekkel.

 

A minőségi hibákkal kapcsolatban fontos kiemelni: a fogyasztó kifogásáról a kereskedő jegyzőkönyvet köteles felvenni.

Tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor az eladó a termékkel együtt köteles a fogyasztó részére jótállási jegyet átadni, amelynek tartalmi elemeit jogszabály határozza meg –fogalmaz a fogyasztónak és a kereskedőnek is szóló hatósági intelem.

 

Még több lett a jogkövető vállalkozás

2014-01-10
Legalábbis az olyan cégek között, amelyeknél az árfelszámítással, jótállással-szavatossággal, idegenforgalmi ellenőrzéssel kapcsolatban végeznek visszatérő tematikus ellenőrzéseket.

Legalábbis az olyan cégek között, amelyeknél az árfelszámítással, jótállással-szavatossággal, idegenforgalmi ellenőrzéssel kapcsolatban végeznek visszatérő tematikus ellenőrzéseket.

A legfrissebb adatok szerint most már 2181 vállalkozást jegyez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) három évvel ezelőtt megnyitott Pozitív listáján.

A jelenlegi listavezetők

A legelégedettebb fogyasztók Heves, Bosrsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron megyében lehetnek, mert jelenleg ezekben a térségekben tartják nyilván a legtöbb jogkövető vállalkozást.

Az előbb felsoroltak mellett legutóbb jelentős számban csatlakozhattak Kormárom-Esztergom, Tolna és Zala cégei is, derült ki a hatóság most közzétett nyilvántartásból. 

A bekerülés kritériumai

 

Mint ismeretes a listán azok szerepelhetnek, akiknél három országos vizsgálati program során sem talált semmilyen rendellenességet a hatóság, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt megalapozott panasz ellenük.

A pozitív listára vételükről a vállalkozások hatósági okmányt is kapnak, s azt az üzletükben kifüggeszthetik.

 

Hogy milyen kritériumok alapján kerülhet egy cég a Pozitív listára, arról ezen az oldalon tájékozódhat.

A lista folyamatosan bővül!

PÁLYÁZAT – Munkahelyteremtő beruházások támogatására

2014-01-11
Mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására hirdet pályázatot a nemzetgazdasági tárca.

Mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására hirdet pályázatot a nemzetgazdasági tárca.

A pályázatra (kódjele: NFA-2014-KKV) jelentkezőknek – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból – 13 milliárd forint támogatási keretösszeg áll rendelkezésre.

Ebből a pénzből 1100-1200 kkv-nál 6500 új munkahely létesíthető, továbbá legalább tizenkétezer már meglévő munkahely megőrzése segíthető, tájékoztat a szaktárca.


A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható.

Pályázatok beküldési határideje

A pályázatokat a beruházás helye szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központjához 2014. február 14-ig lehet benyújtania pályázati dokumentációban meghatározott feltételek szerint.

RÉSZLETEK

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. és 18/A. §-ai alapján - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási alaprész 2014. évi központi keretéből - a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)

nyílt jellegű pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására.

Az NFA-ból - 13 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ebből 1100-1200 KKV-nál 6500 új munkahely létesíthető, továbbá legalább 12000 már meglévő munkahely megőrzése segíthető. A pályázat alapján a pályázati útmutató szerinti induló beruházás támogatható.

A pályázat célja: a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás, a helyi gazdaság megerősítése, a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik bővítése, új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása; a vállalkozások számára többlettámogatás biztosítása a gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű területfejlesztési-statisztikai kistérségekben, településeken; az álláskeresők foglalkoztatásának ösztönzése kiemelt összegű kiegészítő támogatással; a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése kiegészítő támogatás biztosításával.

A támogatás jogcíme: A Rendelet 18. § (1) bekezdése alapján regionális beruházáshoz kapcsolódó munkahelyteremtő támogatás, amely az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. sz. melléklete szerinti „JA. Regionális támogatás” támogatási kategóriának [1] felel meg.

A pályázók köre: A pályázaton kizárólag Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező KKV-k vehetnek részt az alábbi jogszabályok szerint:

– a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti gazdasági társaságok,

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-a szerinti egyes jogi személyek vállalatai,

– a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerinti fióktelepek,

– a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti szövetkezetek,

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti vállalkozók.

Nem vehet részt a pályázaton

az a szervezet/vállalkozás

– amely jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll,

– amely a támogatási igénnyel érintett beruházást a támogatási igény benyújtását megelőzően megkezdte,

– amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha számára a hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

– amely az NFA (korábban: Munkaerő-piaci Alap, MPA) foglalkoztatási alaprészéből korábbi években igénybevett munkahelyteremtő támogatásból adódó kötelezettségét megszegve még nem számolt el,

– amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatban megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült,

– amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette,

– amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak, a feltételek teljesülésének igazolására nem, vagy nem megfelelő módon kerül sor,

– amely a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a beruházás helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) illetékességi területén csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában ilyen eljárást megkezdett, és azt nem kívánja megszüntetni.

Pályázni csak olyan beruházással lehet az ország bármely településéből, amely esetében a pályázó:

– beruházásban érintett telephelye a cégnyilvántartásban, egyéni vállalkozók esetében az egyéni vállalkozók egységes nyilvántartásában/vállalkozói igazolványban telephelyként bejegyezve szerepel (lezárt teljes üzleti év nem szükséges feltétel, tehát kezdő, induló vállalkozás is pályázhat, amennyiben nyilvántartott vállalkozás),

– beruházása eredményeként tervezett új, vagy bővítésre kerülő tevékenység a tevékenységei között szerepel,

– a beruházást legkésőbb 2014. november 30-ig befejezi; és a támogatás kifizetésére vonatkozó elszámolását benyújtja (ez a feltétel új épület, épületrész építésére vonatkozóan is érvényes),

a beruházásban érintett telephelyen legalább 2 fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet (a részmunkaidőben foglalkoztatottak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányos tört részének felelnek meg),

– építési beruházás esetén az építési hatóság igazolása arról, hogy az építési tervdokumentációt engedélyeztetésre átvette (a jogerős hatósági engedély a pályázat benyújtásakor nem szükséges, ez a hatósági szerződés megkötésének feltétele),

– a beruházást a támogatási igény benyújtását követően kezdi meg,

– üzleti tervében kellően alátámasztja a stabil piaci háttér meglétét, a tervezett foglalkoztatás megalapozottságát, a beruházás finanszírozási hátterét,

– meggyőzően bemutatja a tervezett tevékenység során bevezetésre kerülő technika, technológia korszerűségét, a szolgáltatás hasznosságát,

– a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti foglalkoztatási célnak megfelelően a beruházás befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított 3 évig - folyamatosan fenntartja és működteti az érintett régióban. Ez a követelmény - amennyiben ezen időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az érintett régióban - nem akadályozza a technológiai változások miatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét. A korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet,

– a beruházás befejezését követő 90 napon belül a tervezett teljes létszámbővítést megvalósítja a fejlesztéssel érintett telephelyen,

– a tervezett létszámbővítés megvalósítását követően - amennyiben a pályázat benyújtását követően a beruházást megkezdte, és a benyújtást követő időszakban a teljes létszámfeltöltés megtörtént, legkorábban a hatósági szerződés aláírásának napjától [2] - a beruházásban érintett telephelyén a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő, illetve ha a régióban több telephellyel rendelkezik a pályázó, a régióban lévő telephelyeinek a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámára vonatkozóan [3] , és a létszámbővítés eredményeként felvett többletlétszámára külön-külön és együttvéve legalább 2 éves folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal (éves átlagos statisztikai állományi létszámát megtartva). Amennyiben a pályázó az NFA (korábban MPA) foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére meghirdetett korábbi munkahelyteremtő beruházási pályázat alapján foglalkoztatási kötelezettséget vállalt a régió területén, és ez a létszám nagyobb, mint a jelen pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlaglétszáma, az érvényben lévő foglalkoztatási kötelezettségét kell meglévő éves létszámnak tekinteni.

– a beruházás nettó - ÁFA visszaigénylési jogosultsággal nem rendelkező pályázó esetében bruttó - bekerülési költségének legalább 25 %-át saját forrásból biztosítja (a pályázó erről nyilatkozik, lásd: Nyilatkozatok 38. pont), amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be,

– a támogatás odaítélése esetére - a beruházás befejezésének dátumától számított legalább 3 évig, továbbá az azt követő záróbeszámoló elfogadásának, jóváhagyásának napjáig tartó időtartamra - megfelelő fedezetet ajánl fel, rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal (ezzel legkésőbb a hatósági szerződés megkötéséig rendelkezésre kell állnia, a pályázatban erről nyilatkozni szükséges, lásd: Nyilatkozatok 28. pont/). A fedezet feltételeire vonatkozó részletes ismertető a pályázati útmutató 15. pontjában és a 2. sz. melléklet 1-2. oldalán található.

A fedezet lehet az odaítélt támogatás összegének

– 120 %-át jelentő, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosító szervezet, pénzintézet által biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, vagy

– 150 %-át kitevő forgalmi értékű, permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy

– az előző fedezeti formák kombinációja (lásd 2. sz. melléklet), vagy

– 200 %-os kapcsolt fedezet: legalább 50 %-át kitevő permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy 50 %-át jelentő feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény és maximum 150 %-os, a beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközökre (műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések) alapított ingó zálogjog (a munkaügyi központtal történő egyeztetés szerint),

Amennyiben a vállalkozás a pályázat benyújtását megelőző legalább 2 teljes, mérleggel lezárt naptári éven keresztül folyamatosan működött, és működik megszakítás nélkül a pályázat benyújtásakor is, és ebből legalább 1 évben az adózás előtti eredménye (egyéni vállalkozó esetén évi jövedelme) pozitív volt, továbbá azonnali beszedési megbízásra felhatalmazói nyilatkozatot tesz, 15 millió Ft, illetve ez alatti támogatási összeg esetén nem köteles fedezetet felajánlani.

– a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén kötelezettséget vállal arra, hogy

– a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, és a pályázatban szereplő beruházást változatlan formában megvalósítja, vagy

– a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, és csökkentett formában valósítja meg,

– a pályázatban megjelölt projekthez más állami forrás igénybevétele esetén nyilatkozik, hogy annak esetleges csökkentett összegű odaítélésekor milyen más módon biztosítja a hiányzó forrást,

– a támogatás felhasználása során vállalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály és ebből adódó kötelezettség betartását, amennyiben közbeszerzés a fejlesztését érinti, és valódi versenyt biztosító eljárást alkalmaz (lásd még: útmutató 30. pont),

– a beruházás befejezését követően - a beszerzési értéktől függetlenül - a mérlegében nyilvántartja, aktiválja a megvalósított fejlesztést, a támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat.

Elszámolható költségek: kizárólag új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülő - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 47-48. § és 51. §-a alapján elszámolható és igazolt - azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő „A. Befektetett eszközök” mérlegsoron belüli „I. Immateriális javak” 2., 3.-ból licenc és 4.-ből a találmány, a szabadalom és a know-how, valamint „II. Tárgyi eszközök” 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel.

A II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körében az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített (víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) hozzájárulások vehetők figyelembe. Más építési költség nem számolható el.

Az elszámolható költséget szokásos piaci áron [4] kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

Támogatás akkor nyújtható, ha azokat a kedvezményezett

– piaci feltételek mellett, harmadik féltől vásárolja, és

– legalább három évig, kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használja, és

– eszköznyilvántartásba veszi, és a Számviteli törvény 52-53. §-a szerinti értékcsökkenést alkalmazza.

A pályázat benyújtásakor - a külföldi pénznemben meghatározott értékek átszámításánál - a benyújtás napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamot kell figyelembe venni. A kifizetésnél a számla pénzügyi teljesítésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos, érvényes napi árfolyammal kell számolni, ezért jelentős árfolyam-különbözet keletkezhet, a különbözetet a vállalkozásnak saját forrásból kell biztosítania.

A támogatás alapján nem számolhatók el az alábbi költségek:

– a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke, a pótló (helyettesítő) beruházás költségei

– ingatlan, földterület vásárlása,

– gépjárművek bekerülési értéke,

– szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke,

– bérleti díjak, lízing költségek,

– az elszámolható költségek a Rendelet 18/A. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja,

– az immateriális javak 4. mérlegtételén (Szellemi termékek) szereplő szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,

– a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke,

– a pályázat benyújtását megelőzően felmerült költségek.

Nem nyújtható regionális beruházási támogatás:

– a Rendeletben meghatározott nagyberuházáshoz,

– acélipari tevékenységhez,

– a hajóépítési ágazatba tartozó tevékenységekhez,

– szénbányászathoz,

– szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

– halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá

– halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,

– mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez (a Szerződés az Európai Kö- zösség létrehozásáról I. melléklet, az Annex 1 listán szereplő termékek),

mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalomba hozatalához a Bizottság 800/2008/EK rendelet 2. cikk 23. és 24. pontjában meghatározott kizárásos esetekben. Támogatható azonban olyan mezőgazdasági terméket feldolgozó és/vagy forgalomba hozó vállalkozás, amely kizárólag más (nem partner, nem kapcsolódó) vállalkozás által előállított mezőgazdasági terméket dolgoz fel és/vagy hoz forgalomba.

– a nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére,

– olyan vállalkozás részére, amely a vele szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A támogatás formája: vissza nem térítendő.

A támogatás mértéke:

Nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió Ft. Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan:

a) amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségben [5] , településen valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, vagy

b) amennyiben a beruházás leghátrányosabb helyzetű kistérségben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településen valósul meg , új munkahelyenként 300 ezer Ft,

c) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 500 ezer Ft,

d) amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja , új munkahelyenként 300 ezer Ft,

e) amennyiben a beruházás szabad vállalkozási zónában valósul meg, az a) vagy a b) pontban meghatározott kiegészítő támogatáson kívül új munkahelyenként további 400 ezer Ft [6] .

Ha bármilyen okból nem jön létre a vállalt regisztrált álláskeresők, a roma álláskeresők alkalmazása, az új munkahelyenként elnyerhető kiegészítő támogatást a pályázó nem veheti igénybe, illetve ha igénybe vette, a létszámnak megfelelő összeget vissza kell fizetnie.

A pályázatban szereplő beruházási projekthez legfeljebb 120 millió Ft, a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken, szabad vállalkozási zónákban megvalósuló beruházáshoz legfeljebb 240 millió Ft támogatás igényelhető. A projektenkénti támogatás összege a legalább 250 új munkahelyet - a szabad vállalkozási zónákból, leghátrányosabb helyzetű településekből pályázóknál 150 új munkahelyet - eredményező beruházás esetén legfeljebb további 100 millió Ft-tal növelhető.

A támogatási intenzitás mértéke:

A támogatás intenzitása - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségeknek a Kormányrendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott, régiónként eltérő 10-50 %-os mértékét (lásd: útmutató 20. pontja).

A támogatás számításának alapja:

A beruházás levonható és visszaigényelhető ÁFA nélküli összes költsége. A támogatás csak abban az esetben igényelhető a beruházás ÁFA-t is tartalmazó összköltsége után, ha a támogatott vállalkozásnak a támogatásból finanszírozott beruházásával kapcsolatban nincs ÁFA visszaigénylési jogosultsága, vagy azt a pályázathoz kapcsolódóan nem igényelheti vissza.

Pályázati dokumentáció:

A támogatás részletes feltételeit, a pályázat elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a kötelezően kitöltendő, a pályázattal benyújtandó dokumentumokat a pályázati felhívás, a pályázati útmutató és mellékletei együttesen tartalmazzák. A pályázati dokumentáció a Nemzetgazdasági Minisztérium (a kormányzati portálon: www.kormany.hu, a keresőbe beírni a pályázat kódjelét: NFA-2014-KKV) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) honlapjáról letölthető, valamint kérés esetén a munkaügyi központokban és a járási munkaügyi kirendeltségeken átvehető.

A pályázat benyújtása:

A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), külön-külön, egy darab zárt küldeményben, a lapokat lefűzve, rendezett, áttekinthető formában, tartalomjegyzékkel ellátva, az útmutatóban rögzített formai előírásoknak megfelelően, magyar nyelven, az útmutató mellékleteiben szereplő szempontok alapján, kizárólag a pályázati dokumentációban lévő adatlapok kitöltésével kell elkészíteni, amelyhez csatolni kell a pályázati útmutató mellékleteiben szereplő minták alapján összeállított nyilatkozatokat és dokumentumokat. A pályázat tartalmát (a csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok kivételével) CD elektronikus adathordozón - word és excel formátum alkalmazásával - is be kell nyújtani.

 

A pályázatot kizárólag az alábbiak szerint lehet benyújtani:

A könyvelt postai küldeményként, kizárólag Magyarországon feladott, vagy gyorspostai/futárposta (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) szállítás igénybevételével a pályázatot a beruházás helye szerinti munkaügyi központ részére lehet eljuttatni a 2014. január 9-től 2014. február 14-ig terjedő időszakban. A munkaügyi központok címjegyzéke az útmutató 12-13. oldalán található. A feladás időpontjának a küldeményen szereplő - a pályázó által igazolható - postára adás bélyegzőjének dátuma számít.

A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti munkaügyi központ referense ad információt (a munkaügyi központ központi és/vagy referensi telefonszáma az útmutató 12-13. oldalán).

A beruházás megkezdése:

A beruházást a pályázat benyújtását követően a pályázó saját kockázatára megkezdheti, azonban a támogatás oda nem ítélése, vagy csökkentett mértékben való odaítélése esetén kártérítési igénnyel a minisztériumhoz nem fordulhat.

Társfinanszírozás:

Amennyiben a pályázó a beruházásához más előirányzatból meghirdetésre kerülő pályázat alapján is támogatást igényel (társfinanszírozás), csak akkor nyújthatja be a pályázatát, ha a többi előirányzat pályázati felhívása is megjelent, és biztosítható valamennyi pályázat egyszerre (azonos időben) történő benyújtása ahhoz a szervezethez, amelytől a legnagyobb összegű támogatást igényli. Ebben az esetben a támogatási igényt befogadó szervezet fogja hivatalból a pályázatot az illetékes szervezethez továbbítani. Amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani, az oda történő benyújtás napja az irányadó.

Társfinanszírozás esetén - amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani -
a pályázó köteles a pályázat egy másolati példányát a munkaügyi központhoz a jelen felhívásban megadott benyújtási határidőn belül eljuttatni.

Hiánypótlás:

A formai szempontból hiányosnak minősülő pályázat esetében a munkaügyi központ egy alkalommal szólítja fel a pályázót arra, hogy a hiányosságot a felszólításról szóló értesítés átvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül pótolja. Formai hiányosságnak kizárólag a pályázati adatlapok, nyilatkozatok valamelyik rovatának üresen hagyása, vagy az űrlaphoz csatolandó valamelyik adatlap, nyilatkozat, dokumentum hiánya számít. A hiánypótlást követően is formailag hiányosnak minősülő pályázat érdemi elbírálás nélkül elutasítható.

A hiánypótlás során a pályázat tartalmi részében módosítás nem lehetséges.

A jogosultsági feltételeknek nem megfelelő, azaz - az esetleges hiánypótlást követően is - formailag hiányos pályázatok esetében a munkaügyi központ a pályázót írásban értesíti arról, hogy a pályázat nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, és ezzel egyidejűleg a pályázat elutasítására tesz javaslatot a támogatónak. Az értesítés átvételét követően hiánypótlás nem nyújtható be, illetve a pályázat nem módosítható.

Támogatási javaslat, támogatásról szóló döntés:

A munkaügyi központ a jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatra vonatkozó támogatási javaslat elkészítése során alkalmazandó szempontjait, valamint a javaslat elkészítésének eljárási rendjét - az érintett térség foglalkoztatási helyzetére tekintettel - alakítja ki.

A támogatásról szóló döntés előkészítésénél és a miniszteri döntésnél az alábbi főbb szempontok érvényesülnek:

-a regisztrált álláskeresők foglalkoztatásának aránya,

-a pályázat benyújtása előtt meglévő és az új munkahelyek száma,

-a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzete, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő vállalkozások segítése,

-a kistérség, település foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi mutatói,

-termelő tevékenység ellátása,

-a beruházásnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatása.

A határidőben benyújtott, formailag megfelelő pályázatok támogatásáról vagy a támogatási igény elutasításáról - a munkaügyi központ igazgatója javaslatának figyelembevételével - a nemzetgazdasági miniszter 2014. április 4-ig mérlegelési jogkörében dönt. A támogatásról, annak összegéről, illetve az elutasításról a munkaügyi központ igazgatója a miniszter megbízásából az e határidőtől számított 15 napon belül levélben tájékoztatja a pályázót.

A támogatást igénylő a döntési javaslat pályázatára vonatkozó részét a munkaügyi központban megtekintheti.

A munkaügyi központ által a pályázónak megküldött tájékoztató levél megfelel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak, mely alapján nincs helye fellebbezésnek, ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta, az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.

A támogatásban részesített pályázó nevét/megnevezését, a beruházás helyét és a megítélt támogatás összegét - a pályázó külön hozzájárulása nélkül - a döntést követően a minisztérium a honlapján (www.kormany.hu, a keresőbe beírni a pályázat kódjelét: NFA-2014-KKV) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) teszi közzé.

 

A támogatási javaslat elkészítését megelőzően a munkaügyi központ, továbbá a döntést megelőzően a minisztérium, vagy az általuk meghatalmazott személy/szervezet a pályázatban feltüntetett információkat a pályázó központjában és telephelyein jogosult ellenőrizni.

A rendelkezésre álló forrást meghaladó támogatási igény beérkezése esetén az igényeltnél kisebb összegű támogatás is odaítélhető, illetve a pályázat forráshiány miatt elutasítható.

Kisebb összegű támogatás odaítélése esetén a pályázónak a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolva a beruházást változatlan formában, vagy a beruházási, üzleti, foglalkoztatási tervét a rendelkezésére álló források figyelembevételével átdolgozva valósítja meg.

A támogatásról szóló hatósági szerződés megkötése, a támogatás folyósítása:

A támogatás folyósítására a pályázónak a munkaügyi központtal hatósági szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie, amelyre a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából e határidőt követő 30 napon belül nem jön létre a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti. A munkaügyi központ erről a kedvezményezettet írásban értesíti. A szerződés megkötésének részletes feltételeit az útmutató és a szerződésminta tartalmazza.

A támogatást a teljesítés igazolása mellett, a benyújtott eredeti számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok alapján, forrás- és teljesítésarányosan a munkaügyi központ utólag, a támogatott hatósági szerződésében megjelölt pénzintézeti elsődleges számlaszámára átutalással folyósítja. A pályázat alapján megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan az elszámolás során csak átutalásos számla fogadható el, melyet a támogatott vállalkozás a hatósági szerződésben megadott bankszámlájáról átutalással teljesíthet. A benyújtott számla alapján a beruházás elszámolható összköltségére a megállapított támogatási arány szerinti támogatás folyósítható, a szerződésben meghatározott összeg erejéig.

A pályázó különösen indokolt esetben egy alkalommal támogatási előleget igényelhet. Az igényt már a pályázat benyújtásakor írásban jelezni kell. Az előleg folyósításáról a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben dönthet. Az előleg összege legfeljebb a megítélt támogatás 20 %-a lehet, amelyet a munkaügyi központ a szerződés megkötését követő 30 napon belül utal a munkaadó részére. Előleg kapcsolt fedezet esetén nem vehető igénybe. Az előleg elszámolásának szabályait a hatósági szerződés tartalmazza.

Szerződésszegésnek minősül, ha:

-a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 3 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

-a szerződésből adódó írásbeli bejelentési kötelezettségeit nem, vagy 30 napon túli késedelemmel teljesíti,

-hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatás igénylését, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy a pályázat során valótlan nyilatkozatot tett, illetőleg akár a szerződés kötésekor, akár az elszámolások során, vagy az ellenőrzéskor hamis adatokat szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz,

-a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, illetve ezek közül a szerződés I. fejezetének 3., 5., 6. vagy 7. pontjaiban vállalt, számszerűen mérhető kötelezettségeit 75 % alatt teljesíti,

-a támogatás folyósítására vonatkozó pénzügyi elszámolását a szerződés I/4. pontjában szereplő határidőre nem nyújtja be,

-a támogatási összeg vonatkozásában a kedvezményezett részére előleg került folyósításra, és az erre vonatkozó elszámolását a szerződésben szereplő határidőre nem nyújtja be,

-az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-ában foglaltak közül legalább egy bekövetkezik,

-a támogatásból beszerzett eszközöket a támogató hozzájárulása nélkül elidegeníti, bérbe adja, vagy apportálja, vagy megterheli,

-a támogatás eredményeként létrehozott kapacitásokat nem működteti,

-a támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel,

a szerződés III. fejezetében rögzített ellenőrzéseket akadályozza,

a szerződés II. fejezet 6. pontjában foglaltak bekövetkezése (végrehajtási jog kapcsán másik megfelelő fedezetet nem tudott biztosítani).

Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben foglaltakat megszegi, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 77. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.

A pályázat kidolgozása:

A pályázatot a felhívásban, az útmutatóban és a mellékletekben, valamint az adatlapokon, nyilatkozatokban, dokumentumokban meghatározott feltételek alapján kell kidolgozni.

A pályázati felhívás, az útmutató és mellékletei, az adatlapok, a nyilatkozatok és dokumentumok egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek, együttesen tartalmazzák a pályázat benyújtásához a szükséges összes feltételt, követelményt.

***

[1] A támogatás nyújtásának szabályait a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK számú 2008. augusztus 6-ai Bizottsági rendelet határozza meg.

[2] A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint a kedvezményezett a munkavállalókat a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza. E rendelet azonban nem tiltja, hogy a beruházás befejezését megelőzően felvételre kerüljön az alkalmazni kívánt munkavállaló. Amennyiben a vállalkozás a teljes vállalt létszámot feltölti azelőtt, mielőtt még a hatósági szerződést aláírta volna, a teljes létszámfeltöltés a pályázat benyújtását követően valósulhat meg, de  a hatósági szerződés aláírásának napja lehet a foglalkoztatási kötelezettség legkorábbi kezdő dátuma.

[3] Amennyiben a vállalkozásnál a pályázat benyújtása előtti működési idő 12 hónapnál rövidebb, a működési idő alatt eltelt hónapokból kiszámolt átlaglétszámot, időarányos éves átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni.

[4] A szokásos piaci ár és a kapcsolt vállalkozások definíciójára az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §-ban, 132/B. §-ban és a 178. §-ban foglaltak az irányadóak.

[5] A hátrányos, leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések és a szabad vállalkozási zóna területi kategória fogalmának magyarázata, a vonatkozó Korm. rendeletek megnevezése az útmutató 17. pontjában található. Amennyiben a pályázatok munkaügyi központokhoz történő benyújtásának határidejéig a vonatkozó hatályos jogszabályok /311/2007. (XI. 17.) és 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletek/ helyett új jogszabályok lépnek hatályba, a korábbi és az új jogszabályok mellékletében szereplő hátrányos, leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések - ezen pályázat szempontjából - egyaránt kedvezményezetti körbe tartoznak, és igényelhető a területi alapú kiegészítő támogatás.  Tehát ha az új jogszabályok szerinti besorolás miatt a kistérség, település a korábbinál kedvezőtlenebb pozícióba került, minden esetben a kistérség, település számára előnyösebb területi besorolást és kiegészítő támogatási összeget kell figyelembe venni.

[6] A szabad vállalkozási zónák hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, illetve településeken jöttek létre. Ezért   a zónákban ennek megfelelően az új munkahelyenkénti 200, vagy 300 ezer Ft kiegészítő támogatáson kívül további 400 ezer Ft, tehát összesen 600 (200+400 ezer Ft), vagy 700 ezer Ft (300+400 ezer Ft) kiegészítő támogatás igényelhető.

A felhívás részletei az alábbiakra kattintva azonnal elérhetők!

Pályázati felhívás

Útmutató

Mellékletek

1.sz. melléklet

2.sz. melléklet

Adatlapok

1.sz. adatlap

2.sz. adatlap

3.sz. adatlap

4.sz. adatlap

Nyilatkozatok

Tájékoztatók

1.Hatósági szerződésminta

2.Hátrányos helyzetű települések listája

3.Kedvezményezett kistérségek listája

4.Kedvezményezett kistérségekhez tartozó települések listája

5.A szabad vállalkozási zónák települései

6.EK Szerződés, 1. melléklet, mezőgazdasági termékek

A pályázati dokumentációs csomag a szaktárca

SZAK-ÉRTŐ – Veszélyben lehetnek a céginformációk

2014-01-13
Új típusú veszélyt jelenthetnek a cégekre a fejlődő kommunikációs formák, technológiák, a folyamatos online kapcsolatok, az internetes közösségi oldalak is, jósolják a szakértők.

Új típusú veszélyt jelenthetnek a cégekre a fejlődő kommunikációs formák, technológiák, a folyamatos online kapcsolatok, az internetes közösségi oldalak is, jósolják a szakértők.

Munkaadói oldalról belegondolni is dermesztő, hányféle, új típusú veszély leselkedik a cégekre az új évben, figyelmeztet a HRportál szakértője.

A dolgozók egyre inkább a cég egyfajta „nem hivatalos szóvivőiként” is funkcionálhatnak: a közösségi média felületein bárki megjelenítheti a céget, segítheti, vagy ronthatja a márka megítélését.

Üzleti titkok kerülhetnek nyilvánosságra

A kevéssé lojális, vagy akár csak kevésbé megfontolt kollégák nem tudnak, vagy nem akarnak különbséget tenni az üzleti titkok, céges belső információk és a publikus adatok között, és akár az intim tartalmak védelmét megsértve, adott esetben saját sérelmeiket megosztva roncsolhatják a vállalkozás jó hírét, vagy üzleti érdekeit, figyelmeztet a szakértő.

Minél több munkatárs fér hozzá, használja a vállalkozás informatikai berendezéseit (táblagépek, laptopok), annál nagyobb az esély arra, hogy az eszközök elkallódhatnak, ottfelejtődnek (ellopják azokat) – így illetéktelenek juthatnak hozzá a féltett üzleti adatbázishoz, vagy a belső levelezéshez.

Hogyan védekezhet a munkaadó? Kríziskezelés azonnal!

A fenti rizikófaktorok mindegyike egyúttal vállalati kríziskezelést tehet azonnal szükségessé: akár egy nem odavaló vagy arrogáns Facebook-bejegyzés a cég berkein belülről, akár egy obszcén fotó feltöltése, megköröztetése, vagy a dolgozóknak szánt belső üzenet kiszivárogtatása egy pillanat alatt, letörölhetetlenül ellepi az internetet.

Új feladatkört jelenthet a cég számára a közösségi tartalmak új szempontok szerinti monitorozása, a márkanevet érintő posztok észlelése, akár a gyors közbelépés, a meggondolatlanul cselekvő munkatárs gyors figyelmeztetése.

Figyelem! Az üzleti információk elvesztése, vagy illetéktelen kezekbe kerülése pedig bizonyos esetekben az adott szervezet létét is veszélyeztetheti.

Ezeknek a veszélyeknek a figyelemmel kísérése sok tekintetben már rendszergazdai, információ-biztonsági feladatokat kíván.

A kockázat felmérése

A cégvezetésnek a kockázatokat mind technológiai, mind személyzeti oldalról is át kell gondolni, javasolja a portál szakértője.

A titkosított hálózat, a sűrűn változó, vagy akár alkalmanként generált jelszó-stratégia is csökkenti az adatszivárgás veszélyét, legalábbis jóhiszemű felhasználás esetén.

A hordozható eszközök megőrzésének felelőssége anyagiakban is kifejezhető módon a munkavállalót terhelik, így még inkább érdekelt az eszközök védelmében, visszaszolgáltatásában.

A személyes felelősség már a kollégák kiválasztásánál elkezdődik, a kockázatot sejtető jelentkezőket meg kell próbálni kiszűrni már az első beszélgetés alkalmával.

A belépőket a céges kultúrával való megismertetéssel lehet közelebb hozni a vállalkozás céljaihoz, a lojális együttműködéshez.

Az elkötelezett munkavállaló nem fogja rossz hírét kelteni a cégnek a Twitteren, a Facebookon, vagy más fórumokon, sőt, adott esetben lehet, hogy épp a cég szószólójaként, reputációjának védelmezőjeként fog szerepelni.

A szabályozottság kérdésére a felelősségi körök pontos beállítása, a munkaköri leírások részletes meghatározása, a munkaszerződés precíz megfogalmazása, a jogosultságok és kötelezettségek világossá tétele, a belső és a külső, nyilvános kommunikációra vonatkozó céges policyk kidolgozása és betartatása lehet megoldást.

Ha pedig mégis elválásra kerül sor, meg kell próbálni a legnagyobb korrektség mellett, kulturáltan eljárni – ezzel elkerülheti a munkaadó, hogy kiszolgáltatottá váljon a feldühödött dolgozóknak, zárul a szakértő tanácsa a HRportálon.

Céginformációk – veszélyben is lehetnek

2014-01-13
Új típusú veszélyt jelenthetnek a cégekre a fejlődő kommunikációs formák, technológiák, a folyamatos online kapcsolatok, az internetes közösségi oldalak is, jósolják a szakértők.

Új típusú veszélyt jelenthetnek a cégekre a fejlődő kommunikációs formák, technológiák, a folyamatos online kapcsolatok, az internetes közösségi oldalak is, jósolják a szakértők.

Bár a fentiekből akár beláthatatlan hátrányok is származhatnak, van néhány ötlet, amelyek segítenek a munkaadóknak elkerülni a bajt. Összeállításunkban nem csak a veszélyeket mutatjuk be, de a kivédésükre is ajánlunk példákat ezen az oldalunkon.


Változások – 2014 (2.)

2014-01-13
Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – hívjuk fel a figyelmet a különböző jogszabályokban január 1-je után bekövetkezett változásokra, módosulásokra.

Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – hívjuk fel a figyelmet a különböző jogszabályokban január 1-je után bekövetkezett változásokra, módosulásokra.

Társasági adózás részletei

A bankkártyával, hitelkártyával fizetett éttermi nyugta alapján elszámolt költség ezután elismert költségnek minősül, feltéve, hogy reprezentációs célú.

A kkv-k által tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek esetében a korábbi 40-ről 60 százalékra emelkedik.

Az ingatlannal rendelkező társaságok meghatározásához az eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása január 1-jétől a piaci értékek helyett a könyv szerinti értékek alapján történik

Az önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeggel nem kell megnövelni az adóalapot, ha az adózó a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásban veszi figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.

Kiegészítették a veszteségelhatárolás átalakulásokra vonatkozó szabályozását: beolvadás esetén a jogutód a jogelődnél a beolvadás adóévében keletkezett veszteséget először a beolvadás napját magában foglaló adóévben veheti figyelembe.

Továbbá…

A kisvállalati adó (KIVA) szabályai innen elérhetők.

Az ajándékozási illeték szabályai innen elérhetők.

Az öröklési illeték szabályai innen elérhetők. 

Az eljárási illetékek és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díja innen elérhető.

Fizetési kedvezmények alapvető szabályai innen elérhetők

Forrás: HRportál, NAV

Törvények, rendeletek, változások, módosulások

2014-01-13
Társasági adó, kiva, ajándékozási, öröklési, eljárási illetékek, fizetési kedvezmények alapvető szabályai.

Társasági adó, kiva, ajándékozási, öröklési, eljárási illetékek, fizetési kedvezmények alapvető szabályai.

Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – hívjuk fel a figyelmet a különböző jogszabályokban január 1-je után bekövetkezett változásokra, módosulásokra. A részleteket ezen az oldalunkon találja.

Így változtasson adatokat, amíg nem üzemel a pénztárgépe!

2014-01-16
Amennyiben változások történnek az adózók adataiban az üzembe helyezési kód kiadása és a pénztárgép beüzemelése közti időszakban, akkor az alábbiak szerint kell eljárni, figyelmeztet az adóhatóság.

Amennyiben változások történnek az adózók adataiban az üzembe helyezési kód kiadása és a pénztárgép beüzemelése közti időszakban, akkor az alábbiak szerint kell eljárni, figyelmeztet az adóhatóság.


Adózó személyében bekövetkező változás esetén

1/a. Amennyiben az üzembe helyezési kód kiadását követően, de még a pénztárgép üzembe helyezését megelőzően megváltozik az üzemeltető törzsszáma (adószám első 8 számjegye), például átalakulás miatt, abban az esetben az üzemeltetőnek új üzembe helyezési kódot kell igényelnie a PTGREG adatlapon, tekintettel arra, hogy a pénztárgép üzembe helyezését minden esetben az aktuális/érvényes törzsszámnak megfelelő üzembe helyezési kóddal kell elvégezni, vagyis a régi adószámra kiadott üzembe helyezési kód már nem használható fel.

1/b. Amennyiben a pénztárgép üzemeltetőjének személyében változás következik be, az adóügyi ellenőrző egységet cserélni kell. Az üzemeltető törzsszámának megváltozása az üzemeltető személyében bekövetkezett változásnak minősül, így ha az online pénztárgép a régi kóddal kerül megszemélyesítésre, az adóügyi ellenőrző egységet már csak cserélni lehet.

Az adóügyi ellenőrző egység cseréjéhez az üzemeltetőnek új – támogatási tartalommal nem rendelkező – üzembe helyezési kódot kell igényelnie a PTGREG adatlapon.


Adózó egyéb adataiban bekövetkező változás

2.1. Amennyiben az üzembe helyezési kód kiadását követően, de még az online pénztárgép üzembe helyezését megelőzően megváltozik az üzemeltető székhelye, elnevezése, adószáma (ide nem értve a törzsszám megváltozását, mert ebben az esetben az előző pontban foglaltak irányadóak), a kiadott üzembe helyezési kód felhasználható, tekintettel arra, hogy a pénztárgép üzembe helyezésekor minden esetben az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő aktuális adózói adatok kerülnek átadásra/feltöltésre.

Az üzemeltetőnek ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy a pénztárgép üzembe helyezését megelőzően új – támogatási tartalommal nem rendelkező – üzembe helyezési kódot igényeljen már a helyes adatokkal, és a pénztárgép üzembe helyezése során azt használja fel.

2.2. Amennyiben az üzembe helyezési kód kiadását követően, de még az online pénztárgép üzembe helyezését megelőzően megváltozik a pénztárgép üzemeltetési helye (üzlet neve és címe, üzlet rövid neve), akkor az adatok módosítását a PTGREG adatlap MOD lapjának kitöltésével kell kérni.

2.3 Az üzembe helyezést követően pedig a PTGTAXUZ adatlapon lesz lehetősége az üzemeltetőnek a 2.2. pontban említett adatainak módosítását kérni.

A PTGTAXUZ adatlap megfelelő verzióváltásáról ezen az oldalon tájékozódhat.

Egyszerűbb lett az egyszerűsített

2014-01-16
Egyszerűbbé vált az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát vállaló turisztikai idénymunkások, illetve alkalmi dolgozók bejelentése – okostelefonon.

Egyszerűbbé vált az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát vállaló turisztikai idénymunkások, illetve alkalmi dolgozók bejelentése – okostelefonon.

Egy új, Android és iOS platformokon elérhető mobilalkalmazás segíti az egyszerűsített foglalkoztatás gyorsabb bejelentését, így ezt a jövőben akár 20 másodperc alatt is megtehetjük, tudta meg az Origo.

Az EFO 2014 – Egyszerűsített Foglalkoztatás Bejelentés nevű ingyenes alkalmazást a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen fejlesztette ki.

A használatához viszont szükséges a Magyarország.hu-n, vagyis az Ügyfélkapun való regisztráció is.


Ki számít alkalmi munkásnak?

Aki legfeljebb 5 egymást követő napon, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig dolgozik.

A NISZ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közös sajtótájékoztatóján Békei Balázs, a NISZ osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy az okostelefonos bejelentés az eddigi telefonhívásos és nyomtatványkitöltős beküldési lehetőséget egészíti ki.

Tájékoztatása szerint január 13-án már 2100 felhasználója volt a nemrégiben indult alkalmazásnak, értesült a hírportál.

A program a következőkre kattintva letölthető: AndroidraiOS-ra


Uniós munkaügyi ellenőrök is vizsgálódhatnának

2014-01-20
Szigorúbb munkaügyi ellenőrzéseket, a munkaügyi ellenőrök számának növelését és eszköztáruk bővítését tartja szükségesnek az Európai Parlament (EP).

Szigorúbb munkaügyi ellenőrzéseket, a munkaügyi ellenőrök számának növelését és eszköztáruk bővítését tartja szükségesnek az Európai Parlament (EP).

Ezért egységes európai munkaügyi ellenőrzési platform létrehozását sürgeti a múlt héten elfogadott állásfoglalásában, értesült a HR Portál. A parlament mindezzel a be nem jelentett munkavállalás és a nem valós önfoglalkoztatás, illetve a szociális dömping ellen kíván fellépni.

A feketemunka felszámolásával – amely az unió bruttó hazai termékének (GDP) 18,8 százalékát teszi ki – növekedne az adózásból és a társadalombiztosításból származó bevétel, szól az egyik hivatalos indoklás. Ám a munkaügyi szervek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel, és a határon átnyúló együttműködés során is számos nehézséggel találják magukat szemben.

Az úgynevezett postaládacégek és a hasonló, csak névleg létező vállalkozások listázásával segítené az EP a tagállamok közötti együttműködést, és figyelemmel követné a be nem jelentett munkavállalást az egységes ellenőrzési platform segítségével, tájékoztat a szakmai portál.

További javaslatok


Európai társadalombiztosítási kártya bevezetésének megvizsgálására is felkérik az Európai Bizottságot. A tb-kártya vagy egy ahhoz hasonló, a szigorú adatvédelmi feltételeknek megfelelő dokumentum segítségével könnyen megoszthatók volnának az adatok, így tesztelhetővé válna egy, a fekete munkavállalásra figyelmeztető rendszer, érvel határozatában az EP.


Uniós szinten is szükség van olyan lépésekre, amelyek véget vethetnek a szociális dömpingnek, annak, hogy egyes országok alacsonyabb bérköltségek révén vagy lazább munkajogi szabályokkal tegyenek szert a tisztesség határát súroló versenyelőnyre más tagállamokkal szemben. Az EP szerint ezeknek a szabályoknak bele kellene kerülniük az uniós versenyjogba, írja a hírportál.

Munkabaleseti jegyzőkönyv – Új forma szerint

2014-01-20
Megjelent a munkabalesetek bejelentésére szolgáló új munkabaleseti jegyzőkönyv minta.

Megjelent a munkabalesetek bejelentésére szolgáló új munkabaleseti jegyzőkönyv minta.

A dokumentum 2014. január 1-jétől hatályos a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján.

Ennek ismeretében 2014. január 1-jétől az új mintán kell a munkabaleseteket bejelenteni – függetlenül a munkabaleset bekövetkezésének dátumától.

Az új munkabaleseti jegyzőkönyv minta a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság oldaláról elérhető

Lesz-e béremelés a kisvállalkozásoknál?

2014-01-20
Felmérés készült a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek körében a cégek béremelési tervéről – illetve az év végi országos bérmegállapodás megítéléséről.

Felmérés készült a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek körében a cégek béremelési tervéről – illetve az év végi országos bérmegállapodás megítéléséről.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire ismerik a kisvállalati munkaadók az országos bérajánlás menetét, eredményét, és ők ténylegesen be akarják-e tartani az ott kötött/javasolt megállapodásokat, hivatkozott a HR Portál a Policy Agenda felmérésének eredményére.

(A vizsgálatban 500 kis- és középvállalkozás vezetője válaszolt a kérdésekre tavaly december 13-19 között on-line vállalati panelen, illetve telefonos megkérdezéssel.)

Mi időben tájékoztattunk!

A Kereskedelmi Életben többször is írtunk a tárgyalások menetéről, legutóbb pedig arról írtunk, hogy a minimálbér idén 101 ezer 500 forint, a szakmunkás bérminimum pedig 118 ezer forint lett – a Szerk.

A mértékről nem, de a bérajánlásról hallott a többség

A cégvezetők 58 százaléka hallott arról, hogy elfogadták a 2014. év országos bérajánlást. Ugyanakkor csak alig több mint egynegyedük tudta megmondani, hogy pontosan mekkora is annak a mértéke.

A cégvezetők 42 százaléka egyáltalán nem hallott a bérajánlásról.

Saját cég, saját bérpolitika

A cégvezetők abszolút többsége számára nem befolyásoló tényező a bérajánlás, derült ki a felmérésből.

A válaszolók 61 százaléka mondta azt, hogy szerintük a cégek a saját helyzetüknek megfelelően alakítják a bérpolitikájukat.

Valóság vagy tévhit?

A kkv-k 19 százaléka úgy gondolja, hogy azért van a bérajánlás betartásának jelentősége, mert nem teljesítése esetleg ellenőrzéseket indíthat el az állami szervek részéről.


Az ajánlás csak irányadó

 

A kkv-k 14 százaléka úgy vélekedik, hogy a bérajánlás iránytű a cégvezetők számára, míg csupán 6 százalékuk mondta azt, hogy a bérajánlás betartása megakadályozza a cégüktől történő elvándorlást.

Sokan nem emelnek

A kkv-k 48 százalékában nem terveznek 2014-ben béremelést.

Ugyanakkor már most sokan vannak (32 százalék), ahol tudják, hogy minimum a bérajánlásnak megfelelő mértékű emelést hajtanak végre 2014-ben.

Az adatfelvétel időpontjában még sokan nyilatkoztak úgy, hogy nem tudják milyen bérpolitikát követnek majd 2014-ben.

A többség teljesít

A cégvezetők 56 százaléka mondta, hogy a bruttó 3,5 százalékos emelés teljesülni fog saját szektorában.

Mindössze 32 százalékuk szerint nem várható ekkora emelés, és 12 százalékuk még nem tudta megmondani, hogyan is alakul majd a bérhelyzet, írja a szakportál.

 

 

Sokkal kevesebb a panasz

2014-01-21
Jelentősen csökkent a kifogásolások aránya a fogyasztóvédelem területén.

Jelentősen csökkent a kifogásolások aránya fogyasztóvédelem területén.

A számottevő javulás, ahogy az a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) nemrégiben megtartott sajtótájékoztatóján megfogalmazódott, az elvégzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a következetes hatósági munka, az alternatív ösztönző eszközök és a széles körű tájékoztatás eredménye.

(Utóbbiban – reményeink szerint – az elkötelezett érdekképviseleteknek, így a KISOSZ-nak és szakmai lapjának, a Kereskedelmi Életnek sok éve tartó tájékoztató munkája is kiemelt szerepet játszik – a Szerk.)

A fogyasztóvédelem hatékonyságát szolgálja továbbá az új és a módosított jogszabályok sora, egyebek mellett a bírság felső határának 100 millióról 500 millió forintra emelése, szól az információ.

Elhangzott még: a fogyasztóvédelem 2010 előtt gyenge, és bírságközpontú volt, azóta a kormányzati és hatósági szemléletváltás eredményeképpen napi gyakorlatban érvényesül a fogyasztóvédelem.

Javult a fiatalkorúak kiszolgálása

A hatóság tavaly összesen 47 témavizsgálatot, ezen belül 25 ezer konkrét ellenőrzést és vizsgálatot végzett, tájékoztatott a főigazgató.

A kiemelt területek körében említette a szavatossági és jótállási ügyek intézésével összefüggőeket, illetve, hogy a revizorok nagy hangsúlyt fektettek a fiatalkorúak kiszolgálásának ellenőrzésére. Ez utóbbi esetben a kifogásolási arány a korábbi években tapasztalt 50 százalék fölötti arányról 15 százalékra csökkent, az összes kifogásolási arány pedig 26 százalékra javult.

 

Néhány fizetnivaló – idei szabályok szerint

2014-01-21
Több adónem jelenleg érvényes vagy aktuálisan megváltozott szabályozóira hívja fel a figyelmet a szakhatóság. Ezúttal háromról tájékoztatunk.

Több adónem jelenleg érvényes vagy aktuálisan megváltozott szabályozóira hívja fel a figyelmet a szakhatóság. Ezúttal háromról tájékoztatunk.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

Az adó alanya lehet

– az egyéni vállalkozó;

– az egyéni cég

– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság;

– a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

 A további tudnivalók ezen az oldalon elérhetők.

Cégautóadó

És az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdése – kinek, mikor, hogyan kell teljesíteni 2014-ben?

 Részletes információkért lépjen erre az oldalra

A bankkártyás adófizetés szabályairól

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat,

– bírósági, közigazgatási eljárási illetéket,

– adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díjat,

– egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettséget, továbbá

– amennyiben végrehajtás alatt áll, a végrehajtói letéti számlára történő befizetést teljesíthetnek bankkártyás befizetés útján.

A fentieken túl az állami adóhatóságnál lehetőség van az árverési vételár, illetve vételár előleg bankkártya használatával történő megfizetésre is.

Bankkártyás befizetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt ügyfélszolgálatokon, nyitvatartási idő alatt teljesíthet az adózó, az egyébként irányadó illetékességi szabályoktól függetlenül, POS terminálokon keresztül.

A részletes szabályozás itt megtekinthető.


A munkahelyteremtésről – újra

2014-01-21
Mintegy 1100-1200 vállalkozás hozhat létre új munkahelyeket a nemrégiben kiírt pályázat segítségével.

Mintegy 1100-1200 vállalkozás hozhat létre új munkahelyeket a nemrégiben kiírt pályázat segítségével.

Amint arról lapunkban jelenleg is részletesen (!) tájékoztatunk, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására hirdetett pályázatot a nemzetgazdasági tárca.

A pályázati feltételek nem változtak lényegesen tavalyhoz képest, a támogatás mértéke egy-egy munkavállaló esetében minimum 1,5 millió, maximum 3 millió forint lehet, mondta el egy sajtótájékoztatón a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Czomba Sándor kifejtette, hogy a programban olyan, a meglévő munkavállalói létszámukat bővíteni akaró, Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek vállalják, hogy a támogatással felvett létszámot legalább két évig megtartják, a beszerzett eszközöket és a létrehozott kapacitást pedig három évig működtetik.

A vissza nem térítendő támogatás keretében új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, valamint új létesítmények építésnek költségei számolhatók el.

A támogatás összege növelhető

A támogatás összege akkor növekszik, ha az új munkahelyen a vállalkozás nyilvántartott álláskeresőt, vagy roma munkavállalót alkalmaz, vagy a vállalkozás hátrányos helyzetű térségben, illetve szabad vállalkozási zónában működik.

A pályázati összeg maximuma 120 millió forint lehet, de ez tovább növekedhet, amennyiben a beruházás például hátrányos helyzetű térségben, régióban valósul meg.

A korábbi évek tapasztalatai alapján, a nyertes pályázatok támogatási összege átlagosan 2-2,2 millió forint közötti.

Benyújtási-, döntési határidő

A pályázatokat a beruházás helye szerinti kormányhivatal munkaügyi központjához lehet benyújtani február 14-ig, azok támogatásáról április 4-ig születik miniszteri döntés.

A munkáltató vallhat a dolgozó helyett

2014-01-22
A munkáltató elkészítheti dolgozója szja-bevallását. A nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.

A munkáltató elkészítheti dolgozója szja-bevallását. A nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.

Amennyiben a munkáltató vállalja, elkészítheti azon alkalmazottai 2013-ra vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallását, akik megfelelnek az ehhez szükséges feltételeknek, közli az adóhatóság.

Nyilatkozat a bevallás elkészítéséről

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a magánszemélyek január 31-ig nyilatkozhatnak arról munkahelyükön, hogy kérik a 2013. évi személyi jövedelemadójuk munkáltatói megállapítását (13NY29 számú nyilatkozat).

A nyilatkozat jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Ha a magánszemélyeknek abban az esetben is nyilatkozniuk kell, ha nem kérik a munkáltatói adómegállapítást annak ellenére, hogy a munkáltató egyébként azt vállalná (13NY30-as számú nyilatkozat).

 

Feltételek

A magánszemély a 13NY29-es nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha…

 

a)… kizárólag az adó elszámolását végző munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani

b)… az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak

c)… költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani.

d)… az adóévben - az a)-c) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

Amennyiben a munkáltató nem vállalja dolgozója adójának megállapítását, tájékoztatnia kell az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás választásának a lehetőségéről munkavállalóit.

 

Szükséges igazolások

Ha a bevallást a munkáltató készíti, az adóalapot és az adót - a magánszemély nyilatkozata és a március 20-ig átadott igazolásai alapján - május 20-ig állapítja meg és erről igazolást ad.

Ha az adózó tavaly adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátásban, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményében, esetleg munkanélküli ellátásban részesült, az erről szóló igazolást is át kell adnia munkáltatójának.

A munkáltatók, kifizetőhelyek még ebben a hónapban igazolást adnak a tavalyi jövedelmekről és a levont adóelőlegről.

Nem érintik a munkáltatói adóbevallást az adómentes bevételek, illetve azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania (ilyen például, ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele nem éri el a 600 ezer forintot).

Ha valaki nem a teljes évben dolgozott jelenlegi munkáltatójánál, akkor az előző munkahelyről származó igazolást is át kell adnia a bevallás elkészítéséhez.

Ha pedig az adózó január 31-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot új munkáltatójánál teheti meg.

Nem állapíthatja meg a munkáltató annak az adóját, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel.

A munkáltatóknak az adó-megállapítást június 10-ig elektronikus úton kell továbbítaniuk az adóhivatalhoz.

*

Az szja-bevalláshoz szükséges nyomtatványok erről az oldalról elérhetők.


SZAKMA-KULTÚRA: Kétszáz év kereskedelem

2014-01-22
A régebbi és a közelmúltból ismert, jó nevű szakboltok „elevenednek” meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tegnap kibővült kiállításán. A tárlat virtuálisan is bejárható.

A régebbi és a közelmúltból ismert, jó nevű szakboltok „elevenednek” meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tegnap kibővült kiállításán. A tárlat virtuálisan is bejárható.

„A jó kalmár a világ jótevője” – Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből című kereskedelem-történeti állandó tárlat első része idén nyáron nyílt meg, amelyben a pesti vásárok, a szakoktatás története, az első szakboltok, fűszer- és csemegeüzletek, valamint egy múlt század eleji utcarészlet elevenedik meg korabeli reklámtáblákkal, hirdetőoszlopokkal és az első pesti fényreklámmal, tájékoztatott a Kultúráért Felelős Államtitkárság

A tegnap óta látható második részben további szakboltokat láthatunk: az egykori Ősz (ma Szentkirályi) utcában nyílt Stühmer csokoládébolt, egy papír-írószer üzlet, illetve egy vaskereskedés kellékeit.

Bepillanthatunk az áruházak színes világába is a Goldberger fivérek által alapított, 1898-ban nyílt Párisi Nagy Áruházon, az 1925-ben bejegyzett, Rákóczi úti Magyar Divatcsarnokon és a Corvin Áruházon keresztül, amely 1926-ban nyitotta meg kapuit.

Megtudhatjuk, milyen volt a Magyar Gazdaszövetség égisze alatt 1898-ban született Hangya Szövetkezet, amely fontos szerepet játszott a magyar kereskedelem történetében.

A tárlat a szocialista kereskedelem bemutatásával zárul, KÖZÉRT üzlettel, Állami Áruházzal és korabeli kirakatokkal.

Az állandó kiállítás mind a tíz termében fontos szerepet kap az interaktivitás, a látogatók pedig akár ki is próbálhatják magukat a kereskedő szerepében, tudósít az államtitkárság.

*

A virtuális galéria termei innen elérhetők. 

Az üzletek bejárataira kattintva „végigjárható” az összes terem.

Új pénztárgép – Eddig és így lehet támogatást igényelni

2014-01-23
Megváltozott az a végső időpont, ameddig az online pénztárgépek beszerzéséhez támogatást lehet igényelni.

Megváltozott az a végső időpont, ameddig az online pénztárgépek beszerzéséhez támogatást lehet igényelni.

A módosítás következtében – fő szabály szerint – az állami támogatást az az üzemeltető veheti igénybe, aki az online pénztárgépet2014. január 31-igüzembe helyezi, tájékoztat az adóhatóság.

Támogatás a 2014. február 28-ig üzembe helyezett online pénztárgép után abban az esetben nyújtható, ha az üzemeltető…

1. támogatás iránti kérelmét 2013. december 15-ig az állami adóhatósághoz benyújtotta, és

2. online pénztárgépét

a)  elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használóként 2013. október 1. előtt,

b)  elektronikus naplóval rendelkezőpénztárgépet használóként 2013. december 31-ig megrendelte, és

3.az online pénztárgép üzembe helyezését semmilyen módon nem késleltette.

A 2. pont szerinti határidőtmegtartottnak kell tekinteni, ha ezen határidőig leadott megrendelést módosították vagy megszüntették, és helyette új rendelést adtak le.

Figyelem!

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az üzemeltető köteles az üzembe helyezés napjáig az eladónak írásban nyilatkozni a 2. és 3. pontban meghatározott feltételek fennállásáról.

Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a támogatás feltételeinek nem felelt meg, illetve nyilatkozata valótlan, és a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, abban az esetben az adóhatóság a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére fogja megállapítani.

Amennyiben az üzemeltető az online pénztárgépet a 2. pont szerinti határidőig nem rendelte meg , támogatást kizárólag akkor kaphat, ha az online pénztárgépet 2014. január 31-ig üzembe helyezi.

A kérelem módja, határideje

Az online pénztárgép eladója az eladási ár támogatás összegével megegyező részének kiutalásátaz érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részéreértékesített és üzembe helyezett pénztárgépek után,legkésőbb2014. április 30-ig a következő módon kérheti:

– a 2013. december 31-ig értékesített, illetve üzembe helyezett online pénztárgépek esetében a 1311-es – az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésére szolgáló 2013. évi – nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával,

– a 2014. január 1-jétől 2014. január 31-ig, illetve 2014. február 28-ig (2. pont szerint) értékesített és üzembe helyezett pénztárgépek után a 1411-es – az államháztartással szembeni egyes juttatások igénylésére szolgáló 2014. évi – nyomtatványon.

Az 1411-es nyomtatvány  innen letölthető.

A kérelem tartalma

A kérelemben az eladó adatain (neve/elnevezése, székhelye, adószáma) túl fel kell tüntetni az eladónál érvényesített, a támogatás igénybevételére jogosító egyedi kódot és az igényelt támogatás összegét, valamint – 2014. február 28-ig üzembe helyezett online pénztárgépek esetén – azt a tényt, hogy az üzemeltető a 2. és 3. pontban meghatározott feltételek fennállására vonatkozó nyilatkozatát megtette.



Elég, hogy csillag

2014-01-23
„A csillagok használatának vizsgálata jelenleg a gyakorlatban nehézséget okoz”.

„A csillagok használatának vizsgálata jelenleg a gyakorlatban nehézséget okoz”.

Ezt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium az Origo megkeresésére a Hotelstarts-rendszerhez csatlakozó szállodák besorolását is firtató – más ügyben – feltett kérdésének részeként.

Amint arról a hírportál beszámolt, a tárca azt közölte: „a fogyasztóvédelmi felügyelet és a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi azt, hogy a szállodák a hirdetésüknek megfelelő minőségben nyújtják-e szolgáltatásaikat, de arra nem tértek ki, hogy vajon a csillagok számával tudnak-e bármit is kezdeni ezek a hatóságok.

A jogi bizonytalanság azért gond, írja az internetes lap, mert ha egy vendég panaszt tenne azért, mert nem érzi négycsillagosnak a kiszolgálást, akkor nem lenne jogszabály, ami alapján a hatóságok megállapíthatják, hogy ér-e annyi csillagot a szolgáltatás, ahányat a hotel kirakott.

A Hotelstars-rendszerhez való csatlakozás önkéntes alapon történik. Maga a Hotelstars-logó ugyan védjegyoltalom alatt áll, de a csillag, mint kategóriajelzés nem, és azt bármelyik szálloda használhatja. Ez azt is jelenti, hogy ha egy hotel nem tagja a szállodaszövetség által működtetett rendszernek, akkor gyakorlatilag annyi csillaggal hirdeti magát, amennyivel akarja”, fejtette ki a hírportál.

FIGYELEM! Alkalmatlan pénztárgépek kerültek a piacra!

2014-01-24
Két online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal, mert a berendezések lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre – derült ki az igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott vizsgálatból.

Két online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal, mert a berendezések lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre – derült ki az igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott vizsgálatból.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) legfrissebb tájékoztatása szerint az alábbi gépek „a beépített AEE funkcionális és biztonsági hiányosságai miatt teremtenek lehetőséget az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók”.

Az inkriminált berendezések

Alt Cash Kft.(1141 Budapest, Fogarasi út 195-197.) A017számon engedélyezett SAM4S NR-300 ONLINE

Japán Cash Company Kft. (1089 Budapest, Orczy tér 4/C.) A018 számon engedélyezett S&E NR-300 ONLINE

A hatóság saját hatáskörében vizsgálja, hogy a három független tesztelő által kiállított tanúsítványok miért nem tárták fel korábban a csalásra lehetőséget adó biztonsági hibát.

A meglévő rossz helyett jót kell venni!

A Hivatal tájékozatja az érintetteket, hogy a SAM4S NR-300 ONLINEés azS&E NR-300 ONLINE típusú pénztárgépekkel nem lehet eleget tenni az online pénztárgépcserére vonatkozó jogszabályi kötelezettségnek, ezért mindazoknak, akik ilyen pénztárgépeket üzemeltetnek vagy ilyen gépekre szóló megrendeléssel rendelkeznek, gondoskodniuk kell egy másik, engedéllyel rendelkező pénztárgép megvásárlásáról, szól a felhívás.


Az ügyben bizottság kezdett vizsgálódni

Soron kívül összehívják az online-pénztárgép átállást segítő munkabizottságot, tájékoztatta a közvéleményt Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára, tudta meg az Origo „A kialakult helyzetre találnunk kell egy gyors, határozott, és minden érdekelt érdekeit figyelembe vevő megoldást", mondta az államtitkár, aki szerint ebben a munkabizottság összehívása és véleményének kikérése fog támpontot adni.

A MKEH szerint ezek a modellek népszerűek voltak, mert a korábbi változatokat is megbízhatónak tartották a kereskedők. Ezért a legtöbb rendelés ezekre a típusokra érkezett.

A MKEH szerinte mindazoknak, akik ilyen pénztárgépeket üzemeltetnek vagy ilyen gépekre szóló megrendeléssel rendelkeznek, gondoskodniuk kell egy másik, engedéllyel rendelkező pénztárgép megvásárlásáról. „A mi üzletünkben január 20-án volt utoljára ellenőrzés, akkor még rendben volt minden a megrendelt gép papírjaival, a mai napon már érvénytelen megrendeléssel rendelkezem. És ha bejönnek ma is?!” – írta az Origónak egy felháborodott kereskedő.

Itt és így lehet rendelni!

Engedéllyel rendelkező pénztárgépeket a NAV által üzemeltetett honlapon keresztül lehet megrendelni.
A Hatóság 2014. I. 23-áig 81 pénztárgéptípust engedélyezett már, így megítélése szerint kellő választék áll az érintettek rendelkezésére, tájékoztat a MKEH.

További információ a forgalmazási engedélyekkel kapcsolatban a hivatal honlapján a "Nyilvántartások" részben olvasható illetve közvetlenül letölthető a következő hivatkozásról: Érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezők jegyzéke .

Pénztárgép – Régi kód új megrendeléshez is

2014-01-27
Újonnan vásárolt online pénztárgép megrendeléséhez felhasználható a visszavont engedélyű berendezés üzembe helyezési kódja.

Újonnan vásárolt online pénztárgép megrendeléséhez felhasználható a visszavont engedélyű berendezés üzembe helyezési kódja.

2014. január 24-én (pénteken) az online pénztárgép rendelési felületén (eBEV) felszabadította a két visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgépre (SAM4S NR-300 ONLINE, S&E NR-300 ONLINE) leadott megrendeléshez felhasznált üzembe helyezési kódokat – tájékoztat közleményben az adóhatóság.

Ennél fogva az új megrendelés leadásához felhasználható az a támogatási tartalommal rendelkező üzembe helyezési kód, amelyet a korábbi – visszavont engedélyű gépre vonatkozó – megrendelésnél megadott az adózó, szól a közlemény.

Visszavont engedélyek

Amint arról múlt pénteken beszámoltunk, két online adatkapcsolatra alkalmas pénztárgéptípus forgalmazási engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal (MKEH), mert a berendezések lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre – derült ki az igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott vizsgálatból. A részletes hírről ezen az oldalunkon tájékozódhat.

Elutasított és engedélyezett forgalmazások

Az Alt Cash Kft. Facebook oldalán a mai napon közzétett információkra reagálva – miszerint bizonyos hibák kijavítását követően lezárulhat a SAM4S 240-es és a SAM4S 440 modellek típusvizsgálata – írja közleményében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH).

1. A SAM4S NR-240 ONLINE pénztárgépre vonatkozó forgalmazási engedély megadására irányuló kérelmet funkcionális és biztonsági hiányosságok miatt az MKEH Metrológiai Hatósága 2014. 01. 23-i döntésében elutasította.

2. A SAM4S NR-440 ONLINE pénztárgépre vonatkozó forgalmazási engedély megadására irányuló kérelmet funkcionális és biztonsági hiányosságok miatt az MKEH Metrológiai Hatósága 2014. 01. 23-i döntésében elutasította.

E mellett a hatóság arról tájékoztat, hogy, bár a forgalmazó honlapján ez a típus is a megrendelhető pénztárgépek kínálatában szerepel, a SAM4S NR-270 ONLINE pénztárgép forgalmazásának megadására irányuló engedélyezési eljárás az MKEH-nál nincs folyamatban, írja közleményében a MKEH.

Megint újabb pénztárgép a piacon

A MKEH Metrológiai Hatósága a 2014. január 24 –ei döntésének értelmében

– a LA PÉNZTÁRGÉP KFT. (székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 16.) által típusvizsgálatra bemutatott CASHCUBE típusú pénztárgép forgalmazását A085 számon engedélyezte.

További információk a forgalmazási engedélyekkel kapcsolatban a hivatal honlapján a „Nyilvántartások”

részben olvashatók. Az Érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezők jegyzéke itt megtekinthető.

 

Tájékozódjon itt és most!

2014-01-28
Segítségül csokorba gyűjtöttük az egyéni és társas vállalkozások működését meghatározó – legaktuálisabb – adó- és járulékfizetésre vonatkozó változásokat, módosításokat.

Segítségül csokorba gyűjtöttük az egyéni és társas vállalkozások működését meghatározó – legaktuálisabb – adó- és járulékfizetésre vonatkozó változásokat, módosításokat.

A következőkben elnavigáljuk azokra az oldalakra, ahol keresgélés nélkül, és mindenre kiterjedő részletességgel tájékozódhat a közelmúltban életbe lépett rendelkezésekről.

1. Társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék- és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai – 2014.

A részleteket itt olvashatja.

2. A társasági adó legfontosabb szabályai – 2014.

A részleteket itt találja.

3. Az új közlekedési eszközöknek az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai – 2014.

A részleteket itt olvashatja.

4. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2014. évi legfontosabb szabályai

A részleteket itt találja.

5. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A részleteket itt olvashatja.

6. A biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2014. évi járulékalapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről és a minimálbérről

A részleteket itt találja.


Pénztárgépcsere – A kereskedőknek nem kell új kódot igényelni!

2014-01-30
A pénztárgépcserében érintett vállalkozók a lehető legrövidebb időn belül rendeljenek másik – a saját igényeiknek megfelelő, engedéllyel rendelkező – gépet az adóhatóság által üzemeltetett honlapon keresztül – javasolja közleményében a nemzetgazdasági tárca.

A pénztárgépcserében érintett vállalkozók a lehető legrövidebb időn belül rendeljenek másik – a saját igényeiknek megfelelő, engedéllyel rendelkező – gépet az adóhatóság által üzemeltetett honlapon keresztül – javasolja közleményében a nemzetgazdasági tárca.

A kormány ugyanis átvállalja az Alt-Cash-károsultak előleg befizetését, és jogi úton fellép a céggel szemben, tájékoztat a minisztérium .(Az alkalmatlan pénztárgépek piacra kerüléséről korábban részletesen beszámoltunk  – a Szerk.)

A régi kód felhasználható
A kereskedőknek nem kell új üzembe helyezési kódot igényelniük az adóhatóságtól.

Felhasználhatják azt a kódot, amelyet korábban, a visszavont engedélyű gép megrendelésénél használtak. Az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg az ügyfélkapun keresztül a károsultaknak jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik.

A kormány az átvállalt előlegnek megfelelő összeget az új forgalmazónak adja át, így azok a vállalkozók, akik visszavont engedélyű pénztárgépet rendeltek, a már megfizetett előleggel kevesebbet fizetnek a forgalmazónak az adattovábbításra alkalmas, online kassza megvételekor.

A károsult vállalkozások követelését a Kormány érvényesíti – az Alt-Cash és a Japán Cash ügyfelei helyett – a két szabálysértő céggel szemben, hivatkozik a tárca a pénztárgép átállás segítésére létrejött munkabizottság rendkívüli ülésén született javaslatokra hivatkozva.

A hivatal feljelentést tett

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal január 23-án visszavonta a SAM4S NR-300 ONLINE és a S&E NR-300 ONLINE pénztárgépek engedélyét és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Btk. 424. §-ába ütköző információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál, zárul a közlemény.

SZAK-ÉRTŐ: A kupon nem jó vendégmarasztaló

2014-01-30
Legyen körültekintő az a kereskedő, vendéglátó, aki termékét, szolgáltatását kuponos akcióban szeretné értékesíteni. A vevők, vendégek körében rendkívül népszerű vásárlási lehetőség több buktatót is tartogathat.

Legyen körültekintő az a kereskedő, vendéglátó, aki termékét, szolgáltatását kuponos akcióban szeretné értékesíteni. A vevők, vendégek körében rendkívül népszerű vásárlási lehetőség több buktatót is tartogathat.

Az elmúlt évek gazdasági válsága megteremtette a piaci alapját az olyan szemfüles vállalkozásoknak, amelyek kupongyűjtő oldalként számos, egyebek mellett kereskedők, vendéglátók szolgáltatásait, termékeit gyűjtötték egybe a kedvezmények érdekében, hívja fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi hatóság.

Mi is az a kuponos vásárlás?

Amint arra a hatóság rávilágít, a kupongyűjtő oldalak megkeresik például a kereskedőket, vendéglátókat, hogy azok – marketingcélokat figyelembe véve – saját termékeiket, szolgáltatásaikat úgy népszerűsítsék, hogy bizonyos mértékű kedvezményt adjanak a kuponos vásárlóknak, akik az akcióról a kuponos vállalkozástól szereznek tudomást.

A vásárló a termék/szolgáltatás akciós árát megfizeti a kuponos cégnek, aki közvetítőként a vételárat eljuttatja a kereskedő/szolgáltató felé. A vásárló pedig a kuponnal az eladótól átveszi/igénybe veszi a terméket/árut.

Elállás

Érdemes ismerni, hogy a hatóság mire inti a fogyasztókat: fontos tudni, hogy a fogyasztót – mint minden, interneten lezajlott vásárláskor – a kupon vásárlásakor (annak be nem váltása esetén) is megilleti az indokolás nélküli, 8 munkanapon belüli elállási joga. A vállalkozásnak pedig 30 napon belül kell visszajuttatnia a vételárat.

Az elállás kapcsán, ha a fogyasztó nem szeretné, nem köteles elfogadni azt, hogy egy későbbi kuponvásárlás során váltsa be a befizetett összeget, joga van azt visszakapnia.

Ha pedig a későbbiekben való beváltás lehetőségét választja, vigyázzon arra, hogy annak felhasználhatósági időkorlátja lehet, szól a hatósági figyelmeztetés.

Erre figyeljen a kereskedő, vendéglátó, szolgáltató vállalkozó!

Miért éri meg a vállalkozásnak fél áron vagy még kedvezményesebb áron értékesíteni termékeit, szolgáltatásait, teszi fel a kérdést a hatóság?

A válasz: a kedvezményeket nyújtó szolgáltató ugyan az akció ideje alatt nem feltétlen realizál nyereséget, ám egy olyan marketingeszközként kezeli a közösségi vásárlást, amely minimális befektetés mellett hosszú távú előnyökkel járhat, az eredményessége pedig egyszerűen mérhető.

Szakértők szerint a tőkeszegény vállalkozások esetében a kuponozás eredményes márkaépítő megoldás lehet, nem véletlen, hogy a kínálati oldalon is többnyire ilyen szolgáltatók jelennek meg.

Az üzlet részéről a hirdetési költségek töredéke merül fel ebben az esetben, hiszen a tervezés, nyomtatás és a vásárlókhoz történő eljuttatás feladataitól mentesül.

Online formában pedig sokkal szélesebb célcsoportot tudnak megcélozni. Segítségével nemcsak az akció idejéig növekedhet a forgalom, de az addig teljesen új vásárlókból, akik a kupon miatt keresik fel az üzletet, visszatérő vendég válhat, a régebbi vevők körében pedig erősíthetik a fogyasztói hűséget.

Veszélyek!

Ha rövid időn belül nagy mennyiségű kupont vásárolnak a fogyasztók, azt nyilván minél hamarabb fel is szeretnék használni, ami a vállalkozások számára nagyfokú odafigyelést igényel, mind az időbeosztást, mind a ráfordítandó eszközigényt illetően, szól a szakértői tanács.

Lehetséges ugyanis, hogy az akció ideje alatt a vállalkozásnak aránytalanul több erőforrást kell bevetnie a megfelelő teljesítés érdekében, ugyanakkor semmilyen garancia nincs arra, hogy a most kuponnal vásárló valóban visszatérő vendég/vásárló lesz, hiszen jelenlegi érdeklődését az irreálisan alacsony ár váltotta ki – normál áron valószínűleg nem fogja megvenni a terméket, nem veszi igénybe a szolgáltatást.

Minden vállalkozásnak tehát bölcsen, előre megfontoltan kell döntenie, hogy megéri-e számukra ilyen kedvezményes akcióba fogni, nem megfelelő gyorsaságú, minőségű teljesítés vagy akár nem teljesíthetőség miatt a fogyasztók előnyérzete hamar haragra fordulhat, előidézve ezzel sok panaszt, mindkét fél részére kellemetlenséget és a feltehetően negatív reklámot (például Facebook-posztok), mutat rá a fogyasztóvédelmi tájékoztató.

A kuponos rendszerek előnye, hátránya

Az úgynevezett Groupon-rendszer lényege, hogy a bónuszos/kuponos cég vállalja, adott idő alatt meghatározott számú vásárlót generál a szolgáltatást kínáló partnercégnek, ha az bizonyos mértékű kedvezményt biztosít. Az akció csak akkor aktiválódik, ha minden bónusz/kupon elkelt, tehát a rendszer lelke a közösség, írja a tudatosvasarlo.hu elemzője.

Persze nem mindenki ezt a modellt használja, sok helyen nincs minimális kuponszám és bármennyi kupon vásárolható. Később kiderül, ez nagyon veszélyes, ha a szolgáltató cég nem számolja ki, mennyi ügyfelet tud kiszolgálni.

A vásárló a bónuszos/kuponos cég hirdetésein találkozik az ajánlattal, rákkattint a megveszem gombra, Paypallal vagy átutalással fizet, majd kap egy linket, ahonnan a bónuszt/kupont letöltheti, kinyomtathatja és általában három hónapon belül felhasználhatja.

Amíg a vevő nem váltja be a kupont, addig a pénz a kuponos cégnél marad.

A kedvezmény magasan a megszokott akciók felett, 50 százaléknál kezdődik és akár 90 százalékig is elmehet, de átlagosan 60-65 százalék között mozog.

A kuponszájtok általában 30 és 50 százalék közötti jutalékot kérnek, tehát a kuponozó szolgáltató nagyjábóla valós érték negyedáráért dolgozik.

A kupon nem jó vendégmarasztaló

Ha jó szolgáltatást nyújtanak, a kuponozó vevőből akár a teljes árért is visszatérő vásárló lehet – hangsúlyozták az induláskor a bónuszos/kuponos cégek a partnereknek. Azóta kiderült, ez inkább csak az egyébként is olcsóbb szolgáltatásokra, például egy masszázsra, kozmetikára lehet igaz.

Utazást, borsos árú testkezelést legtöbben azért vesznek kuponnal, mert a teljes árat nem tudnák kifizetni – vallja az egyik kuponos cég munkatársa, aki maga is sokat kuponozik és kozmetikust például kuponnal talált. Azt mondja, sok a kuponvadász, akiknek mindegy hová mennek, csak olcsó legyen. Belőlük biztosan nem lesznek visszatérő vásárlók.

Ezt hangsúlyozza Madar Norbert, a GKIeNET elemzője is. Szerinte a kereskedők most kezdték felfogni, hogya kuponozásra elsősorban mint hirdetési lehetőségre kell tekinteni, forgalomnövekedést ne nagyon várjanak tőle. Aki kuponnal megvesz egy drága szolgáltatást, teljes árért nem fogja. Nem az ő árkategóriája, ennyire egyszerű.

 

A kis cégek bele is rokkanhatnak

Bármelyik motiváció mentén is döntsön a szolgáltató, egy biztos: alapos kalkuláció nélkül nem éri meg belevágni. Egyrészt jól meg kell választani, melyik bónuszos/kuponos céghez köteleződnek el egy évre, legtöbben ugyanis ennyi kizárólagossági időt kérnek. Néhányan kemény pénzbüntetést is kilátásba helyeznek szerződésszegés esetére, figyelmeztet a szakértő.

Nem árt résen lenni a szerződéskötéskor, figyelmeztet egy fogyasztó szalon tulajdonosa, aki cége indulásakor ügyfélköre kialakításához kezdett kuponozni néhány hónapja. „Olyan céggel kötöttem szerződést, amelyik az akció végén nem kéri vissza a kuponokat. Így az akció végén a kuponok árának 70 százalékát megkapom, a maradék 30 százalékról pedig számlát kapok, ez a jutalék, amiért a velem szerződésben álló kuponos cég dolgozik.

Az a cég, amelyik visszakéri a kuponokat nem utalja el a 70 százalékot, csak annak a 80 százalékát, a maradék 20 százalékot visszatartja egy ideig. „A kuponokat egy bizonyos időintervallumig lehet beváltani. Ha nem tudom visszaszolgáltatni az összes eladott kupont, mert a kliensem nem tudta igénybe venni a szalonom szolgáltatását a megadott idő alatt, akkor azt nekem nem fizeti ki a kuponos cég. Ez azért felháborító, mert nekik kifizette azt a kliens, amikor a kupont vette.

A 20 százalékot azért tartja vissza, hogy abból esetleg levonja a be nem váltott kuponokat, aztán a különbözetet elutalja nekem. Engem az utóbbi időben 3 kuponos cég keresett meg, hogy menjek át hozzájuk, mindhárom ilyen volt” – panaszolja. „Ha nem kérik vissza a kupont, igény esetén megengedhetem a kliensemnek, hogy egy számára alkalmasabb időpontban jöjjön.

Szerintem annak éri meg a kuponozás, akinek nincs anyagköltsége. Nálam épp most futnak ki az utolsó kuponok, ezután olyan személyre szabott kedvezményes csomagot adok nekik, amiért már kupon nélkül is maradnak” – folytatja.

Az eladásra kínált kuponszámot is alaposan ki kell számolni. Ha ugyanis hónapokig csak kuponos vendégeket szolgálnak ki, vagy már ki sem tudják őket szolgálni, félő, hogy befullad a vállalkozás.

Valami ilyesmibe rokkant bele 2011 tavaszán a pizzafutar.hu, akik 5600 kupont adtak el, ezzel bőventúlvállalták magukat, és nem tudták teljesíteni a rendeléseket. A cég a Bónusz Brigád ügyfele volt, tanultak is belőle.

Azóta komolyan megszűrik a cégeket, a szerződéskötést pedig alapos kalkuláció előzi meg, amelynek során a kuponok számát is maximalizálják.

„Segítünk az ügyfeleinknek kiszámolni, hány bónuszt érdemes felajánlani. Ha tisztán látható, hogy nem is tudna annyi vendéget kiszolgálni, és mégis ragaszkodik ahhoz a bónusz-számhoz, akkor inkább nem kötünk üzletet” – mondja Kaprinay Zoltán, a Brigád egyik vezetője. Ha nem is mindenhol segítenek az elején, amint látják, hogy meglódultak az eladott kuponok, szólnak a partnernek: „Egy este alatt 40 kupon ment el, a kuponos cég gyorsan fel is hívott, számoljam ki, mennyi ügyfelet tudok kiszolgálni és maximalizáljuk a kuponszámot” – mondja az előbbi szalontulajdonos.

A legtöbb kérdés talán a kuponos utazásokkal kapcsolatban merül fel. Az olcsó kuponos utak nem csökkentik-e a sokcsillagos hotelek renoméját? Teli van az internet jobbnál jobb ajánlatokkal, így ha valamelyik szálloda nem száll be, hátrányba kerül. Meg kell nézni, milyen kuponos céggel szerződünk, és nem szabad esztelen kedvezményeket adni – írja egy vendéglátásban érdekelt hozzászóló a témával foglalkozóblogon.

 

Sok a kalandor a piacon

Az elégedettség mindegyik cégnek fontos. Az elégedetlen vásárló nagy károkat tud tenni a vállalkozásnak a közösségi oldalakon, blogokban, fórumokon – nem éri meg kockáztatni. Ettől függetlenül sok a kalandor a felhígult piacon.

Az etikátlan magatartást tanúsító cégek kivédésére a Bónusz Brigád, CityBrands és a Bookline a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesületen belül létrehoztak egy közösségi vásárlás szekciót, amelynek van egy etikai kódexe is, ez mindhárom szereplőt védi – tájékoztat Kaprinay.

Többek között kimondja, hogy a tagok még a partner kérésére sem „felárazhatják” a teljes árat, pontosan fel kell tüntetniük az eladott kuponok számát, a bevett 8 nap helyett legalább 12 napig kell biztosítaniuk a partnernek a vásárlástól való elállás és a kifizetett kuponár visszautalásának lehetőségét.

Ha a partnercég megszegi a kizárólagosságot, nem szankcionálhatják pénzbüntetéssel vagy más egyébbel. A kuponos szájttal szerződő partnercégnek pedig vállalnia kell, hogy a kuponos vásárló ugyanazt a szolgáltatást kapja, mint a teljes árat fizető vendég. Ugyan az általunk megkérdezett kuponvásárlók közül mindenki pozitívan nyilatkozott, talán mégsem véletlen, hogy ez sem maradt ki az etikai kódexből. A Bónusz Brigáddal fej-fej mellett haladó Kupon Világ nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A lap kérdésére re Oravecz Nóra, a cég kommunikációs menedzsere elmondta, ők partnereiktől teljes kizárólagosságot kérnek, ezért nem szerepelnek a tagok között.

 

Záródik a kör

„A piac még mindig növekedne, de már jól látszik, nem fér el ennyi szereplő, a kisvállalkozások köre ugyanis véges, lassan nem lesz kivel üzletet kötni. Az összes kuponcég közül körülbelül 20 látszik, ebből 10 komolyan működik, és körülbelül 3-4 az, akik rendesen meg is tudnak belőle élni” – mondja Madar.

A piac egyre tisztul, a partnercégek a legnagyobbakhoz mennek, mert azok tudnak nagyobb hirdetési lefedettséget biztosítani az ajánlataiknak. A kicsik pedig lassan el fognak tűnni, zárul az internetes portál írása.

Ilyen a kupon: vigyázzon vele!

2014-01-30
Legyen körültekintő az a kereskedő, vendéglátó, aki termékét, szolgáltatását kuponos akcióban szeretné értékesíteni. A vevők, vendégek körében rendkívül népszerű vásárlási lehetőség több buktatót is tartogathat.

Legyen körültekintő az a kereskedő, vendéglátó, aki termékét, szolgáltatását kuponos akcióban szeretné értékesíteni. A vevők, vendégek körében rendkívül népszerű vásárlási lehetőség több buktatót is tartogathat.

A szakértő és a fogyasztóvédelmi hatóság a következőkre hívja fel a vállalkozók figyelmét a kuponos vásárlások, illetve a kuponos eladások kapcsán. A folytatáshoz lépjen erre az oldalunkra!

Zárható sátorban is tilos a cigi!

2014-01-30
Milliós nagyságrendű bírságokat osztottak az ellenőrök azokban a vendéglátó egységekben, ahol az üzemeltető a fentieket nem tudta…

Milliós nagyságrendű bírságokat osztottak az ellenőrök azokban a vendéglátó egységekben, ahol az üzemeltető a fentieket nem tudta…

Gyakori jelenség, hogy a téli hónapokban egyes vendéglátóhelyek előtt sátrakat állítanak fel az eső, a hó, a hideg ellen, ahol a vendégek dohányozhatnak. Ám ha a sátrak zárhatóak, akkor azok zárt térnek minősülnek, ott dohányozni nem lehet – jegyzi meg a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartását ellenőrző Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

Emiatt szabtak ki az elmúlt időszakban több vendéglátó-ipari egységre is milliós nagyságrendű bírságot, derül ki a hivatal legfrissebb jelentéséből.

Amint az ismeretes, 2012. január 1-jén lépett hatályba a Nemdohányzók védelméről szóló törvény (Nvt.) módosítása, amely többek között megtiltotta a nyilvános zárt helyeken a dohányzást. Ettől az időponttól összesen 106 ezer vizsgálatot végeztek, ebből 2012-ben 56 ezret, az elmúlt évben pedig közel 50 ezer egységet kerestek fel a tisztiorvosok és a közegészségügyi felügyelők.

Több volt a bírság

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a tavaly kiszabott bírságok összege megközelíti a 13 millió forintot, míg a megelőző évben 12 millió forintnyi büntetést kellett befizetniük a szabálytalankodóknak, tájékoztat a hivatal.

Három hónap volt a türelmi idő

A módosítás hatályba lépése után a jogszabály három hónapos türelmi időt adott az érintetteknek a felkészülésre, a vizsgálatok azonban már ekkor megkezdődtek, bírság kiszabására azonban ekkor még nem került sor. A türelmi időszak alatt átlagosan 5-6 kifogás jutott száz ellenőrzésre, a 2012. áprilistól decemberig tartó időszakban viszont már csak ezer ellenőrzésre jutott ugyanennyi. A kifogásolás aránya 2013-ban tovább csökkent, 0,4-0,5 százalék körül alakult.

Nem csak a vendéglátóhelyeken volt gond!

A legtöbb problémával a buszmegállókban, vasútállomásokon, pályaudvarokon találkoznak a felügyelők, fogalmaz a jelentés. Ezen a területen kirívóan magas, több mint 13 százalékos a kifogásolási arány.

Idén több országos, kiemelt ellenőrzés indul

A nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak ellenőrzése 2014-ben is folyamatos lesz, emellett – az előző két év gyakorlatának megfelelően – több országos, kiemelt akcióellenőrzést is tervez az ÁNTSZ szerve.

Innen tájékozódjon!

2014-01-31
Segítünk, hogy könnyen, gyorsan értesüljön a számla és nyugta kibocsátás, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség és a gépjármű üzemeltetés idei szabályairól.

Segítünk, hogy könnyen, gyorsan értesüljön a számla és nyugta kibocsátás, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség és a gépjármű üzemeltetés idei szabályairól.

1.

számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai 2014.

 

A részletekért  kattintson ide!

2.

gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében 2014.

 

A részletes tájékoztatót  itt találja.

3.

Az általános szabályok szerint adózó áfa-alanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik, szolgáltatás-igénybevételük, termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik után teljesítendő áfa-kötelezettségének legfontosabb szabályai 2014.

Információk ezen az oldalon.

4.

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Tájékoztatót itt olvashat.