2013-11
KERESKEDELMI ÉLET

Családi vállalkozások generációváltás előtt

2013-11-04
Generációváltásra készül a magyar családi vállalkozások 30 százaléka, ám az ezzel járó változásokra többségük nincs felkészülve.

Generációváltásra készül a magyar családi vállalkozások 30 százaléka, ám az ezzel járó változásokra többségük nincs felkészülve.

Ez az egyik megállapítása a kelet-közép-európai vállalkozó családok helyzetét taglaló és nemrégiben közzétett adatgyűjtésnek, hivatkozik a Bank Gutmann felmérésére az Origo.

A nemzetközi felmérés szerint az itthoni cégek 63 százaléka nincs felkészülve az elkövetkező öt évben valószínűsíthető változásokra, amelyek között egyébként a leggyakoribb épp a generációváltás lesz.

A generációváltás rizikót jelent(het)

A hazainál sokkal előnyösebb vállalkozási feltételeket kínáló országokban a családi vállalatok mindössze 1/3-a éli túl az első generációváltást, és mindössze 1/10-e a másodikat, tájékoztatta a hírportált az egyik kutató szakember.

Ez annak ismeretében elgondolkodtató, mondja a szakértő, hogy a megkérdezett magyar vállalkozásvezetők 60 százaléka úgy véli: a család céges és vagyonkezelési struktúrája jelen állapotában még nem alkalmas a kihívások kezelésére. (Bár a vállalkozások 70 százalékában már történtek előkészületek a tulajdon átadására vagy az alapító számol vele a közeljövőben.)

Kedvező, hogy a magyar családi cégek 96 százalékában úgy tervezik, hogy az elkövetkező tíz évben az alapító család tulajdonában marad a vállalkozás és a 79 százalékát nem külsős menedzser, hanem valamelyik családtag fogja irányítani.

Az elengedés művészete

A felmérésből kiderült, hogy az itthoni családi cégek alapítói – a megkérdezettek 61 százaléka – sokkal kevésbé képes megválni vállalkozásától, mint például a szomszédos Csehországban. Ezért is lehet, hogy a vállalkozás jövőbeni vezetőjének a legnagyobb kihívást éppen az jelenti, hogy „kilépjen az előző tulajdonos” árnyékából.

A jövő mégsem reménytelen, mert a kutatás szerint a magyar fiatalok – akik várhatóan a családi cégek vezetői lesznek a közeljövőben – sokkal felelősségteljesebbnek mutatkoznak, mint a környező országok „potenciális utódjai”. Az új generáció képviselőinek mindössze 15 százaléka érzi tehernek, hogy a családi vállalkozás feladatait és gondjait a saját ügyei elé helyezze.

Jóval több az elkötelezettséget érző fiatal

Összegezve: a megkérdezett fiatalok 85 százaléka elkötelezett, eleget akar tenni a családi vállalkozásvezetői kihívásnak és vállalja az azzal járó felelősséget.

Tisztelt Olvasó!

* Önnek mi okozza a problémát?

* Ha átadja a vezetői stafétabotot, jó kezekben tudja az irányítást?

* Milyen tanácsa lenne azok számára, akik még nem érzik megnyugtatónak családi vállalkozásuk jövőbeni irányítását?

Amennyiben hozzászólna a fenti témához, kérjük, szíveskedjék véleményét a szerkesztőség e-mail címére küldeni.

Generációváltás előtt a családi vállalkozások

2013-11-04
Generációváltásra készül a magyar családi vállalkozások 30 százaléka, ám az ezzel járó változásokra többségük nincs felkészülve.

Generációváltásra készül a magyar családi vállalkozások 30 százaléka, ám az ezzel járó változásokra többségük nincs felkészülve.

A folytatáshoz, kérjük, lépjen erre az oldalra.




Vállalkozások, adótervek, magyarázatok

2013-11-04
A vállalkozások számára 2014 a stabilitás és a kiszámíthatóság éve lesz, szól az ígéret.

A vállalkozások számára 2014 a stabilitás és a kiszámíthatóság éve lesz, szól az ígéret.

A kijelentést a nemzetgazdasági miniszter tette a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában. Varga Mihály egyebek mellett hozzátette: a kormány célja a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

Nőhet a kedvezmények mértéke

A vállalkozói környezet javítása érdekében 40-ről 60 százalékra nő annak a társaságiadó-kedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és közepes vállalkozások a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsönök kamatai után vehetnek igénybe.

Talán többen járnak majd étterembe

A társasági adózást érintő változás, hogy az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.

Csökken a kisadózók havi tételes adója

Nem minősül majd főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már megfizették a járulékokat, így számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken.

Nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók

A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszűnik a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

Szabad vállalkozási zóna

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknál bővül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után kedvezményt lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból.

Hallgatói munkaszerződéssel

A hallgatói munkaszerződés alapján dolgozó fiatalokat mentesítik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

Fő az egészség!

A következő évtől a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak.

Kata, kiva – jövőre kapósabb lesz?

A tárca számításai szerint a katá-t és a kivá-t jövőre többen választják majd, erre utalnak az elmúlt hónapok tapasztalatai, válaszolta a miniszter a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy miért számol az Nemzetgazdasági Minisztérium feleannyi eva-bevétellel 2014-re, tájékoztat a Kormányportál.

SZAK-ÉRTŐ: Cégátalakulás előtt – hasznos tippek, tanácsok

2013-11-04
A kft.-k kötelező törzstőkeemelésére nem csak pénzt, de időt is kell szánni. A cégtulajdonosok két év haladékot kaphatnak, állítja az adószakértő.

A kft.-k kötelező törzstőkeemelésére nem csak pénzt, de időt is kell szánni. A cégtulajdonosok két év haladékot kaphatnak, állítja az adószakértő.

Jövő év március 15-én hatályba lép az új Ptk., amelyben a korlátolt felelősségű társaságok kapcsán kétségtelenül a legfontosabb változás, hogy a minimum jegyzett tőke összege 500 ezerről 3 millió forintra emelkedik.

Még le sem zárult teljesen a 2013. január-februárjában tetőző kötelező cégmódosítási roham, hiszen a mai napig vannak függő ügyek a cégbíróságon, máris feltűnik az újabb kötelező változás. Ezúttal ugyanakkor várhatóan már nem csak adminisztrációs jellegű kötelezettséggel kell számolni, hanem a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosainak a pénztárcáját is alaposan megterhelheti majd a változás, írja blogbejegyzésében Szűcs Bálint, az RSM DTM adószakértő partnere.

Újabb teher a kisebb, már működő cégeknek

Mi lesz azokkal a cégekkel, amelyek a jelenleg hatályos jogszabályok alapján alacsonyabb törzstőke befizetésével nyerték el létjogosultságukat, így 2014. március 15-től nem fognak rendelkezni a kötelezően előírt minimális jegyzett tőkével, teszi fel a kérdést az adószakértő. A 2013. szeptember elején az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatból körvonalazódik a válasz, fogalmaz.

A javaslat szerint azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot az új Ptk. hatálybalépését követő első társasági szerződésmódosításukkal egyidejűleg, legkésőbb 2016. március 15-ig lennének kötelesek törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, illetve az új Ptk. egyéb rendelkezéseit alkalmazni.

A módosítás várhatóan újabb terhet fog jelenteni elsősorban a kisebb kft.-tulajdonosok számára, de az idei tapasztalatokból kiindulva vélhetően a cégbíróságokra is, ráadásul ezúttal nem is egy, hanem vélhetően két alkalommal.

Jövő március 15-ig még elég ötszázezer forint

Az első hullám az új polgárjogi kódex hatálybalépése előtt várható, hiszen legkésőbb a jövő év március első felében még 500 ezer forint befizetésével lehet kft.-t alapítani, illetve az idejében meghozott, a társasági szerződés tartalmát is érintő döntésekkel a tőkeemelés vonatkozásában is időt lehet nyerni.

Ha tehát előre tudható, hogy szükség lesz például a székhely áthelyezésére, vagy a társaság nevének módosítására, akkor arra érdemes már a jövő év márciusa előtt sort keríteni, ha a tagok nem tudnak, vagy nem akarnak egyúttal tőkét is emelni.

Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy az üzletrész átruházása, vagy új ügyvezető, új felügyelőbizottsági tag és, vagy új könyvvizsgáló kijelölése a társasági szerződés módosítását nem feltétlenül igényli. Ezeket az adatokat elegendő akkor átvezetni a társasági szerződésben, mikor egyéb változás miatt van szükség a módosításra.

Tőkeemelés átalakulással vagy megszűnés

A 2016-ban lejáró moratórium határideje előtt azok a társaságok is kénytelenek lesznek tőkét emelni, átalakulni – vagy legrosszabb esetben véglegesen megszüntetni a működésüket –, amelyek addig el tudták kerülni, hogy a társasági szerződésüket módosítaniuk kelljen.

A tőkeemelés problémája ugyanakkor várhatóan lényegesen kevesebb társaságot érint majd, mint az idei kötelező cégmódosítás. A 2006. július előtt alakult társaságok ugyanis még az akkor hatályos szabályok szerinti minimum 3 millió forintos tőkével jöttek létre, így a módosítás várhatóan nem fog olyan méretű felfordulást okozni. Emellett ugyanakkor várhatóan sok olyan vállalkozás lesz, amelynek tulajdonosai nem fogják tudni teljesíteni a megemelt tőkekövetelményt, ezek kénytelenek lesznek betéti- vagy közkereseti társasággá átalakulni, véli az adószakértő.

Az új szabályozás sem megengedőbb

Az átalakulással kapcsolatban egyébként szintén új szabályozás várható, a vonatkozó törvényjavaslat ugyancsak nemrég került az Országgyűlés elé. Jelen pillanatban azonban ez sem tartalmaz egyszerűsítő rendelkezéseket azokra a társaságokra nézve, amelyek az új Ptk. tőkére vonatkozó rendelkezései okán kívánnának átalakulni.

Így viszont a tevékenység folytatása várhatóan komoly feladatot ró majd a cégek vezetőire és tagjaira, hangsúlyozza blogbejegyzésében Szűcs Bálint.

Online pénztárgép – Figyelem, a határidő változatlan!

2013-11-05
Akár üzletbezárásra is számíthat, aki figyelmen kívül hagyja a szabályokat.

Akár üzletbezárásra is számíthat, aki figyelmen kívül hagyja a szabályokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a fentieken kívül közleményben tudatja, hogy nem tervezi az új gépek bevezetésére nyitva álló határidők megváltoztatását, és mindent megtesz, hogy felgyorsítsa az online kasszák bevezetését. (A kiskereskedőkre, vendéglátósokra vonatkozó határidőkről legutóbb ebben az összefoglalónkban tájékoztattunk, és többek között itt is. )

Nincs halasztás!

A tárcánál úgy fogalmaznak, „a jogkövető adózók érdekei azt kívánják, hogy a tárca ne adjon lehetőséget további halasztásra, ne tegye lehetővé, hogy egyes adózók kivonják magukat a kasszacsere kötelezettsége alól. Ennek megfelelően nem kerül sor sem a kiskasszák, sem pedig a PC alapú nagykasszák esetében határidő-módosításra.

Szigorú fellépés a makacsokkal szemben

Az átálláshoz kapcsolódó ellenőrzések tapasztalataira tekintettel a tárca olyan módosító javaslatot készít elő, amely alapján az adóhatóság szigorúan fel tud lépni azokkal szemben, akik az új kasszák beszerzésére vagy beüzemelésére nem hajlandók.

A tervezett szabályok szerint akár az üzlethelységének bezárására is számíthat az az adózó, aki nem rendelkezik az előírt határidőre új pénztárgéppel.

Míg le nem szállítják az újat, működhet a régi

Ez a határidő a PC alapú kiskasszák esetében szeptember 30-án lejárt. Addig tartott az új pénztárgépek kötelező megrendelési határideje.

A régi kiskasszák csak addig használhatók, amíg a kereskedő, vendéglátós számára le nem szállítják a megrendelt új gépet, figyelmeztet a minisztérium.

Minimálbér – Jövőre 100 ezer forint felett lesz?

2013-11-05
„Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni”, mondta a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

„Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni”, mondta a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Czomba Sándor kijelentését az Origó tette közzé röviddel ezelőtt. Amint arról a hírportál beszámol, az államtitkár szerint a kormány december elejéig lezárja a tárgyalásokat a munkáltatókkal és a munkavállalókkal.

A munkáltatói oldal 2,4 százalékos, inflációkövető emelést tartana reálisnak, a munkavállalók képviselői pedig 5,4 százalékot szeretnének. Jelenleg ez a két szám van terítéken, de még bármi előfordulhat, sejteti Czomba, aki nem árulta el, hogy pontosan kikkel tárgyal, és azt sem, hogy az összeget nettóban vagy bruttóban kell érteni, fogalmaz a hírportál.

A legtöbb cég kicsi és egy helyben áll

2013-11-07
A hazai vállalkozások 98 (!) százaléka 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Fejlődésük – az uniós országok döntő többségében működőkétől eltérően – 2005 óta szinte megállt.

A hazai vállalkozások 98 (!) százaléka 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Fejlődésük – az uniós országok döntő többségében működőkétől eltérően – 2005 óta szinte megállt.

A legfontosabb ágazat a szolgáltatási szektor (benne vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás), amely a kkv-k 53 százalékát (EU: 45 százalék), a foglalkoztatottság 41százalékát (EU: 40 százalék) és a hozzáadott érték 42 százalékát adja; ezt követi sorban a kereskedelem, majd a feldolgozó- és az építőipar, tette közzé a European Commission Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának jelentését a HR Portál.

Sem a cégek, sem a foglalkoztatottak száma nem nőtt számottevően

Az elmúlt hét évben sem a kkv-k, sem a kkv-kban foglalkoztatott munkavállalók számában nem mutatkozott következetes és jelentős növekedés, hivatkozik írásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember végi jelentésére is a hírportál.

2011 végén a becslések szerint összesen 572 884 kkv működött Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 2005 óta alig valamivel több, mint 1600-zal, azaz évente kb. 0,5 százalékkal nőtt a kkv-k száma.

A kkv-k által foglalkoztatott munkavállalók száma a becslések szerint alig változott 2005 (1 788 010) és 2011 (1 788 649) között.

A jövőbeli kilátások, valamint a gazdaság és munkaerőpiac szempontjából ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot az, hogy a cégek számát vagy további alkalmazottak bevonását tekintve a kis- és közepes vállalkozások méretsávjainak egyikében sem lelhetők fel bővülési tendenciára utaló jelek. Csupán a hozzáadott értékre vonatkozó adatok egyeznek az uniós átlaggal, néhol meg is haladják azt. Ez utóbbi adat okot adhat a bizakodásra: ugyanis annak ellenére, hogy vállalatindításhoz szükséges dinamizmus nincs meg Magyarországon, a már működő kkv-k képesek megfelelő tempóban növekedni.

Pályázatok, támogatások

Az állami támogatás területén Magyarország továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A legtöbb mutatószám az uniós átlag alatt van.

A közbeszerzés tekintetében az elektronikusan hozzáférhető szolgáltatások hiánya jelenti a legnagyobb gondot.

Ezen kívül a magyar közhivatalok az uniós átlagnál valamivel hosszabb idő alatt fizetik ki a vállalkozások járandóságát (előbbiek 26 nap, utóbbiak 25 nap alatt). Pozitívum viszont, hogy a magyar kkv-k uniós viszonylatban nagyobb mértékben részesednek a közbeszerzési pályázatokból (56 százalék, EU: 38 százalék).

Vegyes képet festenek a mutatók, amelyek a vállalkozói célokra és kkv-k támogatására szánt uniós forrásokból való részesedést vizsgálják. Magyarország részesedése a vállalkozások alapítására és fejlesztésére nyújtott EMVA-támogatásokból valamennyivel magasabb, mint az EU-ban, a regionális alapokból való részesedés viszont jócskán elmarad az uniós átlagtól (4,5 százalék, EU: 9,5 százalék).

A dohányboltok „szépítik” az adatokat

Bár a mikrovállalkozások száma az év első 9 hónapjában több mint 19 ezerrel emelkedett – és az emelkedés mértéke 84 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában tapasztalt növekedést –, az előző évhez viszonyított magasabb mértékű emelkedés a nemzeti dohányboltok kialakításának következménye.

Növekedett az önálló vállalkozók illetve a betéti társaságok száma, mivel az Fdvtv. meghatározza a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának személyi feltételeit, amelynek értelmében azt kizárólag egyéni vállalkozó, illetve olyan gazdasági társaság folytathatja, amelynek legalább egy természetes személy tagja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért, írja az emberi erőforrás-gazdálkodás területén kompetens szakportál.

Marad az Erzsébet-utalvány

2013-11-07
Nem vonják be és a felhasználási feltételeit sem változtatják meg az Erzsébet-utalványnak.

Nem vonják be és a felhasználási feltételeit sem változtatják meg az Erzsébet-utalványnak.

Ahogyan arról a kormányszóvivő ma délelőtt beszámolt, a napokban több sajtóorgánumban is olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a kabinet mérlegeli az Erzsébet-utalvány megszüntetését vagy átalakítását oly módon, hogy kizárja a felhasználhatóság köréből az élelmiszer-vásárlást.

A kormány szerdán megtárgyalta az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos kérdéseket; a tárcákhoz eddig érkezett visszajelzések alapján a munkavállalók számára ez a juttatási forma fontos, szeretik, így marad - jelentette ki Giró-Szász András az MTI-nek.

A kormányszóvivő ezzel megerősítette a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárának hétfőn a parlamentben, egy képviselői kérdésre adott válaszát, amelyben Cséfalvay Zoltán leszögezte: nincs szó az Erzsébet-utalvány megszüntetéséről vagy felhasználási lehetőségeinek szűkítéséről, tájékoztatott a Kormányportál.

A munkáltató ellenőrzésébe a munkavállaló is besegíthet

2013-11-08
Minden munkavállaló maga ellenőrizheti: vajon munkaadója valóban szabályosan foglalkoztatja-e, fizeti-e utána a különböző járulékokat?

Minden munkavállaló maga ellenőrizheti: vajon munkaadója valóban szabályosan foglalkoztatja-e, fizeti-e utána a különböző járulékokat?

A lehetőségre és a tájékozódási útvonalra az adóhatóság hívja fel a figyelmet saját hivatalos internetes közösségi oldalán.

„Sokan csak a nyugdíjba vonulás előtt szembesülnek azzal a problémával, hogy munkaadójuk, illetve volt munkáltatójuk nem, vagy nem teljes körűen jelentette be őket. Így a nyugdíjszámítás alapjául figyelembe vehető szolgálati jogviszony időtartama nagyban eltérhet az általuk várt eredménytől – írja a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (Mindenki ellenőrizheti munkaadóját címmel) 

Hibás, téves, hiányos, fekete?

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató által leadott járulékbevallás hibás, téves, vagy hiányos, sőt az is, hogy munkavállalókat „feketén” foglalkoztatnak. Márpedig a be nem jelentett időszak után nem jár nyugdíj. A nyugdíjszámítást meghatározza a munkaviszony időtartama vagy a részmunkaidős foglalkoztatásból származó arányos szolgálati időre vonatkozó részadatok.

Az ellenőrzés menete

A munkavállaló kétféleképpen győződhet meg arról, hogy szabályosan foglalkoztatják-e:

Egyrészt kérésére a cég 3 napon belül köteles igazolást kiadni a bejelentésről. Ha ezt a vállalkozás nem teljesíteni, úgy valószínűleg nincs minden rendben a foglalkoztatással.

Másrészt 2010-től awww.magyarország.hu oldalon minden ügyfélkapuval rendelkező állampolgár taj-száma megadásával ellenőrizheti, hogy szabályszerűen alkalmazzák-e.

Az adatok értelmezése

Az oldalon az 1998. január 31-től létrejövő vagy már fennálló jogviszonyok adatai, a munkáltató, valamint a munkaviszony kezdő és záró időpontja, az alkalmazás minősége található. Ha itt nem találjuk a bejelentésre vonatkozó információkat, célszerű egyeztetni a munkáltatóval, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés a várt nyugdíj megállapításakor.”, figyelmeztet a NAV.

Fizetésemelést kapnak az adóellenőrök

2013-11-08
Szűkszavú közleményben tudatja a nemzetgazdasági tárca a fizetésemelés tényét, amely várhatóan és egyebek között eredményesebb munkavégzésre ösztönözheti a kiskeresetű hivatalnokokat.

Szűkszavú közleményben tudatja a nemzetgazdasági tárca a fizetésemelés tényét, amely várhatóan és egyebek között eredményesebb munkavégzésre ösztönözheti a kiskeresetű hivatalnokokat.

A hír szerint a kormány döntött mintegy 7 400 középfokú végzettségű, Nemzeti Adó- és Vámhatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő és pénzügyőr illetményrendezéséről.

Az intézkedésnek köszönhetően, folytatódik a tájékoztató, 2014. január 1-jétől az érintett kormánytisztviselők és pénzügyőrök fizetése el fogja érni a jogszabály által előírt bérminimumot, azaz a bruttó 114 ezer forintot, egyúttal az előmenetelük is biztosított lesz, záródik a közlemény.

Csak óvatosan a nagy árengedménnyel!

2013-11-11
A nagy árengedmények, leértékelések, mértéktelen kuponozások azt sejtethetik a vevőkkel, vendégekkel: ezen a helyen korábban túlságosan drága volt a kínálat, vagy baj van az üzletmenettel. Egyik sem jó üzenet…

A nagy árengedmények, leértékelések, mértéktelen kuponozások azt sejtethetik a vevőkkel, vendégekkel: ezen a helyen korábban túlságosan drága volt a kínálat, vagy baj van az üzletmenettel. Egyik sem jó üzenet…

Aki vesztesnek látszik, kerülik

Bizalmatlanságot szülhet a vevőben, vendégben, ha szokatlanul nagy árleszállítással találkozik, sőt, akár azt is gondolhatja, igénytelen termékeket akarnak rásózni. Az ilyen akció még azt is sugallhatja: a meghökkentően nagy engedményeket talán a rossz gazdálkodás kényszeríthette ki a cégvezetésből.

Ezért érdemes vigyázni, mert, aki vesztes(nek látszik), kerülik.

A mai változó gazdasági környezetben a kiskereskedők igyekeznek mindent bevetni azért, hogy magukhoz csábítsák a vásárlókat. A rendkívüli, 70 százalék és afelettiakciókat hirdetőkkel ugyanakkor érdemes vigyázni: ha túl nagy az árengedmény, az azt jelenti, hogy korábban túl drágán kínálta a bolt termékeit, illetve az üzletet rosszul vezetik –írja aBusiness Insiderre hivatkozva a HVG.Legalábbis erre a következtetésre jutott Mark Ellwood, aki könyvet is írt erről a jelenségről. Szerinte a 30-50 százalékos árengedmények még beleférnek.

Amerika nem Európa

Az amerikai vásárlók egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartották a70 százalékos leértékeléseket, ám ma már majdnem elvárják, hogy ilyen akciók legyenek. Az amerikai vásárlóknak ma már mintegy 23 százaléka vásárol ruhát az akciós időszakban, ez 8 százalékkal több, mint 2007-ben.

Ellwood azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az akciók nem mindig a vásárlók legjobb érdekében történnek, int a hetilap szakcikke is.

Tisztelt Olvasók! 
Amennyiben véleménye van, kérjük, írja meg e-mail címünkre.

Csak csínján a nagy árengedményekkel!

2013-11-11
A nagy árengedmények, leértékelések, mértéktelen kuponozások azt sejtethetik a vevőkkel, vendégekkel: ezen a helyen korábban túlságosan drága volt a kínálat, vagy baj van az üzletmenettel. Egyik sem jó üzenet…

A nagy árengedmények, leértékelések, mértéktelen kuponozások azt sejtethetik a vevőkkel, vendégekkel: ezen a helyen korábban túlságosan drága volt a kínálat, vagy baj van az üzletmenettel. Egyik sem jó üzenet…

A folytatást a Vállalkozások  rovatban olvashatja tovább.

A kiskereskedők eleget tettek kötelezettségeiknek

2013-11-11
Bár a kiskereskedők tisztességesen eleget tettek kötelezettségeiknek, a cserék kivitelezése részben a szervizeken, részben a forgalmazókon „akadt el”, jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Bár a kiskereskedők tisztességesen eleget tettek kötelezettségeiknek, a cserék kivitelezése részben a szervizeken, részben a forgalmazókon „akadt el”, jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter…

A fentieket az online pénztárgépek cseréjére vonatkozóan mondta Varga Mihály hétfőn, Budapesten, a – kilencedik alkalommal megrendezett – Európai Kereskedelem Napján, értesült az Origo. A miniszter ugyanitt még megerősítette, nem változik a kasszacserék határideje, továbbá hozzátette: a kormány célja, hogy a kiskasszák esetében a már leadott igényeket teljesítsék.

Rendelet készül az átállás gyorsítására

„Az átállás az új, online adatkapcsolatra képes pénztárgépekre lehetne gördülékenyebb. Napokon belül megjelenik egy rendelet az átállás gyorsítására: a megrendelésben közreműködő szakszervizeknek a pénztárgép-megrendeléseket nyolc napon belül továbbítaniuk kell a forgalmazóknak, akiknek hét napjuk lesz arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) bejelentsék a rendelési adatokat… A NAV honlapján közvetlenül a forgalmazóktól lehet majd megrendelni a pénztárgépeket…” mondta egy hozzá intézett kérdésre válaszolva a tárcavezető egy másik konferencián, amelyet fiatal közgazdászok rendeztek hétvégén, tájékoztatott a Kormányportál.

Forgalmazási engedélyek

A jelenleg érvényes, visszavont, kiterjesztett és módosított forgalmazási engedélyek listáját ezen az oldalon lehet elérni. 

SZAK-ÉRTŐ: Munkaügyi kérdésekről, még az év végi hajrá előtt

2013-11-11
A szabadság, a havi bér, a bérpótlékok, a távolléti díj, a munkaügyi igény valamint a vasárnapi munkavégzés kérdésében sok mindenben változott az augusztus elsejéről hatályos Munka törvénykönyve, amire így az év végi hajtás – vagy épp” szabadságolások – előtt nem árt tekintettel lenni.

A szabadság, a havi bér, a bérpótlékok, a távolléti díj, a munkaügyi igény valamint a vasárnapi munkavégzés kérdésében sok mindenben változott az augusztus elsejéről hatályos Munka törvénykönyve, amire így az év végi hajtás – vagy épp” szabadságolások – előtt nem árt tekintettel lenni.

A módosításokról a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői tájékoztatták az Origot. Alább ezekből idézünk.

Munkaidő és munkarend

A változások alapján a munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell azon szabályokat, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalóval el kell számolni az esetlegesen az előírtnál több vagy kevesebb munkaidő teljesítése esetén.

Így tehát például, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben szűnik meg és az előírt munkaidőnél az adott hónapban időarányosnál kevesebbet dolgozott, úgy a munkáltató követelheti a különbség megtérítését, melyet a munkavállaló munkabéréből levonhat.

A módosítás az Európai Bíróság újabb ítélkezési gyakorlatával összhangban [Bizottság kontra Egyesült Királyság (C484/04.) ügy] pontosítja a kötetlen munkaidő fogalmát. Eszerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti.

A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Ezen pontosított szabály 2014. január 1-jén lép hatályba.

Apának járó szabadság

Az augusztusi változások alapján az apának a gyermek születése esetén öt munkanap pótszabadság abban az esetben is teljes egészében jár, ha munkaviszonya év közben kezdődött - mutattak rá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Így ennél a szabadság típusnál az éves szabadság arányosításának általános szabálya nem alkalmazandó (például ha novemberben kezdődött a munkaviszonya, akkor is jár a teljes öt munkanap az adott évre, ha a gyermek november vagy december hónapban született).

Szabadság kiadása

A módosítás akként pontosítja a szabadság kiadásának szabályát, hogy a szabadságot úgy kell a munkavállalónak kiadni, hogy évente egy alkalommal legalább 14 napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Ezen 14 nap egybefüggő időszak számítása során csak a kiadott szabadnapok, a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok vehetők figyelembe. A felek természetesen eltérően is megállapodhatnak, és a munkavállaló kérheti, hogy neki inkább több részletben, ne pedig egybefüggő 14 napban adják ki a szabadságot.

A törvénymódosítás pontosítja a szabadság kiadásának szabályát, mely a munkanapokra adható ki és a munkáltató számára választást biztosít arra az esetre, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetében is az általános szabályok alapján kívánja-e a munkavállaló számára kiadni a szabadságot.

Ez esetben a beosztás szerinti munkaidőtől függetlenül kell a szabadságra járó díjazást elszámolni. Azonban a munkáltató számára az a lehetőség is fennmarad, hogy a szabadságot a munkaidő-beosztáshoz igazodóan adja ki és órában számolja el, illetve tartsa nyilván.

Egyenlőtlen munkaidő beosztás szerint a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettség alól - húzták alá a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

Ez utóbbi esetben a szabadságot órában és nem napban kell nyilvántartani. Ugyanezeket a szabadság kiadási szabályokat kell alkalmazni a betegszabadság kiadásánál is.

A munkavállalót havi bére az általános munkarend szerinti munkanapok számától függetlenül, mindig azonos összegben illeti meg. Így az egy napra járó havi bér összegét az adott hónap általános - tehát nem a beosztás szerinti - munkarend alapulvételével kell meghatározni.

Az egy órára jutó munkabér meghatározásánál pedig az így kapott összeget osztani kell a munkaszerződés szerinti napi munkaidő tartamával - emelték ki a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A bérpótlékok számításának alapja

A módosítás a bérpótlék számítási alapját minden hónapban azonos módon rendeli el meghatározni, függetlenül attól, hogy mennyi az adott havi általános munkarend szerinti munkaidő. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára jutó munkabére.

Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a havi alapbér összegét általános teljes munkaidő esetén 174 órával, részmunkaidő vagy az általánostól eltérő munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

Vasárnapi munkavégzés

A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői kifejtették: pontosították a vasárnapi munkavégzésre járó 50 százalékos bérpótlék fizetésének esetkörét. Eszerint nem jogosult bérpótlékra az a munkavállaló, aki munkaköre alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.

Vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék kizárólag többműszakos tevékenység esetén, készenléti jelegű munkakörben, vagy a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók esetén jár. Felhívjuk a figyelmet, hogy a többműszakos tevékenység azt jelenti, ha a munkáltató heti üzemelési ideje meghaladja a 80 órát. A módosítás azt is rögzíti, hogy bármely rendkívüli munkavégzés (túlmunka) esetén is jár a vasárnapi munkavégzésre az 50 százalékos bérpótlék.

Keresőképtelenség munkaszüneti napon

A paragrafusok rögzítik, hogy a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesül, a munkavállaló részére a munkáltatótól egyáltalán nem jár díjazás.

Bérpótlék állásidőben

Ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő), a munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bárpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj számítása

A változások szerint a távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, továbbá az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell kiszámítani.

Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, végkielégítés esetén pedig a munkáltatói felmondás közlésének időpontja, egyéb esetben a munkaviszony megszűnésének az időpontja. Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításakor az alapbért figyelmen kívül kell hagyni - hívták fel a figyelmet a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

A távolléti díj számításakor a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló a rá irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot pedig akkor, ha ugyancsak az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékában műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító munkát végzett.

Munkabér elszámolás módosítása

A módosítás az adminisztrációs és bérszámfejtési munkák egyszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy ha a munkabér elszámolás módosítása az elszámolást követően bekövetkező ok miatt szükségessé válik, úgy a tárgyhónapra vonatkozó munkabér elszámolás módosításáról a munkavállalót legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásnál tájékoztatni kell és a munkabér különbözetet ekkor ki is kell fizetni.

Ha tehát például a munkáltató a teljesített túlmunkát csak a tárgyhónapot követően összesíti, lehetőség van arra, hogy az erre vonatkozó elszámolás és kifizetés a következő havi munkabér elszámolással és kifizetéssel együtt történjen meg.

Munkavállaló havi bére

A módosítás rögzíti, hogy a havi béres munkavállaló esetén a havi munkabér egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén független a beosztás szerinti munkaidőtől, a munkavállaló mindig a havi bér összegére jogosult, akár többet, akár kevesebbet dolgozott az általános munkarend szerinti munkaidőhöz képest. A különbözetet a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végén kell a feleknek elszámolniuk.

Munkaügyi igény érvényesítése

Az új szabályok megváltoztatják a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igényérvényesítési határidőt, ha a munkavállaló a munkaviszonyt szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondással vagy a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén mondja fel. Ez esetben a munkáltató az elévülési időn belül fordulhat bírósághoz, ami három év. Egyéb esetekben a keresetindításra továbbra is 30 nap áll rendelkezésre.

Ha a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos megállapodást támadja meg valamelyik fél, akkor a megtámadást a másik féllel közölni kell, és ha azt a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, vagy arra nem válaszol, akkor az igényt a megtámadás eredménytelenségétől számított 30 napon belül kell a bírságnál előterjeszteni - mondták el a hírportálnak a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői.

VÁSÁRNAPTÁR-válogatás – 2013. NOVEMBER

2013-11-12
Hol és mikor lesznek országos, helyi, állat és kirakodóvásárok valamint használtcikk, régiség és autós vásárok? Alább adjuk a választ.

Hol és mikor lesznek országos, helyi, állat és kirakodóvásárok valamint használtcikk, régiség és autós vásárok? Alább mutatunk helyszíneket.

November 12. kedd

Zalaegerszeg – országos kirakodóvásár

November 13. szerda

Csorna – helyi kirakodóvásár, használtcikk piac

Mezõcsát – országos állat- és kirakodóvásár

Veresegyház – országos kirakodóvásár

November 14. csütörtök

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Pálháza – piactér

November 16. szombat

Békéscsaba – állatvásár

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Mohács – országos állat- és kirakodóvásár

Miskolc – használt cikk, autóvásár

Szeged – országos kirakodóvásár, régiségvásár

Veresegyház – országos kirakodóvásár

November 17. vasárnap

Abony – országos állat- és kirakodóvásár

Dunaföldvár – országos állat- és kirakodóvásár

Kaposvár – országos kirakodóvásár, autóvásár

Mórahalom – országos állat- és kirakodóvásár

Miskolc – használt cikk, autóvásár

Pécs – országos kirakodóvásár, autóvásár

Szászvár – országos kirakodóvásár, autóvásár

Szeged – országos kirakodóvásár, régiségvásár, autóvásár

Tiszakécske – országos kirakodóvásár

Vác – országos állat- és kirakodóvásár

November 20. szerda

Csorna – helyi kirakodóvásár, használtcikk piac

Jánoshalma – országos kirakodóvásár

Veresegyház – országos kirakodóvásár

November 21. csütörtök

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Edelény – országos állat- és kirakodóvásár

November 23. szombat

Békéscsaba – állatvásár

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Miskolc – használt cikk, autóvásár

Szeged – országos kirakodóvásár, régiségvásár

Veresegyház – országos kirakodóvásár

November 24. vasárnap

Dunaújváros – országos kirakodóvásár

Kaposvár – országos kirakodóvásár, autóvásár

Kunszentmiklós – országos állat- és kirakodóvásár

Miskolc – használt cikk, autóvásár

Pécs – országos kirakodóvásár, autóvásár

Szeged – országos kirakodóvásár, régiségvásár, autóvásár

Szekszárd – országos állat- és kirakodóvásár, autóvásár

Veresegyház – búcsúvásár

November 27. szerda

Csorna – helyi kirakodóvásár, használtcikk piac

Veresegyház – országos kirakodóvásár

November 28. csütörtök

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Pécs – régiség vásár

November 29. péntek

Pécs – régiség vásár

November 30. szombat

Békéscsaba – állatvásár

Kapuvár – helyi kirakodóvásár

Miskolc – használt cikk, autóvásár

Szeged – országos kirakodóvásár, régiség vásár

Veresegyház – országos

Kirakodóvásár

Forrás: iparosujsag.hu

Vigyázat! Ál-tisztiorvos kasszíroz

2013-11-12
Pénzt csalt ki vállalkozóktól az a magát „ÁNTSZ tisztiorvosnak” kiadó szélhámos, aki eddig dr. Nagy Attilaként mutatkozott be.

Pénzt csalt ki vállalkozóktól az a magát „ÁNTSZ tisztiorvosnak” kiadó szélhámos, aki eddig dr. Nagy Attilaként mutatkozott be.

Már nyomoz a rendőrség az ismeretlen személy ellen, aki a fenti névre és státuszra hivatkozva tévesztett meg vállalkozókat – tájékoztat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) – majd felhívja a figyelmet: a tisztiorvosok és felügyelők személyi igazolvánnyal együtt érvényes hatósági igazolvánnyal vagy megbízó levéllel tudják igazolni magukat!

Amit ígér: pénzért cserébe nincs ellenőrzés

A csaló azt ígérte, folytatódik a közlemény, hogy az átadott összegért cserébe nem folytat le ellenőrzést az adott egységben.

Továbbá: Dr. Nagy Attila néven tisztiorvos nincs alkalmazásban sem az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, sem a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinél, továbbá a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinél sem.

Kérem, igazolja magát!

Az ellenőrzésre jogosult szakemberek személyi igazolvánnyal együtt érvényes hatósági igazolvánnyal vagy megbízó levéllel rendelkeznek.

Ha valakinek kétsége lenne afelől, hogy az ÁNTSZ-re, illetve az egészségügyi hatóságra hivatkozva jogosult-e vizsgálatot végezni a megjelent személy, az említett dokumentumok felmutatását kérheti, ehhez az ellenőrzöttnek joga van.

Ellenőrzési szakterületek

A népegészségügyi szakigazgatási szervek, illetve a járási intézetek a következő területeken végeznek ellenőrzéseket: közegészségügy; (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság); járványügy; egészségügyi, illetve gyógyszerügyi igazgatás.

Jelentse a visszaélést!

Kérik, hogy aki az ÁNTSZ nevével való visszaélést tapasztal, azonnal jelentse a rendőrségen, illetve a népegészségügyi szakigazgatási szervnél, hogy a csaló ellen eljárás indulhasson.

Ilyenek a valódi igazolványok

Az ÁNTSZ országos és területi szervei számára rendszeresített, sorszámozott hatósági igazolványok itt megtekinthetők.

Jön a tél, külföldre mennek a vendéglátósok

2013-11-12
Mi azonban megmutatjuk a munkáltatóknak, hogy többek között hol találhatnak álláskereső szakdolgozókra. A többi már (csak?) egyezkedés kérdése…

Mi azonban megmutatjuk a munkáltatóknak, hogy többek között hol találhatnak álláskereső szakdolgozókra. A többi már (csak?) egyezkedés kérdése…

Jól felkapta – és egymás között adta-vette – az országos sajtó nemrégiben a Világgazdaság hírét, amely szerint az őszi, téli hónapokban várhatóan 3 ezernél is több vendéglátós szakdolgozó – felszolgáló, szakács, szobalány, bármixer – hagyja majd el hazánkat, hogy inkább külföldön vállaljon munkát.

Az ok nyilvánvalóan a kevésnek tartott – szálláshelyeken 140 ezer forintos – átlagkereset. A lap híre szerint – amelyet az Origo is ismertetett – „Angliában 200 ezer forintot is meg lehet takarítani havonta, a leggyakrabban keresett osztrák szállodákban pedig akár másfélmillió forintot is lehet keresni egy szezon alatt. Mint írják, a legbátrabbak 7-8 hónapra is elszerződnek folyam- vagy óceánjárókra, ahol a személyzet minden tagja legalább 1200 dollárt kereshet havonta.”

Kereskedelmi és vendéglátó szakdolgozók is

 

Amint az a Virtuális Munkerőpiaci Portál – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal működteti – a szerk. – legfrissebb adataiból kitűnik, az idegenforgalom/vendéglátás/ szálloda szakterületen ma 341, míg a kereskedelem, értékesítés, szolgáltatás szektorban 8657 személy ezen a felületen keres magának munkahelyet.

*

A hivatalos szolgáltatásról lapunk korábbi írásában tájékozódhat, és további részletes információkhoz juthat.


A munkahelyi visszaéléseket házon belül is lehet jelenteni

2013-11-13
Megjelent a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény teljes szövege, amely mostantól a Magyar Közlöny 2013/173. számában elérhető

Megjelent a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény teljes szövege, amely mostantól a Magyar Közlöny 2013/173. számában elérhető.

A 2013. évi CLXV. törvény 4. pontja egyebek mellett „A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer” címmel a munkaadóknak teremt törvényes feltételeket, hogy a foglalkoztatottakra érvényes magatartási szabályokat alkosson a vállalkozásokon, azaz, a munkahelyeken belül, amelyeket meg kell ismertetnie a dolgozókkal. Ezen túlmenően biztosítani kell a lehetőséget, hogy a foglalkoztatott, ha úgy érzi, hogy méltánytalanság történt, panaszt, bejelentést tehessen – akár névvel, akár névtelenül. Ezt a munkaadónak ki kell vizsgálnia, majd orvosolnia kell.

A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer

kialakításával és fenntartásával kapcsolatos előírások bővebben:

13. §A munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa (a továbbiakban együtt: foglalkoztatói szervezet) a munkáltató munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapíthat meg, amelyet a munkáltató a kapcsolódó eljárás leírásával együtt bárki számára elérhető módon köteles nyilvánosságra hozni.

14. §(1) A foglalkoztatói szervezet a jogszabályok, valamint a 13. § szerinti magatartási szabályok megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozhat létre, ebben a bejelentőnek, valamint a bejelentésben érintett személynek a bejelentésben megadott személyes adatait a bejelentés kivizsgálása céljából kezelheti és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére továbbíthatja. A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést az adatkezelő bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba. A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételére az Infotv. 65. § (3) bekezdésa)pontját nem kell alkalmazni.

(2) A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a munkáltató honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást tesz közzé.

(3) A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos.

(4) A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint az e törvény szerint nem kezelhető adatokat.

(5) A bejelentési rendszerben kezelt személyes adatok kezelésére a 3. § (3) bekezdésében és – a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében – a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A bejelentési rendszerbe a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek bejelentést, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető.

15. §(1) A bejelentést a munkáltató köteles kivizsgálni és a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatni. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után bejelentett, továbbá a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. Ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozásával nem áll arányban, a munkáltató a bejelentés vizsgálatát mellőzheti.

(2) A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – nem oszthatják meg a foglalkoztatói szervezet egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem.

(3) A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

16. §(1) A bejelentések fogadásával vagy vizsgálatával szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható. Az adatok külföldre történő továbbítására akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó szerződés keretében kötelezettséget vállal a bejelentésre vonatkozó magyar törvényi szabályok betartására és a továbbított vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére feldolgozásra átadott személyes adatok megfelelő szintű védelme az Infotv. 8. § (2) bekezdése szerint biztosított.

(2) A munkáltató a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől – név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével – csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg.

(3) Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

(4) Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a foglalkoztatói szervezet által meghatározott magatartási szabályokat, a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.

(5) Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell.

(6) Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a munkáltatói bejelentési rendszerben legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.

*

A törvény egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy közérdekű bejelentést úgynevezett védett elektronikus rendszerben is lehet tenni, ahogy arról már korábban lapunkban is beszámoltunk.

VESZPRÉM megye – Rangos elismerés

2013-11-14
Európai Kereskedelem Napja: a KISOSZ javaslatára Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Marton György elnökségi tagunkat, tájékoztatott az országos érdekképviselet Veszprém megyei tagegyesülete.

Európai Kereskedelem Napja: a KISOSZ javaslatára Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Marton György elnökségi tagunkat, tájékoztatott a KISOSZ Veszprém megyei tagegyesülete.

A megyei szervezet információjából kiderül: a fórummal egybekötött esemény fő célkitűzése, hogy a kereskedelmet, mint a GDP növekedéséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló szektort, a nemzetgazdaság kiemelkedően legnagyobb foglalkoztatóját fókuszba állítsa és az aktuális problémáira felhívja a figyelmet. Az esemény keretében sor kerül a szakma legrangosabb elismeréseinek átadására is.

Az esemény mára a kereskedelmi szakma egyik legrangosabb fórumává nőtte ki magát, amely demonstrálja a VOSZ szakmai súlyát, ráirányítva a figyelmet a kereskedelmi szektor jelentőségére hazánk gazdasági életében. A szakma ünneplése során a VOSZ a figyelem középpontjába állítja a kereskedelemben nap mint nap tevékenykedő közel félmillió embert, legyen szó a pult mögött álló dolgozókról vagy a tárgyalóasztal mögött ülő, a szektort kiválóan ismerő szakemberekről. Az esemény alkalmával őket ünnepeljük, így sor kerül a Klauzál Gábor díjak és a Magyar Kereskedelemér Nagydíjak átadására is.

Az Európai Kereskedelem Napja rendezvény fő célkitűzése hogy a kereskedelmet, – mint az egyik legnagyobb GDP előállító, a legnagyobb áfa-befizető és a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazatot – fókuszba állítsa. Az Európai Unió országaiban, a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a 30 millió főt, a teljes európai GDP 12%-át a kereskedelmi szektor adja. Magyarországon 451 800 alkalmazott dolgozik az ágazatban, amely közel 8 000 milliárd forint kiskereskedelmi forgalmat realizál. A kereskedelem az egyik legbérigényesebb szakma, nagy az élőmunka igénye, éppen ezért a realizált árrés 50%-át munkabérekre és járulékokra fordítják. A minimális bér 2013. évi 5,4 %-os és a garantált bérminimum 5,6 %-os emelése a kereskedelemben 116.000 munkavállalót érintett, az ágazati dolgozók 25,8 %-át. Megítélésünk szerint a 2014. évben, a tavalyihoz hasonló ütemű – ellentételezés (kompenzáció) nélküli – kötelező bértarifa emelés munkahelyeket veszélyeztethet, és ronthatja az ágazat versenyképességet.

A kereskedelmet érintő aktuális témák:


- a pénztárgépek online rendszerre való csatlakozása – gazdaság fehérítése, jelentős teher a vállalkozások számára
- az e-útdíj bevezetése
- a boltok számának csökkenése (10 ezerrel) a válság előtti időszakhoz képest
- az ágazati különadó
- élelmiszerkereskedők kötelező agrárkamarai tagsága, regisztrációja
a fogyasztás mértéke stagnál, csökkenés megállt, de a határozott növekedés még nem látszik
- az élelmiszerek (elsősorban hús) áfájának csökkentése – fekete/szürkegazdaság fehérítése
- a dohányforgalom szabályozása
- az e-kereskedelem lehetőségei
- a GYED EXTRA bevezetése 2014. január 1-jétől, mint speciális részmunkaidős foglalkoztatási lehetőség a kereskedelemben.

Forrás: MTI

*

Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából a KISOSZ javaslatára Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Marton György elnökségi tagunkat. Gratulálunk!

A további kitüntetett névsora itt található.

Fókuszban a kereskedők

2013-11-14
Az Európai Kereskedelem Napján idén is a hazai kereskedelmi ágazat helyzetére kívánták felhívni a figyelmet a szervezők és a kereskedelmi társzövetségek, köztük a KISOSZ. Az eseményen átadták a szakma legrangosabb elismeréseit is.

Az Európai Kereskedelem Napján idén is a hazai kereskedelmi ágazat helyzetére kívánták felhívni a figyelmet a szervezők és a kereskedelmi társzövetségek, köztük a KISOSZ. Az eseményen átadták a szakma legrangosabb elismeréseit is.

Az Európai Kereskedelem Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kilenc éve hagyományteremtő szándékkal hirdetett meg, amelyhez csatlakozott a KISOSZ, az MKIK, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az OKSZ és az MBSZ, tájékoztat a rendezvény sajtóirodája.

A rangos eseményen a felsorolt szervezetek vezető képviselői – köztük a KISOSZ országos szervezetének ügyvezető elnöke, dr. Antalffy Gábor – a meghívott vendégek előtt szakmai fórumon vitatták meg az ágazatot érintő legaktuálisabb kérdéseket, problémákat.

.

Idén a KISOSZ javaslatára Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Marton Györgyöt, a Veszprém megyei érdekképviselet elnökségi tagját, a Marsal Kft. ügyvezető tulajdonosát.

Enyhe növekedés mutatkozik a kiskereskedelemben

Az Európai Kereskedelem Napjának célja az, hogy a figyelem középpontjába állítsa a kereskedelmet, amely 450 ezer embernek ad munkát, és tavaly több mint 8000 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amelynek áfa- és adóbefizetése meghatározó a költségvetés bevételi oldalán, mondta el Krisán László. A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke kiemelte: komoly jelzőszám, hogy a friss statisztikai adatok szerint megtört a negatív trend a hazai fogyasztás eddigi negatív spiráljában, és 5 év óta először látható enyhe növekedés a kiskereskedelemben, tájékoztat az esemény sajtóirodájának közleménye.

Szakmai közösség egyeztetne

Egyben felvetette egy„kereskedelemi kerekasztal”létrehozásának lehetőségét, ahol a gazdasági kormányzat a kereskedelmi szervezetekkel, szövetségekkel és a kamarával közösen egyeztetni tudják a szakmai kérdéseket.

Ne büntessék az önhibájukon kívülieket!

Kedvező trendekről számolt be az eseményen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. A tárcavezető elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint szeptemberben két és féléves rekordot döntött a kereskedelmi többlet, illetve éves alapon 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés. Ez is igazolja a kormány gazdaságpolitikáját, amelynek egyik fontos célkitűzése a kivitel erősítése, tette hozzá. Varga szerint a kedvező folyamatok a kereskedelmi forgalomra is hatással vannak, és a háztartások fogyasztásának növekedését reméli a kormány olyan új intézkedésektől is, mint a rezsicsökkentés folyatása vagy a családi adókedvezmények kiterjesztése. A tervezett lépések között kiemelte az élő és félsertés forgalmi adójának tervezett csökkentését is, amely hozzájárulhat a gazdaság kifehérítéséhez.

Hasonló célt szolgál az online pénztárgépekre való átállás is. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető elmondta: rendeletmódosítással igyekszik a Nemzetgazdasági Minisztérium felgyorsítani a pénztárgépek cseréjét . A szabályozás, amely a héten lát napvilágot előírja, hogy a szervizek és a forgalmazók is nyolc napon belül kötelesek továbbítani a megrendeléseket a gyártók felé, azaz a szerviz és gépszállítói lánc szereplőit veszi erős kontroll alá a szaktárca. Varga Mihály egyúttal megerősítette: a kormány nem tervez több határidő-módosítást a pénztárgépek beüzemelésére. Hozzátette: a nagy gépek esetében - vagyis a nagyobb üzletekben - január elsejétől szigorú ellenőrzésekre kell számítani, szól a sajtóiroda közleménye.

A pénztárgépek cseréjével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet az eseményen Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke arra kérte Varga Mihályt, hogy azokat a kereskedőket, akik önhibájukon kívül csak 2014-ben tudják beüzemelni a pénztárgépet, ne büntessék. Demján Sándor szerint a kormánynak az ágazat szereplőivel együtt egytízéves stratégiátkellene kialakítani a kereskedelemmel kapcsolatban. Hozzátette: ennek fontos eleme kell, hogy legyen a termelés ösztönzése, így például az államnak támogatnia kellene azt, hogy a kereskedelmi cégek egyben élelmiszertermelő tevékenységet is folytassanak.

Az eseményen tartottszakmai fórumrésztvevői is aggodalmukat fejezték ki a pénztárgépek cseréjével kapcsolatban. Az ágazati vezetők ugyanakkor arra számítanak, hogy 2014-ben folytatódhat a kiskereskedelem koncentrációja, illetve az internetes kereskedelem erősödése.

Középpontban az ágazatban dolgozók

A szakma ünneplése során a szervező és a kereskedelmi társszövetségek a figyelem középpontjába állították a kereskedelemben nap mint nap tevékenykedő közel félmillió embert, legyen szó a pult mögött álló dolgozókról vagy a tárgyalóasztal mögött ülő, a szektort kiválóan ismerő szakemberekről. Az esemény alkalmával őket ünnepelték a Klauzál Gábor díjak és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjak átadásakor, fogalmaz a közlemény.

Az Európai Kereskedelem Napjának 2013. évi kitüntetettjei

Klauzál Gábor Elismerő Oklevél:

Jean-Sebastian Blum, a METRO Magyarország Kft. Fresh Foods igazgatója

Dr. Selmeczyné Hegedűs Borbála, a COOP Szolnok Kereskedelmi Zrt. értékesítési vezetője

Sipos-Tompa János, a Co-op Vasvár Kft. ügyvezető igazgatója

Sipos Éva, a Fejér megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára

Gergely György, a Top Trade Kereskedelmi Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója

Balla Erna, a Cushman & Wakefiel Kft., az Arena Plaza center managere

Marton György Dezső, a Marsal Kft. ügyvezető tulajdonosa (KISOSZ)

Simó Gabriella, a Stella Zrt. elnök-vezérigazgatója

Baldauf László, a CBA Kereskedelmi Kft. elnöke

László Béla, az „Autó-Szentmihály” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető tulajdonosa

Magyar Kereskedelemért Nagydíj:

Farkasné Králik Anna, a dm Kft. eladó pénztárosa

Dak Andrásné, a Kapos-Coop Zrt. boltvezetője

Lévai Ferenc, a Mecsek Füszért Zrt. áruházvezetője, oktatója

Egry János, az Egrokorr Zrt. kereskedelmi igazgatója

Gergely Zoltán, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. zöldség-gyümölcs osztályvezetője

Bognár Jánosné, a Tesco-Global Áruházak Zrt. lejárati idő kontrollere

Onodi Zoltánné, a Gránit Bank Zrt. ügyfélszolgálati munkatársa

Fister Piroska, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. pénztárosa

Szukkné Laki Magdolna, az Auchan Magyarország Kft. csemege és grill pult eladója

Kiss Viktor, Invitel Zrt. ügyfél managere

Mészáros Zoltán, a RT5 Taxi Holding Kft. diszpécsere

Tóth Péter, a Zarges Kft. területi képviselője

Dukai Imréné, Ivanics Kft. munkatársa

Szatmáry-Jähl Angéla

Keresztúri Petra, Virágüzlet boltvezetője

Muri Tiborné Katalin, a Roland Divatház Zrt. üzletvezetője

*

A témával kapcsolatos további információk a „Megyei tagegyesületi hírek” rovatunkban olvasható.

Hallótávolságban a hatóság

2013-11-15
Jelentően bővült a telefonon intézhető adóügyek köre.

Jelentően bővült a telefonon intézhető adóügyek köre.

Újabb adóügyeket lehet telefonon intézni, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Rendeletmódosítás miatt mostantól az adóhatóság telefonos Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerében (ÜCC)– a korábban megszokott ügyek intézése mellett – lehetőség nyílik:

– az adó- és együttes adóigazolás iránti kérelmek előterjesztésére,

– egészségügyi szolgáltatási járulék hatálya alá történő bejelentkezésre,

– a papír alapon is benyújtható, de elektronikus úton benyújtott bevallások

javítására, továbbá

– a gépjármű forgalmazók is megtehetik telefonon az illetékmentességük

megállapításához szükséges nyilatkozatot.

A telefonos ügyintézésre további lehetőség nyílik, figyelemmel a korábban is intézhető ügyekre:

– bevallási adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, papír alapú bevallás javítása,

– adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, egyedi bejelentésekkel,

változás-bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés,

– adózói folyószámlával kapcsolatos tájékoztatás, adónemek közötti átvezetés,

– ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációval, illetve állandó

meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás,

– jövedelemigazolás iránti kérelem előterjesztése,

– közösségi adószám igénylése; meggyőződés az ellenőrzést végző személy

személyazonosságáról és megbízásának érvényességéről,

– meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,

– jogszabályban meghatározott értékhatárok túllépése esetén történő bejelentés

megtétele.

Ügyfél-azonosító: papíralapon vagy elektronikus úton

Az ÜCC rendszer használatához egyedi ügyfél-azonosító szám szükséges, melyet a  TEL nyomtatvány papír alapú, vagy elektronikus (Ügyfélkapun keresztül történő) benyújtásával kérelmezhet.

A telefonos ügyintézésről további információkat itt talál.


Rés a piacon! Most süssön bureket!

2013-11-15
A piac hiányolja a bureket – derül ki egyre-másra a mértékadó gasztrobloggerek és az internetes sajtófelületek gasztroszakértőinek írásaiból. Ahol helye van, talán érdemes lenne többeknek is étlapra venni…

A piac hiányolja a bureket – derül ki egyre-másra a mértékadó gasztrobloggerek és az internetes sajtófelületek gasztroszakértőinek írásaiból. Ahol helye van, talán érdemes lenne többeknek is étlapra venni…

A Balkán egyik kultikus ételének tartott burek (vagy börek) annyira elterjedt és hétköznapi, mint itthon a kakaós csiga vagy a lángos, írta például legutóbb az Origo témafelelőse. A tésztaféle ismertsége a pizzáéval vetekszik – külföldön. Ezért, elképzelhető, hogy nem csak honfitársaink fogadnák szívesen, de a turisták is, ha itthon több helyen kóstolhatnának helyben sütöttet.

Így készítse!

A burek eredetéről, formájáról a hírportál kimerítő részletességgel ír, megtöltésére variációkkal szolgál, sőt, az elkészítésének menetét is bemutatja lépésről-lépésre, fotókkal illusztrálva.

Keressen rá!

Elég egy internetes keresőbe beírni a burek szót, máris számtalan fotó – a fotóra kattintva pedig szöveges tartalom érhető el – amelyek megmutatják, hányféle módon, formában lehet ezt a vendégfogó süteményt elkészíteni.

A piac hiányolja a bureket

2013-11-15
Legalábbis ez derül ki a mértékadó gasztrobloggerek és az internetes sajtófelületek gasztroszakértőinek egyre-másra megjelenő írásaiból. Ahol helye van, talán érdemes lenne többeknek is étlapra venni…

Legalábbis ez derül ki a mértékadó gasztrobloggerek és az internetes sajtófelületek gasztroszakértőinek egyre-másra megjelenő írásaiból. 

Ahol helye van, talán érdemes lenne többeknek is étlapra venni…

A folytatásért (eredete, formája, elkészítése, receptek) kattintson erre az oldalunkra.

HEVES megye – Karácsonyi vásár Egerben

2013-11-18
Kereskedők, vásározók, figyelem!

Kereskedők, vásározók, figyelem!


Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon

a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.


Az immár 22. alkalommal zajló, hagyományosan nagyszabású,

rendkívül sok érdeklődőt vonzó rendezvény idén


november 25-től december 23-ig tart.


A szervezők kulturált környezetben, közterület-használati engedéllyel ,

 

igényes megjelenésű sátrakkal

 

és a szemételszállítás biztosításával várják

a kitelepülni szándékozókat az ország valamennyi pontjáról.

 

-----------------------------------

Érdeklődni és jelentkezni 

a Heves megyei KISOSZ-nál lehet.

Telefon:   

06/ 36 516-476

06/ 36 516-469

06/ 70 405-8321

Kereskedőket, vásározókat várnak Egerbe

2013-11-18
Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete.

A kitelepüléssel kapcsolatos további információkat itt találja.


HEVES megye – Ingyenes tanácsadói szolgáltatások

2013-11-18
Tisztelt Ügyfelünk!

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Heves Megyei Kereskedők Egyesülete, KISOSZ-nál  munkáltatók számára lehetőség nyílik

munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételére.


A Heves Megyei Kereskedők Egyesülete által elnyert

„Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése” című projekt tanácsadói tevékenységének célcsoportja a Heves megye területén működő, elsősorban


kereskedelem, kereskedelmi szolgáltatás és vendéglátás


területén tevékenykedő mikro-, kis-, és középvállalkozások,

továbbá olyan egyének,

akik vállalkozóvá kívánnak válni és tevékenységüket a nevezett megyében szeretnék folytatni.

A tanácsadói tevékenység során előtérbe kerül:

 

– munkaerőpiaci információk nyújtása munkáltatóknak,

álláshelyek feltárása,

munkáltatói kapcsolatok erősítése,

– munkakörelemzés,

egyenlő esélyű hozzáférést biztosító munkahelyi környezet kialakítására, esélyegyenlőség elősegítésére irányuló tanácsadás.


Az ingyenes tanácsadói szolgáltatás

 

a Heves Megyei Kereskedők Egyesülete, KISOSZ székhelyén, 

3300. Eger, Hadnagy u. 8. szám alatt érhető el.

Ügyfélfogadási idő:

hétfő: 8.00-16.00 óráig,

kedd: szünnap

szerda-péntek: 8.00-12.00 óráig,

csütörtök: 8.00-14.00 óráig,

Telefon:

06/ 36 516-476

06/ 36 516-469

06/ 70 405-8321

Vegye igénybe a KISOSZ ingyenes tanácsadói szolgáltatását,

amellyel elősegítheti a foglalkoztatottság növelését,

munkaerőigényének kielégítését!

Ingyenes tanácsadás a Heves megyei KISOSZ-nál

2013-11-18
A munkaerőpiacon való érvényesüléshez, vállalkozásindításhoz és az eredményes vállalkozásvezetéshez nyújt tanácsokat, ad jól hasznosítható információkat a KISOSZ Heves megyei tagegyesületének szakértői gárdája

A munkaerőpiacon való érvényesüléshez, vállalkozásindításhoz és az eredményes vállalkozásvezetéshez nyújt tanácsokat, ad jól hasznosítható információkat a KISOSZ Heves megyei tagegyesületének szakértői gárdája.

A Heves Megyei Kereskedők Egyesülete által elnyert „Munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése” című projekt tanácsadói tevékenységének célcsoportja a Heves megye területén működő, elsősorban kereskedelem, kereskedelmi szolgáltatás és vendéglátás területén tevékenykedő mikro-, kis-, és középvállalkozások, továbbá olyan egyének, akik vállalkozóvá kívánnak válni és tevékenységüket a nevezett megyében szeretnék folytatni.

A folytatásért, kérjük, lépjen erre az oldalunkra.

Pénztárgépcsere: a kereskedők és a vendéglátósok egyelőre csak várjanak!

2013-11-19
Három új rendelet szabályozza november közepétől az online pénztárgépre való átállást.

Három új rendelet szabályozza november közepétől az online pénztárgépre való átállást.

 

Olyan megrendelési gyakorlat alakult ki a pénztárgéppiacon, derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseiből, amely gátolja a pénztárgépek tömeggyártását, s ez az átállást is nehezíti, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca közleménye.

Gond a viszonteladóknál és a szervizeknél jelentkezett

A megrendelési problémák jellemzően a viszonteladók, szervizek körében jelentkeztek, mivel ezek a piaci szereplők sok esetben nem konkrét pénztárgéptípusra, hanem több gyártó termékére, vagylagosan, szállítási határidő megjelölése nélkül vettek fel rendelést, amelyeket a gyártók (forgalmazók) felé nem továbbítottak, vélhetően azért, hogy az összegyűjtött megrendelés-állománnyal alkupozícióba kerüljenek, fogalmaz a sajtóiroda.

Az új rendelet

A viszonteladóknak, szervizeknek a rendelet hatálybalépésétől számítva 8 napjuk van arra, hogy a náluk megrendelt pénztárgépek leszállítása érdekében intézkedjenek a forgalmazóknál, akiknek – a rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon belül – vissza kell igazolniuk a megrendeléseket.  (A rendeletről alább részletesen tájékoztatunk – a Szerk.)

Ezt tegyék a kereskedők és a vendéglátók

Tehát a kereskedőknek, vendéglátósoknak a rendelet kihirdetését követő 8. napig semmit nem kell tenniük, csak várni, hogy kapnak-e visszaigazolást a megrendeléseikre.

Az adóhatóságnál is lehet rendelni

Ha a cserével érintett vállalkozó nem kap visszaigazolást 8 napon belül, akkor lehetősége nyílik a NAV internetes felületén gépet rendelni.

A NAV honlapjának előnye, hogy ezen a felületen kizárólag érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépekre adható le megrendelés, amely közvetlenül a forgalmazókhoz jut el, így mindenki biztos lehet abban, hogy a megrendelése nyomán valóban kap pénztárgépet.

A forgalmazóknak be kell jelenteniük, kik a megrendelőik

A rendelet adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forgalmazók részére, tájékoztat a közlemény. Az új szabályozás szerint a rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül valamennyi engedéllyel rendelkező forgalmazónak elektronikus úton be kell jelentenie a saját megrendelőikre vonatkozó adatokat, megjelölve a vállalt szállítási határidőt is.

Még a rendeletről

A fentieken túl, az egyértelműség, és az értelmezési kérdések elkerülése érdekében a mai naptól (november 15.) külön-külön rendelet határozza meg az online pénztárgépekre és a taxaméterekre vonatkozó szabályokat, míg a közös rendelet hatályát veszti.

A másik két rendeletben lévő szabályok tartalmukban nem térnek el a jelenleg hatályos előírásoktól, így például az átállási határidőben sem hoznak változást, azonban a két területre vonatkozó szabályozás elkülönítése segíti a jogalkalmazást, fogalmaz a sajtóiroda.

Ez a szabály

Az online adatkapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre történő átállással kapcsolatos, egyes átmeneti szabályok

A nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglalt előírások teljesítésének elősegítése érdekében a NAV az alábbiakban foglalja össze az online pénztárgépekre történő átállással kapcsolatos teendőket.

1.A pénztárgép használatára kötelezett adóalany a 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet hatálybalépését, vagyis 2013. november 16-át követően az alábbi feltételek fennállása esetén üzemeltethet elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépet:

a) az adózónak rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó, a forgalmazó által visszaigazolt szerződéssel, megrendeléssel, vagy

b) amennyiben az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozószerződést, megrendelést a forgalmazó 2013. november 16-ig még nem igazolta vissza, úgy

ba) az adózónak – amennyiben a pénztárgépet nem közvetlenül a forgalmazótól rendelte meg – rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó olyan szerződéssel vagy megrendeléssel, amely kapcsán a pénztárgép értékesítője (a továbbiakban: eladó) 2013. november 25.1 napjáig – a forgalmazó által visszaigazoltan –igazolja, hogy a szerződést, megrendelést, továbbította a forgalmazóhoz, vagy

bb) az adózónak – amennyiben a pénztárgépet közvetlenül a forgalmazótól rendelte meg – rendelkeznie kell érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozó, a forgalmazó által legkésőbb 2013. november 25. napjáig visszaigazolt szerződéssel, megrendeléssel, vagy

c) amennyiben az adózó az a) pont szerinti megrendeléssel, szerződéssel, vagy a b) pont szerinti megrendeléssel, szerződéssel és igazolásokkal nem rendelkezik, úgy a NAV honlapjáról is elérhető, erre a célra kialakított internetes felületen (eBEV szolgáltatás) online pénztárgépre vonatkozó megrendelést kell leadnia. (Az eBEV szolgáltatás elérési útmutatója a következő linkre kattintva ismerhető meg: megrendelési felület)

A fentiek alapján tehát, amennyiben az adózó 2013. november 16-át megelőzően megkötött, online pénztárgépre vonatkozó szerződéssel, megrendeléssel rendelkezik, úgy az alábbi két körülményt kell ellenőrizni:

A) Ellenőriznie szükséges azt, hogy a megrendelés, szerződés érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozik-e.

B) Ellenőriznie szükséges azt is, hogy a megrendelést, szerződést a forgalmazó visszaigazolta-e.

Ad A)

Annak ellenőrzésére, hogy a szerződés, illetve megrendelés érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozik-e, a NAV internetes honlapján, az „online pénztárgépek” menüpont alatt, az „MKEH által engedélyezett pénztárgép típusok adatai” linken vagy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) honlapján van lehetőség. Az MKEH honlapján az „Érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezők jegyzéke” tartalmazza az érvényes fogalmazási engedéllyel rendelkezők listáját.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a menüpont alatt megjelenő táblázat utolsó oszlopában kerül feltüntetésre, hogy az engedéllyel rendelkező pénztárgép forgalomba hozatala megkezdhető-e vagy sem. Amennyiben nem, úgy az ilyen típusra leadott megrendelések nem felelnek meg a rendeletben rögzített követelményeknek. Kérjük, hogy e tárgykörben fokozott odafigyeléssel járjanak el!

Ad B)

Abban az esetben, ha a megrendelést, szerződést a forgalmazó 2013. november 16-ig (rendelet hatályba lépéséig) nem igazolta vissza és a pénztárgépet az üzemeltető a forgalmazótól rendelte, úgy szükséges az is, hogy a megrendelést, szerződést a forgalmazó 2013. november 25-ig visszaigazolja. Ha az említett feltételeknek megfelelő pénztárgépet az üzemeltető nem közvetlenül a forgalmazótól rendelte, úgy 2013. november 25-ig rendelkeznie kell az eladó azon – forgalmazó által visszaigazolt – igazolásával, hogy az eladó a nála megrendelt pénztárgép leszállítása érdekében szükséges intézkedéseket megtette, vagyis a pénztárgépet a forgalmazótól megrendelte.

Amennyiben

- az adózó online pénztárgépre vonatkozó, 2013. november 16-át megelőzően megkötött szerződéssel, megrendeléssel nem rendelkezik, vagy

- a szerződés, megrendelés érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező és/vagy ténylegesen forgalomba nem hozható pénztárgépre vonatkozik, vagy

- az adózó 2013. november 25-ig nem szerezte be az előbbiekben említett igazolásokat (eladó igazolása, és/vagy forgalmazói visszaigazolás)

úgy az adózó köteles a rendelet hatályba lépését követően haladéktalanul, az erre a célra kialakított internetes felületen (eBEV szolgáltatás) online pénztárgépet megrendelni.

Az előzőeken túl természetesen továbbra is feltétel, hogy az adózó üzembe helyezési kóddal rendelkezzen,amelyet a PTGREG adatlap kitöltésével igényelhet a NAV-tól.

2.Azok a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, nyugtaadási kötelezettségüknek az új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezéséig kézi kibocsátású nyugtával vagy hagyományos pénztárgéppel abban az esetben tehetnek eleget, ha megfelelnek az 1. pont a), b) vagy c) alpontjában foglalt feltételeknek.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy amennyiben az adózó a megrendelt pénztárgépet nem veszi át, az üzembe helyezést egyéb módon akadályozza vagy azt nem teszi lehetővé, úgy az adott pénztárgépre vonatkozó szerződése, megrendelése a továbbiakban már nem fogja mentesíteni az online adatkapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép használata alól.

3.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a forgalmazóknak az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül adatot kell szolgáltatniuk valamennyi, a rendelet hatályba lépése előtt leadott megrendelésről. Az adózó a rá vonatkozóan bejelentett adatokhoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül hozzáférhet (eBEV szolgáltatás).

A forgalmazói adatszolgáltatás alapján a NAV pontos információkkal fog rendelkezni arról, hogy mely adózók rendeltek olyan pénztárgépet, melyek nem felelnek meg a rendeleti előírásoknak, azaz mely adózóknak áll fenn továbbra is nem teljesített kötelezettsége.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a NAV ellenőrizni és szigorúan szankcionálni fogja azon adózókat, akik nem teljesítik az új típusú pénztárgépek beszerzésére és beüzemelésére vonatkozó kötelezettségüket tájékoztat a NAV.  

Fontos!

[1]A jogszabály szerinti határidő 2013. november 24. jár le, figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az munkaszüneti nap, így a határidő az azt követő első munkanap jár le, vagyis 2013. november 25-én.


Kevesebb is lehet a kis cégek villanyszámlája

2013-11-19
Spórolhatnának a kis- és közepes vállalkozások a villanyszámláikon, ha az úgynevezett kisfeszültségűből kisközépfeszültségű fogyasztóvá minősíttetnék át magukat.

Spórolhatnának a kis- és közepes vállalkozások a villanyszámláikon, ha az úgynevezett kisfeszültségűből kisközépfeszültségű fogyasztóvá minősíttetnék át magukat.

Akár 15 százalékkal kevesebbet fizethetne az a vállalkozás, amelyik átminősítteti magát, tudta meg a  Népszabadság energetikai szakértőktől.

Bár a szolgáltató elsőre vissza is utasíthatja a kérvényt, figyelmeztet a lap, de a tájékozottságra való hivatkozás sikert hozhat.

„A villamos energia világában csak „köf-kif” néven emlegetett speciális díjszabásra az adja meg a technikai lehetőséget, hogy a transzformátor közelsége miatt ezen felhasználók ellátása jóval olcsóbb. A szolgáltatók dolga lenne beazonosítani ezeket a fogyasztókat, egy 2008 elejétől élő szabály értelmében Ám a szakértők szerint a szolgáltatók nem tüsténkednek feltárni a potenciális ügyfeleket, mivel így bevételtől esnek el. Nem segítik a tisztánlátást a műszaki nyilvántartások hiányosságai sem, írja a napilap.

5 évnyi túlfizetés is visszajárhat

Ráadásul a fogyasztónak visszamenőleg is visszajár a különbözet, a korabeli, 2008-as szabályok értelmében az áramszolgáltató köteles 2008. január 1-jéig, de legfeljebb egy évig visszamenőleg megtéríteni a túlfizetést az érintett fogyasztó számára. Később ez az idő két évre módosult, de egyes értelmezések szerint a polgári törvénykönyv alapján a jogosult fogyasztó akár öt évre visszamenőleg is követelhetné az általa túlfizetett összeget. Ha tud a lehetőségről, fogalmaz az újság.

Nem árt tudni, hogy a villamos szolgáltatók egyoldalúan nem módosíthatnak szerződést és a panaszokat egyedileg vizsgálják meg, hívja fel a figyelmet az egyik energiacég szóvivője a napilapon keresztül.

A kereskedői tisztesség a tét

2013-11-21
Számla és garancia nélkül, kereskedelmi mennyiségben (!) illegális árusok sokasága kínál különböző termékeket az ingyenes hirdetési, aukciós portálokon. Ám úgy tűnik, végre az adóhatóság is felfigyelt a jelenségre!

Számla és garancia nélkül, kereskedelmi mennyiségben (!) illegális árusok sokasága kínál különböző termékeket az ingyenes hirdetési, aukciós portálokon. Ám úgy tűnik, végre az adóhatóság is felfigyelt a jelenségre!

A tisztességesen kereskedő vállalkozók megcsúfolása lett mára az az állapot, amely a különböző internetes apróhirdetési, aukciós portálokon vált gyakorlattá.

Nyíltan – számla, garancia nélkül, nagytételben

Az illegálisan forgalmazók vásárlási feltételeikben itt nyíltan hirdetik, hogy mennyiségi megkötés nélkül, minden méretben, színben, fazonban, típusban kínálják áruikat, de sem számlát nem adnak, sem garanciát nem vállalnak.

A termékek és a szállítás iránt érdeklődők számát tekintve pedig egyértelmű: van kereslet a pult alóli – nyilván olcsóbb, de egyértelműen bizonytalan eredetű, minőségű – termékekre.

Ennél fogva tekintélyes adózatlan bevételre tehetnek szert – és meglehetősen szép számban – a nem törvényesen üzletelők.

Az illegálisan kereskedők elbizakodottságukat jelzi, hogy a kínálatukat hirdető reklámokat szívfájdalom nélkül megjelentetik a legismertebb gazdasági, szórakoztató, politikai és kulturális hírportálokon is. (Bár a hírportálok előszeretettel jelzik, hogy a hirdetések tartalmáért nem vállalnak felelősséget, mégiscsak megkérdőjelezhető az erősen törvénytelenséget sejtető hirdetések közreadása is – a Szerk.)

A fekete termékek fele dohány

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most fellépett végre a „civil eladóknak” álcázott ál-kereskedőkkel szemben.

Amint azt az Origo megtudta, „… az adóhatóság az idén hat portálról (TeszVesz, Vatera, Apród, Topapró, Expressz és Apróhirdetésingyen) összesen 1289 jövedéki törvénysértést megvalósító hirdetést távolíttatott el, válaszolta Orbán Gábor adóügyi államtitkár Kovács Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. Ezek közül 710 – az összes eltávolított hirdetés 55,1 százaléka – vágott dohány illegális kereskedelmére vonatkozott.

Az illegális dohányforgalmazás ezen formája elleni fellépés egyre nehezebb, mivel a személyes átadás-átvétel egyre kevésbé jellemző, azt a különböző átvételi pontokon, utánvételes postai küldeményként történő átadás-átvétel váltja fel.

A NAV ezért a postacsomagok ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít - derül ki a képviselői kérdésre adott válaszból.

Már ellenőrzik a hirdetőket

Az államtitkár szerint az utóbbi időszakban egyre nagyobb teret hódít az internetes kereskedelem, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az internetes hirdetéseket is.

Hirdetési portálok üzemeltetői és hatóság: már együttműködnek

A NAV a különböző hirdető/aukciós portálok üzemeltetőivel együttműködést alakított ki, amelynek keretében legyűjti a hirdetések azonosítóit, és elküldi az üzemeltetők részére, akik azokat haladéktalanul (jellemzően 3 napon belül) eltávolítják.

A hirdetéseiket rendszeresen megújító hirdetők adatait a NAV bekéri, és próbavásárlásokat kezdeményez.”

Ne feledje: ha nem nyert, év végéig perelhet!

2013-11-21
Azok az egykori dohányboltosok, akik nem nyertek a trafikpályázaton, kártérítésre pályázhatnak – amennyiben még év végéig beadják kérelmüket a bírósághoz.

Azok az egykori dohányboltosok, akik nem nyertek a trafikpályázaton, kártérítésre pályázhatnak – amennyiben még év végéig beadják kérelmüket a bírósághoz.

Ahogy arról lapunkban már augusztusban beszámoltunk, több egykori trafikos az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult kártérítésért, mert nem nyertek koncessziót a trafikpályázaton, és ezért ellehetetlenült a vállalkozásuk.

A Népszabadság akkor a károsultak ügyvédjét kérdezte, aki egyebek között elmondta, a kártérítés megítéléséhez a strasbourgi fórum általában az érintettek,jelen esetben az egykori dohányboltosok ötévnyi elmaradt forgalmát veszi alapul. Továbbá, hogy a trafikosok mennyi pénzt fektettek be a dohányállamosítás miatt ellehetetlenült üzletükbe.

Az első néhány precedensügyet követően a strasbourgi bíróság jellemzően már nem folytat le további érdemi tényleges peres eljárást, hanemaz addig letárgyalt ügyek alapján már csak a kártérítés összegére tesz javaslatot a peres feleknek.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy csak azok pályázhatnak ilyen kártérítésre, akik az év végéig beadják a bírósághoz kérelmüket.

*

További részletes információ és tájékoztató ezen az oldalunkon olvasható.

***

Fotók: itt és a főoldali ajánlón – birosag.hu

Pénztárgépcsere – Legkésőbb hétfőig lehet igazolást kérni a megrendelésről!

2013-11-22
Akinek még nincs visszaigazolt megrendelése érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható online pénztárgépre – elektronikusan is intézkedhet.

Akinek még nincs visszaigazolt megrendelése érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható online pénztárgépre – elektronikusan is intézkedhet.

 

Számukra jelent gyors segítséget, hogy a NAV honlapjáról is elérhető magyarorszag.hu portálon megtalálják azt a felületet, amelyen garantáltan megfelelő pénztárgépet rendelhetnek.  A megrendelési felület elérési útvonala itt elérhető.

Akinek már van szerződése, ellenőrizze!

Annak, aki már rendelkezik 2013. november 16. előtt megkötött szerződéssel (megrendeléssel), két dolgot feltétlenül ellenőriznie kell.

Egyrészt, hogy a megrendelés, szerződés érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozik-e, másrészt, hogy a megrendelést, illetve a szerződést a forgalmazó visszaigazolta-e.

Igazolást kell kérni az eladótól…

Ha a megrendelést, illetve a szerződést még nem igazolták vissza, és a pénztárgépet nem közvetlenül a forgalmazótól rendelte a megrendelő, kérnie kell a pénztárgép eladójától egy olyan, igazolást, amely arról szól, hogy a szerződést, megrendelést továbbította a forgalmazóhoz.

Ezen a dokumentumon a forgalmazó visszaigazolásának is szerepelnie kell.

Ezt az igazolást az eladónak 2013. november 25-ig kell kiadnia.

… és a forgalmazótól is!

Ha valaki a pénztárgépet közvetlenül a forgalmazótól rendelte meg, úgy a forgalmazónak kell a szerződést, megrendelést visszaigazolni szintén legkésőbb 2013. november 25-ig.

Fontos, hogy a két feltételnek együttesen kell teljesülnie, tehát: nem elég, hogy a megrendelést visszaigazolták, szükséges az is, hogy az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható pénztárgépre vonatkozzon.

Aki még nem tette, rendeljen interneten!

Aki eddig kötelezettsége ellenére nem rendelt pénztárgépet, annak haladéktalanul meg kell rendelnie az online pénztárgépet az erre a célra kialakított internetes felületen.

Üzembehelyezési kód: kell

Továbbra is szükséges feltétel, hogy az adózó üzembe helyezési kóddal rendelkezzen,amelyet a PTGREG adatlap kitöltésével igényelhetett a NAV-tól.

Minden megrendelés nyomon követhető, mivel az adatokat a forgalmazóknak kötelező továbbítaniuk a NAV-hoz.

A NAV tudja, ellenőrzi és szankcionál

A forgalmazói adatszolgáltatás alapján a NAV pontos információkkal rendelkezik arról, hogy mely adózók nem rendeltek még a jogszabályi előírásoknak megfelelő pénztárgépet.

A NAV ellenőrizni és szigorúan szankcionálni fogja azon adózókat, akik nem teljesítik az új típusú pénztárgépek beszerzésére és beüzemelésére vonatkozó kötelezettségüket, tájékoztat az adóhatóság

Erről szólt az elmúlt hét

2013-11-24
Hogy Ön se maradjon le a kisvállalkozókat érintő legfontosabb aktuális információkról, összefoglaljuk, miről írtunk, mire irányítottuk a figyelmet az elmúlt héten.

Hogy Ön se maradjon le a kisvállalkozókat érintő legfontosabb aktuális információkról, összefoglaljuk, miről írtunk, mire irányítottuk a figyelmet az elmúlt héten.


Ingyenes tanácsadás a Heves megyei KISOSZ-nál

A munkaerőpiacon való érvényesüléshez, vállalkozásindításhoz és az eredményes vállalkozásvezetéshez nyújt tanácsokat, ad jól hasznosítható információkat a KISOSZ Heves megyei tagegyesületének szakértői gárdája…

Folytatás itt. 


Kereskedőket, vásározókat várnak Egerbe

Karácsonyi vásárt szervez Eger belvárosában, a piacon a KISOSZ Heves megyei tagegyesülete…

A kitelepüléssel kapcsolatos további információkat itt találja.


Kevesebb is lehet a kis cégek villanyszámlája

Spórolhatnának a kis- és közepes vállalkozások a villanyszámláikon, ha az úgynevezett kisfeszültségűből kisközépfeszültségű fogyasztóvá minősíttetnék át magukat…

A hogyanról itt tájékozódhat.


Pénztárgépcsere: a kereskedők és a vendéglátósok egyelőre csak várjanak!

Három új rendelet szabályozza november közepétől az online pénztárgépre való átállást…

A részletes hatósági tájékoztatót itt találja.


Ne feledje: ha nem nyert, év végéig perelhet!

Azok az egykori dohányboltosok, akik nem nyertek a trafikpályázaton, kártérítésre pályázhatnak – amennyiben még év végéig beadják kérelmüket a bírósághoz…

A további tudnivalókról ezen az oldalunkon írunk.


A kereskedői tisztesség a tét

Számla és garancia nélkül, kereskedelmi mennyiségben (!) illegális árusok sokasága kínál különböző termékeket az ingyenes hirdetési, aukciós portálokon. Ám úgy tűnik, végre az adóhatóság is felfigyelt a jelenségre!

A tisztességesen kereskedő vállalkozók megcsúfolása lett mára az az állapot, amely a különböző internetes apróhirdetési, aukciós portálokon vált gyakorlattá…

A jelenségről és az ellene indított beavatkozásról itt írunk.


Pénztárgépcsere – Legkésőbb hétfőig lehet igazolást kérni a megrendelésről!

Akinek még nincs visszaigazolt megrendelése érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező és ténylegesen forgalomba hozható online pénztárgépre – elektronikusan is intézkedhet.

 Az érdeklődőknek ezen az oldalunkon kínálunk gyors segítséget.


A munkáltató és a munkavállaló egyezségén múlik

2013-11-25
A munkaadókat is ösztönzik a kisgyermekes anyák foglalkoztatására.

A munkaadókat is ösztönzik a kisgyermekes anyák foglalkoztatására.

A témáról korábban már írtunk, de most újabb konkrétumok születtek.

A kedvezményről

A munkáltatók 2014-től 3 évig teljes, majd további 2 évig 50 százalékos – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás címen – kedvezményt kapnak a kisgyermekes édesanyák után, jelentette be Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos

Mint elmondta, az egy- vagy kétgyermekes anyák foglalkoztatása esetén 2 évig teljes, további egy évig pedig 50 százalékos járulékkedvezményt kap a munkaadó.

A járulékkedvezménnyel a munkáltatók meg tudják tartani régi, tapasztalt munkavállalóikat, fogalmazott a miniszteri biztos, majd emlékeztetett: eddig azért tudtak kevesen részmunkaidőben dolgozni, mert hiányzott a rugalmas, átmeneti időszakra szóló foglalkoztatás lehetősége, vagy mert gyed mellett korábban nem lehetett dolgozni.

Miért éri meg kisgyermekeseket foglalkoztatni?

A kisgyermekesek foglalkoztatásával nem lesz időkorlátja a foglalkoztatásnak, és nem kell lemondani az ellátásokról, a munkaadók humánerőforrás tartalékhoz jutnak a kisgyermekesek személyében. Ha például több a munka egy vállalkozásban, vissza lehet őket hívni, nem kell a helyükre új munkatársat felvenni, helyettesítésekkel vagy átszervezésekkel megoldható a kisgyermekes anyák pótlása, ha ebben a munkaadó és a munkavállaló megegyezik, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca.

SZAK-ÉRTŐ: Gyedről/gyesről visszatérők szabadsága

2013-11-25
Egyben vagy részletekben? Sokaknak lehet fontos kérdés: kötelező-e egyben kiadni a gyes/gyed évei alatt felgyűlt szabadságot?

Egyben vagy részletekben? Sokaknak lehet fontos kérdés: kötelező-e egyben kiadni a gyes/gyed évei alatt felgyűlt szabadságot?

„Bár a szakirodalomban létezik olyan álláspont, amely szerint a visszatérő kismama szabadságát „folyamatosan” kell megkezdeni a törvényi hatvan napos határidőn belül, ezen állásponttal a magam részéről nem értek egyet, ugyanis az, véleményem szerint nem vezethető le a törvény szövegéből, válaszol egy olvasói levélre – a Munka törvénykönyve alapján –  dr. Fodor T Gábor, a HR/Munkajog szakértője.

– Mielőtt azonban a kérdésre válaszolok, egy talán még izgalmasabb kérdést is tisztáznunk kell: mit jelent az a törvényi megfogalmazás, amely szerint a felhalmozódott szabadságot „az akadály megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni”? – kezdi tájékoztatóját a szakértő...(...) 

A véleményét, amely szerint „… (…) nincs olyan szabály a törvényben, amely alapján „egyben” kellene kiadni a felhalmozódott szabadságot… (…)”, illetve az előbbiek magyarázatát ezen az oldalon találja.


Mondjon véleményt: mi legyen a zöldség-gyümölcs piacokon?

2013-11-25
Most még kérdezik. Válaszolhatnak a kereskedők, vendéglátósok is!

Most még kérdezik. Válaszolhatnak a kereskedők, vendéglátósok is!

December 4-ig bárki megírhatja véleményét, megfogalmazhatja javaslatait a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiáról. A tervezetet itt érheti el. A kereskedelemszervezésről konkrétan a 23. oldaltól tájékozódhat.

„(…) Mivel a zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szinte kizárólag mikro-, kis-és közepes vállalkozások, elengedhetetlen a termelői szervezetek integráló szerepe a kereskedelem fejlesztésében. A termelői szervezetek feketekereskedelemmel szemben fennálló versenyhátrányát az átláthatóság, az áru nyomon követhetőségének növelésével, a kereskedelmi tevékenység feltételeinek szigorításával és azok ellenőrzésével lehet megszüntetni. Legalább 40 százalékos mértékre kell növelni a termelői szerveződések szerepét a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban.

A rövid értékesítési láncok és a helyi termékek értékesítésének előmozdítása érdekében az ágazat termelő értékesítő és felhasználó szereplőinek egymásra vonatkozó információinak, a termékmennyiségek, termékválasztékoknak, a hozzáférési lehetőségek egyszerűsítésével és sebességének növelésével térségenkénti információ-összesítő intézkedések alkalmazása és ezek alapján szakmai tájékoztatási tevékenység szükséges. Az információs rendszer kiépítésével a helyi értékesítés termelői és felhasználói oldalának információcserés és aktuális szakmai tájékoztató fóruma jelenhet meg. A helyi termékek értékesítésének, a termelők összefogására és rövid értékesítési lánc kontrollált kiépítésére, valamint az élelmiszerbiztonság meglétének biztosítása érdekében a termelői és az értékesítési, illetve felhasználói résztvevők minőség-tanúsító és védjegy rendszerének kiépítése elengedhetetlen…(…)”

Az észrevételeket az  agrarpiaci@vm.gov.hu címre várják.

A nem használható pénztárgépek szabályos eltávolítása

2013-11-26
A régi – online kapcsolatra alkalmatlan – pénztárgép esetében az üzemeltető választhatja meg, kivonja-e azt a használatból, vagy szerviz közreműködésével leselejtezi.

A régi – online kapcsolatra alkalmatlan – pénztárgép esetében az üzemeltető választhatja meg, kivonja-e azt a használatból, vagy szerviz közreműködésével leselejtezi.

Ahogy arról lapunkban már augusztusban beszámoltunk, akármelyik változatot is választják az üzemeltetők, mindkét megoldás előírásokhoz kötött – amelynek részleteit az adóhatóság most ismertetett meg.

Az online pénztárgépek üzembe helyezését követően nem használható, hulladékká vált pénztárgépek selejtezéséről, kezeléséről, átvételéről

A 8470 vámtarifaszám alá tartozó, a továbbiakban a jogszabály rendelkezései alapján rendeltetésszerűen nem használható pénztárgépek vonatkozásában mind az üzemeltető, mind a gyártó, a forgalmazó kötelezettségeit a selejtezésre, az adómemória megőrzésére a fogyasztótól történő kötelező átvétel szabályaira vonatkozóan jogszabályok határozzák meg.

A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet* értelmében az online pénztárgépek üzembe helyezését követően nem használható pénztárgépek esetén az üzemeltető választhatja a pénztárgép használatból történő kivonását, illetve szerviz közreműködésével történő selejtezését. Akár selejtezésre, akár használatból történő kivonásra kerül sor, a pénztárgép hulladékként történő átadását megelőzően figyelemmel kell lenni a rendelet – elsősorban adómemória kiszerelésével, megőrzésével kapcsolatos – előírásaira.

Amennyiben az üzemeltető – választása szerint – maga vonja ki a használatból a pénztárgépet, úgy erről köteles az adóhatósághoz adatszolgáltatást teljesíteni. A használatból kivont pénztárgép adómemóriáját köteles az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az adómemória megőrzése történhet a pénztárgép megőrzésével, mely esetben értelemszerűen nincs lehetőség a pénztárgép hulladékként történő leadására, hiszen az adómemória annak részét képezi.

Az üzemeltetőnek lehetősége van a pénztárgép selejtezésére is, amelyet szerviz végezhet a rá vonatkozó szabályok szerint. Ebben az esetben a pénztárgép üzemeltetőjét nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ugyanis azt a szerviz köteles teljesíteni. A selejtezésnek része az adómemória kiszerelése is, amelyet az üzemeltető köteles megőrizni az adó megállapításához való jog elévüléséig. A pénztárgép hulladékként történő átvételéért a gyártó, illetve forgalmazó nem – illetve kivételes esetben kezelési költségeivel arányosan – számolhat fel díjat, addig a selejtezésért, illetve az adómemória kiszereléséért a szerviz saját díjszabása szerint jogosult erre, így az üzemeltetőnek ebben az esetben költsége merülhet fel. Mindemellett az üzemeltető a selejtezést a vonatkozó jogszabályok – így a számviteli törvény és személyi jövedelemadó törvény előírásai – szerint köteles végezni.

A gyártó – az átvételi helyen – mind az általa vagy olyan, más által forgalomba hozott és hulladékká vált pénztárgép hulladékbirtokostól történő átvételére köteles – az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. Korm. rendelet alapján – amely a gyártó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos. Átvételi hely a gyártó vagy a forgalmazó cég által fenntartott, a lakosság számára könnyen megközelíthető, közforgalmú helyen kialakított gyűjtőhely, amely a gyártói kötelezettséggel érintett hulladék átvételére szolgál. Gyártónak minősül a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (továbbiakban: Ht.) 2. § 16. pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos és elektronikus berendezés olyan forgalmazója, aki a más által gyártott ilyen

berendezést saját márkaneve alatt továbbforgalmazza, kivéve, ha az elektromos és elektronikai berendezésen az eredeti gyártó márkaneve is feltüntetésre kerül.

A gyártó a hulladékká vált pénztárgép átvételét jegyzőkönyv felvétele mellett abban az esetben tagadhatja meg, ha az átvételi kötelezettség teljesítése az emberi egészséget, testi épséget vagy a környezetet súlyosan veszélyezteti, illetve ha az átadni kívánt berendezés más eredetű hulladékot is tartalmaz. A gyártó a pénztárgép átvételéért a hulladékbirtokostól díjat, térítést nem kérhet, azonban ha az átvételre kínált pénztárgép a berendezésre jellemző alapvető alkatrészeket nem tartalmazza (pl.: bontás után, ahol az értékesebb fémtartalmú alkatrészeket, nyomtatott áramköröket eltávolították) a gyártó az átvételi kötelezettség teljesítése mellett a kezelési költségeivel arányos díjat számíthat fel.

A gyártó a forgalmazót és a fogyasztót tájékoztatni köteles, hogy a hulladékká vált pénztárgép a települési hulladékkal nem helyezhető azonos gyűjtőedénybe, azt elkülönítetten kell tárolni, egyidejűleg tájékoztatja a forgalmazót és a fogyasztót a hulladékká vált pénztárgépek vonatkozásában fennálló átvételi kötelezettségéről, mely kötelezettséget másra nem ruházhat át.

A forgalmazó új pénztárgép értékesítésekor a hulladékbirtokos által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos mennyiségű és azonos elsődleges használati célú hulladékká vált háztartási elektromos berendezést a birtokba adás helyszínén köteles átvenni. Amennyiben a birtokba adás a forgalmazó telephelyén történik meg, abban az esetben forgalmazó köteles a hulladékká vált pénztárgép telephelyén történő átvételére, amennyiben az értékesített új pénztárgépet a vevő címére kiszállítja, köteles a kiszállítás helyén részére átadott, hulladékká vált pénztárgép átvételére és elszállítására. Az átvételt a forgalmazó megtagadhatja a gyártónál taglalt esetekben, illetve akkor, ha az átadni kívánt berendezésből az alapvető alkatrészek hiányoznak.

A forgalmazó az átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettségének teljesítéséért a hulladékbirtokostól díjat nem kérhet, azonban a hulladék átadásának ösztönzése érdekében díjat fizethet.

A pénztárgép tulajdonosa választása szerint dönthet úgy, hogy az eredeti funkciójára rendeltetésszerűen már nem alkalmas, így hulladékká váló pénztárgépet a gyártó vagy forgalmazó cég részére adja át.

Dönthet úgy is továbbá, hogy – a Ht.-nek a hulladékbirtokos kötelezettségeit előíró szabályainak figyelembe vételével – a nyilvántartásba vett, illetve hulladékkezelői engedéllyel rendelkező vállalkozás részére adja át.

A Ht. értelmező rendelkezése alapján a hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Erre tekintettel tehát a jogszabályi rendelkezések változása miatt a továbbiakban rendeltetésszerűen nem használható pénztárgépek nem válnak automatikusan hulladékká, csak a fentiek esetében.

*A rendelet 2013. november 16-án hatályát vesztette, miután ezen időponttal hatályba lépett a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet.

A tájékoztató itt is elérhető.

 

Fotó:antikapro.hu

Adventi ellenőrzések: már elkezdődtek!

2013-11-26
Az „advent jegyében” kezdenek kiemelt ellenőrzésbe a fogyasztóvédelem munkatársai. A szezonális vizsgálódások az év végi ünnepekig kitartanak.

Az „advent jegyében” kezdenek kiemelt ellenőrzésbe a fogyasztóvédelem munkatársai. A szezonális vizsgálódások az év végi ünnepekig kitartanak.

Az ellenőrzések leginkább az ünnepek miatti akciós ajánlatokra irányulnak. Tehát a szezonális kínálaton túl indokoltnak tartják, hogy a vizsgálati körbe bevonjanak minden „kedvezménnyel érintett terméket”, derül ki a hatósági tájékoztatóból.

Hol várhatók ellenőrzések?

Elsősorban – de nem kizárólag – az ünnepi igények kiszolgálását célzó kereskedelmi egységekben, piacokon, ünnepi vásárokon.

Mit vizsgálnak?

Általános kereskedelmi feltételek megléte, megfelelő árfeltüntetés és árfelszámítás.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak „a reklámújságokban és szóróanyagokon tömegesen megjelenő különleges ajánlatokra, az üzletek akciós hirdetéseire és szezonális kiárusításaira, valamint a vizsgálat tárgyát képezi az esetleges megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása is.”, derül ki a hivatalos információból.

SZAK-ÉRTŐ Rendkívüli munka – lehet rendszeres?

2013-11-28
Az év végi forgalomnövekedés többletmunkát igényel. Ám a foglalkoztatásnak akkor is szabályosnak kell maradnia.

Az év végi forgalomnövekedés többletmunkát igényel. Ám a foglalkoztatásnak akkor is szabályosnak kell maradnia.

Évente mintegy másfél hónapnyi extra munkaidőt rendelhet el a munkáltató a rendes munkaórákon felül. Ez komoly mozgásteret biztosít a váratlan, előre nem látható feladatok megoldására. De vajon szabályos-e, ha a munkáltató eleve tervez ezzel az évente 250-300 órával, és rendes munkaidőként rendelkezik vele? A kérdésre dr. Kártyás Gábor, a HR/Munkajog szakértője válaszol.

„A munkavállaló a munkaszerződésében megjelölt időtartamban köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. Ha a szerződés erre nem tartalmaz kikötést, úgy a munkaviszony a napi 8, heti 40 órás általános teljes munkaidőre jön létre. A munkáltató a szerződés szerinti, rendes órákon túl csak a törvényben foglalt korlátok között jogosult igénybe venni a munkavállalót: ezt nevezzük rendkívüli munkavégzésnek (túlórának).

A rendkívüli munkavégzés korlátai

Például: a rendkívüli munkavégzés mértéke nem haladhatja meg évente a 250 órát – kollektív szerződést ezt a mértéket 300 órára emelheti –, és a túlóráért megfelelő kompenzáció jár (bérpótlék és/vagy szabadidő).

A korábbi Munka Törvénykönyve mindemellett azt az alapelvet is rögzítette, hogy a munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelhet el rendkívüli munkavégzést. Ezt a szabályt a hatályos törvény kifejezetten már nem tartalmazza. Ebből azonban nem következik, hogy a munkáltató tervszerűen, az üzemszerű működés körében számolhatna ezzel a plusz 250 (300) órával is.

A munkáltató úgy köteles a munkát megszervezni, hogy a munkavállaló feladatait el tudja látni az alatt az idő alatt, amire szerződött. Az intézmény elnevezéséből is ered, hogy ezen a mértéken csak rendkívüli esetben léphet túl. Ide tartozik, ha egy váratlan hiányzás miatt helyettesítésről kell gondoskodni, vagy előre nem látható karbantartási feladatokat kell ellátni, a megrendelések volumene hirtelen megugrik stb.

Ha azonban a munkaerő-igény tartósan meghaladja azt a szintet, amit a munkavállalók rendes munkaidőben tudnak teljesíteni, úgy nem a rendszeres túlóra elrendelése, hanem újabb munkavállalók felvétele a jogszerű megoldás.

Nem véletlen, hogy a túlóra törvényi szabályozása éppen erre a célra alakult ki: ha további munkaerőre van szükség, ezt ne a meglévő állomány „kifacsarásával”, hanem a munkaerő-piacról újabb munkavállalók szerződtetésével oldja meg a munkáltató.

A fentiekből eredően véleményem szerint a rendkívüli munkavégzés elrendelésére továbbra is csak különösen indokolt esetben kerülhet sor.

Nem szabályos az a munkaidő-beosztás, 

amely elve épít a rendes munkaidőn túl igénybe vehető órákkal is

Például: technológiai okokból, vagy a szervezetet erősen igénybe vevő fizikai munkáknál sokszor előfordul az a munkarend, amelyben a munkavállaló három nap 12-12 órás munkavégzés után három napot pihen. Ezzel a beosztott óraszám mindig meghaladja azt a munkaidő mértéket, amelyre a munkavállaló szerződött, ez négy hét alatt 8-12 elve „beépített” túlórát jelent.

Hasonló eset, amikor a munkáltató hat napos munkaheteket rendel el, ám az így „megspórolt” heti pihenőnapokat később sem adja ki. Ehelyett a munkaidőkeret végén pihenőnapi túlóraként – 100 százalékos pótlékkal – számolja el a hatodik napokon teljesített munkavégzést.

A probléma ugyanaz: a munkáltató tervszerűen, a rendes üzemelés részeként veszi igénybe a munkavállalót a rendes munkaidején felül. Erre nem valamilyen előre nem látható körülmény készteti, hanem egyszerű munkaszervezési megfontolások (pl. olcsóbb kifizetni a túlóra pótlékot, mint újabb embereket toborozni, kiképezni és munkába állítani).

A munkavállaló ugyan a túlóra pótlékokkal többletbevételhez jut, cserébe azonban tartósan le kell mondania a hétvégéiről. Gyakran tapasztalható, hogy az így foglalkoztatott munkavállalók néhány hónap után végletesen kimerülnek, elfáradnak.

Fontos a munkáltató önmérséklete, törvénytisztelete

Mit tehet tehát a munkavállaló, ha rendszeresen túlórára veszik igénybe? Megítélésem szerint az erre vonatkozó utasítás a munka törvénykönyvbe ütközik, ezáltal azt a munkavállaló megtagadhatja. Okkal feltételezhetjük azonban, hogy erre csak a legritkább esetben kerül sor.

Egyrészt, a túlórapótlék rövidtávon feledtetheti a munkavállalóval az állandó fáradtságot (és most tekintsünk el azoktól az esetektől, amikor a munkáltató nem fizeti meg ezt a jogos ellenértéket sem).

Másrészt, az állását féltő munkavállaló sok esetben jobb meggyőződése ellenére is engedelmeskedik az utasításnak.

Ezért a problémára igazi megoldást a munkáltatók önmérséklete, rendeltetésszerű joggyakorlása, illetve a rendkívüli munkavégzés szabályait szigorúan számon kérő ellenőrzési gyakorlat jelenthet.”, tájékoztat a szakértői blog.

Rendkívüli munka: így szabályos!

2013-11-28
Az év végi forgalomnövekedés többletmunkát igényel. Ám a foglalkoztatásnak akkor is szabályosnak kell maradnia.

Az év végi forgalomnövekedés többletmunkát igényel. Ám a foglalkoztatásnak akkor is szabályosnak kell maradnia.

A rendkívüli munkavégzés korlátairól, a nem szabályos munkaidő-beosztásról és a javasolt munkáltatói hozzáállásról  ezen az oldalunkon olvashat információkat. 

Ruha, cipő, sör, pörkölt – lakásból is?

2013-11-28
Lakásbutik. Ez a legújabb biznisz a lakásétterem és a lakáskocsma mellett. Az így üzletelők legtöbbjének – a nyíltan működő kereskedőkkel és vendéglátósokkal szemben – a tevékenységére nincs adószáma… sem.

Lakásbutik. Ez a legújabb biznisz a lakásétterem és a lakáskocsma mellett. Az így üzletelők legtöbbjének – a nyíltan működő kereskedőkkel és vendéglátósokkal szemben – a tevékenységére nincs adószáma… sem.

Ennél fogva jószerével semmi, az üzlettel rendelkezők számára azonban törvényesen előírt költség nem tizedeli meg a hasznukat; jobbára csak a saját szabályaik szerint ténykednek; éppen ezért felelősségük is – számtalan ok alapján – vitatható és akár veszélyes is lehet.

Felfigyelt az adóhatóság

Szemet szúróan gyarapodnak az interneten a ténykedésüket és kínálatukat népszerűsítő reklámok és önálló weboldalak. Számla és garancia nélkül, kereskedelmi mennyiségben (!) illegális árusok sokasága kínál különböző termékeket az ingyenes hirdetési, aukciós portálokon. A tisztességesen kereskedő vállalkozók megcsúfolása lett mára az az állapot, amely a különböző weboldalakon vált gyakorlattá. Ám úgy tűnik, végre az adóhatóság is felfigyelt a jelenségre, írtuk meg lapunkban mi is nemrégiben.

A szakmai sajtón kívül is hír lett

És úgy tűnik, a szakmai közösségek, illetve szakmai médiákon kívül már más sajtóorgánumok is egyre többet foglalkoznak a témával. Legutóbb a Magyar Nemzet írására hivatkozva írt a legújabb jelenségről, a lakásbutikok terjedéséről az Origo: „… a magánszemélyek otthonaiban rendezett alkalmi vásárokon kínálnak használt ruhákat, cipőket, ékszereket, egyedi vagy márkás divatcikkeket, általában a boltinál kedvezőbb áron. A napilap cikke szerint a lakásokban kialakított üzletek az ország egész területén működnek, a leleményes árusítási formát a válság okozta spórolás tette népszerűvé. A lakásbutikok egy része kényszerből lépett a piacra, és olyan kereskedők működtetik, akik nem tudják kitermelni a hagyományos üzlet bérleti díját, ezért saját otthonukban alakították ki az eladóteret.”

A kereskedelmi törvény minden kereskedéssel foglalkozóra érvényes

A kereskedelmi törvény szerint van olyan termék, amely csak üzletben árusítható, ilyen például az élelmiszer, és olyan is, amelyet üzleten kívül, például egy lakásban is el lehet adni. Az odahaza kínált használt ruha tehát nem törvénybeütköző tevékenység, a kulcskérdés csak az, van-e a lakásbutik üzemeltetőjének adószáma, ugyanis bizonyos szabályokat akkor is be kell tartani, ha üzleten kívüli a kereskedés, idézi megkérdezett szakértőjét a hírportál.

***

A témával – az országos sajtóban minden bizonnyal a legelsők egyikeként – a Kereskedelmi Élet foglalkozott részletesen (2012. áprilisi szám – a szerk.) úgy, hogy az ellenőrző hatóságokat is megkereste kérdéseivel.

Alább ezt a ma is aktuális írásunkat olvashatják.

*

Csak panasz vagy bejelentés után, esetleg gyanú esetén vizsgálódnak próbavásárlással a hatóságok

Lakásétterem – a törvények szerint…?

Lakásétterem az, ahol egy magánlakás szobáiban kisebb-nagyobb asztaltársaságok étkezhetnek, akikre a tulajdonosok vagy a lakásétterem fenntartói a lakás konyhájában főznek. Aki itt akar étkezni, annak – szinte minden esetben – a lakásétterem internetes honlapján e-mailben, vagy telefonon keresztül, előre be kell jelentkeznie… A jelenlegi hivatalos megítélésük alapján nehéz a lakáséttermek működtetőit a vendéglátósok korrekt versenytársainak tekinteni!

A lakásétterem fogalmának meghatározását saját kútfőből végeztük el, hiszen jelenleg egyetlen papíralapú vagy internetes (online) szótár sem tartja számon a lakásétterem kifejezést. Ennek ellenére az a turizmusról és vendéglátásról készülő törvénytervezetben (14. A vendéglátásra vonatkozó sajátos követelmények 2. § – a szerk.) már megjelenik. A törvényalkotók tehát – mint egy vendéglátási formával – számolnak a lakáséttermekkel, de a lapunk érdeklődésére válaszoló hatóságok, egyelőre (?), különösebben nem firtatják működési feltételeiket… (Ez utóbbi a tavalyi cikkünk  megjelenése óta változott, ahogy fent már írtuk: Felfigyelt a hatóság – a Szerk.)

Hobbiszakácsok profi lehetőségekkel

Közismert, hogy az elsők között New Yorkban kialakult újszerű étkeztetési formát, szolgáltatásként általában egy meglehetősen sznobnak titulált réteg veszi igénybe. Ők, feltehetőleg piacközeli árat fizetnek az ellátásért. Léteznek olyan lakáséttermek is, ahol a „főzők” a barátaikat, de leggyakrabban az ismeretlenekből álló és egyre szélesedő (!?) vendégkörüket lakatják jól rendszeresen. Tőlük, ahogy azt internetes felületeiken állítják, általában csak a szigorúan vett nyersanyagárat kérik el (?). A hobbiszakácsok leginkább azt bizonygatják: estéről-estére csakis merő szórakozásból sütnek-főznek, az elmélyült foglalatosság örömét keresik a gasztronómiában, és, hogy ismeretlen emberek kedvéért is órák hosszat szívesen állnak a tűzhely mellett, majd felszolgálnak nap, mint nap – fillér haszon nélkül. A lakáséttermekben koránt sincs mindenhol hozzáértő személyzet, amit a honlapjaikon sem is titkolnak. Az előkészítés és a főzés fel-tételeiről nem nagyon tájékoztatják az online látogatókat, legfeljebb az asztalokról és azok környezetéről tesznek fel imponáló, vendégcsalogató képeket.

Hol itt a titok?

A lakáséttermekkel bőségesen foglalkoznak a médiák, nem csinálva titkot a jelenségből. De a közismertséget erősíti, hogy elég egy internetes keresőbe bepötyögni a fent nevezett fogalmat, és közel félmillió találat érkezik (Tavalyi adat – a Szerk.).

Most jöjjön néhány szembeötlő idézet a jelenleg is fellelhető újságok írásai és a lakáséttermek honlapjainak olvasói és szerkesztői üzenetei közül:

„(…) …tőke és vendéglátós tapasztalat híján a lelkesedésünk édeskevés. Aztán rádöbbentünk a megoldásra: miért ne játszhatnánk éttermeset otthon!? (…)”

„(…) 7 ezer forintot fizettünk fejenként, és húszan jelentkeztünk a vacsorára. Ezért az árért kaptunk előételt, levest és főételt, a desszertet pedig együtt készítettük el

(…) Az alkoholos italokért külön kellett volna fizetni, de mi inkább vittünk magunkkal, mert ezt is lehet (…)”

(…) Egy este alatt egy lakásétteremben akár 140 ezer forint is lehet a bevétel. Ebből az árból persze lejön a bevásárlási és a rezsiköltség, de más már nem. Az éttermet „üzemeltető” amatőr szakácsok csak kivételes esetben adnak számlát, így az APEH-nek egyáltalán nincs rálátása ezekre az üzletekre. Ezt úgy nevezik, „hozzájárulás” a vacsora költségeihez (…)

(…) Az ÁNTSZ szabályainak valószínűleg egyáltalán nem megfelelő konyhákban történő főzőcskézés persze oldottabb hangulatot és családias légkört teremt, ettől függetlenül nagy bizalom szükséges ahhoz, hogy egy ismeretlen ember ismeretlen higiéniás szokásaihoz igazodva fogyasszuk el a vacsorát.

(…) Maximum hat jelentkező vehet részt az estén, akik levélben foglalhatják le helyüket. Előtte a vendégek megtekinthetik a menüt, majd ez alapján felajánlanak egy összeget, amennyit szerintük a vacsora megér. Ezt az összeget közvetlenül az alapítvány számlájára utalják, és a banktól kapott visszaigazolás bemutatásával léphetnek be a lakásétterembe (…)

(…) A Lakásétteremben általában túljelentkezés szokott lenni, ezért a jelentkezők között sorsolással döntünk (…)”

„ (…) Mi csak az alapanyagok árát kérjük el, hozzájárulás formájában, ezért sokkal olcsóbb, mint egy étterem (…)”

„(…) Ez alapvetően egy baráti vacsora, ahol a vendégek hozzájárulnak az alapanyagok költségeihez, és ezért cserébe éttermi színvonalú kiszolgálásban részesülnek. Így abban az értelemben, amire a kérdés utal, nem hivatalos (…)”

„ (…) Egy sikeres étterem legfontosabb biztosítéka a magas szintű szakmai munkán alapuló éttermi ajánlat! Vagyis, ami a vendégek elé kerül, a tányéron. Ez biztosítja a bevételt, a gyarapodást. Ez szükséges ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni, fejlődni, beruházni, tisztességes fizetést adni munkatársainknak (…)”

(…) Éttermet nem szeretnénk nyitni, azért az nagy beruházás lenne, komoly munka (…)”

És nemrégiben megnyitott az első lakáskocsma is:

„(…) A helyet közösségi dohányzóhelynek nevezi tulajdonosa, itt bárki rágyújthat, a dohányzási tilalom ugyanis csak kocsmákra vonatkozik, magánlakásokra nem. A vendégek szerint, amióta kiűzték a dohányosokat a vendéglátóhelyekről, leleményekhez kell fordulni, a kocsmáros meg azt mondja, ő totálisan jogkövető (…)” 

A vendéglátó egységek  csak a hivatalos elvárások szerint működhetnek

Mindezek után a laikusokban és a vállalkozókban is felmerülhet a lakáséttermekkel, -kocsmákkal, illetve működtetőikkel kapcsolatban néhány kérdés:

… az étterminek tűnő szolgáltatásokért kapott bevételekből kik és milyen arányban részesülhetnek;

… vajon adó- és járulékköteles-e a lakáséttermekben keletkezett bevétel;

… vajon munkaadónak, -vállalónak tekinthető- e, aki itt dolgozik, ha fizetséget ad/kap érte, és vajon vonatkoznak-e rá a foglalkoztatási, a munkaügyi, stb. szabályok?

Vajon felelős-e valaki a lakásétterem/kocsma higiéniájáért, vagy ha az itt fogyasztott ételektől, italoktól a vendég, isten ments’, megbetegszik, vagy – stílusosan és bocsánat, de némi képzavarral fogalmazva –, ha az „élelmiszerlánc egyik szemébe homok kerül”?

Persze, tudjuk mindannyian, a végtelenségig folytathatnánk a kérdések sorát, hiszen a vendéglátással foglalkozó legparányibb vállalkozásnak is megszámlálhatatlan feltételt kell teljesíteni, hogy egyáltalán kinyithassa egységét, működhessen, piacon maradhasson – a bejelentési kötelezettségtől a szakhatóságok elvárásain túl a tengernyi jogszabály alkalmazásán keresztül a legkimerítőbb adminisztrációig, adatszolgáltatásig, és nem utolsó sorban a tehetséggel, tanulással, gyakorlattal szerzett szakértelemig, hozzáértésig.

Megkérdeztük az illetékeseket

A Kereskedelmi Élet arra kérte elsőként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) képviselőit, hogy az ellenőrző szervek nevében foglaljanak állást a témával kapcsolatosan.

A fogyasztóvédelem szóvivője, dr. Fülöp Zsuzsanna így válaszolt:

„… A „lakáséttermeket” érintő, hivatalból történő ellenőrzést a fogyasztóvédelmi hatóság ez idáig nem folytatott le, illetve a témát érintő fogyasztói panaszbejelentés sem érkezett.

A munkaügyi hivatal szóvivőjétől, Gedeon Andrástól az alábbi közlés érkezett:

„… A munkaügyi hatóság hatáskörét a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) határozza meg. A Met. 4. § (1) bekezdése értelmében a munkaügyi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén ellenőrzésttarthat. A Met. értelmező rendelkezései között azonban meghatározza a törvény alkalmazása során munkahelynek minősülő területet, helyiséget.

Fentiek értelmében munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelyét.

A Met. rendelkezései tehát biztosítják a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogot a magánszemély munkáltató lakóhelye vonatkozásában is, így amennyiben magánszemélyek végzik a hivatkozott tevékenységet, a munkaügyi felügyelő nem jogosult a helyszínen ellenőrzés lefolytatására.

Az Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóirodája a következőről

értesítette lapunkat:

„Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény értelmében Magyarország területén természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.

Mindezek alapján, Magyarországon vendéglátó-ipari tevékenységet kizárólag bejelentést követően, adószám birtokában lehet végezni. Ha egy magánszemély saját lakásában kíván ilyen tevékenységet folytatni, akkor egyéni vállalkozóként kell regisztráltatnia magát, mely eljárás során a tevékenység folytatásához egyúttal adószámot is megállapít számára az adóhatóság.

Fontos kiemelni, hogy a magánlakásban folytatott vendéglátásnak kizárólag akkor van adójogi következménye, ha az túlmutat a szokásos családi, baráti összejöveteleken.

Az adóhatóság a konkrét ügy kapcsán megvizsgálja, hogy azok, akik lakáskocsmát üzemeltetnek, azt gazdasági tevékenységként végzik-e. Vagyis, hogy rendszeresen és/vagy üzletszerűen, nyereség elérése céljából végzik-e ezt a tevékenységet.

Amennyiben a vendégek csupán az alapanyagok, illetve az általuk elfogyasztott ételek, italok árához járulnak hozzá úgy, hogy az által a házigazda nem ér el és/vagy nem is törekszik nyereségszerzésre, akkor nála bejelentkezési, illetve adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az esetleges munkaügyi jogsértések lehetősége egyébként nehezen merül fel, mert, jellemzően a lakáséttermek/kocsmák egyszemélyes működtetésűnek tűnnek, így nincs alkalmazott, nincs szervezett munkavégzés (munkavállaló foglalkoztatása), amelynek ellenőrzésére a munkaügyi/munkavédelmi hatóságnak hatásköre van. Ennek megfelelően, a lakáséttermek esetében inkább vélelmezhető az adószabályok megkerülése, mint a foglalkoztatási szabályok megszegése (foglalkoztatottak hiányában).

Ilyen jellegű panaszról, bejelentésről – talán épp a fenti okok miatt – a Nemzeti Munkaügyi Hivatalban még nem értesültünk.

Továbbá…

Az adózás rendjéről szóló törvény jogosultságot teremt az adóellenőrök részére, hogy magánszemély lakásában ellenőrzést folytathasson, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Az adóhatóság rendszeresen nyomon követi az interneten található hirdetéseket, így ellenőrzési tevékenységébe időről időre bevonja azokat a személyeket, akikről feltételezhető, hogy bejelentés és adószám nélkül végeznek rendszeres gazdasági tevékenységet.

Az ún. „lakásétterem”, „lakáskocsma” jogszabályokkal ellentétes körülmények között történő üzemeltetésére közérdekű bejelentések is felhívhatják a NAV figyelmét.

Amennyiben az adóhatóság ellenőrzést követően felfedi, hogy egyes magánszemélyek saját magánlakásukban bejelentés nélkül, bevételeik eltitkolásával ilyen tevékenységet folytatnak, akkor a törvényben megállapított szigorú szankciókat alkalmazza.

Az Art. 172. § (1) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy magánszemély adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

Ugyanilyen összegű mulasztási bírság szabható ki a bejelentési, bevallási, könyvvezetési, bizonylat kiállítási kötelezettségek elmulasztásáért, továbbá bírságot állapít meg az adóhatóság, ha igazolatlan eredetű áru forgalmazását állapítja meg. A jövedéki terméknek minősülő alkoholtermékek és dohánytermékek forgalmazására előírt szabályok megsértése további, súlyosabb szankciókat is felvethet.

A mulasztási bírság kiszabásán túl pedig a helyszíni ellenőrzés során a revizorok tudomására jutott információk alapján a NAV elrendelheti a lakáséttermet üzemeltető személy bevallásainak utólagos vizsgálatát, melynek során megállapításra kerülhet a magánszemély által eltitkolt bevétel és az ehhez kapcsolódó további szankciók, így az adóbírság és a késedelmi pótlék. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. Az adóbírság mértéke alapesetben az adóhiány 50 százaléka, azonban, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor a jogalkotó a bírság mértékét 200 százalékban határozza meg.

A szóban forgó vendéglátóipari tevékenység ellenőrzésének egyik jellegzetes módja revizorok által lefolytatott próbavásárlás. Ilyen ellenőrzések során a revizorpáros tagjai ellenőri mivoltukat fel nem fedve, mint bármely más vendég veszik igénybe az éttermi szolgáltatást.

Amennyiben ott tartózkodásuk során az adójogszabályok be nem tartását tapasztalják, jegyzőkönyvet vesznek fel, mely alapján megállapításra kerülnek a törvény által előírt korábban már hivatkozott szankciók.

A lakáséttermek, lakáskocsmák üzemeltetésének csak egyik káros vetülete az adóelkerülő magatartás. Az ilyen vállalkozások ugyanis nem csak az adóhatóság látóköréből kívánják kivonni magukat, hanem a vendéglátóiparra előírt szigorú élelmiszerbiztonsági, egészségügyi, higiéniai és fogyasztóvédelmi előírások betartása is kétséges lehet esetükben.

Megjelent: Kereskedelmi Élet – 2012. áprilisi szám

*

Egy későbbi, 2012. júliusi lapszámunkban egy további jelenségre hívtuk fel a figyelmet. Alább az akkor megjelent jegyzetből idézünk egy részt:

A kókler neve: sufnibüfé

Még a köznyelv sem finomkodik, mert a nép átlát a szitán. Tehát a lakásétterem, lakáskocsma, közösségi dohányzóhely, romkocsma, hobbiszakácsok, gasztrobloggerek után itt az új (köz)fogalom, amivel a vendéglátástól gyors meggazdagodást remélők – de közülük szakmai hozzáértéssel, tapasztalattal vajmi kevesen rendelkezők – megismertetnek bennünket

(…)

A nemrég szárnyra kelt hír most még csak fővárosi szórakozóhelyek mellett elszaporodott sufnibüfékről szólnak, ahol két-háromszáz forintért pizzaszeleteket, szilvás gombócot, szerény méretű kolbászkákat, és – ahogy az egyik megkérdezett mondja, egyetlen kézben elvihető meleg ételt adnak.

Egy másik interjúalany azonban ismeri a hazai trendet, mert hozzáteszi:

(…) „Ha Magyarországon valaki kitalál valamit, ami egy helyen sikeres, akkor utána gombamód szaporodnak azok, akik ugyanazt kínálják” (…) Mindegy, értenek-e hozzá.

Az egyik büfécske működtetőiről megírt tény tovább jellemzi a helyzetet:

„ (…) A zenélésen kívül egyiküknek sincs komolyabb vendéglátóipari tapasztalata, abban bíznak, hogy a kolbásszal újat sikerül hozni a gyrosoktól éspizzaszeletektől hemzsegő kínálatba. „Volt saját tőkénk, bízunk benne, hogy az év végére esetleg megtérül a befektetés” (…)”

A teljes írás a Kereskedelmi Élet 2012.júliusi számában jelent meg
Fotónk illusztráció:  itt és a főoldali ajánlón - Hobbi Turmix

Trafikügy – Lesz, ahol bezár a bazár

2013-11-29
Nem működhetnek nemzeti dohányboltok a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és benzinkutakon, illetve a közvetlen környékükön – jövő május 31. után.

Nem működhetnek nemzeti dohányboltok a 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és benzinkutakon, illetve a közvetlen környékükön – jövő május 31. után.

Tehát a fent említett helyeken május végéig be kell zárni a trafikokat. Az erről szóló 453/2013. (XI.28.) kormányrendelet tegnap jelent meg a Magyar Közlöny 2013. 198. számában.

Az új szabály azt is kiköti, hogy egymástól 200 méternél közelebb már nem működhetnek trafikok. Az utóbbi kitétel azonban csak azokra vonatkozik, amelyek november 30-a után kérnek működési engedélyt. (Érdekességként a KISOSZ Vas megyei tagegyesülete felhívta a figyelmünket egy térképre, amely bemutatja, hogy egy nagyvárosban, például Szombathelyen, jelenleg hogy helyezkednek el a dohányboltok. Közreadjuk.)

A korábban nyílt trafikokra azonban a 200 méteres szabály nem vonatkozik, ennélfogva a jelenleg működő trafikok egyikének sem kell bezárnia azért, mert túl közel vannak egymáshoz. November 30. után, a rendelet hatálybalépését követően viszont ez a távolság mérvadó lesz, kötelezően.

A megváltozott jogszabályról – hivatalosan

A dohánytermék- kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetésére, illetve a dohánybolt elhelyezkedésével kapcsolatos szabályok változásáról szóló hivatalos tájékoztatót ezen az oldalon olvashatja.