2013-10
KERESKEDELMI ÉLET

Felügyeleti díj felügyeleti tevékenységre

2013-10-01
Elkészült az élelmiszerlánc-felügyeleti díj felhasználásáról, az elmúlt évben végzett felügyeleti tevékenység eredményéről, valamint a hazai élelmiszerbiztonság helyzetéről szóló összegzés.

Elkészült az élelmiszerlánc-felügyeleti díj felhasználásáról, az elmúlt évben végzett felügyeleti tevékenység eredményéről, valamint a hazai élelmiszer-biztonság helyzetéről szóló összegzés.

A fenti témákban az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága előtt Kardeván Endre országos főállatorvos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára adott számot.

Egyebek mellett a 2012-es év felügyeleti tevékenységével kapcsolatosan elmondta: közel 300 ezer termékellenőrzést és 1 milliónál is több mintát vizsgáltak laboratóriumi körülmények között.

Emlékeztetőül

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról – Kik a díjfizetésre kötelezettek?, A díj mértéke, Átalány vagy tételes bevallás, Fizetési kötelezettség, mulasztás, Ügyintézés, Regisztráció – korábban már tájékoztattunk.

Az ellenőrzések eredménye

Bírság: 8 500 esetben

Tevékenység korlátozása: 1200 esetben

Nem biztonságos vagy hamisított élelmiszer és növényvédő szer használatának megtiltása: 1500 tonna.

A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a hamisítással kapcsolatos ellenőrzések során, a NAV-val közösen 2,8 Mrd Ft értékben derített föl áfa-csalást és adóeltitkolást 2012-ben, míg 2013. első félévében több mint 4,5 milliárd forint értékben.


A felügyeleti díjról

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: a felügyeleti tevékenységre fordítják

Az élelmiszeripari vállalkozások által fizetett felügyeleti díjat a hatóság az élelmiszerlánc- felügyeleti tevékenységre köteles fordítani – áll a bizottságnak készült államtitkári jelentésében.

Tavaly 3 milliárd 700 millió forint bevétellel számolhattak a hatóságok.

A beszámolót – mielőtt az az Országgyűlés elé kerül – a Fogyasztóvédelmi Bizottság után a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottság is tárgyalja majd, szól a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása.

Olcsó hitel – mától

2013-10-01
A bankok továbbra is 2,5 százalékot számolhatnak fel azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának – ma induló – második szakaszában kívánnak pénzhez jutni.

A bankok továbbra is 2,5 százalékot számolhatnak fel azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának – ma induló – második szakaszában kívánnak pénzhez jutni.

Mint ismeretes, a pénzintézet december 31-ig összesen 2000 milliárd nullaszázalékos kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a bankoknak, hogy azok kiszolgálhassák vállalkozó ügyfeleiket.

A program egyik része az új hitelek kihelyezését szolgálja.

A második részben a régi deviza- és forinthitelek kiváltására van lehetőség.

A minimális hitelösszeg 3 milliótól 3 milliárd forintig vehető igénybe legfeljebb 10 éves futamidővel számolva.

A harmadik pillér keretében, tájékoztat az Origo szakértője, „…a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal csökkenthetik a jegybanknál tartott kéthetes jegybanki kötvényállományukat, miközben az MNB a devizatartalék terhére hasonló értékben biztosít számukra devizaforrást rövid lejáratú külső adósságuk törlesztésére. A jegybanki hitelek forrása a kéthetes MNB-kötvény lesz.

A program első szakaszában elsősorban a nagyobb kkv-k vettek részt, és a felvett hitelek 60 százaléka volt új hitel, szemben a várt 40 százalékkal, tudta meg a hírportál.

További információk és a programról szóló részletes tájékoztató erről az oldalról elérhető

A turizmusban dolgozók érdeme

2013-10-01
Jókívánságait a kormányportálon fogalmazta meg a nemzetgazdasági tárca a múlt heti Turizmus Világnapja alkalmából.

Jókívánságait a kormányportálon fogalmazta meg a nemzetgazdasági tárca a múlt heti Turizmus Világnapja alkalmából.

„A Nemzetgazdasági Minisztérium szeretettel köszönti a turizmus területén dolgozókat, akik fáradhatatlan munkájának eredménye, hogy az idei főszezon minden idők legmagasabb forgalmát hozta a turizmusban.”

Magyarországon a gazdasági növekedésnek kiemelt lehetősége ez az iparág – kezdődik az adatokkal kibővített beszámoló, majd az MNB aznapi bejelentésével folytatódik: 2013 első félévben a magyarországi turizmus devizaforgalma is nőtt 14,8 százalékkal a 2012 első félévéhez viszonyítva.

2013 második negyedévében euróban számítva a Magyarországra látogató külföldiek 12 százalékkal költöttek többet (1052 millió eurót) magyarországi turisztikai szolgáltatásokra, ezzel egy időben a külföldre látogató magyarok devizakiadásai majdnem 1százalékkal estek vissza. A bevételek és a kiadások egyenlege így közel 20 százalékkal nőtt 2012 második negyedévéhez képest.

A turizmus devizaegyenlege 1116 millió euró volt 2013 első félévében, amely 14,8 százalékos növekedést mutat 2012 első félévéhez képest.

A beutazó turizmusból származó bevételek 1746 millió eurót tettek ki, azaz közel 6 százalékkal nőttek, míg a magyarok devizakiadásai (630 millió euró) 7,4 százalékkal csökkentek 2012 első félévéhez viszonyítva.

Tegnap úgy, ma így

2013-10-02
Bár nemrég „köszöntötte szeretettel” a turizmusban tevékenykedőket a nemzetgazdasági tárca és ismerte el a nagy nyilvánosság előtt, hogy az ezen a területén dolgozók munkája soha nem látott méretűre növelte a turistaforgalmat és számottevően növelte a devizabevételt az idei szezonban – ma mégis a jövő évi költségvetés nagy vesztesének hirdeti az ágazatot az országos sajtó.

Bár nemrég „köszöntötte szeretettel” a turizmusban tevékenykedőket a nemzetgazdasági tárca és ismerte el a nagy nyilvánosság előtt, hogy az ezen a területén dolgozók munkája soha nem látott méretűre növelte a turistaforgalmat és számottevően növelte a devizabevételt az idei szezonban – ma mégis a jövő évi költségvetés nagy vesztesének hirdeti az ágazatot az országos sajtó.

A méltatásról szóló tegnapi hírünket itt olvashatja

A nagy vesztes

A 2014-es költségvetés nagy vesztese a turizmus lehet – pedig a szakma már eddig is pénzszűkére panaszkodott. A területre ugyanis a büdzsé jelenlegi verziója szerint mindössze 9,9 milliárd forint jutna – írja a Világgazdaság szakcikkére hivatkozva az Origo.

Az idei költségvetési törvény 12,5 milliárdot szánt a turizmusra. (Hazánk ebből a célelőirányzatból fizeti a Forma 1 - Magyar Nagydíj 6 milliárdos rendezői jogdíját is.), írja a lap.

Inkább forrásnövelésre volna szükség

Számos szakmai dokumentum kiemeli, hogy a magyar turizmusnak inkább forrásnövelésre volna szüksége. (A Malév csődje miatt jelentősebb marketingforrások kellenének ahhoz, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér forgalma növekedjen.)

Ha visszaesik a turizmus, az más területekre is negatív hatást gyakorolhat, érinti az örökségvédelmet, a környezetvédelmet vagy a vidékfejlesztést is. Összehasonlításképp: jelenleg Bécset önmagában 14 millió eurós költségvetésből népszerűsítik, ez az összeg pedig nagyjából megegyezik a Magyar Turizmus Zrt. teljes országos büdzséjével, érvel az internetes portál.

 

A „vállalkozások adócsomagja” lesz a jövő évi?

2013-10-02
Az adócsomag zöme a vállalkozások, kis- vagy nagyvállalatok adózási környezetén változtat leginkább. A hamarosan kormány elé kerülő javaslategyüttes az Origo birtokába jutott.

Az adócsomag zöme a vállalkozások, kis- vagy nagyvállalatok adózási környezetén változtat leginkább. A hamarosan kormány elé kerülő javaslategyüttes az Origo birtokába jutott.

A hírportál úgy értesült, hogy a tervezet szerint „… Magyarország durván 900, nehéz helyzetben levő települése szabad vállalkozási zónának minősül, az ott működő cégeket adókedvezmények illetik meg, köztük az, hogy a munkások után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót egy darabig elengedi az állam. Ennek feltétele, hogy a munkás ott lakjon a településen. Ez azonban leszűkíti a cégek lehetőségeit, gátja, hogy az elmaradott térségek életét felpezsdítő vállalkozások telepedjenek meg.

Környékről bejáró alkalmazott

Ezért a nemzetgazdasági tárca javaslata értelmében az után a munkavállaló után is jár az adókedvezmény, aki a környékről jár be dolgozni: például ugyanabban a kistérségben lakik, mint ahol a cég működik, vagy a cég székhelyétől legfeljebb 20 kilométerre levő másik, szintén szabad vállalkozási zónának minősülő településen él.

Tárgyieszköz-beruházás

A fejlesztésben gondolkodó kkv-knak jelent könnyebbséget, hogy ha tárgyieszköz-beruházást hajtanak végre, és ezért kölcsönt vesznek fel, akkor társasági adójukat csökkenthetik a kölcsön után fizetett kamat 60 százalékával (ez most 40 százalék).

Illeték, elektronikus nyugta, adómegállapítási eljárás

Nem kell illetéket fizetni az osztalék elengedésekor történő vagyonszerzés után.

Megteremtik a lehetőségét, hogy elektronikusan is ki lehessen állítani a nyugtát.

Egyszerűsödik a feltételes adómegállapítási eljárás. Arra is mód nyílik jövőre, hogy külön feltétel nélkül amerikai dollárban könyveljen és készítsen beszámolót bármelyik cég.

Tulajdonszerzés más vállalkozásban

Ha egy cég egy másik vállalkozásban tulajdont szerez, majd eladja részesedését és nyeresége keletkezik, nem kell a nyereség után adót fizetnie, ha legalább 30 százaléknyi tulajdont szerzett, majd adott el. Ez a részesedésre való megkötés 10 százalékra módosul, és 75 napja lesz bejelentenie a cégnek, hogy bevásárolt egy másik vállalkozásban.

Csipsz-, regisztrációs-, húsadó

A legalább 8 százalékos cukortartalmú, és alacsony, 25 százaléknál kisebb gyümölcstartalmú szörpökre is kivetik jövőre a csipszadót.

A regisztrációs adónál jövőre megszűnik a papíralapú igazolás, így egyszerűbb lesz a külföldről behozott autók forgalomba helyezése.

Az valószínűnek tűnik, hogy a húsoknál leviszik az áfát 27-ről 5 százalékra, de még nyitott kérdés, hogy a csökkentésmilyen húsokra terjedne ki.

Kártyás vásárlás

Jövőre vélhetően a kártyás vásárlás nem kerül pénzbe az embereknek, mert a bankkártyás fizetések után 2014-ben nem kell tranzakciós illetéket fizetniük a bankoknak (A hitelintézetek mostanában kezdték el áthárítani a terhet ügyfeleikre.)

A teljes írást innen lehet elérni.




Kevesebb is lehet a kkv-k áramszámlája

2013-10-02
További minimum 3-5 százalékkal is mérsékelhetik jövő évi villamosenergia-költségeiket a hazai vállalkozások.

További minimum 3-5 százalékkal is mérsékelhetik jövő évi villamosenergia-költségeiket a hazai vállalkozások.

A stagnáló európai áramkereslet, az olcsón termelő szenes erőművek, illetve a nagy mennyiségű megújuló alapon termelt villamos energia jelentősen csökkentette a nemzetközi árakat az év elejéhez képest, összegzi a Világgazdaság írásában.

Már most érdemes készülni a szerződések újrakötésére!

„A rendkívül alacsony áramdíjak akár középtávon is megmaradhatnak” – véli a hírportál szakértője. Ellenben ahhoz, hogy ezeket ki is tudják majd jövőre használni a vállalkozások, már most érdemes elkezdeniük készülni a szerződések év végi újrakötésére.

A kereskedők megversenyeztetése évek óta egyre népszerűbb eszköz a vállalkozások körében a költségeik csökkentésére.

Ebbe a folyamatba idén is érdemes lesz belekezdeni”, mutat rá a kereskedelmi szakember. Fontos azonban, hogy a vállalatvezetők vagy az energia beszerzéséért felelős munkatársak minél előbb, akár már most elindítsák a folyamatot!

Mi befolyásolja az áram árát?

Amint az áttekintésből kiderül, a hazai piaci folyamatok ugyan generálnak némi növekedést az áram egyes hazai díjelemeinek tekintetében, de ezt a növekedést kioltja a nemzetközi hatások okozta árcsökkenés. Az európai villamosenergia-rendszerek szoros kapcsolata miatt a tendenciák ugyanis szinte azonnal jelentkeznek a hazai árakban is.

„Az, hogy Magyarországon is csökken az áram ára, elsősorban az importon keresztül az országba érkező, a rendkívül olcsó szén miatt alacsonyabb költségek mellett termelő szénerőműveknek, a szén-dioxid-kvóták igen alacsony árának, valamint az Európában, elsősorban Németországban, termelt rengeteg megújuló energiának köszönhető”, hivatkozik szakértőjére a hírportál

Mitől sikeres egy magyar kkv?

2013-10-03
Egy sikeres cég legfontosabb alapismérve az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a stabilitás – válaszolta a megkérdezett hazai kis- és középvállalkozások döntéshozóinak túlnyomó többsége

Egy sikeres cég legfontosabb alapismérve az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a stabilitás – válaszolta a megkérdezett hazai kis- és középvállalkozások döntéshozóinak túlnyomó többsége.

Szerintük csak másodsorban a jó stratégia és jó kommunikáció, valamint a folyamatosan növekvő árbevétel és nyereség.

A kkv sikertényezőiről, utódlási elképzeléseiről és vállalatvezetési modelljeiről 800 vezetőt kérdeztek a CIB Stafétabot Kutatás részeként, amelyet a pénzintézet megbízásából a GfK Hungária készített. (A vizsgált vállalatok 42 százalékát egyetlen vezető irányítja, de 40 százalékuk szinte minden kérdésben konzultál a cégben kulcsfontosságú szerepet betöltő emberekkel a döntések meghozatala előtt. A válaszadó vállalatok több mint felénél (55 százalék) egy ügyvezető volt az elmúlt 10 évben.)

Később ki vezeti a céget?

Amint az egyebek mellett a kutatásból kiderült, az utódlás tervezésekor csak kismértékben tudatosak a cégvezetők, ugyanis a megkérdezett vállalatok kétharmadánál nincs arra vonatkozó elképzelés, hogy ki veszi át a stafétabotot.

A tulajdonos-vezetők 54 százaléka már regnálása idején ki is jelölte az utódot. Az ő esetükben 84 százalékban marad családon belül a cég vezetése.

Érdekesség, hogy az egyvezetős vállalkozások jellemzően magasabb arányban gondolkodtak már el az utódlás kérdésén, mint a több vezető irányítása alatt működő cégek – írja a sajtóközleményében a pénzintézet.

Meddig látszik a jövő?

A felmérés szerint a hazai kkv-k közel 20 százaléka egyáltalán nem rendelkezik stratégiával

A stratégiával rendelkező vállalatok között lényeges eltérések vannak az időtáv tekintetében:

-35 százalék esetében az üzleti terv az adott évre szól,

-24 százalék csak 1-2 évre tervez,

-18 százalék 3-5 évre

-3 százalék gondolkodik öt évnél hosszabb időtávban mindössze.

A tudatos tervezés jövőt jelenthet!

A kutatás eredménye rámutat arra is, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál valószínűbb, hogy rendelkezik 5 évnél hosszabb távú tervvel.

Pedig a tudatos tervezés meghatározó egy vállalat életében és a világos stratégia hatása minden üzleti kapcsolatában megmutatkozik, szól a szakértői fogalmazás.

Pályázatok, támogatások első kézből

2013-10-06
A már régóta működő és kezdő vállalkozók tájékozódását – ezen keresztül a különböző pályázatok elérését és az ezekkel elnyerhető támogatások megszerzését – segíti a nemrég indult Európa Önökért internetes oldal.

A már régóta működő és kezdő vállalkozók tájékozódását – ezen keresztül a különböző pályázatok elérését és az ezekkel elnyerhető támogatások megszerzését – segíti a nemrég indult Európa Önökért internetes oldal.

Az Európai Bizottság által létrehozott felületen minden egy helyen található meg – szól a honlap üzenete –, amire a pénzhez jutáshoz szükség lehet.

A webhely az Európai Unió által támogatott források megpályázásához nyújt segítséget. Itt könnyen és teljes körűen kaphat friss információkat minden vállalkozó, aki támogatáshoz szeretne jutni az uniós forrásokból.

Az oldalon megtalálhatók a strukturális alapok programjai csakúgy, mint a regionális fejlesztési alap és a szociális alap forrásai.

A kibővített adatbázisban a partnerbankok és alapok száma elérte az ezret, további létfontosságú adatokat szolgáltatva a kkv-nak kölcsönökről, garanciákról és szakmai befektetőkről, írja a honlap tájékoztatójában.

Egyebek mellett ezek a témák érhetők el a felületről: támogatható területek, programok, kedvezményezettek, irányító hatóságok Magyarországon. 

A Csereprogram fiatal vállalkozóknak a három évnél fiatalabb vállalkozások vezetői, illetve a már üzleti tervvel rendelkező leendő vállalkozók vehetnek részt.

Letölthető dokumentumok, nyomtatványok

2013-10-06
Közvetlen hozzáférést biztosít – például bejelentő, módosító stb. – adatlapjaihoz, az úgynevezett nyílt formátumú dokumentumokhoz és nyomtatványokhoz a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH).

Közvetlen hozzáférést biztosít – például bejelentő, módosító stb. – adatlapjaihoz, az úgynevezett nyílt formátumú dokumentumokhoz és nyomtatványokhoz a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH).

A hivatal a1479/2011. (XII. 23.) kormányhatározatra hivatkozva tért át október első napjaiban erre a formára.

Sok más, például a pénztárgép-forgalmazáshoz szükséges nyomtatványok mellett a kereskedelmi engedélyezés, regisztrálás hivatalos dokumentumait is innen lehet letölteni.

Két tucat trafik nem kell senkinek?

2013-10-06
Még mindig van 12 település, ahol senki nem kíván trafikot nyitni.

Még mindig van 12 település, ahol senki nem kíván trafikot nyitni.

Ismét „eredménytelenségről” tájékoztatott a nemzeti fejlesztési miniszter a tárca sajtóközleményében. A hivatalos tájékoztatóban fel is sorakoztatják azokat a településeket, ahol a legutóbbi, koncessziót kínáló felhívás iránt nem érdeklődött senki.

Amint arról korábban beszámoltunk, egy hónapja még 876 településen nem sikerült gazdát találni a helyi trafikoknak, majd újra hirdették a pályázatot. Ennek az eredmény(telenség)éről szólnak a mostani hírek.


Hirdetésben, milliókért árulják a nyertes pályázatokat

2013-10-07
„Harmincmilliós nyertes uniós pályázat ötmillió forintért eladó” – ilyen és ehhez hasonló ajánlatokat lehet az apróhirdetésekben találni.

„Harmincmilliós nyertes uniós pályázat ötmillió forintért eladó” – ilyen és ehhez hasonló ajánlatokat lehet az apróhirdetésekben találni.

Amint arról a Magyar Hírlap beszámolt, többen úgy próbálnak meg pénzhez jutni, hogy áruba bocsátják nyertes uniós pályázatukat. Méghozzá úgy, hogy a vállalt beruházást egyáltalán nem akarják megvalósítani.

Pályázatokkal „brókerkedni”: büntetőjogi kategória

A napilap megkeresésére Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elmondta: van jogszerű gyakorlata annak, ha valaki támogatást nyer valamelyik kiíráson, de a beruházást más valósítja meg. Ha azonban valaki „brókerkedik” a pályázatokkal, az már büntetőjogi kategória. Aki ilyen üzletbe vág, igen sokat kockáztat. Elbukhatja a pénzét, és a jogi következményekkel is szembe kell néznie.

Az ügynökség engedélye nélkül minden érvénytelen!

Minden pályázati átvállalást előzetesen engedélyeznie kell a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ha ez elmarad, akkor semmilyen esetben sem lehet törvényes az átruházási ügylet, tudta meg a napilap.

Kata, kiva: vonzóbbnak tartották

2013-10-09
Az év meglepetésének nevezte a nemzetgazdasági miniszter, hogy a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) nem választották tömegesen a vállalkozások.

Az év meglepetésének nevezte a nemzetgazdasági miniszter, hogy a kisadózók tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) nem választották tömegesen a vállalkozások.

Helyette sokan maradtak a megszokott egyszerűsített vállalkozói adónál, írta a Kormányportál a tárcavezető egyik televíziós megnyilatkozására hivatkozva. Varga Mihály a stúdióban a jövő évben parlament elé kerülő 2014-es adócsomag kapcsán mondott véleményt.

Kata, kiva marad

A fent nevezett tényhez a gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, hangsúlyozta a miniszter, ezért mind a kata és a kiva, mind pedig az eva megmarad jövőre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában a 2011. év végi több mint 88 700 után 2012 végén még mindig megközelítőleg 71 ezer evás volt, ami kisebb ugyan a 2011 előtti években megszokott 100 ezres nagyságrendnél, de még mindig tekintélyes szám, különösen, hogy új adózási formák is rendelkezésre állnak, fogalmaz a tárca sajtójelentésében.

A luxusadóról jövő héten döntenek

Tervezik a bevezetését; jelenleg hatásvizsgálat folyik, áttekintik, hogyan lehet ezt megvalósítani akár az általános forgalmi adóban (áfa), akár a jövedéki adóban. A miniszter így fogalmazott: „az áfában több kulcsot nem tudunk bevezetni, hiába akarnánk egy mondjuk 33-35 százalékos kulccsal luxusadót kivetni, ez nem olyan egyszerű”

Mivel az adótörvényeket jövő hét végéig nyújtják be, a kormánynak addig kell dönteni a kérdésről.

A bankbetét megmenekül?

„Nem hiszem, hogy a bankbetétre külön luxusadót kellene kivetni” válaszolta Varga Mihály arra a kérdésre, hogy a kormány ingatlanra, autóra, vagy bankbetétre vetné-e ki a luxusadót. Hozzátette: az országnak az is érdeke, hogy az emberek ne csak költekezzenek, hanem meg is takarítsanak.

Banki kivét – egy összegig költség nélkül?

A banki alapszámlával kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg két javaslatról van vita a frakcióban, ugyanakkor a cél mindkét álláspontnál megegyezik: meg kell teremteni az emberek számára annak lehetőségét, hogy a jövedelmükhöz – egy bizonyos összeghatárig – mindenféle pluszköltség nélkül hozzájussanak.

A nemzetgazdasági minisztérium azt javasolja, hogy ez vagy minimális kezelési költség mellett, vagy ingyen legyen megvalósítható, míg a frakció azt szeretné, ha havi egy vagy két alkalommal mindenféle költség nélkül lehetne pénzt felvenni.

Fiókba az üzleti iratokkal!

2013-10-09
Az adataikkal való visszaélés miatt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyötöde már szenvedett el versenyhátrányt.

Az adataikkal való visszaélés miatt a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyötöde már szenvedett el versenyhátrányt.

Kétszáz hazai kkv adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérte fel egy amerikai cég megbízásából a Szinapszis Kft, értesült a Magyar Hírlap. Az elsődleges összegzés rávilágított: a saját ingatlanban működő cégek egynegyede nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt kidobnák azokat.

A megkérdezettek 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, amelyek kezelésére 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás.

Fontos iratok ne maradjanak elöl!

A válaszadó kkv-k 9 százaléka úgy véli, tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, mert minden negyedik kis- és középvállalatnál előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon.

Bizalmas iratok a papírkosárban?

A megkérdezettek nyolcada elképzelhetőnek tartotta, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk.

Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait.

Iratmegsemmisítés szabályozása:  a kereskedelmi szektorra nem jellemző

Hatból egy cégnél biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat.

A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb, hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások.

A kisebbek kevésbé tartanak veszélytől

A saját ingatlanban működő cégek egynegyede nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük.

A közepes árbevételű – 250 millió és 1 milliárd forint közötti – vállalatok bő egyharmadánál maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban, ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék, elemzi a kutatásszervező cég.

Nők 55 fölött: támogatással is foglalkoztathatók

2013-10-10
Támogatást kérhetnek azok a munkáltatók, akik olyan 55 év feletti munkanélküli nőket foglalkoztatnak novembertől, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb, mint 1 év hiányzik.

Támogatást kaphatnak azok a munkáltatók, akik olyan 55 év feletti munkanélküli nőket foglalkoztatnak novembertől, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb, mint 1 év hiányzik.

Novembertől a programban a támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idő alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak, jelentette be sajtótájékoztatón Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár.

A támogatás mértéke

A garantált bérminimum 125 százaléka lehet maximálisan atámogatás mértéke, ami jelenleg havi 142 ezer 500 forint.

Egy ilyen munkahely után maximum 1,5 millió forint támogatást adnak tíz hónapra a munkaadóknak, akiknek legfeljebb 300 ezer forintjukba kerül munkahelyenként a foglalkoztatás a további 2 hónapra.

A programban főleg Budapesten és Pest megyében, illetve a dunántúli régióban lesznek érintettek a legtöbben.

További információk

A most induló támogatási programról a kapcsolódási pontokként működő munkaügyi központokban lehet érdeklődni.

Könnyebb közbeszerzések a kisebbeknek

2013-10-10
Elsősorban a kis- és közepes vállalkozások férhetnek majd hozzá előnyösebb feltételek mellett a közpénzekhez.

Elsősorban a kis- és közepes vállalkozások férhetnek majd hozzá előnyösebb feltételek mellett a közpénzekhez.

Az előnyösebb lehetőségeket az új magyar közbeszerzési törvény biztosítja.

Egyebek mellett: az uniós közbeszerzési értékhatár alatti eljárások lényegesen egyszerűbbek lettek, továbbá 30 százalék előleg is adható a nyertes vállalkozásnak.

A lánctartozás felszámolását szolgálja az az előírás, amely két lépcsőben juttatja díjához a fővállalkozót. Az elsőben az alvállalkozók díját kapja meg, és ha igazolja azok kifizetését, akkor jár neki a saját teljesítménye utáni díj.

Továbbá például több lesz a tárgyalásos eljárás, kevesebb dokumentum kell az ajánlattételhez, illetve a meghívásos eljárásoknál 40-ről 30 napra csökken az ajánlattételi határidő.

Előnyben részesülnek azok, akik környezetvédelmi szempontból adnak jobb ajánlatot, illetve hátrányos helyzetű csoportból származó munkavállalókkal végzik el a feladatot, tájékoztat a Kormányportál .

Magyarországon a közbeszerzések értéke eddig a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka volt. Az idei év első nyolc hónapjában darabszámban 38 százalékkal, míg értékben 44 százalékkal nőttek a közbeszerzések a múlt év hasonló időszakához képest.

Pénztárgépcsere – Vigyázat, megtévesztő reklámok!

2013-10-14
Hamis reklámokra figyelmeztet az onlinepénztárgép-piacon a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH), és ismételten felhívja a figyelmet: csak az általa engedélyezett pénztárgépek forgalmazhatók.

Hamis reklámokra figyelmeztet az onlinepénztárgép-piacon a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH), és ismételten felhívja a figyelmet: csak az általa engedélyezett pénztárgépek forgalmazhatók.

A hivatal közleménye szerint egyes webhelyeken „SAM4S NR-330 Onlin” megnevezésű pénztárgépet (egyes megnevezésekben adóügyi nyomtatót) kínálnak megvételre, megrendelésre.

Erre a típusra azonban a MKEH nem adott ki forgalmazási engedélyt, típusvizsgálatát nem végezte el, és a pénztárgépre forgalmazási engedély iránti kérelmet sem nyújtottak be, hangsúlyozza a hivatal.

E mellett a forgalmazó egy olyan sajtóközleményt jelentetett meg a SAM4S NR-240, -270, -300, -330, -440 típusokról, amely, a hivatal szerint több tekintetben is alkalmas a felhasználók megtévesztésére, miután a sajtóközlemény tényként kezeli az NR-270, NR-300-as típusok forgalmazhatóságát, illetve a további felsorolt típusok műszaki megfelelőségét.

Ezzel szemben a tényleges forgalomba hozatal különböző okok miatt még egyik típus esetében sem lehetséges.

A SAM4S NR-440 online pénztárgépre a MKEH forgalmazási engedélyt nem adott ki. A pénztárgépre forgalmazási engedély iránti kérelmet már nyújtottak be a hivatalhoz – de a típust vizsgálható készüléket még nem.

A SAM4S NR-240 online pénztárgépre sem adott ki forgalmazási engedélyt a hivatal. A pénztárgépre forgalmazási engedély iránti kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz – a típusvizsgálat folyamatban van.

A SAM4S NR-270 online és a SAM4S NR 300 online pénztárgépre a hivatal már kiadta a forgalmazási engedélyt, de az engedélyben a tényleges forgalomba hozatalt további hiánypótláshoz kötötték, amelynek teljesítéséig a forgalomba hozatal nem kezdhető meg. A hiánypótlás még nem történt meg.

A közlemény emlékeztet: az új típusú pénztárgépek forgalmazását a MKEH akkor engedélyezi, ha a pénztárgép megfelel a vonatkozóminisztériumi rendeletben előírt műszaki követelményeknek, feltételeknek, és ezt típusvizsgálat igazolja.

A típusvizsgálat megállapításai alapján a hivatal határozattal dönt a forgalmazási engedély megadásáról vagy az engedély iránti kérelem elutasításáról.

A kiadott forgalmazási engedélyek listája erről az oldalról elérhető. A listán jelenleg 18 géptípus szerepel.

Országos munkaügyi célvizsgálat indul: fókuszban a kereskedelmi szektor

2013-10-14
Különböző kereskedelmi egységeket (boltokat, áruházakat, standokat, pékségeket), változó helyszíneken (fesztiválokon, vásárokon) és állandó helyen működő vendéglátó-ipari egységeket (éttermeket, szálláshely szolgáltatókat) is ellenőrzött a munkaügyi felügyelet.

Különböző kereskedelmi egységeket (boltokat, áruházakat, standokat, pékségeket), változó helyszíneken (fesztiválokon, vásárokon) és állandó helyen működő vendéglátó-ipari egységeket (éttermeket, szálláshely szolgáltatókat) is ellenőrzött a munkaügyi felügyelet.

Hozzá kell tenni, hogy a vizsgálat kiterjedt a kis- és nagyobb volumenű építkezéseken, illetve mezőgazdasági területeken és feldolgozóipari létesítményekben dolgozókra és munkaterületükre is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) nyári akcióellenőrzése során mindösszesen 798 foglalkoztató közel 3500 munkavállalójának foglalkoztatási körülményeit vizsgálta; a felügyelők az ellenőrzött munkáltatók 74 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságokat, amelyek a náluk dolgozó munkavállalók 66 százalékát érintették, tudta meg az Origo.

Súlyos szabályszegések

Az ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt – a felügyelőségek által előzetesen megadott adatok alapján – közel 300 munkaügyi bírságot szabtak ki, valamivel több mint 30 millió forint értékben.

A feltárt hibák, hiányosságok

Az ellenőrzött foglalkoztatókkal szemben jellemzően jogviszony bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos, valamint a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése miatt kellett eljárnia a munkaügyi hatóságnak. Ezen kívül volt példa a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre, valamint a pótlékokra és a szabadságokra vonatkozó rendelkezések megszegésére is.

Országos célvizsgálat indult

A munkáltatók körében tapasztalt magas, 74 százalékos jogsértési arány és a szabálytalanságok jellege alátámasztotta a napokban indult országos célvizsgálat indokoltságát, amelynek fókuszában a kereskedelmi szektor és a munka- és pihenőidő szabályainak betartása áll – tájékoztatott a hírportál a munkaügyi felügyelet szóvivőjének bejelentéséről.

Fogyasztásmérők – szezonon kívül

2013-10-15
A szezonálisan használt ingatlanok – ahogy a szezonálisan nyitva tartó kereskedelmi és vendéglátó egységek – fogyasztásmérői nagyobb odafigyelést igényelnek.

A szezonálisan használt ingatlanok – ahogy a szezonálisan nyitva tartó kereskedelmi és vendéglátó egységek – fogyasztásmérői nagyobb odafigyelést igényelnek.

Meglepetést okozhat, és fölösleges pénzkidobással járhat, ha a tulajdonosok nem ellenőrzik bizonyos rendszerességgel a szezonális üzletekben elhelyezett – de a szezonon kívül magára hagyott – fogyasztásmérőket, mint például a vízmérő órákat. A berendezések meghibásodhatnak, és a hibák feltárása, javítása nélkül tetemes anyagi veszteséget okozhatnak. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tanácsokkal szolgál.

A meghibásodást érdemes hamar jelezni

A hatóság azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogyha rendellenességet tapasztalnak a vízmérő órák működése során azt rövid határidőn belül jelezzék a szolgáltatónak.

Fontos az is, hogy a mérőszerkezetek állapotát a vízmérő számlálójának1-2 havonkénti ellenőrzését a fogyasztók végezzék el, mert így megelőzhetőek az esetleges vízelfolyások, vagy hibás mérés miatt keletkező, akár több százezer forintos számlák.

Az a néhány perces művelet munkaigénye, amit az ellenőrzésre kell fordítani, bőségesen megtérülhet.

 

Kövessük a teendőket, kérjünk segítséget!

A víziközmű szolgáltatók honlapján elérhető Általános Szerződési Feltételek közt a fogyasztók megtalálják azokat a teendőket, amelyeket az esetleges meghibásodás során ajánlott követni. Amennyiben az ott leírtak nem egyértelműek, akkor a fogyasztók a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatához is fordulhatnak, de a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek is tudnak tanácsot adni.

A víz-számítás így helyes

Ha a vízmérő hibásan mér, akkor a fogyasztott víz mennyiségét számítással kell meghatározni.

A meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző utolsó leolvasást megelőző 365 nap fogyasztásából meg kell határozni az egy napra vonatkozó fogyasztást, s ezt az értéket meg kell szorozni az utolsó leolvasás és a meghibásodás ideje közt eltelt napok számával (A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) kormányrendelet alapján)

PÁLYÁZAT – Új státusz betöltésének támogatása tanulószerződéssel

2013-10-16
Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban / TÁMOP-2.3.4.A-13/1

Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban / TÁMOP-2.3.4.A-13/1

A gyakornoki program lényege jellemzően a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó (azaz új státusz betöltését eredményező) új foglalkoztatás támogatásakilenc hónapon keresztül járó teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatással, a cégen belüli segítő mentor bérpótlékával és az új munkahely tárgyi feltételei kialakításának támogatásával.

A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túlaz iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásánakelősegítése, a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése.

A program célja továbbá a duális szakképzés erősítése,a tanulószerződést kötő tanulók és vállalkozások támogatása, valamint közvetett cél a duális képzésben részt vevő vállalkozások számának növelése.

A pályázat célja

A pályázat célja azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan fiatal, szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki tanulószerződés keretében sajátította el szakmája gyakorlati ismereteit.

Rendelkezésre álló forrás

A pályázat meghirdetésekor az elszámolható közkiadásokra rendelkezésre álló keretösszeg 8 500 000 000 forint, amely a konvergencia régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl) használható fel.

Támogatható tevékenységek köre

1. A gyakornokok foglalkoztatása
2. Mentori tevékenység
3.Adminisztrációs feladatokellátása (A projekt végrehajtásával és a gyakornokok foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült adminisztrációs többletfeladatok ellátása, pl. könyvelés.)
4. A gyakornoki munkahely(ek) kialakításához szükséges eszközök beszerzése, megfelelő gyakornoki munkafeltételek biztosításához szükséges beszerzések, felújítás, átalakítás.

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás.

Támogatás mértéke

A projekt elszámolható összes költségének legfeljebb 100%-a.

Támogatás összege

A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás összege: legalább 460 350 Ft, de legfeljebb 30 000 000 Ft lehet.

Határidő

Folyamatos

*

A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
Pályázati felhívás(pdf, 199 kB)
Pályázati útmutató(pdf, 972 kB)
Segédletek
Csatolt dokumentumok letöltése egyben

SZAKMA-KRITIKA – Most megmondják, melyik étteremből meneküljenek a vendégek

2013-10-16
Az egyik vendéglős majd egyetértőn bólogat, a másik méltatlankodik. Csak közömbös nem marad senki, ha elolvassa az alábbiakat.

Az egyik vendéglős majd egyetértőn bólogat, a másik méltatlankodik. Csak közömbös nem marad senki, ha elolvassa az alábbiakat.

Vannak jelek, amelyekből hamar kiderül, melyik étteremben nem szabad rendelni, int az Origo kritikusa. Majd a legkirívóbb bakikat sorolja, amelyek fogyasztás nélküli gyors távozásra késztethetik a vendéget. És, talán a szerzemény végén lévő olvasói hozzászólások sem tanulság nélküliek.

„Az étlap hosszú

Tízféle előétel, 5-6 leves, rengeteg főétel – ez mind csak azt mutatja, hogy a séf nagyon kevés dolgot készít frissen. Másik jellegzetes hiba, amikor a főételek és a köretek nem párosítva, hanem külön blokkban szerepelnek, és a köret sosem lép túl a sült krumpli-rizs-krumplipüré-stb. mezőnyön. Ez azt mutatja, hogy a szakácsnak az égvilágon semennyi elképzelése sincsen arról, hogy melyik főételt mivel lenne érdemes fogyasztani, melyikhez mi illik a legjobban. (Az egy másik kérdés, hogy ha van párosítás, de mi ennek ellenére szeretnénk másik körettel enni a kacsacombot, akkor azt oldják meg szépen.)

Az étlap nem szezonális

A terjedelmes étlap után ez a hazai éttermek és vendéglők legáltalánosabb hibája. A többoldalas menüt kétévente egyszer cserélik, de sokszor akkor is csak újranyomtatják a már meglévőt. Télen ugyanazt kínálják, mint nyáron, pedig nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy belássuk: nagyon kevés az olyan alapanyag, ami jó – vagy egyáltalán vállalható – minőségben hozzáférhető egész évben, mondjuk a rántott hús ilyen, de a zöldségek, gyümölcsök legnagyobb része nem.

Az étlapnak nincs határozott iránya

Még ha nem is túl hosszú az étlap, a konyha tanácstalanságának legbiztosabb jele, amikor a hagyományos magyaros konyhától kezdve a távol-keleti fogásokon keresztül a francia és olasz klasszikusokig mindenfélét megpróbálnak nekünk eladni. Ez az alaphiba sokszor nem a szakácson múlik, hanem az üzletvezető vagy a tulajdonos hibája, akinek egyáltalán nincs érzéke a vendéglátáshoz, bizonytalan, és ezért a hely nélkülöz mindenféle koncepciót, megmutatási vágyat, akaratot. Minket ez nem kell, hogy érdekeljen, mert a vége az lesz, hogy a legjobb esetben is átlagos ételekkel fogunk találkozni, emlékezetessel semmiképpen, hiszen azokból is hiányozni fog a határozott elképzelés.

A pincér alkalmatlan

Itt most nem arra az itthon mindenki számára ismert jelenségre gondolunk, amikor a pincér vagy pincérnő egyszerűen nemhogy arra nem alkalmas, hogy vendégeket szolgáljon ki, de gyakorlatilag arra sem, hogy zöld szemes ostorosnál bonyolultabb létformákkal civilizált kommunikációt folytasson.

Persze ez is árulkodó, mert ahol ilyen pincérek dolgozhatnak, ott az üzletvezető vagy nem tudja, milyen emberek dolgoznak nála, a vendégtérben, vagy nem is érdekli – egyik esetén sem érdemes a konyhától csodákat várni. A közepes vagy annál rosszabb éttermeknek viszont van egy sokkal kevésbé nyilvánvaló, de ugyanolyan pontos mutatójuk.

Ez pedig az, amikor a pincér nem tud nekünk segíteni. Tipikus hiba, amikor nem tudunk dönteni, mondjuk két fogás között, mert mind a kettő ugyanolyan vonzó. Megkérdezzük a pincért, hogy melyiket ajánlja. És akkor elkezdi elsorolni, hogy melyik fogás miből áll (ez a jobbik eset, mert itt legalább tudja, hogy mit szolgál fel), vagy összesen annyit tud mondani, hogy szerinte mind a kettő nagyon finom. Ez szinte mindig vagy azt jelenti, hogy a séf nem tartott eligazítást az étlappal kapcsolatban, vagy a pincért egyáltalán nem érdekli a dolog, esetleg, hogy tényleg nincsen soha semmiről véleménye. Egyik lehetőség szomorúbb, mint a másik, de mindegyik azt jelenti, hogy nincs a helyzet magaslatán az egység, ahova bevitt minket a jó szerencsénk.

A kenyérhelyzet

Ha rajtunk kívül van más is a helyen, próbáljuk megnézni, milyen kenyeret kaptak. A kenyérhelyzet korántsem olyan rossz, mint akár két-három évvel ezelőtt volt, de még mindig nagyon általános, hogy a pékipar legaljának számító, előre szeletelt, zacskós szendvicskenyeret hozzák ki a tatárbifsztek mellé. Itt egyértelmű, milyen elképesztő műgonddal készülhetnek az ételek, ha normális kenyér beszerezésére sem fordítanak energiát.

Ha sehol sem látunk kenyeret az étteremben, rendelés nélkül nehéz lesz megúszni, de a legolcsóbb előétel mellé kérhetünk kenyeret, és még mindig jobban jövünk ki a végére, mintha egy egész vacsorát kellene kifizetni.

A mosdó mocskos

A konyhafőnök vallomásaiban Anthony Bourdain igen érzékletesen írja le, hogy egy konyhában milyen rettentően nehéz rendet és tisztaságot tartani. Óriási a pörgés, minden kiömlik, lecsöpög, leesik, morzsál, aztán, ami leesett azt széttapossák, szétkenik stb. Az élénk képet azzal zárja, hogy vajon ha a jóval kevesebb munkát és odafigyelést igénylő mosdót nem tudják makulátlanul tisztán tartani egy helyen, ott vajon hogy nézhet ki a konyha. Ha tehát egy helyen a vécé tisztasága kívánnivalót hagy maga után, minden szívfájdalom nélkül lépjünk le,” mond kritikát a hírportál szerzője.

Válogatás az írás végi hozzászólásokból:

„Egy-két dologgal nem értek egyet: ha túl rövid az étlap, azzal elég nehéz egy egészséges törzsvendégkört bevonzani és megtartani; a túl hosszú étlap nem jelenti feltétlenül azt, hogy sok készétellel dolgozik a szakács; az ételek körettel való párosítása helyett a köretajánlat szerintem okosabb döntés”

*

„.. sok igazság van benne. Egy nagyon fontos dolog mégis kimaradt: A MOTIVÁCIÓ HIÁNYA A MUNKÁLTATOK RÉSZÉRŐL. Sajnos, ez tipikus magyar kisvállalkozói hozzáállás, és itt most nem feltétlen az anyagiakról van szó. Pincérkent dolgozom és a főnöktől a jó szó hiányzik a legjobban az embernek, de ez más étteremben is így van, ahogy kollégáktól tudom. Egy ember végzi 2-3ember munkáját sokszor. Csak a letolást kapjuk, dicséretet soha!! Na, így mosolyogjon az ember a rendelés felvételekor, éppen a 16. óráját taposva.

*

„Szerintem árulkodó, ha a pincér úgy kérdezi meg, hogy milyen italt hozhat, hogy nem adta oda előtte az étlapot. Volt, akivel egyszer elsoroltattam a kínálatot.”

*

„Azért a teríték sem kutya! A szép étkészlet, megfelelő evőeszköz, szalvéta, igényes poharak, mind minősítik az egységet! A ciki, hogy „Soproni” feliratú pohárban hoznak ki, például egy másik márkájú csapolt sört!
A leülést követően a pincér ne kérdezze meg, hogy milyen italt parancsolunk, hanem a helyes kérdés, hogy mivel szolgálhatok, mit parancsolnak stb.
Egyre több helyen találkoztam már mesélő étlappal, amely azon kívül, hogy szellemes, arra készteti a vendégeket, hogy végigolvassák! Szerintem megéri, mert szinte mindig kipróbálunk valami újat.”

*

„Még nem találkoztam olyan magyar pincérrel sem, aki pontosan meg tudta volna mondani, mi van az ételben. Beleértve ötcsillagos szálloda éttermét is.”

*

„Van még mit hozzátenni (Mármint az eredeti íráshoz, véli egy hozzászóló – a Szerk.)

A vendégek:

Kihalt hely ritkán jó, megéri tovább várni, oka van annak, ha a helyiek ott esznek. Minél nagyobb a nyüzsgés, annál izgalmasabb étkezés vár ránk, és a frissességre is jó előjel, hiszen nem marad meg a konyhán az előző napi. Következtetésekre adhat okot a vendégek stílusa, ruházata is. Ha vegyes a kép, eszik ott nénike és üzletember is, az kitűnő. Ha csak fiatalok, annak a hely stílusához lehet köze, a minőségről semmit nem tudunk meg. Ha érett férfiak, plusz fiatal, jólöltözött hölgyek, akkor túlárazott, szépen díszített, de átlagos minőségű ételre számíthatunk, a pucc fontosabb, mint a jó ételek, amelyek leginkább az olasz tészták, plusz csirkemell köré csoportosulnak.

Az ételek elnevezése.

A „gordon blue”, „pulyka gordon” számomra igen árulkodó. Ha azt sem tudják, hogy hívnak egy ételt, vajon a készítésénél mire számíthatunk a pizzafeltéten és a szójapárizsin kívül?

Asztal felszerelése.

A kockás abrosz még nem garancia a kisvendéglői stílusra. A terítő foltjai, a só- és borsszórók, fogpiszkáló, balzsamecet, olívaolaj stb. ottléte vagy hiánya az étterem stílusától függően lehet jó vagy rossz dolog, a tálalón szereplő óriás borsszóró rendszerint pozitív előjel, legalább frissen őrölt borsban reménykedhetünk.

A pultos stílusa és arckifejezése szintén sokatmondó, mint ahogy a pincérek cipője is.

Egy unott, fáradt, nemtörődöm arckifejezés (főleg ebédidőben, amikor a műszak vége még messze van és nem indokolt a fáradtság) menekülésre okot adó jel.”

*

„Nem tudom, hová járhatnak a kedves kommentelők, de én átlag heti egyszer megyek vendéglőbe. Az ország különféle helyein. Kb. 15 hely van, ahová rendszeresen visszatérek. És nem, nem a munkámból kifolyólag állok meg a legolcsóbb út menti büféknél. Fél órás várakoztatásokkal, modortalansággal még sosem találkoztam. Mondjuk, én is emberszámba veszem sok hisztis vendéggel szemben a pincéreket. Nem várom el a „kázinczyy utcai fine dining” szintet, de ehetetlent még sosem kaptam. Legrosszabb esetben (mondjuk zárás előtt fél órával) nem volt esetleg 100 százalékih tökéletes, de még akkor is tökéletesen elfogadható volt a kaja. Számlával sosem csaptak be. Mivel mindig autóval vagyok, alkoholt sosem iszom étteremben sem.”

Amennyiben Ön is hozzászólna, arra kérjük, írjon szerkesztőségünk e-mail címére!

Vállalkozások jövője: már a parlament előtt

2013-10-21
A jövő évi adókról szóló javaslatát benyújtotta a kormány a parlamentnek.

A jövő évi adókról szóló javaslatát benyújtotta a kormány a parlamentnek.

A kis- és középvállalkozások több könnyítést is remélhetnek a tervezettől, ahogy arról néhány napja írtunk.
Amennyiben a múlt pénteken benyújtott adótörvényeket legkésőbb november végéig elfogadják, majd kihirdetik, jövő január 1-től életbe is léphetnek.

Védjegy: érdemes elnyerni

2013-10-21
Nem csak az ellenőrző hatóságok elégedettségét lehet kiérdemelni a Fogyasztóbarát Védjegy megszerzésével és a hosszú ideig tartó vagy akár folyamatos használatával, de – a tanúsítás sokkal több vevőt, vendéget is hozhat.

Nem csak az ellenőrző hatóságok elégedettségét lehet kiérdemelni a Fogyasztóbarát Védjegy megszerzésével és a hosszú ideig tartó vagy akár folyamatos használatával, de – a tanúsítás sokkal több vevőt, vendéget is hozhat.

Egyre nyilvánvalóbb: stabilan növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik igyekeznek csakis magas minőségű termékeket vásárolni, megbízható szolgáltatásokat igénybe venni.

A hiteles minősítés garancia

A fogyasztói piac(ok)ra és cégekre telepedő ilyen-olyan védjegyek között a szakmai hitelesség – a hozzáértő elvárás és ellenőrzés – garanciáját biztosítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) védjegye.

Nem csak szájról-szájra

Marketingszempontból sem elhanyagolható a tanúsítvány elnyerése: a cégek jó hírét a hatóság is növeli azzal, hogy a védjegyről szóló híradásaiban általában név szerint is megemlíti azokat a vállalkozásokat, amelyeknek már odaítélte az elismerést. A hivatalos listáról pedig a vállalkozás internetes honlapja is elérhető.

A többletvállalások megkülönböztetnek

Amint arról már lapunk is beszámolt korábban, a NFH 2012 márciusában hirdette meg – Európában egyedülálló kezdeményezésként – a Fogyasztóbarát Tanúsítványok elnyerésére irányuló pályázatát.A prominens vállalkozások listája most 11-re bővült, tájékoztat a hatóság sajtóirodája.

Ezeket a vállalkozásokat az különbözteti meg a jogkövető vállalkozások pozitív listáján szereplő 2100 gazdálkodótól, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásán túl többletvállalásokat tesznek a vevő-, illetve a vendég elégedettségéért.

A kiemelt vállalkozások jobban érdeklik a fogyasztókat

A prominens listára most tizenegyedikként a Hajdú-Bihar megyeiHunkarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt.kerülhetett fel. A vállalkozás a „fogyasztóbarát ügyfélszolgálat” kategóriában pályázta meg a védjegyet, adott hírt a fogyasztóvédelmi hatóság több médiában és hivatalos fórumon is.

A pályázat kiírásának célja az volt, hogy a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket, egyúttal ösztönözze a vállalkozásokat a fogyasztói elégedettséget fokozó tevékenység végzésére, innovatív ötletek és megoldások kidolgozására, a fogyasztói kultúra és tájékozottság növelésére.

A tanúsítást most elnyerő cég vállalta egyebek mellett, hogy a jogszabályban rögzített 30 nap helyett 15 napon belül válaszol a fogyasztói beadványokra, az Európai Fogyasztói Központon keresztül külföldi vendégeik lakóhelyükön is intézhetik a gyógyfürdővel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat és idegen nyelven is vendégeik rendelkezésére állnak az ügyintézésben, fogalmaz a sajtóanyag.

Figyelem!  Az (ind)okok másoknak ötletet is adhatnak

A Fogyasztóbarát Vállalkozások Listáját – a védjegy elnyerésének okait, amelyek ötletet adhatnak más vállalkozásoknak is – itt tekintheti meg.

*

A listán szereplő, védjegyet elnyertvállalkozások száma jelenleg: 11

„Fogyasztóbarát Vállalkozás” embléma elnyerésére ez idáig
benyújtott pályázatok
száma összesen: 28 darab

Másképp is lehet majd a nőket foglalkoztatni

2013-10-21
A munkáltatóknak és a munkavállalóknak is új lehetőséget – részmunkaidős munkavégzési lehetőséget – kínál a tervezett „GYED extra” foglalkoztatási csomag.

A munkáltatóknak és a munkavállalóknak is új lehetőséget – részmunkaidős munkavégzési lehetőséget – kínál a tervezett „GYED extra” foglalkoztatási csomag.

Az újdonság várhatóan megteremti a lehetőségét, hogy az anya hetente pár órára vagy napra vissza tudjon menni dolgozni úgy, hogy ne kelljen lemondania a GYED-ről vagy a GYES-ről, tájékoztat a nemzetgazdasági tárca.

Abban az esetben, ha valaki otthon marad két-három gyermekkel három, hat, kilenc évet, akkor az aktuális gyakorlati tudása óhatatlanul megkopik. A gyakorlati tapasztalat szinten tartásához azonban nem muszáj heti 40 órát dolgozni, tudatja közlemény. Magyarországon jelenleg 100 kisgyermekes anyukából 36 dolgozik, és közülük 30, aki teljes munkaidős munkát vállal, azaz heti 40 órát, és 6, aki részmunkaidőben látja el a munkáját.

A munkaadó jobban tervezhet

Fontos tehát megoldani a munkaadóknál, fogalmaz a tárca, hogy a részmunkaidős munkavégzés lehetősége biztosított legyen, így az anyák hosszú időre nem esnek ki a munkaerőpiacról, a családok kiegészítő jövedelemhez jutnak – és a munkaadó számára is tervezhetőbbé válik a helyzet.

Panasz, bejelentés védett rendszerben

2013-10-22
Az állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére januártól egységes jogszabály vonatkozik. Létrehozzák a bizalmi ügyvédek rendszerét.

Az állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére januártól egységes jogszabály vonatkozik. Létrehozzák a bizalmi ügyvédek rendszerét.

Eddig a közérdekvédelmi bejelentés intézménye indokolatlanul szűkre szorította a közérdekben fellépők és védelemre jogosultak körét. Ez lényegében csak a szűken vett munkáltató-munkavállaló viszonyokra szorítkozott, miközben ennek következtében nem volt védelemre jogosult a volt munkavállaló, vagy éppen a kölcsönzött munkaerő.

Mindemellett tisztázatlan volt közérdekű bejelentés, illetve a közérdekvédelmi bejelentés egymáshoz való viszonya is, írta meg az Origo a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény hatályon kívül helyezése kapcsán.

Közérdekű bejelentés védett elektronikus rendszerben

A közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentők adatait mások nem ismerhetik meg, azok kizárólag az erre jogosultsággal rendelkező szervek részére adhatóak át.

Munkavállalótól és külső partnertől is érkezhet bejelentés

A bizalmi ügyvéd alkalmazása nem kötelező

A törvény német minta alapján megteremti a közérdekű bejelentések fogadására és kivizsgálására szakosodott bizalmi ügyvéd jogintézményét.

A háromelemű jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bizalmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon - a megbízóval kapcsolatos - bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó).

A bizalmi ügyvéd összeférhetetlenségét garantálja, ha korábban a megbízójával nem állt szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban, továbbá ha e tevékenységére tekintettel a megbízón kívül mástól javadalmazást nem fogadhat el.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a bizalmi ügyvéd alkalmazása nem kötelező, az csupán lehetőség marad, tudta meg a hírportál.

SZAK-ÉRTŐ: Így érdemes osztalékot fizetni

2013-10-22
Utólag is fizethető osztalék. Ezek a törvényes feltételek.

Utólag is fizethető osztalék. Ezek a törvényes feltételek.

A Számviteli törvény és a Gt. szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben a beszámoló beadásakor erről nem döntöttek, írja blogjában Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágvezetője..

Ha például egy márciusban elfogadott beszámolóban nem döntöttek az osztalékról, azonban később úgy alakult a cég gazdasági helyzete vagy pénzeszközállománya, hogy mégis lehet az eredmény terhére osztalékot fizetni, akkor a tulajdonosok egy taggyűlés keretein belül határozhatnak erről.

Ezt az utólagos döntést csak a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapon belül hozhatják meg a már elfogadott beszámoló alapján. Amennyiben a tulajdonosok a mérlegfordulónapot követő 6. hónap után szeretnének dönteni osztalék kifizetésről, akkor közbenső mérleget kell készíteni.

Nagyon fontos, hogy mindkét esetben figyelembe kell venni az osztalékfizetési korlátokat. Osztalék csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, vagy osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.


Közbenső mérleg készítése


Közbenső mérleg készítésére akkor van szükség, ha a tulajdonosok, vezetők a mérlegforulónapot követő 6 hónapon túl döntenek úgy, hogy osztalékelőleget fizetnek ki. A közbenső mérleget a könyvvizsgálatra kötelezett társaságoknak könyvvizsgáltatniuk is kell.

Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalék-fizetési feltételek fennállnak, vagyis a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés.

Közbenső mérleget nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. Az ügyvezető ez alapján nyilatkozhat például egy kft esetében, hogy a kifizetés nem veszélyezteti cég működését.

Abban az esetben például, ha az osztalékelőleget a nyáron elkészített közbenső mérleg alapján határozzák meg és fizetik ki, és az őszi időszak bevételei nem alakulnak jól, illetve az előző évek eredménytartalékai sem fedezik a kifizetést, a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük az osztalékelőlegnek azon részét, amit az utóbbi mutatók alapján nem fizethettek volna ki. A társaságokat erre szabályok is kötelezik, így az osztalékelőleg kifizetésénél a tulajdonosoknak vállalniuk kell a visszatérítést. A visszafizetendő összeg után kamatot is fel kell számolni.


Az osztalékelőleg kifizetésének szabályai, illetve az erre vonatkozó adószabályok

Amennyiben az osztalékelőleget magánszemélynek fizették ki, azt ugyanúgy az osztalék kifizetés szabályai szerint kell adóztatni, vagyis a kifizetők adóelőleget vonnak le a kedvezményezett magánszemélyektől. Ebben az esetben csupán az a speciális, hogy az osztalékelőlegnél a 14 százalékos eho-t nem kell figyelembe venni.

Az osztalékelőleget a kifizetés évének adóbevallásában egyszer, mint osztalékelőleget be kell vallani, a levont adóelőlegről számot kell adni. Amikor az osztalékelőleg osztalékká válik, az osztalékká váló összeget a személyi jövedelemadó bevallásban még egyszer szerepeltetni kell, de ekkor már, mint osztalékot kell megjelölni. Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében keletkeztet jövedelmet.

Atársaságoknak a 29-es bevallásban kell szerepeltetniük az osztalékelőleg kifizetésének megtörténtét, mint tájékoztató adatot. Ezek az adatszolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az adóhatóság nyomon tudja követni az osztalékelőleg és az osztalék kifizetések kapcsán az adófizetési kötelezettségek létrejöttét. A későbbiekben pedig egy esetleges átfogó ellenőrzés során a hatóság ezek segítségével tudja visszakövetni, hogy minden osztalékelőleg osztalékká vált-e, illetve hogy az adózás és az azzal kapcsolatosa befizetések rendben megtörténtek-e, szól a szakértői blogbejegyzés.

Növekszik a kisboltok szerepe

2013-10-22
Egyre több független kisbolt válik a családok nagybevásárlásainak helyszínévé.

Egyre több független kisbolt válik a családok nagybevásárlásainak helyszínévé.

Az örvendetes hírt a GfK Hungária jelentette be nemrégiben – első féléves kiskereskedelmi trendeket és a háztartások vásárlási szokásait elemző legfrissebb tanulmányának adatai alapján.

Az egyes üzlettípusok vásárlói köre nem zsugorodott tovább 2013 első hat hónapjában, sőt – a többiek mellett – a független kisboltok is tudtak újabb vásárlókat nyerni. A korábbi évekhez képest – minden bolttípusban – számottevően nőtt a bankkártyás fizetések aránya.

A forgalomnövekedés oka

„A független kisboltok viszonylag jelentősebb, átlag feletti forgalomnövekedésének hátterében az áll, hogy jelentősen megugrott a vásárlók által egy-egy vásárlás során átlagosan elköltött összeg, azaz az átlagos kosárméret, amely mintegy 10 százalékkal volt magasabb az előző év első félévével összehasonlítva” tájékoztatott Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A nagyobb bevásárlások esetén immár a független kisbolt is lehetséges alternatíva” – tette hozzá a szakember az intézet kutatásaira hivatkozva.

Dohányzást szabályozó feliratok – Már ellenőrzik a hibaigazítást

2013-10-24
Értesülésünk szerint az ellenőrző hatáság munkatársai mostanában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kereskedelmi és vendéglátó egységekben a dohányzást tiltó, illetve a dohányzásra kijelölt helyeket jelző táblák feliratainak és ábráinak szabályosságára – különösen, ha arra korábban már figyelmeztettek.

Értesülésünk szerint az ellenőrző hatáság munkatársai mostanában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kereskedelmi és vendéglátó egységekben a dohányzást tiltó, illetve a dohányzásra kijelölt helyeket jelző táblák feliratainak és ábráinak szabályosságára – különösen, ha arra korábban már figyelmeztettek.

Fenti tapasztalataikat olvasóink jelezték szerkesztőségünknek. A felügyelők, mint kiderült, arra kíváncsiak, hogy az üzlettulajdonosok, üzemeltetők betartják-e a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló rendeletben és a módosításban előírtakat. A szabályzók kitérnek a dohányzást tiltó és megengedő táblák megjelenésének helyességére is.

Érdemes azonnal intézkedni!

Ellenőrzésekkor kiemelten vizsgálják, hogy ott is kicserélték-e a helytelenül megjelenített táblákat, feliratokat, ahol erre korábban már figyelmeztettek.

Az akkori felszólításoknak érdemes mielőbb eleget tenni, mert, bár az idén március 1-jén életbe lépő törvénymódosítás 12 hónapon belül (!) kötelezi a vizsgált személyeket a hiba kijavítására, mint kiderült, a felügyelők nem várnak az újabb ellenőrzésekkel jövő márciusig.

Emlékeztetőül:

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (a 2012.04.09-től hatályos verzió)

A törvénymódosítás kapcsán, a közforgalmú intézmények különböző típusaiban, eltérő mértékű dohányzási korlátozás lépett hatályba 2012. 01.01-től.

A 39/2013. (II. 14.) kormányrendelet

A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól

Módosított paragrafusok:

11. § A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.

20. § (1) – hatálybalépésének időpontja: 2013. március 1.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt az Nvt. előírásainak megfelelően kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően módosítani vagy cserélni.

Forrás: KISOSZ Vas megyei tagegyesülete

*

Szabályos táblák és feliratok!

7. melléklet a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez:

A szabályozás és a letölthető feliratok, jelzések, a nyomtatásra vonatkozó műszaki előírások a Magyar Közlöny 2013. évi 23. számának 66-67-68. oldalán elérhetők. 

Aki nem vallott, visszafizet, és még ellenőrzik is

2013-10-28
Egyelőre 2493 cég ismerhet magára abban a listában, amelyet a nemzeti Fejlesztési Ügynökség tett közzé honlapján.

Egyelőre 2493 cég ismerhet magára abban a listában, amelyet a nemzeti Fejlesztési Ügynökség tett közzé honlapján.

Ezek a cégek nem tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek, nem adtak számot arról, hogyan adóznak és milyen a tulajdonosi szerkezetük. A bevallás elmulasztása következményekkel jár. A lista tovább fog bővülni…

Felülvizsgálják, hogyan adóztak, akik uniós támogatást nyertek

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szeptember eleje óta több mint 46 ezer cégnek és civil szervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot.

A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után, szól az ügynökség sajtóközleménye.

Többször is kiküldték az értesítést

A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt.

A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot, és még nem küldték vissza azt.

Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.

Az NFU.hu/atlathato oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését.

Végezetül pedig, az ellenőrzések előrehaladtával miden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amelyik nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.

A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot, írja a közlemény.

Ma megkezdték az elállási eljárásokat

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hétfőn megkezdi az elállási eljárást a szombaton nyilvánosságra hozott listán szereplő cégekkel szemben, mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton az MTI-nek.

A 2493 cég, amelyik nem vette át a harmadik felszólításra sem az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot, nem tett eleget a támogatási szerződésben foglalt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek, jelezte a helyettes államtitkár.

Mit jelent az elállás a gyakorlatban?

Mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást.

Ha már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak. Esetükben ugyanis vizsgálni kell azt is, hogy egyszerű mulasztásról van-e szó, vagy a nyilatkozat átvételének megtagadása egyéb visszaélések eltitkolását szolgálta, hangsúlyozta Csepreghy Nándor.

Közlése szerint az elállási eljárással jelenleg érintett cégek által elnyert projektek összértéke 45-50 milliárd forint.

A lista bővülhet

Elmondta még, hogy a megnyitott oldalon november 16-tól azokat a cégeket is publikálják, amelyek átvették ugyan a nyilatkozatot, de a határidőig nem válaszoltak, esetükben is kezdeményezik az elállást.

Folyamatosan közzéteszik azoknak a cégeknek és civil szervezeteknek a listáját, amelyek a vizsgálatok során nem minősültek átláthatónak.

Mi lesz a felszabaduló pénzzel?

A fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a pályázati kedvezményezettek átláthatósági vizsgálatának befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közötti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd, mondta.

Kiemelte: az egész Európai Unió harcol azért, hogy csak átlátható szervezetek juthassanak közösségi forrásokhoz, Magyarország az alaptörvényében rögzítette is, hogy közpénzeket csak ilyen szervezetek kaphatnak.

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy a 2007-ben elindított fejlesztéspolitikai rendszerben 2010 óta számos anomáliát tártak fel. A következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklust úgy szeretnék elkezdeni a mostani lezárásával, hogy tisztán lássák, ki, milyen célra és mekkora forrást használt fel.

„Az nem kérdés, hogy ezek a fejlesztések Magyarországon valósultak meg (…) sokkal inkább az a probléma, hogy az ebből a pénzből megvalósult fejlesztések által keletkezett pluszjövedelmek után hol adóznak, illetve adóznak-e egyáltalán ezek a szervezetek”, fogalmazott. Hozzátette, hogy minden esetben fel kell tudni mutatni, hogy kik állnak az egyes cégek mögött.

Mondjon véleményt, tegyen javaslatot!

2013-10-28
Két dologban kérik a hozzáértők vagy a témák iránt érdeklődők véleményét. Egyrészt a turizmus versenyképességének javítására, másrészt az uniós források felhasználására lehet most javaslatokat tenni

Két dologban kérik a hozzáértők vagy a témák iránt érdeklődők véleményét: egyrészt a turizmus versenyképességének javítására, másrészt az uniós források felhasználására lehet most javaslatokat tenni.

A turizmus fejlesztése

A beérkező fejlesztési javaslatokat, igényeket a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2014-20-as évekre szóló fejlesztéspolitikai irányelvek kidolgozásakor kívánja figyelembe venni, mert meg kell határozni, hogy hova akar eljutni öt év múlva a turizmus ágazat, szól a tárca ismertetője.

A tervezés már elkezdődött, hamarosan konzultációra bocsátják a turizmusfejlesztési koncepciót – amely a versenyképesség és a minőség fejlesztését hangsúlyozza –, hogy a szakma képviselői is részt vehessenek a véglegesítésében. A koncepció meghatározza a további munkák menetét, irányt ad a pályázati források felhasználásának és tovább segíti a hazai turizmus fejlődését.

A magyar turizmus versenyképességének javítására vonatkozó javaslatokat a vendegert@ngm.gov.hu e-mail címre várja a nemzetgazdasági tárca.

Uniós források felhasználása

Szakértők és érdeklődő állampolgárok véleményét, javaslatait is várja a Kormány a 2014-2020 között elérhető uniós források felhasználásával kapcsolatban.

Számít a szavam!

Az operatív programok társadalmi egyeztetésének keretében a www.szamitaszavam.hu oldalon megismerhetik az új uniós ciklusra tervezett operatív programok tartalmát, a fejlesztések irányait.

www.szamitaszavam.hu oldalon található Partnerségi menüpont átvezeti az érdeklődőket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található Partnerségi Fórumra, ahol megtalálhatják a tervezett operatív programok teljes szövegét, valamint egy regisztrációs folyamat után véleményeket, javaslatokat is írhatnak az egyes programokhoz kapcsolódóan.

A társadalmi konzultáció során a beérkezett hozzászólások nyilvánosak, a felhasználók láthatják a programokhoz érkezett összes szakmai kommentárt.

A beérkező véleményeket a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái közösen dolgozzák fel.

Az észrevételek beépülhetnek a Kormány és az Európai Bizottság tárgyalásaiba.

A társadalmi egyeztetés eredményéről a feldolgozást követően minden hozzászóló értesítést kap a regisztrációkor megadott email címen.

Bolt sem kell a pálinkának

2013-10-28
A kisebb kereskedelmi pálinkafőzdék is – a bizonylatolási és a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó előírásokon túl – különösebb megkötés nélkül árulhatnak pálinkát és égetett szeszeket a jövőben, áll a parlament előtt lévő törvényjavaslatban.

A kisebb kereskedelmi pálinkafőzdék is – a bizonylatolási és a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó előírásokon túl – különösebb megkötés nélkül árulhatnak pálinkát és égetett szeszeket a jövőben, áll a parlament előtt lévő törvényjavaslatban.

A fentieket a kormány jövő évi adócsomagjában lévő törvényjavaslat(58. paragrafus) tenné lehetővé, amennyiben a képviselők azt elfogadják, tudta meg az Origo.

Amint azt a hírportál kifejti, most a főzdékben csak akkor lehet pálinkát venni, ha a vállalkozó egy külön bejáratú üzlethelyiséget, boltot épít vagy alakít ki.

A jövőben erre nem lesz szükség, és valamivel egyszerűbb lesz a bizonylatolás is.

Közvetlen fogyasztás és értékesítés az előállítás helyén

A szabályozás hasonló lesz ahhoz, ami a termelői borkiméréseknélmár létezik: a termelő pincéjében szabadon lehet bort kóstolni és vásárolni – mutat rá egy párhuzamra a hírportál által megkérdezett Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja. A pékségekben is ehetünk pékárut, a húsboltban pedig helyben is elfogyasztható a kolbász. A kereskedelmi törvény ezeknél a termékeknél lehetővé teszi az előállítás helyén történő közvetlen fogyasztást és értékesítést külön üzlethelyiség nélkül is. Most lényegében annyi történik majd, hogy pálinka esetében a jövedékiadó-szabályokat összhangba hozzák a kereskedelmi törvénnyel, magyarázta a jövedéki szakértő.

Jövedéki biztosíték kell

A módosítással a kisebb, kereskedelmi szeszfőzdék kerülnének helyzetbe. Ők tavaly kaptak egy kis segítséget: a kisebb főzdéknek kisebb jövedéki biztosítékot kell felmutatniuk.

A jövedéki biztosítékot a vámhatóságnak kell befizetni, és arra szolgál, hogy az államot ne érje kár, ha a vállalkozás adófizetés nélkül eltűnne.

A jövedéki biztosíték az előállított vagy forgalmazott alkohol mennyiségétől függ.

Látványfőzde kicsiben is

A nagyobb szeszfőzdékben általában már van látványfőzde, és azok be tudnak csalogatni embereket az utcáról. A tervezett módosításokkal könnyebbé válhat a kisebb főzdék működése.

Bérfőzdék továbbra sem árulhatnának pálinkát, hiszen nem az övék az ott főzetett pálinka. A házi pálinkafőzésnél sem szabad másnak pálinkát eladni, emlékeztet a hírportál írása.

Erős kisvállalkozások kellenek a gazdasági növekedéshez

2013-10-29
A gazdasági növekedés egyik kulcsát az erős, független, munkahelyeket biztosítani képes kisvállalkozásokban látja a miniszteri biztos

A gazdasági növekedés egyik kulcsát az erős, független, munkahelyeket biztosítani képes kisvállalkozásokban látja a miniszteri biztos.

A kijelentést Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos tette nemrégiben.

 

A szakember kutatásokat folytatott a tavalyi uniós foglalkoztatási mutatókat elemezve, s egyebek mellett arra jutott: az uniós országok közül Magyarországon az önfoglalkoztatók 47 százalékának – közülük az önfoglalkoztató nők esetében 39 százaléknak, a férfiak esetében pedig 51 százaléknak volt alkalmazottja tavaly. Ez az arány az uniós országok közül mindhárom esetben nálunk a legmagasabb.

A magyar női vállalkozók a rangsor legelején

Magyarországon 2012-ben a női vállalkozók, önfoglalkoztatók 39 százalékának volt alkalmazottja, míg az EU átlaga csupán 24 százalék volt. Az uniós országok átlagánál a nők esetében 15 százalékkal, a férfiak (31százalék) esetében pedig 20 százalékkal magasabb a magyar arányszám.

A nők esetében hazánkat Írország, Németország és Franciaország követi, férfiaknál pedig 2011-ig Észtország vezette a rangsort, és az élbolyban találjuk még Ausztriát és Németországot. Mind a nőknél, mind a férfiaknál Romániában található a legkevesebb alkalmazottal dolgozó vállalkozót, de Nagy-Britannia is a lista végén foglal helyet e tekintetben.

A 40 év alatti fiatal vállalkozók esetében hazánkban közel egyező az arány, az unióban pedig 3-5 százalékkal alacsonyabb az átlagnál a fiatalok esetében az alkalmazottal dolgozók aránya.

Jelentős a vállalkozások szerepe a foglalkoztatásban

Az unióban a női foglalkoztatottak 10 százaléka, míg a férfiaknak 19 százaléka önfoglalkoztató. Magyarország kicsit az átlagtól elmarad, de így is hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedik el. A 28 ország közül a nőknél 16., a férfiaknál pedig 19. helyet éri el hazánk.

Délen több, északon kevesebb a vállalkozó

A legtöbb vállalkozót mediterrán országokban találjuk, míg az északi országokban a legkevesebbet. A női vállalkozók aránya nem éri el az 5 százalékot sem Dániában, Észtországban és Norvégiában.

A női vállalkozók számának korábbi növekedése az unióban 2008-ban állt meg, míg hazánkban a 2004-től tapasztalható csökkenést követően 2012 volt az első növekedést mutató év.

Több lett a női vállalkozó és a nők által foglalkoztatottak száma is

2012-ben a 15-64 éves női egyéni vállalkozók száma 8 ezerrel nőtt az előző évhez viszonyítva, és ezzel a 2008-as válság előtti létszámmal lett azonos a számuk.

Szintén nőtt az alkalmazottal dolgozó női vállalkozók száma is, ők 2500 fővel lettek többen, mint a válság előtti évben.

Szalai Piroska a gazdasági növekedés egyik kulcsát az erős, független, munkahelyeket biztosítani képes kisvállalkozásokban látja.

A miniszteri biztos szerint fontos, hogy az uniós szinten kimagasló eredményeket meg tudják tartani a jövőben is.

SZAK-ÉRTŐ – A büntetést mérsékeltetni, de akár elkerülni is lehet

2013-10-29
Az esetek több mint 90 százalékában lehet mérsékeltetni vagy akár megúszni az adóbírságot, ám ehhez az kell, hogy az ellenőrzött cég kövesse nyomon az adóhatósági ellenőrzést és azonnal reagáljon a megállapításokra.

Az esetek több mint 90 százalékában lehet mérsékeltetni vagy akár megúszni az adóbírságot, ám ehhez az kell, hogy az ellenőrzött cég kövesse nyomon az adóhatósági ellenőrzést és azonnal reagáljon a megállapításokra.

Ezt állapította meg az a könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, amelynek szakértőjére az Origo hivatkozik írásában.

Komoly az esély az adóbírság mérséklésére

Amint azt az adómenedzser elmondta, arra nincs adat, hogy a 2012-ben megállapított 470 milliárd forintos adóhiány mekkora része nem volt megalapozott, de saját tapasztalataik alapján komoly eredményeket lehet elérni az adóbírság mérséklésére. Az adóvizsgálatok során első vagy másodfokon 80 százalékban sikerült módosítani a NAV első megállapításait, és további 13 százalékban a határozatot az eljárás úgynevezett észrevételi szakaszában, illetve a fellebbezés során sikerült megtámadni. Csupán az ügyek 7 százalékában nem sikerült mérsékelni az adóbírságot. Az esetek jelentős többsége, 83 százaléka áfához kapcsolódó vizsgálat volt.

„Tapasztalataink szerint a vállalkozások nagy része úgy gondolja, hogy az adóhatóság tévedhetetlen, így ha egy adóvizsgálat megállapításokat tartalmaz, azt azonnal el is fogadják. Ez nem jó hozzáállás, hiszen nyilvánvalóan mindenki tévedhet, így az adóhatóság is” – magyarázta a szakértő. Elmondta azt is, hogy az esetek 53 százalékában sikerült elérni, hogy a kifogásolt NAV-megállapítás ne szerepeljen a határozatban.

Meglátásainkat időben és folyamatosan kell jelezni az adóhatóságnak!

Véleménye szerint gyakori típushiba, hogy az adózók folyamatos visszajelzés helyett megvárják a vizsgálati időszakot lezáró határozatot, és csak későn reagálnak a NAV észrevételeire. „Ez súlyos és drága hiba. Az észrevételi lehetőséget ugyanis minden esetben javasolt kihasználni, főleg hogy már az észrevételi fázisban van lehetőség arra, hogy méltányosságra való hivatkozással a megállapított bírság mérséklését kérjük” – mondta a szakember. Ha ezt nem tesszük meg, akkor esélyes, hogy a határozatba már a maximális bírság kerül, és ez a későbbi jogorvoslati lépcsőfokon már nehezebben módosítható, tette hozzá.

Hiba esetén az önellenőrzés előnyösebb

A tanácsadó szerint érdemes már előre felkészülni, sőt akár bevállalni az önellenőrzést is. Ha egy cég ellenőrzi magát, és rájön, hogy rosszul számolt, önellenőrzési pótlékkal megúszhatja. Ha viszont ugyanezt a hibát a NAV tárja fel, akkor a bírság és a késedelmi pótlék jóval komolyabb teher lehet.

További tanács: célszerű konkrét személyt vagy személyeket kijelölni, akik tartják a kapcsolatot az adóhatósággal, hivatkozik a hírportál a szakértő meglátására.

Perben az adóhatósággal

Az idén szeptember végéig 1636 pert kezdeményeztek adózók az adóhatóság ellen, 57 milliárd forint értékre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása alapján az idén a perelt összeg jóval meghaladj a tavalyit, amikor az egész évben összesen 2102 pert indítottak az adóhatóság ellen, 50 milliárd forint értékben, írja a Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában megjelentekre hivatkozva az Origo. (Az idei növekedésben szerepet játszik, hogy egy cég önmagában 12 milliárd forintos eljárást indított, vitatva a NAV ilyen mértékű adóelmaradásról szóló határozatát.)

A per tárgya leggyakrabban: áfa, vagyonosodás, illeték

Az ügyek felét gazdálkodó szervezetek indították, főként áfa-visszaigénylési ügyekben, míg a másik felét magánszemélyek, akik leggyakrabban a vagyonosodási vizsgálatokkal és az ingatlanszerzéskor kirótt illeték összegével kapcsolatban fordultak bírósághoz.

A NAV tájékoztatása szerint az idei ügyek mintegy 70 százalékában adott a bíróság igazat az adóhatóságnak, továbbította a napilap információját a hírportál. 

Átlag alatt

2013-10-30
42 állam közül a 31. helyen végzett Magyarország az egy főre jutó nemzeti vásárlóerőt tekintve. A magyarok az európai átlag nem egészen 40 százalékából gazdálkodnak.

42 állam közül a 31. helyen végzett Magyarország az egy főre jutó nemzeti vásárlóerőt tekintve. A magyarok az európai átlag nem egészen 40 százalékából gazdálkodnak.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el.

A magyarok 5 009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede.

A szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7 473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki.

Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4 541 euro) és Romániát (3 491 euro), ám Horvátország (5 208 euro) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került.

Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka

Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak, tájékoztat a piackutató jelentése.





 

Trafikellenőrzések – A csempészett cigaretta is fennakadt

2013-10-30
A trafikokban végzett 2600 ellenőrzés után 25 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság.

A trafikokban végzett 2600 ellenőrzés után 25 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki és vámügyekkel foglalkozó szóvivője,  Suller Atila a Magyar Nemzetnek elmondta, leginkább adminisztrációs hiányosságokat észleltek, volt azonban példa arra is, hogy csempészcigarettát találtak a dohányboltban, a trafikos nem adott nyugtát vagy a meghatározott árnál drágábban értékesítette a dohányt. Olyan súlyos szabálytalanságra eddig nem derült fény, amely az érintett dohánybolt bezárását vonta volna maga után, ismertette az Origo.

Az adóhatóság kimutatása szerint szeptemberben csaknem 50 milliárd forint folyt be a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatos jövedéki adóból és áfából, írta még a napilap.

Nagytartozók nyilvános listákon

2013-10-30
Amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik…

Amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik…

1991 – nem magánszemély – adózó került az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezők listájára. (Az adóhatóság a szeptember 30-ai adatai alapján.) Nevük, címük, adószámuk ezen az oldalon megtekinthető.

Egy másik felsorolásban az úgynevezett jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók 200-as listáját tette közzé a hatóság, az október 31-ei állapotokat figyelembe véve. Ebben egy 2,5 milliárdos adóhiányos cég vezeti a listát, de a legkisebb megállapított adóhiány összege is 10 millió forintnál több. Listájuk  ezen az oldalon




Online pénztárgép – Fontos figyelni, melyik kapott engedélyt!

2013-10-31
Piacra került az első online adatkapcsolatra képes PC-alapú kassza, és további 27 gép forgalmazási engedélykérelmének elbírálása folyik

Piacra került az első online adatkapcsolatra képes PC-alapú kassza, és további 27 gép forgalmazási engedélykérelmének elbírálása folyik.

Amint arról a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatott, az eddig kapható egyszerűbb szerkezetű kiskasszákhoz képest a PC alapú pénztárgépek sokkal bonyolultabbak, hardverből, szoftverből, kijelzőből, nyomtatóból és az online kommunikációt lehetővé tévő adóügyi ellenőrző egységből (AEE) állnak.

Mit tudnak az új kasszák?

Ezekhez a számítógép-rendszerű pénztárgépekhez integrálhatóak a készletnyilvántartó vagy egyéb informatikai rendszerek, illetve összekapcsolhatóak a könyvelési rendszerrel, így nagy segítséget nyújtanak a vállalkozók adminisztratív teendőinek elvégzésében is.

Mire képesek még az új pénztárgépek?

Az új típusú kasszák üzembe állításuktól kezdve az adóhatóságnak minden fontos adatot továbbítanak majd, így az információk összevetése után az állam pontos képet kaphat egy-egy terület vagy ágazat vállalkozásainak időszaki vagy éves forgalmáról.

Az online kapcsolat megteremtésével az adóhatóság eszközt kap az ellenőrzések hatékonyabb előkészítéséhez is, mind az operatív, mind az utólagos vizsgálatoknál. A kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések hozzájárulnak a kötelezettségeiket rendben teljesítő adózók fokozott védelméhez.

Mindkettő forgalmazható

A Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatal (MKEH) Metrológiai Hatósága arról tájékoztatja az érintetteket, hogy…

aPRIOR CASH Kft.(6000 Kecskemét, Szolnoki út 33) által típusvizsgálatra bemutatott NOVATEK-N típusú, A015 engedélyszámú és


a SZINTÉZIS INFORMATIKAI Zrt.( 9023 Győr, Tihanyi Á. u. 2.) által típusvizsgálatra bemutatott NOVATEK-F típusú, A016 engedélyszámú pénztárgépek forgalmazási engedélyezési eljárását befejezte.

A hiányosságok pótlásának eredményeképpen a Hatóság megállapította, hogy a pénztárgépek forgalomba hozatala megkezdhető.

További információ a forgalmazási engedélyekkel kapcsolatban a hatóság honlapjának "Nyilvántartások"részében olvasható illetve közvetlenül letölthető az alábbi hivatkozásról: -Érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkezők jegyzéke

Egy engedély, egy visszavonás

A MKEH2013. október 25-i döntésében a LAUREL Kft. (8000 Székesfehérvár Gyümölcs utca 4-6.) által típusvizsgálatra bemutatott  Laura-W0.09.15-NCR-AEEX típusú, számítógép alapú pénztárgép forgalmazását  A019 számon engedélyezte.

A2013. október 28-idöntésében az Alt Cash Kft. (székhelye: 1141 Budapest, Fogarasi út 195-197.) részére kiadott A004forgalmazási engedélyszámú,SAM4S NR-270 ONLINEtípusú pénztárgép forgalmazási engedélyét visszavonta!

Újra presztízst kell(ene) teremteni a vendéglátásnak!

2013-10-31
Sokan gondolják, hogy könnyű a dolga a vendéglátásból és turizmusból élőknek…

Sokan gondolják, hogy könnyű a dolga a vendéglátásból és turizmusból élőknek…

Pedig a helyzet éppen az ellenkezőjét mutatja, világít rá az ágazat jelenére és vázolja fel a jövőbeli feladatokat Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu-nak adott interjúban.

Négyszázezer ember megélhetése a tét

– A vendéglátás és a turizmus helyzetéről fura kép él ma a fejekben: mindkét fogalom a könnyed, szabadidős elfoglaltság érzését kelti, kellemes időtöltést sugall és ezért sokan azt gondolhatják, hogy az itt dolgozóknak is könnyű a dolga. Ezzel szemben ez egy nehéz pénzkereseti lehetőség, lassan megtérülő befektetés, idegen nyelveken kell tudni, meg kell tudni szólítani, emberekkel kell tudni bánni, hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni kell. Ráadásul éppen ennek a félreértésnek köszönhetően sok olyan fiatal kerül a pályára, aki nem is tudja mire vállalkozik, így nem csoda, hogy a vendéglátásban végzettek 60 százaléka hagyja el a pályát pár éven belül – a cukrászoknál ez az arány még rosszabb, eléri a 80 százalékot is. Ugyanakkor fontos, hogy jelenleg több mint 400 ezer ember megélhetése függ attól, miképp működik a turizmusgazdaság – mondja az államtitkár.

Szakemberek az iskolákba, oktatók a konyhákba

– Mit lehet tenni?

– A szakmai oktatás erősítése nagyon fontos lépés lehetne, hiszen nem mindegy, milyen szakembergárda kerül ki a főiskolákból, és a vállalkozások milyen elégedettség mellett tudják alkalmazni ezeket a fiatalokat. Ennek megfelelően minél több szakembert kell bevinni az iskolákba, de ugyanez fordítva is igaz, azaz az oktatók is menjenek be a konyhákba tanulni, hiszen állandóan változnak az igények, nekünk pedig haladni kell a korral. Úgy gondoljuk, hozzájárulna az oktatás minőségének emeléséhez az is, ha még több aktív, a szakmában dolgozó szakember kerülne be oktatóként az iskolákba, hiszen ők ismerik legjobban a változó igényeket, a kor elvárásait.

Éppen ezért a probléma mielőbbi megoldása érdekében oktatásfejlesztési munkacsoportot alapítottunk, amelyben azokra a kérdésekre keressük a választ, miben lehetne változtatni, hogy ezeket a problémákat le tudjuk küzdeni. De ez a turizmus szempontjából csak egy terület, márpedig nekünk számos más kérdésre is választ kell adnunk.

– Mint például?

– Ahhoz, hogy a dolgok jól haladjanak, a kollégáknak, társszervezetnek, társminisztériumoknak meg kell ismerniük, hogyan és mitől működik jól a turizmus ágazat. Annak, aki közlekedéssel, mezőgazdasággal, egészségüggyel vagy egy település irányításával foglalkozik, nem kell feltétlenül értenie a mi szakmánkhoz, de ismerniük kell, melyek a turizmussal a közös kapcsolódási pontok. Látni kell, hogy ezek a területek összefüggnek, és sokkal jobb teljesítményt tudunk elérni, ha nő az összhang a szektorok között.

Szükség van a jogszabályi hátterek megváltoztatására és az ágazat költségvetési támogatására is. Az adózási jogszabályok változásával jött létre a nagyon sikeressé vált SZÉP Kártya program. A kártya beváltotta a kormány hozzáfűzött reményeit, hisz a munkáltatók számára biztosított kedvezményes adózáson keresztül ösztönzi a turizmusgazdaságot. A kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó szállásdíj-bevételei az idei év első 8 hónapjában 8,3 százalékkal növekedtek, amely mögött egyértelműen a SZÉP Kártya áll. Ebben az évben már több mint 50 milliárd forint áramlott vissza a gazdaságba a kártyának köszönhetően, 20-25 ezer turisztikai és vendéglátóipari vállalkozás talpon maradását segítve. Az a munkáltató, aki SZÉP Kártyát ad a dolgozóinak, nem csupán az egészségük megőrzését és a pihenésüket támogatja, de egyben a nemzetgazdaságnak is jó szolgálatot tesz, hiszen munkahelyeket teremt, vagy véd meg.

A kitörési pont: gyógyturizmus…

– Említette az egészségügyet is. Ez lehet az egyik erőssége Magyarországnak?

– A gyógyturizmusban erős a pozíciója hazánknak, amelyet meg is kell őrizni. A csehek, a szlovákok, a románok mind elkezdtek komolyabb pénzügyi forrásokat fordítani erre a területre, és bár még megvan az előnyünk, ez könnyen eltűnhet, ha nem lépünk.

– Ön jelenleg milyen irányt lát előttünk?

– Mindenekelőtt létre kell hozni egy úgynevezett E-health, azaz e-egészségügy portált, ahol bemutatnánk az orvosturisztikai lehetőségeinket. Ha ezeket az információkat okostelefonon is elérhetővé tudjuk tenni a jövőben, akkor a jelenleginél jóval nagyobb célközönséget érhetnénk el, hiszen ma egyre kevesebben lapozgatnak prospektusokat, mindenki az interneten tájékozódik a lehetőségekről.

Világviszonylatban hazánk az 5. legnagyobb termálvíz nagyhatalom Japánt, Izlandot, Olaszországot és Franciaországot követően, ezért a másik fontos feladat, hogy minél többet tudjunk meg a gyógyvizeinkről. Az átfogó gyógyvízkutatást azért is építjük bele a 2014-20-as időszak programjaiba, mert szükség van egy részletesen anyagra, amely megmutatná, hogy mely vizünk pontosan mire jó, melyik és hogyan gyógyítja az egyes mozgásszervi gondokat, mely a nőgyógyászati panaszokat, vagy éppen a bőrbetegségeket. Ez már csak azért is fontos, mert azon országokban, ahol nincs komoly hagyománya a gyógyvizek használatának, el kell tudni magyarázni a biztosítónak, hogy miért akarja éppen ezt a gyógykezelést elszámolni - ehhez pedig egy orvosok által végzett, célzott kutatás nagy segítséget jelenthetne. Ezen is dolgozunk jelenleg, reményeink szerint a következő hónapokban sikerül véglegesíteni a programot, annak érdekében, hogy ha a források megnyílnak, azonnal kezdhessük a kutatást. Bízunk benne, hogy az új uniós költségvetési időszak forrásaiból erre a célra is tudunk támogatást biztosítani.

– Ez lehetne a fő irány, az egészségturizmus?

– Ez is lehet a jövő, ám nem lehet csak egy utat kijelölni, több lábon kell állnunk. Arra is figyelnünk kell, hogy Magyarország nem lehet csak gyógyító ország a külföld szemében. Ezzel nagyon óvatosan kell bánni, hiszen amikor valaki szabadságra indul, akkor bizonyosan nem azzal akar szembesülni, hogy „beteg vagyok”, így olyan országképet kell elétárni, amiben ugyan a gyógyvizeink is benne vannak, de ugyanúgy a kulturális, gasztronómiai és szabadidős lehetőségekre is felhívjuk a figyelmet. A cél tehát, hogy komplex élményt ígérjünk és nyújtsunk.

… és a kulturális, természeti örökségek bemutatása

– Ez utóbbiaknál milyen újdonságokban gondolkoznak?

– Nagyon komoly vonzerő lehet továbbra is a kulturális örökséghelyszínek meglátogatása, a mind a fiatalokat, mind az idősebb korosztályt vonzó kulturális fesztiválok ajánlása, a természeti örökségeink bemutatása. A kulturális és vallási vonzerők turisztikai hasznosításának egyik leghatékonyabb módja a tematikus utak kialakítása.

Ezért - a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források bevonásával - különféle tematikus utakat tervezünk, ilyen lenne egy zarándokút létrehozása, vagy ipari műemlékek, de akár az észak-magyarországi várak körbejárása is. Gondolnunk kell a fogyatékkal élőkre, látni kell, hogy ez egy olyan piaci rés, amely egyben lehetőség is. Ebben a témában sok a teendő, hiszen - bár sok fejlesztés volt az elmúlt években - máig kevés helyen tudjuk megfelelő módon fogadni őket.

A vendégek között németek, japánok, kínaiak indiaiak, britek

– Kik lehetnek a célszemélyek, akiket ezekkel a kampányokkal meg tudnánk célozni?

– A német nyelvű piacokról jelenleg inkább az idősebb korosztályból érkeznek vendégek, ezért meg kell fogni a náluk fiatalabb generációt is. Az orosz piac ugyancsak nagy lehetőségeket rejt magában, ők például jellemzően tudatosan költenek az egészségükre, az oroszok számára trendinek számít Magyarországra jönni. Amennyiben a vízumkiadás gördülékenyebbé válik, akkor az arab régióból is jóval többen látogathatnak el majd hozzánk.

Jelenleg a legfontosabb hívószavainkat a Budapest, Balaton, víz hármasa jelenti, ám például a távolabbi piacokról érkezők számára, mint például India, Kína, vagy akár Japán, maga Közép-Európa jelenti a terméket, amelynek mi csak egy része vagyunk. Azt gondolom, hogy ezen kívül a brit piacon is lesz helyünk, hiszen van, amivel megszólítsuk őket: ott amellett, hogy luxusnak számít a gyógyvíz, a hazai gyógyvíz terápiáink megoldást jelenthetnének a klimatikus körülményekből fakadó mozgásszervi panaszaikra.

Kiemelkedik a fogászati turizmus

– A fogászattal már sikerült őket megszólítani.

– Ez így van, ennek is köszönhető, hogy mára már egy több tízmilliárd forintos üzletág alakult ki, ami igen komoly - becslések szerint 60-70 milliárd forintos - szeletet jelent az egészségturizmusból. Ráadásul ez egy igen kedvező lehetőség, hiszen komoly továbbgyűrűző hatása van: ők általában nem két napra jönnek, a kezelésen túl szállást fizetnek, vásárolnak, kirándulnak, tehát jó átlagköltést biztosít a fogászati turizmus.

Ezt az ágazatot külön támogatja az állam az uniós forrásokból is. Van-e olyan másik kisebb részterület, ami a jövőben hasonló kormányzati figyelmet kaphat?

A hozzánk érkező vendégek közül sokan érdeklődnek a különböző bőr- és nőgyógyászati, plasztikai sebészeti és ortopéd szolgáltatások iránt, ám ahhoz, hogy ezen a területen jó eredményeket tudjunk elérni, szükség van olyan orvosi központok létrehozására, ahol profi módon kapcsoljuk őket össze a meglévő egyéb szolgáltatásokkal. Olyan egészségközpontokra van szükség, amelyek az orvosi funkciók mellett egyben 4-5 csillagos gyógyhotelek is, több nyelven kommunikáló orvosi és szolgáltató személyzettel. A központok létesítésénél fontos szempont a jó légi megközelíthetőség, illetve érdemes megfontolni, hogy már meglévő szobakapacitásra épüljenek rá.

– Ha már a közlekedést említette: a Malév kiesése mekkora problémát okozott?

– Részben nem jött jól, amelynek negatív hatását elsősorban a budapesti piacon a minőségi turizmus, konferenciaturizmus csökkenésében látjuk. Ugyanakkor a fapados járatoknak köszönhetően olyan fiatal generációt sikerült idecsábítani, amelynek bár nem túl magas az átlagos költése, viszont ők lesznek a jövő turistái, így ha most sikerül megfognunk őket, akkor a jövőben nagyot nyerhet velük az ország. Másképp mondva: lehet, hogy ma bulizni jönnek az országba, de lesznek ők még reumások is.

– Az ő visszacsábításukban sokat segíthetne egy saját, nem fapados légitársaság, mint például a Sólyom?

Inkább konferenciaközpont, mint saját légitársaság

– Fontosabb lenne egy konferenciaközpont létrehozása, amely az egyik kulcsa a budapesti növekedésnek, éppen ezért jelenleg előkészítés alatt van ennek a kialakítása. Nem mellékes az sem, hogy a magyar főváros jelenleg még az olcsóbb kategóriába tartozik, egy ilyen létesítmény megnyitása pedig akár az árak emelésére is lehetőséget adna - ez a gazdaság növekedését is szolgálná.

– Ezzel nem veszítünk idelátogatókat?

– Egyáltalán nem. Ők ugyanis általában jól fizető vendégek, akik Bécsben a 4 csillagos szállodáért 4 csillagos árat fizet, itt pedig 3 csillagosat. Egy külföldi konferencialátogató kétszer annyit költ az itt tartózkodása alatt, mint egy szabadidős turista: 2012-ben a konferencialátogatók átlagosan 25 ezer forintot költöttek naponta, míg a szabadidős turisták 12 300 forintot. Tavaly a konferenciaturisták több mint 12 milliárd forintot költöttek el Magyarországon. Persze az áremeléshez tovább kell emelni a különböző szolgáltatások minőségét, és szükség van az infrastruktúra fejlesztésére is.

Most annyiból kedvezőbb a szituáció, hogy az elmúlt időszakban mind a beutazó, mind a belföldi turizmus növekedni tudott. Azaz elmondhatjuk, hogy magunk mögött hagytuk a válságos időszakot. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy véget ért a munkánk, hiszen az ágazat versenyképessége még korántsem olyan, mint amit az adottságaink indokolnának. Mind a szolgáltatások sokszínűségét, mind a minőségét tekintve sok még a fejlesztendő terület, illetve megoldandó feladat a turisztikai vállalkozások jövedelmezőségének további javítása is.

Látni kell, hogy aki a turizmusból bevételt szeretne, annak pénzt is bele kell tennie. Ezt nehezíti, hogy mivel lassan megtérülő beruházásokról van szó, ezért a rövid távú programokban nem tud a szektor részt venni, hiszen 10-15 év, mire kitermelik a hiteleket. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy nem a pénz a legfontosabb, hanem az együttműködés, az, hogy a vállalkozók, a civilek és az önkormányzatok le tudjanak ülni egy asztalhoz és közösen tervezzék a jövőt. Ilyen együttműködésekre egyébként több példa is van már az országban, ott általában jól működik a turizmus.

Az is segíthetne, ha Európában nem Magyarországon lenne a legmagasabb a szektort terhelő áfa.

Újra presztízst kell teremteni a vendéglátásnak!

– Ahhoz, hogy a vendéglátás jobban menjen, nem ez az egyetlen eszköz, és ez ráadásul már inkább költségvetési, mint szakpolitikai kérdés. Én jelenleg sokkal fontosabbnak tartom, hogy a hangsúly a minőségre helyeződjön át, és helyreálljon a vendéglátás presztízse. Nagyon fontos az is, hogy még szélesebb körben elterjedjen az igény a színvonalas szolgáltatásokra, nagyobb érdeklődés alakuljon ki a hazai, minőségi alapanyagok iránt – mondja az államtitkár.

Minőség, igény, árak, vállalkozások

– Ez most nem így van?

– Nem mindenhol, pedig ezáltal az étterem meg tudná mutatni jobban a helyi sajátosságokat. El kell ismerni, hogy termelőből beszállítóvá válni sosem könnyű feladat, ahogy az étteremnek sem könnyű ez, hiszen neki is egyszerűbb lenne az egész listát egy beszállítóval beszereztetni. A minőség növelése mellett szükség van a minőség iránti igényre, azaz, az erre érzékeny keresletnek is fokozódnia kell, majd ezek együtt eredményezhetik az árak növekedését, amire szüksége van az ágazatnak, és az ebben dolgozó vállalkozásoknak.

A minőség emelése egyébként a fő célja nemzeti turizmusfejlesztési koncepciónak is, amelyet nemsokára társadalmi vitára bocsátunk.

Turizmusfejlesztési koncepció: társadalmi vita előtt

– Milyen célokat határoz meg a koncepció?

– Leginkább a turizmus ágazat versenyképességét, a minőség fejlesztésének szükségességét, az egyedi termékek kialakítását és a szolgáltatás ejlesztést hangsúlyozza. A főbb termékeket, főbb feladatokat kell benne meghatározni, hiszen a cél, hogy legyen egy olyan koncepció, melynek mentén dolgozunk a jövőben, és ami irányt ad a pályázati források felhasználására, ami segít kidolgozni a turizmus intézményrendszerét, segíti elérni, hogy több legyen az átlagos költség, a beutazó, illetve a belföldi turista. A koncepcióba hiánypótló témákat is beemeltünk, hisz tudni kell a hazai turizmus valahol egy félkész termék, amely fejlesztésre és tökéletesítésre szorul.

– Tehát most még csak a célokat fogalmazzák meg, vagy a megoldásokat is?

– A célok meghatározásánál tartunk, amelyek sok esetben magukban hordozzák az odavezető utat, azaz magát a megoldást is.

– Mikorra lehet belőle konkrét intézkedésterv?

– Ezt ma még nem lehet megjósolni. Most a koncepció céljainak és jövőképének elfogadása a legfontosabb feladat, utána dolgozunk majd azok megvalósításán. A kormány számára fontos terület a turizmus, a bizottsági tárgyalások során az NGM megküzdött a forrásokért és óriási eredmény, hogy a következő uniós költségvetési időszakban, tehát 2014 és 2020 között mintegy 300 milliárd forintot költhetünk a turizmusra vissza nem térítendő források és pénzügyi eszközök formájában. Ennek felhasználása nagyban meghatározhatja az ágazat jövőjét. Háromszáz milliárd forint juthat a turisztikának csak az uniós forrásokból 2014 és 2020 között.

Miből, hogyan lehet pénz, támogatás?

– Jó megoldást jelent a visszatérítendő támogatás? Egyre több szakember hangoztatja, hogy jobb a visszatérítendő forrás, mert akkor azt egyrészt többször fel lehet használni az összeget, másrészt olyan biztos fejlesztésekre költik, amik idővel megtérülnek. Nem mellesleg az Európai Unió is ebbe az irányba halad.

– A mi felelősségünk, hogy olyan programokhoz adjunk forrást, amelyek fenntarthatóak. A vissza nem térítendő források most különösen fontosak lehetnek. A szakmát meg kell erősíteni az elmúlt pár év viharvert időszaka után, hiszen amikor ezek a szakemberek a szállodájukat tervezték 10-12 évvel ezelőtt, akkor nem számoltak a válsággal, vagy a devizahitelek megugrásával. Őket így tudjuk segíteni, hiszen jelenleg önhibájukon kívül nem képesek előteremteni azokat a forrásokat, amivel fedezni tudnák a fejlesztéseiket. Itt nem a milliárdos szállodaépítésekre kell gondolni, hanem például a gépészeti korszerűsítésre, a bútorok cseréjére. Nagyon fontos, hogy a pénzhiány ne látszódjon az épületeken, mert elveszhetnek a vendégek.

A jövő – tervekben

– Mindezeket figyelembe véve hol lesz a szektor 20 év múlva?

– A turisztikai szektor évtizedek óta húzóágazat Magyarországon, melyet az elkövetkező évtizedekben a mindenkori kormányzatnak erősíteni kell. Elképzelésem szerint Magyarország olyan turisztikai célpont lesz, ahova azért jönnek a vendégek, mert jók a gyógyvizei, ahol jó minőségű, nem génkezelt bor, vagy étel kerül az asztalra, és ahová sokféle kulturális program hívogat. Egy ország, ahol jó lenni, és amely sokszínűségével, ismert és büszkén megmutatott értékeivel, ízeivel, ritmusával feltölt. 20 év múlva az önkormányzatok és a vállalkozások már együtt kampányolnak belföldön és külföldön új vendégekért. Az ágazatban dolgozók biztos életpályán haladnak előre, a bankok helyett szakmai befektetők, üzemeltetők és kkv-k irányítanák a szállodai piacot. A turizmusgazdaságban foglalkoztatottak száma lényegesen nőni fog, a vendéglő és a szállásadók a minőségi helyi alapanyagok egyik legnagyobb vásárlóivá válnak. A vendégül látás szeretete kiegészül komplex termékekkel és profi, több nyelven is működő szolgáltatási attitűddel.

Ha ez mind megvalósul, akkor nem kérdés, hogy a jelenlegi 9 százalékról 10 százalék fölé is emelkedhet a turizmus súlya a nemzetgazdaságban – prognosztizálta az államtitkár a napilap megkeresésére.