2013-07
KERESKEDELMI ÉLET

A borravaló és az online-kassza

2013-07-01
Aktuális kérdés terjed a vendéglátósok körében: az onlione-kassza használatával milyen szabályok érvényesek a borravalóra?

Aktuális kérdés terjed a vendéglátósok körében: az onlione-kassza használatával milyen szabályok érvényesek a borravalóra?

A fenti, sokakat érintő kérdést az Adózóna szakértőjének tette fel egy vendéglátós vállalkozó. A szakértő szerint már a borravaló és a szervizdíj (felszolgálási díj) különbözőségét is érdemes vizsgálni. A szervizdíj a magánszemély által jogszabály szerint megszerzett bevétel, a borravalóval pedig a vendég az elégedettségét fejezi ki, amiért pénzt ad a pincérnek. Utóbbi nincs belekalkulálva az árba, ezért nem lehet a kasszában tartani.

Szervizdíj (felszolgálási díj)

A szervizdíj áfa-tartalmú, mivel a szolgáltatásnyújtás adóköteles. „A pénztárgép által kiállított nyugtában, illetve ha a vevő számlát kér, a számlában a szolgáltató köteles az értékesített étel, ital felszolgálása mellett elkülönítetten feltüntetni a kapott felszolgálási díjat is. Mindez független attól, hogy a felszolgálási díjat készpénzben vagy bankkártyás fizetéssel juttatják.

A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a befolyt felszolgálási díj általános forgalmi adóval és nyugdíjbiztosítási járulékkal (15 százalék) csökkentett összegével.

Borravaló

Ettől eltér a borravaló, amit ugyan a felszolgálási díj bevezetése esetén is kaphat a felszolgáló. A borravalót a vendég a teljesítést követően a teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékének megfizetésével egyidejűleg nyújtja. Összege nem szerepel sem a pénztárgép nyugtáján, sem a kért számlában.

A felszolgálási díj és a borravaló adómentes bevétel az szja-törvény értemében.

A magánszemélynek adóbevallásában fel kell tüntetnie a felszolgálási díjat és a borravalót is. Ugyanakkor a vendéglátó üzlet felszolgálója döntése szerint, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizet(het), amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Ezt a döntését az adóbevallásában kell feltüntetnie, és a bevallás beadásának határidejéig kell megfizetnie a nyugdíjbiztosítási járulékot.

Ha valamiért a munkáltatóhoz folyik be a borravaló, akkor annak összegét a munkáltató osztja el, és az bérjövedelemként adóköteles (például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért cserébe)”, tájékoztat a lap szakértője.

 

MUNKAÜGY – Változik az órabérben dolgozók fizetése

2013-07-01
Augusztus 1-től a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállalók havi munkabérének megállapításakor nem fix értékkel, hanem havonta változó óraszámmal kell elszámolni az egy hónapra jutó munkabért.

Augusztus 1-től a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállalók havi munkabérének megállapításakor nem fix értékkel, hanem havonta változó óraszámmal kell elszámolni az egy hónapra jutó munkabért.

A Munka törvénykönyve bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. 

Mivel a vezető hazai munkáltatók 80 százaléka alkalmaz munkaidőkeretet, várhatóan nagyon sok céget fog érinteni a változás („Munkaügyi helyzetkép top500” – BDO Magyarország korábbi kutatása szerint.)

A 174-es osztószám a havibéres munkavállalók bérpótlékának számításakor továbbra is alkalmazandó szabály marad. 

Az alapbérrel és a pótlékolással kapcsolatos szabályok betartását továbbra is vizsgálhatják a munkaügyi felügyelők, figyelmeztet a Privátbankár által megkérdezett munkaügyi tanácsadó.

Idényjellegű munka idején, munkaszüneti- és vasárnapi bérpótlékok

2013-07-01
Vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg az új Munka törvénykönyve szerint.

Vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg az új Munka törvénykönyve szerint.

Az új Munka törvénykönyve 01. § (1) bekezdésének d)-e) és i) pontjaiban meghatározott munkavállalókat:

– a több műszakos tevékenység keretében,

– a készenléti jellegű munkakörben,

– a kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók jelentik.

A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló vasárnapi pótlékra nem jogosult.

 

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg.

Munkavégzés elrendelése

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben az Mt. 101. § (1) bekezdésének a)-c), illetve g)-h) pontjaiban meghatározott esetekben, vagyis a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, például

az idényjellegű,

– a megszakítás nélküli tevékenység keretében rendelhet el munkavégzést a munkáltató.

További információk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalain

 

FIGYELEM! A nyári ellenőrzési akció ma indult

2013-07-02
A ma kezdődő országos akció során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak. Az ellenőrzéssorozat augusztus végéig tart.

A ma kezdődő országos akció során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak. Az ellenőrzéssorozat augusztus végéig tart.

Az idei nyári ellenőrzéssorozat újdonsága az, hívja fel a figyelmet közleményében a hatóság, hogy a nyárhoz szorosan kapcsolódó területek mellett az országos szintű ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, a szépészeti szektorra, a vendéglátóhelyekre és a személyszállító szolgáltatókra.

Mit vizsgálnak az ellenőrök?

A NAV azt vizsgálja, hogy a kereskedők, szolgáltatók bevételeikről adnak-e számlát vagy nyugtát, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.

 

Nagy fesztiválokon, kis vásárokon

Csakúgy, mint az elmúlt évben, az idén is ott lesznek a revizorok és a pénzügyőrök a rangos fesztiválokon csakúgy, mint a kisebb vásárokon, akár munkaidőn kívül is.

Tavalyi tapasztalatok

Tavaly nyáron a NAV országosan több mint 13 ezer vizsgálatot végzett és az esetek 28 százalékában tapasztalt jogsértést. A legtöbb visszaélést az ellenőrök a nyugtaadás és a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálata közben tárták fel, tájékoztat a hatóság.

MUNKAÜGY – Ha az alkalmazott nyugdíjas

2013-07-02
Nyári szezonmunkára (is) sok vállalkozó foglalkoztat úgynevezett saját jogú nyugdíjas személyt. Az ő járulékterhei az alábbiak szerint érvényesek.

Nyári szezonmunkára (is) sok vállalkozó foglalkoztat úgynevezett saját jogú nyugdíjas személyt. Az ő járulékterhei az alábbiak szerint érvényesek.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére pedig csak akkor köteles, ha a nyugdíj folyósítása szünetel, figyelmeztet az adóhatóság.

(A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25. §-a)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésének második mondata szerint, ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget (azaz a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát) a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

A fenti esetben tehát nem szünetel a nyugellátás, ezért a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak nem kell december hónapra a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie, szól a hatósági tájékoztató.

Két behívás között sem szüneteltethető a biztosítás

2013-07-02
A behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete.

A behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete.

Ennek keretében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét.

A munkavégzés kezdetét és végét a munkáltató határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

A törvény szerint „ (1) A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.

(2) A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.”

(Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 193. §)

A munkavállalónak tehát akkor kell a munkavégzési kötelezettségét teljesítenie, amikor a munkáltatója behívja.

Hogyan kell kezelni a biztosítási jogviszony szempontjából  a két behívás közötti időszakot,  amikor a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.

A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása, szól a hatóság ismertetője.

Dohánytermék-kiskereskedés: szeptembertől napi adatszolgáltatás

2013-07-02
Megjelent a dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendelet értesít a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

Megjelent a dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendelet értesít a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

A dohánytermék-kiskereskedő a készletéről, illetve annak forgalmáról a Tv. 15/B. §-ában meghatározott nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal, formában és módon köteles teljesíteni.

Az adatszolgáltatást a vállalkozóknak minősített nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszeren keresztül, legalább naponta kell majd elektronikus úton elküldeni a Nemzeti

Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. részére.

A Zrt. rövid időn belül készletnyilvántartó minősítési rendszert tesz közzé és működtet.

A minősítési rendszer által alkalmasnak talált és igénybe vehető rendszerek és eszközök listáját, a részvénytársaság a honlapján folyamatosan közzé fogja tenni.

A rendelet értelmében a Tv. 15/B. §-ában meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség szeptember 1-től kötelező.

Dohánybolton innen és túl

2013-07-03
Dohány-nagykereskedőtől már nem vásárolhatnak, de e hónap közepéig még értékesíthetik készletüket azok, akik a jövőben már nem forgalmaznak dohánytermékeket.

Dohány-nagykereskedőtől már nem vásárolhatnak, de e hónap közepéig még értékesíthetik készletüket azok, akik a jövőben már nem forgalmaznak dohánytermékeket.

Azok a kiskereskedők , akik a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény hatálybalépését – 2013. július 1. – megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, július 1-jét követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak, és a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb a hatályba lépést követő 15 napig - azaz július 15-ig - folytathatják.

Erre tekintettel nem minősül jogsértőnek, ha 2013. július 1. és 15. között dohányterméket nemzeti dohánybolton kívül értékesít az, aki korábban jogosult volt ezen tevékenységre.

Továbbá nem minősül ebben az időszakban jogsértőnek, ha a dohánytermék értékesítés az üzletben nem elkülönített helyen történik, szól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye.

Megjelenés, reklám, panaszkezelés

A hatóság egyúttal a júliustól Nemzeti Dohányboltot üzemeltetőknek is felhívja a figyelmét – elsősorban az üzlet megjelenésével és a reklámtevékenységekkel kapcsolatosan.

18 év alatti se be nem léphet, se nem vásárolhat

Fontos szabály, hogy 18 éven aluli személy nem léphet be a Nemzeti Dohányboltba és ott nem vásárolhat dohányterméket. Kétség esetén a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni, ennek hiányában a kiszolgálást meg kell tagadni és felszólítani az üzlethelyiség elhagyására!

A fogyasztóvédelmi hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – az olyan vállalkozást, amely az idézett tilalmakat megszegi, bírság kiszabásával sújtja.

Felhívás

Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére(dohányboltba, elkülönített helyre)fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

 

Felszólítás

Amennyiben a fogyasztó az életkorát nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.Ha ez nem történik meg, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

Intézkedés

Amennyiben a felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét,a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.

Értékesítés megtagadása

A fentieken túl a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

Kötelező előírások önálló dohánybolt esetén

 

A törvényi szabályok értelmében a dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni:

· „Nemzeti Dohánybolt” felirat;

· olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;

· a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok;

· a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés;

· jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra.

Csak egységes felirat és jelzés

A dohánybolt külső felületén – a felirat és az egységes jelzés kivételével – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal - ez a szabály az egyéb forgalmazható termékek tekintetében is előírás.

Látvány, megjelenés

A törvényben említett koncessziós szerződés értelmében a „Nemzeti Dohánybolt” feliratot a vállalkozás köteles legalább a dohánybolt portáljának (bejáratának) a szélességével megegyező méretben a portál, bejárat fölött maradandó fa, fém, vagy műanyag, illetve ezek kombinációjából készült táblán biztonságosan elhelyezve megjeleníteni. Mindehhez képest a dohánybolt külső felületén kötelezően megjelenítendő feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy ezen felirat(ok) a „Nemzeti Dohánybolt” feliratnál nagyobb helyet nem foglalhat(nak) el, azt nem takarhatja/-ák ki.

 

Az egyéb termékekre utaló felirat vagy ábra természetesen nem utalhat sem dohánytermékre, sem dohányterméket kiegészítő termékre, kivéve a Nemzeti Dohánybolt feliratot és az egységes jelzést. A dohánybolt kirakatában ugyanakkor sem lehet kiegészítő termékeket elhelyezni, mint pl. vízipipa, pipa, öngyújtó, cigarettatárca, stb.

 

Kötelező előírások elkülönített hely esetén

 

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdtv.) előírásai szerint abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet a törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni, ilyen esetben feliratra és a kör alakú jelzésre előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. Az elkülönített hely fogalmát a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet határozza meg.

Térelválasztó, függöny

E szerint térben leválasztott helyiségrésznek minősül az elkülönített hely, ha az az üzlet más részeitől legalább mozgatható vagy rögzített, nem átlátszó térelválasztóval, így különösen paravánnal vagy függönnyel elkülönül. Elkülönített hely tehát az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve azt követően ne legyen látható.

 

A dohánytermék fizikai átadására minden esetben az elkülönített helyen belül kerülhet sor; adott esetben – ha az üzlet üzemeltetője és a koncesszió jogosultja ugyanazon személy – az értékesítés más elemei (például az áru pénztárgépben való rögzítése) történhetnek az elkülönített helyen kívül is.

 

A fogyasztók tájékoztatása, panaszkezelés

A törvényi rendelkezés szerint a dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.

Fontos előírás továbbá, hogy a dohányboltban jól látható és olvasható feliratot kell elhelyezni, amely tájékoztatja a fogyasztót

· a vállalkozás székhelyéről,

· a panaszügyintézés helyéről (ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével), és

· a panaszügyintézés (adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó) módjáról, valamint

· ha a panaszokat ilyen módon is fogadja, akkor a vállalkozás elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

 

Egészségvédelmi figyelmeztetés

Mindezeken túl a dohányterméket árusító üzlethelyiségben ki kell helyezni az alábbi két egészségvédelmi figyelmeztetés valamelyikét szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven:

·„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”,

·„A dohányzás halált okozhat!”

 

Gazdasági reklámtevékenység

 

A július 1-jétől hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések értelmében - a reklámtörvény módosításának eredményeképpen - bármilyen, a nemzeti dohányboltban közzétett dohányterméket népszerűsítő reklám jogsértőnek minősül, függetlenül annak tartalmától vagy méretétől.

Ehhez képest önmagában a nemzeti dohánybolt reklámozása nem tilos.

Fontos ugyanakkor, hogy a marketing tevékenység során figyelemmel kell lenni arra, hogy a reklámok dohánytermék – a Nemzeti Dohánybolt megnevezés kivételével – nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem anélkül nem tartalmazhatják, illetve nem utalhatnak dohányzásra.

Szabadtéri reklámhordozó

Amennyiben a Nemzeti Dohánybolt reklámja szabadtéri reklámhordozón kerül közzétételre (pl.: dohánybolt mellett elhelyezett megállító tábla), abban az esetben a koncessziót gyakorló köteles jól azonosítható módon feltüntetni rajta a közzétevő cégnevét, illetve nevét, továbbá székhelyét, illetve lakóhelyét.

Megjelenés weblapon

Amennyiben egy nemzeti dohányboltot üzemeltető vállalkozás rendelkezik internetes weblappal, a dohánytermékek reklámozása nélkül az a tény, hogy a vállalkozás dohánytermékek értékesítésével is foglakozik, megjelenhet a weblapon.

Szórólap, plakát – képek nélkül

Egy dohánybolt reklámozása pl. szórólappal vagy plakát közterületen történő elhelyezésével, vagy a helyi nyomtatott médiában megjelentetett hirdetéssel is történhet, de kizárólag dohánytermékek reklámozása vagy dohányzásra utaló képek nélkül.

 

„A kormány csak hálás lehet e szektornak”

2013-07-05
Mármint a szolgáltatóinak, amelyhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e havi elemzésében mások mellett a kiskereskedelmet, a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást is sorolja, fogalmaz a Népszabadság kommentátora.

Mármint a szolgáltatóinak, amelyhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e havi elemzésében mások mellett a kiskereskedelmet, a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást is sorolja, fogalmaz a Népszabadság kommentátora.

A statisztikai hivatal 2008 és 2012 között készített felmérése alapján kiderül, hogy ez az ágazat 2012-ben a bruttó hozzáadott érték és a nemzetgazdasági beruházások csaknem felét adta, miközben a szektor cégei az összes foglalkoztatott 42 százalékának nyújtottak munkát. A közvetlen külföldi működő tőke 18 ezermilliárd forintos állományának több mint kétharmada itt jelent meg.

Azaz: e szektor nélkül nem növekedhet a GDP, amelyből az utóbbi öt évben folyó áron átlag 10-12 ezermilliárd forinttal részesedett évente. Még úgy is, hogy tavaly a kereskedelem, a járműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás teljesítménye csaknem húsz százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. Csakhogy: tavaly a szolgáltató ágakban 42 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma (…), világít rá a napilap publicisztikája.


Segítség lehet munkabaleset idején

2013-07-05
Sajnos, a legkörültekintőbb tervezés, a legnagyobb odafigyelés ellenére is több baleset lehetőségét hordozza a nyári foglalkoztatás.

Sajnos, a legkörültekintőbb tervezés, a legnagyobb odafigyelés ellenére is több baleset lehetőségét hordozza a nyári foglalkoztatás.

Ha mégis bekövetkezne a baj, a kialakult helyzet mielőbbi rendezését szolgálja az új (idén január 1-től hatályos) munkabaleseti jegyzőkönyv (E) blokkjában lévő szöveges meghatározások kitöltésében segítséget nyújtó kifejezések, megnevezések listája.

A lista a munkahelyi balesetek európai statisztikája ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertan alapján használt kifejezések gyűjteménye, tájékoztat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

A listákban szereplő meghatározások, kifejezések tájékoztató jellegűek, statisztikai kategóriákat jelentenek, azaz nem érintik a baleset pontos leírására vonatkozó kitöltési követelmények teljesítését.

A munkabaleseti jegyzőkönyv (E) blokkjának szövegszerű kitöltésénél továbbra is pontos meghatározásokat szükséges megadni, ehhez a listákban szereplő kategóriákat fel lehet használni.

Részletes tájékoztatók és letölthető adatlapok, nyomtatványok erről az oldalról elérhetők.

Bérkompenzáció: nagyon kevesen éltek vele

2013-07-05
A bérkompenzációhoz igénybe vehető támogatást a vártnál sokkal kevesebben igényelték. Az ok többeknél az adminisztráció volt.

A bérkompenzációhoz igénybe vehető támogatást a vártnál sokkal kevesebben igényelték. Az ok többeknél az adminisztráció volt.

Nagyon kevés munkaadó igényelte a kormány minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez adott támogatását. Az idei első félévre igényelhető támogatást május 31-ig összesen 3909 vállalkozás igényelte, ami jóval kevesebb a vártnál. A legtöbb, 346 kérelem Bács-Kiskun megyéből érkezett, hivatkozott írásában a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) kapott információra.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére nem kellett külön igényelni a kompenzációt (az adminisztráció egyszerűsítése érdekében), ezért pontos adatokkal erről nem rendelkezik a tárca.

Összesen 58,8 ezer dolgozó béremeléséhez igényeltek mintegy 2,038 milliárd forintot a rendelkezésre álló 10 milliárdos keretből.

Az okok lehetnek:

A lap által megkérdezett szakértők véleménye szerint az indokok között szerepel egyebek között, hogy talán felülbecsülték a kedvezményezett ágazatokban az érintett dolgozói létszámot és a várható pályázók számát.

Illetve: a 10 fő alatti foglalkoztatók számára nem feltétlenül érte meg a béremelés és járulékterhének kompenzálására szolgáló kisebb összeg miatt az adminisztráció, illetve az is, hogy a munkaadói érdekképviseletek tervével ellentétben utófinanszírozássá alakult a támogatás.

A tárca még arról tájékoztatott:

Június 21-ig 893 millió forintra kötöttek támogatási szerződést a munkaügyi központok.

A támogatás folyósítása a szerződések kötését követően folyamatosan történik.

A támogatás felhasználásával a kedvezményezett cégeknek augusztusban kell elszámolniuk. A fel nem használt keretből 3 milliárd forintot a munkahelyteremtő támogatás 10 milliárdos keretének megemelésére csoportosítottak át, 5 milliárd pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból visszakerül a központi költségvetésbe, számolt be a gazdasági hírújság.

Szigorodó előírások vitás ügyek esetén – a kereskedőkre is vonatkozik

2013-07-08
Ma lép hatályba a kereskedőkre és a békéltető testületekre vonatkozó két uniós jogszabály, amely szigorodó követelményeket fogalmaz meg.

Ma lép hatályba a kereskedőkre és a békéltető testületekre vonatkozó két uniós jogszabály, amely szigorodó követelményeket fogalmaz meg.

2013. július 8-tól hatályba lép az a két jogszabály, amelyek immár európai uniós szinten rögzítik a békéltető testületek működésének jogi kereteit. Ezzel együtt olyan követelményeket állapítanak meg a testületekre és a kereskedőkre vonatkozóan is, amelyek nyertesei a fogyasztók, tájékoztatott sajtóközleményben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

Mint ismeretes, hazánkban a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek hivatottak arra, hogy a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás ügyek a bírósági eljáráson kívül, egyszerűen, gyorsan és ingyenesen oldódjanak meg. Szerepük, a jövőben tovább erősödik.

A békéltető testületekuniós jogi kereteit meghatározó két jogszabály június 18-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv: AVR irányelv).
  2. Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési rendelet: OVR rendelet).Korábban a békéltető testületekre vonatkozó uniós előírások csupán európai bizottsági ajánlási szinten léteztek, amelyek alkalmazása nem volt kötelező a tagállamokra nézve.

A kereskedők kötelezettségei

 

Az AVR irányelv a kereskedőkre vonatkozóan szintén új kötelezettségeket tartalmaz. Ha ugyanis a fogyasztó nem tud megegyezni egy vállalkozással, úgy utóbbinak kötelessége arról  tájékoztatást adni, hogy az ügyben mely békéltető testülethez lehet fordulni. Emellett közölni kell a testület elérhetőségeit, és azt is, hogy a jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a megjelölt testület eljárását.

 

Amennyiben pedig a vállalkozás korábban vállalta, hogy a vitás ügyek rendezésére a békéltető testületeket igénybe veszi, úgytájékoztatnia szükséges a fogyasztókaterről a testületről és annak internetes honlapcíméről is. Ezeket az információkat érthetően, könnyen elérhető módon kellközzétenniea webcímén, valamint általános szerződési feltételeiben.

 

Emellett meghatározták, hogy a jövőben „a kereskedőket a lehető legnagyobb mértékben kötelezni kell az alternatív vitarendezési eljárásokban való részvételre.”

Nemzeti jogalkalmazás: enyhébb nem, csak szigorúbb lehet

A vonatkozó új irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak 2015. július 9-ig kell legkésőbb átültetniük a tagállamoknak nemzeti jogukba, míg az online vitarendezésről szóló rendelet legtöbb előírása 2016. január 9-től alkalmazandó.

Az irányelv ugyanakkor nem zárja ki azt sem, hogy a fogyasztók érdekében a tagállamok annál szigorúbb szabályokat alkalmazzanak – kevésbé szigorúakat ugyanakkor nem vezethetnek be.

 

Új pénztárgépek – kinek, hogyan, mikor kell működtetni?

2013-07-09
Szeptember 1-től ki kötelezett új pénztárgép működtetésére? Melyek a megszűnő pénztárgéptípusok? Augusztus 10-én kinek kell a júliusi bevételekről adatokat szolgáltatnia az adóhatóságnak?

Szeptember 1-től ki kötelezett új pénztárgép működtetésére? Melyek a megszűnő pénztárgéptípusok? Augusztus 10-én kinek kell a júliusi bevételekről adatokat szolgáltatni az adóhatóságnak?

Sokan vannak, akik még nem tájékozottak eléggé a pénztárgépcserével kapcsolatban. Ezért az Adózóna szakértője, Juhász Tibor, olvasói megkeresésre átfogó információkkal szolgált.

A szakértő egyebek között arról tájékoztatott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden pénztárgépet, amely napjainkban működik és korábban forgalomba volt, „hagyományos pénztárgépnek” nevez, amelynek két csoportja van:

Az egyik csoport az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek, amelyek a vásárlónak blokkot adnak és bennük kontrollszalag van, akár úgy hogy a gépben, akár úgy hogy a szalag kétpéldányos.

Az ilyen típusú gépek forgalmi adatait kell évente kiíratni és az elévülési időszak alatt megőrizni. Ebbe a csoportba tartozó gépeknek nincs elektronikus naplójuk, nincs benne olyan eszköz, amelyre a gép elektronikusan gyűjthetné az adatokat.


A NAV-val és pénztárgép szervizekkel folytatott egyeztetés eredményeképpen az az álláspont alakult ki, hogy nem kell és technikailag nem is lehet adatot szolgáltatni ezekből a gépekből, következtetésül ezen típusú gépeknek a lecserélési határideje rövidebb is, ez év augusztus 31. Vélhetően, addigra megjelenik az új típusú AEE egységgel rendelkező pénztárgép, kifizethető áron, mert egyelőre sokkal magasabb árakról szólnak a hírek, amelyhez az 50 ezer forintos támogatás a jogosultak számára kevésnek mondható, fogalmaz a szakértő.

A másik csoport az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek, amelyekről adatot kell szolgáltatni, első ízben augusztus. 10-ig.

Itt nincs kontrollszalag, chip található bennük, erre gyűjtik az adatokat, amelyeket ki lehet íratni. Ezt elektronikusan kell csatolni kell a NAV felé A PTGREGNAPLO nyomtatványon. (Az adatokat és struktúrát a kitöltési útmutató tartalmazza.)

Minden pénztárgépből kinyomtatott nyugta, illetve napi forgalmi jelentés alján van egy AP jelzés és utána 9 szám. Ebből az első három szám jelenti a ,,forgalmi engedélyszámot”, a többi számjegy pedig a készülék egyedi azonosítását teszi lehetővé. A NAV honlapján (kiemelt téma: Online pénztárgépek oldalának alján: kapcsolódó anyagok / letölthető dokumentumok közül az első pdf: közlemény az elektronikus naplós pénztárgépekről elnevezésű dokumentum tartalmazza az elektronikus pénztárgépek listáját.

Ha itt, a második oszlopban szereplő eng. szám (előbb említett AP jelzés utáni első három szám - engedélyszám) szerepel a napi jelentés szalagon, akkor kell adatszolgáltatást küldeni a NAV részére. Tehát ez a 212 típus engedély számos az adatszolgáltatásra kötelezett.

Ha nincs ebben a listában a gép, az azt jelenti, hogy nem lehet elektronikusan adatot nyerni a gépekből. (A NAV oldalán szintén megtalálható a PTGREG kitöltésével kapcsolatos információ és a támogatásra jogosultak, illetve annak igénylésének a rendszere.)

Ki kötelezett pénztárgéppel,

taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget?

1. Nyugtaadási kötelezettség.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján az adóalanynak az értékesítésről főszabályként számlát kell kiállítani. A készpénzes értékesítési forgalomban azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany (és nem is jogi személy), és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól.

Ilyen esetben, amikor az értékesítő adóalany a teljesítéssel egyidejűleg történő készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén számla kibocsátására nem kötelezett, az értékesítő adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.

A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany bizonyos esetekben –a külön jogszabályban meghatározott tevékenységei körében – kötelezően gépi kibocsátású nyugtával, vagyis a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni.

A nyugtaadás, gépi nyugtaadás kötelezettsége nem terheli az adóalanyt akkor, ha nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodni tudott, mert módjában állt a nem adóalany vevőtől a számla szabályszerű kiállításához szükséges vevői adatokat megkapni.

Meg kell jegyezni, hogy nem adóalany vevő készpénzes vásárlása esetén, ha az ellenérték adót is tartalmazó összege a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a számla-kibocsátási kötelezettség fennáll. [Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés, 166. §, 178. § (1) bekezdés.


2. Gépi nyugtaadási kötelezettség

A gépi nyugtaadásra kötelezett adóalanyok, tevékenységek, üzletek körét a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. [Rendelet 1. § (1) bekezdés, l. számú melléklet].

3/2013.(II.15) NGM rendelet 1. számú melléklete. Kizárólag Gépi Nyugtaadásra kötelezettek köre.

1. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.


2. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget a taxi szolgáltatást nyújtó adóalanyok.

Részletesen

Ez a korábban hatályos szabályozással azonosan került meghatározásra, azzal azonos körben érvényesül [lásd a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 3. §-a és 1. számú melléklete 2013. március 20-át megelőzően hatályos rendelkezéseit.]


2.1. A Rendelet szerinti kötelezettek köre

A Rendelet szerint nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az adóalanyok a Rendelet1.számú mellékletben meghatározott tevékenységük során. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában (vagyis, ha az adóalany számla kibocsátásáról nem gondoskodott) nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a következőkben felsorolt adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari -kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) az egyes2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Tekintettel arra, hogy a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok körének meghatározására vonatkozó melléklet az 1. b) és c) pontjában TEÁOR számokra hivatkozással sorolja fel a gépi nyugtaadási kötelezettséget eredményező tevékenységeket, e kötelezettség fennállása szempontjából elsődlegesen az adóalany tevékenységének e TEÁOR számok alá tartozása a meghatározó.


Amennyiben az adott tevékenység nem tartozik a Rendelet 1. számú melléklet 1. b) és c) pontjában említett, előzőekben fesorolt TEÁOR számok alá (és nem gyógyszertárról, vagy taxi-szolgáltatás nyújtásáról van szó), akkor a gépi nyugtaadási kötelezettség nem áll fenn. Ez nem jelenti azt, hogy kézi nyugtát ne kellene adni, ha annak törvényi feltételei fennállnak, csak azt eredményezi, hogy a nyugtaadási kötelezettséget–amennyiben van az adott értékesítéssel összefüggően, nem kötelező pénztárgéppel teljesíteni.

Emiatt van jelentősége az egyes tevékenységek TEÁOR alá történő besorolásának (a Rendeletben említett hatálynapnak megfelelő állapot szerint). Amennyiben a TEÁOR szerinti besorolás alapján nem egyértelmű az adóalany által végzett tevékenység megítélése, akkor további besorolási információért a Központi Statisztikai Hivatalhoz lehet fordulni, a későbbiekben említett elérhetőségek valamelyikén.


Kiskereskedelem

2.2.1.TEÁOR 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) a TEÁOR magyarázat szerint ez az ágazat tartalmazza az új és használt áruk átalakítás nélküli értékesítését a nagyközönség, elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzletekben, áruházakban, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken stb. keresztül.

A kiskereskedelem további osztályozása elsődlegesen az értékesítés helye szerint törté (bolti kiskereskedelem: 47.1-47.7–ez a gépi nyugtaadás szempontjából a kötelezett körbe tartozik –, nem bolti kiskereskedelem: 47.8 és 47.9).

A bolti kiskereskedelem magában foglalja a használt áruk kiskereskedelmét is (47.79).

A bolti kiskereskedelemben megkülönböztetjük az áruk szakosodott (47.2-47.7) és nem szakosodott (47.1) kiskereskedelmét.


Ezek az alágazatok az eladott áruk fajtái szerint még tovább bonthatók. A nem bolti kiskereskedelmet az értékesítés módjának megfelelően soroljuk be a piaci kiskereskedelem (47.8–ami nem tartozik a kötelezett körbe) vagy az egyéb nem bolti kiskereskedelem (47.9–amelyből a 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem a kötelezett körbe tartozik, de csak a nyílt árusítást végző bemutató terme, üzlete tekintetében) körébe. Ez utóbbiba tartozik pl. a csomagküldő, a házaló kiskereskedelem vagy az értékesítés automatán keresztül.(Az automatán keresztül történő értékesítés az Áfa tv. alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól.)

Ezen ágazatban az értékesített áruk köre érthető okokból az ún. fogyasztási javakra korlátozódik. Ezért nem tartoznak ide, azokaz áruk, amelyek általában nem kerülnek kiskereskedelmi forgalomba, így pl. a különböző gabonafélék, ércek, ipari gépekés felszerelések stb. Idetartozhatnak olyan kereskedelmi egységek, amelyek széles közönségnek értékesítenek, gyakran minta után, olyan termékeket, mint pl. írógépek, papíráru, festék, faáru, amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. Az áruk szokásos kezelése pl. szortírozása, szétszedése, keverése a kiskereskedelmi tevékenységkeretében is idetartozik, ha nem változtatja meg azok jellegét.

Ezen ágazatba tartozik a bizományosi, ügynöki kiskereskedelem, valamint az aukciós házak kiskereskedelmi tevékenysége.


A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a kiskereskedelmen belül a 47.1 47.7 és 47.91 szerinti alágazat, szakágazat tartozik.

A TEÁOR 47.1 Nem szakosodott bolti kiskereskedelem alá tartozik a 47.11 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, a 47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.

A TEÁOR 47.2 Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme alá tartozik például a 47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, a 47.22 Hús és húsáru kiskereskedelme, a 447.23 Hal kiskereskedelme, a 47.24. Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, a 47.25 Ital-kiskereskedelem, a 47.26 Dohányáru-kiskereskedelem, a 47.29 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.


A TEÁOR 47.3 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem alá tartozik a 47.30 Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem.

A TEÁOR 47.4 Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme alá tartozik a 47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, a 47.42 Telekommunikációs termék kiskereskedelme, a 47.43 Audio-, video berendezés kiskereskedelme.

A TEÁOR 47.5 Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme alágazatba tartozik a 47. 51 Textil-kiskereskedelem, a 47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, a 47.53 Takaró, szőnyeg, fa-, padlóburkoló kiskereskedelme, a 47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, a 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme szakágazat

A TEÁOR 47.6 Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme alá tartozik a 47.61 Könyv-kiskereskedelem, a 47.62 Újság-, papíráru-kiskereskedelem, a 47.63Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, a 47.64 Sportszer-kiskereskedelem, a 47.65 Játék-kiskereskedelem

A 47.7 Egyéb máshová nem sorolt áru kiskereskedelme alá tartozik a

47.71 Ruházati kiskereskedelem, a

47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, a

47.73 Gyógyszer-kiskereskedelem, a

47.74 Gyógyászati termék kiskereskedelme, a

47.75 Illatszer-kiskereskedelem, a

47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, a

47.77 Óra-, ékszer-kiskereskedelem, a

47.78 Egyéb máshova nem sorolt új áru kiskereskedelme, a

47.79 Használtcikk bolti kiskereskedelme.

A TEÁOR 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében – a TEÁOR magyarázat szerint – a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.

Ebbe a szakágazatba tartozik:- bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján-bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése-a közvetlen értékesítés televízión, rádión keresztül vagy telefonon-az internetes kiskereskedelmi aukció.

Ezzel összefüggően kiemelendő, hogy bár ez a szakágazat a Rendelet 1. mellékletének a kötelezett körre vonatkozó felsorolás b) pontjában szerepel ugyan, azonban a kivételek között a bb) alpontban is szerepel azzal, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi forma esetében, amennyiben ahhoz tartozóan nyílt árusítást végző üzlet, bemutatóterem kapcsolódik, ott kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Vendéglátás

2.2.2. TEÁOR 56 Vendéglátás

A TEÁOR magyarázata szerint ez az ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnét elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusító helyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül.

Az a döntő, hogy az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmasak-e, és nem annak a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.

A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a vendéglátáson belül a TEÁOR 56.1 Éttermi, mozgó vendéglátás, valamint az 556.3 Italszolgáltatás alágazat tartozik –a mozgó szolgáltatásnyújtás kivételével.

Az 56.1 alágazatba tartozó az 56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás, az

56.3 alágazatba a

56.30 Italszolgáltatás szakágazatba tartozó tevékenység tartozik.

2.2.3. TEÁOR55 Szálláshely-szolgáltatás

A TEÁOR magyarázata szerint ebbe az ágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljára a látogatók és egyéb utazók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartozik a diákok, munkások és hasonló személyek részére nyújtott hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás is. Vannak csak szálláshely-szolgáltatást nyújtó, illetve a szálláshely-szolgáltatást, étkezést és/vagy pihenési, szabadidős lehetőségeket együtt kínáló egységek.

Nem ebbe az ágazatba tartozik:- a hosszú időtartamú, jellemzően havi vagy éves tartózkodást biztosító, elsődlegesen lakóhelynek minősülő szállás biztosítása (Ingatlanszolgáltatás). A Rendelet 1. számú melléklete alapján a pénztárgépes nyugtaadásra kötelezettek körébe a szálláshely szolgáltatási tevékenység köréből a TEÁOR 55.1-55.3 alágazat tartozik.

A TEÁOR 55.1 Szállodai szolgáltatás alágazatba tartozik az 55.10 Szállodai szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: szálloda, üdülőszálloda, apartmanszálloda, motel, gyógyszálloda, konferenciaszálloda, kaszinószálloda, motorhotel, panzió).

A TEÁOR 55.2 Üdülési , egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás alá tartozik az

55.20 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: gyermeküdülő, egyéb üdülőház, vendégház és bungaló, falusi ház és faház háztartási szolgáltatások nélkül, ifjúsági szálló, turistaszálló, hegyi menedékhely, menedékhely, szabadtéri terület biztosítása sátrak, hálózsákok elhelyezésére).


A TEÁOR 55.3 Kempingszolgáltatás alá tartozik az 55.30 Kempingszolgáltatás (ebbe a szakágazatba tartozik a rövid időtartamú tartózkodás céljából érkező látogatók számára kempingben, kamionparkban, üdülési járműparkban, horgász-és vadásztáborban nyújtott , a kemping a járművek részére hely és elhelyezés biztosítása, a menedék vagy táborhely biztosítása.

Az említett TEÁOR besorolási számok alá tartozó tevékenységek felsorolása, tartalmi meghatározással a tájékoztató IV. részében található meg részletesebben. A TEÁOR ’08 dokumentumai(struktúra, tartalmi meghatározások, fordítókulcs) elérhető a KSH honlapján:www.ksh.hu (Osztályozások-TEÁOR). http://www.ksh.hu/teaor_menu

További besorolási információért a KSH Információszolgálatához lehet fordulni: Telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+361) 345-6788, e-mail: info@ksh.hu.

A teljes szakértői anyag ezen az oldalon elérhető.


Három online pénztárgép már engedélyt kapott

2013-07-12
Három engedéllyel rendelkező pénztárgép forgalmazásához járult hozzá máig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

Három engedéllyel rendelkező pénztárgép forgalmazásához járult hozzá máig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

Amint az a hivatal mai tájékoztatójából kiderül, egy székesfehérvári, egy hódmezővásárhelyi és egy budapesti cég gépeiből (A001, A002 és A003 számon nyilvántartva) választhatnak az online pénztárgépek használatára kötelezettek.

Az A001-es sorszám alatt forgalmazási engedélyt kapott „kiskassza” például azoknak a kiskereskedőknek készült, akik nem igényelnek konkrét árucikkeket tartalmazó forgalmi adatokat, a pénztárgépük nem csatlakozik készletnyilvántartó rendszerekhez: jellemzően a sarki kisboltok, pékségek, kisebb kávézók használnak majd ilyen gépet. Ezek jelentik a jelenleg üzemelő egységek mintegy négyötödét, fogyasztói áruk valahol 170–200 ezer forint között várható, amelyhez az állam ötvenezer forintos támogatást ad, tudta meg a Népszabadság. Az online pénztárgép alapját képező kiskassza egy lengyel gyártó fejlesztése, amelynek sorozatgyártása próbaüzem és a teszt után néhány héten belül elindulhat. A gép várhatóan 170-200 ezer forintba kerül majd, ehhez 50 ezer forintos állami támogatást szerezhetnek a kereskedők.

Növelni kellene a fiatalok vállalkozói hajlandóságát!

2013-07-15
A kkv-szektorban a vállalkozói generációváltást segíthetik az európai uniós gazdaságfejlesztési források.

A kkv-szektorban a vállalkozói generációváltást segíthetik az európai uniós gazdaságfejlesztési források.

Ezt dr. Antalffy Gábor (fotón elöl), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke mondta a Vállalkozásfejlesztési Tanács múlt heti ülésén egyebek között, amelyen a nemzetgazdasági miniszter a következő hétéves időszak Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjának (GINOP) tervezetét ismertette.

 

Fotó: NGM

Amint arra az ügyvezető felhívta a figyelmet, a fiatalok vállalkozási hajlandósága alacsony Magyarországon, ezért olyan programokat kellene tervezni, amelyekkel a már működő, de utánpótlás miatt megszűnő vállalkozások átadhassák tapasztalataikat a fiataloknak, írta meg a kormányportál.

A miniszter a tanácsülésen egyúttal társadalmi egyeztetésre bocsátotta a GINOP tervezetét, kiemelve, hogy széleskörű szakmai konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel. A Partnerségi Megállapodást novemberben nyújtják be az operatív programokkal (op) együtt, amelyeket az Európai Bizottság 2014 első negyedévében fogadhat el.

PÉNZTÁRGÉPCSERE – Érvényes megrendelés bizonyítja csak a késést

2013-07-15
Az adóhatóság nem fog szankcionálni augusztus 31-e után, ha a kereskedők, vendéglátósok, szolgáltatók igazolni tudják, hogy érvényes megrendelésük van új pénztárgépre, és a gyártó a szállítást vissza is igazolta, de önhibájukon kívül mégis kicsúsztak a határidőből, ígérte a helyettes államtitkár.

Az adóhatóság nem fog szankcionálni augusztus 31-e után, ha a kereskedők, vendéglátósok, szolgáltatók igazolni tudják, hogy érvényes megrendelésük van új pénztárgépre, és a gyártó a szállítást vissza is igazolta, de önhibájukon kívül mégis kicsúsztak a határidőből, ígérte a helyettes államtitkár.

Az ellenőrzéseket azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szeptember 1-jétől megkezdi, és elfogadható igazolás híján büntet is, érdemes tehát minél hamarabb megrendelni a szükséges gépeket, közölte Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára, tájékoztat az MTI-re hivatkozva a kormányportál.

Amint arról az elsők között már beszámoltunk, három online adatkapcsolatra képes pénztárgép már megkapta az engedélyt a gyártásra és forgalmazásra, további hét kérelem még az engedélyezési hivatalnál van.

Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra számít, hogy összesen körülbelül 200 ezer pénztárgépet cserélnek majd le, Reális esély van arra, mondta az államtitkár, hogy augusztus 31-ig az érintettek át tudnak állni az online adatkapcsolatra képes pénztárgépekre, tehát megérte az átállási határidő meghosszabbítása.

A gyártás még nem indult be, így egyelőre hivatalos információt nem kaptak arról, hogy a pénztárgépek mennyibe kerülnek majd, ez néhány héten belül derülhet ki, mondta Pankucsi Zoltán.

Bejelentkezés, támogatás, megrendelés, fizetés, csere

A cserére kötelezetteknek a NAV-nál be kell jelentkezniük, illetve be kell jelenteniük támogatási igényüket. A pénztárgép cseréhez az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások támogatást igényelhetnek, legfeljebb öt gép erejéig, pénztárgépenként 50 ezer forint összegben.

A kérelemre a NAV öt napon belül válaszol, ezzel lehetővé válik, hogy a pénztárgéphasználatra kötelezettek megrendeljék valamelyik engedélyezett gépet.

Amikor az eladók leszállítják a készüléket, az 50 ezer forintos támogatással csökkentett árat kell kifizetni, a támogatási összeget a pénztárgépek forgalmazóinak kell a NAV-tól igényelni.

Az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket változatlanul december 31-ig lehet működtetni, esetükben az átállás határideje nem változott.

Pénztárgépcsere – a KISOSZ javaslatot tett

2013-07-16
A közelmúlt érdekképviseleti kezdeményezéseit követő kormányzati reakciók, illetve aktuális intézkedések, köztük az online pénztárgépek bevezetése volt a témája egyebek mellett a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) július 11-ei soron kívüli ülésének.

A közelmúlt érdekképviseleti kezdeményezéseit követő kormányzati reakciók, illetve aktuális intézkedések, köztük az online pénztárgépek bevezetése volt a témája egyebek mellett a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) július 11-ei soron kívüli ülésének.

 

A találkozón – amelyen megjelent Varga Mihálynemzetgazdasági miniszter és államtitkárai – elhangzottakról dr. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviselete (KISOSZ) ügyvezető elnöke, a tanácsülés résztvevője tájékoztatott. Mint elmondta, a megbeszéléssel egyidejűleg jelentették be az első online kapcsolatra képes pénztárgép engedélyezését, sajtóhírek szerint további kettő engedélyezése másnap megtörtént.

Igénylőlap, igazolás, a KISOSZ segít

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) honlapján megtalálható a pénztárgépcsere támogatáshoz szükséges igénylőlap, amelyeket több vállalkozás már letöltött, de ebben a KISOSZ megyei tagegyesületei készséggel segítik a hozzájuk fordulókat.

A nyomtatvány letöltése és az azonosító igénylése egyben igazolása annak, hogy a vállalkozó kész a pénztárgépcserére…

Már most látható, hogy szeptember 1-ig nem tudja majd mindenki kicserélni a pénztárgépét, ezért, ahogy arról már tegnap beszámoltunka NAV nem bünteti meg azokat, akik ennek a kötelezettségüknek önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni a határidőig.

A gépbeszerzést az igazolja, hogy a vállalkozó dokumentálja: a pénztárgépcserét megpróbálta. Ehhez elegendő, ha a vállalkozó az új pénztárgépre árajánlatokat kér, ad egy megrendelést, bemutatja annak visszaigazolását. Így igazolható, hogy önhibán kívül esik késedelembe, de a csere érdekében eljárt. Új pénztárgépek beszerzésének szükségessége esetén az online gépig kézi nyugta és számlaadás elfogadott, mondta az elnök.

Érdekképviseleti felvetések – kormányzati válaszok

A KISOSZ, illetve egyes tagegyesületei által megfogalmazott felvetésekre kapott válaszokat Antalffy Gábor a következőkben összegezte: folyamatos kommunikációt ígértek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a NAV honlapján az engedélyezett gépekről, így torz információ a gépek beszerzése során nem lesz. Javaslata szerint bármilyen ajánlat esetén érdemes a géptípusokra a hivatalok honlapjain rákeresni.

Pénztárgépcsere a KISOSZ javaslatával:

teljes körű költségtérítés vagy szja-kedvezmény

Amint arról az elnök beszámolt, a jelenlegi pénztárgépek állami szervezésű begyűjtése és hasznosítása kérdésében vizsgálják a lehetőséget, de ahol kötelező a pénztárgép, ott kötelező az online adóhatósági adatszolgáltatás. Ahol be akarják vezetni, ott hasonló elvárások lesznek. Ezért, jelenleg nem biztosítható a régi gépek hasznosítása, amelyek ráadásul többféle típusúak és korúak. Amennyiben a problémára lesz hasznosítható megoldás, egyeztetni fognak a szövetséggel, utalt a tárcától kapott válaszra az elnök.

Aláírásgyűjtés indult Somogyból…

Mint ismeretes, Somogy megyéből elindult egy aláírásgyűjtési kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások teljes körű költségtérítést vagy SZJA adókedvezményt kaphassanak a pénztárgépcsere költségeire. A kezdeményezést országos szinten pontosítottuk azzal, fogalmazott Antalffy Gábor, hogy elsősorban a teljes költségtérítést kezdeményezzük a mikro- és kisvállalkozói körben, ehhez a jelenlegi támogatási rendszerhez hasonló feltételeket javasoltunk. Másodsorban a támogatással meg nem térülő többletköltség adóból történő levonását egyéni vállalkozó esetén a személyi jövedelemadóból, családi jellegű kisvállalkozások esetében a társasági adóból, szól a javaslat.

A témában a KISOSZ levélben kereste meg a nemzetgazdasági minisztert.

*

Nemzetgazdasági Minisztérium

Varga Mihály

Miniszter Úr részére

1051 Budapest,

József nádor tér 2-4.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ az NGTT és a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésein minden esetben megfogalmazza észrevételeit a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése érdekében, és egyúttal részt veszünk az adminisztráció csökkentésére létrejött munkacsoport tevékenységében, annak Monitoring Bizottságában. A szakmai kapcsolattartás egyik eszközeként másfél héttel ezelőtt olyan értekezletet tartottunk, amelyre meghívtuk Vagács István főosztályvezető urat és munkatársait, hogy valamennyi megyei szervezetünk vezetőjének bevonásával közös konzultációt biztosítsunk a 2014-2020 KKV stratégiájáról, az Európai Uniós támogatások tervezéséről és e körben egyeztettünk a vállalkozó tagságot leginkább érintő kérdésekről is.

Ezek közül kiemelkedik az adóhatósági on-line adatszolgáltatásra alkalmas pénztárgépek cseréjének kérdése, amelynek kapcsán örömmel konstatáltuk, hogy a bevezetés időszaka kitolódik az idegenforgalmi szezon végére, az érdekképviseletek, közöttük a KISOSZ kezdeményezésére. Ezzel együtt a vállalkozók körében rendkívül nagy a bizonytalanság, hiszen mai napig cserére alkalmas pénztárgépet nem láttunk, miközben az átállás költségeivel kapcsolatban a szakmai piacon ügynökök és rémhírek is megjelentek.

Mindezek alapján a KISOSZ részéről ezúton kezdeményezzük Miniszter Úr felé, hogy a kötelező pénztárgépcserével kapcsolatban a kormányzati álláspont vegye figyelembe a következőket:

Az elmúlt években a hazai fogyasztásra, belföldi keresletre alapozó kereskedelmi és vendéglátó kisvállalkozók jelentős forgalomcsökkenést szenvedtek el, jövedelempozíciójuk jelentősen romlott, ezért a pénztárgépek cseréjére vonatkozó korlátozott állami támogatás is kevés lehet ahhoz, hogy e vállalkozások talpon tudjanak maradni. A KISOSZ a Vállalkozásfejlesztési Tanács ülésén elmondta, hogy a rendszer működtetésének költségeit a vállalkozások fogják viselni, ezért kezdeményeztük, hogy a pénztárgépek cseréjére vonatkozó állami támogatás 100% mértékű legyen. Tekintettel arra, hogy az intézkedéstől a 2013. évi költségvetésből már jelentős többlet adóbevételt vár a kormányzat, így úgy véljük, hogy az egyszeri költségeknél tehermentesítheti ebből a legkisebb hazai mikro- és kisvállalkozókat. Ezúton kezdeményezzük, hogy a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, évi 500 millió forint árbevétel alatti és legfeljebb öt pénztárgépet üzemeltető vállalkozások esetében az állami támogatás
mértéke legyen 100%-os, azaz a vállalkozásoknak a pénztárgépcsere ne kerüljön többletköltségbe. Jót tenne, ha ebben a kérdésben a várható adóbevételek miatt maga az állam is úgy járna el, mint a klasszikus kisvállalkozó, ahhoz, hogy a jövőben legyen „2 Forint nyereségünk, először be kell tenni 1 Forintot”. Ez azt jelentené számunkra, hogy a pénztárgépcsere többletköltségbe nem kerül.

Kezdeményezésünkkel egy időben elindult egy széles körű vállalkozói aláírásgyűjtés, amelynek célja, hogy amennyiben kezdeményezésünket a kormányzat nem támogatja a pénztárgépcsere teljekörű támogatás kérdésében, akkor legalább az említett vállalkozói kör a 2013 és 2014 években a támogatáson felül felmerült többletköltségét beszámíthassa egyéni vállalkozó esetén a személyi jövedelemadójába, társas vállalkozás esetén pedig a társasági adó összegébe. Ezzel a megoldással, ha nem is közvetlen, hanem halasztott és közvetett módon, de a kormány biztosítaná az előzőekben megfogalmazott vállalkozói igényt a pénztárgépek cseréjének teljes körű támogatására. Erről az aláírásgyűjtésről és kezdeményezésről értekezletünkön a szaktárca főosztályvezetőjét is személyesen tájékoztattuk.

Kérjük Miniszter Úr segítségét abban, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások minél zökkenő-mentesebben és kitermelhetetlen többletköltségek nélkül állhassanak át az új rendszerre, a bevezetéshez szükséges szakmai egyeztetéseken a KISOSZ részéről a továbbiakban is kezdeményezően és aktívan részt kívánunk venni.

Budapest, 2013. július 1.

Tisztelettel

Dr. Antalffy Gábor

elnök

*

A javaslatot elfogadták, lesz hatásvizsgálat…

A kezdeményezést kormányzati szinten elfogadták, hangsúlyozta az elnök, mondván, hogy ez nem lenne jelentős összeg a költségvetés számára, de eddig vagy egyösszegű vissza nem térítendő támogatásban, vagy, alternatívaként, adókedvezményben gondolkodtak. Az előző győzött és a két javaslat egymással szemben áll. A KISOSZ javaslata a két kedvezmény együttes alkalmazása. Erre tettünk a VT ülésén is javaslatot, amelyhez hatásvizsgálatot végeznek, majd az alkalmazhatóság érdekében egyeztetni fognak velünk, mondta Antalffy Gábor.

Javulhat a kkv-k versenyképessége

Az ülésen napirendi pontként szerepelt a 2014-2020 közötti gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) tervezése, ismertette az elnök. A partnerségi megállapodás Brüsszel és hazánk között megszületett. Gazdaságfejlesztésre a források közel 60 százalékát fordítják. Ebből 40 százalék a GINOP aránya. Eddig a 7 prioritás fogalmazódott meg, a következők szerint:

– KKV-versenyképesség javítása (ágazati fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások, hálózatok, klaszterek, üzleti infrastruktúra stb.)

– Tudásgazdaság fejlesztése (K+F+I)

– Infokommunikációs fejlesztések (digitális gazdaság, infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése stb.)

– Innovatív és kreatív szolgáltatások és termékek fejlesztése – itt szerepel a turizmus, idegenforgalom, TDM intézményrendszer, egészségturizmus stb.

– Kiemelt növekedési zónák és speciális területek célzott gazdaságfejlesztési programjai (alternatív és közösségi gazdaság és gazdaságilag hátrányos helyzetű zónák fejlesztése)

– Foglalkoztatás ösztönzése és vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése (szakképzés, felnőttképzés, fiatalok munkába állásának ösztönzése)

– Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

A konkrét Operatív Programok kidolgozása őszre várható, november végéig, amelyben az érdekképviseletekkel egyeztetni fognak.

Vállalkozói generációváltás:

a KISOSZ a programtervezésben és a végrehajtásban is szerepet vállal

A Vállalkozásfejlesztési Tanácsülésen szóba kerültek a Szabad Vállalkozási Zónák eddigi tapasztalatai, majd a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése érdekében kezdeményezett intézkedések tervei, ahogy arról már írtunk. Ez utóbbi témában a TÁMOP-2.3.6. program alapján jeleztük a KISOSZ szerepvállalását, hangsúlyozta Antalffy Gábor, egyúttal azt is, hogy a vállalkozói generációváltást érdekképviseletként felvállaljuk és elősegítjük. A KISOSZ ennek alapján várhatóan már a programok tervezésében is részt fog venni, nemcsak programok végrehajtásában, tájékoztatott a KISOSZ elnöke.


 

A KISOSZ javaslata: teljes körű költségtérítés vagy adókedvezmény

2013-07-16
A közelmúlt érdekképviseleti kezdeményezéseit követő kormányzati reakciók, illetve aktuális intézkedések, köztük az online pénztárgépek bevezetése volt a témája egyebek mellett a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) július 11-ei soron kívüli ülésének.

A közelmúlt érdekképviseleti kezdeményezéseit követő kormányzati reakciók, illetve aktuális intézkedések, köztük az online pénztárgépek bevezetése volt a témája egyebek mellett a Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) július 11-ei soron kívüli ülésének.

A szakmai konzultáción egyebek mellett megfogalmazódott a KISOSZ javaslata. Erről, illetve a találkozó további részleteiről dr. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke tájékoztatott.

A tájékoztatót Állásfoglalások, szakmai vélemények  rovatunkban olvashatják.

FIGYELEM! Itt a már engedélyes pénztárgépek listája

2013-07-17
Az elektronikus pénztárgépekre való áttérés – gyártás és forgalmazás – felgyorsítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, közölte a nemzetgazdasági miniszter egy ma délutáni sajtótájékoztatón.

Az elektronikus pénztárgépekre való áttérés – gyártás és forgalmazás – felgyorsítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, közölte a nemzetgazdasági miniszter egy ma délutáni sajtótájékoztatón.

Az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártásához – a piaci igények minél gyorsabb kielégítése érdekében – a fejlesztési bankon keresztül kedvezményes állami hitelt biztosítanának. Cserébe azt várják az ilyen gépek gyártóitól hogy termékük a lehető legkedvezőbb áron jelenjen meg a piacon, mondta Varga Mihály.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eddig három, az állami adóhatósággal online adatkapcsolatra képes gépnek adta meg az engedélyt.

*

Eddig ezek a gyártók és pénztárgépeik kaptak forgalmazási engedélyt

 

- a Laurel Kft. (8000 Székesfehérvár, Gyümölcs utca 4-6.) által típusvizsgálatra bemutatott  LCR CLASSIC SENTO M típusú pénztárgép forgalmazását  A001számon,


- a MICRA-METRIPOND KFT. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky utca 70.) által típusvizsgálatra bemutatott  MICRA SENTO M típusú pénztárgép forgalmazását A002 számon,


- a MONTEL INFORMATIKA KFT. (1155 Budapest, MÉZESKALÁCS TÉR 18.) által típusvizsgálatra bemutatott MONTEL SENTO H típusú pénztárgép forgalmazását A003 számon engedélyezte.

További információ a hivatal  honlapján. 


 

A nem nyerőknél megmaradt dohánytermékeket a nagykereskedő visszavásárolja

2013-07-18
Az eladási áron visszavásárolják a nagykereskedők az el nem adott dohányterméket azoktól a kiskereskedőktől, akik nem nyertek koncessziós jogosultságot.

Az eladási áron visszavásárolják a nagykereskedők az el nem adott dohányterméket azoktól a kiskereskedőktől, akik nem nyertek koncessziós jogosultságot.

Azok a kiskereskedők, akik működési engedélyük birtokában a dohánytermék kiskereskedelem koncesszióköteles tevékenységgé válása előtt, azaz 2013. július 1-jét megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak – 2013. július 1-jét követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak, azonban a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb 2013. július 1-jét követő 15 napig, azaz 2013. július 16-a 24:00 óráig folytathatták, tudatja közleményében a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.

Visszavásárlás

A dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és a kiskereskedőknél az átmeneti időszakot, azaz 2013. július 16-t követően megmaradt– sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérésére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került.

Tekintettel arra, hogy a dohánytermék kiskereskedelemi tevékenységre vonatkozó koncessziós jogosultsággal nem rendelkező kiskereskedők 2013. július 16-a éjfélig jogosultak a készletükön lévő dohánytermékek értékesítésére, így a visszavásárlásra nyitva álló 30 napos határidő legkorábban e határnaptól számítandó.

*

A visszavásárlási kötelezettséggel kapcsolatosan az adóhatóság internetes oldalán további részletes tájékoztatás található.


Erősen kivéreztetett szektor jövője került veszélybe

2013-07-18
Olyan kisboltok ezrei kerülhetnek hamarosan nehéz – szakértői megfogalmazás szerint végzetes – helyzetbe, amelyekben eddig más áruféleségek mellett dohánytermékeket is értékesítettek.

Olyan kisboltok ezrei kerülhetnek hamarosan nehéz – szakértői megfogalmazás szerint végzetes – helyzetbe, amelyekben eddig más áruféleségek mellett dohánytermékeket is értékesítettek.

A trafiktörvény bevezetése és következményei miatt több ezer kisbolt két napja nem árusíthat dohányterméket, így az abból származó forgalomkiesés ezeknek a kiskereskedelmi egységeknek az elkövetkezőkben óriási veszteséget jelent. A kisboltok veszteségét az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el az őket működtető vállalkozások. A tervek szerint összesen 5 297 Nemzeti Dohánybolt nyílik, amelynek hatása érezhető lesz a cégstatisztikákon is, hivatkozik kutatására az Opten céginformációs szolgáltató.

A legnagyobb visszaesés 2014-ben várható

„A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd” – tájékoztatott Tóth Tamás, a Magyar Követeléskezelők és Információt Szolgáltatók Szövetségéhez tartozó Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

Leginkább Csongrád, Heves, Veszprém boltjai sínylik meg a változást

Az előrejelzések szerint a fővárost fogja legkevésbé érinteni a változás – mindössze 17 százalékos CFI-vel. (Az Opten - CFI az adott időszakban alapított és megszűnt vállalkozások számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez. E mutató az új trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik.)

Viszonylag alacsony értékeket várhatunk Pesten, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legrosszabb helyzetbe pedig Csongrád, Heves és Veszprém megye kerülhet, ahol a CFI a 35 százalékot is meghaladhatja.

Pénzügyei adataik miatt sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete

Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján azonban 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges. Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre.

A szakmai információ teljes részletességgel ezen az oldalon elérhető.


ENGEDÉLYES PÉNZTÁRGÉPEK LISTÁJA

2013-07-18
Az elektronikus pénztárgépekre való áttérés – gyártás és forgalmazás – felgyorsítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, közölte sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter.

Az elektronikus pénztárgépekre való áttérés – gyártás és forgalmazás – felgyorsítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az érintettekkel, közölte sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter.

Az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártásához – a piaci igények minél gyorsabb kielégítése érdekében – a fejlesztési bankon keresztül kedvezményes állami hitelt biztosítanának. Cserébe azt várják az ilyen gépek gyártóitól hogy termékük a lehető legkedvezőbb áron jelenjen meg a piacon, mondtaVarga Mihály.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eddig három, az állami adóhatósággal online adatkapcsolatra képes gépnek adta meg az engedélyt.

*

Eddig ezek a gyártók és pénztárgépeik kaptak forgalmazási engedélyt: 

- a Laurel Kft.(8000 Székesfehérvár, Gyümölcs utca 4-6.) által típusvizsgálatra bemutatott LCR CLASSIC SENTO Mtípusú pénztárgép forgalmazását A001számon,

- a MICRA-METRIPOND KFT. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky utca 70.) által típusvizsgálatra bemutatott MICRA SENTO Mtípusú pénztárgép forgalmazását A002számon,

- a MONTEL INFORMATIKA KFT.(1155 Budapest, MÉZESKALÁCS TÉR 18.) által típusvizsgálatra bemutatott MONTEL SENTO Htípusú pénztárgép forgalmazását A003számon engedélyezte.

További információ a hivatal oldalán.

 


 

 

Már „zöld számon” is értesítheti a hatóságot a panaszos

2013-07-18
Akár már az üzletekből, vásárokból vagy a büfékből, vendéglőkből, éttermekből is értesíthetik a fogyasztók a hatóságokat – egy ingyenesen hívható, úgynevezett zöld számon, a nap minden szakában –, ha élelmiszerrel kapcsolatos panaszuk van.

Akár már az üzletekből, vásárokból vagy a büfékből, vendéglőkből, éttermekből is értesíthetik a fogyasztók a hatóságokat – egy ingyenesen hívható, úgynevezett zöld számon, a nap minden szakában –, ha élelmiszerrel kapcsolatos panaszuk van.

A szabálytalanságok hatékony és gyors kivizsgálását, s ezzel együtt az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentését segíti elő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ingyenes telefonos szolgáltatása, a Zöld szám, tájékoztatja a közvéleményt a hivatal.

Panasz lehet…

A fogyasztóbarát szolgáltatás megismertetésére a NÉBIH országos reklámkampányt indított. A Zöld számon (06 80263244) a fogyasztó bejelentést tehet minden olyan esetben, amikor élelmiszerrel kapcsolatos biztonsági problémát tapasztal. Ilyen például a lejárt fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idő, jelöletlen élelmiszer, visszafagyasztott termék, higiéniai problémák az elárusító- vagy vendéglátóhelyen.

Éjjel-nappal hívható

A NÉBIH Zöld számán munkaidőben a hivatal munkatársai veszik fel a fogyasztói bejelentéseket, munkaidőn kívül pedig üzenetrögzítő működik.

Bejelentés után gyors, célzott ellenőrzés

A konkrét élelmiszer-higiéniai probléma bejelentése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek a vizsgálatot gyorsan és célzottan, az adott helyszínen elvégezzék. A fogyasztói bejelentések elősegítik, hogy a hivatal hatékonyan tudjon reagálni egy konkrét problémára.

Figyelem! Egyes vállalkozói járulékfizetési kötelezettségek megváltoztak

2013-07-22
Július 1-jétől módosultak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályok – az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény értelmében.

Július 1-jétől módosultak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályok – az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény értelmében.

A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló,

átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 25/A. § b) pont alapján 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni.) az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér(,A Tbj. 4. § s) pont szerinti) az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhatóság.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók

járulék- és szociális hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás, mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie.

Ugyancsak az általános szabályok szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel díjazásban részesül.

A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési kötelezettséget érinti, tájékoztat az adóhatóság.

A cégek közvetlenül is jelezhetik észrevételeiket

2013-07-22
Annak érdekében, hogy minél több vállalkozás jusson forráshoz a Növekedési Hitelprogram keretén belül, az eredetileg tervezett 500-ról 750 milliárd forintra emelték a program első két pillérének keretösszegét.

Annak érdekében, hogy minél több vállalkozás jusson forráshoz a Növekedési Hitelprogram keretén belül, az eredetileg tervezett 500-ról 750 milliárd forintra emelték a program első két pillérének keretösszegét.

Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított program fő célja a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése.

A jegybank közvetlenül is fogadja a kis- és középvállalkozások programmal kapcsolatos észrevételeit, megjegyzéseit a néhány napja elindult kapcsolatvonalon keresztül.

A felvetéseket a program értékelése során az MNB áttekinti, illetve az esetleges panaszokat megvizsgálja, és amennyiben szükségesnek ítéli, kapcsolatba lép az adott hitelintézettel a nem kívánatos gyakorlat megszüntetése érdekében.

Terméktájékoztató, űrlap, észrevételek

A program keretében nyújtható hitelekkel kapcsolatban az MNB által támasztott elvárásokat a bank honlapján is olvasható terméktájékoztató tartalmazza.

 

Az észrevételeket, megjegyzéseket egy innen is letölthető űrlap kitöltésével lehet a bank felé elektronikusan jelezni:

A kitöltött dokumentumot az nhpkapcsolat@mnb.hu email-címre várják!

 

Aki postai úton kívánja észrevételeit eljuttatni, azok erre a címre írhatnak:

1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. (A borítékon fel kell tüntetni: Magyar Nemzeti Bank, NHP Vállalati Kapcsolatvonal)

A vállalkozóknak kevesebb is lehet a banki díjaik költsége

2013-07-22
Spórolhatnak a tranzakciós költségeken a cégek, ígérik a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, mert a tárca egy egyszerű adózási szoftvert fejlesztett ki a vállalkozásoknak.

Spórolhatnak a tranzakciós költségeken a cégek, ígérik a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, mert a tárca egy egyszerű adózási szoftvert fejlesztett ki a vállalkozásoknak.

A cégek, az egyéni vállalkozók ezentúl egyetlen pénzmozgással róhatják le közterheiket az egyszerűsített adóbefizetés részletszabályairól hamarosan megjelenő rendelet alapján, számolt be az Origo a Magyar Nemzet (MN) információjára hivatkozva.

Az új módszerrel a vállalkozások akár havonta is jelentős összeget takaríthatnak meg. A korábbi fél tucat, vagy annál is több átutalás helyett mindössze egy utalás banki díját kell majd megfizetni, jelent meg a MN pénteki számában Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentése.


Mint elmondta, az ügyfélkapun keresztül lesz elérhető a rendszer. Abban az ügyfél tételesen megjelölheti hogy mely adónemekre kíván utalni, ez alapján a rendszer fizetési megbízást készít, amit megküld a cég bankjának.

Az ügyfelek akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha pénzintézetük csatlakozott az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez, szerződést kötöttek a kormányzati informatikai ügynökséggel, ismertette az Origo.

Új módszerrel találnak rá a feketemunkásokra

2013-07-23
A munkáltatók ellenőrzését ma már korszerű kiválasztási és informatikai rendszer segíti. Az adórevizorok a pénzügyőrökkel együtt vesznek részt a foglalkoztatási szabályok betartásának ellenőrzésében.

A munkáltatók ellenőrzését ma már korszerű kiválasztási és informatikai rendszer segíti. Az adórevizorok a pénzügyőrökkel együtt vesznek részt a foglalkoztatási szabályok betartásának ellenőrzésében.

A szabálytalan foglalkoztatás és a feketemunka kiszűrésére egyre eredményesebb módszereket alkalmaz az adóhatóság, mondta el a Pénzcentrum.hu-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: tavalyelőtt 2 857, tavaly 4 911, az idei első félévében pedig 2 624 vállalkozásról derült ki, hogy szabálytalanul foglalkoztatja dolgozóit. Az emelkedés hátterében, írja a hírportál, a NAV ellenőrzéseinek minden eddiginél eredményesebb módszerei állnak. Az adóhatóság folyamatosan elemzi és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, tapasztalatokat, hogy az ellenőrzési szűrő még hatékonyabban működjön.

A NAV – a feketemunka szempontjából továbbra is kockázatos építőipar mellett – nagy hangsúlyt helyez az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, az éttermi mozgó vendéglátás, valamint az italszolgáltatás területén tevékenykedő foglalkoztatókra, továbbá az éjszaka működő szolgáltatók vizsgálatára is.

A szigorú és egyre gyakoribb ellenőrzések célja – a költségvetési bevételek növelése mellett – a megelőzés.

Minél nagyobb valószínűséggel számíthatnak a foglalkoztatók a NAV ellenőrzésére, annál kevésbé vállalják az adóelkerülés kockázatát, fogalmaz a lap.

Bírság: lehet akár 1 millió forint szorzata is

Feketefoglalkoztatás esetén nincs mérlegelési lehetősége az adóhatóságnak: mindenképpen ki kell szabnia bírságot, amelynek összege 1 millió forintig terjedhet, ráadásul ezt az összeget annyival kell megszorozni, amennyi be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat a munkáltató.

Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg.

Ismételt ellenőrzés

Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, vélelmezve állapítja meg.

Üzletbezárás

A mulasztási bírság kiszabása mellett 12 nyitvatartási napra lezárhatja az adóhatóság az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, tájékoztat a lap.

PÉNZTÁRGÉPEK – Programok és a használatuk

2013-07-23
Közlemény

Közlemény

A pénztárgépek elektronikus naplófájljai alapján készülő CSV fájl formai ellenőrzését végző java programról és használatáról közleményt jelentetett meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az információ erről az oldalról elérhető.


Nagyon őrizzük meg a számlákat, nyugtákat!

2013-07-23
Azok a vállalkozások, amelyek elveszítik a nyomdai úton előállított számlákat, nyugtákat, akár több tízmillió forintos bírságra is számíthatnak.

Azok a vállalkozások, amelyek elveszítik a nyomdai úton előállított számlákat, nyugtákat, akár több tízmillió forintos bírságra is számíthatnak.

Emlékeztetőül: a bizonylatok megőrzésére vonatkozó szabályok már tavaly január elsejétől megváltoztak az adózás rendjéről szóló törvényben (art.), hívja fel a figyelmet szakmai elemzésében a Pénzcentrum.hu.

A nem magánszemély adózók esetén jelentősen szigorodott a szabályozás a nyomdai úton előállított számlák, nyugták megőrzésének elmulasztása esetén.

A bírság

Az új rendelkezés szerint a bírság összege 500 ezer forint, és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e.

Különösen nagy gondot okozhat ez a szabályozás abban az esetben, ha a vállalkozás például elveszít egy 50 lapos számlatömböt. Ekkor 50 x 500 000, azaz 25 millió forintos bírsággal is sújthatja az adóhatóság.

A rendelkezés

Az art. átmeneti rendelkezései szerint a jogszabály előírásait a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

Elvben így…

Ezt a rendelkezést a hírportál által megkérdezett Angyal József okleveles adószakértő szerint úgy kell értelmezni, hogy az adóhatóság csak akkor bírságolhat a tavaly január elsejétől módosított rendelkezések alapján, ha az adózó a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzését 2011. december 31-ét követően mulasztja el.

Gyakorlatban úgy…

Ezzel szemben azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóhatóság nem veszi figyelembe az átmeneti rendelkezésekben foglaltakat. Példa erre egy vállalkozás esete, amely részére rendszeresen a könyvelője vásárolt számlatömböket. Az adóhatóság egy ellenőrzés során megállapította, hogy kettő számlatömb nincs meg. A könyvelő 2008-ban vásárolta a számlatömböket, amelyeket nem adott át a vállalkozásnak, nem is kerültek be a nyilvántartásba.

Aktuálisan…

Az adóhatóság azonban úgy határozott, hogy nincs jelentősége annak, hogy már 2008-ban eltűntek a számlatömbök, az a lényeg, hogy ez 2012-ben derült ki.

Vagyis: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt az időpontot minősíti a megőrzési kötelezettség elmulasztása időpontjának, amikor nem tudta bemutatni a vállalkozás a nyomdai úton előállított számlát, nyugtát. Az említett adózóra a módosított törvény szerint kiszabhatónál jóval kevesebb, 5 millió forint mulasztási bírságot rótt ki a NAV. Ellenben az pontosan a tízszerese a korábban hatályos törvény szerint megállapítható 500 ezer forintnak.

Pedig…

Az okleveles adószakértő szerint az említett adózóra legfeljebb 500 ezer forint bírságot lehetett volna kiszabni, tekintettel arra, hogy a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, így a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

Egyébként…, ám attól függetlenül…

A szakértő egyébként egyetért a mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés szigorításának elsődleges céljával, vagyis a fiktív számlázás visszaszorításával. Ettől függetlenül azonban, véleménye szerint ellentétes az art. átmeneti rendelkezésével a módosított szabályok visszamenőleges alkalmazása, szól a szakmai elemzés.

A hőség tennivalókat diktál a munkahelyeken is

2013-07-24
A rendkívüli meleg miatt a foglalkoztatóknak különös figyelmet kell munkavállalóik egészségvédelmére fordítaniuk. Napról-napra fokozódó hőségről adott ki jelentést az Országos Meteorológiai Szolgálat…

A rendkívüli meleg miatt a foglalkoztatóknak különös figyelmet kell munkavállalóik egészségvédelmére fordítaniuk. Napról-napra fokozódó hőségről adott ki jelentést az Országos Meteorológiai Szolgálat…

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) úgy tájékoztat, hogy a meteorológiai szolgálat szerint száraz, napról napra melegebb léghullámok árasztják el a Kárpát-medencét. A napi középhőmérséklet szerdán és csütörtökön elsősorban a Dél-Dunántúlon, péntektől már másutt is többfelé meghaladja a 25 fokot, sőt a hétvégén és a jövő hét elején helyenként 27, 28 fok körül valószínű.

Hőségriasztás

Ezért az országos tisztifőorvos 2013. július 24-én 00.00 órától 2013. július 26-án 24.00 óráig elrendeli a hőségriasztás II. fokozatát.

Figyelem! Hőségben a munkáltató kötelezettségei

Lapunk korábbi írásában a foglalkoztatók tennivalóit összegezzük kimerítő részletességgel.


A várható minimum és maximum hőmérsékletek:

július 24. szerda: 10, 17oC 27, 34 oC

július 25. csütörtök: 12, 18oC28, 34 oC

július 26. péntek 14, 20oC30, 35 oC

július 27. szombat: 15, 20oC 31, 36 oC

július 28. vasárnap: 16, 21oC32, 37 oC

július 29. hétfő: 17, 22oC 33, 38 oC

(Forrás: ÁNTSZ)

Somogy megye – Virágkereskedőknek kötelező agrárkamarai tagság?

2013-07-24
Adategyeztetés, agrárkamarai hozzájárulás, - tagdíj, illetve -nyilvántartásba vétel. Ezekre hivatkozva kereste meg a KISOSZ több somogyi tagját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, értesítette lapunkat a szövetség megyei tagegyesülete.

Adategyeztetés, agrárkamarai hozzájárulás, - tagdíj, illetve -nyilvántartásba vétel. Ezekre hivatkozva kereste meg a KISOSZ több somogyi tagját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, értesítette lapunkat a szövetség megyei tagegyesülete.

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több, az agrárágazattal kapcsolatos területen működő kereskedelmi tevékenységet folytató (például virág-, koszorú-, és dísznövény kereskedő) tagunkat levélben kereste meg adategyeztetés, valamint az agrárkamarai hozzájárulási díjjal és tagdíjjal kapcsolatos tájékoztatás céljából, hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete "KISOSZ" megyei szervezetének ügyvezető társelnöke,Kertész Rezső. Amint az a szerkesztőségünkhöz eljuttatott információból kiderül, az agrárkamarai levélben jelzik, hogy a fent nevezett kereskedőket a 2012. évi CXXVI tv – továbbiakban kamarai törvény – alapján nyilvántartásba kell venni.

 A somogyi KISOSZ megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, s a munkatársuktól kapott tájékoztatás szerintazok a vállalkozók tartoznak a Kamara hatáskörébe, akiknek fő tevékenysége a kamarai törvény 1. mellékletében az Önálló Vállalkozói Tevékenységi Jegyzékében (ÖTVJ) szerepel, illetve a fő tevékenysége a törvény 2. mellékletében lévő TEÁOR számok között szerepel.

  Az ÖTVJ számok között kiskereskedelmi kategóriában

csak a következő tevékenységek szerepelnek:

 475206 Mezőgazdasági eszköz kiskereskedelme

477302 Állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme

477601 Virág-, koszorú-, dísznövény-kiskereskedelem

477602 Hobbiállat eledel és takarmány kiskereskedelem

477603 Dísznövényi szaporítóanyag kiskereskedelem

477604 Műtrágya és agrokémiai termék kiskereskedelem

A zöldség-gyümölcs, a hús, húskészítmények, a tejtermék, tojás, zsiradék kereskedelem csak kül-, és nagykereskedelem kategóriában szerepel a listában, tehát a kiskereskedelem nem, jelzi az információ.

Az agrárkamarától kapott tájékoztatás szerint azoknak a vállalkozóknak, akiknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2013. március 29-i alakulásakor a fő tevékenységi köre a fenti két mellékletbe tartozott, annak 2013-ban a regisztrációs díjat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának kell fizetnie, tudta meg a somogyi KISOSZ .

 AMagyar Kereskedelmi és Iparkamarátóllevélben lehet kérni, hogy a hozzá már befizetett

5 000 forintos regisztrációs díjat utalják vissza a vállalkozó által megjelölt bankszámlaszámra, vagy fizessék ki postai úton a megadott lakcímre (Indoklásként le kell írni, hogy a 2012.évi CXXVI törvény szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörébe került a vállalkozó), majd az összeget el kell utalni az agrárkamara által megadott bankszámlaszámra, folytatódik a somogyi érdekképviselet tájékoztatása.

Egyéni vállalkozó, ha akár fő, vagy melléktevékenysége is a kamarai törvényben meghatározott kategóriába esik, mindenképpen az agrárkamara hatáskörébe kerül, hangsúlyozzák Somogyból.

 Amennyiben egyszemélyes Kft-t, vagy például családtaggal Bt-t alakít (ha céggé alakul), és megváltoztatja 2013-ban a fő tevékenységi körét és csak melléktevékenység lesz a virágkereskedelem, akkor 2014. január 1-jétől visszakerülhet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához. (Több kiskereskedő véleménye szerint nem indokolt a vállalkozási forma szerinti megkülönböztetés, amely a családi alapon működő egyéni vállalkozókat – akaratuk ellenére- sorolják a kötelező tagsággal és többlet anyagi teherrel járó agrárkamarába.

  Jelezhet, aki nem tartozik az agrárkamarához

 Ha a megkeresett vállalkozó fő tevékenységi köre nem tartozik a fent jelölt két mellékletbe, az agárkamara honlapjának „bevallás oldalán” www.bevallasnak.hu kell szövegesen jelezni, hogy a vállalkozó a fő tevékenységi köre alapján nem tartozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatáskörébe.

 *

Javaslat jogértelmezés vagy törvénymódosítás kezdeményezésére

A Somogy megyei KISOSZ azt javasolja, hogy a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) országos szervezete kezdeményezze a szabályozás jogértelmezését, indokolt esetben a törvény módosítását.


 

Virágkereskedőknek agrárkamarai tagság?

2013-07-24
Adategyeztetés, agrárkamarai hozzájárulás, - tagdíj, illetve -nyilvántartásba vétel. Ezekre hivatkozva kereste meg a KISOSZ több somogyi tagját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, értesítette lapunkat a szövetség megyei tagegyesülete.

Adategyeztetés, agrárkamarai hozzájárulás, - tagdíj, illetve -nyilvántartásba vétel. Ezekre hivatkozva kereste meg a KISOSZ több somogyi tagját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, értesítette lapunkat a szövetség megyei tagegyesülete.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több, az agrárágazattal kapcsolatos területen működő kereskedelmi tevékenységet folytató (például virág-, koszorú-, és dísznövény kereskedő) tagunkat levélben kereste meg adategyeztetés, valamint az agrárkamarai hozzájárulási díjjal és tagdíjjal kapcsolatos tájékoztatás céljából, hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete "KISOSZ" megyei szervezetének ügyvezető társelnöke, Kertész Rezső. Amint az a szerkesztőségünkhöz eljuttatott információból kiderül, az agrárkamarai levélben jelzik, hogy a fent nevezett kereskedőket a 2012. évi CXXVI tv – továbbiakban kamarai törvény – alapján nyilvántartásba kell venni.

A témával kapcsolatban a somogyi KISOSZ megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, és további tájékoztatást kért.

A kamara válaszát és a további információkat a Megyei tagegyesületi hírek rovatunkban olvashatja.

Új pénztárgépek – kész az adatátviteli kapcsolatot biztosító szolgáltatás

2013-07-25
Az új, online pénztárgépek és az adóhatóság rendszere közötti adatátviteli kapcsolatra a szolgáltató felkészült, tudatta a sajtóval a cég.

Az új, online pénztárgépek és az adóhatóság rendszere közötti adatátviteli kapcsolatra a szolgáltató felkészült, tudatta a sajtóval a cég.

A műszaki keretet meghatározó jegyzőkönyv aláírása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Telekommal együttműködésben sikeresen tesztelte a szolgáltatást. Az adóhatóság szervere, valamint a pénztárgépekbe kerülő Adóügyi Ellenőrző Egység (AEE) közötti adatátviteli kapcsolatot biztosító szolgáltatás működőképesnek bizonyult, fogalmaz a közlemény.

A cég felkészült arra is, hogy rövid határidővel és az ismert piaci előrejelzések alapján várható mennyiségben szállítsa a szolgáltatáshoz szükséges SIM chipeket, amelyek a jogszabályi előírásnak megfelelően képesek minden magyarországi szolgáltató hálózatára kapcsolódni, és adatátviteli kapcsolatot biztosítani a NAV rendszerével.

A kis- és középvállalati ügyfelek a cég leányvállalata, a T-Systems Magyarország révén érhetik el a szolgáltatást.

Arról már korábban tájékoztattunk, hogy eddig melyik gyártók és pénztárgépeik kaptak forgalmazási engedélyt.


Pénztárgépek: programok és nyilvántartások

2013-07-25
Az online pénztárgépek letelepítéséhez és működtetéséhez kapcsolódó információkat tett közzé az adóhatóság, amelyet folyamatosan frissít.

Az online pénztárgépek letelepítéséhez és működtetéséhez kapcsolódó információkat tett közzé az adóhatóság, amelyet folyamatosan frissít.

Ellenőrző program és használata

A pénztárgépek elektronikus naplófájljai alapján készülő CSV fájl formai ellenőrzését végző java programról és használatáról tájékoztatót tett közzé a NAV. A fentiek erről az oldalról letölthetők:

*

A NAV nyilvántartásában szereplő

érvényes és érvénytelen műszerészi igazolványokról, plombanyomókról

Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait. Az információkat itt lehet elérni.

*

Pénztárgép szervizek

Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek adatait, amelyek  ezen az oldalon találhatók.


Várják a vállalkozók véleményét is!

2013-07-29
Az új, hosszú távra szóló Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia tervezetének teljes dokumentuma megtekinthető. Az azzal kapcsolatos véleményeket várják az előterjesztők.

Az új, hosszú távra szóló Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia tervezetének teljes dokumentuma megtekinthető. Az azzal kapcsolatos véleményeket várják az előterjesztők.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) koordinálásával készült, széles körű társadalmi véleményezésre bocsátott tervezetet honlapon tették közzé.

A 10 évre szóló, körülbelül 400 milliárd forint forrással számoló nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia tervezeteszakmai konferencián már véleményeztek a hatóság, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a civil fogyasztóvédelem és a felsőoktatás képviselői.

A stratégia nem csupán a hatékonyabb, átláthatóbb és jobban működő élelmiszerlánc-biztonsági rendszer megteremtését célozza, de lehetőséget ad a tisztességtelen piaci magatartás kezelésére is.

A stratégia előkészítése során elvégzett helyzetelemzések, lehetséges beavatkozási irányok, kapcsolódási pontok összefoglalását tartalmazza az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia-Megalapozó dokumentáció

*

A stratégiával kapcsolatos véleményét erről az oldalról küldheti el.

A dokumentum végleges változatát – a társadalmi vita lezárását követően – várhatóan ősszel terjesztik a kormány elé.

Felügyeleti díj világörökségi területen

2013-07-29
Azoknak a szeszesitalt árusító vendéglátóhelyeknek és boltoknak, amelyek világörökségi területen(!) működnek, az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat kell fizetniük augusztus elsejétől.

Azoknak a szeszesitalt árusító vendéglátóhelyeknek és boltoknak, amelyek világörökségi területen(!) működnek, az éjszakai nyitva tartásért felügyeleti díjat kell fizetniük augusztus elsejétől.

Az éjszakai nyitva tartás az éjfél és a hajnali 6 óra közötti időszakot jelenti.

A helyi önkormányzat a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó többletfeladatokhoz igazodó felügyeleti díjat rendeletben szabályozza, emlékeztet a kereskedelmi törvény módosítására a Napi Gazdaság.

A díj alapja a vendéglőknél az engedélyben szereplő befogadóképesség.

A boltoknál három négyzetméterenként egy fő alapján kell a díjat fizetni.

A törvény csak a díj maximumát rögzíti. Ez személyenként és éjszakánként legfeljebb 20 forint lehet. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának fél százalékát nem haladhatja meg.

A felügyeleti díjat negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig kell majd megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.

Pályázat és kedvezményes fejlesztési lehetőségek

2013-07-29
Nincs túl nagy kínálat mostanság a kis- és középvállalkozóknak kiírt pályázatok piacán, de az alábbi lehetőségekről szóló rövid információkat azért érdemes átnézni.

Nincs túl nagy kínálat mostanság a kis- és középvállalkozóknak kiírt pályázatok piacán, de az alábbi lehetőségekről szóló rövid információkat azért érdemes átnézni.

 

1. 

Mikro-, kis- és középvállalkozások eszközbeszerzéseinek támogatására

 

Közép-Magyarországi Operatív Program

Mikro-, kis- és középvállalkozásoktechnológiai fejlesztése tárgyú pályázathoz

Kódszám:

KMOP-2013- 1.2.1/A

 

A pályázatok benyújtása: 2013. szeptember 30-ig.

 

A támogatás összege: jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 3 millió forint, maximum 20 millió forint, de maximum feltételhez kötött.

 

Létszámtartás: A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá.

 

A pályázattal kapcsolatos dokumentumoka Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjánwww.nfu.hu,vagy az alábbi helyeken:

Pályázati felhívás
Részletes pályázati útmutató
Adatlap


2. Kedvezményes szoftver kis- és középvállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak

A pályázat kiírója: StarSoft

A pályázat beadási határideje: 2013. 08. 31-ig folyamatosan.


3.  Mikro-, kis- és középvállalkozások működési (minőségügyi) rendszerének kialakítása, fejlesztése, valamint tanúsításra felkészítés

A pályázat kiírója: Eduqualitas Kft.

A pályázat beadási határideje: 2013. 08. 31.


 

Tessék, még van trafik!

2013-07-30
162 településen 180 trafikkoncesszió elnyerésére hívta fel a figyelmet újra a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – az ugyanezeken a helyeken eredménytelennek nyilvánított pályázatokra hivatkozva.

162 településen 180 trafikkoncesszió elnyerésére hívta fel a figyelmet újra a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – az ugyanezeken a helyeken eredménytelennek nyilvánított pályázatokra hivatkozva.

A július 26-ai dátummal közzétett pályázati felhívás értelmében azokat a trafikhelyeket fogják újra meghirdetni, amelyeket a korábbi – április 23., illetve július 17. – kiírást követően eredménytelennek ítéltek meg.

Hol és hány trafikot hirdetnek?

Ennek értelmében ezúttal 162 településen 180 trafik működtetésére lehet majd jogosultságot szerezni. (2013. július 17-én eredménytelennek nyilvánított koncessziós jogosultságok: 26 településen/kerületben 35 jogosultság.

2013. április 23-án 136 településen 145 jogosultság nyilvánítottak eredménytelennek.)

*

A „NYILVÁNOS KONCESSZIÓS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELMI JOGOSULTSÁG ÁTENGEDÉSÉRE” dokumentumot és a települések felsorolását itt találja.

Mikor lehet pályázni?

A törvény (2011. évi CXCVI. törvény, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV.) nem utal arra, hogy a pályázati felhívást követően mikor kell megjelennie a pályázati kiírásnak, de – a sajtóban megjelent szakértői vélekedések szerint – ez a felhívás napjától számított 15 napon belül várhatóan megtörténik.

Új munkajogi és pénzügyi jogi szabályok augusztustól

2013-07-30
A munkáltatók naprakész tájékoztatása érdekében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az alábbiakban ismét csokorba gyűjtötte azokat a hatályba lépő új munkajogi, illetve adózással összefüggő jogszabályi változásokat, amelyek 2013. augusztus 1-től érvényesek.

A munkáltatók naprakész tájékoztatása érdekében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az alábbiakban ismét csokorba gyűjtötte azokat a hatályba lépő új munkajogi, illetve adózással összefüggő jogszabályi változásokat, amelyek 2013. augusztus 1-től érvényesek.

MUNKAJOG

2013. június 22-én a 103. számú Magyar Közlönyben jelent meg az “Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló 2013. évi CIII. számú törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes rendelkezéseit is módosítja, illetve pontosítja.

A legfontosabb változások a következő területeket érintik:

a.) Távolléti díjszámítás

b.) Bérpótlékok

c.) Szabadság kiadásának szabályai

Aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja távolléti díját. A Parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.

A törvénymódosítás régi adósságát rendezi, amikor tisztába teszi az Mt. 147. § (1) bekezdését, és kiveszi belőle az Mt. 146. § (3) bekezdésére vonatkozó hivatkozást. Ez a jogszabályszerkesztési hiba – melyet a gyakorlat következetesen figyelmen kívül hagyott – kötelezővé tette (hibásan) hogy a távolléti díj számításakor többszörösen kelljen figyelembe venni a bérpótlékokat. Ezt a hibát a jelen módosítás kiküszöböli, a bérpótlékokat természetesen nem kell mindig, és ha igen, akkor is csak egyszeresen figyelembe venni.

Ami a távolléti díj konkrét számítási módját illeti, a módosítás jelentősen egyszerűsítette a helyzetet: a számítás lényege, hogy

a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;

amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék – tehát jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem – legfeljebb fix pótlékátalányra - jogosult munkavállaló esetében – csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetések távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3)).

További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. új 149. § (2) bekezdése, amelynek értelmében – amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni, tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén - a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.

Az egy órára járó alapbér meghatározása során korábban alkalmazott 174-es osztó helyett a 2013. augusztus 1-től hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál - amennyiben erre nem a bérpótlék kiszámítása miatt van szükségünk – a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 2013. január 1. napjától hatályos a távolléti díj számítására vonatkozó szabályai többféle értelmezésre adtak lehetőséget, ami sok esetben bizonytalanságot okozott a jogalkalmazás során. A módosítás oka, hogy a hatályos szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben – például szabadság esetén – kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll. Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt.

A szabadság kiadását érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik. Egy 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály a szabadság kiadásának rugalmasságát némileg csökkenti azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük.

Ráadásul, míg a hatályos szabályok szerint az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadáról lehetett a megállapodásban rendelkezni, addig augusztus 1-től a megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma. Nem világos, hogyan érinti ez az új szabály a hatályba lépése előtt már megkötött megállapodások érvényességét.

Egyéb változások:

a törvény pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak;

egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén;

világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent, vagyis a 14 nap egybefüggő pihenéshez nem kell 14 nap szabadságot kivenni;

PÉNZÜGYI JOG

Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adóját, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat.

A törvénymódosítás értelmében:

az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6.000 forintos korlát megtartásával.

Ezen túlmenően idén - a tervezettnél kisebb költségvetési bevételt eredményező - tranzakciós illetékhez kapcsolódóan a bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75milliárdforint.


További intézkedések között a vállalkozások által fizetett távközlési adó mértékének 2 forintról 3 forintra emelését tervezik, továbbá az adó 2500 forintos felső limitjét 5. 000 forintra növelik. A távközlési adó emelése nem vonatkozik a magánszemélyekre, csak a cégeket érinti.. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek.


A kisebb cégek olcsóbb áramhoz juthatnak

2013-07-31
Vizsgálni fogják a jövőben, hogy a kis- és középvállalkozásoknál milyen mértékben érvényesítik az áramkereskedők az egyre kedvezőbb áron behozható villamosenergiát.

Vizsgálni fogják a jövőben, hogy a kis- és középvállalkozásoknál milyen mértékben érvényesítik az áramkereskedők az egyre kedvezőbb áron behozható villamosenergiát.

A Magyar Energatikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a jövőben külön vizsgálja majd, hogy az áramkereskedők milyen mértékben adják tovább az egyre alacsonyabb importárak kedvező hatását a kis- és középvállalkozásoknak, írta meg a nemzeti fejlesztési miniszter minapi bejelentését az Origo, a Napi Gazdaság információjára hivatkozva. 

2010. és 2013. között átlagosan 12 százalékkal csökkent az importált villamosenergia ára, Horvátországból 24, Romániából 23,6, Ukrajnából 14,1, Ausztriából 12,5, Szerbiából pedig 3,4 százalékkal olcsóbban lehet áramot szerezni, mint 2010-ben. Ezzel szemben a Szlovákiából behozott villamosenergia ára ugyanebben az időszakban 4,4 százalékkal drágult, és a legnagyobb mennyiség (2,9 millió megawattóra) innen érkezik, utal a hivatal adataira a hírportál.

A versenypiacon nincs hatósági áramár, az áramszolgáltatók azonban általában a kiszámíthatóság érdekében éves szerződéseket kötnek ügyfeleikkel. A MEKH a nemzeti fejlesztési miniszter elmondása szerint most azt fogja vizsgálni, hogy a csökkenő behozatali árak, milyen mértékben jelennek majd meg ezekben a szerződésekben, fogalmaz a lap.

Augusztustól új munkajogi és pénzügyi jogi szabályok

2013-07-31
A munkáltatók naprakész tájékoztatása érdekében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az alábbiakban ismét csokorba gyűjtötte azokat a hatályba lépő új munkajogi, illetve adózással összefüggő jogszabályi változásokat, amelyek 2013. augusztus 1-től érvényesek.

A munkáltatók naprakész tájékoztatása érdekében a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az alábbiakban ismét csokorba gyűjtötte azokat a hatályba lépő új munkajogi, illetve adózással összefüggő jogszabályi változásokat, amelyek 2013. augusztus 1-től érvényesek.

MUNKAJOG

2013. június 22-én a 103. számú Magyar Közlönyben jelent meg az “Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló 2013. évi CIII. számú törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes rendelkezéseit is módosítja, illetve pontosítja.

A legfontosabb változások a következő területeket érintik:

a.)  Távolléti díjszámítás

b.)  Bérpótlékok

c.)  Szabadság kiadásának szabályai

  Aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja   távolléti díját.  A Parlament elfogadta a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.

A törvénymódosítás régi adósságát rendezi, amikor tisztába teszi az Mt. 147. § (1) bekezdését, és kiveszi belőle az Mt. 146. § (3) bekezdésére vonatkozó hivatkozást. Ez a jogszabályszerkesztési hiba – melyet a gyakorlat következetesen figyelmen kívül hagyott – kötelezővé tette (hibásan) hogy a távolléti díj számításakor többszörösen kelljen figyelembe venni a bérpótlékokat. Ezt a hibát a jelen módosítás kiküszöböli, a bérpótlékokat természetesen nem kell mindig, és ha igen, akkor is csak egyszeresen figyelembe venni.

Ami a távolléti díj konkrét számítási módját illeti, a módosítás jelentősen egyszerűsítette a helyzetet: a számítás lényege, hogy

  a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;

  amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék – tehát jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem – legfeljebb fix pótlékátalányra - jogosult munkavállaló esetében – csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetések távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (Mt. 136. § (3)).

  További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. új 149. § (2) bekezdése, amelynek értelmében – amennyiben nem kell teljesítménybérrel és   bérpótlékokkal  számolni, tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén - a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.

  Az egy órára járó alapbér meghatározása során korábban alkalmazott 174-es osztó helyett a 2013. augusztus 1-től hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál - amennyiben erre nem a bérpótlék kiszámítása miatt van szükségünk – a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 2013. január 1. napjától hatályos a távolléti díj számítására vonatkozó szabályai többféle értelmezésre adtak lehetőséget, ami sok esetben bizonytalanságot okozott a jogalkalmazás során. A módosítás oka, hogy a hatályos szabályozás miatt a munkavállaló havi munkabére bizonyos esetekben – például szabadság esetén – kevesebb, illetve ritkább esetben akár több is lehetett a munkaszerződés szerinti alapbérénél, attól függően, hogy az adott hónap hány munkanapból áll. Az elfogadott módosítás értelmében a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, azaz a munkabér sem csökken vagy nő e két tényező miatt.

  A szabadság kiadását  érintő változások a munkáltatók és munkavállalók széles körét érintik. Egy 2013. augusztus 1-vel hatályba lépő új szabály a szabadság kiadásának rugalmasságát némileg csökkenti azzal, hogy az esedékesség évét követő év végéig kiadható szabadságról a feleknek minden naptári évben külön megállapodást kell kötniük.

Ráadásul, míg a hatályos szabályok szerint az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadáról lehetett a megállapodásban rendelkezni, addig augusztus 1-től a megállapodás kizárólag az életkor szerinti pótszabadságra korlátozódik. Így a módosítás értelmében a 39. életévüket be nem töltött munkavállalók esetében csökken az átvihető napok száma. Nem világos, hogyan érinti ez az új szabály a hatályba lépése előtt már megkötött megállapodások érvényességét.

Egyéb változások:

  a törvény pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak;

  egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén;

  világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent, vagyis a 14 nap egybefüggő pihenéshez nem kell 14 nap szabadságot kivenni;

PÉNZÜGYI JOG

Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely járulékkötelessé teszi a kamatjövedelmeket, növeli a vállalkozások távközlési adóját, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsát, továbbá egyszeri befizetésre kötelezi a bankokat.

A törvénymódosítás értelmében:

  az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi   tranzakciós illetéke, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a 6.000 forintos korlát megtartásával.

  Ezen túlmenően idén - a tervezettnél kisebb költségvetési bevételt eredményező - tranzakciós illetékhez kapcsolódóan a bankok egyszeri befizetésre kötelesek, amelynek mértéke a január-áprilisi illetékkötelezettség 208 százaléka, azaz mintegy 75milliárdforint.


 További intézkedések között a vállalkozások által fizetett   távközlési adó  mértékének 2 forintról 3 forintra emelését tervezik, továbbá az adó 2500 forintos felső limitjét 5. 000 forintra növelik. A távközlési adó emelése nem vonatkozik a magánszemélyekre, csak a cégeket érinti.. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.  

  Hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá esnek ezentúl a kamatjövedelmek is. Mentesülnek azonban az új kötelezettség alól az Európai Gazdasági Térség államai által kibocsátott államkötvényeken, illetve egyes tartós befektetési eszközökön szerzett jövedelmek.