2013-05
KERESKEDELMI ÉLET

Nőtt a munkaügyi jogsértések száma

2013-05-17
Munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás volt a „sláger”.

Munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás volt a „sláger”.

A munkaügyi hatóság tavaly országszerte 19 080 munkáltatót ellenőrzött. A vizsgálatok a munkáltatók 69 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (185 801 fő) 57 százalékát érintették.

E jogsértési arányok jelentős növekedést mutatnak a tavalyi évhez képest, ugyanis 2011-ben a munkáltatókat érintő jogsértési arány 57 százalékon állt, míg az ellenőrzés alá vont munkáltatókat érintően a szabálytalansággal érintettek aránya 50 százalék volt, tette közzé jelentését a NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság a munkaügyi ellenőrzés 2012. évi tapasztalatairól.

A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve tavalyhoz képest növekedést lehetett tapasztalni, ugyanis a 2012. januártól decemberig terjedő időszakban ez az ágazat termelte ki a feketemunkások százalékát, amely 1 százalékpontos növekedést jelent. Annak figyelembe vételével azonban, hogy az ellenőrzések 27 százaléka ebben az ágazatban volt, viszonylag kedvező aránynak mondható.

A vendéglátásban – a tavalyi évhez képest – alacsonyabb arányú volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (9 százalék). Majdnem minden ötödik ellenőrzést végezte a munkaügyi hatóság ebben az ágazatban.

A jelentés további részleteit innen lehet elérni. 

Ígérik, könnyebben jutnak hitelhez a kkv-k

2013-05-02
Egyebek mellett a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése érdekében nyújt a jegybank likviditást a bankoknak.

Egyebek mellett a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése érdekében nyújt a jegybank likviditást a bankoknak.

Magyarországon nincs fejlett kötvénypiac, ezért az MNB nem eszközvásárlási program indításával, hanem a bankrendszeren keresztül támogatja a kkv-k hitelezését, áll a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját ismertető közleményében. „(…)Tekintettel a kis- és középvállalkozások hitelezésében fennálló zavarok és az ennek következtében fennálló stabilitási kockázatok mértékére, a Monetáris Tanács értékelése szerint a kis- és középvállalkozások hitelezésének élénkítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése úgy érhető el, hogy a jegybank az alapkamatnál alacsonyabb kamatú finanszírozást nyújt a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatmarzs mellett továbbhiteleznek a kis- és középvállalkozásoknak. A kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javítása kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes jegybanki finanszírozás a hitellel már rendelkező vállalatok finanszírozási költségeit csökkenti, illetve lehetővé teszi olyan projektek megvalósítását, melyek elindítását a magas finanszírozási költség eddig akadályozta.” (….)

A közlemény további részleteiről az MNB oldalán tájékozódhat.


Pénztárgépcsere – módosuljon a határidő!

2013-05-02
Az új pénztárgépek május elsejei beüzemelési határidejének módosítását kérte – előtte egy nappal – az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

Az új pénztárgépek május elsejei beüzemelési határidejének módosítását kérte – előtte egy nappal – az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).

A globális chiphiány következtében a pénztárgépek tesztelésére kizárólag a boltokban történő üzemeltetés során, vagyis élesben lenne lehetőség, ami nehezíteni fogja a tesztelési folyamatot és lassítani a sorozatgyártás elindulását, ismerteti a szövetség álláspontját a Világgazdaság. Az IVSZ szerint a sorozatgyártás megkezdése előtt ugyanis a legalább néhány száz gép legalább két hónapos tesztelésére volna szükség annak érdekében, hogy a már nagy mennyiségben legyártott kasszák valóban hibátlanul működjenek. Így a sorozatgyártást követő teljes átállás a gyártói kapacitás ismeretében reálisan csupán december végéig várható, írja a lap.

Amint az már ismert, az 500 millió forint éves forgalmat el nem érő vállalkozásoknak legfeljebb öt kassza cseréjéhez nyújtható, gépenként 50 ezer forintos támogatás.
Hogy az új pénztárgépek olcsóbbak lehessenek, az IVSZ azt javasolja: emeljék az 500 millió forintos árbevétel küszöböt 800 millió – 1 milliárd forintra, míg a támogatható öt darabos limitet 10-15 darabra.

Az IVSZ részletes indoklása a szakmai szövetség honlapján olvasható.


Többen keresik az illegális szervezőket

2013-05-02
Tiltott szerencsejáték-szervezés miatt számottevő feljelentést tett az elmúlt időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Tiltott szerencsejáték-szervezés miatt számottevő feljelentést tett az elmúlt időszakban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Tavaly január és idén március között az engedély nélküli tevékenységért 137 üzlet bezárását kezdeményezte a hatóság, tudta meg a Magyar Nemzet. A NAV a pénznyerő automaták betiltása után közel tízezer helyszíni ellenőrzést végzett. Amint az kiderült, az illegális szerencsejáték szervezők új technikákat vetettek be működésükben, ezért a tevékenységük felderítése érdekében több hatóság is együttműködik az adóhivatallal.

Üzemanyagárak

2013-05-02
2013. május 1-je és május 31-e között

2013. május 1-je és május 31-e között

Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 438 Ft/l

Gázolaj 438 Ft/l

Keverék 469 Ft/l

LPG autógáz 272 Ft/l

Vagy emelnek vagy megszűnnek a kis kft.-k

2013-05-02
Kétszázezer cégtulajdonos nyúlhat újra a zsebébe, ha a jövő márciustól kötelezővé tett 3 milliós törzstőkét kiterjesztik a régebben működő társaságokra is.

Kétszázezer cégtulajdonos nyúlhat újra a zsebébe, ha a jövő márciustól kötelezővé tett 3 milliós törzstőkét kiterjesztik a régebben működő társaságokra is.

A 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) magában foglalja a gazdasági társaságokra, ezen belül a kft.-kre vonatkozó szabályokat is. A már elfogadott törvény a kft.-kre 3 millió forintos törzstőkét ír elő, és ehhez, idővel, valószínűleg alkalmazkodniuk kell azoknak a cégeknek is, amelyeket korábban ennél kisebb tőkével alapítottak a tulajdonosok, írja a Híradó.hu.

Az utóbbi öt évben alapított kft.-k 90 százalékát 3 millió forintnál kisebb tőkével jegyezték be, így jelenleg több mint 200 ezer olyan cég van, amelynek törzstőkét kell majd emelnie, hivatkozik a média az Opten céginformációs szolgáltató adataira.

A törvényi változás okait és lehetséges következményeit ezen az oldalon részletezi a szakértő.

„A kormánynak százszázalékosan kellene támogatni a mikro- és kisvállalkozásokat!”

2013-05-03
A pénztárgépek cseréjére kijelölt harmadik határidő sem tartható; a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) összekötött berendezéseknek még csak mintadarabjai készültek el, s engedélyeztetésük épphogy elkezdődött.

A pénztárgépek cseréjére kijelölt harmadik határidő sem tartható; a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) összekötött berendezéseknek még csak mintadarabjai készültek el, s engedélyeztetésük épphogy elkezdődött.

Mostanáig mindössze három-négy cég kérte az előírásoknak megfelelő pénztárgépek engedélyezését a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH), értesült a Népszabadság. Hozzáértők becslése szerint mintegy 200 ezer berendezést kell lecserélni az országban, így nemhogy az áprilisról május 1-re tolt átállási határidő bizonyult teljességgel tarthatatlannak, de az is kizárt, hogy a június 30-án lejáró türelmi idő végéig ennyi gépet legyártsanak, illetve üzembe helyezzenek, fogalmaz a napilap. (Az eredeti szabályozás úgy rendelkezik, hogy a hagyományos pénztárgépek használatát a NAV nem bünteti a türelmi idő végéig. Az elektronikus naplóval rendelkező kasszák az év végéig üzemelhetnek.)

Szakértők állítása szerint szinte biztos, hogy június 30-ig nem lehet az összes gépet lecserélni, ez több hónapot vehet igénybe. A forgalmazók között pedig éles a verseny, vannak, akik már kiválasztották gyártó partnerüket.

Többen vélik úgy, hogy az állam által ígért – 5 gépre és 500 millió forintos árbevételig, gépenként 50 ezer forintos – támogatás nagyon kevés. Sokak megítélése: az államnak a legolcsóbb kategóriába tartozó gépek árát teljes egészében át kellene vállalnia a mikrovállalkozásoktól. (Érdemes megjegyezni, hogy egy adóhatósággal összeköttetést biztosító pénztárgép ára átlagosan 100-150 ezer forint.)

A KISOSZ álláspontja:

A téma jelenlegi állásával kapcsolatban a napilap megkérdezte a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnökét is. Dr. Antalffy Gábor egyebek között kifejtette: éves szinten átlagosan húszezer pénztárgépet forgalmaznak, s ennek most a tízszeresét kellene egy hónap alatt lecserélni, ami, véleménye szerint lehetetlen. Úgy gondolja, szeptember előtt nem lehet arra számítani, hogy a gépek nagy részét kicserélik. Azt sem tartja jó ötletnek, hogy a vendéglátósoknak és a kereskedőknek az idegenforgalmi szezon kellős közepén kellene átállniuk egy új típusú pénztárgép működtetésére, betanulni annak kezelését, miközben ezzel párhuzamosan július 1-jétől átstruktúrálódik a trafik-törvény miatt a dohány, az ital és a kávékereskedelem is.

A kistelepüléseken a kisboltok forgalmának 35-40 százalékát pedig ezek a termékek adják. „Most kapnak két pofont: eltűnik a forgalmuk jelentős része a nemzeti dohányboltok miatt és még egy újabb költség is a nyakukba szakad az új pénztárgépekkel. Sokan csődbe juthatnak emiatt”, jelezte Antalffy Gábor. Hozzátette: az elmúlt két évben a hálózatoktól független kiskereskedők vállalkozásának 7-8 százaléka dőlt be, s ez több ezer egzisztenciát jelent. Ez a tendencia szerinte folytatódni fog.

„A kormánynak százszázalékosan kellene támogatnia a mikro- és kisvállalkozásokat, hiszen hatodik éve csökken a kiskereskedelmi forgalom, ebben a szegmensben a vállalkozóknak már nincs tartaléka, miközben a költségeik folyamatosan nőnek. Ezek a vállalkozók 50 ezer forint többletköltséget sem bírnak már el” idézte a Népszava a KISOSZ elnökét.


Miért más a „kommersz” adója?

2013-05-06
Az alkoholtermékek jövedéki adójával összefüggésben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Az alkoholtermékek jövedéki adójával összefüggésben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A testület úgy látja, írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy Magyarország jogtalanul alkalmaz két különböző adókulcsot az etil-alkoholból készült termékekre, hiszen az Európai Unió a minimum adószint meghatározása mellett csak egyetlen adókulcs alkalmazását teszi lehetővé.
A magyar kormány álláspontja szerint azonban komoly egészségügyi kockázatot jelent az alkohol-fogyasztás, ezen belül kiemelten a finomszesz és mesterséges aromák felhasználásával készült, úgynevezett „kommersz” szeszes italok nagy mennyiségű fogyasztása…

Magyarország kész arra, hogy szükség esetén álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje, áll a közleményben a további indokok felsorolása mellett.


Trafikpályázat – újraértékelik a kiesettekét

2013-05-06
A kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket, jelentette ki az elmúlt héten a miniszterelnök egy reggeli rádióinterjúban.

A kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket, jelentette ki az elmúlt héten a miniszterelnök egy reggeli rádióinterjúban.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár pedig Hódmezővásárhelyen azt mondta, hogy a régóta döntően dohánytermékek értékesítéséből élő trafikosoknak felajánlják a pályázatok újraértékelését,írta meg a Népszabadság. Bejelentette, hogy a jövő héten felhívást tesznek közzé, miszerint azoknak a kisvállalkozásoknak, családi vállalkozásoknak a jelentkezését várják, amelyek sikertelenül pályáztak, kiskereskedelmi tevékenységüket hivatásszerűen végezték, és árbevételük döntő hányadát a dohánytermékek értékesítése adta…

A várható eseményeket értékelő írás további részletei ezen az oldalon találhatók.


A KISOSZ a jövő szakembereiért

2013-05-06
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ebben az esztendőben is kiemelt támogatója volt a Szakma Sztár Fesztivál 2013. Tanulmányi versenynek.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ebben az esztendőben is kiemelt támogatója volt a Szakma Sztár Fesztivál 2013. Tanulmányi versenynek.

A Szakma Sztár Fesztivál keretében immár 6. alkalommal lebonyolított Szakma Kiváló Tanulója Versenynek (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenynek (OSZTV) a KISOSZ országos szövetsége ezúttal is kiemelt támogatója volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében zajló verseny döntőjét hagyományosan Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont területén rendezték meg 2013. április 24-26. között.

A verseny megnyitóján részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a záró ünnepségen pedig Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki a díjakat Parragh László, az MKIK elnöke és Bihall Tamás, az MKIK alelnöke társaságában adta át.

*

A KISOSZ díjait és emléklapjait a szakács, pincér és vendéglős szakmák 1-3. helyezettjeinek Számadó Endréné elnökségi tag adta át.

A helyezettek:

Vendéglős

1. Pintér Kitti - Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium (Szombathely)

2. Major Bence - Páterdombi Szakképző Iskola (Zalaegerszeg)

3. Tóth Dalma - Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola (Balassagyarmat)

Pincér

1. Tatai Máté - Pécsi Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Pécs)

2. Tenke Georgina Krisztina - Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola (Budapest)

3. Csató József - ILS szakközép- és Felnőttképző Iskola (Békéscsaba)

Szakács

1. Janicsek Anikó - Gödöllői Szakképző Magániskola (Gödöllő)

2. Sebestyén Bence - Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola (Budapest)

3. Tari Benjamin - Szegedi Kereskedelmi Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézmény (Szeged)

Újra csökkent a fogyasztás

2013-05-07
2013. márciusban 2,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest, tette közzé gyorsjelentését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2013. márciusban 2,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest, tette közzé gyorsjelentését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A korábbi adatok ismeretében megállapítható, hogy az előző hónaphoz képest lelassult az élelmiszer-kiskereskedelem csökkenése, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma az előző havi szerény növekedésből visszaesésbe fordult, míg az üzemanyag-forgalom hanyatlása felgyorsult.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem esetében 0,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 5,1 százalékkal esett vissza az értékesítés volumene.

További tájékoztató adatok a hivatal honlapján elérhetők.


Trafik – mit nyerhet még, aki nyert?

2013-05-10
Hozzáértők állítják: bombabiztos üzlet lett nemzeti dohányboltot nyitni. Kalkulációik szerint évente átlagosan 3-5 millió forint tiszta haszonnal számíthatnak a működtetők, a jobb helyen lévő üzletek pedig ennek tízszeresét is kitermelhetik.

Hozzáértők állítják: bombabiztos üzlet lett nemzeti dohányboltot nyitni. Kalkulációik szerint évente átlagosan 3-5 millió forint tiszta haszonnal számíthatnak a működtetők, a jobb helyen lévő üzletek pedig ennek tízszeresét is kitermelhetik.

A nyereséges működést a Lázár János által április végén benyújtott trafiktörvény módosítás segíti elő, olvasható ki az (origo) összefoglaló elemzéséből.

Mint ismeretes, a pályázat meghirdetésekor még csak 3-5 százalékos árréssel számolhattak az árusok, ami nem tűnt túl jó befektetésnek. A hírportál kiszámította, várhatóan milyen hasznot hozna az újdonsült trafikosoknak a törvénymódosítás: „Számításunk szerint egy trafik húszéves joga, mai értéken körülbelül 30-50 millió forint lesz, ha valóban 10 százalékos árrést garantálnak a dohányárusoknak. (Azzal a módszerrel számoltunk, ahogy egy profi trafikos is átgondolná a döntését: megbecsültük, hogy mekkora lehet a következő 20 évnyeresége évente, és ezek összesen mennyit érnek ma az úgynevezett nettó jelenérték-számítás alapján.) Az átlag természetesen függ attól, hogy marad-e a jelenlegi 5415 koncessziós jog, vagy az 1400 kimaradó kistelepülés is kap-e egy-egy trafikot -a pontos számot ma még nem tudjuk, de az látszik, hogy az első évben 3-5 millió forint nyereségre számíthat egy átlagos trafiktulajdonos,az igazán forgalmas nemzeti dohányboltok pedig ennek a többszörösét is bezsebelhetik.

Van a megkérdezettek között szakmabeli, aki másként vélekedik: „… a nemzeti trafik nem tuti biznisz. Nagy indulótőke, kapcsolatok, piacismeret kell, hogy valaki jól csinálja, de a szűkülő kereslet miatt még így is kockázatos az üzlet. Most ugyan húsz évre szerezhet valaki dohányértékesítési koncessziót, de nincs trafikos, aki meg tudná mondani, hogy a következő parlamenti ciklusok valamelyikében nem változtatnak-e a szabályokon.”

További értékelés szerint, amennyiben a cigaretta ára emelkedni fog, az hatással lesz a piac méretére, ugyanakkor várható a feketekereskedelem bővülése is.

Alkohol, újság, sorsjegy, fagylalt – további bevételeket hoz

Az eleve jó üzletet az teszi bombabiztossá, fogalmaz a hírportál szakértője, hogy a trafikok újságot, alkoholt, szerencsejáték-termékeket, üdítőket és már akár fagylaltot is kínálhatnak, márpedig ezek bevételét nem számolták az 50 milliós átlagba, de a kiadások nagy részét igen. Az olyan egyéb bevételeket sem számították be, mint például az az összeg, amelyet a dohánygyártók csorgatnak vissza a kiskereskedőknek – különböző előnyökért cserébe. Utóbbi azért is valószínűsíthető, szól a megfogalmazás, „…mert a dohánygyártók a jelenleginél kevesebb üzleten keresztül dobhatják piacra a termékeiket, vagyis kevesebb kiskereskedővel kell megállapodniuk. A talpon maradt trafikosok a pályázat után igen kedvező pozícióba kerülnek, egy-egy területen kvázimonopóliumok lesznek. Amelyik településen csak egy trafik lesz, ott szó szerint ők lesznek a dohányelosztók, de a többiek is örülhetnek, a vetélytársakkal a közelben már nem -vagy jóval kisebb versenyt - kell vívniuk.”

Éves árbevétel: átlag 35 millió forint

Egy trafikos utánaszámolt: „…amikor szerény a forgalom, átlagosan 5 percenként vesznek egy doboz cigarettát, ami 12 órás nyitva tartás mellett napi 144 dobozt jelent. Egy átlagos doboz cigaretta 850 forint, ez a forgalommal felszorozva körülbelül 35 millió forintos éves árbevételt jelent (az átlagos trafik százmilliós árbevételt generál). Egy ilyen szerény forgalmú trafikosnak már át kell gondolnia az üzletet, de ha olcsón kihozza a rezsit, vagy nem vesz fel alkalmazottat, számára is megéri az üzlet. Ha a kiadásokat havi 100 ezer forinton tudja tartani, és egyedül viszi az üzletet, saját magát minimálbérre bejelentve, akkor 2 milliót ér a boltja.”

„A cigaretta királyai azok lesznek, akik forgalmas helyen - például a nagyobb városok központjában - tudnak nemzeti dohányboltot nyitni. Naponta körülbelül kétezer doboznyi cigarettával könnyen lehet évi 400 millió forintos árbevételt elérni. Aki ilyen helyen pályázott és nyert, az most dörzsölheti a tenyerét. Két minimálbéres alkalmazásával, és viszonylag magas 200-300 ezer forintos fenntartási kiadással számolva is durván 30 milliós profitra számíthat az első évben, a húsz év összesített és diszkontált nyeresége pedig 300 millió forintos üzlethez juttatja.”, számol a lap.

Hirdetésekben, plakátokon csalogatják a nyerteseket

Megindult a cigarettaárusok kegyeiért folyó küzdelem: hipermarketek, benzinkutak tesznek közzé hirdetéseket, amelyekben a győztes pályázókat maguk mellé hívják üzletet nyitni.

A győztesek nyugodtan lehetnek válogatósak, fogalmaz a hírportál, „… mivel a koncessziós jog az adott település egészére szól. Vagyis bárhova letelepülhetnek, és akár tovább is költözhetnek, ha nem jön be az első hely forgalma. A szabályozás csupán annyiban korlátozza a mozgásterüket, hogy a boltnak az utcára kell nyílnia, és minden nap 0-24 óra között szabadon megközelíthetőnek kell lennie, így nem települhet például bevásárlóközpont vagy a benzinkút belső terébe a trafik.

Akad nehézség is: még nincs online pénztárgép a piacon

A július elsejétől induló új trafikok üzemeltetői szembesülnek először azzal a problémával, hogy nincs még a piacon olyan pénztárgép, amely az új hatósági előírásoknak megfelelően képes online adatkapcsolatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, illetve, a koncessziós kiírás szerint a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-vel.

A megjelenés

Az új nemzeti dohányboltok javasolt külső és belső megjelenését szabályozó arculati útmutatót tett közzé honlapján a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. A kézikönyv részletes tanácsokkal szolgál a kötelező cégtábla milyenségétől, illetve az üzlethelyiség tervezéstől, a berendezési tárgyakon és elemeken át az egyes települések építési engedélyein keresztül a kirakati elemekig – színes ábrákkal, tervrajzokkal kiegészítve.

Cégautók javítása – az áfa fele visszaigényelhető

2013-05-10
A céges autók javíttatási költségeinek 50 százaléka visszaigényelhető, és ebben az esetben nem kell vizsgálni a gépjármű magánhasználatát.

A céges autók javíttatási költségeinek 50 százaléka visszaigényelhető, és ebben az esetben nem kell vizsgálni a gépjármű magánhasználatát.

Az állásfoglalást az Autós Nagykoalíció megkeresésére tette közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, tudta meg a Magyar Nemzet. Az állásfoglalás szerint az áfalevonási szabály a javításkor beépített alkatrészekre is vonatkozik, mert azok értéke beépül a javítási szolgáltatás adóalapjába, így nem minősül termékértékesítésnek.

Nőtt a foglalkoztatás a szálláshelyet nyújtó vállalkozásoknál

2013-05-10
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken márciusban közvetlenül mintegy 27 ezer főt foglalkoztattak, ami 2,6 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken márciusban közvetlenül mintegy 27 ezer főt foglalkoztattak, ami 2,6 százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

A külföldi vendégek 781 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 17, az éjszakáké pedig 20,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, tette közzé részletes gyorstájékoztatóját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A belföldi vendégek 630 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 5,2, az éjszakáké pedig 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. A vendégforgalom három turisztikai régióban csökkent (Közép-, Dél- és Nyugat-Dunántúlon). A belföldivendég-forgalom 82 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 4,5 százalékkal nőtt

A tájékoztató kitér még a kereskedelmi szálláshelyek összefoglaló adataira, a kereskedelmi szálláshelyek kapacitására és a foglalkoztatottak számára, a szállodák összefoglaló adataira, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmára szállástípusonként, országonként és turisztikai régiónként, adatokat közöl a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételeinek összetételéről és a fogyasztói-árindexről, az árbevételekről, a bruttó szállásdíj-bevételeiről, közli a Széchenyi Pihenőkártyát elfogadó egységek adatait, a beváltott SZÉP-kártya értéket, a vendéglátóhelyek eladási forgalmát, a vendéglátóhelyek számát, a magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatóit. A KSH részletes gyorsjelentését itt lehet elérni.

Kik lehetnek a trafikosok?

2013-05-10
A trafikpályázatokon összesen 280 koncessziót nyert el olyan pályázó, aki megváltozott munkaképességű, ebből 88 nyertes eddig munkanélküli is volt.

A trafikpályázatokon összesen 280 koncessziót nyert el olyan pályázó, aki megváltozott munkaképességű, ebből 88 nyertes eddig munkanélküli is volt.

A benyújtott koncessziós pályázatokban 430 pályázatban jelölték meg, hogy a pályázatot benyújtó személy tartósan munkanélküli vagy megváltozott munkaképességű, míg 88 esetben a pályázó tartósan munkanélküli és egyben megváltozott munkaképességű is.

A nyertes pályázatok közül 501 esetben jelezte a pályázó, hogy már működő gazdasági társasági formában kívánja folytatni a koncessziós tevékenységet.

A nyertes pályázatok közül 2597 esetében jelölte a pályázó, hogy újonnan létrejövő koncessziós társaság keretében kívánja a dohánykiskereskedelmi-tevékenységet folytatni.

A fenti információkat Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tette közzé a parlament honlapján, válaszul Tóth Csaba országgyűlési képviselő „Kik lehetnek majd a trafikosok?” címmel feltett írásbeli kérdésére. A teljes szöveg  itt olvasható.

Figyelem! Kiemelten ellenőrzik a nem energiaitalnak minősülő termékek forgalmazását!

2013-05-13
Átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított országos szinten a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) – kiemelt figyelmet fordítva az energiaitalnak nem minősülő termékek forgalmazásának feltételeire.

Átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított országos szinten a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) – kiemelt figyelmet fordítva az energiaitalnak nem minősülő termékek forgalmazásának feltételeire.

Közérdekű bejelentések érkeztek a hatósághoz, amelyben a fogyasztók egyrészt azt panaszolják, hogy a (népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. Törvény – Neta.tv. értelmében) energiaitalnak nem minősülő, azaz üdítőital kategóriába tarozó italokat az üzletek továbbra is energiaitalként, az energiaitalokat árusító polcon értékesítik, hívja fel a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) tagjainak figyelmét az NFH.

Amint arra a hatóság rámutat, az érintett termékek esetében a fogyasztók korábbi tapasztalatai alapján elvárt lényeges hatások – mint fáradékonyság csökkentése és koncentrálóképesség növelése – elmaradnak, ugyanakkor a kérdéses termékek a fogyasztók számára továbbra is az energiaitalok körében kerülnek forgalomba, ami felveti a kereskedőtől elvárható szakmai gondosság követelményének megsértését. A címkén jellemzően szerepel továbbá az „energy” jelölés, ami – a termékek energiaitalok közötti elhelyezésére is figyelemmel – szintén megtévesztő lehet.

Cél a tisztességtelen kereskedői gyakorlat és magatartás kiszűrése

Mindezek ismeretében az NFH egy olyan átfogó fogyasztóvédelmi vizsgálatot tart indokoltnak és indít, amely országos szinten tárja fel a vállalkozások által alkalmazott kereskedelmi gyakorlatot és kiszűri a tisztességtelen magatartást.

Energiaital, üdítőital: legyen különbség!

A hatóság azt javasolja a vállalkozóknak: a fent nevezett termékek forgalmazása során fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a törvény alapján energiaitalnak nem minősülő termékeket az eladótérben kellően elkülönítve forgalmazzák a törvény alapján energiaitalnak minősülő termékektől – s a különbözőséget tüntessék fel a termékcsoportokon!

Tíz- és húszezreseket hamisítanak leginkább

2013-05-13
Több hamis forintbankjegyet vontak ki a forgalomból 2013 első három hónapjában a megelőző negyedévhez képest, pontosan 661 darabot.

Több hamis forintbankjegyet vontak ki a forgalomból 2013 első három hónapjában a megelőző negyedévhez képest, pontosan 661 darabot.

A forgalomban lévő bankjegyek értéke az első negyedév végén 2712,5 milliárd forint volt, ebből 299,8 millió forint volt a hamis, derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közétett jelentéséből.

A forinthamisítás jellemzően továbbra is főként a nagyobb értékű bankjegycímletekre irányul, a 10 ezer és 20 ezer forintosok az összes fellelt hamisítvány 80 százalékát tették ki.

A forinthamisítványok készítésének módszereiben nem tapasztalható változás, továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (fénymásolók vagy printerek) a meghatározók.

A nagy címletű hamisítványok között – a sokszorosításhoz használt egyszerű eszközök használata ellenére is – előfordulnak ránézésre esetenként megtévesztő minőségűek, ezért továbbra is fontos a bankjegyek ellenőrzése, hívja fel a figyelmet az MNB.

Társaságiadó-bevallás: vannak könnyítések

2013-05-13
A veszteségelhatárolásra, az alultőkésítésre, az elismert és nem elismert költségekre érdemes figyelniük a vállalkozásoknak 2012-es társaságiadó-bevalláskor, illetve alkalmazniuk a látvány-csapatsportok támogatására vonatkozó, megváltozott szabályokat.

A veszteségelhatárolásra, az alultőkésítésre, az elismert és nem elismert költségekre érdemes figyelniük a vállalkozásoknak 2012-es társaságiadó-bevalláskor, illetve alkalmazniuk a látvány-csapatsportok támogatására vonatkozó, megváltozott szabályokat.

A módosítások általában olyan területeket érintenek, amelyeket egyébként is kiemelten vizsgál az adóhatóság, hivatkozik a Mazars Könyvszakértő és Adótanácsadó cég összeállítására a Privátbankár. A társaságiadó-bevallás határideje május 31.

A fent nevezett szabályokról, módosításokról és könnyítésekről szóló információkat ezen az oldalon lehet elérni.


Emberrablásnak minősül, ha nem engedik el a nem fizető vendéget

2013-05-13
Jogi értelemben emberrablásnak minősítette ítéletében a Kúria, hogy korábban egy bárban nem engedték el a külföldi turistákat, amíg ki nem fizették irreális összegű számlájukat.

Jogi értelemben emberrablásnak minősítette ítéletében a Kúria, hogy korábban egy bárban nem engedték el a külföldi turistákat, amíg ki nem fizették irreális összegű számlájukat.

Az utóbbi évek nyári szezonjaiban rendre megismétlődött, hogy bizonyos fővárosi vendéglátóegységek irreálisan magas összeget próbáltak kicsikarni vendégeikből, írta honlapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Mint ismeretes, egy bárban még az is megtörtént, hogy addig nem engedték el a külföldi turistákat, amíg erőszakos módon rá nem bírták őket a szemfényvesztő „ár” kiegyenlítésére. A Fővárosi Ítélőtábla az egység vezetőjét 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Társai az emberrablás titulusa ellen fellebbeztek a Kúriához, de az ügyész múlt heti határozatában jogszerűnek tartotta a minősítést.

Több fogkefe, fogkrém, szájvíz fogy

2013-05-13
Bővül az egészség megőrzését és jó közérzetet szolgáló szájápolási termékek kiskereskedelmi forgalma.

Bővül az egészség megőrzését és jó közérzetet szolgáló szájápolási termékek kiskereskedelmi forgalma.

A szájápolási termékek bolti értékesítése eléggé koncentrált; a magyar fogyasztók fogékonyak a szájápolási termékek újdonságaira a boltokban, tájékoztat legutóbbi felméréséről a Nielsen piackutató.

A termékeladásokra vonatkozó további részletek a piackutató honlapján.


Somogy megye – szezonnyitó szakmai felkészítők, vállalkozói fórumok!

2013-05-16
Szezonnyitó szakmai felkészítőket, vállalkozói fórumokat szervez tagjainak ismét a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete.

Szezonnyitó szakmai felkészítőket, vállalkozói fórumokat szervez tagjainak ismét a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete.

A megyei szervezet már sok esztendeje segíti azzal tagjait, illetve a térségében működő kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásokat, hogy rendszeresen fórumokat, szakmai konzultációkat szervez a vállalkozók, a hatóságok képviselői és az ágazatokban tevékenykedők munkáját befolyásoló más szakemberek részvételével.

Fonyód

Az idei nyári szezont megelőzően elsőként május 9-én, Fonyódon gyűlt össze mintegy negyven érdeklődő, akik széleskörű tájékoztatást kaptak a működésüket meghatározó legfontosabb tudnivalókról, törvényi, hatósági előírásokról – annak reményében, hogy könnyebben menedzselhessék vállalkozásaikat.

*

Balatonszárszó – kiemelt érdekképviseleti rendezvény,

turisztikai szezonnyitó

Az eseménysorozat, a tájékoztató programok június 5-én, szerdán, 8.30 órától (körülbelül 13 óráig) Balatonszárszón, a Véndiófa étteremben (Kossuth L. u. 2.) folytatódnak – amelyre a szervezet várja valamennyi tagját!

A meghívott szakhatósági képviselők és előadók:

· Szántó Vilmosné igazgatóhelyettes és Hetesi Gábor osztályvezető – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adóigazgatósága

· Dr. Papp Csanád, a jövedéki osztály vezetője és Türgyei Róbert, igazgatóhelyettes – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság

· Brantmüller Zsoltnéigazgató és dr. Farkas Nóra – Somogy Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

· Kádár Tamás – Somogy Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

· Takács Róbert igazgatóhelyettes és Biczó Zoltán igazgatóhelyettes – Somogy Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

· Dr. Szikra Lászlóigazgató – Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

· Dr. Fadgyas Erzsébet igazgató és dr. Jankovics Judit – Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

Online-rendszerű pénztárgép bemutató

A rendezvény helyszínén bemutatnak egy szakmailag jelentős cég által forgalmazott Online rendszerű pénztárgépet is – működtetés közben.

Munka törvénykönyve, Munkahelyvédelmi Akcióterv

A vállalkozói fórumot követően – mintegy 1-1,5 óra időtartamban – egyebek mellett a Munka Törvénykönyve aktuális foglalkoztatási kérdéseiről, a Munkahelyvédelmi Akciótervről tart előadást  Gergye István ügyvezető igazgató, munkaügyi szakértő.

Állásbörze

A rendezvényre olyan álláskeresőket is meghív a tagegyesület, akik vendéglátó vagy kiskereskedelmi üzletben szeretnének dolgozni, és így közvetlen kapcsolatba léphetnek munkaadókkal.

 


 

TALLÓZÓ

2013-05-17
Rövid hírek innen-onnan – május 15-17.

Rövid hírek innen-onnan – május 15-17.

Trafikpályázat

Nem politikai szempontok alapján születtek döntések a trafikpályázaton, nyomatékosította a miniszterelnök múlt héten a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Közölte azt is, hogy 200 alatt van azoknak a „veterán” trafikosoknak a száma, akik ugyan nem nyertek a pályázaton, de folytathatják majd munkájukat, írta meg az (origo).

További részletek ezen az oldalon olvashatók.

*

Vendéglátás

A vendéglátást főtevékenységként végző cégek összesítve évről évre tetemes mínuszt termelnek, míg a tíz legnagyobb árbevételű cég mindegyike nyereséget ért el 2011-ben. A szektor fizetési magatartása sem átlagos, a bedőlési arányt nézve pedig az ágazat a legrosszabbak közé sorolható, hivatkozik a HVG a Bisnode céginformációs szolgáltatóelemzésére.

A szektorral kapcsolatos egyéb meglátások itt elérhetők.

*

Pénztárgépcsere

Nem fogja megbüntetni az adóhatóság azokat, akik önhibájukon kívül nem tudják határidőre lecserélni pénztárgépeiket, mondta Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár. A pénzügyminiszter vezetésével az elmúlt héten volt egyeztetés a kérdésről a pénztárgépek gyártóival, valamint az adóhatóság és az engedélyezési hatóság képviselőivel, tette közzé az MTI információját internetes oldalán egyebek mellett a Magyar Hírlap. 


Jó tanácsok kezdő vállalkozásoknak (stratup-oknak)

A társasági forma kiválasztása a legtöbb startup számára nem bonyolult művelet, hiszen az egyéni vállalkozás vagy a betéti társasági forma közül választva nagyot nem tévedhetnek; a kezdeti adminisztrációs sokk is mérsékelhető; az „áfás számla” nem esszenciális eleme a vállalkozásnak…

Kisvállalkozóknak szóló hasznos tudnivalók az Adózóna oldalán. 

Trafiküzemeltetők figyelem! Az új jelentkezési határidő kedd, szerződésaláíróknak szerda

2013-05-20
A sikertelenül pályázó trafiküzemeltetőknek keddig (május 21-ig) kell postára adni és megküldeni újabb jelentkezésüket.

A sikertelenül pályázó trafiküzemeltetőknek keddig (május 21-ig) kell postára adni és megküldeni újabb jelentkezésüket.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. várja a dohánytermékek-kiskereskedelmének átengedésére vonatkozó nyilvános koncessziós eljáráson egyetlen jogosultságot sem nyert, dohánytermék-kiskereskedelemmel foglalkozó magánszemélyek jelentkezését, írja közleményében a társaság.

Az új felhívás célja, hogy a dohánykereskedelem átalakítása ne érintse hátrányosan azokat a magyar családokat, amelyek hagyományosan dohánytermék-kiskereskedelemmel foglalkoznak, és megélhetésüket évtizedek óta a trafik működtetése jelenti. 

A további feltételekről itt tájékozódhat

A jelentkezéseket egyszerű másolatban, mellékelt dokumentumokkal (öt lezárt év teljes üzleti beszámolói, pénztárgép éves lezárások) 2013. május 21-ig kell postára adni és megküldeni a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. postacímére: 1398 Budapest., Pf. 562.

A teljes felhívás a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. honlapján (http://nemzetidohany.hu/jelentkezesi-felhivas-regi-trafikosok-reszere/) és a kormányzati portálon (www.kormany.hu) olvasható.

Koncessziós szerződések aláírása – szerdáig

Legkésőbb szerdáig (2013. május 22-ig) – az illetékes Széchenyi Programirodákban – lehet aláírni a koncessziós szerződést, figyelmezteti a jogosultakat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján. Amennyiben ezen időpontig nem történik meg a jogosulti aláírás, az a koncessziós jog elveszik, fogalmaznak.

A programirodák címét és elérhetőségét itt találja

Társas vállalkozások, figyelem! Itt a bevallások, beszámolók ideje

2013-05-23
Nem csak a társaságiadó-bevallás határideje jár le május utolsó napján, de egyebek mellett a beszámolójukat is közzé kell tenniük a társas vállalkozásoknak…

Nem csak a társaságiadó-bevallás határideje jár le május utolsó napján, de egyebek mellett a beszámolójukat is közzé kell tenniük a társas vállalkozásoknak…

A fent említett kötelezettség mellett sokaknak itt van még az iparűzési adó, az innovációs járulék, az energiaellátók különadója, a szakképzési hozzájárulás különbözete, a hitelintézeti járadék, az egyes ágazatokat érintő különadók, illetve a korábban kettős könyvvitelt választó evaalanyoknak az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallások, összegzi írásában a Napi Gazdaságszakértője.

A szerző cikkében részletezi, hogy milyen szigorítások léptek életbe a társasági adóbevallás esetében.

Megszületett az idei országos bérajánlás

2013-05-23
Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését - tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás.

Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését - tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás.

A megállapodásban az emelésről konkrét szám nem szerepel. Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldalt orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon, írja a kormányportál.

A megállapodást ismertető budapesti sajtótájékoztatón egyebek mellett elhangzott: a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás, amelyről magas szinten sikerült megállapodni.

A bértárgyalásokon résztvevő felek többek között egyezségre jutottak abban, hogy az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat tekintik irányadónak. A programban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről. A megállapodásban szerepel az is, hogy a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében a munkáltatók éljenek a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségével is.

A megállapodás további feltételeiről és részleteiről itt olvashat.

Tegyen javaslatot, hogyan működjenek a vállalkozások!

2013-05-23
A Kis- és középvállalkozások 2014-2020 közötti időszakra készített stratégiáját társadalmi egyeztetésre bocsátja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Kis- és középvállalkozások 2014-2020 közötti időszakra készített stratégiáját társadalmi egyeztetésre bocsátja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A társadalmi egyeztetés célja, hogy a szakmai-, civil- és gazdasági szervezetek részletesen megismerhessék a kormányzati törekvéseket, illetve értékes ötleteik, javaslataik a döntéshozatali folyamatokban is megjelenhessenek.

A tervezet teljes szövegét  itt találja.

A tervezettel kapcsolatos é szrevételeket és javaslatokat 2013. május 31-én 12.00 óráig lehet eljuttatni – kizárólag elektronikus úton – a következő címre: kkvstrategia@ngm.gov.hu



Változnak a dohánykereskedelem engedélyezésének szabályai

2013-05-23
Módosulnak a dohánygyártmányok kiskereskedelmére vonatkozó engedélyezési szabályok 2013. július 1-jével.

Módosulnak a dohánygyártmányok kiskereskedelmére vonatkozó engedélyezési szabályok 2013. július 1-jével.

Jogszabályi változás miatt A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (közismertebb nevén a Trafiktörvény) szerint változnak a dohánygyártmányok kiskereskedelmére vonatkozó engedélyezési szabályok, írja sajtóközleményében a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV)

Ennek értelmében 2013. július 1-jét követően a dohánytermékek kiskereskedelme csak vámhatósági engedély birtokában végezhető.Ez nem egyenlő a koncessziós szerződés megkötésével, tehát a koncesszió elnyerésével önmagában még nem lehet dohányterméket beszerezni, illetve forgalmazni.

2013. május 1-je és 2013. június 30-a között a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok betartása mellett lehetőség van a dohánybolt előzetes üzemeltetésére, amennyiben a dohánytermék-kiskereskedő – az egyébként 2013. július 1-jétől érvényes – vámhatósági engedélyét 2013. július 1-jét megelőzően (legkorábban 2013. május 1-jén) kézhez veszi. A dohánybolt előzetes üzemeltetésére a vámhatósági engedély birtokában is kizárólag akkor kerülhet sor, ha az engedéllyel rendelkező dohánytermék-kiskereskedő a dohánybolt előzetes üzemeltetésére irányuló szándékát az engedélyt kiadó vámhatóság felé bejelenti. A dohánybolt előzetes üzemeltetéséhez működési engedély nem szükséges.

 

Az engedélykérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok, illetve további információk megtalálhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjának (www.nav.gov.hu) főoldalán, a „Trafiktörvény” menüpont alatt, vagy idekattintva.

 

Figyelem! Társaságiadó-bevallás: jövő pénteken lejár a határidő!

2013-05-24
A vállalkozások legkésőbb május 31-jéig tehetnek eleget társaságiadó-kötelezettségüknek.

A vállalkozások legkésőbb május 31-jéig tehetnek eleget társaságiadó-kötelezettségüknek .

Hiába közeledik a határidő, a cégek 80 százaléka még nem „vallott”, derítette ki a Napi Gazdaság. Erre az időpontra csaknem 400 ezer kettős könyvvitelt vezető társaságtól, illetve 15 ezer egyszeres nyilvántartást vezető adózótól várja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bevallás benyújtását, írja a lap.

A kettős könyvvitelt vezető adózók a társaságiadó-kötelezettségükről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, illetve az érintett speciális adózói kör a jelzetteken túl az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézeti járadékról, a hitelintézeti különadó kötelezettségről, az innovációs járulék elszámolásáról, valamint a szakképzési hozzájárulásról a 1229. számú bevallásban adnak számot.

Az evásoknak és azon cégeknek, amelyek 2013. január 1-jével kerültek ki a társasági adó hatálya alól – így például azok, akik év elejétől katásokká vagy kivásokká váltak – a 1271EVA jelű bevallásban kell számot adniuk tavalyi jövedelmükről.

A bevallás benyújtása mellett a társasági adót – a megfizetett adóelőleg és feltöltés figyelembevételével – május 31-ig kell megfizetni. A bevallás kitöltésénél ügyeljünk arra, hogy nehogy elkövessük a leggyakoribb hibát: az adatokat ezer Ft-ban kell megadni.

Május 31-ig a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett adózóknak a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek is eleget kell tenniük, melyet a céginformációs szolgálatnak ügyfélkapun keresztül, elektronikusan kell megküldeni.

Késedelmes benyújtás

A bevallás késedelmes benyújtása esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki, amelynek mértéke akár 500 ezer forint is lehet. Az a cég, amelyik a beszámolóját nem teszi közzé, még többet kockáztat. A maximum 500 ezer forintos mulasztási bírság kiszabásával egyidejűleg az adóhivatal felszólítja a céget, hogy küldje el a céginformációs szolgálatnak beszámolóját, és amennyiben a cégvezetők a második felszólítás ellenére sem teljesítik közzétételi kötelezettségüket, a NAV törli a cég adószámát.

Minden további részlet itt található.


Pénztárgépcsere – ezek is műszaki követelmények

2013-05-24
Az online pénztárgépekkel kapcsolatos egyes műszaki követelményekről jelentetett meg közleményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Az online pénztárgépekkel kapcsolatos egyes műszaki követelményekről jelentetett meg közleményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

A tájékoztatóban az alábbi témaköröket részletezi az adóhatóság:

1. A naplófájlok és regisztrációs fájlok szerkezetét leíró validációs fájlok kapcsolódó anyagként letölthetőek.

2. Az AEE gyártók adatszolgáltatása

3. Adóügyi tartalomra vonatkozó előírások

4. Kétvállalkozós pénztárgépek

5. A NAV szerverének elérhetősége

6. AEE – NAV http kommunikáció

7. Pénztárgép szoftver frissítés folyamata:

8. Pénztárgép üzembehelyezési folyamata:

9. STA bejegyzés SSG mezőjének tartalma

A közlemény teljes szövege innen elérhető.

A közleményhez csatolt dokumentumokat erről az oldalról lehet letölteni.


A kivásoknak nincs szakképzési hozzájárulás

2013-05-24
A kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. [Katv. 21. § (2) bekezdés c) pont; Szhtv. 8. §]

A kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

[Katv. 21. § (2) bekezdés c) pont; Szhtv. 8. §]

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 21. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [Szhtv.] 5. § a) pontja értelmében az adózó a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti. Ebben az esetben az adózó az Szhtv. 8. § (1) bekezdése szerint a bruttó kötelezettségének mértékét csökkentő tétel alkalmazásával mérsékelheti, valamint, ha a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az Szhtv. 8. § (2) bekezdése szerint az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

A Katv. szerinti kisvállalati adóalanyok esetében tekintettel arra, hogy szakképzési hozzájárulási kötelezettség nincs, a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Következésképpen , amennyiben az érintett adóalanyi kör kisvállalati adóalanyként mégis folytat gyakorlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy része visszaigénylésére, hiszen a nem létező kötelezettséggel szemben kisvállalati adóalanyként nem keletkezhet az említett csökkentő tétel alkalmazására, vagy visszaigénylésre vonatkozó jogosultság sem, tudatja az adóhivatal.

Jó boltnak is jó cégér kell!

2013-05-27
Naiv és középszerű logók, ízléstelen szórólapok és hirdetések, rosszul strukturált, bőbeszédű, vagy épp ellenkezőleg, nem informatív honlapok. Ez jellemző a kis- és középvállalkozások arculatára.

Naiv és középszerű logók, ízléstelen szórólapok és hirdetések, rosszul strukturált, bőbeszédű, vagy épp ellenkezőleg, nem informatív honlapok. Ez jellemző a kis- és középvállalkozások arculatára.

Persze, vannak üdítő kivételek, de általában így összegezhető a felmérés eredménye, amelybe kétszáz kis- és középvállalkozást vont be a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, tudta meg a Népszabadság.

Minél nagyobb egy cég, annál nagyobb szerepet szán a vevők elérésében az arculatnak (megjelenésnek), képes, szöveges kommunikációnak, bár a közvetlen, személyes benyomást minden vállalkozás egyformán fontosnak tartja.

A tudatosan kialakított „céges dizájn”-ban kevés vállalkozásvezető hisz, többen „esküsznek” az üzlethelyiség, illetve az alkalmazottak megjelenésének milyenségére. (A gond leginkább az, hogy az elsőt – rosszul értelmezett, esetleg fel nem ismert okokból –, sajnos, még jelentősnek sem tartják, inkább kényszerűségnek!)

A tulajdonosok, vezetők többsége egyszerűen nem tart igényt (jól szerkesztett, mindig friss) céges honlapra, a megkérdezettek közül csak minden ötödik hisz a megfelelő dizájn piacnövelő hatásában…

A kutatás további tanulságairól  ezen az oldalon olvashat.


 


Üzletromboló vírus mobilgépen (is) érkezik

2013-05-27
A kis- és középvállalkozások vannak leginkább kitéve az információs eszközökön terjedő vírusfertőzésnek, főleg a behatolás ellen nem megfelelően védett mobilberendezések használatakor.

A kis- és középvállalkozások vannak leginkább kitéve az információs eszközökön terjedő vírusfertőzésnek, főleg a behatolás ellen nem megfelelően védett mobilberendezések használatakor.

Sok esetben csak elegáns(nak), stílusos(nak) (hitt) fellépést biztosít tulajdonosának az okostelefon, tablet, laptop használata. A gyakorlatlan ugyanis a többség – az alapvető biztonságtechnikák telepítése és alkalmazása nélkül – hoppon maradhat, rosszabb esetben súlyos veszteségeket szenvedhet, ha hordozható készülékekről internetezik, folytat üzleti levelezést, végez banki műveletek, stb.

Ezeknek az eszközöknek átlagos védettségi szintje lényegesen alacsonyabb az asztali gépekénél, hivatkozik az egyik legnagyobb számítógép-biztonsági cég nemrégiben közzétett felmérésére a Népszabadság.

Hogy egy kisvállalkozás a fent nevezett témában milyen általános veszélyeknek van kitéve és milyen – viszonylag – egyszerű módszerekkel védekezhet, arról bővebben itt tájékozódhat.


A hatósági adminisztrációs terhek csökkentése a cél

2013-05-27
A vállalatok hatósági eljárásban tapasztalható adminisztrációs terheinek csökkentésével foglalkozik egyebek mellett az Egyszerű Állam elnevezésű kormányprogram.

A vállalatok hatósági eljárásban tapasztalható adminisztrációs terheinek csökkentésével foglalkozik egyebek mellett az Egyszerű Állam elnevezésű kormányprogram.

Az intézkedések eredményeként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályaiban – 2011 és 2012 során – több ponton is változás történt annak érdekében, hogy a Program céljait szolgáló keretszabályozás létrejöjjön…

A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésének további lehetséges irányai

Az eddigi eredmények

A program tíz beavatkozási területen összesen 114 intézkedést fogalmazott meg a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése érdekében. A Program külön fejezetben, 12 intézkedés keretében foglalkozott a vállalatok hatósági eljárásban tapasztalható adminisztrációs terheinek csökkentésével.

A tapasztalatok azt mutatják azonban, hogy valódi kézzelfogható, vállalkozások számára érzékelhető változás kevesebb területen érzékelhető, mivel ehhez a Ket-ben megteremtett lehetőségeket az ágazati szabályozásokban alkalmazni szükséges, és erre sok esetben nem került sor. Hasonlóan fontos, hogy a jogszabályi szintű módosítások eredménye a hatósági működés belső szabályzataiban, intézményi logikájában is megjelenjen, amely – azon túl, hogy természetesen idő kérdése – szintén további lépéseket is igényel. A fentiek alapján az alábbi területeken javasolt pontos intézkedések megfogalmazása:

A szakhatóságok bevonásának mérlegelési lehetősége az ágazati szabályozásban

A Program 23. intézkedése alapján a Ket-ben megszületett az a keretszabály, amely alapján az érdemi döntésre jogosult hatóság törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján mérlegelheti, hogy mely szakhatóságokat vonja be az ügy eldöntésébe, illetve mellőzi a bevonásukat (Ket. 44.§ (1a)). A keretszabály rugalmasabbá teheti az egyes hatósági eljárásokat, és az adott ügy szempontjából nem releváns szakhatóságok megkeresésének mellőzésével az eljárás idő- és költségigénye csökkenthető. Ahhoz viszont, hogy ennek lehetősége a vállalkozások számára is érezhető változást hozzon a hatóságok gyakorlatában szükséges az, hogy az ágazati szabályozás áttekintésével és módosításával minél több ügyben lehetőség nyíljon az ügydöntő hatóság mérlegelésére.

A hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos irritáció további csökkentése

Általában elmondható, hogy számos hatóság ellenőrzési gyakorlata jelenleg nincs összhangban az ellenőrzések alapjául szolgáló jogi szabályozással, a szabályozás sok esetben nem teszi lehetővé a vállalkozások számára a jogkövető magatartás tanúsítását, az ellenőrzések során vizsgált kritériumok előre nem megismerhetők. A Program 26. intézkedése a hatóságok ellenőrzési terveinek előzetes nyilvánossá tételét fogalmazza meg követelményként, és ezt a Ket. 91.§-a új szabályokkal kibővítve tartalmazza. Annak érdekében, hogy az ellenőrzési tervek valóban minden hatóság gyakorlatában azonos információs tartalommal legyenek megismerhetők a vállalkozások számára, szükséges, hogy az ellenőrzési tervek pontos tartalmát jogszabály rögzítse részletesen.

A hatóságok bírságolási gyakorlatának racionalizálása

A hatóságok bírságolási gyakorlata szintén olyan terület, ahol a Kormány folyamatos fejlesztési törekvései ellenére még mindig sok problémával szembesülnek a vállalkozások. A Program több intézkedése is kifejezetten a bírságolási gyakorlatból származó vállalkozói irritáció enyhítésével, illetve a hatóságok torz ösztönzőinek kiküszöbölésével foglalkozott. Így például a bírságbevételek már nem közvetlenül a hatóság bevételét képezik, illetve a Ket-ben általánossá vált az elsőre figyelmeztetés elve, így a bírságolást a lehető legtöbb esetben első alkalommal figyelmeztetésnek kell kiváltania (Ket. 94.§ (1) a)). A szabályozás meghatározza az elsőre figyelmeztetés elve alóli kivételek általános körét, azonban az elv minél szélesebb körű érvényesítése érdekében szükséges, hogy az ágazati szabályozásban minden területen rögzítésre kerüljenek azok a feltételek, amelyek alapján az elsőre figyelmeztetésre nem kerülhet sor.

A cégek életciklusában tapasztalható adminisztráció egyszerűsítése

A cégalapítással járó adminisztráció

A cégalapítás folyamata olyan komplex feladatokból áll, amely a 2012 óta szigorúbb szabályozás folytán a vállalkozások számára jelentős körültekintést igényel, az ügyvédi tanácsadás és ügyintézés igénybevétele gyakorlatilag elkerülhetetlen, az ügyvédi ellenjegyzésen túlmenően is. Az ügyvédi feladatokon túlmenően más szakember (könyvelő, adószakértő stb.) közreműködését is igényelheti a cégalapítás folyamata. A cégalapítás során többek között a következő feladatokat kell megoldani: cégnév választás és ellenőrzés, székhely, tulajdoni lap, vezető tisztségviselő(k), illeték és közzététel megfizetése, bankszámlanyitás, áfa és egyéb adózási kérdések, könyvelő választása. Ezek a feladatokat kell összehangolni az ügyvéd által elkészített okiratok szintén ügyvéd előtti aláírásával és a Cégbírósági elküldéssel, illetve bejegyeztetéssel, azaz a törvényben meghatározott ügyvédi teendőkkel. A társaság vezető tisztségviselőjének a bejegyzést követően további adminisztrációs kötelezettségei merülnek fel a legnépszerűbb társasági forma, a Kft. működésének beindításakor. Ilyen feladatok: bankszámlanyitás, törzstőke elhelyezése a bankszámlára a bejegyzéstől számított 8 napon belül; célszerű a leendő könyvelő megbízását is elvégezni; APEH, KSH, IPA hatálya alá történő bejelentkezés a bejegyzéstől számított 15 napon belül. Tevékenységtől függően felmerülhet működési engedély, hatósági engedély, hatósági bejelentés vagy egyéb törvényben előírt bejelentési kötelezettség is.

Nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarország az 52. helyen áll a cégalapítás adminisztrációs kötelezettségei szempontjából (a Doing Business adatai szerint). A visegrádi országokkal összehasonlítva ez még mindig előnyös pozíciónak tekinthető (Szlovákia a 83., Lengyelország a 124., Csehország pedig a 140. helyen áll), azonban a fentebb ismertetett okokból is kitűnően a cégalapítás még mindig olyan adminisztrációs terhet jelent ma Magyarországon, amelynek költségeit és vállalkozói irritációs tényezőit célszerű ismételten a szabályozási reform-törekvések látóterébe helyezni.

Cég megszüntetésének adminisztrációja

A cégek megszüntetése a vállalkozók számára jelentős adminisztrációs terhekkel, illetve költségigénnyel jár. Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a cég, ha nincsen adótartozása, erről viszont igazolást kell kérni. A cégbíróság előtt kizárólag ügyvéd, illetve jogtanácsos képviselheti a céget, így ennek költségei szükségszerűen merülnek fel a megszüntetés során is. Az ügyvédi munkadíj általában 35.000-100.000 Ft között alakul, de már a megszüntetés megkezdése előtt célszerű a cég könyvelőjével is rendbe tetetni a cég pénzügyeit. A végelszámolás cégbírósági illetéke 15.000 Ft, a közzétételi díj pedig 3000 Ft. 2013. január 1-étől a jogi személy gazdálkodó szervezetek felszámolási díja 80.000 Ft, a csődeljárás illetéke 50.000 Ft, nem jogi személy szervezetek esetén ezen illetékek összege 30.000 Ft. A konkrét költségtételeken túl is számos adminisztrációs teherrel kénytelenek szembesülni a vállalkozások, amelyek indokolttá teszik a területtel kapcsolatos problémák beazonosítását és kezelését.

Foglalkoztatás, első alkalmazott felvétele

Az első alkalmazott felvétele a vállalkozások számára jelentős nehézségekbe ütközhet, különösen a legkisebb vállalkozások esetében. A bérek és a nem bérjellegű költségek, valamint a foglalkoztatás adminisztrációs költségei olyan magasak lehetnek, hogy a kibocsátás versenyképes megnövelése nem lehetséges, még akkor sem, ha elvben a kereslet meglenne rá. Az ismétlődő költségektől eltekintve, amilyenek a bérek stb., az alkalmazott felvétele megkövetelhet bizonyos beruházási ráfordításokat, pl. a kiegészítő berendezésekre, a nagyobb munkavégzési helyiségekre, egy második gépkocsira stb., ami meghaladná az üzleti vállalkozás lehetőségeit. Még akkor is, amikor az üzleti vállalkozás tulajdonosa úgy dönt, hogy alkalmazottakat vesz fel, lehetséges, hogy nem talál megfelelő alkalmazottat. A munkaerő-felvétel re irányuló számos próbálkozás azért bukik meg, mert nem találnak megfelelően képzett személyeket, vagy azért, mert az új munkavállaló képzési költségeit túl magasnak tartják.

Az adminisztrációs és bürokratikus terhek általában, és különösen a foglalkoztatással kapcsolatos törvények és rendeletek jelentik az egyik okot arra, hogy a vállalatok miért nem vesznek fel alkalmazottat. Ezek a szabályok alapulhatnak törvényeken vagy más jogi dokumentumokon, illetve kollektív szerződéseken. Bár rendszerint nincs egyetlen olyan szabály vagy törvény, amely megakadályozza, hogy a vállalkozás munkaerőt vegyen fel, beazonosíthatók bizonyos, a munkaerő-felvétel lel kapcsolatos döntés szempontjából potenciálisan problematikus igazgatási területek. A fő problémát a különféle, a foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs kötelezettségekből következő rendszeres költségek jelentik, mint például a forrásadók, a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámítása, a külön tájékoztatások és a bizonylatolási kötelezettségek. Egy új alkalmazott felvétele számos adminisztrációval jár, így például a vállalkozónak másolatban kell bekérnie a következő dokumentumokat: adókártya, személyi igazolvány, TAJ kártya, lakcímkártya, végzettséget igazoló bizonyítvány. Eredeti példányban kell bekérnie továbbá a TB kiskönyvet és az előző munkahelyi igazolásokat. A munkaszerződés megkötésekor továbbá nyilatkozatot kell tenni a következőkről: adójóváírás, adókedvezmények, munkába járás költségtérítése esetén arról, hogy honnan jár be dolgozni a munkavállaló.

A fentiekből látható, hogy új munkaerő alkalmazása jelenleg olyan adminisztrációval jár, amely a vállalkozó döntését jelentősen befolyásolhatja negatív irányba, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos kötelezettségek racionalizálása.

A legkisebb cégek adminisztrációs terheinek csökkentése

Tekintettel arra, hogy a hazai gazdasági szereplők túlnyomó többsége a mikro- és kisvállalkozás kategóriába tartozik, a Kormány ezen vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését tekinti a az ország versenyképességének javítását célzó törekvések egyik alappillérének. Az Egyszerű Állam program alapelvéhez hasonlóan, a következő kormányzati program hangsúlyát is arra kívánjuk helyezni, hogy az ésszerűtlen, túlzott, sokszor a működést ellehetetlenítő adminisztrációs terhek érdemi csökkentése révén hozzájáruljunk a legkisebb vállalkozások nagyokkal, valamint a külföldi társaikkal szembeni versenyképességének javításához. Ehhez szükségesnek tatjuk megvizsgálni és beazonosítani azokat a szabályokat, előírásokat és feltételeket, amelyek irracionális terhet jelentenek egy átlagos hazai vállalkozás számára, és így indokolatlan mértékű erőforrásokat vonnak el a produktív munkafolyamatoktól. Tekintettel arra, hogy a hazai gazdasági környezet legkisebb szereplői esetében méretüknél fogva a visszaélés kockázata is lényegesen kisebb, ki kell dolgozni annak a lehetőségét, hogy a felülvizsgálat során beazonosított szabályozási elemek tekintetében milyen módon különíthetőek el a nagyobb vállalkozásoktól. Össze kell gyűjteni, hogy az engedélyezés, adózás, számvitel, belső nyilvántartások, stb. mely részterületei kapcsán alkalmazhatóak egyszerűsített, a működést támogató szabályok a bizonyítottan jóhiszeműen működő mikro- és kisvállalkozásokkal szemben.

A legkisebbek helyzetének javítása a mezőgazdasági szektorban

Magyarország kormánya felismerte, hogy országunk versenyképességének javításához elkerülhetetlen a mezőgazdasági termelők helyzetének érdemi könnyítése, ezért is kapott ez a terület kiemelt szerepet az Egyszerű Állam programon belül. Bár komoly eredményeket értünk el az agrárvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése terén, az adminisztratív szempontoknak általános érvényt kell biztosítani az elkövetkező időszak döntéshozatali folyamataiban is. Tekintettel arra, hogy a legkisebb méretű vállalkozások között jelentős arányt képviselnek a mezőgazdasági vállalkozások, a következő programban ismételten középpontba kívánjuk állítani az agrárgazdaság szereplőinek helyzetét. Ahogy a gazdaság egészére nézve, úgy kifejezetten az agráriumra vetítve is erős prioritás, hogy mind a jogszabályalkotás, mind pedig a jogszabály-alkalmazás tekintetében elkülönüljenek a legkisebb családi vállalkozások a nagyobb, hozzájuk képest jelentős környezeti és egészségügyi kockázattal rendelkező iparági társaiktól. Átfogó célként fogalmazható meg a szabályozó irányába, hogy teremtse meg annak lehetőségét, hogy a legkisebb mezőgazdasági vállalkozások – a lehetséges kockázatok minimalizálása mellett – a lehető legkisebb, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes feltételek és korlátok mellett végezhessék tevékenységüket. Ennek fontos eleme az agrár mikro- és kisvállalkozások, a családi gazdaságok, valamint az őstermelők dokumentációs kötelezettségeinek áttekintése, a hazai szabályozási gyakorlat uniós tapasztalatokkal való egybevetése, és a fellelhető legjobb gyakorlatok hazai környezetbe való átültetése révén a felesleges, nemzetközi viszonylatban kiugró, valamint érdemi tartalommal nem bíró dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése.


A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások adminisztrációjának további csökkentése

Az agrárvállalkozásokhoz hasonlóan a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások is potenciális célcsoportjait képezik a kormányzati adminisztráció-csökkenés következő szakaszának. Egy ilyen jellegű állami közbeavatkozás nélkül ugyanis fokozatosan csökken az esélyük az egyre terjeszkedő multinacionális vállalatokkal szemben. Szükséges tehát a hatályos jogszabályok újragondolása annak érdekében, hogy már a piacra lépéstől kezdődően a vállalkozás méretével arányos kötelezettségek kerüljenek meghatározásra. Vizsgálat tárgyát képezheti többek között a KKV méretű kereskedők kivétele az élelmiszer-termékpálya törvény alól, a legkisebbek tekintetében a kereskedelemi és vendéglátó-ipari engedélyezés egyszerűsítése, valamint a HACCP rendszerrel kapcsolatos szabályozási és ellenőrzési gyakorlat újragondolása. Utóbbival összefüggésben általános elvként érvényesíthető, hogy a legkisebb vállalkozások tekintetében külön kerüljenek meghatározásra azok az elvárások és kötelezettségek, amiket egy hatóság valóban vizsgálni tud, illetve vizsgálni szokott.

Csökkentenék a hatósági adminisztrációs terheket

2013-05-27
A vállalatok hatósági eljárásban tapasztalható adminisztrációs terheinek csökkentésével foglalkozik egyebek mellett az Egyszerű Állam elnevezésű kormányprogram.

A vállalatok hatósági eljárásban tapasztalható adminisztrációs terheinek csökkentésével foglalkozik egyebek mellett az Egyszerű Állam elnevezésű kormányprogram.

Az intézkedések eredményeként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályaiban – 2011 és 2012 során – több ponton is változás történt annak érdekében, hogy a Program céljait szolgáló keretszabályozás létrejöjjön…

A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésének további lehetséges irányairól a Jogszabályváltozások, kormányzati intézkedések rovatunkban tájékoztatunk teljes részletességgel.


Pénztárgépvásárlók figyelem! Vannak megtévesztő hirdetések!

2013-05-28
Csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által engedélyeztetett pénztárgépek felelnek meg a NAV elvárásainak, hívja fel a pénztárgépvásárlók – új vagy régi kereskedelmi egységek működtetők vagy vendég-látóipari szolgáltatók – figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által engedélyeztetett pénztárgépek felelnek meg a NAV elvárásainak, hívja fel a pénztárgépvásárlók – új vagy régi kereskedelmi egységek működtetők vagy vendég-látóipari szolgáltatók – figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca üdvözli azon gyártói törekvéseket, amelyek a mihamarabbi piacra jutásra irányulnak, azonban határozottan elutasítja azokat a tisztességtelen megnyilvánulásokat, amelyek arra engednek következtetni, hogy a minisztérium bármely gyártót kiemelt figyelemben részesítene, írja minapi közleményében az NGM.

Vigyázat, vannak megtévesztő hirdetések!

A közlemény így folytatódik: a gazdasági tárca információi szerint a közelmúltban több olyan vállalkozás is megtévesztő eszközökkel hirdette saját – ugyanakkor még nem engedélyezetett – termékét, ami nem felel meg a valóságnak. Továbbá egyes cégek politikai támogatásra hivatkozva kínálnak pénztárgép-csomagokat e-mailben, illetve honlapokon keresztül, amelyek megjelenése és tartalma félrevezető lehet az érintett ügyfélkörnek.

Csak engedéllyel!

Figyelem!  Magyarországon a jogszabályi rendelkezések értelmében az a pénztárgéptípus forgalmazható, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak, és ezt tanúsítja a MKEH engedélye. Amely pénztárgéptípus rendelkezik ezzel az engedéllyel, az minden tekintetben megfelel a jogszabályi előírásoknak, így a funkcióját is maradéktalanul be tudja tölteni. Tehát az elbírálás során csak a műszaki követelményeknek való megfelelés lehet szempont. A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz eddig öt forgalmazási engedély iránti kérelmet nyújtottak be, amelyek értékelése jelenleg is folyamatban van.

A visszaélést jelezzék!

A fentieknek megfelelően a nemzetgazdasági tárca kéri az érintetteket, illetve a lakosságot, hogy amennyiben a fent leírtakhoz hasonló visszaélést észlel, haladéktalanul jelezze azt azugyfelszolgalat@ngm.gov.hu elérhetőségen, annak érdekében, hogy a tárca megtehesse a szükséges lépeseket, a Gazdasági Versenyhivatal eljárása érdekében.


Kis boltok: kényelmesen, gyorsan megközelíthetők

2013-05-28
A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltból 17 206-ot tart nyilván év eleji adatai alapján a Nielsen piackutató. Ez 1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltból 17 206-ot tart nyilván év eleji adatai alapján a Nielsen piackutató. Ez 1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A kis boltok – amelyek a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat zömét, 88 százalékát alkotják – általában lakóhelyek közelében működnek, és a vásárlók többsége kényelmesen, gyorsan tudja megközelíteni őket.

Főleg mit vásárolnak a kis boltokban?

A Nielsen májusban közzétett jelentésében egyebek mellett választ keresett arra is, főleg milyen árucikkeket szereznek be a fogyasztók a hagyományos kiskereskedelmi egységekben? A piackutató folyamatosan kilencven élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásait méri. Ebből az értékben legnagyobb forgalmú húsz kategória közül nyolc termékcsoport piaci részesedése haladja meg a 25 százalékos átlagot a nevezett üzlettípusokban. A nyolc, viszonylag nagy bevételt hozó termékcsoport a következő: feldolgozott hús, sör, szénsavas üdítőital, gyümölcslé, tejföl, ostyaszelet, vodka, valamint cukorka.

További adatok a piackutató oldalán

Több pénz jut a kisvállalkozásoknak

2013-05-28
Magyarország egyedi engedélyt kapott uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogramjának kibővítésére.

Magyarország egyedi engedélyt kapott uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogramjának kibővítésére.

A jövőben nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, befektetőtársak bevonásával akár 750 ezer euróra is növekedhet a befektetések egyedi értékhatára. A magyar kis és közép-vállalati kör tőkehelyzetének megerősítése érdekében szükséges az uniós források bevonása, hiszen a 75 és 200 millióforint közötti tőkeigényre nincs egyéb tőkebevonási alternatíva bizonyos vállalkozások előtt. Az engedély birtokában a Széchenyi Tőkebefektetési Alap akár tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez, tudta meg a HVG.

- A tőkebefektetések új formájáról ebben az összeállításban olvashatók még részletek.

- Az Új Széchenyi terv keretein belül működő Széchenyi Tőkebefektetési Alap közvetlen információiról itt lehet tájékozódni.

Minimálbér-emelési támogatás: holnap lejár a pályázati határidő!

2013-05-30
Figyelem! Holnap lejár a minimálbér-emelési támogatásra kiírt pályázatok beadásának határideje. A jelentkezéseket május 31-ig lehet benyújtani a munkaügyi központoknál.

Figyelem!   Holnap lejár a minimálbér-emelési támogatásra kiírt pályázatok beadásának határideje. A jelentkezéseket május 31-ig lehet benyújtani a munkaügyi központoknál.

A vállalkozások 11 ágazatban a minimálbér-emelés végrehajtása miatt megnövekedett terheik csökkentését szolgáló támogatást igényelhetnek, köztük a kiskereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban tevékenykedők.

Minimálbér-emelési támogatásra vonatkozó szabályok: 103/2013. (IV. 5.) kormányrendelet (Magyar Közlöny 58. szám).

A pályázattal kapcsolatos további információkat – pályázat benyújtási formája, jogosultság, visszafizetési kötelezettség – ezen az oldalon talál.  

Vigyázat! Csalók írnának érvénytelenné vált pályázatokat!

2013-05-30
Megint egyre több csaló jelentkezik be a vállalkozásokhoz a lejárt határidejű pályázatok „elkészítésére”.

Megint egyre több csaló jelentkezik be a vállalkozásokhoz a lejárt határidejű pályázatok „elkészítésére”.

Pedig semmilyen más uniós gazdaságfejlesztési támogatási lehetőség nincs nyitva jelenleg, mint a fiatalon vállalkozni vágyók támogatására kiírt pályázat. (A nevezett pályázat részleteiről korábbi írásunkból tájékozódhat.)

A csalók konkrétan olyan pályázati lehetőséggel hitegették a pórul járt vállalkozókat, amelyek már hónapok óta, esetleg több mint egy éve nem elérhetőek, azaz érvényes pályázatot már nem lehet benyújtani, figyelmeztet a Piac és Profit. A „pályázatírók” sajnos ezt nem közlik a pályázni szándékozó céggel, írja a lap szakértője, helyette „eljátsszák”, hogy a kiírásra még mindig fogad az intézményrendszer pályázatokat, és persze nem felejtik el bezsebelni a több tízezer, olykor százezer forintos fix díjukat. Anyagokat, információkat kérnek be a cégektől, mintha ténylegesen készítenék a pályázatot. Aztán persze elsikkad a dolog, és láss csodát, a pályázatot már valamilyen ok miatt mégsem nyújtják be…

Hogy az ajánlkozókat milyen gyanús jelek különböztetnek meg a tisztességesektől, arról ezen az oldalon olvashat.


Példakép Pályázat – „Csak akkor jelentkezz, ha még nem múltál el 40 éves!”

2013-05-30
A Példakép Pályázaton olyan fiatal vállalkozók vehetnek részt, akik vállalkozásukkal pozitív példát mutatnak a társadalomnak és a fiatal generációnak.

A Példakép Pályázaton olyan fiatal vállalkozók vehetnek részt, akik vállalkozásukkal pozitív példát mutatnak a társadalomnak és a fiatal generációnak.

A Példakép Alapítvány által kiírt pályázattal az Év Példaképe címet nyerheti el az a negyvenedik életévet még be nem töltött pályázó személy, akit a szakmai zsűri beválaszt az 50 legjobb fiatal vállalkozó közé, majd az online közönségszavazáson megszerzi a legtöbb szavazatot. A nyertes 5 millió forint készpénzt kap. Díjátadás egy gálaesten, 2013. év végén.

És mindezeken túl, a jelentkezők több más nyereményt, egyebek mellett a nyilvánossággal, a piac további szereplőivel való megismerkedés, valamint a kapcsolatrendszerük kiszélesítésének lehetőségét kapják.

Pályázattal kapcsolatos részletes információk az alapítvány honlapján találhatók.


Nemzeti italboltok: lesznek vagy ötlet marad?

2013-05-30
Az Nemzetgazdasági Minisztérium nem akarja újraszabályozni az alkoholkereskedelmet, közölte a tárca sajtóosztálya.

Az Nemzetgazdasági Minisztérium nem akarja újraszabályozni az alkoholkereskedelmet, közölte a tárca sajtóosztálya.

Pedig a Magyar Narancs (MN) tegnap közlése szerint a kormányzat most azt fontolgatja, hogy hogyan lehetne állami keretek közé terelni az alkolholkereskedelmet úgy, hogy a fogyasztás visszaesése ne okozzon jelentősebb jövedéki adó- és áfabevétel kiesést, írja a Napi Gazdaság (NG). A tanulmány szintén felveti, hogy egy nagyon szigorú – skandináv vagy ausztrál – típusú, erősen monopolizált szabályozás azért sem lenne jó, mert sok kisbolt bezárásához és tömeges elbocsátásokhoz vezetne.

Az MN a hazai szesziparról a NAV adataira hivatkozva azt írja: az áru terítését 40-50 nagykereskedő, illetve a gyártó végzi, tőlük vásárol a mintegy harmincezer kiskereskedő és 75-80 ezer vendéglátóhely, köztük főként kocsmák.

A nemzeti italbolt-koncepció a trafikkoncessziós-pályázathoz hasonlóan az italkereskedelmet venné célba, az adóhatóság adatai alapján meg lehetne állapítani egy nemzeti alkoholkvótát, amire a piaci szereplőknek pályázniuk kellene, idézi az NG.

Az MN birtokába került, a gazdasági minisztériumnak készült szakértői feljegyzésben egyebek mellett az szerepel, hogy „a kiskereskedelem és a vendéglátás (kitüntetetten az italmérések) számára az állam által engedélyezett csatornákon keresztül juthatnának el a termékek”.

„A Nemzetgazdasági Minisztériumban sem fekete-fehér, sem színes változatban nem készül előterjesztés az alkoholtartalmú italok kereskedelmének újraszabályozására” – ezt már a tárca sajtóosztálya közölte az (origo) érdeklődésére.

Erősítenék a bejelentők védelmét is

2013-05-31
Elkészült a közérdekű belejelentésekről szóló törvényjavaslat, amely 2014. január 1-jével léphet hatályba.

Elkészült a közérdekű belejelentésekről szóló törvényjavaslat, amely 2014. január 1-jével léphet hatályba.

A kormány az átfogó korrupciómegelőzési programjának részeként elkészítette a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat tervezetét. A törvényjavaslat célja a közbizalom erősítése mellett a közérdekű bejelentések kezelésének hatékonyabbá tétele, a közérdekű bejelentők védelmének megerősítése, a visszaélések számának csökkentése és feltárásuk elősegítése a köz- és magánszférában egyaránt, adott hírt az előterjesztés-tervezetről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

A tervezet egyebek mellett rögzíti, hogy közérdekű bejelentés megtételére állampolgárságtól függetlenül bárki jogosult akár szóban, akár írásban. A jövőben a közérdekű bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által kezelt elektronikus rendszeren keresztül is meg lehetne tenni, amely biztosítja a közérdekű bejelentők személyes adatainak védelmét…

A tervezettel kapcsolatos további információkat ezen az oldalon lehet elolvasni.


Vállalkozói megerősítés

2013-05-31
Egészen biztos, hogy nincs olyan vállalkozó, akiben nehézségek idején legalább egyszer föl ne merült volna a gondolat: kész, befejeztem, abbahagyom, kilépek a vállalkozásból, lehúzom a rolót. Ám a rátermettek és a belátók – vagy inkább előrelátók – maradtak…

Egészen biztos, hogy nincs olyan vállalkozó, akiben nehézségek idején legalább egyszer föl ne merült volna a gondolat: kész, befejeztem, abbahagyom, kilépek a vállalkozásból, lehúzom a rolót. Ám a rátermettek és a belátók – vagy inkább előrelátók – maradtak…

Nem csak az új vállalkozásuk elindítását fontolgatóknak, de rutinos vállalkozásvezetőknek is – olyanoknak, akiknek éppen most van szükségük egy kis megerősítésre – hasznukra válhat az alábbi 16 pont elolvasása. A pontokba szedett tények – amelyeket egy weboldalra hivatkozva közölt a HVG – választ adhatnak a miért érdemes? kérdésére is.

1. A legtöbb iparágban és vállalkozásban drasztikus változások mennek végbe. A változásokban benne rejlik a lehetőség arra, hogy valaki egy új dologgal rukkoljon elő, amivel megalapozhatja a későbbi sikereit.

2. A vállalkozó azt csinálhatja, amit szeret, miközben megélhetését is biztosítja.

3. Megváltozik a „munkába kell menni” szónak a jelentése, és a vállalkozás termékén vagy szolgáltatásán keresztül pedig megváltoztathatóak, javíthatóak az azt vásárlók mindennapjai.

4. A vállalkozó a saját főnöke. Csak a vásárlói “diktálhatnak” neki, de ők persze nagyon és mindig.

5. Nincs határ a szakmai fejlődésedben. A vállalkozónak a kreativitása, és más képességei is folyton fejlődnek, amiket alkalmazva a céget is sikeresebbé teheti.

6. Nincs felső határa a keresetnek.

7. Minden felelősség a vállalkozóé.

8. Akár több pozícióban, szakterületen is lehet dolgozni.

9. A vállalkozó megteheti, hogy a számára fontos és jelentős dolgokkal foglalkozzon.

10. Az üzleti lehetőségeket nem csak látja, de ki is tudja használni.

11. Az üzleti világ folyamatosan és gyorsan változik, és egyetlen vállalkozás sincs olyan biztonságban, mint volt a világgazdasági válság előtt. A vállalkozó a maga ura, gyorsabban tud reagálni a változásokra, és döntési pozícióban van.

12. Részmunkaidőben is el lehet kezdeni a vállalkozás építését.

13. Egy vállalkozás indítása annak bizonyítása is, hogy az ember képes felépíteni valami értékeset.

14. A vállalkozó megvalósíthatja álmát

15. Egy vállalkozás elindítása kiút lehet a munkanélküliségből is.

16. A vállalkozás kockázata biztos izgalmakat ígér.


Csökkentek a vállalati hitelkamatok

2013-05-31
Május 29-i hatállyal 4,75 százalékról 25 bázisponttal 4,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat a Monetáris Tanács, tette közzé jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Május 29-i hatállyal 4,75 százalékról 25 bázisponttal 4,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat a Monetáris Tanács, tette közzé jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB indoklásában egyebek között ez olvasható:

„(…) az inflációs alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. Az alacsony bérdinamika arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erőteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, így a fogyasztói árakon keresztül történő áthárítás mérsékelt lehet.(…)

(…) Az előzetes adatok alapján 2013 első félévében a magyar gazdaság kikerülhet a recesszióból (…)

(…) a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre (…)

Az indoklás további részleteit ezen az oldalon tanulmányozhatja.