2013-01
KERESKEDELMI ÉLET

Őszi taggyűlés Budapesten

2013-01-15
A szövetség AZ új egyesületi törvény szerinti idei második taggyűlését november 20-án tartotta Budapesten a Hotel Benczúr különtermében.

A szövetség AZ új egyesületi törvény szerinti idei második taggyűlését november 20-án tartotta Budapesten a Hotel Benczúr különtermében. A tagegyesületek vezetői az előterjesztéseket négy tematizált témakörben tárgyalták, először aktuális érdekképviseleti ügyekkel foglalkoztak, ezt követően külön napirendi pontként a Kereskedelmi Élet című újság kiadásával, majd szervezeti kérdésekkel és a jogszabályváltozások miatt módosított belső szabályzatok elfogadásával.

Dr. Antalffy Gábor elnök a szakmai egyeztetés bevezetőjében elmondta, hogy az október 25-én megtartott elnökségi ülésen megállapodás született arról, hogy a KISOSZ véleményének nyilvános állásfoglalás keretében kell hangot adni, mert ez segíthet a szakmai egyeztetések előmozdításában. Ennek oka, hogy valamennyi érdekképviseletet, köztük a szövetséget is teljesen váratlanul érte az a minden előkészítés nélkül megtett kormányzati bejelentés, hogy 2013. január 1-jétől a pénztárgépek on-line adatszolgáltatás céljából bekötésre kerülnének az adóhatósághoz. A média természetesen lecsapott a témára, és előkészítő megbeszélések hiányában kellett erre érdemben reagálni. A 2013. évre vonatkozó legkisebb bérek esetében pedig látható, hogy a 2013. évi költségvetés előkészítése során a számok napról napra változnak, ezrét súlya lehet annak, ha egy érdekképviselet előre rögzíti megalapozott szakmai véleményét, és ezzel mintegy megadja az alaphangot a tárgyalásokra. Ezért az állásfoglalások nyilvánosságra hozatalát az elnök egy új érdekképviseleti eszköznek nevezte, amelynek célja nyilvánosság előtt a vita és az egyeztetések kezdeményezése és elérése.

A pénztárgépek adóhatósági bekötésével kapcsolatban röviden elmondta, hogy a nemzetgazdasági miniszter a költségvetési hiány korrekciója sorában az adóbeszedés hatékonyságának növelését szolgáló eszközök között említette meg az intézkedést. Ez a teljes szakmát, és valamennyi szakmai szervezetet váratlanul érte, és azóta sincs semmilyen szakmai egyeztetés ennek feltételeinek kialakításáról. Miután az év végéig rendkívül rövid a hátralévő idő, ezért a legfrissebb hír a témával kapcsolatban, hogy benyújtásra került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely többek között módosítja az általános forgalmi adóról szóló törvényt. Ennek rendelkezései szerint az adóalany, azaz a vállalkozás a pénztárgép adatairól rendszeres adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, és külön jogszabály szerint a pénztárgépek működését az állami adóhatóság hírközlő rendszer útján fogja felügyelni, beleértve az általa közvetlen adatlekérdezési lehetőséget is. Ennek feltételei és szabályai a törvény felhatalmazása alapján a nemzetgazdasági miniszter rendeletében kerülnek meghatározásra. A hatályba lépés pedig a törvényjavaslat most már 2013. április 1-jére teszi, azaz az előkészítésre további három hónap maradt. Az elnök azt javasolta, hogy a Taggyűlés vitassa meg, hogy éljünk-e az állásfoglalás nyilvánosságra hozatalával, valamint amennyiben igen, akkor vitassuk meg az állásfoglalás megszövegezését.

Czibula Zoltán Békés megyéből hozzászólásában megemlítette, hogy az uniós példa, amire a kormány hivatkozik, azért más helyzet, mert korábban Bulgáriában nem is volt nyugta- és számlaadási kötelezettség. Nálunk jelenleg is folyamatos a kereskedelmi forgalom ellenőrzése, hiszen a fekete doboz adatait ki kell nyomtatni, és a bekötés nincs összhangban az adminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati ígéretekkel. Számítása szerint az intézkedés vállalkozói körben a beruházásokkal, internet előfizetéssel és számítógépes karbantartással együtt egy jó 5%-os költségnövekedést eredményezhet.

Számadó Endréné Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből azt emelte ki, hogy amennyiben a kormányzat határozott szándéka a pénztárgépek bekötése, akkor erre biztos sor kerül, viszont ennek anyagi fedezetét az állam biztosítsa, a vállalkozások a lakossági jövedelmek csökkenésének hatására így is forgalom veszteséget szenvedtek el. Javasolta, hogy kezdeményezzük a pályázati úton történő támogatást, és ehhez a KISOSZ is felajánlhatja a segítségét.

Dr. Martonosi István Csongrád megyéből elsősorban azt fogalmazta meg, hogy felül kell vizsgálni a pénztárgép rendeletet, miért csak a kereskedelem és a vendéglátás az ellenőrzés alá vont terület, a többi szakma pedig nyugtaadás, számlaadás tekintetében ellenőrizetlen. Elmondása szerint egyeztetett helyi adóhatsági szakemberekkel, akik elmondták, hogy a rendszer arra is alkalmas, hogy ahol egyik nap nincs pénztárgépes forgalom, ott az adóhatóság helyszíni vizsgálatot tartson, mert vélelmezhető az adó eltitkolás. A konkrét állásfoglalással kapcsolatban javasolta végezzünk szövegpontosítást abban a kérdésben, hogy az üzletekben eddig is rögzítették a forgalmat, és szabályos a foglalkoztatás, rendezett a könyvelés, mert az október 23-i ünnepnapi ellenőrzések tapasztalatai szerint 10 egységből 8-ban nem adtak nyugtát. Ezért célszerű lenne egy óvatosabb megfogalmazással élni.

Pammer István Vas megyéből felvetette, hogy a javaslat akkor született, amikor szóba került a negyedik állami tulajdonú mobilszolgáltató létrejötte a piacon, hiszen ennek a pénztárgépek alapján rögtön lett volna 400 ezer új előfizetője. Miután az új mobilszolgáltató nem jön létre, fel kell vetni, hogy nagyon sok településen nincs is internetes hozzáférés, emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a határmenti kereskedelmi egységekben nagyon kell figyelni a mobilinternetre, mert sok esetben a külföldi szolgáltatás erősebb, mint a magyar és a rendszer átáll a hazai mobilinternetről a nemzetközi hálózatra. Ezzel külön felhívta a figyelmet az internet szolgáltatás költségére a pénztárgépek cseréje mellett.

Kertész Rezső Somogy megyéből elmondta, hogy sok vállalkozó véleménye szerint a pénztárgépek adóhatósági on-line bekötésekor diszkrimináció mentességet kellene biztosítani a szakmák között, mert a kiskereskedelem és a vendéglátás csak egy kis szegmense a vállalkozói körnek, és miért csak itt kötelező a pénztárgép használat, míg a többi vállalkozásnál elfogadható a nyugtaadás, illetve a kézi vagy gépi számla. Százezer vagy milliós számlákat állíthatnak ki az építőiparban, a gépiparban, orvosnál, színésznél, újságírónál, meg egyéb szakmai területen. Amennyiben az adóelkerülés a cél, akkor a pénztárgép alkalmazás szektor-semleges szabályozása az egyik eszköz. A jelenlegi helyzetben megint a kiskereskedőket és vendéglátókat próbálják az állami adóhatósággal folyamatos felügyelet alá vonni, ami több vállalkozó véleménye szerint igazságtalan, a nehéz gazdasági helyzetben plusz teherrel jár, és a kis üzletekben nem realizálható az állami plusz bevétel. A vállalkozók költsége indokolatlanul nő, és az adathalmaz kezelésével kapcsolatos állami munka is értelmetlenül sok lesz. A boltokban egyébként előfordul, hogy összesen 15 beütés van a pénztárgépben egy-egy héten, és az alacsony forgalom miatt valós, nem pedig jövedelemeltitkolás. Több vállalkozó felvetette, hogy milyen egyéb indok vagy érv állhat az intézkedés mögött, és többen nem zárják ki a pénztárgépeket forgalmazó lobbi érdekét sem. Az érdekképviselet részéről kezdeményező egyeztetést sürget a döntés előkészítőkkel.

Dr. Fischer Sándor Tolna megyéből azzal kezdte, hogy nem könnyű az érdekképviselet helyzete, és a taggyűlés feladata, hogy az állásfoglalásról döntsön, és azt tegye közzé. Az intézkedés oka a költségvetési hiánycél 2,7%-on történő tartása, és a tervezett intézkedés a nagy kereskedelmi cégeknek nem jelent problémát. Határozottan nem javasolta, hogy más szakmákat nevesítsen a KISOSZ a feketegazdasággal kapcsolatban, mert az visszaüthet a szervezetre, miközben a vállalkozásokat nem mentesíti az intézkedés alól. Az állásfoglaláshoz nevesíteni kell, hogy a KISOSZ a kicsiket képviseli, és a kisvállalkozók hangját hallatja, és a kérdést elsősorban pénzügyi oldalról kell megfogni, mert a forgalom esik, a vállalkozói költségek magasak, így a vállalkozások nem tudják a pénztárgépcserét finanszírozni.

Szalári István Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből emlékeztetett arra, hogy a KISOSZ 1991-ben is támadta a pénztárgépek bevezetését, pedig az állam akkor támogatást adott hozzá, igaz ugyan, hogy a 95 ezer forintos pénztárgépet később piaci áron már 66 ezer forintért tudta megvenni, azaz a drága gépek mögött mindig van egy gazdasági lobbi. Felmérte saját cégében, hogy a folyamatos üzemeltetés milyen többlet költségekkel járhat, az átállás és a működtetés, beleértve a zárásokat és az esetleges javításokat, éves szinten minimum 200 és 300 ezer forint közé eshet, és ez a többletköltség az árba nem építhető be, nem fogják megfizetni a vevők.

Jó László Somogy megyéből javasolta, hogy folyamatos adatszolgáltatás esetén törölni kellene a fekete doboz használatát és az adatok kinyomtatását.

Kovács Ferencné Vas megyéből a pénztárgépek on-line adóhatsági bekötésével kapcsolatban aggályának adott hangot, hogy milyen költségekkel jár r telephely módosítást, és hogy fog működni vásárokon, piacokon a mobil pénztárgép, ezért egy ilyen intézkedés bevezetése előtt fel kellene mérni az érintett kört.

Vizi György Fejér megyéből felvetette, hogy az internetes kommunikációs nagyon sok helyen nem folyamatos, megáll a működés, és ez veszélyezteti önhibán kívül az adatszolgáltatást.

Tarnóczi Lajos Nógrád megyéből elmondta, hogy a gépek 80-90%-át cserélni kell, és a gépbeszerzés költségén kívül a mobilszolgáltatás díja is legalább 5.000,-Ft havonta a vállalkozóknak. A mobilpénztárgépekhez hozzászólva elmondta azt is, hogy sok településen a mozgóárus kereskedők már kiütik a piacról a boltosokat, ezrét az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes teleüléseken a vidéki boltok nem maradnak fenn.

Kertész Rezső korábbi véleményét kiegészítette azzal, hogy állami hatósági oldalról a szerver működtetés és adatfeldolgozás is hatalmas költséggel jár, és az adatszolgáltatással a vállalkozó „magára hozza” az ellenőrző apparátust, amely ha adóeltitkolást nem is talál, de egyéb hibát azt igen, és ezért bírsággal élhet.

A szakmai vitát követően a Taggyűlés döntést hozott a KISOSZ állásfoglalás kiadásáról a pénztárgépek adóhatósági bekötésével kapcsolatban.

A 2013. évi legkisebb bérekkel kapcsolatban az elnök ismertette az elnökségi ülés javaslatait, amelynek lényege, hogy a 2013. évi minimálbér összegére 97 ezer forintot, a szakképesítéshez kötött bérminimumra 110 ezer forintot javasoltak a tárgyalásokra. Az elnök elmondta azt is, hogy a 2013. évi költségvetés előkészítése során a kormányzat számára ezek a mértékek elfogadhatónak tűntek, bár a szakszervezetek ennél jóval többet szeretnének, az első egyeztetéseken az 5,2%-os tervezett inflációt vették figyelembe, ez 99 ezer forintos minimálbért és 114 ezer forintos bérminimumot jelentene, azaz a KISOSZ javaslatánál magasabbat. Ezt egyes munkaadói szervezetek megfeleznék, azaz 2,6%-os emelést fogadnának el, ami 96-97 ezer forintot jelentene, illetve 111 ezer forintos bérminimumot. Várhatóan egyesség azért sem lesz, mert a gyáriparosok szövetsége már a szinten tartást is megfogalmazta javaslatként, ebbe pedig a munkavállalók nem mehetnek bele. Az elnök azért nevezte fajsúlyosnak a KISOSZ lehetséges állásfoglalását, mert az a gazdasági közélet által támogatható mérték, és egy határozott és megalapozott vélemény az NGTT ülése előtt.

A Bérekkel kapcsolatban dr. Martonosi István emlékeztetett, hogy emlékeztetett a 2012. évi kötelező bérelemek emelésére, megemlítette, hogy a minimálbér közel 19%-kal, a szakképesített bérminimum 15%-kal emelkedett anélkül, hogy e mögött gazdasági teljesítés lett volna. Igaz ugyan, hogy 2012-ben ennek egy részét a szociális hozzájárulási adóból bérkompenzáció útján érvényesíteni lehetett, ez a kedvezmény azonban 2013 évtől ebben a mértékben megszűnik. Így számára a 0%-os emelés, azaz a bérek szinten tartása is elfogadható lenne, a tagság szempontjából megállapította, hogy a minimálbér lényegében nem oszt nem szoroz, hiszen az alkalmazottak szakképesítéshez kötött tevékenységet végeznek, a garantált bérminimum pedig legfeljebb 110 ezer forintban elfogadható.

Dr. Fischer Sándor ezzel kapcsolatban rögtön megjegyezte, hogy a médiában a kommunikációs szempontjából mindig a minimálbér volt a meghatározó elem, a köztudatban elsősorban az rögzül. Támogatta a 97 ezer forintos minimálbér és a 110 ezer forintos garantált bérminimum mértékét.

Tarnóczi Lajos kezdeményezte, hogy javasoljuk a bérkompenzáció változatlan mértékben történő fennmaradását.

Czibula Zoltán a béreket nettó bér oldaláról közelítette meg, és a béremelés kapcsán annak közterheinek korrekcióját is javasolta a reálbérek további csökkenésének megakadályozása céljából.

A rövid szakmai vitát követően a Taggyűlés elfogadta az elnökségi ülés által javasolt 2013-ra vonatkozó bérösszegeket.

A két állásfoglalás elfogadása után a Taggyűlés foglalkozott a dohány kiskereskedelmi tevékenység kormányzati átalakításával. Dr. Antalffy Gábor elnök tájékoztatást adott arról, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmével kapcsolatban megjelent a nyilvános koncessziós pályázati felhívás, és ezzel párhuzamosan a szövetséget megkereste a LIGA Szakszervezetekhez tartozó Dohányipari és Dohánykereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, valamint Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete egy közös petíció benyújtása érdekben. Röviden ismertette az eddig megismert pályázati feltételeket, ezek között elmondta, hogy a részletes személyi, jogi, pénzügyi és tárgyi feltételek a december 15-én kiírásra kerülő konkrét pályázati kiírásban fognak szerepelni, a jelenlegi felhívás csak néhány alapfeltételt rögzít. Így a koncesszió időtartama a szerződés hatálybalépésétől számított 20 év, a koncessziós díj 4 kategóriát tartalmaz. A 2000 fő alatti településeken 100 ezer forint/év, és legfeljebb 1 trafik működhet, 2000főtől 10 ezer főig 160 ezer forint/év, és e településeken legalább 1, és minden 2000 fő lakos után további egy trafik végezheti a dohány kiskereskedelmi tevékenységet. Amennyiben egy pályázó több érvényes pályázatot is benyújt, egy időpontban vele legfeljebb 5 koncessziós szerződés lehet hatályban. A 10 ezer fő feletti településeken 200 ezer forint, a fővárosban és a megyei jogú városok megyeszékhelyein 200 és 240 ezer forint a koncessziós díj évente, és ahol egynél több dohány kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, ott egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság több mint két harmadát. Végül megemlítette, hogy a felhívás tartalmazza a 25 ezer forint összegű pályázati díjat, valamint pályázatonként 100 ezer forint pályázati biztosítékot.

A feltételek ismertetése után röviden elmondta, hogy a LIGA Szakszervezetekhez tartozó két szakszervezet petíciót fogalmazott meg a kormány részére, amelyben a kiskereskedelemben dolgozó munkavállalók miatt a törvény teljes felülvizsgálatát kéri, illetve munkahelyek létesítését az intézkedés miatt munkaviszonyukat elvesztők részére.

Tarnóczi Lajos tájékoztatta a Taggyűlést, hogy megyei szervezetükben a dohány kiskereskedelemmel kapcsolatban számításokat végeztek, így megállapították, hogy Szécsény városában a megyében éves szinten 250-300 millió forint forgalom realizálható, 4%-os haszonkulcs mellett az ebből származó nyerség mindössze 12 millió forint, miközben jelentős finanszírozási terhet jelent ennek az árukészletnek a tartása, így előzetes becslésük szerint a trafik üzemeltetés nem lehet jövedelmező kizárólag dohányáruval. Azt javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek mellett legyenek még megfelelő árucikkek.

A példához kapcsolódva Pammer István elmondta, hogy a települési számok azért sem mérvadók, mert például Szombathely mellett Vasszécsenyben 1300 fő lakik, és a dohányforgalom alig éri el a 3 millió forintot, mert a lakosok többsége a közeli Szombathelyen vásárol. A trafikok létrejötte egyébként a KISOSZ részére is jelnet lehetőséget, ha létrejövő 7-8 ezer új bolt kereskedői a tagegyesületek tagságát fogják növelni. Számításaik szerint a jelenlegi adatokkal a trafikok legfeljebb egy emberes vállalkozások.

Kertész Rezső elmondta, hogy náluk a jelenlegi vállalkozók között kevés az érdeklődés, az eddigi forgalmazási adatok alapján a dohánytermékek csekély összegű árrése kis mértékben járult hozzá az alkalmazottak béréhez. Kizárólag a dohánytermékek kiskereskedelméből így nem lehet megélni, a döntéshozók ezért is bővítették ki utólag a tevékenységi kört totó-lottó árusítással.

Dr. Fischer Sándor ezzel szemben azt mondta, hogy nagy az érdeklődés a megyéjükben, sokan ebből akarnak megélni. Arra számítanak, hogy a legújabb hírek szerint a trafikokban szerencsejátékot is lehet értékesíteni, azaz a totó-lottó a cigaretta mellett megfér, bíznak abban, hogy a dohányáruk haszonkulcs emelésre kerül, és felmerült már javaslatként a minősített italok forgalmazásának a lehetősége is. Számukra a legnagyobb probléma hogy mi lesz a vállalkozóknál jelenleg meglévő készletekkel a rendszer átállása után, azaz értékesíthetőek-e még,v agy meg kell semmisíteni.

Réti Károly Győr-Moson-Sopron megyéből nem értette, hogy miért szükséges új boltok létrehozása, amikor náluk üres üzletek vannak, és nem értette azt sem, hogy a kormányzat által preferált munkavállalói csoportok hogyan fogják a vállalkozás feltételeit megteremteni. Megemlítette azokat a kicsi boltokat is, ahol dohánytermékből ugyan a forgalom alig 3%-a tevődik össze, a cigaretta mellett mindig vesznek valamilyen élelmiszert is, így ezeknek a boltoknak a vesztesége számottevően nagyobb lehet.

Czibula Zoltán azt javasolta, hogy a koncessziós pályázatok elbírálásába a szakmai érdekképviselteket be kell vonni, így tudjuk a vállalkozói kör érdekeit képviselni.

Vágó Péter Veszprém megyéből konkrét problémákat vetett fel, hiszen az idegenforgalmi szempontból érintett településeken nem az állandó lakosok száma, hanem a turisztikai szezonban az odalátogatók száma számít, így pl. Balatonfüreden összesen 8 ezer fő lakik, részükre 4 trafik nyitható, miközben nyáron 50-100 ezer vendég is meglátogathatja a várost, azaz jelentősen megnő a vevők száma. Szintén problémaként jelezte, hogy éjszaka hogyan lehet dohányáruhoz jutni, és javasolta a vendéglátás részére éjjel az árusítási lehetőség biztosítását bárokban, vendéglátó egységekben és szállodákban. A szövetség részére pedig azt javasolta, hogy a KISOSZ vállalja fel a koncessziós pályázatok megírását.

Kertész Rezső javasolta, hogy a KISOSZ a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt kinevezett vezetését keresse meg, hogy a pályázati feltételeket mielőbb megismerhessük, és ezekről egyeztessenek az érdekképviselettel

Az elnök rövid reakciójában felvetette, hogy az állami monopólium lehetővé teszi a dohánytermékek árrésének emelését, és egy jelentős emelés a vállalkozások jövedelempozícióját megfelelően javítja. Ez egyébként összecseng azzal, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében az élvezeti cikk drága legyen. Ezzel párhuzamosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a KISOSZ-nak nem célszerű javasolni a trafikokban folytatható tevékenységek és árukörök bővítését, mert azok mindegyike csökkenti a forgalmat, a trafikkal azonos településen működő kiskereskedelmi üzletben, azaz a KISOSZ célja csak az lehet, hogy a trafikok éljenek meg a dohány kiskereskedelemből, a többi terméket pedig hagyjuk meg a vállalkozó kereskedő tagságnak. A trafikokat üzemeltető leendő vállalkozókkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy személyükben további lehetőség mutatkozik a tagszervezésre, amelyet elősegíthet, hogy a pályázati biztosítékok körében a garanciaszövetkezet kezességvállalása jelentős támogatás, a garanciaszövetkezetet pedig az érdekképviseletek, főleg a KISOSZ működtetik, és a kezességvállaláshoz érdekképviseleti tagság igazolása szükséges. Ha a rendszerbe a garanciaszövetkezeti biztosíték beépíthető, úgy az a trafikokat üzemeltető vállalkozók esetében tagszervezésre alkalmas. A szakmai vitát követően kérte a Taggyűlést, hogy szakszervezeti kezdeményezéssel kapcsolatban fogalmazza meg állásfoglalását.

A Taggyűlés egyébként megállapította, hogy a jelenlegi dohánykereskedelmi alkalmazottak foglalkoztatási problémája nem érinti a KISOSZ vállalkozói körét, így a szakszervezeti petícióhoz a szövetség nem csatlakozik.

A szakmai érdekképviseleti kérdések után a taggyűlés élénk vitát folytatott le az 1947 óta folyamatosan megjelenő Kereskedelmi Élet című újság átalakításáról. Már évek óta zajlott a vita, hogy a szövetség legfontosabb „szócsövét” és marketing eszközét, az újságot célszerű lenne korszerűsíteni, és internetes formában megjelentetni, hiszen az egész világon jellemző a nyomtatott sajtó háttérbe szorulása és az információk internet keresztül történő biztosítása. A taggyűlésen ugyanakkor három megyei szervezet (Nógrád, Zala és Somogy megye) az újság nyomtatott formában történő további megjelentetését javasolta, hiszen sok olyan vállalkozó tagja a szövetségnek, akik nem használják rendszeresen az internetet, így például napi működés közben a vásárokon, piacokon tevékenykedő vállalkozók az újságból szerezhetik a legfontosabb ismereteket. Az előfizetői példányszám folyamatos csökkenése azonban, ahogy a világban más sajtótermékek esetében is, azt eredményezte, hogy a többi megyei tagegyesület az újság internetes kiadását támogatta azzal, hogy a hozzánk forduló tagoknak a tagszervezetek igény esetén a nyomtatott változatot is biztosítani fogják. Fontos rögzíteni a taggyűlés határozatával kapcsolatban, hogy az újság nem szűnik meg, hanem a korszerű információtechnológiáknak megfelelően internetes formában fog megjelenni, ez segít abban, hogy mielőbb foglalkozhassunk az aktualitásokkal, és az újságot egyébként nem előfizető vállalkozások és a nyilvánosság is jobban megismerje a szövetség munkáját. Az internetes Kereskedelmi Élet továbbra is tartalmazni fogja a legfontosabb jogszabályváltozásokat, tájékoztatást a szövetségi és testületi munkáról, valamint a tagegyesületek eseményeiről is hírt fog adni.

Az újság kérdését követően a Taggyűlés elfogadta a szövetség 2013. évi ülésrendjét és a tagegyesületek által fizetendő tagdíj mértékét.

Az adminisztratív jellegű feladatok között Dr. Antalffy Gábor elnök beterjesztette a Taggyűlés elé az új Alapszabály és a megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelő módosított Szervezeti és Működési, az új Munka Törvénykönyvének megfelelő Munkaügyi, valamint az új egyesületi és számviteli jogszabályoknak megfelelő Gazdasági és Ügyviteli Szabályzatok módosításait, ezeket a taggyűlés jóváhagyta.

Egyebek között az elnök tájékoztatást adott a szövetség által bonyolított pályázati programok helyzetéről, az új pályázati lehetőségekről, majd Dr Fischer Sándor felhívta a figyelmet a vendéglátó vállalkozások kamarai kérdésére. Elmondta, hogy egy vendéglátó vállalkozás esetében nem mindegy hogy a társasági szerződésben milyen TEÁOR szám szerepel. Amennyiben az ötös számmal kezdődő értékesítéshez került beosztásra a fő tevékenység, úgy a vállalkozó a kereskedelmi és iparkamarákhoz tartozik, és egyszeri regisztrációs dj fizetésére kötelezett. Amennyiben a TEÁOR szám egyessel, élelmiszer feldolgozással kezdődik, úgy a vállalkozás besorolást kap az agrárkamarához, és a regisztrációs díjon felül kötelező agrárkamarai tagdíjat fog fizetni, amely jelentősen magasabb a kereskedelmi és iparkamarák regisztrációs egyszeri költségénél. Javasolta, hogy a tagegyesületek az érintett vendéglátó tagjaikkal egyeztessék a problémát, és egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben minden információt megtalálnak az egyesületek az agrárkamara honlapján.

A Taggyűlés végén Dr. Antalffy Gábor elnök megköszönte a tagegyesületek képviselőinek a megjelenést és a taggyűlésen tanúsított aktív érdemi munkát, és az ülést bezárta.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

2013-01-15
2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alanyává válik az a gazdasági társaság is, amelyet felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett

2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alanyává válik az a gazdasági társaság is, amelyet felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, amely bizonyos feltételek mellett csökkenthető.

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a munkavállalóknak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, melyet a szociális hozzájárulási adó alanya

A foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti munkavállalóknak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a kutatók foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

A szakképzési hozzájárulás alapjának korrekciója kizárólag azokkal az említett szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthető adókedvezményekkel összefüggésben jöhet szóba, amely esetekben a munkáltató 27 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesített.

A START BÓNUSZ kártya birtokában történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató szintén 27 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesít, de ebben az esetben továbbra sincs lehetőség a szakképzési hozzájárulás alapjának korrigálására.

Nem csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja olyan esetben sem, ha a munkáltató bármilyen okból a szociális hozzájárulási adókedvezményt a munkavállalójával összefüggésben nem érvényesítette. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka.

A szakképzési hozzájárulás teljesítéséről, hozzájárulás visszatérítéséről további információkat példákkal illusztrálva a NAV tájékoztatójában talál.

Élelmiszerbiztonsági, élelmiszerhigiéniai, minőségügyi ismeretek EU irányelv megvalósítás

2013-01-15
Az élelmiszer- biztonsággal kapcsolatos igen széleskörű Uniós és hazai szabályozás megismertetése, a Jó Higiénés Gyakorlat elterjesztése.

Az élelmiszer- biztonsággal kapcsolatos igen széleskörű Uniós és hazai szabályozás megismertetése, a Jó Higiénés Gyakorlat elterjesztése.

Az élelmiszerjog, ezen belül az élelmiszer-biztonság megteremtését célzó szabályozások elsődleges feladata az emberi élet és egészség magas szintű védelme. A két alappillére, az Európai Parlament és a Tanács „az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról” szóló 178/2002/EK rendelet és az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer- higiéniáról.

A jogszabályok „közös elveket tartalmaznak, különösen az élelmiszervállalkozók és a hatáskörrel rendelkező hatóságok felelősségével, a létesítmények szerkezeti, működési és higiéniai követelményeivel, a létesítmények engedélyezésére vonatkozó eljárásokkal, a tárolásra, a szállításra és az állat-egészségügyi jelölésekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban”.

Egységes szemléletre van szükség az élelmiszerbiztonság szavatolása érdekében, az elsődleges termeléstől egészen a forgalomba hozatalig vagy kivitelig, beleértve ebbe a végső fogyasztást megelőző lépést, a vendéglátást és az étkeztetést is.

A „farmtól az asztalig” szemlélet, azaz az élelmiszerláncban gondolkodás az Unió egyik alapelve. Az élelmiszerláncban minden élelmiszeripari vállalkozónak, minden szereplőnek biztosítania kell, hogy az élelmiszerbiztonság ne kerüljön veszélybe. A másik alapelv az élelmiszerek és az élelmiszer- összetevők nyomon követhetősége.

Az uniós és hazai jogszabályok megállapítják a minimális követelményeket, az élelmiszeripari vállalkozók által működtetett HACCP elvein alapuló élelmiszerbiztonsági programok és eljárások pedig a folyamatos belső ellenőrzés révén segítik elő az élelmiszerbiztonságot. A HACCP rendszer nem képzelhető el a Jó Higiéniai Gyakorlat nélkül, mely a legalapvetőbb feltételeket és ismereteket tartalmazza.

A Jó Higiénés Gyakorlat alkalmazása nem képzelhető el sem a vezető elhivatottsága és kellő felelősségvállalása, sem a dolgozók tudatos, lelkiismeretes munkája nélkül. Ezért a felelős vezető és helyettese(i) számára célszerű a program teljes terjedelmének ismerete, míg a részfolyamatokat végző alkalmazottak saját munkaterületük és ahhoz kapcsolódó területek szabályozását ismerhetik meg belőle.

KISOSZ állásfoglalás a 2013. évi minimálbér és garantált bérminimum összegére

2013-01-15
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ legfőbb testületi szerve 2012. november 20-án megvitatta a 2013. évre javasolható minimálbér és szakképesítéshez kötött garantált bérminimum mértékét.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ legfőbb testületi szerve 2012. november 20-án megvitatta a 2013. évre javasolható minimálbér és szakképesítéshez kötött garantált bérminimum mértékét. A KISOSZ a javaslat megfogalmazásával elő kívánja segíteni, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács plenáris ülésén a szociális partnerek és a tanács tagjai a gazdasági helyzethez és a vállalkozások teherbíró képességéhez illeszkedő mértékekről döntsenek. A KISOSZ a két kötelező bér összegének meghatározása során a következő makrogazdasági szempontokat vette figyelembe:

2012. évben a lakossági kereslet, a belföldi vásárlóerő a GDP csökkenése miatt jelentősen visszaesett, miközben az infláció az előzetes szakértői számításokhoz képest magasabb mértékben emelkedett, ezért a belföldi piacra értékesítő és szolgáltató hazai mikro- és kisvállalkozások forgalma csökkent, így a jövedelempozíciója az idén tovább romlott. A csökkenő bevételek és romló gazdasági helyzet ellenére 2012. évben gazdasági teljesítmény nélkül mindkét bérelem jelentős megemelésére került sor, e bérek felett a gazdálkodást még az elvárt béremelés kötelező jellege is terhelte. Bár szakértők szerint 2013-ra már minimális mértékű javulás várható, ezzel egyidejűleg több olyan intézkedés bejelentése történt meg, amelyek ezt a lakossági vásárlóerő csökkentésével ellensúlyozzák. Az elsősorban a fogyasztást, pénzügyi forgalmat terhelő elvonásokat az érintett piaci szereplők továbbhárítják a lakosságra, így a belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmek emiatt csökkenhetnek, tovább zsugorítva a kereskedelmi forgalmat. A KISOSZ tagságát alkotó kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások részére a forgalom kiegészítését jelenthette a Cafeteria juttatások SZÉP kártyával történő finanszírozása, azonban a Cafeteria közterheinek tervezett emelése ennek hatékonyságát is rontani fogja 2013. évre. Az infláció jelentős emelkedése miatt a vállalkozások csökkenő tartalékai kisebb forgalom finanszírozására alkalmasak, miközben az elvonásokkal terhelt bankrendszer a kisvállalkozói hitelezést jelentősen szűkítette.

Összefoglalva megállapítható, hogy a belföldi fogyasztás csökken, az infláció jelentősen magasabb a tervezettnél, a bejelentett intézkedések tovább szűkítik a belföldi forrásokat, a kereskedelmi forgalomhoz nincs megfelelő hitelezés, így a hazai mikro- és kisvállalkozói körben a bérfejlesztéshez szükséges források nem állnak rendelkezésre.

A KISOSZ mindezek alapján a bértárgyalásokon egy minimális mértékű béremelést javasol a tagságát alkotó hazai kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások jövedelempozíciója és a gazdasági helyzet alapján, figyelembe véve a lakossági reáljövedelmek csökkenését is, így 2013. évre a kötelező legkisebb munkabér összegére 97.000,-Ft mértéket javasol, a szakképesítéshez kötött bérminimum esetében pedig 110.000,-Ft-ot. A KISOSZ a javasolt mértékeket nyilvánosságra hozza és képviselni fogja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén.

KISOSZ állásfoglalás a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötéséről

2013-01-15
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ legfőbb testületi ülése foglalkozott azzal a kormányzati bejelentéssel, hogy 2013-tól a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységekben működő pénztárgépeket on-line adatszolgáltatás érdekében bekötik az adóhatósághoz.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége KISOSZ legfőbb testületi ülése foglalkozott azzal a kormányzati bejelentéssel, hogy 2013-tól a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységekben működő pénztárgépeket on-line adatszolgáltatás érdekében bekötik az adóhatósághoz. A végrehajtáshoz rendelkezésre álló rendkívül rövid idő miatt a KISOSZ kiemelten fontosnak tartja az egyeztetések megkezdését a végrehajtás módjáról és a felmerülő aggályok megnyugtató rendezéséről a vállalkozások forgalmának biztonsága érdekében. A KISOSZ, mint a hazai kereskedelemben és vendéglátásban működő egyéni vállalkozók és társas vállalkozások hangja, korábban is leszögezte, hogy az illegális kereskedelmi forgalmon jellemzően nem az üzlettel rendelkező, jogszabály szerint foglalkoztató és rendezett könyvelést végző boltokban történik, ahol a pénztárgépek eddig is rögzítették a forgalmat, és a pénztárgépek memóriájának évenkénti szakemberek által történő kiíratása az ellenőrzést lehetővé tette. A KISOSZ álláspontja szerint ezért a kereskedelmi és vendéglátó szakmára nézve rendkívül méltánytalan, hogy az on-line hatósági adatszolgáltatás a gazdasági élet területéről csak rájuk terjedjen ki, miközben továbbra is működnek ellenőrizetlen piacok, azokon vállalkozói engedély nélküli ad-hoc jellegű értékesítések, őstermelői igazolvánnyal folytatott nagykereskedelmi tevékenység valamint a falusi vendéglátás keretei között és lakáséttermi formában ellenőrizetlen éttermi vendéglátás. E tevékenységeknél nem csak a pénztárgép, hanem a számla vagy nyugta adása sem jellemző, az üzletekben olyan, egyébként ellenőrizhető pénztárgépek működnek, amelyek döntő többségében alkalmatlanok az on-line adóhatósági bekötésre, e kereskedelmi egységekben jellemzően internetes kapcsolat sincs. Így a pénztárgépek adóhatósági bekötése csak jelentős beruházással valósítható meg, várhatóan le kell cserélni a pénztárgépek 85-90%-át, meg kell teremteni az internetes on-line kapcsolatot, finanszírozni kell annak havi előfizetési díját. A KISOSZ szakértői megállapították, hogy ebben az évben a recesszióval küszködő ország gazdaságában a kereskedelmi forgalom tovább csökkent, a hazai mikro- és kisvállalkozások jövedelempozíciója romlott, és a zsugorodó fizetőképes kereslet mellett ebben az évben gazdasági teljesítmény nélkül került sor egy jelentős mértékű minimálbér, illetve szakképesítéshez kötött bérminimum emelésre. Ennek következtében e vállalkozások tartalékai kimerültek, további költségek viselésére nem képesek. A KISOSZ szakértői ezért a rendszer kialakítására vonatkozó előzetes tárgyalásokon azt a határozott álláspontot fogják képviselni, hogy a pénztárgépek adóhatósági on-line bekötése a vállalkozói körnek többletköltséget nem jelenthet, mert a vállalkozások terhe tovább nem növelhető. A rendszer tervezett kialakítását a várható költségvetési többletbevételek terhére költségvetési forrásokból kell finanszírozni, a KISOSZ álláspontja szerint az állami szerepvállalás ebben elkerülhetetlen.

390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált

2013-01-15
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint.

(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)

a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétől 98 000 forint,

b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2013. január 1-jétől 114 000 forint.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál

a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben,

b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben

kell figyelembe venni.

(5) Részmunkaidő esetén

a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,

b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével

kell figyelembe venni.

3. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2013. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) munkáltatón a költségvetési szervet,

b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,

c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét

is érteni kell.

(3) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet.

Koncessziós pályázati - dohánytermék kiskereskedelemi jogosultság koncessziós szerződéssel

2013-01-15
A dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon 2013. július 1-jét követően kizárólagosan a Magyar Állam hatáskörébe utalt tevékenység,

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (továbbiakban „Fdvtv.”), összhangban a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (továbbiakban „Kt.”) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban „Nvtv.”) rendelkezéseivel meghatározza a dohány-kiskereskedelmi jog gyakorlásának koncesszió útján történő átengedésének feltételeit.

A dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon 2013. július 1-jét követően kizárólagosan a Magyar Állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a Kt., Nvtv. és az Fdvtv. rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

Dohánytermék kiskereskedelme 2013. július 1-jét követően kizárólag nyilvános koncessziós pályázat eredményeként megkötött koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (továbbiakban „dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság”) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi vámhatósági engedély ) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi vámhatósági engedély (továbbiakban „engedély”) birtokában végezhető.

Mindezen körülményekre tekintettel a Magyar Állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére jelen pályázati kiírással (továbbiakban „Pályázati Kiírás”) nyilvános koncessziós pályázatot ír ki. A Magyar Állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására, továbbá – az Fdvtv. 8. § (1) bek. rendelkezéseire figyelemmel – a koncessziós szerződés megkötésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető Miniszter (továbbiakban úgyis, mint: „Kiíró” vagy „Miniszter”) jogosult.

Jelen Pályázati Kiírás a Kiíró által 2012. november 15. napján közzétett pályázati felhívás (továbbiakban „Pályázati Felhívás”) alapján készült. A Pályázati Felhívásban nem szabályozott kérdésekben a jelen Pályázati) alapján készült. A Pályázati Felhívásban nem szabályozott kérdésekben a jelen Pályázati Kiírás rendelkezései az irányadóak és kötelezőek az ajánlat összeállítására és benyújtására vonatkozóan. A Pályázati Felhívás és a jelen Pályázati Kiírás között esetlegesen fennálló bármilyen ellentmondás esetén a jelen Pályázati Kiírás rendelkezései az irányadók.

A közzétett Pályázati Felhívásban foglaltaknak megfelelően a jelen Pályázati Kiírás tartalmazza a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozó területi, személyi, jogi, gazdasági és tárgyi feltételekre vonatkozó információkat, a pályázat benyújtására vonatkozó követelményeket, nyilatkozatmintákat, valamint a pályázat elbírálásának szempontjait és a koncessziós szerződés tervezetét.

A Pályázati Kiírás célja, hogy a pályázók megfelelő információt kapjanak a pályázati feltételekről, továbbá tájékozódjanak a megkötendő koncessziós szerződés lényeges elemeinek tartalmáról és a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden pályázónak lehetővé tegye a sikeres ajánlattételt.

A bolti kiskereskedelem vállalkozásainak helyzete, fejlesztési lehetőségek

2013-01-15
A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor – és ezen belül a kereskedelmi vállalkozások is – a foglalkoztatásban és a hazai GDP-előállításban betöltött szerepe alapján figyelmet érdemel. 2009-es adatok alapján a hazai vállalkozói kör mintegy 1,5 millió vállalkozást tett ki.
A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor – és ezen belül a kereskedelmi vállalkozások is – a foglalkoztatásban és a hazai GDP-előállításban betöltött szerepe alapján figyelmet érdemel. 2009-es adatok alapján a hazai vállalkozói kör mintegy 1,5 millió vállalkozást tett ki. A vállalkozások 99,9 %-át a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki, akik az összes foglalkoztatják 69,9%-át foglalkoztatják. A folyamatosan változó gazdasági környezet mind kormányzati, mind piaci vonatkozásban újabb és újabb elvárásokat támasztott és támaszt napjainkban is a vállalkozásokkal szemben. A kiszámítható és stabil állami szerepvállalás, vállalkozásbarát kormányzati politika alapvető fontosságú lenne a kkv szektor erősödése és versenyképessége növelése szempontjából. A lehetőségek egyre szűkülnek, a fennmaradásért folytatott napi harc a kis- és középvállalatok jelentős energiáját köti le, melyből adódóan nem marad idő a közép- és hosszú távú stratégiai fontosságú döntések megalapozásához. A vállalkozások többsége súlyos likviditási problémákkal küzd, melyek minden esetben forráshiánnyal társulnak. A probléma gyökerei a közelmúltat tekintve is számos okban keresendők. Vállalataink a szomszédos országokhoz viszonyítva jelentős többletteherrel indulnak mind a hazai, mind a nemzetközi versenyben. Magasabb közterhek, járulékok, nehezebb forráshoz jutás, adminisztrációs terhek, a pályázatokon elnyerhető forrásokhoz jutás lényegesen nehezebb és körülményesebb formái jellemzik a hazai kis- és középvállalataink gazdálkodását.

Ezzel el is érkeztünk hazánk kis- és középvállalkozói körének gazdálkodását, működését jellemzően uraló és egyben leggyakrabban elhangzó kulcsszavához: túlélés. A „túlélés” szó leírásával egy időben szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ugyan a pénzügyi-gazdasági válság idején a vállalkozások alapvető célkitűzése a túlélés, elsődleges célnak azonban egy olyan egészséges gazdasági szerkezet létrehozását kell tekinteni, mely hosszú távra mutat és megalapozza a kis- és középvállalatok stabil piaci pozíciójának megteremtését a fejlődésüket támogató stratégia kidolgozásával.
A kis- és középvállalati szektor országunk gazdaságának teljesítőképességéhez, versenyképességének növeléséhez nagymértékben hozzájárul. Hazánk gazdasági növekedésének egyik legfontosabb forrását a hazai kis- és középvállalkozások fejlődési tartalékai jelentik. A kkv szektor gazdaságunk növekedésének motorja lehetne. A hazai piacon megjelenő és agresszív terjeszkedési politikát folytató multinacionális áruházláncok, nagyvállalatok diktálta versenyfeltételeknek kevés hazai, független, magántulajdonban lévő vállalkozás képes megfelelni. A fennmaradás feltétele az állandó megújulás, mely gyakran radikális változásokat is követel. A stratégiai tervezés, a közép- és hosszú távon való gondolkodás hiánya erősen rányomta a bélyegét az utóbbi években tapasztalható vállalatvezetési gyakorlatra. A kkv-k jelentős energiáját a piacon maradás köti le, így nem jut elegendő idő a vállalkozás jövőjét érintő, fennmaradását meghatározó stratégiai döntések szakmailag megalapozott és átgondolt előkészítésére. A vállalkozások fejlődése egyfajta kényszer, mely nélkülözhetetlen piaci pozíciójuk megtartásához.

A globalizáció számos jelensége – így például a határok megszűnése, a piacok nemzetközivé válása – a vállalatok életében jelentős változásokat hozott. A folyamatosan változó diverzifikált környezet, az alkalmazkodás, a reakcióidő csökkenése, a rugalmasság, az állandó megújulni akarás és a piaci pozíciók, valamint a likviditás folyamatos megőrzése, javítása kulcsfontosságúvá vált. Fontos látni: a kkv szektor a jövőben a mainál még élesebb versenyhelyzetbe kerül. A vállalkozásoknak lehetőségeiket mérlegelve, erősségeikre építve, az állami támogatások lehető legszélesebb körét kiaknázva kell felépíteniük saját stratégiájukat. Radikális változtatások, állandó alkalmazkodás és megújulás szükséges részükről.

2012. július 01-én hatályba lépett a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.

2013-01-15

Néhány fontosabb változásról a következő tájékoztatást adjuk.

· Új rendelkezés, hogy a munkavállaló munkaidején kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül alkalmas munkáltatója jó hírnevének, gazdasági érdekének veszélyeztetésére. /8§ (2)/

· A munkaszerződésben a munkavállaló alapbérét és munkakörét meg kell határozni.

- Ha a munkaviszony tartalmát nem jelöljük meg a munkaviszony határozatlan időre, jön létre.

- Ha a munkahely nem kerül meghatározásra, munkahelynek azt kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

- A törvény a változó munkahely fogalmát nem ismeri viszont a munkaszerződésben több munkahely is megjelölhető (45§)

· Próbaidő: a munkaszerződésben 3 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. Ennél rövidebb próbaidő esetén a felek azt egy alkalommal meghosszabbíthatják. A próbaidő a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot. / 45§ (5) bek./

· A munkáltató naptári évenként összesen 44 munkanapon a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy más munkáltatónál foglalkoztathatja. (53§)

Az új munkatörvénykönyv mellőzi az átirányítás, kirendelés fogalmát.

· A munkavállaló közeli hozzátartozójának – 294§ (1) bek. – halálakor 2 munkanapra mentesül a munkavégzés alól.

· A munkaviszony megszüntethető:

- Közös megegyezéssel

- Felmondással (korábban ez rendes felmondás volt)

- Azonnali hatályú felmondással (korábban rendkívüli felmondás (64§)

· A munkáltató a határozott időtartamú munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. Ez esetben a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb a hátralévő időre járó távolléti díjra.

· A felmondási idő 30 nap. A munkáltató felmondása esetén ez az időtartam a munkaviszonyban töltött idő arányában emelkedik. /69§ (2)/

Ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát akkor a felmondási idő harminc nap.

Munkavállalói felmondás esetén nincs kötelező felmondási idő.

· Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szüntette meg jogellenesen, a határozott időből hátralévő, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni /84§ (2) bek./

Ha a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen a reá irányadó felmondási időre járó távolléti díjat köteles, megfizeti.

· A rendkívüli munkaidő mértéke naptári évenként 250 óra.

· A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. (ez korábban 5 nap volt)

Összeállította: Dr. Jagasics József KISOSZ Zala megyei Egyesülete

Széchenyi Pihenőkártyára utalt összegek felhasználási határideje megváltozott

2013-01-15
Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2012. december 30-i hatállyal megváltozott a Széchenyi Pihenőkártyára utalt összegek felhasználási határideje.

Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2012. december 30-i hatállyal megváltozott a Széchenyi Pihenőkártyára utalt összegek felhasználási határideje.

A Magyar Közlönyben 2012. december 28-án megjelent, 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

A SZÉP kártya utalványokat a kártyabirtokosoknak a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig kell felhasználni.

A Korm.rendelet módosítás a 2011-ben juttatott SZÉP kártya egyenlegekre is vonatkozik, így azok felhasználási határideje 2013. május 31.

Emlékeztetőül tájékoztatjuk arról, hogy a 2011-ben feltöltött utalványok szálláshely szolgáltatásra és belföldi előre összeállított utazási csomagokra használhatók fel.

Az 55.10-es TEÁOR számú szállodai szolgáltatás esetében a vendégek részére további szolgáltatások nyújthatók: pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, uszoda, edzőterem, pihenési, szórakozási szabadidős lehetőségek, konferencia-és rendezvénylétesítmények.

A belföldi, előre összeállított utazási csomagok a szálláshely szolgáltatás mellett következők valamelyikét vagy mindegyikét tartalmazzák: szállítás, étkeztetés, múzeumok, történelmi és kulturális helyek, színházi, zenei vagy sportesemények látogatása stb.

A módosítások nem érintik a juttatások felhasználásának és elfogadásának már megszokott módját.

A SZÉP kártya kibocsátását és felhasználását szabályozó egységes kormányrendelet megtalálható honlapunkon: http://www.otpszepkartya.hu/ / Munkavállalóknak / A programról menüpont alatt. A kormányrendeletben szereplő TEÁOR ’08 kódok részletes kifejtése honlapunk főoldaláról letölthető.

Megtisztelő együttműködését köszönjük, és további sok sikert kívánunk!

OTP Pénztárszolgáltató Zrt.

Információ:

OTP Pénztárszolgáltató Zrt.

OTP SZÉP kártya

1243 Budapest, Pf. 564

OTP SZÉP vonal: + 36 1 3666-222, +36 1 429-7400/2

www.otpszepkartya.hu

info@otpszepkartya.hu

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE VÁLTOZÁSAI

2013-01-15
2013. január 1-jétől lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt.53.§-ában.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

2013. január 1-jétől lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt.53.§-ában. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, arányosítani kell.

Szabadság

Az alapszabadság 20 nap, melyen felül a munkavállalót az alábbi jogcímeken pótszabadság illet meg:

életkor alapján járó pótszabadság

gyermek után járó pótszabadság
egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság
a pótszabadság fogyatékos gyermek esetén két nappal nő

fiatal munkavállalót megillető pótszabadság
öt munkanap

50%-os mértékű egészségkárosodás esetén járó pótszabadság

öt munkanap

föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót megillető pótszabadság

öt munkanap

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje.

A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, akkor a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni.

A felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól, így az összefüggő tartamra vonatkozó 14 naptól (Mt.122.§ [3]), továbbá az Mt. 123. § (6) alapján köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alapszabadság és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Betegszabadság

Jövő évtől az Mt.126.§-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változás a megszokott gyakorlathoz képest, hogy megszűnik az a korlátozás, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot.

Számítása

Éves mértéke az Mt. 126. § (1) bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Például, ha valaki 2013.07.26-án áll munkába első lépésként meg kell határozni a 2013. évi munkaviszony napjainak számát az alábbiak szerint:

6+31+30+31+30+31=159 nap

Majd az éves mérték arányosítása szükséges a meghatározott napok alapján:

15/365*159=6,53

Mivel a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 126. § [5]), ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz– függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon.

Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az Mt. 146.§ (4) alapján, azzal a változással, hogy az Mt. 147.§ (2) szerint az arányos bérpótlék is megilleti, ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Távolléti díj

Januártól változnak a távolléti díj elszámolásának szabályai, mely alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval megismertették-e a munkaidő-beosztást és annak alapján jogosult-e valamilyen pótlékra.

Ha a vonatkozási időszakban a munkavállaló előtt ismert volt az érvényes munkaidő-beosztás:

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kieső időre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok, melyeket rendszeresen kap.

Ha a vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása:

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva (pl. azért, mert végkielégítés kapcsán kell távolléti díjat számolni) mindig a megelőző hat hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban a beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni.

Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.

MINIMÁLBÉR ÉS MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK

Minimálbér

2013-ban a minimálbér havi összege 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 108.000 Ft-ról 114.000 Ft-ra emelkedik, bár a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete még nem jelent meg az emelésről, a 2012. december 11-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek által jóváhagyásra kerültek az összegek.

Munkaszüneti napok körüli munkarend

A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanap áthelyezést határoztak meg:

2013. augusztus 24., szombat munkanap
2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

2013. december 7., szombat munkanap
2013. december 24., kedd pihenőnap

2013. december 21., szombat munkanap
2013. december 27., péntek pihenőnap

VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN

Adóalap és adóalap-kiegészítés

Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, azaz a jövedelem minden forintja után egységesen 16% személyi jövedelemadót kell fizetni.

Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóalap megállapításánál továbbra is alkalmazható az úgynevezett 78 %-os szabály, azaz a megállapított jövedelem 78 %-át kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy a magánszemély megtérítik). 2013-tól csak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén alkalmazható ez a szabály.

Nem szűnik meg a 19 %-os adóalap-kiegészítés a kifizetőt terhelő adó esetén. Ebben az esetben az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szorosa.

Családi kedvezmény

2013-tól a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat nem csak az EGT államok külföldi illetőségű személyeire lehet alkalmazni, hanem bármely külföldi illetőségű személyre. Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és az összes jövedelmének legalább a 75%-a Magyarországon adóköteles.

A korábban alkalmazott megosztás szabályai mellett, 2013-tól a törvény új fogalom bevezetésével, a kedvezmény közös érvényesítésről beszél.

A törvény nem tartalmazott eddig külön rendelkezést a közös érvényesítés szabályairól, amely tipikusan előfordult a háztartásokban 2012-ben is, mivel a közös háztartásban nevelt gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és a házastárs általában így érvényesített kedvezményt.

A törvény a családi kedvezmény megosztását is meghatározza, mely szerint a jogosult, és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (élettárs, nevelőszülő házastársa) között is van lehetőség a kedvezmény megosztására, így az továbbra is közösen vehető igénybe.

Tehát a kedvezmény igénybevételének feltételei lényégében nem változtak, de a jogszabály tételesen rendelkezik a kedvezmény közös érvényesítésére és megosztására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kiegészülnek a nyilatkozattételi kötelezettségek is.

VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN

Eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont

A nyugdíjjárulék-fizetés felső határa eltörlésre kerül, ennek értelmében a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot valamennyi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemből le kell vonni. Így a magasabb keresetűek kevesebb nettó bérhez jutnak.

Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék

A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január 1-jétől havi 6.660 Ft-ra (napi 222 Ft) emelkedik a 2012-ben érvényes havi 6.390 Ft helyett.

SZOCHÓ KEDVEZMÉNYEK (A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN)

A kormány a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak:

25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén

A 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a bér utáni munkáltatói közteher – szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás– 28,5 % helyett 14%.

Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik.

Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a bér utáni munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%.

Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói teher csökkentése

A tartós– 6 hónapot meghaladó– munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkáltatói közteher mértéke a foglalkoztatás első két évében 28,5% helyett 0%, a harmadik évben 14%.

Kisgyermekes anyukák elhelyezkedését segítő bérköltség csökkentése

A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5% helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében 14%.

FONTOS: A munkáltatói kedvezményeket valamennyi csoportban bruttó 100 ezer forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, ezen értékhatár fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény!

A SZÉP Kártya adózása 2013-as évben

2013-01-15
A Parlament által elfogadott 2013-as adócsomag biztosítja a béren kívüli juttatások jövőjét.

A Parlament által elfogadott 2013-as adócsomag biztosítja a béren kívüli juttatások jövőjét. A kedvezményes cafeteria elemek, így a SZÉP Kártya adózása 2013-ban annyiban változik, hogy kismértékben emelkedik a fizetendő EHO. Ennek köszönhetően továbbra is jóval kedvezőbb lesz a bérekhez képest a cafeteria adóterhe.

Elfogadták a Parlamentben a 2013-ra vonatkozó adócsomagot.A cafeteria, így a SZÉP Kártya adózása 2013-ban csak egy kisebb mértékű változás előtt áll.Az eredeti tervezet arról szólt, hogy a béren kívüli juttatás egészségügyi hozzájárulásának mértékét, azaz az EHO-t az eddigi 10%-ról 27%-ra emelik. Ezzel szemben a 2012. november 19-én elfogadott változatban már csak 14%-os EHO szerepel.

Mit is jelent ez a számok nyelvén?

2012-ben a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások 30,94%-os adóteherrel bírnak. Ennek kiszámítási módja (19% szuperbruttó, majd 16% SZJA + 10% EHO):
1,19 x (0,16+0,10) = 30,94%

2013. január 1-től a SZÉP Kártya adózása 35,7%-ra emelkedik.A szuperbruttó (ami egyébként kivezetésre kerül) a cafeteriánál megmarad, ami azt jelenti, hogy továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese után kell a terheket fizetnie a munkáltatóknak. A közterhek emelkedése nem éri el az 5 százalékpontot.

A 2013-as adó és járulék kiszámítási módja (19% szuperbruttó, majd 16% SZJA + 14% EHO):
1,19 x (0,16+0,14) = 35,7%

A béren kívüli juttatások – a SZÉP Kártya és a többi kedvező adózású cafeteria elem – továbbra is jelentős adóelőnyt élvez a bérhez képest. Ez előre vetíti, hogy a munkáltatók számára 2013-ban is megéri cafeteriát biztosítani a dolgozók részére.

SZÉP Kártyával konditerembe és uszodába is járhatunk

Jelentősen bővült a Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla felhasználási köre. A SZÉP Kártya konditerem, fitnesz, kulturális, ill. egészségügyi szolgáltatások mellett már sokféle sporttevékenység esetén is felhasználható. Üdvözöljük, hogy bármelyik uszoda is elfogadóhely lehet!

ASZÉP Kártya szabadidő alszámla felhasználási körének bővítésesorán a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kapott egészség megőrzése a további sportolási, mozgási lehetőségek elszámolhatósága révén. Ennek köszönhetően még több lehetőség tárul a kártyabirtokosok elé. A SZÉP Kártya konditerem használat, fitnesz programok mellett most máruszoda belépő, bérlet vásárlására, vagy akár sporteszközök kölcsönzésére is fordítható.

A szabadidő zseb keretéből igénybe vehető szolgáltatások bővítésében helyet kapott többek között a sporthorgászat is, valamint lehetőség van a cafeteria keretből akár sporttal kapcsolatos képzések költségeit is rendezni.

A Széchenyi Pihenő Kártya, mint béren kívüli juttatás, arra hivatott, hogy a munkavállalók életminőségét, egészségük megőrzését nagymértékben javítsa, ezzel ösztönözve őket a még jobb teljesítőképesség elérésére. A fitnesz, wellness szolgáltatások és a szórakoztató szabadidős tevékenységek mellett így aSZÉP Kártya konditerembérlet vásárlására is lehetőséget biztosít.

A SZÉP Kártya szabadidő alszámla szolgáltatási körében a sport és egyes egészségügyi ellátások mellett természetesen jelen vannak a szellemi fejlődést és kikapcsolódást szolgáló kulturális tevékenységek, pl.színház, fesztivál. Emellett továbbra is lehet a szabadidő zseb keretéből szálláshely-szolgáltatásért készpénz használata nélkül fizetni.

A Széchenyi Pihenő Kártya egy praktikus és modern eszköz. A béren kívüli juttatási rendszer egyik legsokoldalúbb és egyre népszerűbb eleme.

Hosszabbítás a SZÉP Kártya felhasználásában!

Módosult a SzépKártya kormányrendelet. A cafeteria juttatás az utalást követő második naptári év május 31-ig áll a kártyabirtokos rendelkezésére. A Szép Kártya egyenleg érvényessége – a módosításnak köszönhetően – közel fél évvel hosszabb lett, így az első utalások csak 2013-ban járnak le.

A Pihenőkártya felhasználásáról szóló kormányrendelet legújabb módosítása 2012. december 28-án a Magyar Közlönyben jelent meg. A módosító rendelkezés közel fél évvel hosszabbítja meg e béren kívüli juttatás érvényességi határidejét. A változások 2012. december 30-ával életbe is léptek.

ASZÉP Kártya egyenleg érvényességea jogszabály szerint úgy változott, hogy az utalványkártyán lévő juttatási összeget az utalást követő második naptári év május 31-ig lehet felhasználni.

A módosítás értelmében így a2011-ben átutalt cafeteria összegek 2013. május 31-igbiztosítanak fizetési lehetőséget, azonbancsak szálláshely-szolgáltatások esetében. A 2012-ben a Pihenőkártya utalványszámlájára érkezett összegeket 2014. május 31-éig költhetik el a dolgozók és a társkártyával rendelkező családtagjaik. Mivel 2012-től már három alszámlája van a kártyának, az egyenleg bármely – szállás, vendéglátás, szabadidő – zsebhez rendelt szolgáltatás költségeihez felhasználható.

Ez a változás azoknak is több időt biztosít a cafeteria keret felhasználásához, akik az év végén, visszamenőlegesen kapják meg a béren kívüli juttatást.

A SzépKártya kormányrendelete a kibocsátók és a munkáltatók számára is tartalmaz egy fontos változást.A határidőig fel nem használt juttatási összeget – a lejárat évének június 30-áig – a kártya kibocsátója a munkáltató (vagy jogutódja) részére visszajuttatja.

A Széchenyi Pihenő Kártya egyenlegét, az érkező utalásokat, valamint a további tranzakciókat a kártyabirtokosok – megfelelő azonosítást követően – a kibocsátók telefonos ügyfélszolgálatán, valamint interneten, online felületen keresztül is figyelemmel kísérhetik.

A Tempo SZÉP Kártya a negyedik!

Az új szereplő Tempo SZÉP Kártya néven fogja hamarosan keresni a munkáltatók és munkavállalók kegyeit. A Tempo Egészségpénztár és szolgáltatója, az Optisoft Nyrt. közös projektje főként az egészség védelme, az egészségtudatosság középpontba emelésével igyekszik új színt hozni a Széchenyi Pihenő Kártya piacra.

Az Optisoft 2012. november 20-án közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a Tempo Egészségpénztárral közösen a jövő évben kibocsátja a Tempo Széchenyi Pihenő Kártyát. A cafeteria terén eddig szerzett tapasztalataikat kiválóan tudják kamatoztatni, hisz az Optisoft egészségpénztári szolgáltatóként eddig mintegy 180.000 kártyát bocsátott ki.

A közleményben Zlota Anikót, a Tempo Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke kiemelte, hogy a Tempo Egészségpénztár aktív egészségpénztárként működik, így aTempo SZÉP Kártya majdani birtokosait is az egészségtudatosságra, az egészség megőrzésére kívánják buzdítani. Ennek elérése érdekébenrendezvényeket, szűréseket szerveznek, egyedi akciókat kezdeményezneka tulajdonosoknak.

A piacon már jelen lévő MKB, K&H és OTP Szép Kártya mellett újabb szereplők csak valamilyen unikális megközelítéssel, új szolgáltatással lehetnek versenyképesek. A Tempo Széchenyi Pihenőkártya kiötlői a jelek szerint megtalálták azegészségtémában a piaci rést.

A munkáltatók számára a Tempo Szép-Kártyára való áttérés jelent ugyan némi adminisztrációs feladatot, de külön költsége nincs. A munkavállalókat ez csak annyiban érinti, hogy új plasztiklapot (és persze társkártyát) kapnak. ATempo SzépKártya plasztik díjmentesa számukra, mint az eddig meglévő, hisz annak előállítási költsége a kibocsátó intézményt terheli.

SZÉP Kártya TEÁOR számok bővítése 2012. október

2012. októberében megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya működéséről és használatáról szóló kormányrendelet módosítása. Írásunkban felsoroljuk a SZÉP Kártya TEÁOR számok mindegyikét. A bővítés kapcsán decembertől életbe lépő változásokat kiemelten jelöltük.

A SZÉP Kártya TEÁOR számainak bővítése 2012. október 26-án látott napvilágot, amikor megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya működéséről szóló kormányrendelet módosítása. A rendelkezésben láthatóan nagy hangsúlyt helyeztek a kártya alszámláinak, ezen belül a szabadidő és rekreációs alszámla szolgáltatási körének bővítésére.

A három alszámlával kapcsolatban a SZÉP Kártya TEÁOR számok bővítéseaz alábbiak szerint alakul. A változásokat kiemelten jelöltük.

Szállás alszámla:

a) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti szálláshely alszámla terhére
aa) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.,55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),
ab) belföldi utazásszervezés (TEÁOR’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése)

Vendéglátás alszámla:

b) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti vendéglátás alszámla terhére
ba) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR’08 56.10.),
bb) egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.)
bc) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.,55.90-ből a családi panzió szolgáltatása)

Szabadidő alszámla:

c) az SZJA törvény 71. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti szabadidő alszámla terhére
ca) egyéb humán-egészségügyi ellátás(TEÁOR'08 86.90-bõl a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás),
cb) előadó-művészet (TEÁOR’08 90.01.),
cc) múzeumi tevékenység (TEÁOR’08 91.02.),
cd) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR’08 91.04.),
ce) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR’08 93.21.),
cf) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység(TEÁOR'08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),
cg) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR’08 96.04.),
ch) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’08 93.13),
ci) egyéb sporttevékenység (TEÁOR’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenységeés a sporthorgászat),
cj) belvízi személyszállítás (TEÁOR’08 50.30.)
ck) egyéb foglalás (TEÁOR’08 79.90-ből az idegenvezetés)
cl) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR'08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése),
cm) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR'08 93.12.),
cn) sport, szabadidős képzés (TEÁOR'08 85.51.),
co) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR'08 77.21.),

cp)szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’08 55.10., 55.20., 55.30.,55.90-ből a családi panzió szolgáltatása).

Akinek december 31-én nem csak az 2012-es esztendő ért véget

2013-01-15
Ő dr. Martonosi István, vagy ahogy sokan nevezték, a „Doki”. Igen, Martonosi István december 31-ével visszavonult a Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének éléről, és ezzel véget ért 45 éve tartó pályafutása az Egyesületnél.

Ő dr. Martonosi István, vagy ahogy sokan nevezték, a „Doki”. Igen, Martonosi István december 31-ével visszavonult a Csongrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének éléről, és ezzel véget ért 45 éve tartó pályafutása az Egyesületnél.

Az akkor 28 éves Martonosi István a Kiskereskedők Országos Szervezetének Csongrád megyei Szervezetéhez 1968. február 16-án lépett be azzal az eltitkolt – de ma már publikus – gondolattal, hogy „Na jó, eltöltök itt két-három évet, informálódok, tanulok, tapasztalatokat gyűjtök (hiszen azért a jogi egyetemen se tanítottak meg mindent) aztán szépen odébb állok.”

Aztán az élet nem úgy hozta. A tapasztalatok mellett barátokra, ismerősökre tett szert az akkori tagság körében. Felismerve és felvállalva az ő problémáikat, a két-három évből 45 lett.

Tehát az Ő esetében is igaz az a mondás, hogy „Homo proponit, Deus disponit”, vagyis „Ember tervez, Isten végez”.

A 45 alatt végig asszisztált több piacnyitást, vásárszervezést nem csak Szegeden, hanem a megye többi városában is, ékes bizonyítékául annak, hogy nem csak a tagság, hanem az akkori tanácsi, később önkormányzati vezetés is elismerte tudását, szakértelmét, elkötelezettségét a kereskedelem és vendéglátás szereplői mellett. Munkatársai is mindenkor számíthattak a „Főnök” biztos tudására.

Hatósági fellebbezések, beadványok tömkelegét írta meg a hozzá segítségért fordulóknak, amellett, hogy szorgalmasan véleményezte a tervezett jogszabályi változásokat.

Azokban az időkben, amikor csak az Ő javaslatára lehetett vállalkozói igazolványt kiváltani, ajtajánál egymásnak adták a kereskedelemben, vendéglátásban vállalkozni szándékozók a kilincset. Közülük sokakat buzdított, életre szóló jó tanácsokkal látott el az üzleti életre vonatkozóan, de akadtak olyanok is, akiket lebeszélt róla.

Dr. Martonosi időt, fáradtságot nem sajnálva kivette részét a KISOSZ Országos Szövetségének munkájából is. Tagja az országos vezetőségnek – mint társelnök – de tagja volt az Országos Tanácsnak is. Társelnöki minőségében sokszor képviselte a tagság érdekeit minisztériumokban és országos hatóságok előtt. Munkásságát számos alkalommal díjazták állami kitüntetéssel. Tulajdonosa többek között a „Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Polgári Tagozat”kitüntetésnek.

Az országos társelnöki posztját a következő Taggyűlésig – előreláthatólag májusig – tölti be.

Martonosi Úr! Doki” Főnök!

Köszönjük eddigi lelkiismeretes, szolgálatkész munkáját!

Kívánunk hosszú, egészségben, családja körében szeretetben eltöltött éveket.

Múltidéző - A magánkereskedelem 30 évvel ezelőtt…

2013-01-15
Érdekes és sokatmondó, az ország harminc évvel ezelőtti kiskereskedelmi helyzetét markánsan jellemző kimutatás került elő nemrégiben.

Érdekes és sokatmondó, az ország harminc évvel ezelőtti kiskereskedelmi helyzetét markánsan jellemző kimutatás került elő nemrégiben.

A dokumentumra, archívumában a KISOSZ Somogy megyei tagegyesülete bukkant, s küldte el szerkesztőségünkbe. A „Statisztikai összefoglaló a magánkereskedelem 1983. évi adatairól” munkacímű anyagot dr. Kátai András, az akkori országos szövetség főosztályvezetője készítette. Alább a több oldalas – kézzel készült precíz grafikonokkal és táblázatokkal illusztrált – kimutatásból idézünk a teljesség igénye nélkül.

„1983. évben a magánkereskedelem forgalma 26 milliárd forint volt, mely az előző évhez képest 4,8 milliárd forinttal /22,6 %-kal/ nőtt. Több mint 6 milliárd forint értékű áru származott központi árualapból, a többi lényegében kisárutermelésből.”

„A magánkereskedői engedéllyel rendelkezők száma 1983. év végén meghaladta a 21 ezres létszámot. Az elmúlt 5 év alatt 9818 többlet magánkereskedelmi egység létesült. A létszámnövekedés üteme – előzetes várakozásunkkal ellentétben – nem csökkent, nem változott lényegesen a városi-vidéki kereskedések aránya.”

„A magánkereskedelmi egységek korábbi években is ismert főváros, város, falu bontás kibővült, s így megállapítható, hogy a fővárosi 5094 magánkereskedelmi egység mellett 1724 megyei városban, 1772 megyeszékhelyen, 3401 városokban működik. Községekben az összes magánkereskedői engedélyes 31,5 %-a tevékenykedik.

Üzlettel rendelkezik 10.283 kereskedő, de ha figyelembe vesszük az utcán és piacon, csarnokban tevékenykedőket, ez az arány jelentősen módosul. Becslésünk szerint az utcán és piacon elhelyezkedő árusítóhelyek nagy része zárt. Így a 17.511 magánkereskedő mintegy 70 %-a üzletesnek tekinthető.

A feldolgozott és értékelő adatok 1982. évre vonatkoznak, az 1983. évi statisztika csak az adómegállapítás után – várhatóan júliusban – kerülhet közzétételre.”

„Magánkereskedői engedéllyel rendelkezők 1983. évi létszámának értékelése

1983. évben az engedéllyel rendelkezők száma 17287-ről 21514-re nőtt. Az emelkedés 24,5 százalékos, amely az előző évhez viszonyítva 4227-el több kereskedelmi hálózati egységet jelent.

Az engedéllyel rendelkezők létszámváltozásából követhető, hogy az 1983. első félévi fejlődés nem torpant meg, hanem hasonló ütemben folytatódik. A megszűnő kereskedések helyett újak alakulnak és a vállalkozói kedv szélesedését jelzi a létszám gyors növekedése.

Az egyes megyékben a létszám változás szóródása 14,5 %-tól 37,9 %-ig terjed, melyből kiemelkedik Szolnok megye 37,9 %-os, Heves megye 36,4 %-os és Fejér megye 35,6 %-os létszámnövekedése. A budapesti 21,1 %-os emelkedés mutatja, hogy vidéken jelentősebb a magánkereskedelmi tevékenység iránti igény.

Az alágazatok létszámának változása megfelel a korábbi tendenciának, mivel a bolti kiskereskedelem 20,5 %-os növekedésével szemben a vendéglátás 38,9 %-kal nőtt. A szálláshely, a szolgáltatás, és a felvásárlás szakmai csoportok létszáma 35,3 %-kal változott.

Az elmúlt év végén az összes magánkereskedő 1/3-a községekben működött. A település-kategóriánkénti megoszlás nem változott, a magánkereskedők a községekben ugyanolyan gyors ütemben nyitnak üzleteket, mint a városokban. Sokan működnek a bolti kiskereskedelmi szakágazatban (4700 fő), a vendéglátásban (1441 fő), és a többi szakágazatban is (1040 fő), az ellátatlannak minősülő községekben.”

„A magánkereskedelemben 1983. végén 3277 alkalmazott, 8806 családtag és 22094 magánkereskedő dolgozott.

Az összes magánkereskedő közül 20934 egyedi engedélyes, 252 közkereseti társaság, 228 polgári jogi társaság. A bérleti formában működő üzletek száma 277.

A magán panziók és campingek összes férőhelye 1974, melyből 42 % városban található.”

„1983-ban az adóközösségek 177,5 millió forint jövedelemadót és 79, 5 millió forint forgalmi adót vetettek ki. A 20 millió forint leszámolási különbözetet és a 39 millió forint közösségfejlesztési hozzájárulást figyelembe véve a magánkereskedők 1983. évi összes adóterhe az előző évi terheket harmadával meghaladja. A létszámemelkedés hatását kiszűrve az egy főre jutó jövedelemadó 9,4 százalékkal, az egy adózóra jutó forgalmi adó 14, 9 százalékkal nőtt ebben az évben. „

A jelen és a jövő

A Somogy megyei tagegyesület ügyvezető-társelnöke, Kertész Rezső, aki ugyanebben az évben került a szervezet élére, az akkori helyzetet a szerkesztőségünkhöz eljuttatott következő információkkal egészítette ki: 1983-ban indult meg intenzíven a magánkereskedelmi hálózat bővülése. Egy év alatt 26 százalékkal, több mint ezeregyszázra nőtt a somogyi üzletek száma. Sorozatban nyíltak a kis magánboltok, vendéglátó üzletek. A 80-as évek első felét kifejezetten a kiskereskedelem intenzív fejlődése jellemezte. Abban az időben rendkívül szigorú feltételekkel lehetett üzletet nyitni, mégis ekkor indult el az igazi magánkereskedelem Magyarországon. Ez a folyamat 1995-ig, az első „Bokros csomagig” tartott. A rendszerváltás időszakában a munkahely nélkül maradt, elbocsátott emberek többszázezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak, ha vállalkozásba kezdtek. A második 15 évre a multik bejövetele miatt a stagnálás és a megszűnés volt a jellemző. A helyzetet súlyosbította, hogy az üzletláncok, nagyáruházak többsége a városközpontokban kaptak helyet. Ez nem csak a megyeszékhelyek és a nagyobb települések boltjaira volt negatív hatással, hanem a városok 15-20 kilométeres körzetében is tönkretették a kiskereskedelmet. Legalább 40 százalékkal csökkentette a forgalmukat. Az emberek többsége a minimális napi cikkek vásárlására használta a helyi boltokat, akik a perifériára szorultak és bezártak. 30 évvel ezelőtt egy magánkereskedésbe – normális ügyvitel mellett – szinte nem lehetett belebukni. Ma hatalmas a kockázat egy új üzlet nyitásakor. Jelenleg a boltok 30 százaléka „borotvaélen táncol”. Elég egy jogszabályi változás, egy nagy konkurens megjelenése és rövid úton tönkreteheti a vállalkozást…Valamikor erős véleményezési jogköre volt a KISOSZ-nak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az önkéntes tagság ellenére a kereskedők és vendéglátósok 91-93 százaléka csatlakozott a szervezethez. Bár igaz, hogy a boltnyitástól kezdve az útlevélkérelem elbírálásán keresztül a keretes áruk, mint a hús, a sör beszerzéséig, vagy a hitelfelvételig kikérték és elfogadták véleményüket. Az adóközösség véleményező és adómegállapító bizottságába delegált magánkereskedők pedig egy nagyobb szakmai csoport véleményét tudták képviselni. Ezért igazságosabb volt a közteherviselés, mert jobban ismerték egymást és a piacot… Kezdeményezően vettünk részt a törvényalkotásban, folyamatos munkánkat, az önkéntes jogkövetés megteremtésének lehetősége határozta meg. Ez volt a múlt majd eljött az az időszak, amikor hatósági ellenőrzésekkel próbálták a költségvetési hiányt pótolni. Nemcsak a büntetési tételeket határozták meg előre, hanem a behajtandó összeg nagyságrendjét is. KISOSZ fellépéssel sikerült elérni, hogy a kisebb szabálytalanságok első észlelése esetén törvény tiltja a hatósági pénzbüntetés megállapítását. Az utóbbi 15 évben megváltoztak a piaci szereplők és a jogszabályok is….

Mit hoz a jövő? A mikro és családi vállalkozásokra nagyobb szükség lesz, mint valaha, mert a kiskereskedelemben és a vendéglátásban a munkahelyek rendelkezésre állnak, azok megtartása és abban dolgozók létszámának bővítése lehetne a követendő cél, melyhez forgalomnövelés és az elvonások csökkentése lehetne eszköz. És, bár hivatalosan hangoztatják a kkv szektor szükségességét, kevés olyan intézkedést látunk, ami ezt alá is támasztaná. Gyakran mondják, hogy egy multinacionális cég új áruháza legalább száz embernek ad munkát, ám amiről nem beszélnek, közép és hosszú távon háromszor annyi kisbolt és családi vállalkozás megszűnését eredményezi…A családi és mikrovállalkozások piacon maradása fontos gazdasági és munkaerő-piaci stratégiai cél, ennek megvalósítása érdekében kezdeményező és megfontolt érdekegyeztetésre van szükség, mert a kilátásba helyezett jogi korlátozások (pl. játékgép) egyes termékek forgalmazásának centralizálása (dohánytermékek, szeszesitalok, stb.) tovább ronthatják a kis üzletek jövedelempozícióit és felgyorsíthatja – főleg vidéken – az üzletek bezárását, mely a munkanélküliséget növelné…

Üdülési jog

2013-01-15
Örömmel Értesítjük, hogy szervezetünk 2013. január 03.-tól 2 db másfél szobás 4 időpontos üdülési joggal rendelkezik, melyet tisztelettel ajánlunk figyelmébe megfáradt egészségének gyógyítására.

Örömmel Értesítjük, hogy szervezetünk 2013. január 03.-tól 2 db másfél szobás 4 időpontos üdülési joggal rendelkezik, melyet tisztelettel ajánlunk figyelmébe megfáradt egészségének gyógyítására.

A fenti üdülési pontok: (7nap 8 éjszaka) minden évben:

A jog B jog

1. hét január 11.- január 18. január 11.- január 18.

2. hét április 12.- április 19. április 12.- április 19.

3. hét június 07.- június 14. június 07.- június 14.

4. hét október 04.- október 11. október 04.- október 11.

Az üdülő Gyulán található kellemes környezetben a Rábai Miklós u. 2. szám alatt melyet megtekinthet a Hőforrás Üdülő honlapján:

http://www.hoforrashotel.hu/

e- mail:

info@hoforrashotel.hu

Az üdülő 5 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas. Teljes konyhai felszereléssel, ágyneművel várja a kedves vendégeket.

Szeretettel várjuk társ szervezetek jelentkezését is!

Jelentkezni lehet:

e-mailen:

kisoszfe@t-online.hu

személyesen:

Peinlich Csaba

KISOSZ iroda

8000 Székesfehérvár, Piac tér 28. fsz. 9.

Telefonon:

hétközbe munkaidőben: 06 22- 505-581

hétvégén: 06 20444-91-81

Árainkról:

Tagjainknak: 20000.- forint / hét

Nem tagunknak: 28.000.- forint/ hét

Tisztelettel:

Fejér Megyei Kereskedő- és Vendéglátó Vállalkozók Érdekképviseleti Egyesületének elnöksége

Dohányipari termékekkel kapcsolatos előadássorozat

2013-01-15
A Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete dohányipari termékekkel kapcsolatos előadássorozatot indít.

A Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete dohányipari termékekkel kapcsolatos előadássorozatot indít 2013. február 6-án 17 órától a veszprémi KISOSZ Székházban ( 8200 Veszprém, Szeglethy utca 7. Az öt alkalmas bérlet ára KISOSZ tagoknak 20.000 Ft. Jelentkezni: 88-425-462-es telefonszámon lehet.